Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

7. Fegyveres, erőszak- és igazságügyi szervek. A tömegterror sajátosságai Magyarország története 1944–1956.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "7. Fegyveres, erőszak- és igazságügyi szervek. A tömegterror sajátosságai Magyarország története 1944–1956."— Előadás másolata:

1 7. Fegyveres, erőszak- és igazságügyi szervek. A tömegterror sajátosságai Magyarország története 1944–1956

2 Honvédségből néphadsereg •Az újjászervezés évei (1945–1947) –a régi szétbomlott hs. helyett új, „demokratikus” hadsereg felállítása –egyetlen ütőképes alakulata a Honvéd Határőrség Pálffy György (MKP) parancsnoksága alatt –híres–hírhedt része a HM Kat.pol. osztálya (a katonai ÁVO, szintén Pálffy) –a miniszteri poszton, befolyás nélkül kisgazda tábornokok, majd Veres Péter (mellette létrehozzák a „honvédség felügyelője” posztot – Pálffy pk.-a alatt, de a vezérkari főnök is MKP-s, Sólyom László személyében) –1947. febr. 10. a párizsi béke max fős hadsereget engedélyez + Mo.- on maradnak szovjet erők is, melyek ellátási költsége hazánkat terhelte •A fordulat éve(i): 1948 (1947–49) –1947 őszén készült el az MKP ötéves hs.-fejlesztési terve –1948. febr. 18. magyar–szovjet barátsági stb. szerződés: szovjet tanácsadók érkeznek, szovjet haditechnika, taktika, egyenruhák bevezetése –1948. szept. Farkas Mihály (MKP) az új honvédelmi miniszter, hamarosan rivalizálni kezd a de facto főparancsnok Pálffyval –1949. febr. a kollektív vezetés kezdete: a politikai tiszti intézmény bevezetése (társparancsnoki rendszer, később ÁVH-küldöttel és szovjet tanácsadóval is) –1951. június 1-jén nevezték át Magyar Néphadsereggé

3 Erőltetett hadseregfejlesztés •Létszámnövelés, anyagi fejlesztések –1950-ben a létszám főről re, 1952 őszére főre nőtt –nem megbízható személyek fegyvertelen kisegítő szolgálata is (a II. vh. alatti zsidó munkaszolgálathoz hasonló, de most kulákok, klerikálisok stb. ellen) –honvédelmi kiadások elérték a költségvetés 25–30%-át, a nemzeti jövedelemnek pedig a 10–12%-át –döntés az ötéves hadsereg-fejlesztési terv előbbi befejezéséről –folyamatos átszervezések és a túl gyors növekedés –» szétzilálódás –1953-tól tudatos visszafejlesztés, leépítések •Készülődés a III. világháborúra –háborús tervek kidolgozása (védekezés a vélt jugoszláv, olasz támadás ellen) (jelen ismeretek szerint NEM volt támadási terv Jugoszlávia ellen) –kitelepítési tervek a déli határ mentén –óvóhelyek, légoltalmi előkészületek (metróépítés!), a lakosság felkészítése (Országvédelmi Parancsnokság, partizánmozgalmak előkészítése stb.) –nehézipar–hadiipar kiépítése („vas és acél országa”) –kádercserék, tisztogatás: gyorstalpaló akadémiák, koncepciós perek (Pálffy, Sólyom stb.) számos halálos ítélettel

4 Rendőrség, ÁVH, Határőrség •Magyar Államrendőrség (1955-től az MNK Rendőrsége) –feladata a bűnözés elleni harc, a közrend és a közbiztonság védelme –szervezetileg ORFK, MRFK-k, városi/járási kapitányságok stb. •Államvédelmi Hatóság –1950. jan. 1-jétől önálló (miniszteriális) szerv –feladata a dolgozó nép ellenségeinek felderítése, a népi demokrácia állami, gazdasági és társadalmi rendjének védelme –a honvédséggel azonos rendfokozatok (államvédelmi jelzővel kiegészítve), –Belső Karhatalom: katonai egyenruha (de vörös helyett kék váll-lappal): börtönök, internálótáborok stb. személyzete is ebből állt –állománya hivatásos és sorozott (utóbbiak három évig szolgáltak) –1953-ban újra a BM alá vonták – de csak elvileg! –kíméletlen brutalitás és terror, megfélemlítés: államot képez az államban –vezetője 1953-ig Péter Gábor, majd Piros László. Csak Rákosi utasításait fogadják el, a párt többi tagját viszont megfigyelik, fenyegetik •Az ÁVH-hoz csatolt járulékos szervek –Határőrség: 1950-ig a Honvédség része, 1953-ig az ÁVH-hoz tartozott –ugyanaz az egyenruha, de zöld váll-lappal („zöld ávó”) –útlevélrendészet, idegenrendészet, határrendőrség (1948 óta az ÁVH részei)

5 A bírósági és ügyészi rendszer •A bírósági rendszer átalakulása –megszűnik a bírák áthelyezésének tilalma (1948) –megszüntetik a Közigazgatási Bíróságot és a népbíróságokat, de ezzel együtt szovjet mintára ülnökbíráskodást vezetnek be (laikusok részvételével) –az alkotmány, majd az évi 9. tvr. átalakítja a rendes bíróságokat is: járásbíróságok, megyei bíróságok, felsőbíróságok, Legfelsőbb Bíróság –kádercsere: a bírákat az állam választja, visszahívhatja; új bírák képzése két éves jogakadémián; doktori cím megvonása a jogászoktól •Az ötvenes évek változásai a bírósági rendszerben –egy év után megszűntek a felsőbíróságok –számos különbíróság felszámolása (de 1954-ig marad a rögtönítélkezés) –létező különbíróságok: Katonai Bíróság, 1954-től Közlekedési Bíróság •Az ügyészség –az alkotmány előírása ellenére nincs önálló ügyészi szervezet, az ügyészeket az IM és a párt irányítja; szovjet mintára katonai rang + és egyenruha –1953. évi 13. tvr. létrehozza az önálló ügyészi szervezetet, a legfőbb ügyészt a parlament választja és annak köteles beszámolni –ekkor kissé nő a függetlenségük, megszűnik a militarizált jelleg is

6 A hivatalos büntetőjog •A Büntető Törvénykönyv általános része (Btá, II. tv.) –a szovjet jogelvek kodifikálása –bűncselekmény: nem a jogellenes, hanem a „társadalomra veszélyes” cselekmény; ezzel vált lehetővé az osztályszempontú bíráskodás –meghatározta a bűnök fogalmát (bűntett és a vétség között nem tett különb- séget), a büntethetőséget és annak kizáró tényezőit, felsorolta a büntetéseket (főbüntetések: halál, börtön; mellékbüntetések: pénzbírság, elkobzás, eltiltás, kiutasítás) és általában tárgyalta a büntetés kiszabását, ill. a rehabilitációt. –röviden foglalkozott a kihágásokkal (szabálysértésekkel) •Büntető perrendtartás (Bp., III. tv.) –rendelkezett a bíróságok hatásköréről, illetékességéről) –a felekről (ügyész, magánvádló, terhelt, védő) –a bizonyítási eszközökről, az eljárási szabályokról, a nyomozásról, a tárgyalás előkészítéséről (vádirat stb.), majd a bírósági tárgyalás módjáról –szól az ítéletekről, fellebbezésről, perújításról –terhelt: az a személy, akivel szemben büntető eljárás folyt,méghozzá mind a nyomozás idején (gyanúsított), mind a vádirat beadása után (vádlott), mind a jogerős ítélet után (elítélt) •Büntetőjogi szabályok hivatalos összeállítása (BHÖ, 1952) –a Btk. hiányzó különös része helyett az Igazságügyi Minisztérium állította össze, törvényeket is „kiigazítva” (minden felhatalmazás nélkül)

7 A „szocialista törvényesség” •Osztályszempontú bíráskodás –negatív diszkrimináció az osztályidegenek részére (azonos tettekért súlyosabb büntetést rónak ki rájuk) •Második normarendszer (pszeudojog) –a kihirdetett törvények mellett létező, titkos, a párt elvárásait tükröző szabályok összessége, amely gyakran ellentétes a tételes joggal –emiatt a jogkövető magatartás elvileg sem lehetséges •Visinszkij elv (A. J. Visinszkij volt szovjet főügyészről) –a terhelteket nem illeti meg az ártatlanság vélelme –a bizonyításhoz elegendő a vádlott beismerő vallomása –a védelemnek kell bizonyítani az ártatlanságot nem a vádnak a bűnösséget –habár maga Visinszkij könyvében tagadta ezen elveket, a gyakorlat ez volt! •Koncepciós perek –előre kitervelt és megírt forgatókönyv, koncepció alapján zajlottak, nem az igazság kiderítése a cél, hanem egy politikai elvárás teljesítése –megkülönböztetünk „kirakatpereket” és zárt eljárásokat –a beismerő vallomásokat (testi és lelki) kényszerrel érik el, a megtört vádlottak aztán szó szerint megtanulják és a tárgyaláson előadják szerepüket –a bíró, az ügyész, az ügyvéd és a tanúk is betanult szerepet mondanak el –ítélkezés mindig a második normarendszer alapján

8 Büntetés-végrehajtás •A szabadságvesztések egységesítése –1951-től (Btá.) megszűnik a fegyház, börtön, fogház fokozat –csak „börtön” létezik, differenciálatlan a rabok (sőt az internáltak) kezelése •Rabmunkáltatás általánossá válása –egyes gyárakat, bányákat stb. átadtak a BV-szerveknek (1952-ben 45 helyen) –Közérdekű Munkák Igazgatósága (KÖMI) irányítja a rabmunkát •A BV szervek irányítása –1952-ig az Igazságügyi Minisztérium alá tartozott, akkor átkerül a BM alá, de lényegében az ÁVH vezetése alatt működött (az ÁVH végrehajtó és igazság- szolgáltató szerv egyszerre!) –létrehozzák a BVOP-t, szigorúan centralizált és militarizált szervezetként –1949 óta folyamatosan lecserélték a BV személyi állományát (politikai megbízhatóság alapján) –1951-ben megteltek a börtönök, 30%-kal növelni kellett az őrszemélyzetet is –az ellenségként kezelt elítéltekkel szemben durva, kegyetlen bánásmód –1954-ben Nagy Imre reformokat vezetett be, de ezt a BV személyzet elszabotálta

9 A tömegterror jellemzői •Gyakori vádak és jellemző büntetések –kiemelt ügyekben a népi demokratikus államrend elleni szervezkedés, –a tömeges perek során pedig az izgatás (a „népi demokratikus rend alapintézménye” elleni bármilyen nyilvános felszólalás). –legkisebb „bűnökért” is szabadságvesztés; gyakori volt a halálos ítélet –a vagyonelkobzás is mintegy önálló büntetéssé nőtte ki magát •Statisztikák –1,2m főről vezettek nyilvántartást, ebből 950e munkás vagy paraszt –1950–53 között 1,05m büntetőeljárás, 650e vádemelés, 511e letartóztatott (a lakosság 5,58%-a), 390e elmarasztaló ítélet; 35e ügynök és besúgó –a nagy pereken kívül 265 főt végeztek ki (1948–53, több mint fele 1951–52) •Egyéb kényszerintézkedések (bírósági döntés nélkül) –internálás (Recsk, Tiszalök, Kistarcsa stb.) –kulák-kitelepítés (a déli határ mentéről a hortobágyi munkatáborokba) –fővárosi kitelepítés (osztályidegen családok ingatlanjainak megszerzése) –rendőrhatósági felügyelet (hetente jelentkezniük kellett a rendőrségen) –kitiltás (az ország egy részének területéről, pl. Budapestről) –lakhelyelhagyási tilalom stb. (gyakran a ref-fel együtt alkalmazva)

10 Internálás, kitelepítés: összehasonlítás InternálásHortobágyi „telepes”Kitelepítés Bp.-ről őrizet módja szögesdróttal körbezárt táborok, fegyveres és kutyás őrök külterületeken létreho- zott, őrzött de ált. nem bekerített táborok alföldi falvakban kijelölt kényszer- lakhely, őrzés nélkül szabad mozgás táboron belül is csak engedéllyel engedéllyel (ritkán!) a táboron kívül is a kijelölt területen belül teljesen szabad kapcso- lattartás a külvilágtól való teljes elzártság havonta átlag 1 levél és csomag nincs korlátozva körül- mények barakkok, egyenruha, rossz élelmezés, kínzás, h kényszermunka (bánya, kubikus, ipari), rossz higiéniai viszo- nyok istállók, hodályok, saját ruha, rossz élelmezés, időnként kínzás, óra kényszermunka (mg.-i), rossz eü.-i viszonyok falusi házak, összeköltöztetve az eleve ott lakókkal rabok és családjuk egyéni rabok, családi vagyon megmarad teljes családok elhur- colása, vagyonelkobzás teljes családok kitele- pítése, vagyonelkobz.

11 A kuláküldözés I. •A „kulák” fogalma és értelmezései –jogilag: 25 kat. holdnál nagyobb VAGY 350 aranykoronánál értékesebb földje van VAGY 1949-ben mg.-fejl.-i járulékot („kulákadót”) fizetett –a szőlő, kert, gyümölcsös 5×-en számított a földterületbe! –ténylegesen: „akit a falu annak tart” (ez R.M. szerint csalhatatlan módszer) –„kizsákmányoló”; báránybőrbe bújt farkas, pióca, vámpír, vérszopó –földkulák, kupeckulák, ipari kulák, politikai kulák –számuk: kb. 70ezer család (változó, évente készültek kuláklisták) •A kulákok korlátozásának módszerei –progresszív adóztatás (pénzbeli, természetbeli, több adónemmel) –beszolgáltatás (progresszíven; 25 kh. esetén pl. holdanként 3×-os teher) –hármas árrendszer: begyűjtési, szerződéses felvásárlási, szabadpiaci –munkaeszközök államosítása (nagygépek elkobzása; gépállomások) –föld-adásvétel megszüntetése –tagosítás (földcsere azért, hogy a tsz-ek földjét egy tagba/parcellába vonják) –termeltetési kényszer –bérmunka korlátozása

12 A kuláküldözés II. •A kulákok likvidálása –„elszámoltató bizottságok”: padlásseprések (tanácsi, rendőri/ÁVH-s közegek) –egyre nő az adó/beszolgáltatás; begyűjtési versenyek, szégyentáblák –a rejtegetőket feljelentő parasztok 10% jutalékot kaptak a lefoglalt árukból –mindent elvittek, ha nem maradt vetőmag sem, akkor is –a terv így sem teljesült, így a bizottságokat is ellenőrzik, felelősségre vonják –hátralékosoknak késedelmi kamatok, szabadpiacból való kizárás •Kulákperek –a feljelentés kötelesség volt: barátot, testvért, szomszédot is feljelentettek –enyhébb esetek: kihágási bíráskodás (a helyi tanács/rendőrség előtt) –gondatlan művelés, feketecséplés/-vágás (kísérlete), kései beadás, falopás, burgonyabogár keresésének elmulasztása, harapós kutya szabadon stb. –bírság (1951–52: 167e fő), áruelkobzás; az eljárási költség a terhelteké –súlyosabb esetek: járásbíróságok –közellátási bűntett, szabotázs, gyújtogatás, izgatás –halálbüntetés, börtön, internálás, kitelepítés (Hortobágy), vagyonelkobzás; a „liberális” bírák eltávolítása –kíméletlen sajtókampány, nagygyűlések, filmhíradók, plakátok


Letölteni ppt "7. Fegyveres, erőszak- és igazságügyi szervek. A tömegterror sajátosságai Magyarország története 1944–1956."

Hasonló előadás


Google Hirdetések