Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az Eredetvédelem történeti vonatkozásai Az eredetvédelem kezdetei Magyarországon.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az Eredetvédelem történeti vonatkozásai Az eredetvédelem kezdetei Magyarországon."— Előadás másolata:

1 Az Eredetvédelem történeti vonatkozásai Az eredetvédelem kezdetei Magyarországon

2 AZ EREDETVÉDELEM TÖRTÉNETI VONATKOZÁSAI • Vázlat 1)Ókor 2)Középkor 3)Újkor 4)Magyar vonatkozások.Tokaji Aszú 5) A jogi szabályozás kialakítása

3 1)Földrajzi árujelzők az ókorban •A földrajzi megjelölések az árujelzők körébe tartozó jelzések. E megjelölések történelme egyidős a kereskedelemmel. Már Krisztus előtt a IV. évezredben kialakultak az ókor kereskedelmi útjai és létrejöttek a hagyományos árucsere lehetőségei. Az arabok, majd a föníciaiak, később pedig a görögök és rómaiak közvetítésével távoli területek árui cseréltek gazdát. A földrajzi megjelölések voltak a leggyakoribbak. • A ciprusi bor, libanoni cédrus, kínai tea, egyiptomi gabona, a görög olaj, a damaszkuszi penge, a kínai porcelán és az indiai fegyverek és drágakövek voltak az ókor „márkái”. • •A földrajzi megjelölések nemzetközi oltalma • •Ami a földrajzi árujelzők nemzetközi oltalmát illeti, az alábbi nemzetközi jogi normákat célszerű megemlíteni a már említett Madridi Megállapodáson kívül: • •Az ipari tulajdon oltalmáról szóló 1883-ban létrejött Párizsi Uniós Egyezményt. Hatályos szövegét az évi 18. tvr. hirdette ki. Jelentősége abban rejlik, hogy az eredetmegjelöléseket és a származási jelzéseket iparjogvédelmi intézményként rendeli védeni. • •Az 1924-ben létrejött nemzetközi boreredetvédelmi egyezmény. Az egyezmény különleges jelentősége, hogy a bortermelő országokban a borok jogi oltalmának és készítésének, tartósításának nemzetközi rendszerét hozza létre. Szervezete a nemzetközi Szőlő- és Boreredetvédelmi Szervezet 1927 óta létezik. • •Az Eredetmegjelölések oltalmára és Nemzetközi lajstromozására vonatkozó hivatkozás 1958-ban létrejött Lisszaboni Megállapodás. Magyarországon kihirdette az évi 1. tvr. Jelentősége abban rejlik, hogy lehetővé teszi az eredetmegjelölések nemzetközi védelmét és lajstromozását a tagállamokban elismert nemzeti oltalom alapján. • •Az EGK Tanácsa július 14-én kelt 2081/92. számú rendelete a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek jogi oltalmáról. A rendelet lényegében a világ első regionális eredetvédelmi rendszerét hozza létre, mégpedig olyan rendszert, amely az EK területén egységesen funkcionál. • •A GATT-TRIPS Megállapodás – Jelentősége abban áll, hogy a GATT 1994-ben befejezett Uruguay fordulóját lezáró egyezménycsomag egyik részegyezménye az ipari tulajdon kereskedelmi vonatkozásainak szabályozásáról, a földrajzi árujelzők oltalmát általános nemzetközi intézménnyé teszi, és megpróbálja a különböző kontinenseken kialakult eredetvédelmi rendszereket harmonizálni. • •A multilaterális egyezmények szerepe jelentős a nemzetközi intézményrendszer kialakítása, a jogi normák egységesítése és az oltalom feltételeinek létrehozása szempontjából. Ezek kiegészítéséül a növekvő külkereskedelmi áruforgalom vitás kérdéseinek rendezése és az oltalomban részesítendő megjelölések körének meghatározása céljából kétoldalú megállapodások kötése volt szükséges. •Ilyen megállapodások számos dimenzióban létrejöttek, ezekből érdemes néhányat megemlíteni: • •EK-Amerikai Egyesült Államok boreredetvédelmi megállapodás; •EK-Ausztrália boreredetvédelmi megállapodás. •Francia-német eredetvédelmi megállapodás; •Francia-spanyol eredetvédelmi megállapodás; •Magyarország-Svájc eredetvédelmi megállapodás; •Magyarország-EK boreredetvédelmi megállapodás. •

4 • A borfogyasztás és a borkultúra Az ókorban kezdődött „A bor története az emberiség története” – írja Babrius francia ampelologus. Maga a szőlő - növény, a vitis őshonos volt számos földrészen, a világnak egymástól távol eső pontjain, így Magyarországon is. A régészek és etnográfusok úgy tartják, hogy a vadon termő, savanyú bogyójú ősszőlő létezésé- nek elismerése mellett a tulajdonképpeni szőlő- kultúra és borkészítés az ókorban Egyiptom- ban és Mezopotámiában vette kezdetét. •

5 •Az ókori Egyiptomban Ozirisznek tulajdonítják a szőlőtermesztés meghonosítását, aki a bor és a Nílus áradásának istene volt. Az egyiptomi szőlőkultúráról, borkészítésről számos adat, konkrét leírás maradt fenn. Az egyiptomi és zsidó történelem bizonyos mér tékig összefonódott. Itt kell Mózes prófétáról beszélni. Az Ókor borkultúrájának fontos ré - sze az ígéret földjéről szóló történet. Amikor Mózes elküldte embereit, hogy derítsék fel, milyen ország a messzi „Ígéret földje” azok egy szőlőfürttel tértek vissza, amely olyan

6 •súlyos volt, hogy két embernek a vállán kellett cipelnie. Erre a legendás eseményre kívánt emlékeztetni később Jeruzsálemben a temp- lom bejárata előtt felállított aranyból való szőlőtőke. A borkultúra Egyiptomból kiindulva terjedt el a Közel-Keleten. Krisztus előtt 1468 körül III. Tut- mozisz uralkodása alatt már feljegyzések ké-szül tek Nyugat-Szíria kiváló boráról. A Krisztus előtt, a 14. században az egyiptomiak kedvelt borai közé tartozott a palesztinai és a szíriai bor.

7 •A 40 méter hosszú Harris-féle papírus adatai •alapján Egyiptomban III. Ramzesz korában több mint 1500-ra becsülhetjük a művelt szőlőbirtokok, szőlőterületek számát. A bor történelmi útja Egyiptomból kiindulva a Kö- zel-Keletről az Égei-tenger szigetein át Görögor - szág és Itália felé vezet, majd tovább halad északi irányban. A görrög mitológia Dionüzoszhoz kapcsolja a szőlő keletkezése történetét. Lényegében a görögök rakták le a tudományos szemléleten alapuló, szakszerű szőlészet-borászat és az

8 egész európai szőlőkultúra alapjait. A borex - port idővel a görög kereskedővárosok egyik leg- jellemzőbb tevékenységévé vált. A leghíresebb görög borok a khioszi, a rhodoszi, a thazoszi voltak. Görög telepesek telepítettek jelentős szőlőterületeket Massziliában (ma Marseille, Franciaország) a Krim félszigeten és Szicíliá- ban. Az ókori Itáliában a szőlőművelés a Krisztus előtti 9. században kezdődött, legrégibb mű velői az etruszkok voltak. Itáliában jelentős szőlőtermesztés, bortermelés és borkeres kedel em alakult ki, a szőlőtermesztésről és borkészí ítés ről szakkönyveket is írtak. Ilyen volt Marcus

9 Marcus Portius Cato Kr.előtt második század- ban megjelent nevezetes műve a „De Agricultu - ra”, vagy Varró Kr. előtt 37-ben megjelent „Rerum Rusticum” c. könyve. Szintés jelentős volt a hispániai Collumella „de re Rustica” c. műve. A Római Birodalom déli részein a Krisztus utáni századokban különösen Galliában és Hispániá - ban, Észak-Afrikában elterjedt a bor és szőlőkul- túra. Jelentős szőlő- és borkultúra alakult ki a mai Dél-Németország egyes területein és Pannó niában. A pannóniai szőlőkultúra kialakulása lo - gikusan elvezet a mai Magyarország szőlésze - téhez és borászatához. •

10 •A Krisztus utáni évszázadokban egyre több kisebb földrajzi övezethez kötött árujelzőt használtak. Ekkor a földrajzi árujelzők egyaránt vonatkoztak nyers és feldolgozott mezőgazda sági termékekre, továbbá manufakturális ipari termékekre. Az ókor élvezeti cikkei között messze földön is - mertek voltak a latiumi, görög, hispániai és galliai borok. A római birodalom leghíresebb borai az Itáliából származó falernusi, massicusi, ceaecubusi, setiai borok voltak. E borokat nemcsak történetírók, hanem írók és költők is gyakran emlegették. •

11 •Fennmaradtak az emlékezések a manufakturális termékek földrajzi árujelzőiről is: •a görögöknél a szamoszi agyagedények, korinthoszi vázák, milétoszi textiliák voltak ismertek, a rómaiaknál a kaloniai (Köln) üvegedények és az„Arezzo környékén és a Birodalom más területein készített „Terra Sigilata” fantázianevű agyag- és kerámia termékek különösen jó hírnévnek örvendtek.

12 2)Földrajzi árujelzők a középkorban •A középkorban és újkorban szintén a földrajzi árujelzők voltak a legfontosabb megjelölések a kereskedelemben. A céhes termelésben alkalmaztak az előállított ruhák, fegyverek, edények, bútorok és más használati tárgyak vonatkozásában védjegyhez hasonló megjelöléseket. Azonban ezeknek hiányzott a megkülönböztető és reklámfunkciója. A készítők sokszor titkos jelzést rögzítettek a terméken. •

13 •Lényeges körülmény, hogy a fejlett borkultúrával rendelkező országokban, így Franciaországban már a XI-XV. évszázadban védték a legrangosabb borter melő vidékek elnevezését és az onnan eredő borokat. Franciaországban a Bordeaux-i, párizsi borvidéket és Champagne vidékét lehet említeni. • •Már 1214-ben rendeletet adtak ki a Bordeaux-i borok privilégiumának biztosítására (Jean király április 15.). Több mint 200 évvel később VI. Károly 1415-ben a Bordeaux-i borok vonatkozásában a védett bortermő- helyek meghatározásával rendeletet adott ki a földrajzi származás védelmére. •

14 •A középkor földrajzi árujelzői közül több mind a mai napig híres. Érdemes néhányat megemlíteni: •Toledói (Spanyolország) penge •Cremonai hegedűk •Velencei csillárok •Muránói üveg •Brüsszeli csipke • Külön említést érdemelnek a késői középkor kerámiára vonatkozó földrajzi megjelölései. Híresek voltak a hispano-mór kerámiák. Az olasz kerámia - gyártás is jelentős hírnévre tett szert, központja Cafaggiolo, Siena, Faenza, (e városról lett a fajansz közismerté) Firenze és Urbinó voltak. •

15 •A kerámiakészítés Európa-szerte kialakult, más központjai is messze földön híresek voltak Franciaországban Lyon és Rouen, - Hollandiában Delft és Rotterdam, -- -Németországban Nürnberg és Frankfurt am Main, -Angliában Southwark és Toft városokat kell említeni. Az égetett szeszek már a késői középkorban ismertek voltak. A „Cognac”-ot a 15. században egy gyógyszerész találta fel. A tömény italok elterjedéséről a századtól beszélhetünk. •

16 •3)Földrajzi árujelzők az újkorban A mai értelemben vett modern eredetvédelem kialakí- tásában a sajtok, porcelánok és borok játszották a legfontosabb szerepet a században. Európai országokban, így Franciaországban, Németal- földön és Németországban a XVII. század első felében válik elismert iparrá az égetett bor készítése. E korban alakult ki a németalföldi genever, illetve a németországi Quedlinburgban a „Kornbranntwein” termelésének központja. A cognac a XVIII. században terjedt el, érdekes módon nem a franciák, hanem az angolok (Martell J.), írek (Henessy R.) és skótok (Otard J.-A.) tevékenysége révén. •

17 •Roquefort falú lakói által készített különleges sajtot már a XV. században VI. Károly királyi rendelete védte. A Roquefort eredetvédelmét 1666-tól Toulose város a régió központjának parlamentje rendelet útján a továbbiakban is biztosította. •A Camembert(normandiai falú neve) a XIX,századig Eredetmegjelölés volt.Jelenleg fajtamegjelölés • •A kerámiafélék legigényesebb fajtáját az a porcelánt (keményporcelánt) 1707-ben Drezdában von Tschirnaus nevű vegyész és Böttger alkimista találták fel. Ez a körülmény azért volt lényeges, mert más kerámiatermékek mellett különösen előkelő körökben a porcelán fokozatosan hódítani kezdett és Európában Spanyolországtól Oroszországig mindenhol porcelánmanufakturákat, porcelángyárakat alapítottak. •

18 •A porcelánféleségek mind a mai napig az eredetvéde - lem speciális területét képezik. A kerámiafélék, külö - nösen a porcelánok földrajzi árujelzőként való védelmét az indokolja, hogy a kaolinból és földpátokból égetett porcelánoknál az alapanyagok földrajzi származásá- nak, minőségének döntő szerepe van, másrészt az emberi tapasztalat, a műhelyek évszázados gyártási hagyománya döntő módon hozzájárul a porcelánféle ségek tetszetősségéhez tartósságához jó minőségé hez, valamint magas árfekvéséhez. • •A században alakult porcelángyárak közül az alábbiakat érdemes megemlíteni: •

19 •Franciaország:Sevres és Limoges Anglia:Minton és Staffordshire Németország:Meissen és Berlin Auszria:Bécs Olaszország:Laveno Magyarország:Herend Oroszország:Szent-Pétervár és Gorbunovo. A porcelánfélék vonatkozásában az eredetvé - delem azért fontos, mert a híres porcelánokat mind a mai napig tömegesen hamisítják. •

20 •A földrajzi árujelzők mindenkori oltalmában mindig is a borok játszották a legfontosabb szerepet. •A borok hamisítása már az újkor elején aggasztó méreteket kezdett ölteni. XIII. Lajos francia király 1622-ben rendeletileg tiltotta a burgundiai, lyoni és Beaeaujolais borok hamisítását. További fontos momentum: Dom Pérignon ( ) Szent Benedek Rendi szerzetes a Marne-völgyében lévő Hautvillers városkában a

21 •XVII. század 70-es éveiben feltalálja a pezsgőt. A pezsgőt Champagne különböző boraiból készítették, és készítik ma is Franciaország- ban. Európa nagy borvidékei véglegesen a XIX. Szá - zadban alakultak ki. Az alábbi nagy borvidékeket érdemes említeni: Franciaország:Bordeaux-i borvidék, Burgundiai borvidék,a Loire-menti borvidék, Rhone-melléki borvidék,Elzászi borvidék és Champaqne a legnagyobbak-

22 •Németország: Rajnai borvidék, Würtemberg, Baden, Mosel-Saar- Ruwer bor- vidék, Rheingau emelhetők ki. •Olaszország:Friuli, Lombardia, Piemonte, Emilia, Toscana,Campania, Calabria jó hírnévnek örvendenek. •Spanyolország:Rioja, Navarre, Jumilla, Jerez, Carnena és a Keleti part (Cote orientale) és Xéres a legismertebbek. •

23 4)MAGYAR VONATKOZÁSOK •A Honfoglalás idején Magyarországon fejlett szőlőművelés folyt. A magyarok a szőlőmű - velést a rómaiak és kelták ültetvényein és örökségeként folytatták. Eger, Sopron és kü •lönösen Buda borai már a középkorban nemzetközi hírnévnek örvendtek. Ismert esemény volt a Buda város polgárai és a veszprémi püspök között majdnem másfél évszázados borper, amely 1232-től-1372-ig húzódott. A Középkorban a városokban csak a

24 •saját területen termelt borok kimérését engedé- lyezték. A budai polgárok azért perelték a vesz- prémi püspököt, mert a püspök rendeletére Bu- da város területén (Buda a veszprémi püspök- séghez tartozott) italméréseket alakítottak ki és a püspökség máshonnan származó bora- it árusították. A pert Nagy Lajos király hatalmi szóval döntötte el a veszprémi püspök javára.

25 A Tokaji bor történeti vonatkozásai •Tokaj és környéke már a magyar honfoglalás előtt is lakott terület volt, az első szőlőművelők valószínűleg rómaiak voltak. Később a Kárpát- medencébe érkező magyarok kedvelt szálláshelyévé vált, akik tovább gondozták az itt talált szőlőültetvényeket ben Batu kán seregei megtizedelték a régió lakosságát, majd ezt követően IV. Béla király olasz és vallon telepesekkel népesítette be Hegyalját, akik magukkal hozva hazájuk kitűnő szőlőfajtáját és bortermelő kultúráját, egyre csak tökéletesítet- ték a bor készítésének technológiáját.

26 •A XIV. században sorra épülnek a borospincék ben a tridenti zsinatra I. Ferdinánd császár Draskovics bíborost küldte el az ország képviseletében. Egy ebéd alkalmával a hozott tállyai borból kínálta meg IV. Pius pápát, akinek annyira ízlett, hogy felkiáltott: „Summum pontificem talia vina decent!” Ez volt az első ismert dicsérete a tokajinak. •Hamarosan kialakul az aszúbor-készítés művelete, melyet Szepsi Laczkó Máté refor - mátus lelkésznek köszönhetően az 1600-as években írásba foglalnak. B OTOS – M ARCINKÓ i. m. 10. •Jelentése: „Csak ilyen bor illik a pápai asztalra!”. A szójátékot a neves humanista, Bocatius János örökítette meg epigrammájában. •Szepsiben született, iskoláit itt kezdte, majd később Sárospatakon folytatta. Ezt követően Olaszliszkán, majd Kassán tanított. Lorántffy Mihály ösztöndíjával 1608-ban Wittenbergbe ment tanulni, majd két év után hazatért. Nemsokára Lorántffy Zsuzsanna szolgálatába állt és ekkor kezdett a tokaji borokkal foglalkozni. • T ATTAY i. m •B OTOS – M ARCINKÓ i. m. 10. •T ATTAY i. m •B OTOS – M ARCINKÓ i. m. 11. •H ALÁSZ Z OLTÁN : Könyv a magyar borról. Békéscsaba: Corvina Kiadó, 1981., 110. •B OTOS – M ARCINKÓ i. m. 11.

27 •A tokaji bor már a XVI. század végén a környékbeli országok előkelőségei körében keresett cikk volt. Elsősorban bártfai, kassai és eperjesi polgárok vásárolnak szőlőt Hegyalján. A borvidék a három részre szakadt ország határterületévé válik. Ekkortájt háromféle bort készítenek: „tiszta bort” első taposással, „préselt bort” második sajtolással, és „lőrét” a törkölyre öntött víz erjesztésével. •A szőlősgazdák a mezővárosokban lakva növelik birtokaikat, közülük több úri birtokká fejlődik, eköz ben a szőlősgazdák társadalma erősen differen- ciálódik. A Tokaji borvidéknek ez az egyik leg- virágzóbb periódusa. •A XVII. században a Tokaj név egyre jobban terjed a borpiacon. A bortermés csaknem egyharmada került export piacra. A lengyel és az orosz export fokozatosan nőtt, lassan meghatározóvá vált a borvidék számára. Ez az időszak a Rákóczi-korszak. Ebben az időben vette fel a hegyaljai szőlőtermesztés máig jellemző arculatát és ekkor élte legvirágzóbb korszakát. Elődeink rendkívüli mértékben bíztak a termék egyediségében és kiválóságában. A tény, hogy valaki ajándékba tokajit kapott vagy Tokaj- Hegyalján szőlőt birtokolt már önmagában értéket, dicsőséget jelentett. Ez volt a célja II. Rákóczi Ferencnek is, amikor diplomáciai céllal bort ajándékozott a cári udvarnak, és amikor Tokajba telepítette a Borvásárló Bizottságot. XIV. Lajos francia király is a II. Rákóczi Ferenctől kapott aszúval kínálja Madame Pompadourt egy azóta elhíresült mondás kíséretében: „Ez a borok királya és a királyok bora.” Ekkor kezdik el Tokaj- hegyaljának nevezni a területet, a bort pedig a könnyebb érthetőség kedvéért tokaji bornak, elsősorban azért, hogy a külföldieknek is könnyen kimondható és értelmezhető legyen. A Rákóczi- szabadságharc államapparátusa a magyar borvidékek részére országos minősítést rendel el. Öt csoportba sorolva a területeket első osztályú besorolást csak Tokaj-Hegyalja kap. •A termőhely eredet védelmét és minőségi besorolását a világon először a Tokaji borok számára vezették be az 1737-es titkos királyi rendelettel. •„1736. november 13-án a magyar királyi helytartó tanács Sárospatakon bizottságot alakít, melynek célja a borhamisítás megakadályozása. […] A királyi jóváhagyás október 11. dátuma után megjelent az egész országnak szóló rendelet, melynek állásfoglalásai a következők:” •elsőként hangsúlyozza azt, hogy a tokaji bor egységesen legyen megítélve, származzon a hegyaljai hegységek bármelyikéből •idegeneknek szigorúan megtiltotta az aszúbor készítését •a szőlőtelepítést a vármegye engedélyhez kötötte. •Ezzel a rendelettel a borvidék zárttá válik és ennek köszönhetően a térség hűen meg tudta őrizni egyedi borkultúráját, történeti sajátosságait és lehetővé vált a tokaji borkészítés páratlan íz- világának tökélyre fejlesztése. •A világ első szőlődűlő besorolása is a tokaji borhoz kapcsolódik. Szirmai Antal 1803-ban könyvet jelentetett meg Budán „Notitia Topographia, Politica, Inclyti Comitatus Zempléniensis” címmel, amelyben az 1772-es felmérés alapján határozta meg a szőlődűlők rangsorolását településenkénti csoportosításban. •1853-ban Mádon megalakul a Hegyaljai Részvénytársaság, a tokaji borok piaci érdekképviselete érdekében ben a testület Tokaj-hegyaljai Bormívelő Egyesülés névvel átalakul, elsősorban a szőlőtermesztés és borkészítés szervezeteként, érdekképviseleteként. Sajnos ben a filoxéria kipusztította a tokaji szőlőket. Rövid időn belül amerikai oltványokkal megtörtént az újratelepítés és így alakult ki a jelenlegi borvidék fajtaösszetétele, tehát a furmint mellett a hárslevelű és a sárga muskotály ültetvények ben a Magyar Kereskedelmi Minisztérium az számú rendeletével az országban 22 borvidéket különböztetett meg, amelyek közül Tokaj-Hegyalján határozta meg a legszigorúbban a termelhető szőlőfajtákat, amelyek azóta is a tokaji borvidék kizárólagos szőlőfajtái maradtak.

28 • A lelkész a Tokaj Oremus szőlőhegyen a fenyegető hadiesemények miatt 1632-ben novemberre halasztotta a szüretelést. Időközben bekövetkezett a nemesrothadás, aminek a jele a szőlőbogyók lassú összeasza- lódása, megtöppedése. • A lelkész elrendelte, hogy az aszúsodott szemeket válasszák külön és préseljenek belőle bort. A szokottnál tüzesebb bort nyomban megkedvelték. Az aszúsodás jelenségét felismerte az évi Országgyű- lés és elrendelte kötelezően az aszúszőlő különvá lasztását a Tokaj-Hegyaljai borvidéken.

29 •A tokaji bor már a XVI. század végén a környékbeli országok előkelőségei körében keresett cikk volt. Elsősorban bártfai, kassai és eperjesi polgárok vásárolnak szőlőt Hegyalján. A borvidék a három részre szakadt ország határterületévé válik. Ekkortájt háromféle bort készítenek: „tiszta bort” első taposással, „préselt bort” második sajtolással, és „lőrét” a törkölyre öntött víz erjesztésével. A szőlősgazdák a mezővárosokban lakva növelik birtokaikat, közülük több úri birtokká fejlődik, eközben a szőlősgazdák társadalma erősen differenciálódik. A Tokaji borvidéknek ez az egyik legvirágzóbb periódusa. •

30 •A XVII. században a Tokaj név egyre jobban terjed a borpiacon. A bortermés csaknem egyharmada került export piacra. A lengyel és az orosz export fokozatosan nőtt, lassan meghatározóvá vált a borvidék számára. Ez az időszak a Rákóczi-korszak. Ebben az időben vette fel a hegyaljai szőlőtermesztés máig jellemző arculatát és ekkor élte legvirágzóbb korszakát. Elődeink rendkívüli mértékben bíztak a termék egyediségében és kiválóságában. A tény, hogy valaki ajándékba tokajit kapott vagy Tokaj-Hegyalján szőlőt birtokolt már önmagában értéket, dicsőséget jelentett.

31 • Ez volt a célja II. Rákóczi Ferencnek is, amikor diplomáciai céllal bort ajándékozott a cári udvarnak, és amikor Tokajba telepítette a Borvásárló Bizottságot. XIV. Lajos francia király is a II. Rákóczi Ferenctől kapott aszúval kínálja Madame Pompadourt egy azóta elhíresült mondás kíséretében: „Ez a borok királya és a királyok bora.” Ekkor kezdik el Tokaj- hegyaljának nevezni a területet, a bort pedig a könnyebb érthetőség kedvéért tokaji bornak, elsősorban azért, hogy a külföldieknek is könnyen kimondható és értelmezhető legyen. A Rákóczi- szabadságharc államapparátusa a magyar borvidékek részére országos minősítést rendel el.

32 •Öt csoportba sorolva a területeket első osztályú besorolást csak Tokaj-Hegyalja kap. •A termőhely eredet védelmét és minőségi besorolását a világon először a Tokaji borok számára vezették be az 1737-es titkos királyi rendelettel. •„1736. november 13-án a magyar királyi helytartó tanács Sárospatakon bizottságot alakít, melynek célja a borhamisítás megakadályozása. […] A királyi jóváhagyás október 11. dátuma után megjelent az egész országnak szóló rendelet, melynek állásfoglalásai a következők:”

33 •elsőként hangsúlyozza azt, hogy a tokaji bor egységesen legyen megítélve, származzon a hegyaljai hegységek bármelyikéből •idegeneknek szigorúan megtiltotta az aszúbor készítését •a szőlőtelepítést a vármegye engedélyéhez kötötte. •Ezzel a rendelettel a borvidék zárttá válik és ennek köszönhetően a térség hűen meg tudta őrizni egyedi borkultúráját, történeti sajátosságait és lehetővé vált a tokaji borkészítés páratlan íz-világának tökélyre fejlesztése.

34 •A világ első szőlődűlő besorolása is a tokaji borhoz kapcsolódik. Szirmai Antal 1803-ban könyvet jelentetett meg Budán „Notitia Topographia, Politica, Inclyti Comitatus Zempléniensis” címmel, amelyben az 1772-es felmérés alapján határozta meg a szőlődűlők rangsorolását településenkénti csoportosítás- ban. •1853-ban Mádon megalakul a Hegyaljai Rész vénytársaság, a tokaji borok piaci érdekkép viselete érdekében ben a testület Tokaj- hegyaljai Bormívelő Egyesülés névvel átalakul, elsősorban a szőlőtermesztés és borkészítés szervezeteként, érdekképviseleteként.

35 •Sajnos ben a filoxéria kipusztította a tokaji szőlőket. Rövid időn belül amerikai oltványokkal megtörtént az újratelepítés és így alakult ki a jelenlegi borvidék fajtaösszetétele, tehát a furmint mellett a hárslevelű és a sárga muskotály ültetvények ben a Magyar Kereskedelmi Minisztérium az számú rendeletével az országban 22 borvidéket különböztetett meg, amelyek közül Tokaj- Hegyalján határozta meg a legszigorúbban a termelhető szőlőfajtákat, amelyek azóta is a tokaji borvidék kizárólagos szőlőfajtái maradtak.

36 A 18. századot a bortermelés fokozatos térhódí tása jellemezte Magyarországon. II. József ( ) idején az ország szőlőterülete katasztrális hold, kb hektár az évi termés 18 millió bécsi akó, vagyis 9 millió hektoliter volt. Széchenyi István Világ című könyvében már 1831-ben szót emelt a borászati és szőlészeti módszerek modernizálása, a magyar borkezelés

37 elmaradottsága ellen. A 19. század második felében az általános fejlő- dés keretében korszerűsödött a szőlőművelés és a bortermelés. Külön ki kell emelni az Alföldön végzett szőlőtelepítéseket, amelyek jelentős módon közrehatottak a homokos talaj megköté sében. A fejlődést a statisztika ékesszólóan tanúsítja ben 425 ezer hektáron termeltek szőlőt és Magyarország Európa harmadik legnagyobb bortermelő államává vált. •

38 Szeszes Italok A 14.századból van adatunk Magxarországon az égerett szeszesitalok készítéséről.Károly Róbert( ) felesége Erzsébet királyné köszvényét rozmaringos Aqua vitae-vel kezeltette.Több szerző is visszaemlékezik az aqua vitae reginae Hungariae-re,azaz a magyar királyné „életvízére”.Ez olyan borpár lat volt,amelyet gyógyszerként alkalmaztak. A pálinkát és borpárlatot egyaránt égettbornak nevezték. Bártfán egy 1438-ban készült dokumentum sze Rint iparszerűen készítették a égettbort.

39 mlít Magyarországon a 16. században folytatódot az égetett szesz készítése. A „pálinka” említése hivatalos magyar nyelvű dolu Mentumokban elsőként 1630-ban szerepel.az1668 ban készült dokumentum szerint a pálinka még egyértelműen gabona alapú szeszes ital.A pálinka szlovák eredetű elnevezés,amelyet Magyarországon is alkalmazni kezdtek,tőlünk vették át a románok. Az 1848-as Szabadságharc- ból is maradtak fel megemlékezések,amelyek a gabonából készült szeszes italt”dühödtkének nevezték. •

40 A gabona alapú szeszesitalokkal párhuzamosan Kezdték készíteni a gyümölcsalapú égetett sze - szeket. Thököly Imre szabadsgharcával összefüggésben 1684-ben említik elsőként a szilvából készült égett bort,amelyet”gugyi”-nak neveztek. A továbbiakban egymás mellett léteztek a bor,gabona és gyümölcs alapú pálinkák amelyektől elkülönítetták a borpárlatokat amelye- ket 1815-től konyaknak neveztek

41 18. században gyári méretekben is. •megkezdődött az égetett szeszgyártás. A Sopron megyei Nagyhöflényben 1788-ban az Esterházy-birtokon Strausz Ferenc alapított likőrgyárat ben a Braun testvérek hoztak létre szeszgyárat, amelynek fontos terméke a mai időben is forgalmazott Hubertus volt. A magyar pálinkafélék között a kecskeméti „barack”és a szatmári „szilva” már a 19. században nemzetközi léptékkel is ismertté •Vált.

42 •1885-ben Budafokon konyakgyárat alapítottak. •1894-ben pedig Tokajon jött létre az első ko- •nyakgyár,amelynek a termékei ma is ismertek: •Tokaji Borpárlat,Tokaji Brandy

43 •5)A földrajzi árujelzők nemzeti oltalmának kialakulása egyes •országokban •Az eredetvédelem nemzeti és nemzetközi szintű megvalósítása a 19. század végén és a 20. század elején a jogi szabályozás fontos feladatává vált. A mezőgazdasági és ipari tömegtermelés növe kedése, a távközlés és a közlekedés fejlődése azt eredményezte, hogy nagytömegű termék (köztük borok, sajtok, whiskyk stb.) mind távolabbi terüle- teken és országokban került értékesítésre. •

44 •A különböző helyről származó és különböző minőséget képviselő áruk termelőinek részben meg kellett termékeiket egymástól különböztetni, másról az árukat meg kellett védeni a bitorlástól. Tömegesen kezdték hamisítani nemcsak az ipari termékeket, hanem a borokat, égetett szeszeket, porcelánokat és más földrajzi, származáshoz kötött termékeket. A földrajzi árujelzőknek kezdetben két fajtáját különböztették meg. Az eredetmegjelöléseket, amelyek esetében a földrajzi övezet – az áru termelési helye – és minősége között minőségi funkcionális kapcsolat (portoi bor)

45 •állt fenn és a származási jelzéseket, amelyek semmi mást nem jeleztek, mint az áru előállítási, vagy termelési helyét (vecsési bor). •A múlt század második felében a fejlett országokban egymás után alakították ki a védjegytörvényeket. Franciaországban ben, Olaszországban 1868-ban, Belgiumban 1879-ben, az Amerikai Egyesült Államokban 1881-ben, Nagy Britanniában 1883-ban, Magyarországon 1890-ben. A védjegytörvényeknek azért volt kiemelkedő szerepe a földrajzi származás valódiságának

46 biztosításában, mert az eredetmegjelöléseket védjegyként, vagy annak részeként védeni lehe- tett. Másrészt a földrajzi származás vonatkozá - sában megtévesztő jelzések ki voltak zárva a védjegyoltalomból. A földrajzi árujelzők és elsősorban az eredet meg jelölések fontosságát és a tömeges hamisítások veszélyét jelzik, hogy e téren már a múlt század végén nemzetközi megállapodás kötésére került sor. A hamis és megtévesztő származási jelzések megakadályozásáról szóló Madridi Megállapodás 1891-ben jött létre

47 •A védjegytörvények és a nemzetközi egyezmények mellett szükséges volt speciális eredetvédelmi szabályozás kialakítására, mert az eredetvédelem körébe eső agrártermékek – különösen a borok – romlandóságukra, a termelés után lezajló kémiai változásokra tekintettel, és különösen az értékesítés vonatkozásában más megközelítést kívántak, mint a védjegyek. Másrészt a kizárólagos és abszolút szerkezetű védjegyjogok nem voltak összeegyeztethetők a földrajzi megjelölésre vonatkozó kollektív jogosultsággal. •

48 •A 20. században folyamatosan sor került a fej - lett országokban az eredetvédelem jogi szabá lyozásának kialakítására. Az első modern eredetvédelmi törvényt 1905-ben Francia- országban alkották meg. Az eredetvédelmi jogszabályok az egyes orszá- gokban nem egyszerre jöttek létre. Ennek egyik oka, hogy a fejlett mezőgazdasági kultúrával nem rendelkező országok nem voltak érdekeltek az eredetmegjelölések és származási jelzések sza bá lyozásában. Másrészt az érintett országokban évtizedeken keresztül beérték azzal, hogy a földrajzi

49 •árujelzők oltalmát a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról, a védjegyről, a borokról, továbbá a fogyasztóvédelemről szóló törvények keretében szabályozták. Jelenleg viszonylag ritkák az olyan országok, amelyek önálló eredetvédelmi törvénnyel rendelkeznek. Ilyen például Franciaország, Algéria és Csehország. A legtöbb országban a védjegyekkel együtt közös törvényben szabályozzák a földrajzi árujelzőket. Közös, azaz a védjegyeket és földrajzi árujelzőket együtt szabályozó törvénye van Németországnak, Svájcnak,

50 •Magyarországnak és Oroszországnak.


Letölteni ppt "Az Eredetvédelem történeti vonatkozásai Az eredetvédelem kezdetei Magyarországon."

Hasonló előadás


Google Hirdetések