Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

„Differenciált nevelés az óvodában” Mályi Lilla 2011 március 31.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "„Differenciált nevelés az óvodában” Mályi Lilla 2011 március 31."— Előadás másolata:

1 „Differenciált nevelés az óvodában” Mályi Lilla 2011 március 31

2  jI3U

3  Más Eltérés Lemaradás Tehetség Migráns Norma Felzárkóztatás Hátrány Verseny- helyzet Fogyatékosság Érés Fejleszthetőség Átlag

4 A differenciálás latin eredetű szó, jelentése „különbségtevés”. A gyerekek eltérő képességeinek pedagógusok által történő elfogadása, az eltérő képességekhez történő alkalmazkodás, a differenciált fejlesztés hatékony megtervezése. A nevelési-oktatási folyamat olyan speciális tervezése, szervezése, megvalósítása, amikor a folyamat egy részében a különböző egyéni sajátosságokkal rendelkező gyerekek párhuzamos, eltérő módon, testre szabott, speciális feladatokat végeznek.

5  Normál eltérés általános pedagógiai módszerekkel differenciálható  Kritikus eltérés Speciális tudással végezhető

6  Tartalom alakítása a gyermek érdeklődése, előzetes tudása szerint  • Oktatási célban, szintben való igazodás a gyermek tapasztalataihoz,ismereteihez, képességfejlődési szintjéhez  • A munkaformák igazítása a gyermeki igényekhez  • A szervezés módjának igazítása a gyermeki igényekhez  • Irányítás módját is igazíthatjuk a gyermeki igényekhez  • A közvetítés csatornájának megválasztása  • Az információszerző tevékenység folyamatának felépítése  • A nevelés stílusának megválasztása  • A munkavégzés ütemében, tempójában való igazodás a gyermekhez  • Önállóság fokának meghatározása, a segítségadás módja

7  Tevékenység  Hely  Idő  Szervezési mód  Módszer  Eszközök  Értékelés  Irányítás  Napirend

8  Az első fokozatra a hagyományos tanulásszervezés jellemző, itt differenciálás lényegében nincs.  A második fokozaton a csoportok képesség és érdeklődés szerinti felbontásával próbálkozik a pedagógus. Gyakran végez diagnosztikus célú vizsgálatokat, és lemaradó tanítványait megpróbálja felzárkóztatni.  A harmadik, de különösen a negyedik fokozaton további tanulásmetodikai, szervezeti (csoport bontás) és tartalmi (eltérő tananyagok) differenciálások történnek.  Végül az ötödik glaseri fokozaton a korábban mindenkire érvényesen megállapított tanulási követelmények differenciálására is sor kerül. (Báthory Zoltán)

9  Kooperativitás  Projekt módszer  Témahetek alkalmazása  Csoportmunka  Párhuzamos tevékenységek  „két tanáros” modell  Egyéni tanulási utak figyelembe vétele  Motiváció

10  Inkluzív nevelés  Multikulturális nevelés  Tehetséggondozás

11 „Sajátos nevelési igényű gyermekek inkluzív nevelése” Mályi Lilla 2011 március 31

12  Pozitív teljesítmény  Meleg-elfogadó  Együttmunkálkodás-kooperáció  Alacsony fluktuáció  Együttműködés a szülőkkel  Gyermekközpontú pedagógia  Elfogadó attitűd a közösségben  Nyitottság

13  Speciális szükséglet figyelembe vétele  Gyakorlatorientált, tevékenykedtető, motiváló  Hatékony módszerek  Egyéni programok, differenciálás  Segítő szakemberek együttműködése  Motiválás, támogatás  Felszereltség  Partneri kapcsolatok

14

15  Pedagógusi attitűd változás  Pedagógus szakmai kompetencia változás  Támogató környezet  Kooperatív tanítás/tanulás/nevelés  Heterogén csoportok  Hatékonyság növelése (mérés – visszajelzés)

16 „Integráló Pedagógiai Rendszer” Mályi Lilla 2011 március 31

17  A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D.§ (9) bekezdés szerint, ha az óvoda az oktatási és kulturális miniszter által kiadott személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program szerint szervezi a nevelést, külön jogszabályban meghatározottak szerint – nyilvános pályázat útján – e feladat ellátásához külön támogatást igényelhet. A támogatás igénybevételével kapcsolatos szabályokról külön jogszabály rendelkezik.

18  A szegényebb családok gyermekei öt éves korukra lényegesen elmaradnak kognitív fejlődésükben kedvezőbb helyzetű társaikhoz képest. Az elmaradás oka a gyermeki fejlődés nem megfelelő ösztönözése a szülők korlátozott erőforrásai, a megélhetési nehézségek okozta terheltség és az otthoni környezet hiányosságai miatt.

19  Az óvodai IPR legfőbb jellemzője a gyermekközpontú és családorientált szemlélet, valamint az interdiszciplináris megközelítés, mely a kora gyermekkori fejlődés kérdésében kompetens minden szakma szerepét egyenrangúan fontosnak és egymást kiegészítőnek tartja.

20  Nem ad meg részletes pedagógiai tartalmakat, választandó nevelési tervet, nem nevez meg, nem ír le konkrétan alkalmazandó programokat, viszont kinyilvánítja azt a pedagógiai alapállást, amelyet megfelelőnek tart az érintett gyermekek esélyegyenlőségének elősegítésében.

21

22  1. Szervezési feladatok  1.1. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beíratásának támogatása (a teljes körű, minél hosszabb ideig tartó óvodáztatás biztosítása a célcsoport körében, a beóvodázási programért felelős személy vagy team kijelölése)  1.2. Integrációt elősegítő csoportalakítás (olyan csoportalakítási elvet kell választani, amely biztosítja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek arányos eloszlását)  1.3. Az igazolatlan hiányzások minimalizálása  1.4. A szülők munkába állását lehetővé tévő nyitva tartás kialakítása

23  2. Nevelőtestület együttműködése (rendszeres team munka valamennyi munkatárs részvételével, esetmegbeszélések, hospitálások)

24  3. Pedagógiai munka kiemelt területei  3.1. Az óvodába lépéskor komplex állapotfelmérés (részletes anamnézis)  3.2. Kommunikációs nevelés (szókincs, nyelvi kifejezőkészség, beszédértés, beszéd észlelés fejlődésének elősegítése)  3.3. Érzelmi nevelés, szocializáció (az intézményes nevelésbe illeszkedés elősegítése, bizalom, elfogadás, együttműködés)  3.4. Egészséges életmódra nevelés (egészségtudat kialakítása, táplálkozás)  3.5. Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése  3.6. Korszerű óvodapedagógiai módszerek (a gyermek kezdeményezéseire támaszkodó módszerek, differenciálás, kooperatív technikák, mozgás, zene felhasználása, szülőkkel való partneri együttműködés módszerei)

25  4. Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka  4.1. Egészségügyi szűrővizsgálatok (a gyermek fejlődésének nyomon követése, regisztrálása, szükség esetén szakorvosi - fogászat, szemészet, fülészet, ortopédia - vizsgálatának) kezdeményezése, megszervezése  4.2. Gyermekorvosi, védőnői tanácsadás (a szülők számára az együttműködő partnerekkel kialakított közös programok)  4.3. Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése illetve szervezése (ruhák, játékok, könyvek gyűjtése, adományozása, kölcsönzése; kirándulások, táborok szervezése; rendezvények látogatása)  4.4. A szociális ellátórendszerrel való aktív együttműködés (egyetlen gyermek se maradjon ki az óvodából a szülők szegénysége, az óvoda által kért természetbeni és pénzbeli hozzájárulások fedezetének hiányában)

26  5. Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel, különösen az alábbiakkal  5.1. Gyermekjóléti, családsegítő szolgálat (a szülők támogatása, erőforrásainak feltárása)  5.2. Védőnői hálózat (a gyermekek óvodai beíratásának támogatása; korai képességgondozással kapcsolatos tanácsadás)  5.3. Szakmai szolgáltatók (konzultációk a gyermek fejlődéséről, fejlesztési terv közös kidolgozása, szolgáltatások biztosításának megtervezése és biztosítása)  5.4. Cigány kisebbségi önkormányzat illetve civil szervezetek (a gyermekek óvodai beíratásával, a hiányzás csökkentésével, iskolaválasztással, szülői programokkal kapcsolatos együttműködés)

27  6. Óvoda-iskola átmenet támogatása  6.1. Iskolaérettség elérését támogató pedagógiai munka (a tanulási képességek megalapozása, a tanulási és egyéb részképesség zavarok kialakulásának megelőzése, megoldási késztetés, monotónia tűrés, figyelemkoncentráció, az alkotásvágy szükséges szintjének kialakítása)  6.2. Iskolaválasztás (a kijelölt iskolával, a szabad iskolaválasztással, a halmozottan hátrányos helyzetűek előnyben részesítésével, a sajátos nevelési igényűvé minősítéssel kapcsolatos felvilágosítás, tanácsadás) támogatása  6.3. Az érintett iskolákkal közös óvoda - iskola átmenetet segítő program kidolgozása (DIFER mérés 4 éves korban, hospitálások, esetmegbeszélések, szakmai műhely, közös programok)  6.4. A gyerekek fejlődésének utánkövetése legalább az általános iskola első évében

28  7. Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés  7.1. Személyes kapcsolat kialakítása minden szülővel  7.2. A gyermekek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása  7.3. Rendszeres napi, vagy heti tájékoztatás a gyermekek fejlődéséről, az egyéni fejlesztési napló bejegyzéseinek megbeszélése, a gyerekek alkotásainak megmutatása, elemzése, szülők részvételi lehetőségének biztosítása a foglalkozásokon  7.4. Egyéni beszélgetések, gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése, a család szokásainak, értékrendjének megismerése, megértése, a család erőforrásainak feltárása  7.5. Szülői közösségek kialakítása, rendezvények szervezése, pl. farsang, karácsony, András napi bál, Luca nap, pünkösdi királyválasztás, anyák napja, kisebbségi ünnepek stb.  7.6. Partnerközpontú működés, szülői igények kiszolgálása

29  8. Intézményi önértékelés, eredményesség  8.1. Intézményi önértékelés készítése az Országos Oktatási Integrációs Hálózat ajánlása alapján  8.2. Eredményesség (indikátorok teljesülése: beóvodázási arány, hiányzás csökkenése, DIFER mérésnél a hozzáadott érték, iskolakezdés megfelelő időben, sajátos nevelési igényűvé minősítés csökkenése, normál tantervű, integrált iskolai környezetbe történő beiskolázás, szabad iskolaválasztás érvényesülése, iskolaérettség elérése) mérése az Országos Oktatási Integrációs Hálózat indikátortáblát tartalmazó ajánlása alapján

30 „Óriás leszel” Tehetségnevelés az óvodában Mályi Lilla 2011 március 31

31  Annak érdekében, hogy a tehetséges gyermekből tehetséges, alkotó felnőtt váljék, a szülői-pedagógusi elvárásokat érdemes optimális mederben tartanunk. Hiszen az se jó, ha túl kevés, és az sem, ha túl sok a követelmény, elvárás a gyermekkel szemben.

32  Ilyen esetekben is érdemes fejben tartani, hogy a gyermek tudjon gyermek maradni. Hiszen a gyermekkorából származó élmények erőforrásként szolgálhatnak későbbi élete során.

33  A szülők-óvodapedagógusok feladata, hogy a gyermekek számára lehetőségeket mutassanak, felkeltsék az érdeklődésüket, hogy majdan egy adott területen a felnőtté váló ember ki tudjon teljesedni és megvalósítsa önmagát.

34  Sokszor a gyermek nem tud kiteljesedni, nem tud a tehetsége kifejlődni, mert a körülményei, a helyzete, a körülötte lévő problémák nem engedik. Nem minden gyermek tud eljutni elit iskolákba, a gyermeket körülvevő család anyagi helyzete sem engedheti meg, hogy minden fejlesztést megkapjon, amire szüksége lenne.

35  ingerekkel szemben nyitottak  bizarr, szokatlan viselkedésük van  szociális viselkedésük, ítéleteik függetlenek  határozott „énképük”, erős identitás érzésük népszerűtlenné teheti őket

36 Ismeretek:  -sokat tudnak különböző dolgokról -gazdag szókincs jellemzi őket -szokatlan kifejezéseket használnak -a tényeket gyorsan megjegyzik -hasonlóságokat, különbségeket gyorsan felismerik a jelenségekben -jó megfigyelők -gyorsan tudják felidézni a tanultakat

37 Motiváció:  az őket érdeklő kérdésekkel igen elmélyülten foglalkoznak -feladataikat befejezik -unják a mechanikus feladatokat -a tökéletességre törekszenek -szívesen dolgoznak önállóan

38 Kreativitás:  sokszor, sokféle, szokatlan kérdéseket tesznek fel -ötletesek -több megoldási lehetőséget sorolnak fel (furcsa, frappáns megoldások) -véleményüket nem rejtik véka alá -jó humorérzékük van -eredeti, színes a fantáziaviláguk

39 Speciális viselkedés  -készek szembeszegülni a tekintéllyel -vállalják a konfliktusokat -egyéniségek -individualisták -mennek a maguk útján -nem fogadnak el tekintélyalapon véleményt -kortársaikkal általában kijönnek

40  kiválóság: az adott gyermek bizonyos tulajdonságait tekintve felülmúlja kortársait;  ritkaság: magas szinten rendelkezik olyan tulajdonságokkal, amelyek kortársai körében ritkán fordulnak elő;  produktivitás: olyan jellemzők, amelyek kiemelik őt az átlagból, és valamiféle hasznot hajtó teljesítményre is képessé teszik;  demonstrálhatóság: a tehetséget meghatározó tulajdonságok mérhetők és értékelhetők;  érték: a magas szintű teljesítmény olyan területeken jelentkezik, amelyek a társadalom számára pozitív értéket képviselnek.

41  A fenti jellemzők miatt a tehetséges gyermekek sérülékenyebbek, mint társaik. Gondoljunk csak bele! Az ember alapvető tulajdonsága, hogy az átlagtól, megszokottól eltérőt nehezebben fogadja el.  A tehetséges gyermek viszont valamiben biztosan eltér a társaitól. A másság, az erős akarat, új, szokatlan elképzelések könnyen perifériára szoríthatnak egy tehetséges gyermeket.

42  A gyermek legfőbb dolga, hogy gyermek legyen, és a gyermekkorából olyan, egy egész életet meghatározó élmények származzanak, mint amikor ő fontos volt, megkapta a figyelmet, a szeretetet. Csak ezután jöhet a fejlesztés.

43  Csak annyit várjunk el a gyermektől, amennyit ő is elbír. A kényszer, még ha a legjobb szándék is vezérli, nem hozhat jó eredményt.

44  Köszönöm a figyelmet! Mályi Lilla közoktatási szakértő


Letölteni ppt "„Differenciált nevelés az óvodában” Mályi Lilla 2011 március 31."

Hasonló előadás


Google Hirdetések