Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

II. Art.Pagony túra (Dera-szurdok, Dobogók ő, Két bükkfanyereg, Shaolin falu, Rezs ő -körút, Zsivány sziklák, Pilisszentkereszt, Ciszterci monostor-rom,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "II. Art.Pagony túra (Dera-szurdok, Dobogók ő, Két bükkfanyereg, Shaolin falu, Rezs ő -körút, Zsivány sziklák, Pilisszentkereszt, Ciszterci monostor-rom,"— Előadás másolata:

1 II. Art.Pagony túra (Dera-szurdok, Dobogók ő, Két bükkfanyereg, Shaolin falu, Rezs ő -körút, Zsivány sziklák, Pilisszentkereszt, Ciszterci monostor-rom, Thirring-körút)

2 A Pilis-hegység a Dunántúli-középhegység északkeleti tagjának, a Dunazug- hegységnek a része. Nem túl magas hegység, de területén található a Dunántúli- középhegység legmagasabb csúcsa, a Pilis-tető. A Pilis üledékes eredetű, ez teszi rokonná a Budai-hegységgel. Geológiai szempontból a Dunakanyarban található Visegrádi-hegység már az Északi-középhegységhez tartozik, de földrajzilag a Dunántúli-középhegységhez soroljuk. A Visegrádi-hegység a Börzsöny ikertestvére, melytől a Duna választotta le a harmadkor végén. A miocén vulkánosság andezitlávája és törmelékszórása (tufák) építette fel a hegységet, melyet a viszonylag bő vízhálózat tagolt fel. A "V" keresztmetszetű völgyek, az erősen lepusztult, romvulkáni felszín újkori kiemelkedésről tanúskodik. A jól összecementálódott andezit-agglomerátumok helyenként bizarr tornyokat (Vadállókövek, Thirring-sziklák) építettek. A két hegységet északon és keleten a Duna, délnyugaton pedig a Vörösvári-árok és a Dorogi-medence (a 10-es főút vonala) határolja. A Pilis és a Visegrádi- hegység közötti határ a Két-bükkfa-nyergen át húzódó északnyugat–délkelet irányú törésvonal. Ezt a vonalat vízrajzilag a Két-bükkfa-nyereg vízválasztójából északnyugat felé folyó Szentléleki-patak s a délkeletnek tartó Dera-patak, az épített környezetben pedig a Pomáz–Pilisszentkereszt–Két-bükkfa-nyereg– Pilisszentlélek–Esztergom műút

3 A Dunazug-hegység részei az üledékes eredetű Gerecse, Pilis és Budai-hegység, valamint a vulkanikus eredetű Visegrádi-hegység. A Pilis hegység szláv eredetű nevét legmagasabb csúcsáról, a Pilis hegyről kapta, erede-tileg kopasz hegytetőt jelent, és összefügg a tonzúra jelentésű régi magyar pilis szóval. Csúcsai: Pilis vagy Pilis-tető (756 m, a Dunántúli-középhegység legmagasabb csúcsa) Nagy-Bodzás-hegy (717 m) Nagy-Szoplák (710 m) Kis-Szoplák (686 m)Vaskapu- hegy (651) A Visegrádi-hegység andezit tömbjeit pedig patakok, vizek barázdálták, és sok-sok völgyet hagytak hátra maguk után. Csúcsai: a 700 méteres Dobogókõ, 639 m magas Prédikálószék, várhegy Visegrád 328m

4

5

6

7

8

9

10 Dobogókő, az andezittufából felépülő Dobogó-kő tömbje a Visegrádi-hegység legmagasabb csúcsa, tengerszint feletti magassága 699 méter. Neve az egykori Árpád-kori szakrális központra utal, kultikus eredetű. A dél felé lankásan ereszkedő, északon pedig meredek sziklafallal leszakadó tömb csúcsán épült kilátóhelyről nagyszerű panoráma nyílik északi irányba. Tiszta időben a Tribecs, a Gömör-Szepsi- érchegység, sőt az Alacsony-Tátra vonulata is látható. A csúcs körül alakult ki a ma Pilisszentkereszthez tartozó településrész, Dobogókő. Első menedékháza (ma Turista Múzeum) 1897-ben készült el, amely csakhamar kicsinek bizonyult. Mellette másik épült 1906-ban, amelyet szintén Báró Eötvös Lórántról neveztek el. E házak körül jött létre az az üdülőtelep, amely az ország egyik legmagasabban fekvő magaslati települése lett.

11

12

13 Shaolin falu Dobogókő

14

15

16

17

18

19

20 Dr. Gerevich László

21 Pilisszentkereszt, ciszterci kolostor >>> A pilisi apátságot 1184-ben alapította III. Béla, anyakolostora a franciaországi Acey ciszter apátsága volt. A ciszter alapítás előtt már valószínűsíthető egy korábbi bencés apátság megléte ugyanitt. Templomát, a XIII. századi háromhajós, négyszögszentélyű épületet a rend szokásainak megfelelően Szűz Mária tiszteletére szentelték ban leégett, az apátság a török hódoltság után már nem éledt fel. Romjait építőanyagként felhasználták a XVIII. században megtelepült falu lakóépületihez A hely nevezetessége, hogy itt következett be 1213-ban Gertrúd királyné tragédiája, melyet Katona József Bánk bán című drámájában megörökített. Az apátság területén már a XIX. században is volt régészeti kutatás, de legnagyobb részét Gerevich László tárta fel az 1970-es évektől kezdődően. Innen került elő Gertrúd királyné összetört, finoman faragott szobrokkal díszített síremléke, amely a francia gótika magyarországi emléke, csakúgy, mint maga a templom. Az ásatások szerint az egykor fallal körülvett területen a kolostorépületeken kívül fémfeldolgozó műhelyház, halastó, vízvezetékrendszer is volt. A kolostor környezete számos részletet megőrzött a ciszter kolostortáj elemeiből (forrás, halastó, teraszok stb.).

22 Pilis (Pilisszentkereszt), ciszterci apátság feltárási alaprajz (Gerevich L.)

23 a kerengõ rekonstrukciós rajza

24 Gertrudis királyné síremlékének rekonstrukciós rajza (Takács I., Szepsy L., Szikszay B.)

25

26

27

28

29

30

31 .

32 IV. Béla 1250-ben egyéb juttatásokkal együtt e kolostort is a pálosoknak, azaz a fehér barátoknak, a szent kereszt remetéinek engedte át. A pálosok bölcsője a pilisi hegyek között ringott. Az egyedüli magyar rend alapítója, Özséb (Eusebius) Pőrzse esztergomi kanonok a patacsi (Pécs mellett) és a pilisi hegyek között élő remetékkel egyesülve Remete Szent Pál rendje elnevezéssel itt alapította meg az úgynevezett Pilisszentkereszti Rendházat, a pálosok első rendházát

33

34

35

36

37 Pilisszentlélek eredetileg királyi vadászterület volt. IV. Béla király a Dömöshöz közel eső Benedek-völgyben birtokolt vadászlakot ban a Szentkereszten letelepedett pálosoknak adományozta, kik ide a Szentlélekről nevezett kolostort építették, melyet IV. László király 1287-ben fejezett be. A kolostort később Károly Róbert és Nagy Lajos király több ingatlannal javadalmazta. Az itt létesült kolostor szolgálatára a birtokra parasztokat telepítettek, így alakult ki a patak mentén a falu. A török világában, 1541–43 táján elpusztult, elnéptelenedett. A pálos kolostor romjait az 1928–33 évi ásatások alkalmával részben feltárták, majd visszatemették. lt. A kolostor ma látható romjait 1985-ben tárták fel, és az oltárt is ekkor szentelték fel. PálosokPálosok 19-21

38

39

40

41

42

43

44


Letölteni ppt "II. Art.Pagony túra (Dera-szurdok, Dobogók ő, Két bükkfanyereg, Shaolin falu, Rezs ő -körút, Zsivány sziklák, Pilisszentkereszt, Ciszterci monostor-rom,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések