Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Polgármesteri Akadémia A helyi önkormányzatok pénzügyi szabályozása Dr. Varga Sándor főigazgató-helyettes 2010. február 26-27.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Polgármesteri Akadémia A helyi önkormányzatok pénzügyi szabályozása Dr. Varga Sándor főigazgató-helyettes 2010. február 26-27."— Előadás másolata:

1 Polgármesteri Akadémia A helyi önkormányzatok pénzügyi szabályozása Dr. Varga Sándor főigazgató-helyettes február

2 2 Önkormányzati szabályozási rendszereket meghatározó tényezők •Az ország állammodellje, •A politikai és közigazgatási kultúra, történelmi tényezők, •Az ország gazdasági ereje, •Település szerkezet, •Államháztartási funkciók (hagyományos, szociális, gazdaságpolitikai) decentralizáltsága.

3 3 Az önkormányzati szabályozás főbb európai modelljei A helyi önkormányzati rendszerek modelljei a XX. század második felétől • rajnai modell, • skandináv modell, • mediterrán modell, A magyar modell az elaprózottság tekintetében a mediterrán modellre, széles feladatkörét tekintve a skandináv modellhez hasonlít.

4 4 Tendenciák az utóbbi 20 esztendőben •Decentralizáció erősödött a központosított országokban •Integráció a skandináv és rajnai modell országaiban •Regionalizáció a mediterrán modellt követő országokban és néhány átalakuló országban

5 5 Az önkormányzatok részesedése az összes kormányzati kiadásból,%-ban Magyarországon a helyi önkormányzatok részesedése az államháztartásból 25% körüli Forrás: DEXIA Bank

6 6 Az önkormányzatok száma és átlagos lakosságszáma és GDP arányos kiadásai az EU néhány országában

7 7 Helyi önkormányzatok kiadásai a GDP százalékában Forrás: EUROSTAT, 2007 Skandináv államok: A magas kiadások oka elsősorban a jóléti kiadások jelentős részének önkormányzati hatáskörébe tartozása

8 8 Az önkormányzatok átlagos lakosságszáma (ezer fő) Forrás: DEXIA Bank

9 9 A helyi önkormányzati feladatok és a pénzügyi szabályozás A helyi önkormányzatok szabályozása, gazdálkodása függ: - az általuk ellátandó feladatoktól, vagyis - az állami és az önkormányzati feladatok megosztásától, - az önkormányzati feladatok és hatáskörök egyes önkormányzati szintek közötti telepítésétől. Történelmileg és országonként más és más a helyi önkormányzatok feladat- és hatásköre.

10 10 A helyi önkormányzatok részesedése az államháztartás közgazdasági osztályozású főbb kiadásaiból évi költségvetés I.

11 11 A helyi önkormányzatok részesedése az államháztartás közgazdasági osztályozású főbb kiadásaiból évi költségvetés II.

12 12 A helyi önkormányzatok részesedése az államháztartás funkcionális (ágazati) osztályozású kiadásaiból évi költségvetés I.

13 13 A helyi önkormányzatok részesedése az államháztartás funkcionális (ágazati) osztályozású kiadásaiból évi költségvetés II.

14 14 A helyi önkormányzati feladatok és a pénzügyi szabályozás I. Az Ötv. néhány kötelező feladatot rögzít. Kimondja az (1. § (5) bek.): - más törvény is megállapíthat kötelező feladatot, -biztosítva az ellátáshoz szükséges anyagi feltételeket, -köztük a költségvetési hozzájárulást.

15 15 A helyi önkormányzati feladatok és a pénzügyi szabályozás II. A települési önkormányzatok feladatai Az Ötv. 8. §-ának (1) bekezdése „étlapszerű” felsorolás. Ezek között szerepel: A településfejlesztés, lakásgazdálkodás, környezetvédelem, közbiztonság, közösségi tér biztosítása, valamint a 8. § (4) bekezdésben felsoroltak, stb. A 8. § (2) bek. kimondja: az (1) bekezdésben foglaltakból a települési önkormányzat maga határozza meg – az igények és az anyagi lehetőségek függvényében – mely feladatokat, milyen mértékben lát el. Fontos a 8. § (3) bek. is: Törvény a települési önkormányzatokat kötelezheti arra, hogy egyes közszolgáltatásokról gondoskodjanak. E kötelezettségek a település nagyságától, lakosságszámától függően eltérően is megállapíthatók.

16 16 A helyi önkormányzati feladatok és a pénzügyi szabályozás III. Kötelező a 8. § (4) bek. alapján: a.az egészséges ivóvízellátás, b.az óvodai nevelés, általános iskolai oktatás és nevelés, c.az egészségügyi és szociális alapellátás, d.a közvilágítás, a helyi közutak és köztemetők fenntartása, e.a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesítése.

17 17 A helyi önkormányzati feladatok és a pénzügyi szabályozás IV. A megyei önkormányzatok feladatai Egyszintű az önkormányzati rendszer, nincs megyei újraelosztó hatáskör. Kötelező feladatok: a megye nagy részére, vagy egészére kiterjedő közszolgáltatások, a középiskolai ellátástól a térségi területrendezésig.

18 18 A helyi önkormányzati feladatok és a pénzügyi szabályozás V. Nem egyértelmű a megyék feladatköre: -a települések átvállalhatják a körzeti intézmény fenntartását (ha a települések lakói veszik igénybe az intézmény szolgáltatásainak többségét) -a települések térségi feladataikat átadhatják a megyei önkormányzatnak, (a kapcsolódó intézményi vagyon tulajdonjogának megtartása mellett [a használati jog megy csupán át, nehezítve ezzel a vagyon állagának megőrzését])

19 19 A helyi önkormányzati feladatok és a pénzügyi szabályozás VI. A megyei jogú városi önkormányzatok feladatai: -a megyei jogú város önkormányzata ellátja működési területén a megyei önkormányzatokra háruló feladat- és hatásköröket egyik legkevésbé hatékony megoldás, -e városok nem küldenek képviselőt a megyei önkormányzatba, óta a megyei, valamint a megyei jogú városok egyeztető bizottságot hozhatnak létre a feladatok összehangolására.

20 20 A helyi önkormányzati feladatok és a pénzügyi szabályozás VII. A fővárosi önkormányzatok feladatai Sajátosság: - a Fővárosi Önkormányzat települési önkormányzat, de - a kerületekre nézve kapott forrásmegosztási hatáskört (törvény keretei között), -néhány feladat egyértelműen a Fővárosi Önkormányzaté (pl. a tömegközlekedés, a katasztrófa-elhárítás, a középfokú oktatás), -ha egynél több kerületet érint az adott ellátás, akkor annak összehangolása a Fővárosi Önkormányzat feladata, -a kerületi önkormányzatoknak az alapfokú ellátás mellett néhány középfokú feladat is feladatkörébe került.

21 21 A helyi önkormányzati feladatok és a pénzügyi szabályozás VIII. A feladatok és hatáskörök újratelepítése óta tart a vita: -a jelenlegi önkormányzati szintek között egészségesebb feladatmegosztást (pl. a kistelepülésektől a nagyobb településekhez történő feladatátcsoportosítással) vagy -hozzá kellene nyúlni az önkormányzati szintekhez is: •kötelező kistérség (sokak számára érthetőbben a járás), •régió szint létrehozásával. -Mi legyen a megyei önkormányzatokkal? -A kötelező kistérség lássa el – a települések helyett – nagyobb szakértelmet igénylő közszolgáltatási feladatokat?

22 22 A helyi önkormányzati feladatok és a pénzügyi szabályozás IX. Helyi sajátosságok hatása az önkormányzatok feladataira, gazdálkodására Az egyes helyi önkormányzatok feladatai függnek: -történelmi tradícióktól (iskolaváros, nehézipar, járásközpont), -földrajzi helyzettől (üdülőhely, nyugati határvidék, kereskedelmi utak találkozóhelye, aprófalvas térség), -népességszámtól, korösszetételtől, -foglalkoztatási összetételtől, -nemzetiségi összetételtől, -egyes önkormányzati szinthez (típushoz) tartozástól. Ezek hatnak -a központi pénzügyi szabályozásra, -a helyi gazdálkodásra egyaránt.

23 23 A magyar önkormányzati pénzügyi szabályozás I. Az önkormányzati pénzügyi szabályozás definíciója. Törvényekben és rendeletekben megfogalmazott előírások összessége, amelyek közvetlenül, vagy közvetve meghatározzák az önkormányzatok és intézményeik által az ellátandó feladatokhoz felhasználható bevételek nagyságát, összetételét, önkormányzatonkénti eloszlását, mindezek tervezésének, realizálásának, felhasználásának, elszámolásának módját és feltételeit.

24 24 A magyar önkormányzati pénzügyi szabályozás II. Az allokáció alapvetően két módon történhet: •teljes újraelosztás, •az állam egyrészt már a jövedelem elvonás jogát is megosztja az önkormányzatokkal (helyi adók), másrészt a központi adó egy részét is a – keletkezés – helyén hagyja (ún. átengedett bevételek).

25 25 A magyar önkormányzati pénzügyi szabályozás III. A kiadásorientált és a forrásorientált szabályozás különbsége A forrásorientált szabályozás modelljei: - piacorientált - állami támogatásos (Hollandia!) - vegyes (magyar)

26 26 Az éves önkormányzati költségvetési lehetőségek meghatározói I. Makrogazdasági adatok

27 27 Az éves önkormányzati költségvetési lehetőségek meghatározói II. Fontos még -az államadósság (ezen belül az önkormányzatok eladósodottságának a) mértéke: •GDP kb. 80%-a •önkormányzatok: GDP 3-4%-a -a jövedelemcentralizáció mértéke: kb. a GDP 46,2%-a -az újraelosztás mértéke: kb. a GDP 50,0 %-a -az államháztartási hiány mértéke: kb. a GDP 3,8 %-a az önkormányzati alrendszer 500 milliárd forintra rúgó kötvény- állományának megmozdulása veszélyeztetheti a hiánycél teljesítését! -a közfeladatok megosztási aránya a központi és az önkormányzati alrendszer között (a nettó kiadás)kb. 75 – 25%

28 28 Önkormányzati bevételek fő típusai (megoszlás) Forrás: IMF

29 29 A helyi önkormányzatok főbb bevételeinek megoszlása ben

30 30 A helyi önkormányzatok évi központi költségvetési kapcsolatból származó forrásainak levezetése I.

31 31 A helyi önkormányzatok évi központi költségvetési kapcsolatból származó forrásainak levezetése II.

32 32 A helyi önkormányzatok évi központi költségvetési kapcsolatból származó forrásainak levezetése III.

33 33 A helyi önkormányzatok évi központi költségvetési kapcsolatból származó forrásainak levezetése IV.

34 34 A évi költségvetési kapcsolatokból származó helyi önkormányzati támogatások csökkentésének típusai I.

35 35 A évi költségvetési kapcsolatokból származó helyi önkormányzati támogatások csökkentésének típusai II.

36 36 A évi költségvetési kapcsolatokból származó helyi önkormányzati támogatások csökkentésének típusai III.

37 37 A évi költségvetési kapcsolatokból származó helyi önkormányzati támogatások csökkentésének típusai IV.

38 38 A évi költségvetési kapcsolatokból származó helyi önkormányzati támogatások csökkentésének típusai V.

39 39 A évi költségvetési kapcsolatokból származó helyi önkormányzati támogatások csökkentésének típusai VI.

40 40 A helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatból származó forrásai az 1990., és években I.

41 41 A helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatból származó forrásai az 1990., és években II. Megjegyzés: Az Ötv. alapján a kötelező feladathoz központi hozzájárulás kapcsolódik. Ez az oka a sok támogatási jogcímnek. Alábontásokkal a jogcímek száma a 250-et is eléri.

42 42 Az ágazatok súlya a központi költségvetési kapcsolatokból I. Legnagyobb a közoktatás, 410 milliárd forint (35%) Legtöbb a normatíva, 390 milliárd forint (38 tétel, volt 53 is) Döntő a közoktatási teljesítménymutató Szerepe: az óvodától az általános iskolán át középiskoláig 282 milliárd forint Mit fejez ki e mutató? Sok központosított előirányzat17 milliárd forint (11 tétel) Köztük az Új tudás-műveltség programot szolgáló támogatások

43 43 Az ágazatok súlya a központi költségvetési kapcsolatokból II. Meghatározó a szociális ellátás is, 284 milliárd forint (24%) Normatívák, 282 milliárd forint (37 tétel, volt 43 is) Központosított előirányzat, 2 milliárd forint (1 tétel) Itt kiemelt feladat az Út a munkához program megvalósítása, 110 milliárd forint

44 44 Az ágazatok súlya a központi költségvetési kapcsolatokból III. Kiemelkedik az u.n. globális terület súlya, 310 milliárd forint (27%) Itt szerepelnek: - Helyben maradó SZJA, 136 milliárd forint -Jövedelemkülönbség mérséklés (SZJA-ból kiegészítés), 97 milliárd forint -Normatívák: településüzemeltetés, igazgatás, sport, közművelődés, körjegyzőség, társadalmilag, gazdaságilag elmaradott települések, üdülőhelyi feladatok támogatása, stb., 56 milliárd forint (19 tétel) -Megyék SZJA részesedése 6 milliárd forint (volt 20 milliárd forint felett is) -ÖNHIKI, egyéb kiegészítők 12 milliárd forint (volt 32 milliárd forint is).

45 45 A jövedelemkülönbség-mérséklés magyar modellje Kiterjed: • lakhelyen maradó személyi jövedelemadó • iparűzési adóerőképesség (adóalap 1,4%- a) Lényege: tompítja – de nem szünteti meg – a jövedelemkülönbséget.

46 46 A jövedelemkülönbség mérséklésének forrása településtípusonként között

47 47 A helyi önkormányzatok által a mutatószám-felmérés során közölt évi iparűzési adóerőképesség településtípusonként

48 évben lakhelyen maradó személyi jövedelemadó településtípusonként

49 49 A évi jövedelemkülönbség mérséklés hatása településtípusonként Az egy lakosra jutó helyben maradó SZJA+ iparűzési adóerő- képesség szóródása

50 50 Jövedelemkülönbség mérséklés által érintett önkormányzatok számának alakulása megyénként

51 51 A helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások •Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatása (ÖNHIKI) •Tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok támogatása •A működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatása

52 52 ÖNHIKI I. Általános jellemzői: - az igénylés feltételeit, a számítás módszerét a költségvetési törvény határozza meg, - a támogatás alanyi jogon, algoritmizált rendszer alapján jár a feltételeket teljesítő önkormányzatoknak.

53 53 ÖNHIKI II. Forráshiány megállapítása: a tárgyévre tervezett működési célú bevételeknek és tárgyévet megelőző év működési kiadásaiból levezetett tárgyévre elismerhető kiadásoknak a különbsége.

54 54 ÖNHIKI III. A feladatellátás hatékony szervezésének ösztönzése: -nem igényelhet támogatást fő alatt körjegyzőséghez nem tartozó önkormányzat, Államigazgatási hivatal felmentést adhat. - a nevelési, oktatási intézmények kapacitás- kihasználtsági követelménye, •a többcélú kistérségi társulás közoktatási feladatellátásban résztvevőknél szigorúbb, •általánosan a közoktatási törvény paramétereinek 75%-a, tagintézményi óvoda általános iskola 1-4. évfolyamai esetén nincs feltétel.

55 55 ÖNHIKI IV. További feltételek : -a felhalmozási bevételek és kiadások egyensúlya biztosított, -legfeljebb egy heti jutalom vehető figyelembe, -a dologi kiadások elismerhető növekménye az infláció 75-80%-a (3,1%)

56 56 ÖNHIKI V. A támogatást csökkentő tényezők: - 2%-os „megtakarítás”, re a munkaadókat terhelő járulékok csökkenése, az EHO megszűnése, valamint az önkormányzatok is érintő megtakarítási intézkedések hatása, (kivétel az üdülőhelyi feladatok támogatásának, az intézményi társulás támogatásának a csökkenése), - hitelből, kötvényből megemelt bázis kiadás összege, - önállóan fenntartott óvoda, iskola működési forráshiánya, - önállóan végzett szociális, gyermekjóléti, belső ellenőrzési feladatok hiánya, utóbbi kettő fő alatt, közigazgatási hivatal felmentési lehetősége itt is biztosított.

57 57 ÖNHIKI VI. Kiegészítés: a településkategória átlagos kiadási szintjének 90%-ára, Elvonás: 110% felett

58 58 A helyi önkormányzatok főbb kiadásainak megoszlása ben

59 59 A helyi önkormányzati GFS kiadások ágazatonkénti (funkcionális) összetétele 2008-ban

60 60


Letölteni ppt "Polgármesteri Akadémia A helyi önkormányzatok pénzügyi szabályozása Dr. Varga Sándor főigazgató-helyettes 2010. február 26-27."

Hasonló előadás


Google Hirdetések