Makrogazdasági kilátások 2009. október 20. Háttérbeszélgetés az OÉT tagjaival Simor András Magyar Nemzeti Bank.

Az előadások a következő témára: "Makrogazdasági kilátások 2009. október 20. Háttérbeszélgetés az OÉT tagjaival Simor András Magyar Nemzeti Bank."— Előadás másolata:

1 Makrogazdasági kilátások 2009. október 20. Háttérbeszélgetés az OÉT tagjaival Simor András Magyar Nemzeti Bank

2 Miről lesz szó? •A makrogazdasági kilátások várható alakulása •Szempontok az OÉT tárgyalásokhoz –Bérajánlás –Minimálbér •Kitekintés: A pénzügyi válság hosszabb távú következményei a magyar munkapiacra

3 Makrogazdasági kilátások

4 A pénzügyi válság Magyarországot az EU országainak többségénél erőteljesebben érintette •2008 szeptembere után a nemzetközi pénzügyi befektetők világszerte jelentősen csökkenteni kezdték a kockázatosabb befektetéseiket •Ez a magas állam- és a külső adóssággal rendelkező magyar gazdaságot igen erőteljesen érintette: –Az államháztartás piaci finanszírozása ellehetetlenült –A forint a régió egyik legerőteljesebben gyengülő devizájává vált –A magas deviza-hitelállomány miatt a bankrendszer likviditásával és fizetőképességével kapcsolatban is kérdőjelek merültek fel

5 A pénzügyi összeomlást a magyar gazdaság elkerülte… •Ezt segítette, hogy a nemzetközi pénzügyi helyzet az elmúlt hónapokban stabilizálódott –A likviditási feszültségek oldódtak –A legkockázatosabb bankokat világszerte feltőkésítették –A befektetők kockázati étvágya is újra valamelyest emelkedett •A magyar hatóságok intézkedései is jelentős mértékben segítették a helyzet konszolidációját –A nemzetközi intézmények hitelei a legnehezebb időszakban is lehetővé tették az államháztartás finanszírozását –A szigorú, de a hosszú-távú versenyképességet javító fiskális politika javította az államháztartás finanszírozhatóságával kapcsolatos piaci megítélését –A monetáris politika intézkedései javították a bankszektor és a pénzpiacok likviditási helyzetét

6 A magyar állam nemzetközi kockázat- megítélése és a forint euró árfolyam

7 Pénzügyi szféra feszültségei gyorsan átterjedtek a reálgazdaságba, Magyarország itt ismét a vesztesek között szerepel(t) •Az idei év első félévében a GDP a világ legtöbb gazdaságában a második világháború óta nem látott mértékben esett •Magyarország a súlyosabb visszaesést mutató országok között szerepel –Ennek elsődleges oka •a kényszerűen prociklikus költségvetési politika és bankrendszeri viselkedés •a monetáris politika sem tudott gyorsan lazítani a kockázati felárak jelentős emelkedése és a pénzügyi stabilitási kockázatok miatt

8 A válság óta elszenvedett GDP veszteség az OECD országokban

9 A vállalati jövedelmezőségben drámai romlás következett be, számos vállalat ment csődbe Magyarországon…

10 A foglalkoztatás a legnagyobb ütemben csökkent a régióban

11 Mindeközben a versenyszektorban eddig a krízis ellenére is némileg emelkedtek a reálbérek

12 Bár a reálszférában is több jel utal a stabilizálódásra, a reálgazdasági válság nehezén a világ még nincs túl •Az elmúlt hónapok adatai alapján a nemzetközi konjunktúra stagnálás közeli helyzetbe került – egyes országokban enyhe növekedés is észlelhető •A folyamat fenntarthatóságával kapcsolatban ugyanakkor kérdőjeleket vet fel, hogy ezt a monetáris és fiskális politikák példátlan ösztönző lépéseivel sikerült csak elérni –Ezek viszont a fejlett világban szükségszerűen átmenetiek a magas államadósság-szintek és a túlzott pénzbőség következtében előbb utóbb emelkedő infláció miatt •A bankszektor tartósan visszafogott aktivitása és a munkanélküliség emelkedése is tartósan kedvezőtlen gazdasági környezetet valószínűsít

13 Magyarország esetében pedig a válságos reálgazdasági helyzet 2010 végéig igen jó eséllyel eltarthat •Az adósságok finanszírozása a válságot megelőző évtizedhez képest tartósan drágább maradhat, így az ország külső forrásokra való ráutaltságának, azaz a folyó fizetési mérleg hiányának alacsonyabb szinten kell maradnia •Az államadósság leépüléséhez pedig tartósan szigorú fiskális politika szükséges •Mindez tartósan visszafogott belső keresletet feltételez, azaz az exportpiacaink felépülésére vagyunk ráutalva

14 Elhúzódó gazdasági visszaesésre, tartósan kedvezőtlen munkapiaci helyzetre számítunk a múltbeli összefüggések alapján

15 …jelentősen tovább csökkenhet a foglalkoztatottság •Az alkalmazkodás késleltetett: a következő egy-másfél évben további tízezrek elbocsátása várható •A növekedés beindulását követően is hosszú ideig tarthat a foglalkoztatottság helyreállása

16 Tartós problémát jelent, ha az elbocsátottak hosszú ideig nem találnak állást •Az állásukat elvesztők mintegy 80-90%-a alacsonyabb képzettségű, fizikai foglalkoztatott •A válságot követő szerkezeti változások és az elhúzódó munkanélküliség következtében félő, hogy tudásuk leértékelődik •A képzetlenebbek körében a foglalkoztatás az átlagnál érzékenyebben reagál a bérköltség alakulására (Kertesi-Köllő, 2002).

17 Főleg a képzetlen munkaerőt bocsátják el a válságban

18 Szempontok az OÉT tárgyalásokhoz

19 A 2010-es bérajánlás hatásának átlátása nem egyszerű a sokféle adóváltozás miatt •Az adóintézkedések következtében a munkavállalói nettó átlagbérek 2,5%-kal nőhetnek gyorsabban a bruttó átlagbérindexnél •A munkáltatók átlagbérköltség-növekedése a járulékcsökkentések miatt 1,6%-kal lehet alacsonyabb az átlag-bérnövekedésnél •Az ÁFA hatás éves szinten 1,9%, ami eltéríti a munkáltatók és a munkavállalók által érzékelt inflációt –Az ÁFA nem bevétel a munkáltatók számára, viszont költség a munkavállalóknak

20 A múltbeli összefüggéseknél alacsonyabb bérpálya munkahelyeket menthet meg* +6300 fő *A számítások a bank negyedéves előrejelző modelljével készültek

21 A minimálbérnek két szempontból van létjogosultsága egy gazdaságban 1)Közgazdasági érv –ha a munkaadók monopol pozícióban vannak, ösztönzi a munkakínálatot 2)Méltányossági érv –Council of Europe (COE) Európai Szociális Chartája: mindenkinek joga van a tisztességes megélhetést biztosító bérhez

22 Mit tudunk ezekről a nemzetközi szakirodalom alapján? •( 1)-es esetben: minimálbér léte emeli a béreket és a foglalkoztatottságot; ellenkező esetben azonban a negatív hatást gyakorol a foglalkoztatásira −Főleg a fiatalok/alacsonyan képzettek körében lehet jelentős a negatív foglalkoztatási hatás •A méltányossági érvhez két támpontunk van − COE ajánlás: a szegénységi küszöb felett kell lennie a minimálbérnek − ILO ajánlás: összhangban bérekkel, megélhetési költségekkel, jóléti támogatásokkal és gazdasági fejlődéssel, a magas foglalkoztatási szint igényével

23 A minimálbér-emelések hatása Magyarországon •Mikro adatokon jelentős kedvezőtlen foglalkoztatási hatás (Kertesi-Köllő, 2004): a 2001-es minimálbér emelés 3,5%-al csökkentette a foglalkoztatást •Makro szimulációk is kedvezőtlen hatásra utalnak (Halpern-et-al ( 2004)) –-1,3% – -2,3% a foglalkoztatás csökkenése ahhoz képest, mintha a minimálbér csak az inflációval emelkedett volna –szakképzetlenek körében -2% – -4% a csökkenés

24 Kiket érint a minimálbér-emelés? •Az alacsonyan képzetteket illetve a fiatalokat –Mo.-n ezek körében jelentős a foglalkoztatás lemaradása –Válság  itt a legnagyobb az elbocsátási hullám •A szakképzett fizikai foglalkoztatottakat –a szakképzett minimálbér intézménye miatt a hatás ebben a körben felnagyítódik, miközben ők az elbocsátások nagy vesztesei •Mindenkit az átgyűrűző hatás miatt –Kertesi-Köllő (2004): a foglalkoztatás csökkenés jelentős része az átgyűrűző hatás miatt következett be –Kézdi-Kónya (2009): a vállalatok megtartják a bérkülönbségeket •A fiktív minimálbéresek munkaköltségei is nőnek –Legfrissebb tanulmány (Elek-Szabó, 2008) alapján a minimálbérre bejelentettek mintegy fele többet keres a valóságban, itt is lehet negatív foglalkoztatási hatás

25 Magas vagy alacsony a hazai minimálbér nemzetközi összevetésben? •A minimálbér/átlagbér arány (Kaitz index) 2001-2002- ben nagyon megugrott, azóta nem kiugróan magas, de nem is kifejezetten alacsony •A minimálbér szintje a méltányossági szempontok alapján sem tűnik alacsonynak

26 A minimálbér szintje az átlagbérhez képest most sem alacsony …

27 … és méltányossági szempontból sem az nemzetközi összevetésben

28 Kitekintés: a pénzügyi válság hosszabb távú hatása a magyar munkapiacra

29 A válság megnöveli a nemzetközi vállalati szektor költségérzékenységét •A következő néhány évben a felzárkózásunk szempontjából kulcsfontosságú, hogy nemzetközileg versenyképes legyen a magyar munkaerő –Ez persze hosszabb távon legelőnyösebben a képzettségi szint emelésével érhető el •Az elmúlt félévben a bér alapú versenyképességünk valamelyest javult a régión belül •A magyar munkaerő a nemzetközi tőkebefektetésekért globálisan versenyez •Más feltörekvő országokkal szemben azonban a régió az elmúlt tíz évben tetemes versenyképességi hátrányt halmozott fel

30 Az elmúlt félévben javult a bér- versenyképességünk a régióban

31 A magyar munkaerő a nemzetközi tőkebefektetésekért nem csak kelet-európával versenyez

32 Köszönöm a figyelmet!