Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

BaraMa KFT1 MKVK Komárom-Esztergom Megyei Szervezet 2011.09.30. Tájékoztató a 2011. évi számviteli és adótörvények változásáról.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "BaraMa KFT1 MKVK Komárom-Esztergom Megyei Szervezet 2011.09.30. Tájékoztató a 2011. évi számviteli és adótörvények változásáról."— Előadás másolata:

1 BaraMa KFT1 MKVK Komárom-Esztergom Megyei Szervezet Tájékoztató a évi számviteli és adótörvények változásáról

2 BaraMa KFT 2 Számviteli törvény változása ben lehetőség volt a megváltozott előírások alkalmazása, 2011-ben kötelező! Legfontosabb módosítások: Egyszerűsített beszámolót készíthetnek: Egyszerűsített beszámolót készíthetnek:  Zártkörűen működő részvénytársaságok  Külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei  Naptári évtől eltérő üzleti évet választó vállalkozók  Konszolidálásba bevont, anyavállalatnak nem minősülő vállalkozások, amelyeket nem a magyar számviteli törvény szerint készített konszolidált beszámolóba vonnak be. (IFRS konszolidáció esetén lehet) (Egyszerűsített éves beszámoló határértékei: A, mérlegfőösszeg 500 millió Ft B, éves nettó árbevétel millió Ft C, Üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma 50 fő)

3 BaraMa KFT3 Konszolidált beszámoló készítése alóli felmentés lehetősége  A Számviteli törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén a magyar anyavállalatot a külföldi anyavállalata mentesítheti a konszolidált beszámoló készítésének kötelezettsége alól. A mentesítéshez korábban a magyar vállalatnak közzé kellett tennie az anyavállalata által készített konszolidált beszámoló hiteles fordítását, azonban a hiteles fordítási kötelezettséget (annak jelentős adminisztrációs terhe miatt) törölték a Számviteli törvényből.  A törvény a közzététel határidejét a beszámoló elfogadásától számított 60 napban határozza meg. (Konszolidált beszámoló összeállítás határértékei:  A, mérlegfőösszeg millió Ft  B, éves nettó árbevétel millió Ft  C, üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma 250 fő)

4 BaraMa KFT4  Devizás tételeknél kötelező az év végi átértékelés minden vállalkozónál  Nem kell minősíteni év végén, hogy az átértékelés eredményre gyakorolt hatása jelentős-e → Minden esetben kötelező elszámolni az összevont árfolyam- különbözetet. (60. § (2) bekezdés)  Változatlan az elszámolás menete: valutakészlet, devizabetét, devizás követelés, kötelezettség, befektetett pénzügyi eszközök, értékpapírok üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó választott árfolyamon történő értékét összevetjük a könyv szerinti értékkel → • Amennyiben ez összevontan nyereség: pénzügyi műveletek egyéb bevételei között árfolyamnyereségként kell elszámolni. • amennyiben ez összevontan veszteség: pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között árfolyamveszteséget kell könyvelni;  Emiatt a számviteli politikát módosítani szükséges!

5 BaraMa KFT5  A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek forintra történő átszámításánál a devizavételi és devizaeladási árfolyam átlaga helyett valamennyi külföldi pénzértékre szóló eszköz és kötelezettség egységesen értékelhető devizavételi vagy csak devizaeladási árfolyamon is, ha az átlagtól való eltérés eredményre gyakorolt hatása jelentős és a megbízható és valós összkép követelménye nem teljesülne.  Számviteli politikát módosítani kell!

6 BaraMa KFT6  Ha a választott hitelintézet az adott napon többször is jegyez árfolyamot, akkor a számviteli politikában meghatározott árfolyamot kell figyelembe venni. Tehát napi többszöri árfolyamjegyzés esetén a számviteli politikában kell rögzíteni, hogy a napon belüli árfolyamok közül melyiket választja a vállalkozás.  Számviteli politikát módosítani kell!

7 BaraMa KFT7 Külföldi pénzértékre szóló részesedés, értékpapír értékesítés elszámolás változása Eddig értékesítéskor külön kellett kezelni, hogy mennyi az értékesítés árfolyamnyeresége és mennyi a deviza árfolyamváltozás hatása. Befektetett eszközöknél az értékesítés eredménye befektetett pénzügyi eszközök árfolyamnyeresége, vagy veszteségeként; míg a deviza árfolyamváltozás hatása pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, vagy ráfordításaként jelenik meg. Ebben az esetben is az értékesítéshez kapcsolódó eredmény egyenlege a pénzügyi műveletek eredményében mutatkozik. A forgóeszközök között kimutatott részesedés, vagy értékpapír eladáskor a pénzügyi műveletek egyéb bevételei vagy ráfordítások között kerül kimutatásra az értékesítési eredmény.

8 BaraMa KFT8  A kiegészítő melléklet adattartalma  A korábbi szabályozástól eltérően a kiegészítő mellékletben a nettó árbevételt nem az alapító okiratban szereplő tevékenységek szerinti bontásban, hanem a ténylegesen végzett tevékenységek alapján kell bemutatni.  Egyszerűsített éves beszámoló készítésekor a kiegészítő mellékletben nem kötelező a könyvvizsgálati díj összegszerűségének bemutatása abban az esetben, ha a társaság vállalja, hogy a Könyvvizsgálói Közfelügyelet Bizottság kérésére részletes tájékoztatást küld a könyvvizsgálói díjakról.  Jelentős adminisztrációs könnyítés a devizavételi vagy devizaeladási árfolyamot választó vállalkozásoknak, hogy a korábbi szabályozástól eltérően a kiegészítő mellékletben nem kell bemutatniuk az általuk alkalmazott devizavételi, illetve devizaeladási árfolyamnak az MNB vagy a számlavezető bank középárfolyamától való eltérését.

9 BaraMa KFT9  Behajthatatlan követelések fogalmának változása  A fizetési meghagyásos eljárásról 2009-ben megjelent, új szabályozás díjkötelessé tette a fizetési meghagyásos eljárást, és ezt a módosítást követte le a Számviteli törvény a behajthatatlan követelés fogalmának módosításával. A módosítás értelmében a fizetési meghagyásos eljárás esetén is lehet mérlegelni a költség-haszon elvet, azaz ha az eljárás költségei nincsenek arányban a követelés várható behajtható összegével, akkor a követelés behajthatatlan követelésnek minősül. 

10 BaraMa KFT10 A próbaüzemeltetés költségei elszámolásának pontosítása A próbaüzemeltetés során felmerült költségek, ráfordítások a folyamatban lévő beruházás bekerülési értékét növelik. A próbaüzemeltetés során felmerült költségek, ráfordítások a folyamatban lévő beruházás bekerülési értékét növelik. Ha a próbaüzemeltetés során, annak eredményeként termékeket is állítanak elő, illetve szolgáltatásokat is nyújtanak, akkor ezen termékek és szolgáltatások előállítási költségének összegével a beruházás bekerülési értékét csökkenteni kell. A módosítás a csökkentést szabályozza oly módon, hogy legfeljebb a próbaüzemeltetés során felmerült, a beruházás bekerülési értékében figyelembe vett összes költség, ráfordítás összegében engedi meg elszámolni. A módosítás a csökkentést szabályozza oly módon, hogy legfeljebb a próbaüzemeltetés során felmerült, a beruházás bekerülési értékében figyelembe vett összes költség, ráfordítás összegében engedi meg elszámolni.

11 BaraMa KFT11 Vagyonmérleghez kapcsolódó változás  Az Szt §-a (6) bekezdésének hatályon kívül helyezésével nem kell – a vagyon felértékelése esetén – az adófizetési kötelezettségre fedezetet képezni.

12 BaraMa KFT12 Külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepére vonatkozó módosítások  A fióktelep a külföldi vállalkozás számviteli beszámolóját a beszámoló elfogadásától számított 60 napon belül a külön törvényben foglaltak alapján, letétbe helyezés és közzététel céljából a céginformációs szolgálat részére megküldi.  (egyszerűsített beszámolót is készíthetnek)

13 BaraMa KFT13 Egyéb számviteli kérdések könyvvizsgálói szemmel  A számviteli tv. 160.§ (2) bekezdése előírja az egységes számlakereten belül, hogy melyek az eszközszámlák, forrásszámlák és az eredményszámlák. Ezeket a törvény számszakilag is nevesíti. Amelyik vállalkozás ettől eltér – megsérti a számviteli törvényt!  Sztv. 86.§ (5) bekezdése lehetővé teszi, hogy a halasztott bevételként rendkívüli tételként elszámolt támogatás ellentételezés visszavezetését az egyéb bevételek között vegye számba a vállalkozó. Számviteli politikát módosítani kell, ha változtatnak egyik évről a másikra – kiegészítő mellékletben is be kell mutatni!  Ha a termelővállalat használaton kívül helyezi tárgyi eszközeit akkor sem teheti meg, hogy az értékcsökkenést leállítja. Amennyiben a rendeltetése megváltozik a gépeknek és az értékesítés a cél → át kell sorolni a készletek, áruk közé.

14 BaraMa KFT14 Számviteli törvény módosítás A jén induló üzleti évtől nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:  A, az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves ( éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 200 millió Ft-ot, ÉS  B, az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt. Példa: Évárbevétel: 85 millió Ftlétszám: 35 fő Évárbevétel: 340 millió Ftlétszám: 36 fő A két év átlaga: 212 millió Ft 35,5 fő Az árbevétel meghaladta a két év átlagában a 200 millió Ft-ot, tehát 2012-ben is könyvvizsgálatra kötelezett a vállalkozó. (létszám adat már független, mert a két feltételnek együttesen kell fennállnia a mentességhez!) Ha jén alakult a vállalkozás (nincs előtársasági időszaka) és a évi árbevétele 50 millió Ft. ( ez éves szintre átszámítva 2011-re vonatkozóan 120 millió Ft) 2012-ben a várható árbevétele 290 millió Ft – ebben az esetben is 2012-ben könyvvizsgálatra kötelezett a vállalkozás. (nincs két üzleti év beszámolója, akkor a tárgyévi várható adatokat kell figyelembe venni!)

15 BaraMa KFT Évre könyvvizsgáló választása Amennyiben van két lezárt üzleti éve a vállalkozásnak, akkor a évi beszámoló mérlegelfogadó taggyűlésén kellett választania könyvvizsgálót. Amennyiben jogelőd nélkül alapított vállalkozásról van szó, vagy nincs két üzleti beszámolója, akkor a várható adatai alapján lesz 2011-ben könyvvizsgálatra kötelezett → a mérlegfordulónapig kell könyvvizsgálót megbíznia. Ha még nem volt a társaságnak könyvvizsgálója – mindenképp az első könyvvizsgálót a társasági szerződésben, alapítói okiratban meg kell jelölnie. Ha nem az első könyvvizsgálóját bízza meg, akkor is kell változásbejelentő a Cégbíróságra. Az Art. Szerint a vállalkozás az adóhatósághoz is köteles bejelenteni a könyvvizsgáló adatait. 11T201-B02 lap 13. rovat. – Art. 16.§ (3) bekezdése. Ld. Bővebben: Könyvvizsgálati kötelezettség komarom.mkvk.hu

16 BaraMa KFT16 Adózás rendjéről szóló tv. évközi módosításai –  Közbeszerzésekhez kapcsolódó kifizetésekre vonatkozó szabály könnyítése  – – ha olyan adóigazolást hozott a vállalkozás, hogy az adótartozása a után keletkezett → kifizethető volt a számlája  : ha a vállalkozásnak volt adótartozása → nem lehetett kifizetni a számláját közvetlenül  től: újra kifizethető a vállalkozó számlája, ha olyan adóigazolást hoz, amelyet a tartozás a után keletkezett!

17 BaraMa KFT17  Cégbíróságra be nem jelentett telephely bejelentése Art. 16.§ (3) b, pontja alapján től lehetősége van a vállalkozónak, hogy a társasági szerződésében nem szereplő telephelyeit is bejelentse. Bejelentés: 11T201T A01 lap 5. rovat Változás: 11T201T B01 lap 4. rovat Változás: 11T201T B01 lap 4. rovat (pld. bérelt irodahelyiség, raktár, üzlethelyiség - NAV állásfoglalás, hogy a munkásszállás nem!)

18 BaraMa KFT18  jén lejáró ügyfélkapus azonosítók Akik előtt regisztráltak az ügyfélkapun, a jelszavuk október 1-jén lejár. A hosszabbítás módja: Saját adatok / Beállítások fül / Jelszóváltás menüpontban meg kell adni a felhasználónevet a régi és az új jelszót. A jelszó lejáratú mezőt nem kell kitölteni – így a jelszó érvényességi ideje alapértelmezetten 2 év lesz. Az új jelszó megegyezhet a régivel is!

19 BaraMa KFT19 „Minősített adózók” adatbázis   január 01-től a „Minősített adózók” esetében az Adózás rendjéről szóló törvény (Art.170. §-a) változott; - az általános szabálytól eltérően - a kiszabható adóbírság mértéke az adóhiány húsz százaléka, ha az adóhatóság első alkalommal állapít meg az adózó terhére adóhiányt a minősített adózói adatbázisba történő felvételt követően. (Az adóbírság mértéke az adóhiány 50 %-a az általános szabály szerint)   Ez alól kivétel, ha az adóhiány olyan kötelezettségszegés következménye, ami után a kirótt adóbírság hetvenöt százalékos mértékű. Ilyen esetnek minősül, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.   től enyhültek az adatbázisba történő feltételek: Az állami adóhatóság külön nyilvántartást vezet a minősített adózókról, amely nyilvántartásba   - az alábbi kritériumoknak történő megfelelés esetén - kérelemre lehet bekerülni. · Az adózó vállalkozói tevékenységet folytató, adószámmal rendelkező adóalany (természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társaság), aki/amely · a kérelem előterjesztésének napját megelőző 3 éven át működött, · a kérelem benyújtását megelőző elévülési időn belül: o az adóhatóság nem állapított meg terhére adóhiányt, nem indított ellene végrehajtási eljárást, o és egy naptári éven belül legfeljebb két fizetési könnyítés (adómérséklés) iránti kérelmet terjesztett elő.   A kérelem benyújtására a NAV a 11T112 számú nyomtatványt rendszeresítette.

20 BaraMa KFT20 Látványcsapatsport-támogatás (kézilabda, labdarúgás, kosárlabda, vízilabda és jégkorong) Július 01-jén lépett hatályba a 107/2011.(VI.,30.) Kormányrendelet. A Sportegyesületek ig pályázatot adhattak le vagy sportlétesítmény beruházásra, felújításra, vagy pedig szakmai. pld. utánpótlás nevelésre. A pályázatot a Sportminisztérium 60 napon belül elbírálja és a minisztérium honlapjára felteszi azon Sportegyesületek névsorát, akik támogathatók adókedvezménnyel. A vállalkozás az itt szereplő Sportegyesületek részére támogatást nyújthatnak. A támogatás 70 %-a a hatályos társasági adó törvény értelmében adókedvezményként vehető figyelembe. Amennyiben a vállalkozás 2011-ben több támogatást nyújtott, mint az elszámolható adókedvezmény, az adóévet követő 3 évben figyelembe veheti továbbra is adókedvezményként. Példa: A társaság évi adózás előtti eredménye eFt. Ennek a 10 %-os fizetendő társasági adója 250 eFt lenne. A társaság tehát a fizetendő 250 eFt társasági adójának 70 %-át, azaz 175 eFt-ot adhat támogatásként az egyesületnek a jóváhagyott pályázatához. Fontos, hogy az adókedvezmény igénybe vételéhez rendelkezni kell az egyesület Támogatási igazolásával. A rendelet alapján a támogatót semmilyen felelősség nem terheli a pályázat elszámolásával kapcsolatban. NAV honlapon tájékozató jelent meg!! KÖNYVVIZSGÁLATI LEHETŐSÉG: ha a támogatásban részesülőnél a támogatás eléri a 20 millió Ft-ot, a támogatott szervezet köteles könyvvizsgáló által hitelesített számviteli bizonylatokkal elszámolni az ellenőrző szervezet felé. A könyvvizsgálónak legalább az igénybe vett támogatás összértékét elérő, de legfeljebb 500 millió Ft értékű felelősségbiztosítással kell rendelkeznie.

21 BaraMa KFT21 Környezetvédelmi termékdíj  A 75. sz. Magyar Közlönyben kihirdetésre került a évi LXXXV. Törvény a környezetvédelmi termékdíjról.  A törvény módosult től, illetve től.  Létrejött az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség.  A törvény végrehajtási rendelete még nem jelent meg – várhatóan e körül.  MKVK KEM Szervezetnél előzetesen én lesz ebben a témában előadásunk!

22 BaraMa KFT22 ÁFA törvény – EU Végrehajtási rendelet – től Ha magyar társaság külföldi székhelyű cégnek nyújt szolgáltatást kellő körültekintéssel kell eljárnia. Vizsgálandó: - adóalany-e a megrendelő - adóalany-e a megrendelő - hol van a gazdasági tevékenység székhelye (ami lehet a létesítő okirat szerinti székhely, az alapvető döntések meghozatalának székhelye, illetve a vállalkozás ügyvezetése üléseinek helye) - hol van a gazdasági tevékenység székhelye (ami lehet a létesítő okirat szerinti székhely, az alapvető döntések meghozatalának székhelye, illetve a vállalkozás ügyvezetése üléseinek helye) - a teljesítés napján van-e érvényes közösségi adószáma a megrendelőnek (írásos dokumentumot célszerű tárolni erről a tényről) - a teljesítés napján van-e érvényes közösségi adószáma a megrendelőnek (írásos dokumentumot célszerű tárolni erről a tényről) - ha van a székhelyen kívül az új értelmezés szerint telephelye is a megrendelőnek, hol van a gazdasági letelepedettsége. (ha pld. a külföldön bejegyzett cég alapvető döntéseit Magyarországon hozzák, akkor gazdasági letelepedettsége a társaságnak Magyarországon van→ részére csak belföldi ÁFÁ-s számla állítható ki) - ha van a székhelyen kívül az új értelmezés szerint telephelye is a megrendelőnek, hol van a gazdasági letelepedettsége. (ha pld. a külföldön bejegyzett cég alapvető döntéseit Magyarországon hozzák, akkor gazdasági letelepedettsége a társaságnak Magyarországon van→ részére csak belföldi ÁFÁ-s számla állítható ki) Javaslat: nyilatkozat kérése a megrendelőtől a gazdasági letelepedettségre vonatkozóan. Javaslat: nyilatkozat kérése a megrendelőtől a gazdasági letelepedettségre vonatkozóan. Ha a fenti feltételeket megvizsgáltuk – abban az esetben állítható csak ki adómentes számla a megrendelő részére!

23 BaraMa KFT23  Fontos: amennyiben a Közösségen belüli beszerzésről ÁFÁ-val növelt számlát kapott a vállalkozás – erre kell felszámítani a Mo-on hatályos ÁFA- mértéket. (függetlenül attól, hogy a vállalkozás ezt visszaigényelheti!)  Javasolt kiadványok:  dr Farkas Alexandra: ADÓ újság 2011/ szám  Dr Benyovszky Zsombor, Gayerhoszné Hajós Zsófia, Száraz Tünde: Újdonságok és hasznos tudnivalók az ÁFÁ-ban  Dr. Sztankó Dániel: Fuvarozási és szállítmányozási ÁFA kézikönyv –  Példák bemutatása letölthető: / letöltések / ÁFA változás példákkal

24 BaraMa KFT24 Köv. időszakra átvitt követelés i bevallásról tudnivalók  én a NAV honlapján megjelent egy tájékoztató a pénzügyileg nem rendezett beszerzésekre jutó adóként szerepeltetett összeg miatt visszaigénylési jogot nem érvényesítő adóalanyok részére – az Európai Unió Bírósága C-274/10. számú ítélete nyomán – megnyílt visszaigénylés lehetőségéről  Lényege: havi, negyedéves bevallók án a soron következő bevallásban érvényesíthetik sz. lapon; éves bevallók én.  Van lehetőség soron kívüli kérelmet beadni: 1165-KER lapon. (éves bevallóknak javasolt!)

25 BaraMa KFT25  Korábbi jogkövetkezmények alóli mentesülés kérelemre  A módosító törvény 1. § (2) bekezdése alapján, az adózó a október 20. napjáig benyújtott kérelmében – a módosító törvény hatálybalépése előtti időszakra vonatkozó bevallásának kizárólag a korábban megállapított jogkövetkezmények felülvizsgálata céljából – ismételt ellenőrzését kérheti az állami adóhatóságtól, ha a korábbi ellenőrzés alapján az Áfa-törvény módosító törvénnyel hatályon kívül helyezett 186. § (2)-(4) bekezdésének (vagy a régi Áfa-törvény 48. § (7) bekezdésének) alkalmazása következtében (a megfizetettségi feltétel miatt) terhére jogerős határozattal adóbírság, késedelmi pótlék került megállapításra. Ezen kérelmet az adózó akkor is benyújthatja, ha nem él az adó visszaigénylés előzőekben említett lehetőségével. E határidő szintén jogvesztő.  A módosító törvény 1. § (2) bekezdése szerinti kérelem alapján történő ismételt ellenőrzés során az állami adóhatóság korábbi határozatainak felülvizsgálata kizárólag a pénzügyileg nem rendezett tételekre alapozott megállapításra eső adóbírság és késedelmi pótlék felülvizsgálatára, meghatározására irányul. Ezen eljárás során a megfizetettségi szabály alkalmazásával megállapított adókülönbözet visszarendezésére nem kerül sor.

26 BaraMa KFT Évi XCIX. Törvény az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző törvények módosításáról  A munkaügyi ellenőrzésről szóló 199. évi LXXV: törvény hatálya alá tartozó azon munkáltató, aki a bruttó Ft alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelést nem teljesíti, a jogsértést megállapító jogerős határozattól számított két évig közbeszerzési eljáráson ajánlattévőként nem indulhat és a központi költségvetésből, valamint elkülönítetett állami pénzalapokból származó támogatásban nem részesülhet.  A tv január 01-jén lép hatályba.

27 BaraMa KFT27 Helyi adók változása  január 1-jétől megszűnt a vállalkozások kommunális adója és az üdülőépület utáni idegenforgalmi adó.  Az építményadó felső értéke négyzetméterenként 900 forintról forintra, illetve a korrigált forgalmi érték 3%-áról 3,6%-ra emelkedik.  A helyi iparűzési adónál 2011-től, ha az építőipari tevékenység várható időtartama meghaladja a 180 napot, a vállalkozás a tevékenység megkezdésekor állandó tevékenységet végzőnek számít. Ha azonban az időtartama mégsem éri el a 180 napot, akkor ideiglenes jellegűnek minősül a tevékenység és erről az adóbevallást az adóévet követő év január 15-ig kell benyújtani.  Változnak a helyi iparűzési adóalap megosztásának szabályai  - Az ügyvezetőkkel kapcsolatban felmerült személyi jellegű ráfordítások legalább 10%-át a székhely szerinti településnél kell számításba venni. - Az építőipari vállalkozások az adóalap megosztására a következő megoldást is választhatják.  Az adóalap 50%-át a korábbi szabályok szerint megosztják a székhely és a nem építőipari tevékenység révén keletkezett telephelyek között. Az adóalap másik 50%-át az egyes építkezések miatt telephellyé váló települések között oszthatják meg az építőipari nettó árbevétel és az építőipari tevékenységgel összefüggésben készletre vett befejezetlen termelés, félkész és késztermék arányában.  - A távközlési cégeknek telephelye lesz valamennyi településen, ahol ügyfelük, fogyasztójuk számlázási címe van. Az adóalapot a nettó árbevétel arányában kell megosztani.

28 BaraMa KFT28 Munka Törvénykönyve változásai  Próbaidő időtartama 30 nap,a felek megállapodhatnak három hónapban is. Amennyiben van kollektív szerződés, akkor a próbaidő legfeljebb 6 hónap is lehet.  Kollektív szerződést elektronikus úton a változást követő 30 napon belül meg kell küldeni a minisztériumba.  Üzemi tanács választása azon munkaadóknál kötelező, ahol a munkavállalók létszáma az 50 főt meghaladja. Amennyiben a foglalkoztatottak száma nem éri el az 50- et, de a 15 főt meghaladja, üzemi megbízottat kell választani től az üzemi tanácsot, illetve az üzemi megbízottat 3 év helyett 5 évre lehet megválasztani.

29 BaraMa KFT29  A rendes szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni. Kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt a munkáltató kettőnél több részletben is kiadhatja a szabadságot, azonban - a felek eltérő megállapodása hiányában – ebben az esetben is megilleti a munkavállalót naptári évenként legalább egyszer legalább 14 összefüggő naptári nap távollétet biztosító szabadság.  A munkavállaló munkaviszonya megszűnésekor, ha a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg, azt pénzben kell megváltani. A gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság megszűnését követően, ha a munkavállaló a gyermek ápolása, gondozása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első 6 hónapjára járó szabadságot nem kapta meg, azt a felek megállapodása alapján pénzben is meg lehet váltani.

30 BaraMa KFT30  Ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadságát meg kívánja szakítani, a megszakítási szándékát előzetesen közölnie kell a munkáltatóval. A munkáltató, ha a munkavállaló fizetés nélküli szabadság kezdetétől számított:  A, hat hónap letelte előtt kíván munkába állni, a bejelentést követő legfeljebb 30 nap,  B, hat hónap elteltével vagy azt követően kíván munkába állni, a bejelentést követő legfeljebb 60 nap elteltével köteles foglalkoztatási kötelezettségének eleget tenni.

31 BaraMa KFT31  Munkaviszony szünetelésének időtartamára a következő esetekben jár szabadság:  A, keresőképtelenséget okozó betegség időtartamára  B, születési szabadság tartamára,  C, a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első 6 hónapjára (ennek mértéke augusztus előtt 1 év volt!)  D, 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság időtartamára,  E, a tartalékos katonai szolgálat idejére és  F, minden olyan munkában nem töltött időre, amelyre a munkavállaló távolléti díj-, illetve átlagkereset-fizetésben részesül. Munkaerő-kölcsönzéshez kapcsolódó előírások változtak től és től is!!

32 BaraMa KFT32 EFO tv. változás től  EFO foglalkoztatási korlát: Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma - a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hat havi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámát alapul véve - nem haladhatja meg • az Mt. hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt, • egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt, • hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt, • húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát

33 BaraMa KFT33 Amiről nem esett szó,de változott: - népegészségügyi termékadó (2011. évi CIII. Tv.) - népegészségügyi termékadó (2011. évi CIII. Tv.) - jövedéki adó változás - jövedéki adó változás - illetéktörvény változás ( IRT-ra von. Ld. / letöltések / IRT tudnivalók) - illetéktörvény változás ( IRT-ra von. Ld. / letöltések / IRT tudnivalók)www.barama.uw.hu - SZJA törvény változás - SZJA törvény változás - SZIT (szabályozott ingatlanbefektetési társaság – évi CII. Tv.) - SZIT (szabályozott ingatlanbefektetési társaság – évi CII. Tv.) - Közbeszerzési törvény (2011. évi CVIII. Tv.) - Közbeszerzési törvény (2011. évi CVIII. Tv.) - külföldi rendszámú autók magyarországi használata - külföldi rendszámú autók magyarországi használata... ...  Köszönöm a figyelmet! Baranyai Magdolna


Letölteni ppt "BaraMa KFT1 MKVK Komárom-Esztergom Megyei Szervezet 2011.09.30. Tájékoztató a 2011. évi számviteli és adótörvények változásáról."

Hasonló előadás


Google Hirdetések