TÁMOP 4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 A szabadidősport és a versenyképesség kapcsolata Szabó Ágnes

Az előadások a következő témára: "TÁMOP 4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 A szabadidősport és a versenyképesség kapcsolata Szabó Ágnes"— Előadás másolata:

1 TÁMOP 4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 A szabadidősport és a versenyképesség kapcsolata Szabó Ágnes agnes.szabo2@uni-corvinus.hu

2 TÁMOP 4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 2 Tartalom Cél és kutatási kérdés Bevezetés - definíciók Szabadidősport és versenyképesség kapcsolata Egyéni értékteremtés és versenyképesség kapcsolata Vállalati értékteremtés és versenyképesség kapcsolata Makroszintű értékteremtés és versenyképesség kapcsolata Konklúzió

3 TÁMOP 4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 3 Cél és kutatási kérdés Cél: bemutatni a szabadidősport esetében az ÉRTÉKTEREMTÉS formáit és a NEMZETGAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉG-gel való kapcsolatot Milyen módon teremt értéket a szabadidősport az egyénnek, a vállalatoknak és a társadalomnak és milyen módon tud hozzájárulni a nemzetgazdasági versenyképességhez?

4 TÁMOP 4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 4 Bevezetés – szabadidősport definíció •Szabadidőben önként végzett, rendszeres és nem rendszeres fizikai testmozgás, az aktív rekreáció része, amelynek célja a teljesítőképesség és egészség megőrzése vagy helyreállítása, valamint a kikapcsolódás, szórakozás, a testi-lelki jóllét érzésének elérése mind a sportolás időtartama alatt, mind utána. •Sportolhatunk üzleti alapon működő szolgáltatóknál, állami/önkormányzati/közösségi létesítményekben, parkokban, civil szervezetekben (egyesületekben) vagy akár otthon is.

5 TÁMOP 4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 5 Bevezetés – nemzetgazdasági versenyképesség definíciók • …polgárai számára magas és növekvő életszínvonalat tesz lehetővé (OECD) • …vállalatai számára magasabb szintű értékteremtést, állampolgárainak pedig nagyobb jólétet biztosító környezetet hoz létre és tart fenn (IMD, 2005) • …fenntarthatóan magas növekedési rátát érjen el az egy főre jutó GDP értékében (WEFORUM, 2005) •…EU versenyképességi piramisa az életszínvonalat helyezi a piramis csúcsára, amelyet a foglalkoztatás és a termelékenység alakulása határoz meg (Chikán-Czakó, 2009)

6 TÁMOP 4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 6 A szabadidősport és a versenyképesség lehetséges kapcsolódási pontjai IMD és WEFORUM indexei alapján

7 TÁMOP 4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 Értékteremtés és versenyképesség egyéni, vállalati és társadalmi szinten

8 TÁMOP 4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 8 A SZABADIDŐSPORT ÉRTÉKTEREMTÉSE AZ EGYÉN SZÁMÁRA NEMZETGAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉGHEZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁS Testi egészség megőrzése/ fejlesztése/visszaállítása Humán tőke (egészségi állapot) fejlesztése, várható élettartam, életminőség és termelékenység, GDP növekedése, halálozási ráta csökkenése Lelki egészség megőrzése/ fejlesztése/visszaállítása Transzferálható képességek/készségek fejlesztése Humán tőke (tudás, képességek) fejlesztése, munkaerő termelékenységének növekedése Élvezet, izgalom, öröm pillanatnyi érzése- Megbízható munkaerőként való megjelenés/nagyobb egyéni jövedelmek elérése Munkaerő termelékenységének növekedése Csökkenő egyéni egészségügyi kiadások-

9 TÁMOP 4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 9 A SZABADIDŐSPORT ÉRTÉKTEREMTÉSE A VÁLLALAT SZÁMÁRA NEMZETGAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉGHEZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁS Kevesebb munkahelyi hiányzás/betegség/baleset A rendelkezésre álló munkaerő, és termelékenységének növekedése Nagyobb teljesítmény (elégedettebb, motiváltabb dolgozók) Munkaerő termelékenységének növekedése Munkában fontos transzferálható képességek/készségek fejlesztése Társadalmi felelősségvállalás-

10 TÁMOP 4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 10 CégHatása Union Pacific Railroad80%-kal nagyobb termelékenység 75%-kal jobb koncentráció-képesség MDS NordonNagyobb termelékenység és megelégedettség Johnson & JohnsonPozitív attitűd a munka iránt NASA12,5%-kal jobb állóképesség, kitartás és döntéshozatali- képességek Canadian Life Assurance7%-kal nagyobb termelékenység Signature Corporation8%-kal nagyobb termelékenység és kevesebb hiányzás (a nem résztvevőknél csökkent termelékenység) Worksafe AustraliaTermelékenység, hangulat, reakcióidő, kognitív és motorikus képességek javulása Forrás: Nana et al. (2002), 33.o. Vállalati mozgásprogramok hatása I.

11 TÁMOP 4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 11 CégHatása a hiányzásra Blackmores Australia40%-kal kevesebb hiányzás Johnson & Johnson26%-kal kevesebb hiányzás Mesa Corporation50%-kal kevesebb hiányzás 5 év után DuPont Corporation14%-kal kevesebb a táppénzes napok száma Signature CorporationKevesebb hiányzás UK Household Survey33-50%-kal kevesebb hiányzás Westpac Bank29%-kal kevesebb hiányzás Forrás: Nana et al. (2002), 32.o. Vállalati mozgásprogramok hatása II.

12 TÁMOP 4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 12 A SZABADIDŐSPORT ÉRTÉKTEREMTÉSE A TÁRSADALOM/GAZDASÁG SZÁMÁRA NEMZETGAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉGHEZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁS Csökkenő egészségügyi kiadások és táppénzkiadások Gazdaság termelékenységének, GDP- nek a növekedése Csökkenő betegség okozta jövedelemkiesés Csökkenő halálozási és rokkantsági ráta, növekvő várható élettartam Gazdaság termelékenységének, GDP- nek és a várható élettartamnak növekedése, halálozási rátának csökkenése Csökkenő bűnözés, huliganizmus, vandalizmus és rendfenntartás költségei Társadalmi tőke fejlesztése - jó és biztonságos társadalmi környezet megteremtése KözösségformálásTársadalmi tőke (szociális kohézió) fejlesztése Új munkahelyekGazdaság termelékenységének, GDP- nek a növekedése Növekvő fogyasztás és bevételek sportturizmusból, utazásból, közlekedésből GDP növekedése

13 TÁMOP 4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 13 „Éltanulók” és „lemaradók” Soha nem sportol (sportol) (%) Eurobarometer 2009 Human Development Index 2009 GCI- WEFORUM 2009 WCY-IMD 2009 Svédország6 (72)7.4.6. Finnország7 (72)12.6.9. Lengyelország49 (25)41.46.44. Románia49 (21)63.64.54. Magyarország53 (23)43.58.45.

14 TÁMOP 4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 14 Konklúzió •A nemzetgazdasági versenyképességbeli különbségek magyarázatában egyértelműen meghatározó a humán tőke szerepe. • A szabadidősport a humán tőkére, az emberek testi-lelki egészségére, képességeire, és termelékenységére biztosan pozitív hatással bír. •Ács [2012] és saját számításaim szerint egyértelmű pozitív korreláció mutatható ki a nemzetek sportolási aktivitása és várható élettartamuk között, valamint az aktivitási ráta között. • A magasabb arányú szabadidőben való sportolás nemcsak következménye lehet a versenyképesebb gazdaságnak, hanem kiváltója is.

15 TÁMOP 4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 15 A SZAKEMBEREK TISZTÁBAN VANNAK A SZABADIDŐSPORT ÉRTÉKTEREMTŐ TÉNYEZŐIVEL, A LAKOSSÁG VISZONT NINCS. FEL KELL HASZNÁLNI EZEN TÉNYEZŐKET A SZEMLÉLETFORMÁLÁSBAN, KERESLETÉLÉNKÍTÉSBEN. EZZEL EGY ÉRTÉKTEREMTÉSI-SPIRÁL ALAKULHAT KI.

16 TÁMOP 4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 16 Gyakorlati példák és „tanács” •Olimpia évében „Sport mindenkié”-kampány a Médiauniótól •TAO-ból megvalósuló fejlesztésekből a szabadidősport is kap •A (hivatásos sport) egyesületek fogadják a szabadidősportolókat is – legyen átjárható rendszer

17 TÁMOP 4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 17 •Ács, P., Paár, D., Stocker, M., Hécz, R.M. (2011): Examine the costs of physical inactivity. Manuscript •Barro R.J. (1997): „Determinants of economic growth: a crosscountry empirical study”. Cambridge, MA, MIT Press •Blomm D., Canning D. (2000): „Health and wealth of nations”. http://www.riverpath.com/library/pdf/HEALTH%20AND%20WEALTH%20RPA%20FEB00.PDF •Bloom, M.,Grant, M.,Watt, D. (2005): “Strengthening Canada.The socio-economic benefits of sport participation in Canada”, The Conference Board of Canada •Dénes, F., Keserű, Cs. (2007): “The Hungarian sport-financing”: http://mmvsz.hu/download/sportfinanszirozas_hun.pdf http://mmvsz.hu/download/sportfinanszirozas_hun.pdf •Edwards P, Tsouros A, (2006): „The Solid Facts: Promoting physical activity and active living in urban environments: The Role of Local Governments”. WHO European Office, Geneva. •“Eurobarometer survey shows that Europeans want sport which is cleaner and more citizen-focused”. Brussels, 2003: http://europa.eu.int/rapid/start/cgi •Goodchild, M., Harris, F., Nana, G., Russel, S. (2000): “The growing business of sport and leisure”. Business and Economic Research Ltd, Wellington •Gratto,n C., Taylor, P. (2000): “Economics of sport and recreation”. E and FN Spon, London •Lechner, M. (2009): “Long-run labour market and health effects of individual sports activities”. Journal of Health Economics, 28(4): 839-854.Long-run labour market and health effects of individual sports activities •Nagy, P. (1996): “Economics of sport and recreation”. BKE, Budapest •Nana, G., Sanderson, K., Goodchild, M. (2002): “Economic impact of sport”. Business and Economic Research Ltd., Wellington •Oakey, B., Rhys, M. (2008): “The Sport and Fitness Sector”; Routledge, New York •Paár, D. (2011): Sportexpenditures, as the indicators of standard of living and wealth in Europe. Conference presentation, Győr, 2011.05.18-20. •Palócz, É. (2006): Healthcare and competitiveness, Kopint-Datorg, Budapest •Pati Nagy, A. (2006): “The health and fitness of employees is a good investment” http://www.vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=152867 http://www.vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=152867 •Suhrcke M., Arce R. S., McKee M., Rocco L. (2008): „The economic costs of ill helath in the European Region”. WHO Europe •Suhrcke M., McKee M., Sauto Arce R., Tsolva S., Mortensen J. (2005): „The Contribution of Health to the Economy in the European Union”. Brussel: EC •Staines, N., Prince, I., Oliver, D. (2003): “The Economic Impact of Physical Activity in Ontario”: www.line.ca/lin/recource/html/econom.htm •Téglásy, Gy. (2006): “Nutrition + Sport = Health”. OSEI, MOB, Budapest •“White Paper on Sport”, 2007 •“WHO Health and development through physical activity and sport” 2003

18 TÁMOP 4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 18 Budapesti Corvinus Egyetem Prezentáció cím egy vagy két sor, balrazárva KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Szabó Ágnes agnes.szabo2@uni-corvinus.hu