Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Görög öltözködés. A ruházkodás  A görög ruházkodás az archaikus korban alakult ki  a görög viselet évszázadokon keresztül szinte semmit sem változott.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Görög öltözködés. A ruházkodás  A görög ruházkodás az archaikus korban alakult ki  a görög viselet évszázadokon keresztül szinte semmit sem változott."— Előadás másolata:

1 A Görög öltözködés

2 A ruházkodás  A görög ruházkodás az archaikus korban alakult ki  a görög viselet évszázadokon keresztül szinte semmit sem változott.  A ruházat – a férfiaknál és a nőknél egyaránt – bő, levegős, és a test körül művészien elrendezett szövet volt,  legfontosabb díszítése az övrész és a redők egyedi elrendezése.

3  Rögzítésüket a vállon fibulával, a derékon pedig övvel, esetleg kétoldalt összeöltéssel oldották meg.  A lepelruhák esetében nem a szabás választékossága, hanem az anyag művészi redőzése volt fontos;  ebben nyilvánult meg időről időre a divat változása.

4 Alapanyagok  Ruháik anyaga – melyet az asszonyok dolga volt otthon elkészíteni – általában lenből, kenderből, gyapjúból, később pedig pamutból volt.  Használtak importált selymet (perzsa közvetítéssel Kínából) és gyapotot (a Közel- Keletről és Indiából) is

5 Színezés  A textilárut kezdetben még nem, de a klasszikus kortól szinte mindig festették.  Festékeiket természetes anyagokból nyerték:  földpátokból  állati eredetű anyagokból (bíbor, indigó),  növényi nedvekből (sáfrány, henna);  a ruhák gyakran egyszínűek voltak  a fehér volt a legelőkelőbb,  A legdrágább a bíborfesték volt, melyet a murex kagyló váladékából nyertek.  Kedvelték a telt, erős színeket; bíborvörös, ibolya-, jácintkék, sáfránysárga, olaj-, tenger-, vagy almazöld, Színes ruhák

6 Díszítés  olyan is előfordult, hogy csak a szegélyeket festették.  A nők öltözéke általában színesebb volt, mint a férfiaké.  Öltözetük szegélyét, gyakran szalagokkal díszítették  előfordult csík-, vagy sávminta és indákkal körbe futtatott díszítés is.  A női és férfi ruházat alapelemei ugyanazok voltak Szalaggal díszített ruha ;)

7 Khiton  A görög nők egyik legáltalánosabban használt öltözéke a khiton volt.  gyakran lenből készült, melyet oldalt többnyire összevarrtak.  Szűkebb formájában csupán a vállat takarta, tehát ujjatlan volt.  A bővebb khiton az egyik kéz ujjhegyétől a másik kéz ujjhegyéig ért és álujjai voltak, vagy a felső szegélyt csomózták meg a kar fölött  Jellemző volt a khitonra a gazdag redőzés, amely a derék, csípő és mell alatti rész többszöri megkötéséből adódott.

8 Peplosz  A peplosz egy derékszögű gyapjúkendő  a kar alatt a testre tekerték  vállra felhozva, tűvel, köpenycsatokkal, gombokkal, vagy csomóval összefogták.  A felső anyagszegélyt visszahajtották derékig, s a jobb oldal nyitva maradt.  gyakran öv nélkül viselték, de néha a deréknál a visszahajtás fölött övet hordtak.

9 Kolpos, himaiton és sztrophion  A peploszt és a khitont is viselték rövidebb és hosszabb fazonban is,  a bokáig érő anyagokat úgy hajtották vissza az öv fölött, hogy a redőzet kialakítása egyfajta zsebet képezett; ezt nevezték kolposnak.  Hűvösebb idő esetén, vagy idősebb korban az asszonyok szívesen csavartak maguk köré valamiféle köpenyt, ez volt a himation.  viselhették akár a peplosz, akár a khiton fölött is  önmagában azonban sosem viselték.  A mai értelemben vett fehérneműt, alsóneműt nem viseltek  mellüket gyakran tekerték körbe szalagokkal ezt nevezték sztrophionnak himation

10 Fejtakarók és lábbeli  Utazáshoz szalmakalapot (petaszosz) viseltek, széles karimája elvékonyodó, csúcsos tetőben végződött, melyet szalagokkal rögzítettek.  vékony anyagokból szőtt fátylakat viseltek, vagy a himation csücskét vonták fejükre hűvösebb idő, vagy áldozatbemutatás esetén.  Általában mezítláb jártak, de ismertek voltak a sokpántos, bokára felfűzött saruk is.

11 Hajviselet, ékszerek  A nők hajviselete a hellenizmus idején a hétköznapi dinnye-fazon volt  eseményekre a különböző bonyolult, díszes kontyok, melyeket szalagokkal, díszes tűkkel, kendővel, esetleg hálóval rögzítettek.  Divatos volt a fáklya-frizura és a hátrafelé kúpalakúra formált konty, melynek végéből egy tincset szabadon lógva hagytak.  Szívesen viseltek ékszereket is  A korabeli sírokból fülbevalók, gyűrűk, kar- és bokaperecek, hajdíszek kerültek elő,

12 Himaiton és exomist  A görög férfiak viseletének legfontosabb eleme a nőknél is előforduló himation.  a bal hónalj alól kiindulva a testen körbevonva átvetették a jobb vállon, majd lelógatták.  Nemcsak önálló ruhadarabként viselték, hanem rövid vagy hosszú khiton fölött is.  A görög tunikát, az exomist, amely az egyik vállat szabadon hagyta, munkához viselték, de ezt hordták a könnyűgyalogság tagjai is.

13 Khlaina és khlamys  A női peplosznak a férfi khlaina felelt meg. Háton és vállon átvetették, majd elöl, vagy a jobb vállon egy fibulával összekapcsolták.  A férfiaknál létezett egy rövidebb köpönyeg is, (khlamys), melyet a bal vállukon tűztek össze féloldalasan.  Általában a katonák, utazók, fiatal fiúk és sportolók viselték. khlamys

14 Sapka és lábbelik  A férfiak bőr, vagy nemez sapkát viseltek, ez volt a pilosz  A nőkhöz hasonlóan otthon a férfiak is mezítláb közlekedtek,  a szabadban azonban színes sarukat,  rövid, puha, bőrcsizmákat viseltek.  A katonák szintén sokpántos sarut viseltek, melyet lábvérttel egészítettek ki. pilosz

15 Haj-és szakállviselet  A haj, szakáll és bajusz ápolása hozzátartozott az ókor emberének mindennapjaihoz.  Leírták, hogy a thermopylai csata előtt a spártai katonák hajuk fésülgetésével, olajos kenegetésével készülődtek a csatára.  A klasszikus kor előtt divat volt a hosszú, hullámos, vagy göndör haj is  az ifjak vágták azt rövidebbre  Periklész után szélesebb körben is elterjedt a rövid haj.  Szakállt és bajuszt az idősebb korosztály, a filozófusok, vagy a hadvezérek viseltek,  a hellenizmus térhódításával elterjedt a borotválkozás, a sima arcbőr.

16 Férfi ékszerek  Ékszereket a férfiak is viseltek, ez egyáltalán nem számított női privilégiumnak.  Viseletük gyakorta rangot és kitüntetést is jelentett,

17 Hajfestés  Hajukat gyakran festették is  az ősz szálak elrejtésére ólom vegyületeket, gránátalma kérgét, tőzeg és dióhéj főzetet használtak.  A hajszőkítést ecetélesztő, timsó, rebarbara és kamilla főzetekkel igyekeztek elérni;  hajukat bekenték az oldattal, majd a napon megszárították.  Színvilágukra leginkább a lágy szőkítés és a vöröses árnyalatok voltak jellemzőek. Valahog y így 

18 A görög öltözködés vége

19 Ókori görög étkezés

20 A görög étkezésről  A görög kultúráról, eszményekrõl, társaséletrõl, de ételekrõl és étkezésrõl is sokat elárulnak a homéroszi eposzok.  az étkezés fontos jelensége volt a görög társadalmi életnek.  A hellén korban a szakácsmesterséget mûvészetként tisztelték.  A szakácsnak nemegyszer vallási feladatot is el kellett látnia.  Tudjuk, hogy a legbecsültebb eledel a marhahús volt, amelyet csak sütve készítettek, de juh-, kecske-, sertéshúst, baromfit, halat és egyéb tengeri állatokat is fogyasztottak

21 Jellegzetes étkek  A napi étkezésben fontos szerepük volt a gyümölcsöknek, a salátáknak, a zöldségféléknek.  Kedvelték a káposztát, zöldbabot, spárgát, sok vöröshagymát, fokhagymát is fogyasztottak.  Ismerték az almát, hamuban sütve ették meg a birsalmát.  A legjellegzetesebb gyümölcsük a füge, amit frissen, aszalva, sütve fogyasztottak, de tésztákba, kenyérbe is gyúrták ízesítõnek.

22  Nagyon ritka volt, és csak orvosságnak használták a citromot  Termesztettek tököt, uborkát, változatos készítési módját ismerték a gombáknak.  Hetvenkét féle különbözõ kenyér került ki a görög pékek kemencéibõl.

23 Édesség  a tészták, a desszertek terén is úttörõk lehettek a görögök.  Édesítõszerként fõleg mézet és édes gyümölcsöt használtak  a nádcukor ritka és drága orvosságnak számított, csak kivételes esetben kerülhetett a szakácsok kezébe.

24 Fűszerek  A fûszerek használata terén valószínû túlszárnyalták az utókort /pl. szezám, kömény, ánizs, kapor, koriander, menta, zsálya, majoránna, ruta, mazsola, ecet, méz, bors/ és egyéb fûszerek sokaságát is használták.  Legkedveltebb zsiradékuk az olívaolaj volt.

25 Táplálkozás  Természetesen az eltérő vagyoni helyzetű emberek másként táplálkoztak  A szegény emberek általában árpakását ettek hagymával, zöldségekkel és sajttal vagy olívaolajjal ízesítve. Esetleg olcsó árpából készült kenyeret ettek  Kevés ember evett rendszeresen húst, kivéve az állami ünnepek állatáldozatainak ingyenes húsosztását.  A módosabbak búzakenyeret fogyasztottak, és több hús került az asztalukra.

26 Étkezésekről  A reggelihez és az ebédhez nem hívtak vendéget  A legtöbb görög reggelire csak kenyeret és bort fogyasztott.  Az ebéd sajt, szõlõ vagy egyéb gyümölcs, bor esetleg édes tészta volt.  A vacsora bõséges, kiadós lehetett.

27 Egy kis plusz  A kis árudákban gyors harapnivalóhoz lehetett jutni  A bort mindig vízzel hígítva fogyasztották.  A kovász nélküli pogácsát szívesen ropogtatták mindenkor.

28 VÉGE


Letölteni ppt "A Görög öltözködés. A ruházkodás  A görög ruházkodás az archaikus korban alakult ki  a görög viselet évszázadokon keresztül szinte semmit sem változott."

Hasonló előadás


Google Hirdetések