Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Zsolnai László Gazdaságetikai Központ Budapesti Corvinus Egyetem Hit és spiritualitás a gazdaságban Szeged 2011 október 13.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Zsolnai László Gazdaságetikai Központ Budapesti Corvinus Egyetem Hit és spiritualitás a gazdaságban Szeged 2011 október 13."— Előadás másolata:

1 Zsolnai László Gazdaságetikai Központ Budapesti Corvinus Egyetem Hit és spiritualitás a gazdaságban Szeged 2011 október 13.

2 Előzmények

3 Kluwer, 2004 Springer, 2011

4 Europen SPES Forum, Leuven The Forum defines spirituality as people’s multiform search for meaning which connects them with all living beings and to God or Ultimate Reality.

5

6 Part I: The Nature of Spirituality religion and spirituality, spirituality and rationality, neuroscience of spirituality, transpersonal psychology, spiritual intelligence, gender and spirituality

7 Part II: Spiritually Inspired Economics Aristotle and economics, Indian management philosophy, Buddhist economics, Confucianism and Taoism, Budo philosophy, Jewish perspective on economics, Catholic Social Teaching, Protestant economic principles, Islamic economics, Quakers spirituality, Personalism, Liberation theology, Schumacher's economics, Bahai perspective on business, Teaching of the Elders

8 Part III: Socio-Economic Problems in Spiritual Perspective Spiritual Meaning of the Economic Crisis, Materialistic Value-orientation, Avarice, Globalization, Deep Ecology, Climate Change and Spirituality, Ecological Sustainability and Organizational Functioning, Responsibility for Future Generations, Authenticity, Frugality, Civil Economy

9 Part IV: Business Spirituality Spiritually-based Leadership, Spirit-driven Business Organizations, Transformation Management, Mindfulness in Business, Voicing Meaningfulness at Work, Multinational Companies and the Common Good

10 Part V: Good Practices and Working Models Business in Society, Corporate Conscience, Self-assessment and Improvement Process for Organizations, Edgewalker Organizations, The Economy of Communion, Ethical Branding, Fair Trade, and Ethical Banking

11 Luk Bouckaert: Spirituality and Rationality A racionalitás a nyugati kultúrában és üzleti világban nagyon is kétes eredményket hozott. Növekvő anyagi jólét az egyik oldalon, de a közösségek szétszakadása és a természeti ökoszisztémák túlhasználata a másik oldalon.

12 A spiritualitás a tudományon túli forrásokat mozgósít (bölcsesség, hagyomány, önmegfigyelés, meditáció) és a hasznosság-elven túlmutató eszközöket alkalmaz (belső motiváció, érzelmek, intuíció, megvilágosodás). A racionalitás spirituális alapú koncepciója helyreállíthatja a szellem prioritását a rationalitás felett.

13 Tim Kasser: Materialistic Value-orientation Számos pszichológiai tanulmány kimutatta, hogy az emberek minél nagyobb súlyt adnak a materiális értékeknek, annál alacsonyabb lesz a személyes jól- létük és boldogságuk, és annál valószínűbb, hogy manipulatív, versengő, és ökológiailag pusztító viselkedést folytatnak.

14 Luk Bouckaert, Hendrick Opdebeeck and Laszlo Zsolnai: Frugality A mértékletes életmód alacsony materiális fogysztást és egyszerű életmódot indukál, és megnyitja a személyt az olyan spirituális javak felé mint a belső szabadság, a békesség, az igazságosság és a végső valóság keresése.

15 A valódi frugalitás ön-eltávolodást és mások felé fordulást jelent, de ez nem zárja ki a gazdasági racionalitást. A spirituális alapú, mértéktartó élet racionális eredményre vezet a természeti környezet kímélése, a társadalmi dezintegráció csökkentése és a jövő generációkkal való törődés által.

16 Peter Pruzan: Spiritually-based Leadership A spirituális-alapú vezetés inklúzív, holisztikus, személyes megközelítés, amely integrálja a vezető belső perspektíváját az identitás, a legfőbb célok, a felelősségvállalás kérdéseiben a külső világban elérhetó siker kritériumaival.

17 A hagyományos üzletvezetésben az optimális gazdasági teljesítményt a belső és külső korlátok figyelembevételével határozzák meg és az érintettek anyagi igényeinek kielégítését célozzák. A spirituális alapú vezetésben a szervezet lét- értelme spirituális kérdésként fogalmazódik meg, szolgálván az összes érintett mélyebb spirituális és materiális igényeinek kielégítését.

18 Frans de Clerck: Ethical Banking Az etikus és ökológia- orientált bankok a pénzügyi megtérülés mellett társadalmi és ökológiai kritériumokat is alkalmaznak a hitel- kihelyezéseik során. Képesek tisztességes profitot produkálni a teljes átláthatóság és etikus működés mellett.

19 Konklúzió A poszt-materiális gazdaság keretein belül a profit és a növekedés már nem végső célok, hanem csupán egy szélesebb célegyüttes elemei. Hasonlóképp, a költség- haszon kalkulációk nem kizárólagos eszközei a management döntéseknek, hanem egy átfogóbb bölcsesség-alapú vállalatvezetés részei.

20 A hagyományos üzleti modellek külső (pénz-vezérelt) motiváción alapulnak és a sikert kizárólag pénzben mérik. A spirituálisan motivált vállalkozások a közjót kívánják szolgálni és többdimenziós, holisztikus siker- kritériumot alkalmaznak.

21


Letölteni ppt "Zsolnai László Gazdaságetikai Központ Budapesti Corvinus Egyetem Hit és spiritualitás a gazdaságban Szeged 2011 október 13."

Hasonló előadás


Google Hirdetések