Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A diasort hatályosította: dr. Lantos Ottó (2013.) KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Választható vizsgatárgy PÉNZÜGYI ÉS KÖLTSÉGVETÉSI IGAZGATÁS.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A diasort hatályosította: dr. Lantos Ottó (2013.) KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Választható vizsgatárgy PÉNZÜGYI ÉS KÖLTSÉGVETÉSI IGAZGATÁS."— Előadás másolata:

1 A diasort hatályosította: dr. Lantos Ottó (2013.) KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Választható vizsgatárgy PÉNZÜGYI ÉS KÖLTSÉGVETÉSI IGAZGATÁS

2 1.A magyar pénzügyi és költségvetési politika fejlődési útja napjainkig 2.Az állampénzügyek intézményei és gyakorlata 3.A pénzügyi intézményrendszer és a pénz- és tőkepiac 4.Költségvetési és pénzügyi rendszerünk nemzetközi kapcsolódásai

3

4 A hallgató szerezzen ismereteket:  a pénzügyi kultúránk kialakulásáról,  a pénz gazdaságszervező szerepéről,  a pénzügyi és költségvetési igazgatás rendeltetéséről

5 Árupénz Arany + pénzhelyettesek Modern pénz = hitelpénz Pénzfunkciók:  értékmérés,  forgalmi eszköz,  fizetési eszköz,  felhalmozási (megtakarítási, kincsképző) eszkö z

6  Pénzügyi kultúránk előzményei: a piacgazdaság globalizációs törekvései, az Osztrák-Magyar Monarchia hatása, a két világháború utáni pénzügyi modernizációs folyamat  A tervgazdaságtól a modern piacgazdaságig: a pénzkultúra változásának folyamata, átalakulása  A pénzügyi közigazgatás intézményeinek formálódása a rendszerváltozás folyamatában  Pénzügyi és költségvetési igazgatásunk európai uniós összefüggései

7 Fogalama : az államháztartás egészére vonatkozó közigazgatási, valamint a pénzügyi magánszektor felügyeletével kapcsolatos államigazgatási feladatok ellátására irányuló állami tevékenység. Rendeltetése : az állami gazdaságpolitika (elsősorban a fiskális politika, monetáris politika) céljai megvalósításának elősegítése, a jogszabályokban meghatározott eszközrendszer működtetése. Területei: közpénzügyek és magánpénzügyek

8

9 A hallgató szerezzen ismereteket  az államháztartás rendszeréről,  a központi költségvetésről szóló törvény előkészítéséről, elfogadásáról és végrehajtásáról,  a gazdasági stabilitás és a költségvetési fenntarthatóság követelményeiről,  a nemzeti vagyon kezeléséről  a költségvetési és pénzügyi folyamatok ellenőrzéséről

10 Az állam és a helyi önkormányzatok közfeladatot ellátó és finanszírozó gazdálkodásának rendszere, az állampénzügyek összessége. Az államháztartás törvényben meghatározott alapegységei az államháztartás alrendszerei.

11 AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS RENDSZERE

12 Az államháztartás alrendszereinek költségvetése  jogszabályban meghatározott,  olyan pénzügyi terv (formailag: szerkezeti rend), amely  a költségvetési évre vonatkozóan  a közfeladatok ellátásához szükséges teljesítendő bevételeket és a teljesíthető kiadásokat  előirányzatonként teljes körűen tartalmazza.

13 Költségvetési alapelvek:  egységesség,  teljesség,  valódiság,  rendszeresség,  Részletesség.

14 Közgazdasági természetük szerint (folyó- és tőkebevételek) és jogi jellegük szerint (közhatalmi és magánjogi bevételek):

15 Garanciális szabályok: - megállapítani törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet - kihirdetés és hatálybalépés között legalább 30 napnak el kell telnie

16 Adminisztratív besorolás (szerkezeti rend szerint) Fejezet Cím Alcím Jogcímcsoport Jogcím Előirányzat-csoport Kiemelt előirányzat

17 Funkcionális osztályozás (COFOG)  állami működési funkciók,  jóléti funkciók,  gazdasági funkciók,  államadósság-kezelés

18 Közgazdasági osztályozás:  folyó kiadások és támogatások,  tőkejellegű kiadások és támogatások,  kölcsönök

19 XII. 31. I. 10.II. 28. a költségvetési év során VI. 30. A Kormány az államháztartásért felelős miniszter javaslatára meghatározza a gazdaság- és pénzügypolitika fő irányait. A fejezetet irányító szerv vezetője a megtervezett bevételeket és kiadásokat egyezteti az államháztartásért felelős miniszterrel. Az Országgyűlés meghatározza a költségvetési fejezetek bevételei és kiadási főösszegét és az egyenlegét. A kincstári költségvetés elkészítése. A fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésével, felhasználásával kapcsolatos szabályok meghatározása. A Kormány benyújtja a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlésnek. A fejezetet irányító szerv vezetője megtervezi a fejezetbe sorolt költségvetési szerv és előirányzat bevételeit és kiadásait. Az Országgyűlés törvényt alkot a központi költségvetésről. Ennek hiányában: Alaptörvény 36.§(7) bek. Az elemi költségvetés elkészítése. A zárszámadási törvény tervezetének megküldése az ÁSZ-nak. VII. 31. A zárszámadási törvényjavaslat benyújtása az Országgyűlésnek. III. 31.V. 31.VII. 31.IX. 30.XI. 30.

20 Prognózis  az államháztartásért felelős miniszter terjeszti a Kormány elé  a gazdaság- és pénzügypolitika fő irányait tartalmazza  központi költségvetés bevételei, kiadásai és egyenlege  a költségvetési évet követő 3 évre vonatkozó makrogazdasági prognózis  fő mutatók: GDP, infláció, folyó fizetési mérleg

21 Tervezési körirat  az államháztartásért felelős miniszter adja ki  fő makrogazdasági paramétereket tartalmazza  intézményekben tervezhető létszám, és béralakulás, dologi költségek alakulása

22 Tervezési módszerek  Finanszírozás tárgya szerint (vagyis mire irányul a finanszírozás): intézmény- finanszírozás, feladatfinanszírozás, költség- finanszírozás  A tervezés technikája szerint: bázisalapú tervezés, nullabázisú tervezés, programtervezés, normatív tervezés

23 Az állampénzügyeket lebonyolító pénzügyi és költségvetési igazgatási szerveket aszerint csoportosítjuk, hogy azok -az államháztartási-költségvetési rendszer működtetésével (pl. Kormány, fejezetet irányító szerv vezetője, kincstár, ÁKK Zrt.), -a közbevételek igazgatásával (pl. NAV), -a közvagyonnal való gazdálkodással (pl. MNV Zrt.), vagy -az államháztartási-költségvetési gazdálkodás ellenőrzésével (pl. ÁSZ, KEHI) összefüggő feladatokat és hatásköröket látnak el.

24  számára az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvénnyel jelöli ki a költségvetési gazdálkodás határait,  rendelkezik a rendkívül kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékkal,  megállapítja a kincstári költségvetés és az elemi költségvetést,  rendeletben szabályozza a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását,  jogosult előirányzatokat átcsoportosítani,  a gazdálkodásról éves beszámolót, az előirányzat- maraványról elszámolást készít.  előirányzatokat zárolhat, csökkenthet, törölhet,  fejezetek között előirányzatok átcsoportosíthat,  elemi csapás esetén az Áht.-tól eltérhet. A KormányA fejezetet irányító szerv vezetője

25 Az államháztartásért felelős miniszter irányítása alatt álló központi hivatal. Területi alapon szerveződik. Az államháztartásért felelős miniszter által kinevezett elnök vezeti. Az államháztartásért felelős miniszter irányítása alatt álló központi hivatal. Területi alapon szerveződik. Az államháztartásért felelős miniszter által kinevezett elnök vezeti. Egyszemélyes, az állam tulajdonában álló részvénytársaság, amelynek részvényei névre szólóak és forgalomképtelenek. Az alapítói és tulajdonosi jogokat az állam nevében az államháztartásért felelős miniszter gyakorolja. Egyszemélyes, az állam tulajdonában álló részvénytársaság, amelynek részvényei névre szólóak és forgalomképtelenek. Az alapítói és tulajdonosi jogokat az állam nevében az államháztartásért felelős miniszter gyakorolja. Fő feladata Az államháztartás központi alrendszere finanszírozási igényének teljesítése és meghatározott adósságot keletkeztető ügylet kezelése A kincstár Az ÁKK Zrt.

26 A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelő szervei A társadalombiztosítás a társadalom közös kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási rendszere, amely biztosítási és szolidaritási elvek alapján működik. Főbb bevételek: munkaadók és munkavállalók által fizetett járulékok és hozzájárulások. Két ága:  Egészsébiztosítási alap  Országos Egészségbiztosítási Pénztár  kiadások: pénzbeli és természetbeli ellátások  Nyugdíjbiztosítási alap  Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság  kiadások: nyugdíjak döntő többsége

27 Adóhatóság  a NAV adóztatási szerve, mint állami adóhatóság,  a NAV vámszerve, mint vámhatóság és  a települési önkormányzat jegyzője, mint önkormányzati adóhatóság.

28 A NAV  általános hatáskörű állami adó- és vámhatóság,  a miniszterelnök által kijelölt miniszter felügyelete alatt álló, államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal,  élén a miniszter javaslatára a miniszterelnök által határozatlan időtartamra kinevezett elnök áll,  jár el a klasszikus adóhatósági ügyekben, bűnüldözési és nyomozóhatósági feladatokat végez,  hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén köteles eljárni.

29 Állami Számvevőszék Kormányzati Ellenőrzési Hivatal az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amely független a Kormánytól a függetlenség biztosítékai a jogállás, a költségvetési gazdálkodás és a vezető tekintetében állnak fenn az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amely független a Kormánytól a függetlenség biztosítékai a jogállás, a költségvetési gazdálkodás és a vezető tekintetében állnak fenn a Kormány költségvetési ellenőrzési szerve rendel- tetése a Miniszterelnökségen működő jogi ügyekért felelős államtitkár irányítása alatt működő központi hivatal jogállása az Országgyűlés által 12 évre választott elnök, aki újraválasztható és akit mentelmi jog illet meg, személyére szigorú összeférhetetlenségi szabály vonatkozik az államtitkár javaslatára a miniszterelnök által kinevezett elnök vezetője az államháztartás egészét jogosult vizsgálni, ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi ellenőrzési hatásköre nem terjed ki a központi költségvetésről szóló törvény alkotmányos fejezeteibe sorolt költségvetési szervek és a Magyar Nemzeti Bank ellenőrzésére vizsgálati jogkör

30 Elsődleges egyenleg (nem tartalmaz sem privatizációs bevételt, sem kamat-egyenleget) illetve teljes egyenleg Nemzetközi számviteli standardok:  GFS-egyenleg : pénzforgalmi elven (még tartalmazza a privatizációs bevételeket)  GFS-egyenleg privatizációs bevételek nélkül Az államháztartás ESA 95 szerinti egyenlege

31  korábban: kedvezményes jegybanki hitelekkel (deficitfinanszírozás) -- inflációs!  piaci módon a belföldi pénzpiacokról : államkötvények, kincstárjegyek kibocsátással, illetve külföldi pénzpiacokról  MNB szerepe a külföldi hitelfelvétel ben az 1990-es évek derekáig; majd: ÁKK Zrt. létrehozása

32 Az államadósság-csökkentését szolgáló eszközök A költségvetési gazdálkodással összefüggő eszközök Egyéb eszközök

33 Az államadósság-csökkentését szolgáló követelmények  az államadósság tervezett mértékét a központi költségvetésről szóló törvényben kell meghatározni úgy, hogy annak a GDP-hez viszonyított aránya csökkenjen  ha ennek elérése a költségvetési év folyamán veszélybe kerül, a központi költségvetésről szóló törvényt módosítani kell  kivétel az adósság-szabály alól: különleges jogrend és a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése A költségvetési gazdálkodással összefüggő garanciák  az államháztartás alrendszereibe tartozó költségvetési szervek kiegyensú- lyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodást kötelesek folytatni  a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet és a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletének hozzájáruláshoz Egyéb eszközök  Költségvetési Tanács  költségvetési felügyelő, költségvetési főfelügyelő  kincstári biztos  önkormányzati biztos

34  Az Országgyűlés törvényhozó tevékenységét a központi költségvetésről szóló törvény megalapozottságának vizsgálatával támogató szerv.  Feladata: a központi költségvetésről szóló törvény előkészítésében és az államadósság mértékére vonatkozó előírások betartásának ellenőrzésében való részvétel.  A központi költségvetésről szóló törvényjavaslat zárószavazására csak akkor kerülhet sor, ha a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulását a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat elfogadásához megadta.  Tagjai: a Költségvetési Tanács elnöke, akit a köztársasági elnök hat évre nevez ki, az MNB elnöke és az ÁSZ elnöke.

35 költségvetési felügyelőkincstári biztos a takarékos, hatékony költségvetési gazdálkodás segítése, a költségvetési gazdálkodási folyamatok költségvetési ellenőrzése és a pazarló, megalapozatlan, fedezet hiányában történő kifizetések megakadályozása feladatai • az államháztartás kp-i alrendszerébe tartozó költségvetési szervhez rendelhető ki • két konjunktív tartalmi feltétel (meghatározott időn túli és mértékű tartozásállomány) • az ún. alkotmányos fejezetek esetén a Kormány kezdeményezésére az Ország- gyűlés, egyébként az államháztartásért felelős miniszter rendeli ki • az államháztartás kp-i alrendszerébe tartozó költségvetési szervhez rendelhető ki • két konjunktív tartalmi feltétel (meghatározott időn túli és mértékű tartozásállomány) • az ún. alkotmányos fejezetek esetén a Kormány kezdeményezésére az Ország- gyűlés, egyébként az államháztartásért felelős miniszter rendeli ki ki-rendelés feltételei reparatív jellegű a már bekövetkezett fizetésképtelenség következményeinek enyhítésére vonatkozó és további mélyülését megakadályozó feladatot lát el tevékenység ének jellege javaslattételi, véleményezési erős jogosítványok a költségvetési szerv gazdálkodása tekintetében jogosít- ványai • a Kormány irányítása alá tartozó fejezetnek a fejezetet irányító szervéhez és a fejezethez tartozó költségvetési szervekhez rendelhető ki (az NFÜ kivételével) • nincs tartalmi feltétel • a Kormány rendeli ki • a Kormány irányítása alá tartozó fejezetnek a fejezetet irányító szervéhez és a fejezethez tartozó költségvetési szervekhez rendelhető ki (az NFÜ kivételével) • nincs tartalmi feltétel • a Kormány rendeli ki

36 Az állam és a helyi önkormányzat vagyona nemzeti vagyon. Állami vagyon • az állami tulajdonban lévő dolog, a dolog módjára hasznosítható természeti erő, valamint az e körbe nem tartozó mindazon vagyon, amely vonatkozásában törvény az állam kizárólagos tulajdonjogát nevesíti, • az állami tulajdonban lévő, tagsági viszonyt megtestesítő értékpapír és az államot megillető egyéb társasági részesedés, • az államot megillető olyan immateriális, vagyoni értékkel rendelkező jogosultság, amelyet jogszabály vagyoni értékű jogként nevesít, • az állam tulajdonában lévő pénzügyi eszközök.

37 Nemzeti vagyont elidegeníteni versenyeztetés útján, a vagyontárgy jellegétől függően közvetlenül vagy közvetetten lehet. Az állami vagyon tulajdonjoga ingyenesen átruházás ára törvényben meghatározott esetekben (pl. nemzetközi kötelezettség teljesítése, katasztrófa megelőzése, elhárítása vagy enyhítése, helyi önkormányzat vagy más szervezet javára közfeladat ellátásának elősegítése céljából) van lehetőség. Ingyenes átruházásról a Kormány dönt, 15 évig elidegenítési és terhelési tilalom.

38  A vagyonkezelő felelős a rábízott vagyonért, de a tulajdonosi jogok gyakorlásában korlátozott,  a vagyonkezelő a rábízott vagyont vagy maga kezeli vagy másnak használatra átengedi,  meghatározott értékhatárt elérő nemzeti vagyon egyéb módon történő hasznosítása vagy tulajdonjogának átruházása csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő természetes személy vagy átlátható szervezet részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosság ával kerülhet sor,  a nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházására csak törvényben meghatározott esetben és módon van lehetőség, az ingyenesen átruházott nemzeti vagyonon a tulajdonjog megszerzésétől számított 15 évig elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn,  az állami vagyont az MNV Zrt. tartja nyilván,  az államháztartási vagyonnal való gazdálkodást az Országgyűlés az Állami Számvevőszék útján ellenőrzi.

39

40 A hallgató szerezzen ismereteket  a pénzügyi rendszerek alaprendeltetéseiről és típusairól,  a magyar pénzügyi piac intézményeiről,  a magánpénzügyek pénzügyi felügyeletét ellátó szervezetről és az ügyfélvédelmet szolgáló pénzalapokról  a monetáris politikáról és annak eszközeiről

41 Alapfogalmak:  pénzügyi rendszer  pénzügyi piac (pénzpiac, tőkepiac, értékpapírpiac)  közvetlen és közvetett (monetáris és nem monetáris közvetítők útján történő) finanszírozás  univerzális és szakosított hitelintézet  tőzsde Új intézmények: a nem pénzügyi intézmények pénzügyi piaci aktivitása

42 Megtakarítások végső felhasználói Értékpapírpiac Tőzsde Megtakarítók A közvetlen tőkeáramlás Pénz Elsődleges papír Elsődleges papír A közvetett tőkeáramlás Kereskedelmi bankok Befektetési bankok Lízingtársaságok Befektetési alapok Biztosítótársaságok Nyugdíjalapok Pénz Közvetett papír Pénz Elsődleges papír

43

44 A Hpt. alapján pénzügyi intézmény a hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás.

45 A pénzügyi intézmények

46 A tőzsde nyilvános, koncentrált és szervezett piac, amely a tőzsdén forgalmazott pénzügyi eszköz, deviza és áru szervezett, szabványosított kereskedését üzletszerűen bonyolítja le. A tőzsde jogi személy, alapításához az PSZÁF engedélye szükséges. A tőzsdei és a tőzsdén kívüli (OTC-piaci) elszámolásokat a Tpt. és a Hpt. alapján elszámolóházként működő KELER végzi.

47 Információs aszimmetria közvetett (megelőző jellegű) védelem: közvetlen (reparatív jellegű) védelem jogi szabályozás + PSZÁF kártérítést teljesítő pénzalapok

48  jogállása: önálló szabályozó szerv  szervezeti felépítése  bevételei, gazdálkodása  feladat- és hatáskörei  eljárása  engedélyezés  hatósági ellenőrzés  Piacfelügyelet  a Pénzügyi Stabilitási Tanács és a Pénzügyi Békéltető Testület

49  jogállása: jogi személy  kötelező csatlakozás  bevételei, gazdálkodása  feladatai: legfontosabb a betétek befagyását követően aktuálissá váló betétes-kártalanítás  kártalanítás szabályai:  befagyott betét tőke- és kamatösszege  személyenként és hitelintézetenként összevontan  legfeljebb százezer euró összeghatárig  kizáró okok  jogi szabályozás: Hpt.

50  jogállása: jogi személy  kötelező tagság  bevételei, gazdálkodása  feladatai: legfontosabb a befektetőkkel szembeni kártalanítás  kártalanítás szabályai:  személyenként és BEVA-tagonként összevontan  legfeljebb húszezer euró összeghatárig  akkor, ha a bíróság a BEVA valamely tagjának a felszámolását rendelte el  kizáró okok  jogi szabályozás: Tpt.

51  Jogállása: részvénytársasági formában működő jogi személy  Magyarország központi bankja  Szervei:  Monetáris Tanács,  igazgatóság,  felügyelő bizottság  Elsődleges célja: az árstabilitás elérése és fenntartása, a forint értékvédelme  További feladatai:  törvényes fizetőeszköz kibocsátása  deviza-és aranytartalékok kezelése  pénzügyi rendszer stabilitásának támogatása  fizetési és elszámolási rendszer kialakítása és szabályozása

52  Az a pénzpolitika, amely a hazai fizetőeszköz értékvédelme és az árstabilitása elérése és fenntartása céljából befolyásolja a pénz- és a tőkepiacon a pénz-és hitel iránti kereslet és kínálat egyensúlyának megteremtését.  A monetáris politikát – törvény keretei között – az MNB önállóan alakítja ki és valósítja meg.  A monetáris politika eszközei:  jegybanki irányadó kamat (jegybank alapkamat) meghatározása  kötelező jegybanki tartalék  árfolyam-politika  további eszközök: nyíltpiaci műveletek, devizapiaci swap- ok, értékpapír-kibocsátás

53

54 A hallgató szerezzen ismereteket:  a nemzetközi pénz- és tőkepiacok magyar gazdaságra gyakorolt hatásáról  a pénzügyi és költségvetési igazgatáshoz kapcsolódó legfontosabb nemzetközi szervezetekről,  a pénzügyi és költségvetési igazgatás európai uniós összefüggéseiről

55 Rendszerválás előtt: • a pénz szerepe passzív, részleges reformok szilárd törvényi alap nélkül Rendszerváltás után: • a tőkemozgások korlátainak felszámolása (kardinális törvények megalkotása) • „feltörekvő piacokhoz” való tartozás (közvetlen befektetés és portfólió befektetés beáramlása), • a pénzügyi nyitottság következményei: fúziók és felvásárlások A pénzügyi globalizációs jelenségei: • a pénzpiacok nemzeti szabályozása (OECD, BIS, IMF)

56  a legfontosabb multilaterális pénzügyi szervezetek: Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank-csoport (WB)  nemzetközi fejlesztési bankok : az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD), Európai Beruházási Bank (EIB)  a nemzetközi pénzügyi szervezetek je- lentősége: hitelfelvételi forrás és makrogazda-sági konzultáció, szakmai kapcsolat

57  Az európai uniós tagság előfeltétele a GMU tagsághoz  A konvergencia-kritériumok teljesítése esetén a tagjelölt ország köteles belépni a GMU-ba  A számszerű kritériumok:  mérsékelt infláció és kamatszint  maximált éves államháztartási hiány (a GDP 3%-a)  maximált bruttó államadósság (a GDP 60%-a)  két éven keresztül kellő árfolyam-stabilitás  a GMU tagság a monetáris önállóság megszüntetésével jár (előnyök-hátrányok)

58  1993 Koppenhága: csatlakozási kritériumok  előzmények: PHARE (Lengyelország, Magyarország): diszkriminatív mennyiségi korlátozások eltörlése, hitelkeret, pénzügyi segély  1999 Agenda 2000: előcsatlakozási alapok (ISPA, PHARE, SAPARD)  2004-től: Kohéziós Alap, Strukturális Alapok

59

60 Forma: • az Európai Unió költségvetése 7 évre szóló költségvetési keret, amelyről az Eu-rópai Tanács dönt • a hétéves adatok alapján éves költségve-tés készül, amelyről a Bizottság, a Tanács és a Parlament évente dönt Bevételek: • közös bevételekre épül, • az Európai Unió GDP-jének alig több, mint 1 %-át osztja újra. Kiadások: • funkcionális kiadásokat finanszíroz (elenyésző mértékben finanszíroz közjavakat és közszolgáltatásokat) Az Európai Unió a következő funkciókat gyakorolhatja: • tényleges szabályozó és újraelosztó tevékenység Forma: • az Európai Unió tagállamai naptári évre készítenek költségvetést de országonként eltérő, hogy hány évre készülnek számításo Bevételek: • jellemzően adóbevételekre épül, • a nemzeti GDP-k mintegy 30-50%-a felett rendelkezik Kiadások: • közjavakat és közszolgáltatásokat nyújt a társadalom számára. Az állam a következő funkciókat gyakorolhatja: • gazdaságirányítási és szabályozási funkció • gazdaságfejlesztő és szerkezet- átalakító célok


Letölteni ppt "A diasort hatályosította: dr. Lantos Ottó (2013.) KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Választható vizsgatárgy PÉNZÜGYI ÉS KÖLTSÉGVETÉSI IGAZGATÁS."

Hasonló előadás


Google Hirdetések