Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Európai alkotmány- és integrációtörténet 2 XI. Az európai integráció előzményei. Az európai integráció második világháború utáni története 30. Az európai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Európai alkotmány- és integrációtörténet 2 XI. Az európai integráció előzményei. Az európai integráció második világháború utáni története 30. Az európai."— Előadás másolata:

1 Európai alkotmány- és integrációtörténet 2 XI. Az európai integráció előzményei. Az európai integráció második világháború utáni története 30. Az európai integráció előzményei 31. Az európai integráció második világháború utáni története

2 1. Az egységgondolat XX. századi előzményei (1) A) Páneurópai Unió mozgalom 1923:  R ICHARD C OUDENHOVE -K ALERGI osztrák gróf (krétai nagyanya és japán anya leszármazottja) műve:  PÁNEURÓPA (1923, Bécs): európai államszövetség és vámunió létesítésére hív fel  a vámhatárok és a politikai határok fokozatos lebontása,  a gyarmatok közös hasznosítása,  egy közös európai pénz bevezetése,  végső célként: európai konföderáció megteremtése (garantálva benne minden állam szuverenitását, biztonságát és egyenlőségét),  résztvevők a kontinentális Európa országai (Anglia, SZU NEM!, bár Anglia később csatlakozhat).  1929: Aristide Briand francia külügyminiszter a mozgalom elképzeléseire alapított javaslatot terjeszt elő a Népszövetségben.

3 1. Az egységgondolat XX. századi előzményei (1) B) A Briand-terv (1929/30):  1929 szept. Népszövetségben beszéd, majd  1930 május: memorandum az európai kormányokhoz az európai szövetségi rendszer megszervezéséről:  Javaslat: Európai Konferencia összehívása (francia-német együttműködés adná a gerincét, a SZU kizárva)  Három alapelv:  A gazdasági problémák alávetése a politikaiaknak  A politikai együttműködés mélyítése – rugalmas (kon)föderáció (a tagok függetlenek, szuverének)  A gazdasági együttműködés bővítése, a kormányok felügyelete alatt  Nem hoznának létre nemzetek feletti hatóságot  Nagy-Britannia nem támogatja (ő továbbra is a gyarmatokhoz fűződő kapcsolatokra és a hatalmi egyensúlypolitikára építene)  Németország sem fogadja el (a Rajna-vidék megszállásának 1930-as befejezése után erősödő öntudat, elutasítja a francia hegemóniát)

4 1. Az egységgondolat XX. századi előzményei (3) C) Osztrák-német vámunió terve (1931)  Lényegében az Anschluss első lépése  Johannes Schober osztrák kancellár berlini látogatása során vetik fel, majd bő egy éves előkészítő munka után bejelentik és aláírják (1931)  Többen úgy gondolják (pl. Wilhelm Gürge: Közép- és Délkelet- Európa Társaság, Berlin), hogy ez később közép-európai vámunióvá bővül (Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, balkáni államok is csatl.)  Valójában a két fél nem akart mást bevonni  A hágai döntőbíróság megtiltja a vámunió létrehozását

5 1. Az egységgondolat XX. századi előzményei (4) D) Vansittart/Sargent-terv: dunai államok vámuniója (1932):  Sir Orme Sargent: angol helyettes külügyi államtitkár  Sir Robert Vansittart: angol külügyminiszterhelyettes  Magyarország, Ausztria, Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia és Bulgária vámuniója  De a terv megreked az előkészítés fázisában  A tervezett résztvevők érdekei is mást diktálnak  Magyarország: olasz-osztrák-magyar blokk; a németek, olaszok nem akarnak a britek elképzelése szerinti tömböt létrehozni

6 1. Az egységgondolat XX. századi előzményei (5) E) Tardieu-terv (1932):  André Tardieu francia kormányfő és külügyminiszter  Dunai országok vámszövetsége (Ausztria, Magyarország, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia)  Utóbb az érdekeltek közti preferenciális vámhatárok megteremtésére módosul a terv (a vámhatárok tarifáit országonként állapítják meg kereskedelmi szerződésekkel)  Az agrár-államok mezőgazdasági termékfeleslegének átvételére a nyugat-európai államok kötelezettséget vállalnának  A nagyhatalmak – bár tárgyalnak – végül nem jutnak dűlőre

7 1. Az egységgondolat XX. századi előzményei (6) F) Benes-javaslat a közép-európai térség rendezéséről (1942)  Foreign Affairs (amerikai külpolitikai folyóirat) 1942 január számában: „The Organisation of Postwar Europe” c. tanulmány  Hét nagyobb területi egység kell: 1. Nyugat-Európa (N-Br., Fr.o., Belgium, Hollandia) 2. Németország (az 1938-as határok szerint, decentralizált szervezetben) 3. Olaszország (meggyengítve, elvéve hódításait) 4. Közép-Európa (csehszlovák-lengyel föderáció az alapja + Ausztria, csonka- Magyarország, Románia) 5. Balkán-blokk 6. Szovjetunió (!) 7. Skandinávia Spanyolország és Portugália döntsön saját jövőjéről. A területi egységek béküljenek ki egymással, legyen azonos politikai struktúrájuk. Ha az így újjászervezett Közép-Európa és a Balkán-blokk megszervezi a közép-európai gazdasági egységet, akkor ez nemcsak gazdasági, de politikai erőt is képviselni fog.

8 1. Az egységgondolat XX. századi előzményei (7) G) Európai Vámegyesülés gondolata:  1925: Europäischer Zollverein  Német-francia értelmiségi kezdeményezés  Össze kell fogni a protekcionizmus ellen  Európát a világ többi nagy részével egyenrangú gazdasági térséggé kell tenni  Komoly társadalmi támogatottsága nem volt, így politikai támogatottsága sem lett

9 2. Az egységgondolat főbb motívumai (1) Európa történelmi térvesztése az I. vh. után:  Három százados globális gazdasági, technikai, katonai dominancia után nem tudják sem belső, sem egymás közötti ellentéteiket rendezni  A vezető szerep elvész, a belső források kimerülnek, a gyarmatok függetlenednek, a békerendezés nem megy, létrejött a SZU  A politikusok többsége mégis nemzeti érdekekben gondolkodik

10 2. Az egységgondolat főbb motívumai (2) Közben létrejön két szuperhatalom:  USA ipari termelése 1919 és 1939 között 150%-kal  A SZU-é 600%-kal nőtt  A világháborút is e két hatalom fejezi be, de nem szívességből: az Európa sorsára vonatkozó döntések központja Washingtonba és Moszkvába került át  Így a motívum kettős:  Megakadályozni egy újabb háború kitörését  Megpróbálni egy harmadik erőt kialakítani az USA és a SZU között

11 2. Az egységgondolat főbb motívumai (3) Harmadik erő elképzelések:  Európa legyen a két új szuperhatalom között egy harmadik  Churchill: 1946-ban Fultonban és Zürichben a francia-német megbékélés és az európai integráció mellett érvel (ugyanakkor amerikai-brit együttműködést is akar a SZU-val szemben)  Ernest Bevin (angol külügyminiszter) és Paul Ramadier (francia miniszterelnök) közben arról tárgyal, hogy a két hatalom gyarmatainak egyesítésével adhatnának nyomatékot az európai harmadik erő gondolatának Mindezek azonban kudarcot vallanak: Európa kétfelé szakad. A nyugati hatalmak először politikai-katonai szövetségek formájában igyekeznek választ adni a helyzetre.

12 3. Politikai-biztonságpolitikai szervezetek a II. vh. után (1) A) Brüsszeli Szerződés ( )  Regionális védelmi megállapodás  Benelux-államok, Nagy-Britannia, Franciaország  Aláírói tudják, hogy átmeneti jelenség lesz  De a francia és brit koncepció eltér:  Franciák: saját európai védelmi rendszer kell  Anglia: egy tágabb atlanti szövetség része legyen

13 3. Politikai-biztonságpolitikai szervezetek a II. vh. után (2) B) NATO ( )  Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, 12 állam:  USA, Kanada, „brüsszeli ötök”, Dánia, Izland, Norvégia, Olaszország, Portugália  5. cikk: kölcsönösen valamennyiük elleni agressziónak tekintenek bármely tagállam elleni támadást  1955: NSZK is csatlakozik  Franciaország és Spanyolország katonailag nem integrálódik, csak a politikai döntésekben vesznek részt

14 3. Politikai-biztonságpolitikai szervezetek a II. vh. után (3) C) Európa Tanács ( )  Strasbourg székhellyel alakult összeurópai kormányközi szervezet  Célja:  az európai államok szorosabb egységbe kovácsolása  a közös örökségüket képező eszmék és elvek védelmezése és megvalósítása, a gazdasági és társadalmi fejlődés előmozdítása érdekében  Minden európai ország számára nyitott, a jogállamiság, emberi jogok, szabadság tiszteletét igyekszik előmozdítani  Fő szervei: Miniszterek Bizottsága, Parlamentáris Közgyűlés, Emberi Jogok Európai Bírósága

15 3. Politikai-biztonságpolitikai szervezetek a II. vh. után (4) D) Nyugat-Európai Unió (1954 okt.):  Kollektív segítségnyújtás céljával, de önálló katonai szervezet nélkül, a Brüsszeli Szerződés Szervezetének megújítása, Brüsszel székhellyel  (előzmény: 1950-ben René Pleven francia miniszterelnök német egységeket is integráló közös európai hadsereget tervezett, angol garanciával a megtámadás esetére, de a tervet 1954-ben a francia parlament nem szavazza meg)  Működése 2001-ben szűnt meg, hivatalosan pedig ben.

16 4. Szupranacionális szervezetek? (1) Mindezek katonai-politikai szervezetek voltak, de az állami szuverenitás feladása nélkül. Szupranacionális, nemzetek feletti intézményt kevesen akartak: a) Benelux államok: Belgium és Luxemburg már ben gazdasági uniót hoz létre, majd mindhárman vámuniót 1944-ben – beválni látszik: közös fellépésük eredményesebb a nemzetközi színtéren

17 4. Szupranacionális szervezetek? (2) b) Olaszország: Alcide de Gasperi, az ország nemzetközi reputációjának helyreállítását az európai együttműködésben való aktív részvétellel vélik elérhetőnek c) Franciaország: a IV. köztársaság éveiben meghatározó szerepet játszó kereszténydemokraták és szocialisták is integrációpártiak, ettől várják:  Iparuk újrastrukturálását  A folyamatos nyersanyagellátást, felvevőpiacot  A német kérdés megoldását

18 4. Szupranacionális szervezetek? (3) Franciaország és a német-kérdés:  De Gaulle: Németországról le kell választani a Ruhr-vidéket, a szénben gazdag Saar-vidék pedig lépjen gazdasági unióra Franciaországgal, amíg a Rajna-vidék katonai megszállás alatt marad  Az angolszász nagyhatalmak azonban mást diktáltak: Nyugat- Németország létrehozását és a német ipar helyreállítását Így a németek „ellenőrzés alatt tartását” a franciák nem látták máshogy megoldhatónak, csak egy európai egység keretében:  Egyenlő felekként csatlakoznak európai intézményekhez  Nem kell külön felügyelő rendszer, de korlátozzák Németország gazdasági önállóságát  A német forrásokat egy szélesebb európai közösség javára hasznosítják  1948-ban a francia-német közeledés irányvonalának képviseletével Robert Schumant bízzák meg: ő dolgozza ki a Montánunió javaslatát

19 5. A gazdasági összefonódás alakzatai (1) A) Kereskedelmi megállapodás: Két- vagy többoldalú államközi szerződés, amely:  az árucsere növelése érdekében  meghatározott kérdéseket szabályoz (pl. fizetések, vámkedvezmények, kontingensek, kettős adózás kiküszöbölések, telephelyek létesítése, beruházások védelme)  végrehajtására nem születik külön szervezet  ilyen volt pl. a GATT (Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény, ENSZ keretében 1947), céljai:  liberalizálás (vámok és mennyiségi korlátok lebontása)  kölcsönösség (egymásnak nyújtott kereskedelempolitikai előnyök legyenek egyenértékűek)  belföldiekkel egyenlő elbánás (a nki áruforgalmat érintő adózás és szabályozás terén)  a legnagyobb kedvezménye elve (valamely részes államnak nyújtott előny automatikusan a többi szerződő államra is vonatkozik)

20 5. A gazdasági összefonódás alakzatai (2) B) Szabadkereskedelmi övezet: az azt létesítő államok nemzetközi szerződéssel vállalják, hogy:  az övezetből származó árukra nézve a vámokat és más kereskedelmi korlátozásokat lebontják  harmadik állammal szemben viszont minden szerződő állam saját vám- és kereskedelempolitikát folytathat Ilyen pl.: EFTA (Európai Szabadkereskedelmi Társulás), Stockholm, 1960:  akkor még Európai Közösségen kívüli hét állam hozta létre (Ausztria, Dánia, Norvégia, Svájc, Portugália, Svédország, Egyesült Királyság)  cél:a gazdasági növekedés és a foglalkoztatottság biztosítása

21 5. A gazdasági összefonódás alakzatai (3) C) Vámunió:  a résztvevő államok lebontják egymás viszonylatában a vámokat és kereskedelmi korlátozásokat, valamint:  közös külső vámokat és közös vámigazgatást alkalmaznak.  Itt szükséges, hogy bizonyos tagállami illetékességeket közös szervre ruházzanak, példa:  1931-es német-osztrák vámunió terve  Európai Közösség 1995: vámunió Törökországgal

22 5. A gazdasági összefonódás alakzatai (4) D) Pénzügyi unió:  államok közös valutában állapodnak meg, vagy  véglegesen sávhatárok nélkül rögzített árfolyamokat alkalmaznak egymás valutái vonatkozásában  egyúttal közös monetáris politikát folytatnak Példa:  EK keretében a Gazdasági és Monetáris Unió

23 6. Marshall-terv (1)  az USA sokáig ellenezte a befolyási övezetek és zárt kereskedelmi blokkok kialakítását (így az európai integrációt is)  1946/47: fordulat a külpolitikában: Nyugat-Európa a SZU-val konfrontálódó amerikai politika egyik legjelentősebb színtere lett  elkezdték ösztönözni a nyugat-európaiakat regionális védelmi struktúra kiépítését  ennek adott nagyobb realitást a Marshall-terv

24 6. Marshall-terv (2)  az anyagi segítség feltétele, hogy közösen terjesszék elő anyagi igényeiket, s a pénzt közösen is osszák szét  az így kialakuló gazdasági együttműködés alkalmas lesz a kommunizmus terjedésének megfékezésére  13,6 milliárd dolláros tőkeinjekcióval lökést adnak a gazdasági-politikai-katonai integrációnak is  a pénz elosztására 1948-ban létrehozzák az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezetet (OEEC),  ez később (1960-ban) az USA és Kanada részvételével OECD-vé alakult (Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete)  SZU: válasz: Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST, 1949) – a szocialista államok részére

25 7. Az „alapító atyák” (1) Robert Schuman:  francia külügyminiszter ( ), jogász, politikus  Jean Monnet-val közösen készítette 1950-ben az ún. Schuman-tervet:  a hadifelszerelések előállításához szükséges szén- és acéltermelés közös ellenőrzésének kialakítása szükséges  Németországot aktív tagként kell bevonni a közösségbe Forrás: https://encrypted- tbn0.google.com/images?q=tbn:ANd9GcSO8VNRLDKAqBd4hr 6teb7-_6PNkEwRO9yXL_fxqaGw-lXINnG_rg

26 7. Az „alapító atyák” (2) Jean Monnet:  francia gazdasági tanácsadó és politikus  a Schuman-terv szellemi atyja  javasolta: az európai államok először behatárolt területen, a gazdaság egy szektorában állapodjanak meg közös döntéshozatali mechanizmus létrehozásáról  látja: a nemzeti szuverenitás átfogó feladására még nem érett meg az idő  „Nem az államok koalícióját kívánjuk létrehozni: az emberek közötti egységet építjük.”  Az EU kulturális és oktatási programjai az ő nyomdokain futnak. Forrás:

27 7. Az „alapító atyák” (3) Konrad Adenauer:  az NSZK első kancellárja ( )  a tartós béke záloga csak az egyesült Európa lehet, ezért francia-német megbékélésre törekedett  között hat év alatt beágyazza Németországot a nyugati szövetségi rendszerbe (Európa Tanács 1951, ESZAK 1952, NATO 1955)  a Schuman-terv mellé áll Forrás: 45_Bild-F %2C_Konrad_Adenauer.jpg

28 7. Az „alapító atyák” (4) Alcide de Gasperi:  olasz miniszterelnök és külügyminiszter  részt vesz a Marshall-terv megvalósításában  élen jár a Franciaországhoz fűződő gazdasági kapcsolatok kialakításában  támogatja a Schuman-tervet  hozzájárul a közös európai védelmi politika eszméjének kialakításához Forrás:

29 7. Az „alapító atyák” (5) Winston Churchill:  , Nagy- Britannia miniszterelnöke  az „Európai Egyesült Államok” létrehozatalának szószólója (zürichi beszéd) Forrás: _Churchill.jpg/245px-Sir_Winston_S_Churchill.jpg

30 7. Az „alapító atyák” (6) Walter Hallstein:  német külügyi államtitkár (CDU)  1950-ig jogtudós  az Európai Bizottság első elnöke ( )  a politikai egység előfeltétele a gazdasági integráció  szerepet játszik az ESZAK létrejöttében  Hallstein-doktrína: az NSZK-t mielőtt be kell kapcsolni Nyugat-Európába, a baráti országoknak pedig meg kell tiltani, hogy kapcsolatot építsenek az NDK-val Forrás:

31 7. Az „alapító atyák” (7) Paul Henri Spaak:  belga államférfi, külügyminiszter  a II. vh. alatt a Benelux államok egységesítését szorgalmazza  az ENSZ-közgyűlés első ülésszakának elnökeként és a NATO főtitkáraként is hozzájárul az európai országokat összefogó szerződéses kapcsolatok kialakításához  vezető szerepet játszik a Római Szerződés kidolgozásában (1955, messinai konferencia, őt választják meg a munkabizottság elnökévé) Forrás:

32 7. Az „alapító atyák” (8) Altiero Spinelli:  olasz politikus  mozgalmat indít a föderális alapon nyugvó Európa megteremtéséért  De Gasperi, Spaak és Monnet tanácsadója  között az Európai Bizottságban az iparpolitika és a kutatás felelőse  Spinelli-terv: az Európai Parlament föderatív uniót szorgalmazó szerződésjavaslata, amelyet a Parlament 1984-ben elfogadott, s az 1980-as, 1990-es évek európai szerződéseinek egyik fontos ihletője lett Forrás:

33 8. Az Európai Közösségek létrejötte (1) A) Kulcs: a szupranacionalitás vállalása Szupranacionalitás fogalma: egy nemzetközi szervezet akkor nemzetek feletti, ha: 1. tagállamait az általuk ráruházott hatáskörben jogforrásokkal kötelezheti, 2. többségi döntés alapján (nem egyhangúság alapján), 3. határozatait a tagállamoktól független szerv útján hozza, 4. a tagállamokra nézve közvetlenül alkalmazandó tárgyi jogot alkothat, amely nem szorul a nemzeti jogba való közjogi átültetésre (közvetlen alkalmazhatóság), 5. a szervezet által alkotott jogforrásból az egyes tagállamok alanyaira nézve közvetlenül érvényesíthető jogok és kötelezettségek származhatnak (közvetlen hatály), 6. a saját jogát érintő jogviták elbírálására önálló bírósági joghatósága van

34 8. Az Európai Közösségek létrejötte (2) Alkotmányjogi analógia nincs (sem nem föderáció, sem nem konföderáció) „Újszerű”:  a tagállamok saját szuverenitásukat korlátozzák s részben átadják egy nemzetek feletti szervezetnek,  mégsem oldódnak föl egy „szuperállamban” Az integráció fejlődését politikai rendeltetése határozza meg („finalité politique”)  a végső cél tehát egy politikailag egységes Európa létrehozása  de ehhez a célhoz a gazdasági összefonódás fokozásán keresztül vezet az út

35 9. Európai Szén- és Acélközösség (1) ESZAK, Montánunió, 1951, Párizs Alapötlet a Schuman-terv:  a francia és német szén- és acéltermelést ellenőrző szupranacionális főhatóság létrehozása  célja:  biztosítani a közösségi piacának szénnel és acéllal való ellátását  szabályozni az árképzés feletti ellenőrzést az ESZAK-szerződésben lefektetett szabályok szerint  a tagállamok eltörlik egymás között a szénre, kokszra, vasra és ócskavasra vonatkozó behozatali és kiviteli vámokat, megkülönböztetéseket

36 9. Európai Szén- és Acélközösség (2)  végül 6 európai állam írja alá: Franciaország, NSZK, Olaszország, Benelux államok Szervezete:  Főhatóság (jogalkotó és végrehajtó, a mai Bizottság elődje, székhelye Luxemburg, első vezetője Jean Monnet – 2002-ig létezik, a Nizzai Szerződés szerint jogutódja lett az Európai Közösség)  Különleges Minisztertanács (a mai Tanács elődje, a Főhatóság és a tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolója)  Közös Gyűlés (a mai Parlament elődje)  Bíróság

37 9. Európai Szén- és Acélközösség (3)  a szén- és acélipar szektorban kötelező döntéseket hozhatott a tagállamokra  1958-ra eltűnnek a tagállamok közötti kereskedelmi megszorítások  növekszik a köztük bonyolított acélforgalom és nő az acéltermelés  A Benelux államok továbblépést javasolnak  1955: az ESZAK messinai külügyminiszteri értekezletén Paul-Henri Spaak vezetésével szakértő bizottság alakul a gazdasági integráció fejlesztésére  1956: a bizottság jelentése, melynek nyomán két további európai közösség született

38 10. EURATOM (1) Európai Atomenergia Közösség, márc. 25. Róma  tagjai: az ESZAK alapítói  szintén nemzetközi szerződésen alapuló, szupranacionális jogkörökkel rendelkező, európai szervezet  szervezete: Bizottság, Tanács, Gyűlés, Bíróság, valamint tanácsadó jelleggel: Gazdasági és Szociális Bizottság  célja: az atomenergia békés felhasználásának szabályozása

39 10. EURATOM (2) a szerződés tárgykörébe tartoznak:  atommagkutatás, titokvédelem, szabadalmak, használati minták bejelentése, ismeretek átadása, hasadó anyagok felhasználása, biztonsági előírások a közösség tulajdonába megy át minden hasadó anyag, amit valamelyik tagállamban állítanak elő vagy oda importálnak ez a szervezet máig létezik

40 11. Az EGK (1) Európai Gazdasági Közösség (1957. márc. 25. Róma) [A három közösség a Maastrichti Szerződés 1993-as hatályba lépéséig „Európai Közösségek”  azóta „Európai Közösség”] A) Célja:  a tagállamok egész gazdaságának integrációja (a politikai egység érdekében)  általános feladat: gazdasági élet harmonikus fejlesztése, nagyobb stabilitás, az életszínvonal gyorsuló emelése, a tagállamok közötti szorosabb kapcsolatok előmozdítása – a közös piac létrehozása és a tagállamok gazdaságpolitikájának fokozatos közelítése révén

41 11. Az EGK (2) B) Feladatok: a négy szabadság: áruk, szolgáltatások, személyek és a tőke szabad mozgásának biztosítása  áruforgalom: belső vámok és mennyiségi korlátozások eltörlése, harmadik államok felé közös vámtarifa bevezetése (vámunió)  személyek és szolgáltatás-nyújtás szabad mozgásának útjában álló akadályok fokozatos leépítése  tőke szabad mozgása: amennyiben a közös piac működéséhez szükséges

42 11. Az EGK (3) Mindehhez szükséges:  a torzításmentes verseny biztosítása (közösségi versenyjog)  a belső jogszabályok közelítése (jogharmonizáció)  Európai Szociális Alap létesítése (a foglalkoztatottság és a munkaerő-mobilitás előmozdítására)  Európai Beruházási Bank létesítése

43 11. Az EGK (4) c) Megkövetelt politikák:  közös agrárpolitika  közlekedéspolitika  kereskedelempolitika (harmadik államokkal szemben)  gazdaságpolitika (a tagállamok gazdaságpolitikáinak koordinálása és fizetési mérlegeik egyensúlyzavarának kiküszöbölése)  A Közös Piac megvalósítására 12 éves időszakot irányoztak elő, 3 × 4 éves periódus, részfeladatokkal  a vámunió létrejött 1968-ban, 1969 végére pedig a közös piac konkrét feltételei

44 11. Az EGK (5) d) Szervei: 1. Miniszterek Tanácsa: legfőbb jogalkotó, a tagállamok által delegált szakminiszter (nem szupranacionális, hanem kormányközi szerv) 2. Európai Bizottság: végrehajtó hatalom, de önálló jogalkotó hatásköre is van, tagjait a kormányok delegálják, de utána függetlenek (szupranacionális szerv, székhelye: Brüsszel)

45 11. Az EGK (6) 3. Európai Parlament: az EGK ezt „megörökölte” az ESZAK-tól (és az EURATOM-tól): mindhárom szerződés szerinti gyűlések feladatait ugyanaz a közgyűlés látja el; eredetileg csak konzultatív (nem ügydöntő) szerv; székhelye: Strasbourg 4. Európai Bíróság: szintén az ESZAK-ból származik, székhelye Luxemburg, kifejezetten szupranacionális szerv, feladatai:  eldönteni az alapszerződések értelmezésével kapcsolatos jogvitákat  ellenőrizni a közösségi intézmények aktusait az alapszerződéseknek való megfelelőség szempontjából

46 11. Az EGK (7) 1965: brüsszeli fúziós szerződés (Merger Treaty):  a maradék intézményeket is egybevonják:  közös a Tanács és a Bizottság is  de a hármas jogalanyiság megmarad

47 12. Miben nyilvánul meg az EK szupranacionalitása? (1) A) Ráruházott hatáskörökben  de ez korlát is: csak a Szerződéssel ráruházott keretben járhat el, származtatott a hatáskör B) Kifejezett hatáskör hiányában is eljárhat,  ha a kitűzött közös piaci cél megvalósításához szükséges C) Főszabály a többségi döntés  nem a kormányközi szervezetekben megszokott egyhangúság D) A közösségi jog szupremáciája:  a közösség szervei által a rájuk ruházott hatáskörben alkotott jog megelőzi a tagállamok jogát, beleértve az alkotmányokat is

48 12. Miben nyilvánul meg az EK szupranacionalitása? (2) Elsődleges joganyag: a) alapító szerződések (pl. Római Sz., Euratom Sz., Maastrichti Sz., Nizzai Sz.) b) csatlakozási szerződések c) az EK által kötött nemzetközi szerződések d) általános jogelvek (arányosság, szolidaritás, emberi jogok védelme)

49 12. Miben nyilvánul meg az EK szupranacionalitása? (3) Másodlagos joganyag:  rendelet (regulation): a jogegységesítés eszköze, automatikusan a nemzeti jogrend részévé is válik  irányelvek (directive): a jogharmonizáció eszköze, az elérendő cél érdekében kötelező, amelynek elérése módjáról a tagállam dönt  határozat vagy döntés (decision): egyedi jogi aktus, csak a címzettre nézve kötelező (lehet tagállam, magánszemély is)  vélemény, ajánlás: nem kötelező (puha jogforrás: „soft law”), a kibocsátó intézmény magára nézve elfogadott álláspontját tükrözi  az Európai Bíróság ítéletei: nem normatív források, de hasonló ügyben irányadónak veendő

50 12. Miben nyilvánul meg az EK szupranacionalitása? (4) A közösségi jog szupremáciájának két következménye: E) A közösségi szabályok közvetlen alkalmazhatósága (direct applicability):  ha egy általános érvényű közösségi jogi norma hatályba lép, akkor az rögtön alkalmazható és alkalmazandó a tagállamokban, külön ratifikáció, átültetés (implementáció) nélkül F) A közösségi szabályok közvetlen hatálya (direct effect):  egyes magánszemélyek (természetes és jogi személyek) közvetlenül érvényesíthetik a közösségi jogból eredő igényeiket a tagállamok bíróságain, feltéve, hogy a közösségi jogforrás előírásai arra alkalmasak (a jogszabály pontosan fogalmaz, feltétlen és önálló rendelkezést tartalmaz)

51 12. Miben nyilvánul meg az EK szupranacionalitása? (5) A fontosabb másodlagos jogforrások a közvetlen alkalmazhatóság és a közvetlen hatály szempontjából: Közvetlenül alkalmazandó Közvetlenül hatályos RendeletIgen IrányelvNem (implementálni kell) Eshetőlegesen: Akkor igen, ha a)Az adott tagállam határidőre nem vagy nem megfelelően implementálta és b)Az irányelv pontosan, világosan fogalmaz, feltétlen és önálló rendelkezést tartalmaz Ilyenkor a magánszemélyek közvetlenül hivatkozhatnak rá hatóságaikkal szemben, de nem egymással szemben (vertikális közvetlen hatály van, horizontális nincs) Határozat ill. döntés IgenEshetőlegesen: Ha pontosan, világosan fogalmaz, feltétlen és önálló rendelkezést tartalmaz

52 13. A hatvanas évek (1) A) Válság:  a közös piac megvalósításához szükséges 12 év első 8 évében a RSZ egyhangúságot írt elő – a tagállamok saját érdeküket védték  Franciaország (De Gaulle) olykor hátráltatja az integráció elmélyítését, bővítését (Nagy-Britannia belépésének megvétózása 1963-ban és 1967-ben)  az utolsó 4 éves periódusban már többségi döntéshozatal: Fr. o. leszavazható  ez megtörténhet a közös mezőgazdasági politika finanszírozásával és a költségvetés parlamenti ellenőrzésével kapcsolatos vitákban  De Gaulle ezekben Fr. o. szuverenitásának jelentős veszélyeztetését látta  ezért a többségi döntést megakadályozandó Fr. o júniusától fél évig távol marad a Tanács üléseitől („üres székek politikája”)

53 13. A hatvanas évek (2) B) Luxemburgi Kompromisszum, jan. 29.:  többségi döntésnek alávetett kérdésben, ha egy vagy több tagállam igen fontos érdeke forog kockán, szavazás helyett igyekezni fognak ésszerű határidőn belül olyan megoldást találni, amely a Tanács minden tagja számára elfogadható  ha nem sikerül, akkor a franciák szerint tovább kell tárgyalni, a többiek szerint nem (ezt a nézeteltérést rögzítik: „agreement to diagree”)  puszta gentlemen’s agreement, de lényegében a nemzeti vétójogot jelenti  a 80-as években kezdenek majd ezen felülkerekedni (a tagállamok belső piac iránti elkötelezettsége ekkor növekszik meg)

54 14. A hetvenes évek (1) Külpolitikai és pénzügyi fejlemények; erősödő közösségi intézmények A) Európai Politikai Együttműködés:  az 1969-es hágai konferencián Georges Pompidou hozzájárul a közösség új tagokkal való bővítéséhez  a konferencia felhatalmazza a külügyminisztereket arra, hogy keressék a politikai egység mélyítésének útjait:  1970: „Európai Politikai Együttműködés”: a tagállamok későbbi közös kül- és biztonságpolitikájának alapja  1972: párizsi csúcsértekezlet: cél a tagállamok „kapcsolatai összességének európai Unióvá alakítása”  1974: rendszeresen ülésező „Európai Tanács”  1975: Leo Tindemans belga miniszterelnök jelentésében felvázolja egy lehetséges Európai Unió tervét

55 14. A hetvenes évek (2) B) Új tagok felvétele:  1973: Nagy-Britannia, Írország, Dánia (utóbbi kettő népszavazással)  Norvégia népszavazáson elutasítja a csatlakozást  az immár kilenc tagállam vezetői hitet tesznek az „európai identitás” mellett

56 14. A hetvenes évek (3) C) Európai Pénzügyi Rendszer: 1972: Európai Valutaszövetség: a résztvevő államok „valutakígyója” (az USA dollárhoz képest megállapított középárfolyamtól csak +/- 2,25%-kal térhetnek el, különben közös intervenció történik)  végül nem tudják betartani („kieresztik a kígyót az alagútból”) 1978: Európai Pénzügyi Rendszer:  célja a monetáris stabilitás övezetének megteremtése  ECU (European Currency Unit) – elszámolási valuta létrehozatala a tagállamok fizetőeszközeiből súlyozottan összeállított valutakosár alapján

57 14. A hetvenes évek (4)  Árfolyam Mechanizmus (ERM: Exchange Rate Mechanism):  meghatározzák az összes valuta egymáshoz képesti, valamint  minden valutának az ECU-höz képesti árfolyamát  ha kilépnek a sávhatárból, a tagállamok központi bankjai beavatkoznak a gyengülő valuta vásárlásával és az erősödő valuta eladásával

58 14. A hetvenes évek (5) D) A közösségi intézmények fejlődése: a) növekszik az Európai Parlament befolyása:  a Tanáccsal közösen felügyeli a költségvetés betartását  vétójog az ún. nem kötelező kiadások tekintetében (pl. szociális és regionális politika kiadásai, humanitárius segélyek)  elutasíthatja a költségvetést  1979 óta közvetlenül választják  1983 óta meghallgatja a biztosjelölteket

59 14. A hetvenes évek (6) b) Tanács:  rendszeressé válik, legalább fél évente tartanak csúcsértekezletet  ez a gyakorlat 1969 óta fennáll, de 1974-ben megerősítik c) Számvevőszék létrehozatala (1977):  feladata a költségvetés független ellenőrzése

60 15. A nyolcvanas évek (1) A politikai integráció intézményesítésének kezdetei. A) Déli bővítés:  1981 Görögország  1986: Spanyolország, Portugália  fontos szempont a nemrég helyreállt demokráciák stabilizálása B) Európai Egységes Okmány (EEO) elfogadása (1986):  az alapító szerződések módosítása  a gazdasági szempontok mellé rendeli a politikai együttműködés alapjait

61 15. A nyolcvanas évek (2) Az EEO célja:  az eddigi közös piacot tágabb ölelésű egységes (belső) piaccá kell alakítani,  ahol 1992-ig megvalósul az áruk, szolgáltatások, személyek, tőke teljesen szabad forgalma  ún. Fehér Könyv rögzíti az ehhez szükséges teendőket:  pl. közlekedés belső határokon történő ellenőrzésének megszüntetése, közvetett adók közelítése, közbeszerzések liberalizálása, a kereskedelem technikai/jogi korlátjainak lebontása

62 15. A nyolcvanas évek (3) Az EEO legfontosabb rendelkezései: a) növeli a közösségi hatáskört belső piaci vonzatú új területekkel  pl. szociális partnerség, egészségvédelem, elmaradt régiók fejlesztése, környezetvédelem b) növeli a Parlament szerepét  bizonyos esetkörökben együttműködési (kooperációs) eljárás (a P. eltérő véleményével szemben a T. csak egyhangúan hozhat döntést)  más esetekben egyetértési jog: a Közösség nemzetközi szerződéseit a P. jóváhagyása nélkül nem lehet megkötni

63 15. A nyolcvanas évek (4) c) tovább intézményesíti az európai politikai együttműködést:  célja: hogy eljussanak az Unióhoz:  nemcsak egységes belső piac, hanem i. közös kül- és biztonságpolitika ii. együttműködés az igazságügy és a belügyek terén  célkitűzésként ezek bekerülnek az alapszerződésbe  ezért intézményesítik az Európai Tanácsot (a tagállamok állam- és kormányfőinek és a Bizottság elnökének félévente esedékes találkozója)  a tagállamok minden általános érdekű külpolitikai kérdésben tájékoztatják egymást és keresik közös befolyásuk leghatékonyabb érvényesíthetőségét

64 15. A nyolcvanas évek (5) C) Schengeni Megállapodások (1985/1990):  Schengen I (1985): 5 tagállam megállapodik a belső határellenőrzés lebontásában  együtt jár vele a külső határok fokozott ellenőrzése, a bevándorlás, menedékjog, vízumpolitika egységes kialakítása, a határokon átnyúló bűnügyekre vonatkozó rendőri/igazságügyi együttműködés  Schengen II (1990): a kezdeményező 5 tagállam aláírja a végrehajtási egyezményt is  ehhez csatlakozik a többi tag is (kivéve Nagy-Britannia és Írország)

65 15. A nyolcvanas évek (6) D) Szociális Charta, 1989:  az EEO-ban hangsúlyt kapott szociális dimenzió kifejtése végett 11 tagállam (N-Br. nem) szándéknyilatkozatot fogad el „A dolgozók alapvető szociális jogairól”  ilyenek: a munkavállalók szabad mozgása, a méltányos díjazáshoz való jog, az élet- és munkafeltételek javítása, a szociális védelemhez való jog, a szakképzés biztosítása  a Charta magva lett a Közösség bontakozó szociális politikájának  (nem azonos az Európa Tanács 1961-es és 1991-ben felülvizsgált „Európai és Szociális Chartájával”, amely szélesebb körű, részletes, regionális államközi egyezmény)

66 16. A Maastrichi Uniós Szerződés (1) 1992: Az EGK helyébe megalapítja az Európai Uniót A) hárompilléres konstrukció: 1. gazdasági közösség: Euratom, ESZAK, EGK 2. közös kül- és védelmi politika 3. közös igazság- és belügyi politika  igazságszolgáltatás, menedékjog, bevándorlási politika összehangolása – de egyelőre kormányközi, nem közösségi szinten)

67 16. A Maastrichi Uniós Szerződés (2) B) Pénzügyi unió meghirdetése:  közös pénz (Euro) (bevezetéséhez konvergencia-kritériumok)  Európai Központi Bank C) Szubszidiaritás és arányosság elve:  szubszidiaritás: a Közösség (a kizárólagos hatásköröket leszámítva) csak akkor jár el, ha a javasolt intézkedés célkitűzését a tagállamok nem tudják megvalósítani; a döntéseket a polgárokhoz lehető legközelebbi szinten hozzák meg  arányosság: az EU intézményei csak a funkcióik hatékony ellátásához szükséges mértékű hatáskört gyakorolnak

68 16. A Maastrichi Uniós Szerződés (3) D) Uniós polgárság bevezetése:  nem váltja fel a tagállami állampolgárságot, csak közös elemekkel kiegészíti:  szabad mozgás, tartózkodás joga, aktív, passzív választójog ott, ahol lakóhelye van, diplomáciai és konzuli védelem, petíciós jog a Parlamenthez és panasz az európai ombudsmanhoz, stb. E) Intézményi változások:  növekszik a minősített többséggel eldönthető ügyek száma a Tanácsban (egyhangúság helyett)  nő a szerepe a Parlamentnek (együttdöntési eljárás)  új szervek: Régiók Bizottsága, európai ombudsman

69 17. Az Amszterdami Szerződés (1997) 1997: a maastrichti folyamat továbbvitele:  a három pillérből több terület kormányközi ügyből közösségi üggyé válik (pl. a menekült- és bevándorlási ügyek az igazság- és belügyi pillérből)  újabb ügyekre terjesztik ki a minősített többségi szavazást

70 18. A Nizzai Szerződés (2000)  a Bizottság létszámának korlátozása:  2005-től minden tagállam csak egy biztost küldhet, s max. 27 biztos lehet  a biztosok listáját a Tanács minősített többséggel fogadja el, s a Parlament hagyja jóvá (a Bizottság elnökének személyéről a Tanács a Bizottsággal egyezkedik, az egyes tagállamok nem emelhetnek vétót személyével szemben)  módosítják a Tanácsban a szavazati arányokat és a minősített szavazás rendjén  tovább bővítik a minősített többséggel eldönthető ügyek körét  maximálják az EP létszámát 732 főben

71 19. Az Alkotmányos Szerződés terve  2001: Laekeni Nyilatkozat, majd Európai Konvent ül össze a tervezet kidolgozására  céljai:  felváltani és egységes szerkezetbe foglalni a korábbi szerződési rendszert  intézményi reformokat végrehajtani  megszüntetni a három pillért  beemelni a Szerződésbe az Európai Unió alapjogi Chartáját (a Konvent dolgozza ki 54 cikkelyben, az alapjogok a közösségi jog részeivé válnának: 7 fejezet: méltóság, szabadságok, egyenlőség, szolidaritás, a polgárok jogai, igazságszolgáltatás, általános rendelkezések)  bevezetné az EU elnöki és külügyminiszteri tisztségét  2005-ben Franciaország és Hollandia népszavazáson elutasítja

72 20. A Lisszaboni Szerződés (2007) 2009-ben lép hatályba  lezárja az Amszt. Sz-sel és a Nizz. Sz-sel kezdett folyamatot, amely az Unió hatékonyságát hivatott növelni  a Tanácsban tovább növeli a minősített többségi szavazások körét  az EP megnövelt szerepet kap a döntéshozatalban  megszünteti a pillérrendszert  új tisztségként létrehozza az Európai Tanács elnöki és az EU külügyi és biztonságpolitikai főtisztviselői tisztségeit  jogilag kötelezővé teszi az Unió Alapjogi Chartáját

73 Források:  Boytha György: Az Európai Unió kialakulása és működésének jogi keretei, Bp  Kende Tamás (szerk.): Európai közjog és politika, Bp  Szente Zoltán: Európai alkotmány- és parlamentarizmustörténet Bp          (2009)


Letölteni ppt "Európai alkotmány- és integrációtörténet 2 XI. Az európai integráció előzményei. Az európai integráció második világháború utáni története 30. Az európai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések