Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2010.02.01.1. 1. A tervezés alapjai a) Fogalma:  a vállalati célok  A célok eléréséhez vezető utak  A szükséges intézkedések és  A felhasználható.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2010.02.01.1. 1. A tervezés alapjai a) Fogalma:  a vállalati célok  A célok eléréséhez vezető utak  A szükséges intézkedések és  A felhasználható."— Előadás másolata:

1

2 1. A tervezés alapjai a) Fogalma:  a vállalati célok  A célok eléréséhez vezető utak  A szükséges intézkedések és  A felhasználható eszközök, szisztematikus, és a jövőre vonatkozó átgondolása és meghatázozása

3 b) Funkciói: - A vállalati célokról és az oda vezető utakról képet alkossunk - Hosszú és középtávú terv megteremti az operatív terv alapját - A tervezési folyamatban való részvétel megteremti a vezetés és a szervezeti egységek egymás közötti kommunikációjának alapját - Kijelöli a szervezeti egységek egymással összehangolt mozgási pályáját - A tervadatok felvázolásával megteremtjük a tényadatok értékelésének alapját

4  A tervnek a következő kérdésekre kel választ adni: - célok: Hová akarunk eljutni? - Feltételek:Milyen külső és belső feltételek adottak? - Probléma: Mit kell tennünk? - Erőforrások: Minek a segítségével valósítjuk meg? - Intézkedések: Mit csináljuk? Hogyan valósíjuk meg? - Eredmény: Mit érünk el? - Határidő:Meddig? - Felelős: Ki?

5 c) Időhorizont szerint: - Hosszú távú terv - Közép távú terv - Rövid távú terv - Hosszú távú: - legtávolabbi időhorizontot ölel fel - olyan prioritásokat, sarokszámokat határoz meg, amely a vállalkozás működésének hosszú távú alapjait jelenti

6 - Középtávú: közelebbi időhorizontot ölel fel, amely a vállalkozás számára jól belátható, eseményei nagy biztonsággal előre jelezhetők Funkciója: -áthidaló szerepet tölt be a stratégiai és az operatív terv között - ha nincs hosszú távú terv, a középtávú terv fogalmazza meg az alapvető prioritásokat

7  Rövid távú terv:  - egy éves időszakot ölel fel, a vállalat számára a legbiztosabb közeli jövőt  -konkrét feladatok, programok előírása

8 d) A tervezési folyamat fő lépései: -kiinduló feltételek rögzítése (környezet, vállalati adottságok elemzése) - fő célok kijelölése (elvárások és a feltételek alapján) - szervezeti egységek céljainak meghatározása - szervezeti egységek feladatainak meghatározása - feladatok teljesítésére határidő, felelős, erőforrás kijelölése

9 e) A tervezés történhet - fentről lefelé - lentről felfelé - ellenáramú folyamatnál (fő célok fentről lefelé, konkrét tervszámok lentről felfelé) A tervezés vezetői feladat, felelős minden esetben a felső vezető

10 f) A kontroller szerepe a tervezésben: rendszerképző- fejlesztő és koordináló szerep Feladatai a tervezésben: -a tervezési rendszer kereteinek kialakítása -a tervezési dokumentumok kialakítása -a tervezéshez szükséges információk nyújtása -tervezési folyamat időbeni összehangolása -segítségnyújtás, szakmai tanácsadás - tervek felülvizsgálata, összehangolása

11 2. A stratégiai tervezés a) Vállalati stratégia: -a környezethez való alkalmazkodás eszköze - a vállalati működés megalapozására szolgál - meghatározza a vállalat jövőképét - kijelöli azt az utat, amelyen haladva a jövőkép elérhető

12 b) Folyamata: - A vállalkozás küldetésének (missziójának) rögzítése)  Cél, amit az alapítók a vállalkozás elé tűztek  Azok az értékek, amiben a vállalkozás hisz, amire törekszik  A vállalkozás egész életére szóló tudat, amit a vállalat magáénak vall  A küldetésnek át kell hatnia a vállalati stratégiát

13 - Külső és belső környezet elemzése  A módszer különböző lehet, cél a környezet minél több elemének számbavétele  A vállalat környezetének tagolása - tág környezet (politikai, gazdasági, társadalmi) - közvetlen környezet (beszállítók, vásárlók, versenytársak, hitelezők) - belső környezet: maga a vállalat

14 - A vállalkozás küldő környezetének vizsgálatához alkalmazott módszerek:  PEST analízis: a vállalatpolitikai (political) gazdasági (ecomonic) szociális(special) technikai(techological) környezetét vizsgálja

15 - Portel- féle modell: a vállalat tág és szűk versenykörnyezetét elemzi - Külső és belső környezet vizsgálatához alkalmazott módszerek:  SWOT- analízis: a vállalkozás erősségeinek, gyengeségeinek, a környezet lehetőségeinek és veszélyeinek elemzésére alkalmazott módszer

16  BCG mátrix: Boston Consulting Group által alkotott első portfólió- modell, a piaci részesedés és a piaci növekedés függvényében vizsgálja a stratégiai termékcsoportokat  Termékélet-görbe elemzések

17 c) A stratégiai célok megfogalmazása - Jövőkép megfogalmazása (ahová el szeretne jutni) - Általános érvényű célok  Piaci helyzet  Innováció  Termelékenység  Fizikai és pénzügyi források hatékony felhasználása  Nyerégesség  Vezetés teljesítménye  A munkások teljesítménye  Társadalmi felelősség – közösségi feladatvállalás

18  BSC(Balanced Scorecard): a stratégiai célok megfogalmazását és teljesítését segíti elő. (kiegyensúlyozott mutatószám-rendszer) A vállalat stratégiáját négy féle szempontból alapozza meg: - vevők nézőpontja - pénzügyi nézőpont - vállalati folyamatok nézőpontja - tanulás, fejlődés nézőpontja

19 d)A stratégiai célok lebontása részcélokká lényeges, hogy a részcélok - konkrét, világos követelményeket fogalmazzanak meg - eredményelvárást tartalmazzanak - teljesítés mérhető legyen - határidőhöz legyen kötve - megvalósításával a fő célok teljesüljenek - egymással összhangban legyenek

20 e) A részcélokhoz feladatok rendelése Meg kell határozni, hogy az adott cél érdekében - mit kell tenni – tevékenység - kinek kell tenni – felelős - miből kell tenni – szükséges erőforrás - meddig kell befejezni – határidő Munkavállalók tájékoztatása a váll. stratégiai tervéről!

21 f) A stratégiai terv részei  Bevezetés  I. Helyzetértékelés, környezetelemzés  II. A vállalati stratégia válasza(küldetése, stratégiájának jellege)  III. A stratégia lebontása, megvalósítása, ellenőrzési rendszere

22 g) A stratégiakészítés csapdái  a vállalat jövőbeni környezetéből kell kiindulni, előre kell becsülni  Minél távolabb tekintünk előre az időben, annál nagyobb a tévedés kockázata  Az érdekek (tulajdonos, menedzser, munkaváll) összehangolása  Reális jövőképet kell megfogalmazni  A stratégiai célrendszer nagyobb váll.nál rendkívül összetett, nehezen átlátható

23 3.Az üzleti tervezés  Üzleti terv: olyan több évre szóló üzleti koncepció, mely reális környezet elemzés alapján kijelöli a vállalkozás üzleti céljait, bemutatja a célok elérésének módjait és szükséges erőforrásokat  Készíthet:  Alakuló vállalkozás  Bővülő vállalkozás  Leépülő vállalkozás  Vagy lényegi változás nem várható a váll. életében

24  Csoportosíthatjuk, hogy a készítő vállalkozásnak van- e stratégiai terve  Ha nincs: részben az üzleti terv tölti be a stratégiai terv szerepét(üzletpolitikát, filozófiát, célokat és akciókat fogalmaz meg)  Ha létezik: az üzleti terv stratégiai lebontásra szolgál, kijelöli és egységbe foglalja az elkövetkezendő évek céljait és feladatait  Az üzleti terv célja:  Előretekintés, a jövő átgondolása  Visszatekintés, az eddigi teljesítmény átgondolása

25  Összeköttetés a stratégiai terv és az operatív tervek között, vagy  A stratégiai tervezés előfutára  Orientáció, a vállalatirányítás eszköze  Dokumentum külső pénzforrások bevonásához  Dokumentum a cégbemutatáshoz, az image építéséhez  Bizalomkeltés az érintettekben

26  Az üzleti terv felépítése  Nincs kötelező érvényű előírás, azonban vannak olyan szempontok, amit figyelembe kell venni (pl. hitelkérelmekhez szükséges üzleti terv készítésénél a hitelező bank előírásait)  Rendszerint a következő fejezetekből áll:  Bevezetés: az üzleti tervezés célját tartalmazza  Vezetői összefoglaló: az üzleti terv lényege, annak kivonata (miről lesz szó részletesen a későbbiekben)  A vállalkozás általános bemutatása: tömör tájékoztatás a vállalkozás jellegéről, fontosabb paramétereiről (a vállalkozás tőkeösszetételének bemutatása, termékeinek és szolgáltatásainak leírása)

27  Marketing terv: a vállalkozás árbevételének megszerzése érdekében milyen módon kívánja a piacot befolyásolni illetőleg reagálni az ottani viszonyokra  Célszerű kitérni  A piac és a lehetőségek meghatározására  Versenytársakra és egyéb befolyásoló tényezőkre  Marketing stratégiára  Piackutatásra  Értékesítési prognózisokra  Kiegészítő anyagokra( termékismertetők)

28  Termelési terv: a vállalkozás hogyan fogja létrehozni termékeit és szolgáltatásait  Leggyakrabban szereplő témakörök:  Termékfejlesztés  Gyártás, feldolgozás  Karbantartás, szervízellátás Humán terv: A vállalkozás munkaerő-állományának és a szervezeti keretek bemutatása Ki kell térni: - vezetés, tisztségviselők, bemutatása - munkaerő-állomány nagysága és összetétele - személyzeti politika és stratégia - szervezeti felépítés, szervezetfejlesztés 28

29  Pénzügyi terv: Az üzleti terv csúcsa, szintetizálja az üzleti tervben eddig leírtakat.  A vállalkozás tervezett pénzügyi teljesítményéről átfogó és hiteles képpel kell rendelkezni.  Elemei:  Pénzügyi előrejelzések alapját képező feltételrendszerek bemutatása  Tervidőszakot felölelő eredménykimutatások  Tervezett mérlegek  Tervezett cash-flow kimutatások  Már kiemelt pénzügyi információk (pl. pü. mutatók tervezett értéke)

30  Megvalósítási ütemterv : Az egyes résztervek és célkitűzések időkeretbe foglalása.  Függelékek: Mindazok a dokumentumok és számítások, amelyek túlzott részletezettségüknél fogva a tervben nem szerepeltethetők, de a terv alátámasztásához, a hitelesség növeléséhez szükségesek  Ilyenek: Önéletrajz, minőségbiztosítási tanúsítvány, piackutatások részletes eredményei, versenytársak részletes bemutatása, előrejelzések, trendek piaci szegmensenként, termékspecifikációk, szervezeti sémák, munkaköri leírások,pénzügyi számítások

31 4. Operatív tervezés Több éves tervek alapján meghatározzák a következő év céljait és a célok eléréséhez szükséges intézkedéseket szöveges és számszaki formában Funkciója: belőle a tervidőszak valamennyi elvárása nyilvánvaló legyen a felelősök számára Feladata: - többéves tervek és a gazdálkodás körülményei alapján a következő és elvárásainak meghatározása - a célok eléréséhez vezető utak átgondolása, a legjobb alternatívák kiválasztása - a választott alternatívák alapján intézkedések meghatározása a célok teljesítéséhet

32  - az intézkedések megfogalmazása számszaki követelményekben minden szervezeti egység számára  - elvárások megfogalmazásában a gazdaságosság, a jövedelmezőség és a likviditás elvének a szem előtt tartása  Tervezés menete : mindig a szűk keresztmetszettel célszerű kezdeni és ahhoz igazítani a vállalkozás többi paraméterét.  Első lépés: az értékesítés oldalán fel kell mérni a piaci igényeket, meghatározni a az értékesítendő mennyiséget és az eladási árat (piaconként, termék fajtánként, termékcsoportonként )

33  Termelési terv kidolgozása: értékesítési terv alapján késztermékterv és belső teljesítmények terve  Erőforrás-felhasználások tervezése mennyiségi alapon (fő,gépóra,munkaóra), árak figyelembe vételével.  Meg kell határozni  A létszámtervet (mennyiségi és képzettségi szükséglet)  Gépi és berendezési szükségletet (gépóra, állásidő, szükséges karbantartási idő)  Végrehajtáshoz szükséges anyagi erőforrásokat (anyagszükséglet, stb.)

34  Költségek tervezése  Közvetlen és általános költségek tervezése  Belső teljesítmények igénybevételének kalkulációja  Általános költségek felosztása Beruházási és kutatás-fejlesztési tervek: kapacitásbővítés ill. pótló beruházások Származtatott tervek: Az alaptervek elkészítése után készül, az eredmény, a vagyon és a pénzforgalom változását tartalmazza (eredmény,mérleg, cash-flow terv)

35 V. Információs rendszer

36 1) Az információellátás alapjai A) Feladatai:  Információk gyűjtése és szolgáltatása a tervezéshez és az elemzéshez (információ - rendszer)  Vállalati működésben érintettek tájékoztatása (beszámolási rendszer) b) Időhorizontját tekintve lehet - stratégiai - operatív információs rendszer

37  Startégiai:  - strartégiai tervezéshez, a terv megvalósításának nyomon követéséhez információk gyűjtése és feldolgozása  - az érintettek stratégiai döntéseikhez szükséges információval való ellátása  -a külső környezetre ill. a vállalat pozíciójára vonatkoznak  -információk előállítása bonyolult feladat  Egyfelől a vállalkozás adatait összevetni a stratégiai célokkal  Másfelől az értékeléshez nem elegendőek csak a vállalkozás információi

38  Operatív információs rendszer: az operatív munka, a tervezés, az ellenőrzés és a döntés előkészités támogatása a szükséges információk biztosításával. Előállítható a vállalkozás belső adataiból.  A két rendszer egymástól nem különíthető el

39  C) Irányultságát tekintve:  Tervezést  Ellenőrzést támogató információs rendszert különböztetünk meg.  Éles határvonal nem húzható meg ( az ellenőrzéshez szükséges információk tartalmazzák a tervadatokat)  Tervezéshez :  Az érintetteknek információra van szüksége  Jövőorientáltak, várható értékeket fogalmaznak meg  Előzetes felmérések és múltbéli adatok, trendek, tendenciák alapján

40  Vonatkozhatnak  Külső környezetre (várható kereslet, eladási, besz. Ár)  Belső környezetre (pl. termelési előirányzatok, termelés létszámigénye, felhasználási normák) Résztervekhez szükséges információk összegyűjtését, továbbítását a szakterületek végzik Kontroller: a rendszer kereteit építi ki és koorodinálja a folyamatokat

41  Ellenőrzést támogató információs rendszer:  Ellenőrzéshez a terv- és tényadatokra, eltérések okának megállapításához belső és külső információkra van szükség  Az információk múltra és jövőre orientálódnak (az értékelési időszak eredményeit dolgozzák fel, de a tájékoztatás célja az, hogy változtatni tudjanak a kedvezőtlen eltéréseken )

42  Szakterületek végzik:  A terv és tényadatok összehangolását  Az eltérések kimutatását, elemzésükhöz a szükséges információk gyűjtését, feldolgozását  Kontroller végzi:  A szakterületek közötti információáramlás koordinálását  Az összvállalati információk összegyűjtését, feldolgozását, elemzését, értékelését

43  D) Kontrolling feladatok az információ-ellátási rendszerben  Szükséges információk körének feltérképezése  Az adatok gyűjtése, feldolgozása, az információk ellátása  Információk átadása az érintetteknek  Az információk tárolása

44  A szükséges információk körének feltérképezése  Tudnia kell, hogy a tervezési és ellenőrzési funkciók ellátásához – milyen információra és milyen rendszerességgel van szükség  Fel kell mérnie, hogy a vállalat vezetőinek milyen információra van szükségük a döntések meghozatalához.  Fontos! Az információ előállításával kapcsolatos ráfordítások lényegesen nem haladják meg az információ hasznosításából nyert hozamokat (költség- haszon elv)

45  Az adatok gyűjtése és feldolgozása, az információk ellátása  Megállapítani, hogy a szükséges információk előállításához milyen adatra van szükség és a honnan szerezhető be (információ forrása)  Meg kell határozni az adatszolgáltatás rendjét (mikéntje, rendszeressége, felelőse) és módszerét, menetét

46  Az információk átadása az érintetteknek  Meg kell határozni, hogy az érintettekhez  milyen információ,  milyen gyakran,  milyen csatornákon keresztül (szóban, formanyomtatvány, írásos dokumentum, elektronikusan)  Milyen formában (táblázat, diagram, grafika)  Milyen tartalommal (tényadat közlése, oksági elemzés, prognózisok) kerüljön

47  Jogosultsági rendszer:  az információk meghatározott köre jusson el az érintettekhez, és csak hozzájuk jusson el.  Többletinformációk tömege nehezíti a döntéshozatalt  Az érintetteken kívüliek informálása visszaélésre adhat lehetőséget

48  Az információk tárolása  Cél: az információk hosszabb távon megmaradjanak és szolgálják a kontrolling tevékenységet (trendek, tendenciák megállapítása, összehasonlítása)  Informatika segítségével valósul meg  Az eredeti számviteli bizonylatok megőrzését a számviteli törvény írja elő  A vállalkozás iratainak megőrzését a Gt. Tv. Szabályozza

49 2.A vállalati információs rendszer Legalsó szint: az egyes funkcionális szakterületek adatbázisa (operatív munkavégzés során keletkeznek) Kontrolling információs szint: a funkcionális adatbázisok adatainak összegzése, elemzése (döntést előkészítő, a végrehajtás szakaszában, valamint utólag végzett) Felsővezetői információs szint: a vállalat egészét érintő, átfogó, tömör információk Felső vezetőtől lefelé haladva növekszik az információ igény részletezettsége, de szűkül a szükséges inf. fajtája

50  A számítástechnika szerepe az információs rendszer kiépítésében  Egyre nagyobb szerepet kap  Kétféle rendszer  OLTP: tranzakció feldolgozó és középvezetői információs rendszer  OLAP: felsővezetői információs és döntéstámogató rendszerek integrált elemző rendszere

51  OLTP( On line Transaktion Procession)  Adatfeldolgzás  elemi adatok  Eseményekre ad választ  Kezeli a vállalatot  OLAP (On line Analytical Procession)  Adatok elemzése  Aggregált adatok  Okokra ad választ  Irányítja a vállalaltot

52 3.Beszámolási rendszer  Az információellátási rendszer része  Feladata: az információk eljuttatása a vállalati működésben érintettekhez (külső, belső)  a.) Külső érintettek és azok információ igénye  Vevők  Szállítók  Versenytársak  Hitelezők  Állami intézmények  Egyéb szervezetek

53  b.) belső érintettek  Tulajdonsok  Vezetők  Alkalmazottak c.) A beszámoló készítés alapjai - beszámoló: információs szükséglet kielégítésére szolgáló önálló dokumentum, amely rendezett egységbe foglalt információkat tartalmaz, következtetések levonására alkalmas - Beszámoló címzettje: az a személy, akinek az információra szüksége van

54  Beszámoló felelőse. Aki a beszámolóért, a beszámolóban szereplő adatok, megállapítások helyességéért felelős  Beszámoló készítői: azok a szakemberek, akik az információk sokaságából egységes beszámolót készítenek  Beszámoló közreműködői: Akik a beszámoló készítésében rész vesznek, adatokat előállítanak, szolgáltatnak

55  A kontrollernek a következő kérdésekkel kell foglalkoznia  Ki a beszámoló címzettje  Mi a beszámoló készítés célja  Milyen gyorsan kell készíteni  Mi legyen a beszámolóban  Ki készítse a beszámolót  Milyen egyen a beszámoló formája

56  D.) a beszámolók fajtái  Érintettek szerinti csoportosításban  Külső beszámolók  Vállalati prospektusok  Termék tájékoztatók  Társadalmi, szakmai szervezeteknek küldött jelentés  Statisztikai célú jelentések  Gazdasági jelentések (pl.adóbevallás)  Hitelkérelmekhez csatolt pénzügyi jelentések  Éves beszámoló

57  Belső beszámolók  Tulajdonosi tájékoztatók, beszámolók  Felső vezetői tájékoztatók, beszámolók  Szakterületi beszámolók  Operatív jelentések (pl. napi termelésről)  Munkavállalói tájékoztatók

58  Vezetői beszámolók hierarchiája  Vezetői szint szerint  Ügyvezetés,igazgatás (tömör, összetett beszámoló a vállalati össz. eredményről)  Területi vezető, főosztályvezető (az egység eredményei)  Költséghely vezető (felelősségi körét érintő adatok) Jellegük szerint: stratégiai és operatív Stratégiai: a vállalt helyzetértékelése, piaci pozíciói, termék életgörbe Operatív: napi operatív ügyek, operatív terek nyomon követése

59  Rendszerességük szerint  Állandó (standard),lehet napi, heti, havi, n.éves, féves, éves, éven túli  Eseti (ad hoc) pl. vállalatértékelés átalakulás előtt Tartalmuk szerint - tervkövető – standard - tervtől független – eseti Formájuk szerint - írásbeli - szóbeli v. a kettő kombinálása Szabályozottságukat tekintve: kötelező (Szt, GT.tv, egyéb ál. Szerv) vállalat által szabadon készíthető (prospektus, vezetői jelentés)

60


Letölteni ppt "2010.02.01.1. 1. A tervezés alapjai a) Fogalma:  a vállalati célok  A célok eléréséhez vezető utak  A szükséges intézkedések és  A felhasználható."

Hasonló előadás


Google Hirdetések