Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

IV. A tervezési rendszer

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "IV. A tervezési rendszer"— Előadás másolata:

1 IV. A tervezési rendszer

2 1. A tervezés alapjai a) Fogalma: a vállalati célok
A célok eléréséhez vezető utak A szükséges intézkedések és A felhasználható eszközök, szisztematikus, és a jövőre vonatkozó átgondolása és meghatázozása

3 A vállalati célokról és az oda vezető utakról képet alkossunk
b) Funkciói: A vállalati célokról és az oda vezető utakról képet alkossunk Hosszú és középtávú terv megteremti az operatív terv alapját A tervezési folyamatban való részvétel megteremti a vezetés és a szervezeti egységek egymás közötti kommunikációjának alapját Kijelöli a szervezeti egységek egymással összehangolt mozgási pályáját A tervadatok felvázolásával megteremtjük a tényadatok értékelésének alapját

4 A tervnek a következő kérdésekre kel választ adni:
célok: Hová akarunk eljutni? Feltételek: Milyen külső és belső feltételek adottak? Probléma: Mit kell tennünk? Erőforrások: Minek a segítségével valósítjuk meg? Intézkedések: Mit csináljuk? Hogyan valósíjuk meg? Eredmény: Mit érünk el? Határidő: Meddig? Felelős: Ki?

5 c) Időhorizont szerint: Hosszú távú terv Közép távú terv
Rövid távú terv Hosszú távú: - legtávolabbi időhorizontot ölel fel - olyan prioritásokat, sarokszámokat határoz meg, amely a vállalkozás működésének hosszú távú alapjait jelenti

6 Középtávú: közelebbi időhorizontot ölel fel, amely a
Középtávú: közelebbi időhorizontot ölel fel, amely a vállalkozás számára jól belátható, eseményei nagy biztonsággal előre jelezhetők Funkciója: - áthidaló szerepet tölt be a stratégiai és az operatív terv között - ha nincs hosszú távú terv, a középtávú terv fogalmazza meg az alapvető prioritásokat

7 - konkrét feladatok, programok előírása
Rövid távú terv: - egy éves időszakot ölel fel, a vállalat számára a legbiztosabb közeli jövőt - konkrét feladatok, programok előírása

8 d) A tervezési folyamat fő lépései:
- kiinduló feltételek rögzítése (környezet , vállalati adottságok elemzése) fő célok kijelölése (elvárások és a feltételek alapján) szervezeti egységek céljainak meghatározása szervezeti egységek feladatainak meghatározása feladatok teljesítésére határidő, felelős, erőforrás kijelölése

9 e) A tervezés történhet fentről lefelé lentről felfelé
ellenáramú folyamatnál (fő célok fentről lefelé, konkrét tervszámok lentről felfelé) A tervezés vezetői feladat, felelős minden esetben a felső vezető.

10 f) A kontroller szerepe a tervezésben: rendszerképző- fejlesztő és koordináló szerep Feladatai a tervezésben: - a tervezési rendszer kereteinek kialakítása - a tervezési dokumentumok kialakítása - a tervezéshez szükséges információk nyújtása - tervezési folyamat időbeni összehangolása - segítségnyújtás, szakmai tanácsadás - tervek felülvizsgálata, összehangolása

11 2. A stratégiai tervezés a) Vállalati stratégia:
- a környezethez való alkalmazkodás eszköze a vállalati működés megalapozására szolgál meghatározza a vállalat jövőképét kijelöli azt az utat, amelyen haladva a jövőkép elérhető

12 A vállalkozás küldetésének (missziójának) rögzítése)
b) Folyamata: A vállalkozás küldetésének (missziójának) rögzítése) Cél, amit az alapítók a vállalkozás elé tűztek Azok az értékek, amiben a vállalkozás hisz, amire törekszik A vállalkozás egész életére szóló tudat, amit a vállalat magáénak vall A küldetésnek át kell hatnia a vállalati stratégiát

13 Külső és belső környezet elemzése
A módszer különböző lehet, cél a környezet minél több elemének számbavétele A vállalat környezetének tagolása - tág környezet (politikai, gazdasági, társadalmi) - közvetlen környezet (beszállítók, vásárlók, versenytársak, hitelezők) - belső környezet: maga a vállalat

14 A vállalkozás küldő környezetének vizsgálatához alkalmazott módszerek:
PEST analízis: a vállalat politikai (political) gazdasági (ecomonic) szociális (special) technikai (techological) környezetét vizsgálja.

15 Portel- féle modell: a vállalat tág és szűk versenykörnyezetét elemzi
Külső és belső környezet vizsgálatához alkalmazott módszerek: SWOT- analízis: a vállalkozás erősségeinek, gyengeségeinek, a környezet lehetőségeinek és veszélyeinek elemzésére alkalmazott módszer

16 Termékélet-görbe elemzések
BCG mátrix: Boston Consulting Group által alkotott első portfólió- modell , a piaci részesedés és a piaci növekedés függvényében vizsgálja a stratégiai termékcsoportokat Termékélet-görbe elemzések

17 c) A stratégiai célok megfogalmazása
Jövőkép megfogalmazása (ahová el szeretne jutni) Általános érvényű célok Piaci helyzet Innováció Termelékenység Fizikai és pénzügyi források hatékony felhasználása Nyerégesség Vezetés teljesítménye A munkások teljesítménye Társadalmi felelősség – közösségi feladatvállalás

18 A vállalat stratégiáját négy féle szempontból alapozza meg:
BSC(Balanced Scorecard): a stratégiai célok megfogalmazását és teljesítését segíti elő. (kiegyensúlyozott mutatószám-rendszer) A vállalat stratégiáját négy féle szempontból alapozza meg: - vevők nézőpontja - pénzügyi nézőpont - vállalati folyamatok nézőpontja - tanulás, fejlődés nézőpontja

19 d)A stratégiai célok lebontása részcélokká lényeges, hogy a részcélok - konkrét, világos követelményeket fogalmazzanak meg - eredményelvárást tartalmazzanak - teljesítés mérhető legyen - határidőhöz legyen kötve - megvalósításával a fő célok teljesüljenek - egymással összhangban legyenek

20 e) A részcélokhoz feladatok rendelése Meg kell határozni, hogy az adott cél érdekében - mit kell tenni – tevékenység - kinek kell tenni – felelős - miből kell tenni – szükséges erőforrás - meddig kell befejezni – határidő Munkavállalók tájékoztatása a váll. stratégiai tervéről!

21 f) A stratégiai terv részei Bevezetés
I. Helyzetértékelés, környezetelemzés II. A vállalati stratégia válasza(küldetése , stratégiájának jellege) III. A stratégia lebontása, megvalósítása, ellenőrzési rendszere

22 g) A stratégiakészítés csapdái
a vállalat jövőbeni környezetéből kell kiindulni, előre kell becsülni Minél távolabb tekintünk előre az időben, annál nagyobb a tévedés kockázata Az érdekek (tulajdonos, menedzser, munkaváll) összehangolása Reális jövőképet kell megfogalmazni A stratégiai célrendszer nagyobb váll.nál rendkívül összetett, nehezen átlátható

23 3.Az üzleti tervezés Üzleti terv: olyan több évre szóló üzleti koncepció, mely reális környezet elemzés alapján kijelöli a vállalkozás üzleti céljait, bemutatja a célok elérésének módjait és szükséges erőforrásokat Készíthet: Alakuló vállalkozás Bővülő vállalkozás Leépülő vállalkozás Vagy lényegi változás nem várható a váll. életében

24 Csoportosíthatjuk, hogy a készítő vállalkozásnak van- e stratégiai terve
Ha nincs: részben az üzleti terv tölti be a stratégiai terv szerepét(üzletpolitikát, filozófiát, célokat és akciókat fogalmaz meg) Ha létezik: az üzleti terv stratégiai lebontásra szolgál, kijelöli és egységbe foglalja az elkövetkezendő évek céljait és feladatait Az üzleti terv célja: Előretekintés, a jövő átgondolása Visszatekintés, az eddigi teljesítmény átgondolása

25 Összeköttetés a stratégiai terv és az operatív tervek között, vagy
A stratégiai tervezés előfutára Orientáció, a vállalatirányítás eszköze Dokumentum külső pénzforrások bevonásához Dokumentum a cégbemutatáshoz, az image építéséhez Bizalomkeltés az érintettekben

26 Az üzleti terv felépítése
Nincs kötelező érvényű előírás, azonban vannak olyan szempontok, amit figyelembe kell venni (pl. hitelkérelmekhez szükséges üzleti terv készítésénél a hitelező bank előírásait) Rendszerint a következő fejezetekből áll: Bevezetés: az üzleti tervezés célját tartalmazza Vezetői összefoglaló: az üzleti terv lényege, annak kivonata (miről lesz szó részletesen a későbbiekben) A vállalkozás általános bemutatása: tömör tájékoztatás a vállalkozás jellegéről, fontosabb paramétereiről (a vállalkozás tőkeösszetételének bemutatása, termékeinek és szolgáltatásainak leírása)

27 Marketing terv: a vállalkozás árbevételének megszerzése érdekében milyen módon kívánja a piacot befolyásolni illetőleg reagálni az ottani viszonyokra Célszerű kitérni A piac és a lehetőségek meghatározására Versenytársakra és egyéb befolyásoló tényezőkre Marketing stratégiára Piackutatásra Értékesítési prognózisokra Kiegészítő anyagokra( termékismertetők)

28 Termelési terv: a vállalkozás hogyan fogja létrehozni termékeit és szolgáltatásait
Leggyakrabban szereplő témakörök: Termékfejlesztés Gyártás, feldolgozás Karbantartás, szervízellátás Humán terv: A vállalkozás munkaerő-állományának és a szervezeti keretek bemutatása Ki kell térni: - vezetés, tisztségviselők, bemutatása - munkaerő-állomány nagysága és összetétele - személyzeti politika és stratégia - szervezeti felépítés, szervezetfejlesztés

29 Pénzügyi terv: Az üzleti terv csúcsa, szintetizálja az üzleti tervben eddig leírtakat.
A vállalkozás tervezett pénzügyi teljesítményéről átfogó és hiteles képpel kell rendelkezni. Elemei: Pénzügyi előrejelzések alapját képező feltételrendszerek bemutatása Tervidőszakot felölelő eredménykimutatások Tervezett mérlegek Tervezett cash-flow kimutatások Már kiemelt pénzügyi információk (pl. pü. mutatók tervezett értéke)

30 Megvalósítási ütemterv : Az egyes résztervek és célkitűzések időkeretbe foglalása.
Függelékek: Mindazok a dokumentumok és számítások, amelyek túlzott részletezettségüknél fogva a tervben nem szerepeltethetők, de a terv alátámasztásához, a hitelesség növeléséhez szükségesek Ilyenek: Önéletrajz, minőségbiztosítási tanúsítvány, piackutatások részletes eredményei, versenytársak részletes bemutatása, előrejelzések, trendek piaci szegmensenként, termékspecifikációk, szervezeti sémák, munkaköri leírások,pénzügyi számítások

31 4. Operatív tervezés Több éves tervek alapján meghatározzák a következő év céljait és a célok eléréséhez szükséges intézkedéseket szöveges és számszaki formában Funkciója: belőle a tervidőszak valamennyi elvárása nyilvánvaló legyen a felelősök számára Feladata: - többéves tervek és a gazdálkodás körülményei alapján a következő és elvárásainak meghatározása - a célok eléréséhez vezető utak átgondolása, a legjobb alternatívák kiválasztása - a választott alternatívák alapján intézkedések meghatározása a célok teljesítéséhet

32 - az intézkedések megfogalmazása számszaki követelményekben minden szervezeti egység számára
- elvárások megfogalmazásában a gazdaságosság, a jövedelmezőség és a likviditás elvének a szem előtt tartása Tervezés menete : mindig a szűk keresztmetszettel célszerű kezdeni és ahhoz igazítani a vállalkozás többi paraméterét. Első lépés: az értékesítés oldalán fel kell mérni a piaci igényeket, meghatározni a az értékesítendő mennyiséget és az eladási árat (piaconként, termék fajtánként, termékcsoportonként )

33 Termelési terv kidolgozása:
értékesítési terv alapján késztermékterv és belső teljesítmények terve Erőforrás-felhasználások tervezése mennyiségi alapon (fő,gépóra,munkaóra), árak figyelembe vételével. Meg kell határozni A létszámtervet (mennyiségi és képzettségi szükséglet) Gépi és berendezési szükségletet (gépóra, állásidő, szükséges karbantartási idő) Végrehajtáshoz szükséges anyagi erőforrásokat (anyagszükséglet, stb.)

34 Költségek tervezése Közvetlen és általános költségek tervezése
Belső teljesítmények igénybevételének kalkulációja Általános költségek felosztása Beruházási és kutatás-fejlesztési tervek: kapacitásbővítés ill. pótló beruházások Származtatott tervek: Az alaptervek elkészítése után készül, az eredmény , a vagyon és a pénzforgalom változását tartalmazza (eredmény,mérleg, cash-flow terv)

35 V. Információs rendszer

36 1) Az információellátás alapjai
A) Feladatai: Információk gyűjtése és szolgáltatása a tervezéshez és az elemzéshez (információ - rendszer) Vállalati működésben érintettek tájékoztatása (beszámolási rendszer) b) Időhorizontját tekintve lehet - stratégiai - operatív információs rendszer

37 - a külső környezetre ill. a vállalat pozíciójára vonatkoznak
Startégiai: - strartégiai tervezéshez, a terv megvalósításának nyomon követéséhez információk gyűjtése és feldolgozása - az érintettek stratégiai döntéseikhez szükséges információval való ellátása - a külső környezetre ill. a vállalat pozíciójára vonatkoznak - információk előállítása bonyolult feladat Egyfelől a vállalkozás adatait összevetni a stratégiai célokkal Másfelől az értékeléshez nem elegendőek csak a vállalkozás információi

38 Operatív információs rendszer:
az operatív munka, a tervezés, az ellenőrzés és a döntés előkészités támogatása a szükséges információk biztosításával. Előállítható a vállalkozás belső adataiból. A két rendszer egymástól nem különíthető el

39 C) Irányultságát tekintve:
Tervezést Ellenőrzést támogató információs rendszert különböztetünk meg. Éles határvonal nem húzható meg ( az ellenőrzéshez szükséges információk tartalmazzák a tervadatokat) Tervezéshez : Az érintetteknek információra van szüksége Jövőorientáltak, várható értékeket fogalmaznak meg Előzetes felmérések és múltbéli adatok, trendek, tendenciák alapján

40 Külső környezetre (várható kereslet, eladási, besz. Ár)
Vonatkozhatnak Külső környezetre (várható kereslet, eladási, besz. Ár) Belső környezetre (pl. termelési előirányzatok, termelés létszámigénye, felhasználási normák) Résztervekhez szükséges információk összegyűjtését, továbbítását a szakterületek végzik Kontroller: a rendszer kereteit építi ki és koorodinálja a folyamatokat

41 Ellenőrzést támogató információs rendszer:
Ellenőrzéshez a terv- és tényadatokra, eltérések okának megállapításához belső és külső információkra van szükség Az információk múltra és jövőre orientálódnak (az értékelési időszak eredményeit dolgozzák fel, de a tájékoztatás célja az, hogy változtatni tudjanak a kedvezőtlen eltéréseken )

42 Szakterületek végzik:
A terv és tényadatok összehangolását Az eltérések kimutatását, elemzésükhöz a szükséges információk gyűjtését, feldolgozását Kontroller végzi: A szakterületek közötti információáramlás koordinálását Az összvállalati információk összegyűjtését, feldolgozását, elemzését, értékelését

43 D) Kontrolling feladatok az információ-ellátási rendszerben
Szükséges információk körének feltérképezése Az adatok gyűjtése, feldolgozása, az információk ellátása Információk átadása az érintetteknek Az információk tárolása

44 A szükséges információk körének feltérképezése
Tudnia kell, hogy a tervezési és ellenőrzési funkciók ellátásához – milyen információra és milyen rendszerességgel van szükség Fel kell mérnie, hogy a vállalat vezetőinek milyen információra van szükségük a döntések meghozatalához. Fontos! Az információ előállításával kapcsolatos ráfordítások lényegesen nem haladják meg az információ hasznosításából nyert hozamokat (költség-haszon elv)

45 Az adatok gyűjtése és feldolgozása, az információk ellátása
Megállapítani, hogy a szükséges információk előállításához milyen adatra van szükség és a honnan szerezhető be (információ forrása) Meg kell határozni az adatszolgáltatás rendjét (mikéntje, rendszeressége, felelőse) és módszerét, menetét

46 Az információk átadása az érintetteknek
Meg kell határozni, hogy az érintettekhez milyen információ, milyen gyakran, milyen csatornákon keresztül (szóban, formanyomtatvány, írásos dokumentum, elektronikusan) Milyen formában (táblázat, diagram, grafika) Milyen tartalommal (tényadat közlése, oksági elemzés, prognózisok) kerüljön.

47 Jogosultsági rendszer:
az információk meghatározott köre jusson el az érintettekhez, és csak hozzájuk jusson el. Többletinformációk tömege nehezíti a döntéshozatalt Az érintetteken kívüliek informálása visszaélésre adhat lehetőséget.

48 Az információk tárolása
Cél: az információk hosszabb távon megmaradjanak és szolgálják a kontrolling tevékenységet (trendek, tendenciák megállapítása, összehasonlítása) Informatika segítségével valósul meg Az eredeti számviteli bizonylatok megőrzését a számviteli törvény írja elő A vállalkozás iratainak megőrzését a Gt. Tv. Szabályozza

49 2.A vállalati információs rendszer
Legalsó szint: az egyes funkcionális szakterületek adatbázisa (operatív munkavégzés során keletkeznek) Kontrolling információs szint: a funkcionális adatbázisok adatainak összegzése, elemzése (döntést előkészítő , a végrehajtás szakaszában, valamint utólag végzett) Felsővezetői információs szint: a vállalat egészét érintő, átfogó, tömör információk Felső vezetőtől lefelé haladva növekszik az információ igény részletezettsége, de szűkül a szükséges inf. fajtája

50 A számítástechnika szerepe az információs rendszer kiépítésében
Egyre nagyobb szerepet kap Kétféle rendszer OLTP: tranzakció feldolgozó és középvezetői információs rendszer OLAP: felsővezetői információs és döntéstámogató rendszerek integrált elemző rendszere

51 OLTP( On line Transaktion Procession)
Adatfeldolgzás elemi adatok Eseményekre ad választ Kezeli a vállalatot OLAP (On line Analytical Procession) Adatok elemzése Aggregált adatok Okokra ad választ Irányítja a vállalaltot

52 3.Beszámolási rendszer Az információellátási rendszer része
Feladata: az információk eljuttatása a vállalati működésben érintettekhez (külső, belső) a.) Külső érintettek és azok információ igénye Vevők Szállítók Versenytársak Hitelezők Állami intézmények Egyéb szervezetek

53 b.) belső érintettek Tulajdonsok Vezetők Alkalmazottak
c.) A beszámoló készítés alapjai beszámoló: információs szükséglet kielégítésére szolgáló önálló dokumentum, amely rendezett egységbe foglalt információkat tartalmaz, következtetések levonására alkalmas Beszámoló címzettje: az a személy, akinek az információra szüksége van

54 Beszámoló felelőse. Aki a beszámolóért, a beszámolóban szereplő adatok, megállapítások helyességéért felelős Beszámoló készítői: azok a szakemberek, akik az információk sokaságából egységes beszámolót készítenek Beszámoló közreműködői: Akik a beszámoló készítésében rész vesznek, adatokat előállítanak, szolgáltatnak.

55 A kontrollernek a következő kérdésekkel kell foglalkoznia
Ki a beszámoló címzettje Mi a beszámoló készítés célja Milyen gyorsan kell készíteni Mi legyen a beszámolóban Ki készítse a beszámolót Milyen egyen a beszámoló formája

56 Érintettek szerinti csoportosításban
D.) a beszámolók fajtái Érintettek szerinti csoportosításban Külső beszámolók Vállalati prospektusok Termék tájékoztatók Társadalmi, szakmai szervezeteknek küldött jelentés Statisztikai célú jelentések Gazdasági jelentések (pl.adóbevallás) Hitelkérelmekhez csatolt pénzügyi jelentések Éves beszámoló

57 Belső beszámolók Tulajdonosi tájékoztatók, beszámolók
Felső vezetői tájékoztatók, beszámolók Szakterületi beszámolók Operatív jelentések (pl. napi termelésről) Munkavállalói tájékoztatók

58 Vezetői beszámolók hierarchiája
Vezetői szint szerint Ügyvezetés,igazgatás (tömör, összetett beszámoló a vállalati össz. eredményről) Területi vezető, főosztályvezető (az egység eredményei) Költséghely vezető (felelősségi körét érintő adatok) Jellegük szerint: stratégiai és operatív Stratégiai: a vállalt helyzetértékelése, piaci pozíciói, termék életgörbe Operatív: napi operatív ügyek, operatív terek nyomon követése

59 Rendszerességük szerint
Állandó (standard),lehet napi, heti, havi, n.éves, féves, éves, éven túli Eseti (ad hoc) pl. vállalatértékelés átalakulás előtt Tartalmuk szerint - tervkövető – standard - tervtől független – eseti Formájuk szerint - írásbeli - szóbeli v. a kettő kombinálása Szabályozottságukat tekintve: kötelező (Szt, GT.tv, egyéb ál. Szerv) vállalat által szabadon készíthető (prospektus, vezetői jelentés)

60


Letölteni ppt "IV. A tervezési rendszer"

Hasonló előadás


Google Hirdetések