Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az információ- és tudástőke konceptualizálási kísérletei

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az információ- és tudástőke konceptualizálási kísérletei"— Előadás másolata:

1 Az információ- és tudástőke konceptualizálási kísérletei
Csorba József Információs Forrástájékoztató Iroda Csorba József

2 Az intellektuális tőke konceptualizálása
Intellektuális tőke érték Könyv szerinti érték Vállalati piaci érték Humántőke érték Újralétesítési érték B/ A humán tőke a képességek, a szaktudás és a szakmai tapasztalatok összessége, az a termelési tényező, amit az egyén bérbe ad a vállalkozónak vagy a vállalatnak. Csorba József

3 (super-intelligence)
Az információfeldolgozás folyamata: a fizikai és intellektuális készségek, és a hozzáadottérték-tartalom modellezése a szuperintelligenciák felé Információ adat ismeret (Information) (data) (knowledge) 1980-as évek tudás intelligencia q- (intelligence) 2000 után (super-intelligence) 2010 (Q-I) 2050 (Q-II) 2080 (Q-III) 2100 Csorba József

4 Az információtudomány elméleti és alkalmazott kutatási tárgykörei 2005-ben
Information Theories Knowledge Theories Intelligence Theories Information Management Theories General Theory of Information Information Entity Data Knowledge Intelligence Ability Intellectual Power Mental Power Talent Skill Readiness Csorba József

5 Tudáskezelés: tudásalapú gazdaság, tudásalapú társadalom
Az információ- és tudáskezelés legnyilvánvalóbb hozadékainak definiálása a mai ITá-kutatásokban Tudáskezelés: tudásalapú gazdaság, tudásalapú társadalom a) Kockázatcsökkentés 1. monitorozás, jelzés, jelentés b) Költségcsökkentés 2. feldolgozási és tranzakciós árak c) Értéktöbblet-teremtés 3. hozzáadottérték-termelés d) Új valóság felismerése 4. új tudományos, technológiai információ, modellalkotó gondolkodás (forrás: OECD, 1996, 2002) Csorba József

6 A költségszerkezet alakulása az információs forradalomban
(World Bank, Drep, 1996) Csorba József

7 Infrastructure assets Human centered assets
C/ Intellektuális tőke konceptualizálása (Brooking osztályozása 1996-ból, Edvinnson, Malone, 1997, Roos et al., 1997, Sveiby, 1997) Intellectual capital Market assets Infrastructure assets Human centered assets Intellectual property assets Csorba József

8 D/ Társadalmi innovációs terek konceptualizálása
(Edvinnson, Radovanovic, 2004) Information content Intellectual capital Readiness Skills Talent Inf. mental power Inf. power Inf. ability Information capital Human capital Structural org. capital Social capital Innovation capital Process capital (tudásvagyon = információkezelő képességek + információvagyon) Csorba József

9 Egyéni információkezelő képességek és készségek genetikai hozomány
E/ A fizikai, a szellemi, a humán és a társadalmi tőke információs eszközkultúra- és tartalom(tudás)kezelés összetevői Egyéni információkezelő képességek és készségek genetikai hozomány személyes adottságok tanulás, képzés Közösségi információkezelő képességek és készségek közösségi átörökítés munkakultúra állami, társadalmi normakövetés bizalom, együttműködés Csorba József

10 F/ A tudásavulás szerepe a reál- és a humántőke viszonyban
Az elhasználódás, illetve az újratermelődés elmaradása a reáltőke-termelést is lefékezi. A reáltőke-termelés visszamaradása miatt csökkenő jövedelem nem fedezi a tudás újratermelődését. A magyar példában minimum 30 százalékos állóeszköz-felhalmozás (Farkas, Horváth, Meyer, 1999) és százalékos tudásinnovációs forrásszervezésre lenne szükség. Csorba József

11 G/ A magyar humántőke állomány alakulása
1. Az elöregedő társadalom fékezi az innovációt. (tudásavulás, információ-eszközkultúraképtelenség) 2. 1990-ben a gyermekkorúak aránya még 0,6 százalékkal felülmúlta a 60 év felettiekét. 2000-ben a gyermekkorúak aránya 2,6 százalékkal alatta van már a 60 év felettieknek. 3. A 20. sz-ban a legfiatalabbak aránya 1,2-szeresére nőtt Mo-on. A 20. sz-ban a legidősebbek aránya 7,2-szeresére nőtt Mo-on. Csorba József

12 H/ A magyar munkaerő minősítése a humántőke szempontjából
Mo. munkaerőhiánya (mint minőségi kínálat) mind nyilvánvalóbb, az előretekintő tanulmányok már mo-i kényszerhelyzetről beszélnek. Az államigazgatás leépítése még rejthet egy minőségi munkaerőtartalékot (bár az EU-csatlakozás némi bürokrácia-igényt támaszt), a megoldás viszont csak a hazai és a határontúli magyar munkaerő „alkalmassá tételében” van. A multik mo-i munkaerőgondjaiban a munkavállalók alkalmazkodóképességének hiánya 40%, a gyenge informatikai képzettsége 34%, a továbbképzés közfinanszírozásának elégtelensége 27% említettségű volt. (mti/vg’ ,p.1,10./mtv2-záróra/ifti-) Csorba József

13 I/ 89. A menedzserek információs műveltsége…
A legnagyobb gondot az adatok megértése és feldolgozása jelenti, 73% jelezte. A minta 70%-a szerint a cégadatbázisok képtelenek az információk megfelelő kezelésére. A megkérdezettek 35%-a szerint folyamatosan növekedik az információmennyiség, évente megduplázódik 34% és megháromszorozódik 20% szerint. A rossz döntések leginkább a nyereséget (80%), az árbevételt (76%), a dolgozók hangulatát (69%) terhelik. (a Teradata piackutató cég felmérésében, az információkezelés minősége) (mti/mh'2003,03.13.p.15./ifti) Csorba József

14 J/ 45. Az egyéni információvagyon, az információkezelő készségek minősítése
Egy Oracle-Skills program lényege az informális tudás feltérképezését, rögzítését és közvetíthetőségét megvalósító leírás, módszertan és eljárás (melyet portugál, olasz és ír partnerek mellett a mo-i Ny-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség munkatársai is fejlesztettek). A foglalkoztatási program szerint egy térségben a munkavállalók papírral igazolt képesítésein túl, az informális tudását, rejtett képességeit és készségeit feltárja, rögzíti, s azzal próbál az adott helyszínen munkát teremteni. (mti/vg’2003,09.23.p.8.//ifti) Csorba József

15 K/ Az egyéni információkezelő képességek és készségek: 132
K/ Az egyéni információkezelő képességek és készségek: 132. Az egyetlőtlenség öröklődése, az intergenerációs átöröklés szabályai, törvényszerűségei, számai és eredői. Kognitív készségek és jártasságok genetikai öröklődése, a genetikai és környezeti adottságok A humán tőke szerepe, ezek számosítása, modellezése. Az elsősorban szociológiai nézőpontú és közgazdasági ihletettségű, de az információtudományosságot nem nélkülözőkutatásokban mindez azért lett konjunturális téma, mert a legújabb bizonyítékok szerint a gazdasági helyzet intergenerációs átadása (örökítése) sokkal összetettebb, mint azt korábban gondolták. Egy amerikai mintában végzett felmérések szerint a gazdasági (jöveldelmi) helyzet alakulásában az átvitt intergenerációs készségek súlya a következőképpen alakul. (j. of economic perpectives’2002, 3.sz. p.3-58./ifti) Kereset Jövedelem Intelligencia 0,05% 0,04% Iskolázottság 0,10% 0,07% Gazdagság ---- 0,12% Személyiség 0,03% 0,02% Versenyszellem Csorba József

16 L/ Az innovációs képesség, a tudomány- és technológiapolitika
Mo.-on ( ) A világban jelentősen emelkedtek a K+F ráfordítások (a japáni 50%-kal, az amerikai 40%.kal, a német 20%-kal). Jellemző minősítés az önállósági és a függőségi indexek számítása, amelyek az összes szabadalmi bejelentés számában a hazai és a külföldi eredetű jegyzést elkülöníti. E téren a magyar eredmények nagyon rosszak, amennyiben a hazai bejegyzések visszaestek, a külföldi eredetű bejegyzések száma pedig növekedik, vagyis az önállósági indexünk 38%-ról 2%-ra esett vissza, miközben a függőségi indexünk 98%-ról 542%-ra nőtt között. A bejelentett hazai szabadalmak száma átlag ról 700-ra, a K+F ráfordítás aránya pedig 2,0%-ról 0,6%-ra esett vissza.18 (18.külgazdaság'2002/1.sz. p./ifti-) Csorba József

17 M/ Az információ- és tudáskezelés intézményi állapota
Az EU Bővítési Üzleti Tanács (HEBC) a magyar fejlődés esélyeit meghatározandó a következőket tekintette fontosnak (2002-es minősítés) 1. Termelőképesség - 2. Versenyképesség +/- 3. A gazdaság szerkezete és tartalékai - 4. A társadalom ambíciója +/- 5. A társadalom innovációs készsége - 6. A társadalom fajlagos tudásvagyona és tudástartaléka + 7. Az üzleti hatékonyság - 8. A tudásintenzív ágazatok aránya és potenciális helyzete - (mti/nszab'2002,08.17.p.13./ifti UN-DPEPA - Benchmarking E-government' /ifti) Csorba József

18 N/ A szellemi tőke születése és hasznosítása
UBIM: a Bíró G. Albert-féle matematika oktatási eszköz és módszer sorsa mint a magyar információ- és intellektuálistőke-tudatosság példázata. Az UBIM (Universal Basic Intelligence Modelling) egy legószerű, kötőelemekből, térelemekből, pálcikákból álló készlet, amivel a matematika oktatása igen komoly eredményességet érhet el. Világszabadalom, a külföldi magyarok segítségével sikerült kilépni vele a világpiacra. Itthoni terjedését akadályozza, hogy a legmagasabb ÁFA sújtja a terméket. (15mti/mn’2001,05.12.p.31. ifti) Csorba József

19 Köszönöm a figyelmet! Csorba József


Letölteni ppt "Az információ- és tudástőke konceptualizálási kísérletei"

Hasonló előadás


Google Hirdetések