Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Sikeres követelésbehajtás Dr. Pestovics Ilona - 2011. április 19.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Sikeres követelésbehajtás Dr. Pestovics Ilona - 2011. április 19."— Előadás másolata:

1 1 Sikeres követelésbehajtás Dr. Pestovics Ilona április 19.

2 2 1. A követelés behajtását elősegítő jogi eszközök a)Anyagi jogi eszközök: - zálogjog: a kielégítési jog elsőbbségét biztosítja - végrehajtható közjegyzői okiratba foglalt zálogszerződés alapján: okirat záradékolása– közjegyzői hatáskör - személyi kötelezett ellen, dologi (zálog) kötelezett ellen - fizetési meghagyás pénzkövetelés érvényesítésére, majd végrehajtási lap: közjegyzői hatáskör – személyi kötelezett ellen, aki lehet egyúttal dologi (zálog) kötelezett is - pénzkövetelés érvényesítése iránti per, majd végrehajtási lap: rendes bíróság előtt – személyi kötelezett ellen, aki lehet egyúttal dologi (zálog)kötelezett is - kielégítés tűrése iránti per, majd végrehajtási lap: rendes bíróság előtt – csak dologi (zálog)kötelezett ellen (e két utóbbi összekapcsolható, de lehet a Pp § szerinti eljárás is) - zálogjogosult végrehajtásba történő bekapcsolódása iránti nemperes vagy peres eljárás: ha az adós ellen harmadik személy kérelmére indult közigazgatási, vagy bírósági végrehajtási eljárásban lefoglalják a zálogtárgyat – végrehajtást foganatosító bíróság hatásköre – a foglalással megnyílik a kielégítési jog, tehát nem szükséges, hogy lejárt tartozás legyen - zálogtárgy bírósági végrehajtáson kívüli értékesítése: ha a zálogszerződésben így állapodnak meg a Ptk § (1), (2), (3) alapján - zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási eljárásban – ha a felek a zálogszerződésben így állapodnak meg a Ptk 257. § (4) alapján – önálló bírósági végrehajtó hatásköre

3 3 -óvadék: Per, egyéb hivatalos eljárás nélkül is kielégíthető a követelés az óvadék tárgyából. Óvadék tárgya lehet: - pénz - bankszámla-követelés - értékpapír - külön törvényben meghatározott egyéb pénzügyi eszköz Óvadék céljára lekötött összegre kizárólag a biztosított követelés behajtása végett lehet végrehajtást vezetni Az óvadék jogosultja, vagy az adós kérheti a végrehajtótól az óvadék mentesítését, amíg az óvadék visszaadásának feltételei nem állnak fenn, kivéve ha az óvadékkal biztosított jogügyletet egymással összefonódásban lévők kötötték. -kezesség: ha a kötelezett a fizetési határidő lejártáig nem teljesít, a kezesnek kell fizetnie Fajai: készfizető kezes – az adóssal egyetemlegesen felel egyszerű (sortartásos) kezes - csak akkor felel, ha a követelés nem hajtható be a kötelezettől, vagy attól a kezestől, aki őt megelőzően, reá tekintet nélkül vállalt kezességet A kezes teljes vagyonával helytállni tartozik a kévetelésért. Fizetési meghagyással – közjegyzőnél; vagy bíróság előtt szóbeli kereset azonnali tárgyalása, egyezségi kísérletre idézés, per útján érvényesíthető a követelés.

4 4 -bankgarancia: A bank önálló kötelezettséget vállal a szolgáltatás kötelezettjével kötött szerződésben arra, hogy a szerződésben meghatározott feltételek meglétének igazolása esetén, meghatározott időn belül, meghatározott összeghatárig fizetést fog teljesíteni a szolgáltatás jogosultja részére. Hárompólusú a jogviszony és két szerződés alapján jön létre. A feltételek teljesülésének bank felé való igazolása esetén - a kötelezett külön nyilatkozata és külön eljárás nélkül – a jogosult lehívhatja a bankgaranciát. A bankgarancia-szerződés alanyai a bank és a kötelezett. -bankkezesség: A bank vállal kezességet ügyfelének harmadik személlyel szemben fennálló kötelezettségéért. A kezességi szerződés alanyai a bank és a jogosult. - fedezetigazolás: A bank az ügyfele kérésére igazolja, hogy a jogosult részére való fizetés céljára a kötelezett meghatározott összegű pénzeszközeit lekötve (zárolva) tart meghatározott ideig. -akkreditív (okmányos meghitelezés): Az akkreditívben konkrétan meghatározott összeget fizeti a hitelintézet saját nevében, az alapügyletben kötelezett személy megbízása alapján, ha a jogosult által hozzá meghatározott időn belül, meghatározott okmányokat benyújtja. Alanyai: a bank és a kötelezett. Nem összeghatár van meghatározva, mint a bankgaranciánál. -váltókezesség: A váltóra rávezetett garanciavállaló nyilatkozat, miszerint a garanciavállaló helyt kívánt állni a váltó kifizetéséért. A váltókezes meghatározott időtartamra is vállalhatja a váltókezességet (BH ).

5 5 -váltó: - Idegen váltó tartalma: - váltó elnevezés az okirat szövegében a kiállítás nyelvén - határozott pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen meghagyás - fizetésre kötelezett neve (címzett) - esedékesség - fizetési hely - annak neve, akinek részére, vagy rendelkezésére kell fizetést teljesíteni - a váltó kiállításának napja és helyének megjelölése - a kibocsátó aláírása -Saját váltó tartalma: - váltó elnevezés az okirat szövegében a kiállítás nyelvén - határozott pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen kötelezettségvállalás - esedékesség - fizetési hely - annak neve, akinek részére, vagy rendelkezésére kell fizetést teljesíteni - a váltó kiállításának napja és helyének megjelölése - a kiállító aláírása Érvényesíthető fizetési meghagyás útján – közjegyzőnél; vagy bíróságon a Pp § szerinti eljárásban, vagy per útján. Váltóperben az általános szabálytól eltérő rövidebb határidők érvényesülnek.

6 6 -biztosítéki célú opció: Szerződésben vállalt fizetési kötelezettség nem teljesítése esetére kikötött vételi jog. A konstrukció lényege az, ha a kötelezett nem fizet a szerződés ellenére, úgy a jogosult a szerződésben kikötött vételáron egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja a kötelezett tulajdonában álló (a szerződésben) meghatározott vagyontárgyat, ami ezáltal a jogosult tulajdonába kerül, de a vételárba a jogosult beszámítja a kötelezett tartozását. A bírói gyakorlat elismeri, mint atipikus jogügyletet, de csak akkor, ha a megállapodás valamilyen okból nem érvénytelen (semmis, vagy eredményesen megtámadják). -tartozáselismerés: A kötelezett egyoldalú írásbeli nyilatkozata arról, hogy tartozik a jogosultnak. Nincs minősített írásbeli alak kikötve, de célszerű teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalni, s még több előnnyel jár a jogosult szempontjából, ha közokiratba van foglalva. A bizonyítási kötelezettség megfordul, a jogosultnak nem kell bizonyítania, hogy követelése áll fenn, hanem a kötelezettnek kell bizonyítania, hogy a követelés nem áll fenn, bírósági úton nem érvényesíthető, vagy azt, hogy a szerződés érvénytelen. -több alanyú kötelem: jogosulti egyetemlegesség: bármelyik jogosult érvényesítheti a teljes követelést kötelezetti egyetemlegesség: bármelyik kötelezettel, vagy mindegyik kötelezettel szemben egyszerre érvényesíthető a teljes követelés Ha nincs egyetemlegesség: minden kötelezett csak a rá eső összegért tartozik helytállással. Pl. szerződésben konkrétan meghatározott összeggel, tulajdoni hányad erejéig, hagyatéki tárgyakkal, örökrész erejéig.

7 7 -a szerződésben kötelezettként részt nem vevő házastárs felelőssége: Az egyik házastárs által az életközösség alatt kötött polgári jogi ügyletből eredő kötelezettségért a másik házastárs a házastársi közös vagyonból ráeső rész értékéig felel. A másik házastárs nem felel: - ha nem állt fenn életközösség - ha a házastárs tiltakozott az ügylet ellen - ha a jogosult tudta, vagy tudnia kellett, hogy a házastárs nem járult hozzá az ügylethez - a különvagyonával A követelés érvényesítése iránti eljárás egyszerre megindítható mindkét házastárs ellen. Ha várhatóan ingatlanvégrehajtás is szükséges és az ingatlan házastársi közös vagyon, amelyre mindkét házastárs tulajdonjoga be van jegyezve, célszerű mindkét házastárs ellen eljárást indítani, mert végrehajtási jog csak azzal szemben jegyezhető be, aki az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Ha várhatóan ingóvégrehajtás elég, úgy nem muszáj a másik házastárs ellen is eljárást indítani, mert ilyenkor a végrehajtó lefoglalhatja a házastársak közös vagyoni ingóságait is; s ha a másik házastárs esetleg igénypert indítana, a bíróság a foglalás alóli feloldás iránti keresetét elutasítaná arra figyelemmel, hogy a házastárs felelős a házastársi közös vagyonból ráeső rész erejéig.

8 8 - mögöttes felelősségi szabályok: - betéti társaság beltagja, közkereseti társaság tagja: a társaság tartozásaiért való felelősségük egyetemleges és korlátlan Perelhető csak a társaság, vagy a jogosult választása szerinti beltag, vagy kkt. tag. Célszerű a társasággal együtt perelni a beltagokat, illetve kkt. tagokat, mert ilyenkor nem kell külön – külön illetéket fizetni, s időtakarékos az eljárás. A tagokkal szembeni kielégítési végrehajtáshoz szükséges velük szembeni jogerős, vagy előzetesen végrehajtható marasztaló határozat és az is, hogy a társaság vagyonából ne legyen behajtható a követelés, vagy annak egy része. Ha a társaság ellen felszámolás indult, célszerű érvényesíteni a követelést a felszámolónál, mert ennek hiánya esetén a taggal szembeni igényérvényesítés sikertelen maradhat. Biztosítási intézkedés viszont kérhető a beltaggal, vagy kkt. taggal szemben akár keresetindítás nélkül is, csak az a feltétel, hogy a betéti társasággal, vagy kkt-val szemben végrehajtható okirat legyen kiállítva. Ilyenkor a biztosítási intézkedés iránti kérelmet ahhoz a bírósághoz kell benyújtani, amely a társasággal szemben kiállította a végrehajtható okiratot. - kezesi felelősség (lásd 3. oldalon)

9 9 1. b.) Eljárásjogi eszközök - biztosítási intézkedések (Vht. 185 – 204/A. §): Fajtái:  pénzkövetelés biztosítása – ha a kereset pénzfizetésre irányul  Zárlat - ha a kereset tárgya egyedileg meghatározott dolog Általános feltétele: A felperes (jogosult) valószínűsítse, hogy a követelésének későbbi kielégítése veszélyben van Speciális feltételek: a Vht , 193/A. §-okban. Az általános feltételnek és speciális feltételek egyikének együttesen kell fennállni. A hatásköri, illetékességi szabályok a Vht §-aiban találhatók. A biztosítási intézkedés iránti kérelem illetékköteles! Ha a bíróság elrendeli, azt fellebbezésre tekintet nélkül végre kell hajtani. A nem állami, igazságszolgáltatási követelések tekintetében az önálló bírósági végrehajtó foganatosítja az intézkedést. Kielégítési végrehajtásban már csak az értékesítési fázis cselekményeit kell elvégezni. Megszüntetése: Vht §., 201/A. §.

10 10 -perfeljegyzés (1997. évi CXLI. tv. (Inytv.) 64. §): Csak az Inytv. 64. § (1) bekezdésében felsorolt pertípusok esetén kérhető a bíróságtól a keresetlevélben vagy a per folyamán a perindítás tényének ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése egész ingatlanra vagy tulajdoni hányadra – a kereseti kérelemtől függően. A keresetlevélnek hiánytalannak (tárgyalásra alkalmasnak) kell lennie, az ingatlan- nyilvántartásba tulajdonosként bejegyzett személy ellen (is) kell pert indítani, újkeletű hiteles tulajdoni lapszemlét kell csatolni. A bíróság előzetesen végrehajtható végzéssel rendeli el a perfeljegyzést, ha a feltételei fennállnak. Az ingatlanügyi hatóság (földhivatal) e végzés alapján jegyzi be az ingatlan- nyilvántartásba. Joghatása az, hogy harmadik személyek csak a perfeljegyzéstől függő hatállyal szerezhetnek jogokat az ingatlanon. A perfeljegyzés tárgyában hozott végzés ellen fellebbezésnek van helye. - részítélet (Pp § (2), 3/2000 Jogegységi határozat): -Egyes kereseti kérelemről, a kereseti kérelmek önállóan elbírálható egyes részeiről, vagy a kereset egészéről lehet részítélettel dönteni, ha a további kérelmek, beszámítási kifogás viszontkereset tárgyában a tárgyalást el kell halasztani. Az alperes méltányos érdekeire figyelemmel mellőzhető a részítélet hozatala.

11 11 ideiglenes intézkedés (Pp §): Keresetlevélben, vagy a per folyamán kérhető a keresetben (viszontkeresetben) foglaltak teljesítésére, az alábbi feltételekkel, amelyek alapjául szolgáló tényeket valószínűsíteni kell: közvetlenül fenyegető kár elhárítása végett, a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása miatt, a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelme érdekében szükséges és az intézkedéssel okozott hátrány nem haladja meg az intézkedéssel elérhető előnyöket. Az ideiglenes intézkedést elrendelő végzés előzetesen végrehajtható. Az e tárgyban hozott végzés ellen fellebbezésnek van helye, s a bíróság nincs is kötve a határozatához, kérelemre hatályon kívül helyezhető végzésben, vagy az ítéletben, e nélkül pedig az ítélet, vagy a permegszüntető végzés jogerőre emelkedésével hatályát veszti az ideiglenes intézkedés. Szerzői jogi, szabadalmi, védjegy ügyben per előtt is helye van ideiglenes intézkedésnek, az azokra vonatkozó külön törvényekben foglalt feltételekkel.

12 12 -előzetes végrehajthatóság (Pp §): A pénzkövetelés érvényesítésével kapcsolatban: - tartásdíjban, járadékban, más hasonló célú időszakos szolgáltatásban marasztaló ítélet, a lejárt és a jövőbeni szolgáltatásokra is, - az alperes által elismert követelésben marasztaló ítélet, - közokiratban, teljes bizonyító erejű magánokiratban vállalt kötelezettségen alapuló pénzbeli marasztalást tartalmazó ítélet, ha az alapjául szolgáló összes körülményt ilyen okirattal bizonyították. Jogkövetkezménye: fellebbezésre tekintet nélkül kérheti a jogosult a végrehajtás elrendelését, ha az ítélet szerinti teljesítési határidő lejárt. Perköltségre nem lehet elrendelni. Különösen indokolt esetben mellőzhető, a jövőbeni szolgáltatások kivételével. Előzetesen végrehajtható még: -az egyezség - az ideiglenes intézkedés - a perfeljegyzés - a biztosítási intézkedés

13 13 - végrehajtható közjegyzői okirat: Közjegyzőtől az okirat záradékolása kérhető, nincs szükség perindításra. - egyéb közjegyzői okirat jelentősége: -előzetes végrehajthatóság - biztosítási intézkedés - zálogjogosult végrehajtásba való bekapcsolódása iránti eljárásban nem vitatható a zálogjog jogalapja és a követelés összege sem - bizonyító erő

14 14 2. Igényérvényesítés peren kívül -Per előtti egyeztetés, peren kívüli tárgyalás: Jogi személy vállalkozások egymás közötti jogvitáiban a per előtt kötelező megkísérelni a megegyezést. A vállalkozások fogalmát a Pp § tartalmazza. Ebből következik, hogy nem feltétele a perindításnak az előzetes egyeztetés, ha az egyik fél nem vállalkozás, vagy nem jogi személy. A keresetlevélhez csatolni kell a Pp-ben meghatározott iratokat annak alátámasztásául, hogy a felperes megkísérelte a jogvita peren kívüli rendezését. A mulasztás jogkövetkezménye a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása. Speciális perköltség viselési szabály is érvényesül az indokolatlanul mulasztó jogi személyiségű vállalkozásnak minősülő alperesre vonatkozóan. A fenti szabályokat a Pp. 121/A. §-a, a 124. § (2) bekezdése, a 130. § (1) i) pontja és a 80. § (6) bekezdése tartalmazza. Minden más per előtt is célszerű megpróbálni a megegyezést levelezés, vagy személyes egyeztetés, vagy megbízott útján való tárgyalás során. - lehet, hogy jogos, vagy jogosnak vélt okból nem teljesít a másik fél, - adminisztrációs hiba történt, -csak megfeledkezett a teljesítésről -átmenetileg nem képes teljesíteni -nem ismeri a jogosult (esetleg megváltozott) címét, számlaszámát - nincs befizetési utalványa

15 15 - Per előtti felszólítás: Anyagi jogi jelentősége: Ha a szerződés nem tartalmaz teljesítésre határidőt: a követelést lejárttá teszi – szóban is elég, de az írásbeli felszólítás megkönnyíti a bizonyítást. Az írásbeli felszólítás megszakítja az elévülést. Eljárásjogi jelentősége: Per előtti felszólítás hiányában és ha az alperes az első tárgyaláson elismeri a követelést, a felperes viseli a perköltséget. A kezes a perköltség és a végrehajtási költség alól mentesül, ha a per előtt nincs felszólítva a teljesítésre. A felszólítás megérkezését (hatályosulását) is igazolni kell, ha az alperes vitatja. Jogi személy vállalkozások egymás közötti jogvitájában kötelező a per előtti egyeztetés. Célszerűségi okok: (lásd a 14. oldalon)

16 16 Választottbírósági út: belföldi választottbíróság külföldi választottbíróság évi LXXI. tv. New York-i Egyezmény – évi 25. tvr. 12/1962. (X.31.) IM. r. Igénybevételének feltételei:  legalább a felek egyike gazdasági tevékenységgel foglalkozó személy  a jogvita e tevékenységgel kapcsolatos  a választottbírósági eljárást választottbírósági szerződésben kikötötték  ( az első két feltétel alól törvény felmentést adhat)  törvény szerint ne legyen kizárt a választottbírósági út ( kizárt: házassági per, származás megállapítása iránti per, egyéb személyállapoti per, közigazgatási per, munkaügyi per, fizetési megha- gyásos eljárás) A választottbírósági kikötést kötelező írásba foglalni! Írásba foglaltnak minősül a levél, távirat, egyéb tartós üzenetrögzítésre alkalmas eszköz útján tett nyilatkozatváltás (egybehangzó akaratkijelentés)is. Választottbírósági kikötés esetén az igény fizetési meghagyásos eljárásban is érvényesíthető

17 17 Választottbíróság és rendes bíróság viszonya: Mindkét bíróság vizsgálja hatáskörét a kikötés alapján. Vizsgálni kell: - létrejött-e, - érvényes-e, - hatályos-e, - betartható-e a kikötés ( vonatkozik-e a jogvitára)  Ha a választottbíróság döntése igenlő – lefolytatja az eljárást.  Ha nemleges valamelyik kérdésben – megszünteti az eljárást.  Ha a rendes bíróság döntése igenlő – a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja, vagy a pert megszünteti.  Ha a rendes bíróság döntése nemleges - lefolytatja a pert.  Az alperes érdemi ellenkérelme után már nincs helye permegszüntetésnek. A keresetlevél választottbírósághoz való áttételének nincs helye! A választottbíróság se teheti át a kérelmet a rendes bírósághoz! Ha a felek szerződése érvénytelen, nem biztos, hogy a választottbírósági kikötés is az! A válsztottbírósági eljárás egyfokú, a határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. Csak a választottbíráskodásról szóló törvényben meghatározott okok esetén lehet rendes bíróságtól kérni a választottbírósági ítélet érvénytelenítését. A Fővárosi illetve megyei bíróságnak van hatásköre e perre. E perben a végrehajtás felfüggeszthető. Választottbírósági határozat alapján a megyei, fővárosi bíróságnál végrehajtási lap kiállítását lehet kérni.

18 18 Belföldi választottbírósági eljárás megindítása után a rendes bíróságtól kérhető:  biztosítási intézkedés a Vht §. és 188.§. alapján  ideiglenes intézkedés a Vbtv. 37. § (1) és (2) bekezdése és a Pp. 156.§ alapján Külföldi választottbírósági határozat is végrehajtható, ha az nemzetközi egyezmé- nyen alapul. Alkalmazni kell: - a nemzetközi egyezményt - a nemzetközi magánjogról szóló évi 13. tvr-t - a Vht. ide vonatkozó szabályait A végrehajtás megyei, fővárosi bírósági hatáskörbe tartozik. A kérelemhez csatolni kell: - a külföldi határozat eredeti példányát, vagy hitelesített másolatát - a választottbírósági kikötés eredeti példányát, vagy hitelesített másolatát - ezek hitelesített fordítását Hiteles okirat az, ami a 12/1962. (X. 31.) IM r. 4. §-nak megfelel. A bíróság tanúsítványt állít ki, ha a határozat végrehajtható. Ha az erről szóló végzés jogerős, a bíróság végrehajtási lapot állít ki. A nemzetközi egyezmény felsorolja a végrehajtás megtagadásának okait, amelyekre az adós hivatkozhat, rendszerint fellebbezés keretében.

19 19 Békéltető tanács előtti eljárás évi CLV. tv. (Fgytv.) 18-37/A. §-ai A kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületek tagjaiból alakulnak a rendszerint 3 fős – kivételesen 1 fős – tanácsok. Fogyasztói jogviták elbírálása tartozik hatáskörükbe. Fogyasztói jogvita:  a termék minőségével  a termék biztonságosságával  a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával  a szolgáltatás minőségével  a fogyasztói szerződés megkötésével  a fogyasztói szerződés teljesítésével kapcsolatban a fogyasztó és a vállalkozás közti jogvita A fogyasztó és a vállalkozás fogalmát és egyéb fogalom meghatározást a fogyasztóvédelmi törvény 2. §-a tartalmazza. Az eljárás rendjének a szabályait - a fogyasztóvédelmi törvény megállapítja: - az országos eljárási szabályzat - a békéltető testület A hiánytalan kérelem beérkezésétől számított 60 napon belüli időpontra meghallgatást kell kitűzni. Az eljárásban rövid határidők vannak.

20 20 Az eljárás előtt kötelező a vita békés megoldásának megkísérlése. A vállalkozás alávetéses nyilatkozatot tehet. Két módja lehet:  békéltető testületnél  kereskedelmi kommunikációban. Az eljárás a fogyasztó kérelmére indul. A kérelem kellékeit az Fgytv. 28. §-a tartalmazza. Az illetékességi szabályokat az Fgytv. 20. §-a rögzíti. Az eljárás megindítása megszakítja az elévülést. A fogyasztó a tanács határozata, ajánlása ellenére is rendes bírósághoz fordulhat. Hiánypótlásnak lehet helye. Ha a békéltető testületnek nincs hatásköre, illetékessége, a kérelmet megküldi az elintézésre jogosult szervezetnek. Az eljárás egyfokú, a határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. A kötelezést tartalmazó határozat, vagy ajánlás hatályon kívül helyezése iránt • a fél pert indíthat •a békéltető testülettel szemben •a békéltető testület székhelye szerinti megyei bíróságon •a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül •az Fgytv. 34. §. (3) bekezdésében előírt okokból, •s a vállalkozás az Fgytv. 34. §. (4) bekezdésében előírt okból is. E perben a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtása felfüggeszthető. Információk kereshetők a fogyasztóvédelemért felelős minisztérium és a Kereskedelmi és Iparkamara honlapján is.

21 21 A békéltető tanács döntései:  a kérelem elutasítása •más békéltető testület előtt eljárást indítottak •mediátor előtt eljárást indítottak •rendes bíróság előtt eljárást indítottak • a jogvita tárgyában jogerős ítélet született  az eljárás megszüntetése: •a fogyasztó a kérelmét visszavonja •a felek közösen kérik • az eljárás folytatása lehetetlen •a kérelem megalapozatlan •egyéb okból nincs szükség az eljárás folytatására  egyezség jóváhagyása  kötelezést tartalmazó határozat Feltétele, hogy a vállalkozás a döntés meghozataláig magára nézve kötelezőként elfogadja a tanács határozatát és a kérelem alapos.  ajánlás Ha a kérelem alapos, a vállalkozás nem fogadta el magára nézve a tanács határozatát, vagy afelől nem nyilatkozott. A kötelezést tartalmazó határozat végrehajtási záradékkal látható el, amelyre a békéltető testület székhelye szerint illetékes helyi bíróságnak van hatásköre. A bíróság megtagadja a végrehajtást, ha a békéltető tanács nem fogyasztói jogvitában hozott kötelezést tartalmazó határozatot. Az ajánlás nyilvánosságra hozható, ha annak nem tesz eleget a vállalkozás.

22 22 Mediációs eljárás évi LV. tv. A felek közösen a közvetítői névjegyzékből választanak semleges és hozzáértő közvetítőt, aki kommunikációs stratégiát alkalmazva kísérli meg az egyezség létrehozatalát. Igénybevétele önkéntes. A közvetítői névjegyzéket az IRM vezeti. A közvetítői eljárás megindulása megszakítja az elévülést. Az eljárás során kötött egyezség alapján nincs helye végrehajtásnak. Ha a felek egyezséget kötnek, de a kötelezett nem teljesíti, vagy valamelyik fél attól el akar térni, fizetési meghagyás, per útján rendezhető az igény. Ha volt közvetítői eljárás, arra a Pp. 121.§. (4) bekezdés szerint utalni kell a keresetlevélben. Ha a keresetlevélnek csak ez a hiányossága, az idézés kibocsátása nélkül nem utasítható el. A bíróság a per tartama alatt tájékoztathatja a feleket mediátor igénybevételének a lehetőségéről, ha attól eredmény várható. A mediációs eljárás miatt a peres eljárás szünetel. Ha egyezség jön létre, a bíróság azt jóváhagyhatja, vagy folytatja a pert.

23 23 Nem vihető mediátor elé: személyállapoti vita közigazgatási határozat felülvizsgálata társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata sajtó-helyreigazítás végrehajtási perre tartozó kérdés alkotmányjogi panasz Az eljárási szabályokat a felek és a mediátor közösen határozzák meg a törvény keretei között. Ha azért kell perelni, mert a fél az egyezséget nem teljesíti, az általános perköltség viselési szabály az irányadó,illetve a perköltséget a kötelezett viseli. Ha a megállapodás ellenére perel a fél, pernyertességétől függetlenül ő köteles a perköltség viselésére. Egészségügyi közvetítői eljárás: A beteg és az egészségügyi szolgáltató között (2000. évi CXVI. tv. alapján) Az egészségügyi közvetítői tanács előtt kötött egyezség végrehajtási záradékkal látható el e szervezet székhelye szerint illetékes helyi bíróság által.

24 24 Fizetési meghagyásos eljárás Pp §-ai, évi L. törvény (fmh. tv.) VI. 1-től a közjegyző hatáskörébe tartozó nemperes eljárás Díjat kell fizetni, nem illetéket. Díjalap: a főkövetelés összege; a díj mértéke: 3 %, legalább 5000 Ft, illetve felenként legalább 1000 Ft., legfeljebb Ft. Perré alakulásnál az illetékbe be kell számítani a díjat forint alatti követelést kötelező fizetési meghagyás útján, vagy a Pp § szerint érvényesíteni. Ha a kötelezettnek nincs belföldön ismert idézési címe: fizetési meghagyás nem bocsátható ki, az igényt keresetlevéllel kell érvényesíteni. Bármely közjegyző illetékes, de nem jár el a kizárt vagy a mentesített közjegyző. A kérelem előterjeszthető szóban, papír alapon, elektronikusan. Jogi képviselő és jogi személy csak elektronikusan adhatja be a kérelmet. Az ügyintézés elektronikus feldolgozással történik a MOKK számítógépes rendszerében. A kérelem kötelező kellékeit az fmh. tv §, 20. § (1)-(2) bek. és a 21. § (1) bek. tartalmazza. A meghatalmazást a kérelemre kell rávezetni, a kérelemhez melléklet nem csatolható! Az eljárásban nincs beavatkozás, a jogutódlást kivéve perbehívás, perbevonás, szünetelés, felfüggesztés, bizonyítás, személyes meghallgatás.

25 25 Elutasítási okok: fmh. tv. 24.§ (1) bek. a)-l) pont Eljárás megszüntetési okok: fmh. tv. 34. §(1) bek a)-f. pont, 30. § (2) bek. A fizetési meghagyás tartalma: fmh. tv. 27. (1) a)-h) pont Az ügyintézési határideje15 nap, elektronikus kérelem esetén 3 nap. Az ellentmondással határidőben meg nem támadott fizetési meghagyás alapján végrehajtási lap kiállítását lehet kérni a közjegyzőtől. Díja: a díjalap 1%-a, legalább Ft., legfeljebb Ft. Az ellentmondás határideje a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 15 nap. Kézbesítési vélelem beállta esetén a végrehajtható okirat kézbesítésétől számított 15 napon belül a kötelezett kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet és ellentmondást terjeszthet elő, de köteles megfizetni a jogosult által előlegezett végrehajtási költséget is. E nélkül a közjegyző elutasítja az ellentmondást. A költség előlegezése esetén a közjegyző felfüggeszti a végrehajtást. Ellentmondás folytán az eljárás perré alakul, az ügyintézés bírósági hatáskörbe kerül. Szabályait a Pp §-ai tartalmazzák. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemben biztosítási intézkedést is lehet kérni, ha fennállnak a Vht §. és a Vht 187. §. (1) bek. c) pontja szerinti feltételek. Díja: a díjalap 1%-a, legalább Ft., legfeljebb Ft.

26 26 Szóbeli kereset azonnali tárgyalása, egyezségi kísérletre idézés (Pp §) Nyomban tárgyalást kell tartani, ha a felek együttesen megjelennek a bíróságon a keresetlevél jegyzőkönyvbe vétele végett, egyezséget is köthetnek, ilyenkor a bíróság nyomban dönt az egyezség jóváhagyásáról is. Kizárólagos illetékességet kivéve, nem érvényesül illetékességi szabály, így se áttételnek, se elutasításnak nincs helye. A felperes egyezségi kísérletre idézést is kérhet, de csak a hatáskörrel és illetékességgel bíró helyi bíróságtól. Egymillió forintot meg nem haladó perértékű ügyben a közjegyző hatáskörébe tartozó fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem helyett is igénybe vehető a két jogintézmény. Az illeték a perérték 1 %-a, legalább 3000, legfeljebb forint.

27 27 3. Peres eljárás Keresetlevéllel indul Az illeték a főkövetelés 6 %-a, minimum forint, maximum forint. A keresetlevél kötelező kellékei: Pp §. (1) bekezdés Ha a kérelem hiányos, hiánypótlásra adják vissza, vagy hiányos tartalma alapján intézik el. Ha jogi képviselő adja be hiányosan, idézés kibocsátása nélkül elutasítják. Ha több személy tartozik, célszerű együtt perelni őket:: időtakarékosság, illeték vonzata is lehet – pl. több adós, adós-kezes, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság – bt. beltag, kkt. tag Költségkedvezmények:  költségmentesség  költségfeljegyzési jog  illetékmentesség  illetékfeljegyzési jog Jogi személy nem kaphat költségmentességet! Ügyelni kell:  perbeli jogképességre, perbeli legitimációra  kötelező perben állásra  hatáskörre, illetékességre  pertárgyértékre

28 28 Jogi személy vállalkozások egymás közötti jogvitájában a keresetlevél benyújtása előtt kötelező a jogvita peren kívüli rendezésének megkísérlése! (Pp. 121/A. §.) Módja:  peren kívüli egyeztetés írásban (pl. levélváltás)  peren kívüli tárgyalás (jegyzőkönyv)  közvetítői eljárás A keresetlevél mellékleteként kötelező benyújtani az ezt igazoló okiratokat. Hiánya a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítását vonja maga után. A szabály nem vonatkozik:  a betéti társaságra,  a közkereseti társaságra,  az egyéni vállalkozóra,  ha a szervezet jogi személy ugyan, de nem minősül vállalkozásnak  a fizetési meghagyásból perré alakult eljárásra,  ha a keresetindítás határideje maximum 60 nap  különleges eljárásokban  nemperes eljárásokban, hacsak külön törvény másképp nem rendelkezik. Főszabály szerint harmincmillió forint és a fölötti értéknél a megyei bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben is kötelező a jogi képviselet! A fizetési meghagyásból perré alakult eljárás egyszerűsített szabályok alapján zajlik. (Kisperértékű ügyek szabályai - Pp. Ötödik rész)

29 29 Perhatékonysági kérdések Tárgyalás előkészítés:  a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz forduljanak  csatolják a meghatalmazást  nyilatkozataikat határidőben tegyék meg  a perértéknek megfelelő illetéket róják le  a bizonyító fél az ellenfél által vitatott tényállási elemekre alkalmas bizonyítást ajánljon fel a bíróság által megszabott határidőben  kérjenek biztosítási intézkedést, ideiglenes intézkedést, perfeljegyzést, részítéletet, közbenső ítéletet (ha a feltételei fennállnak)  részítélet az egész keresetre kérhető (3/2000 jogegységi döntés!)  törekedjenek egyezségre  kerüljék a keresetváltoztatást, ha lehetséges, akkor is, ha a törvény megengedi  a tényállítások, bizonyítékok legyenek összhangban az érvényesíteni kívánt joggal és kereseti kérelemmel  ha a bizonyítás sikere eleve reménytelen, kerüljék a jogvitát  a jogvitára irányadó hatályos jogszabályok alapján pereljenek  az eljárás elhúzódása, vagy szabálytalansága kifogással támadható  ha több fizetésre kötelezett van, együtt pereljék őket

30 30 Gyakori alperesi ellenkérelmek, kifogások, viszontkereset  szerződés nem jött létre  szerződés érvénytelen  felperes nem teljesített  felperes hibásan teljesített  felperes késedelmesen teljesített, mint kötelezett,  felperes, mint jogosult késedelme  elévülési kifogás  beszámítási kifogás  visszatartási jog gyakorlása  kezes sortartási kifogása  alperes felelőssége nem áll fenn (pl. kártérítés, jótállás, házastársi felelősség, egyéb mögöttes felelősség)  alperesi felelősséget kimentő okra hivatkozás  felperes tartozik, nem az alperes  felperesnek nincs kereshetőségi joga

31 31 Bizonyítás:  a bíróság általában a felek kérelmére rendeli el, hivatalból nincs helye  szabad bizonyítási rendszer  nem kell bizonyítani •köztudomású tényeket, • az ellenfél által nem vitatott tényeket, •s amiről a bíróságnak hivatalos tudomása van,  a bíróságnak előzetes tájékoztatási kötelezettsége van: • a bizonyítandó tényekről • a bizonyítási kötelezettségről • a bizonyítási indítvány előterjesztésének határidejéről • a bizonyítatlanság, a mulasztás következményeiről  a bizonyítékokat már a keresetlevélben is meg kell jelölni  a további bizonyítás függ az alperes ellenkérelmétől, s attól, milyen tényállításokat vitat  a bíróság a bizonyítékok együttes mérlegelésével dönt  e döntés támadható, pl.: •ha a mérlegelésben logikai hiba van •a bíróság valamely bizonyítékot indokolatlanul nem vett figyelembe •a felajánlott bizonyítást indokolatlanul mellőzte •iratellenes a megállapítás •a bizonyítékokat tévesen értékelte

32 32 Előzetes bizonyítás Pp §-ok Per előtt és per alatt is helye van az alábbi esetekben: •valószínű, hogy később nem lenne sikeres, vagy jelentős nehézséggel járna •valószínű, hogy elősegíti a per gyors befejezését •kellékszavatosság esetén •ha külön jogszabály megengedi Ha a per folyamatban van, e per bírósága jár el. Per előtt a kérelmező lakhelye szerinti bíróságtól kell kérni, vagy attól a bíróságtól, amelynek székhelyén legcélszerűbben lefolytatható. Eredményét a perben bármelyik fél felhasználhatja. Közjegyzőtől is kérhető előzetes bizonyítás, igazságügyi szakértő kirendelése is, ha nincs per, vagy büntetőeljárás folyamatban. A Pp §. szerinti eseteken kívül akkor is, ha a kérelmezőnek a bizonyíték beszerzéséhez jogi érdeke fűződik. (2008. évi XLV. tv. az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról)

33 33 Az okiratok szerepe: Mellőzhető az egyéb bizonyítás, ha a tényt okirat tartalmazza. Közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat elegendő a tény bizonyítására, de ellenbizonyításnak helye van Egyszerű okiratba foglalt tényt egyéb módon is bizonyítani kell, ha azt az ellenfél vitássá teszi, vagy a bíróság szükségesnek tartja. Ha az okiratnak (pl. szerződés) mellékletei vannak, csatolni kell (gyakran előfordul, hogy elmarad) AZ OKIRAT FELHASZNÁLÁSA A PERBEN:  Az okiratot a bizonyító félnek kell csatolnia.  Ha az ellenfélnél van, a bizonyító fél kérheti, hogy a bíróság kötelezze annak bemutatására, vagy kiadására. Így ha: •a fél érdekében állították ki •a félre vonatkozó jogviszonyt tanúsít •az ilyen jogviszonyra vonatkozó tárgyalás tanúsít. Nem lehet kérni magánfeljegyzést, belső (magáncélú) elszámolást.  Perben nem álló személyt tanúként kell kihallgatni, s ő köteles az okiratot felmutatni  A bíróság szerzi be a fél indítványára, ha a félnek nem adják ki  Okirat megtekintése szemle útján, ha nem vihető a bíróságra  Az államtitkot, szolgálati titkot, üzleti, hivatali titkot képező okiratok perben való felhasználására speciális szabályok vonatkoznak.

34 34 Figyelem: Különbség van az okirat hitelesítése és az aláírás hitelesítése között! Okiratot bárki hitelesíttetheti. Az okirat hitelesítés az okirat tartalmi egyezőségét tanúsítja. Aláírás hitelesítés történik, ha az aláíró a hitelesítő előtt személyesen ír alá, vagy személyesen ismeri el, hogy az aláírás tőle származik. Közjegyző által hitelesített egyszerű okirat nem közokirat és nem teljes bizonyító erejű magánokirat! Elektronikus okirat is lehet közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat. Elektronikus aláírás, minősített elektronikus aláírás: évi XXXV. Tv. Ügyvédi ellenjegyzés: ügyvédségről szóló tv. Közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat jelentősége:  Bizonyító ereje erősebb, mint az egyszerű okiraté.  Közokiratban, teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt pénzbeli követelést tartalmazó ítéletet előzetesen végrehajthatóvá kell nyilvánítani (Pp §.e.).  Közjegyzői okirat, teljes bizonyító erejű magánokirat alapján biztosítási intézkedésnek lehet helye (Vht §. (1) c., 188. §(1)).  Közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal látható el Vht. 23/C. § (1), és (3) bek.  Közokirat és teljes bizonyító erejű magánokirat a közös tulajdon árverés útján való megszüntetéséről – záradékolható (Vht. 22. §. d) pont, 23/C. § (4) bekezdés).  Közokirat zálogjogról: zálogjogosult végrehajtási eljárásba való bekapcsolódása iránti nemperes eljárásban nem vitatható a zálogjog (Vht. 114/A. §. (4).

35 35 4. Bírósági végrehajtás (Vht évi LIII. tv.) Végrehajtást elrendelő, végrehajtást foganatosító bíróság (Vht (6) Közjegyző is rendelhet el végrehajtást (Vht. 16. § a), i),23/C. § (1)-(4) A végrehajtás foganatosítása szakában is vannak olyan cselekmények, amelyek a végrehajtást elrendelő bíróság feladatát képezik.  ingó egyenérték megállapítása  végrehajtás megszüntetése a Vht. 56. §. (1) alapján  visszvégrehajtás  közös tulajdon megszüntetése esetén az árverési vételár, az árverési feltételek módosítása  biztosítási intézkedés megszüntetése Végrehajtható okiratok (a téma szempontjából) foganatosító  végrehajtási lap bírósági végrehajtó  okirat végrehajtási záradékolása bírósági végrehajtó  közvetlen bírósági letiltó végzés munkáltató  átutalási végzés pénzügyi intézmény

36 36 Behajtási módok: Fizetési számláról: átutalási végzéssel – végrehajtást elrendelő bíróság, vagy közjegyző hatósági átutalási megbízással (végrehajtói inkasszó) – végrehajtó Foganatosítja: az adós pénzforgalmi szolgáltatója Munkabérből, nyugdíjból: közvetlen bírósági letiltó végzéssel végrehajtási lap helyett, vagy közvetlen bírósági felhívással – végrehajtást elrendelő bíróság végrehajtási záradék helyett közvetlen bírósági leltiltó végzéssel – végrehajtást elrendelő bíróság közjegyzői letiltó végzés végrehajtási lap helyett, záradék helyett végrehajtói letiltás – végrehajtó Foganatosítja: az adós munkáltatója Ingóból, végrehajtás alá vonható jogból, ingatlanból: közjegyző vagy végrehajtást elrendelő bíróság által kiállított végrehajtási lap alapján foganatosítja a végrehajtó közjegyző vagy végrehajtást elrendelő bíróság által záradékolt okirat alapján foganatosítja a végrehajtó

37 37 Jogorvoslatok a végrehajtás elrendelésével kapcsolatban: -végrehajtási lap visszavonása – közjegyző, végrehajtást elrendelő bíróság - végrehajtási záradék törlése – közjegyző, vagy végrehajtást elrendelő bíróság - végzés ellen – fellebbezés (hacsak a törvény ki nem zárja) - felülvizsgálati kérelem – külföldi határozatokra vezetendő tanúsítvány iránti kérelem tárgyában hozott másodfokon jogerőre emelkedett határozat ellen Jogorvoslatok a végrehajtás foganatosításával kapcsolatban: - végzés ellen – fellebbezés (hacsak törvény ki nem zárja) - végrehajtási kifogás a végrehajtó törvénysértő intézkedése, vagy mulasztása miatt – végrehajtást foganatosító bíróság bírálja el - felülvizsgálati kérelem – ingatlanárverés megsemmisítése tárgyában hozott másodfokon jogerőre emelkedett végzés ellen Végrehajtási perek: -végrehajtás megszüntetése, korlátozása -igényper -követelés behajtása iránti per -foglalás tűrése iránti per -zálogjogosult végrehajtásba történő bekapcsolódása iránti per

38 38 5. A per,a végrehajtás és a felszámolás viszonya: Ha a per megindítása után kerül felszámolás alá az adós: folytatni kell a pert (nemperes eljárást), de be kell jelenteni a felszámolási vagyonnal kapcsolatos követelést a felszámolóhoz, mert végrehajtást nem lehet elrendelni a marasztaló határozat ellenére, sőt a hitelezői igényként történő egyéves határidőben való bejelentés elmulasztása jogvesztést eredményez. Felszámolás közzététele után nem lehet pert indítani az adós ellen a felszámolási vagyonnal kapcsolatos követelés iránt. Felszámolás közzététele után végrehajtást nem lehet elrendelni a felszámolási vagyonnal kapcsolatos követelés iránt, a már megindult végrehajtást pedig a végrehajtást foganatosító bíróságnak haladéktalanul meg kell szüntetnie. Mindez vonatkozik a biztosítási intézkedésre, mint speciális végrehajtásra. Felszámolás alatt álló társaság által indított perben a felszámolás kezdő időpontjában fennálló követelést beszámítási kifogással csak akkor lehet érvényesíteni, ha a követelés jogosultja a felszámolás kezdő időpontjában is a hitelező volt, a felszámolási eljárásban pedig hitelezőnek kell minősülnie. Egyébként pedig a felszámolási vagyonnal kapcsolatos követelések csak a felszámolási eljárás keretében érvényesíthetők. A követelés kielégítésére a felszámolási törvény szerint, nem pedig a Vht. szerint kerülhet sor. A felszámolási vagyont nem érintő követelések az általános szabályok szerint érvényesíthetők.

39 39 6. Az adós megszűnése utáni jogi lehetőségek: - Pernek nincs helye, mert a fél jogképessége megszűnt. A fél jogutód nélküli megszűnése miatt permegszüntetésnek van helye. - Ha a cégjegyzékből törölt adósnak van lefoglalható vagyontárgya, a végrehajtást kérő kérheti a végrehajtótól a végrehajtás folytatását, s a végrehajtást kérő előlegezi az ügygondnok költségeit, a végrehajtó az adósnak ügygondnokot rendel, majd folytatja az eljárást. - Vagyonrendezési eljárás: Nemperes eljárás, ami a cégjegyzékből törölt cég utolsó bejegyzett székhelye szerinti megyei bíróság hatáskörébe tartozik. - Akkor van helye, ha utóbb vagyontárgy kerül elő és nincs folyamatban végrehajtás a törölt cég ellen. Az kérheti az eljárás lefolytatását, akinek követelése áll fenn a vagyontárgyra vonatkozóan. Szabályait a évi V. törvény IX. fejezete tartalmazza. Igényérvényesítés fedezetelvonás esetén: A Ptk § szerinti feltételek megléte esetén a hitelező pert indíthat a fedezetelvonó szerződés alanyaival szemben, s kéri, hogy a bíróság annak tőrésére kötelezze őket, hogy a követelést a szerződéssel elvont vagyontárgy bírósági végrehajtás útján való értékesítéséből kielégíthesse. A fedezetelvonó szerződés a hitelezővel szemben hatálytalan. Amennyiben az lenne megállapítható, hogy a szerződés semmis és a szerződéskötést megelőző állapot helyreállítható, a hitelező ilyen irányú keresetet előterjeszthet, mert jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a vagyontárgy visszakerüljön az adós tulajdonába, s az adóssal szemben folyó végrehajtást foganatosítani lehessen a vagyontárgyra.


Letölteni ppt "1 Sikeres követelésbehajtás Dr. Pestovics Ilona - 2011. április 19."

Hasonló előadás


Google Hirdetések