Dr. Csányi Sándor, OTP Bank Nyrt., elnök-vezérigazgató

Az előadások a következő témára: "Dr. Csányi Sándor, OTP Bank Nyrt., elnök-vezérigazgató"— Előadás másolata:

1 Dr. Csányi Sándor, OTP Bank Nyrt., elnök-vezérigazgató
Változó körülmények – változó bankok – egy közép-kelet-európai bankcsoport irányítójának szemszögéből Dr. Csányi Sándor, OTP Bank Nyrt., elnök-vezérigazgató

2 A CEE bankok arany kora után, 2009-ben a mérleg és az eredménykimutatás minden sora mögött kihívások sorakoznak CEE* bankok - Mérleg Milliárd USD 2003 2007 CAGR 2009 Válság okozta kihívások Hitelállomány bővülésének leállása Bankok iránti bizalom hiánya több országban betétkivonáshoz vezetett Külső piaci finanszírozás beszűkült, anyabankok korlátozottan tudnak/akarnak forrást biztosítani Ügyfélhitel 218 606 29% 5%-15% közötti csökkenés Ügyfélbetét 239 521 21% Stagnálás, enyhe növekedés Külső finanszírozás** 64 240 40% Szinten maradás Saját tőke*** 23 59 26% Növekedés magasabb CAR-hoz CEE* bankok - Eredménykimutatás Milliárd USD Betétekért folyó verseny magas kamatokkal Piaci és hitel-kockázati felárak bizonytalanok Hitelbírálat szigorítása Adósvédelmi program kialakítása Hálózat felkészítése a hitelrestrukturálási és behajtási ügykezelésre Létszám racionalizálás Működési hatékonyság fokozása Bevétel 22 53 24% Stagnálás, enyhe csökkenés, core bevétel robosztus Kockázati költség -3 -8 27% Nagy emelkedés Működési költség 15 29 18% Stagnálás, enyhe csökkenés Adózott eredmény 3 13 41% Jelentős visszaesés, de számos banknál pozitív marad Margin 3,8% 3,2% -0,1%p C/I 66,4% 54,5% -3,0%p ROE 18,6% 27,3% +2,2%p Forrás: McKinsey GBP, BIS, OTP *CEE includes: Bosnia and Herzegovina, Bulgaria, Croatia, Czech Republic, Estonia, Hungary, Kosovo, Latvia, Lithuania, Macedonia FYR, Poland, Romania, Serbia, Slovakia and Slovenia; **Az egyes országok bankrendszeri külső adósságának összege, nem konszolidált számok (pl.: OTP által Ny-Eu-ból felvett, de leányváll-oknak továbbadott hiteleket duplán tartalmazza); ***Tőkemegfeleléshez szükséges tőke 2

3 Tradícionális banki modell Új üzleti modell kísérlete
A CEE régióban a konvergencia és az olcsó források fűtötték a tradicionális banki modell növekedését, míg a fejlett világban új üzleti modell alakult ki – de nem vezetett tartós sikerre Növ. CEE régió bankjai Fejlett világ bankjai Adózott eredmény mrd USD +50% +300% 2003 2007 2003 2007 Tradícionális banki modell Új üzleti modell kísérlete Üzleti modell Meg-takarítók Hitelfelvevők Bank Fekete Doboz Hitelfelvevők Bank Betétesek Bankok Befek-tetési alapok Biztosítók Befektetési bankok értékpapírosítás összecsomagolás Hitelminősítők Hitelbiztosítók Kockázat a bankban marad, állományfüggő bevétel Ügyfelek közvetlen ismerete Kockázatkezelés folyamatos és közvetlen Kockázat – legalábbis elvileg – a bankon kívülre kerül Jutalék alapú bevétel Emiatt minél több ügyfél elérése a cél Kockázatkezelés közvetett és háttérbe szorul Forrás: McKinsey GBP, CFC, OTP 3

4 9,3% A konvergencia – ami a régió növekedésének fő hajtóereje – az elmúlt években a globális likviditásbőséggel együtt gyors – néhol túl gyors - növekedést eredményezett Közép – Kelet Európában Munkatermelékenység a régióban és Németországban (1 EUR bérköltséggel előállítható hozzáadott érték) Éves átlagos lakossági banki GDP-arányos hitelflow-k (a GDP %-ában, átlaga) +35% +34% Átlagos különbség: +4,1% Konvergencia Ipar, Németo.Ipar, Németo. Ipar, CEE* Verseny-szektor, Németo.Verseny-szektor, Németo.Verseny-szektor, Németo. Verseny-szektor, CEE*Verseny-szektor, CEE*Verseny-szektor, CEE* BG CZ HU PL SK GR P SP A régió kockázati megítélésének alakulása őszéig (bp; a magasabb érték kockázatosabb állapotot jelöl) A 2000-es években a régió alacsony bérszintje, a magas megtérülési ráták és az egyre erősödő kockázati étvágy egyre több tőkét vonzott a kelet-európai országokba, mind banki, mind nem-banki csatornákon keresztül. A pénzbőség a pénzügyi közvetítőrendszer intenzív mélyüléséhez vezetett, ugyanakkor annak mértéke közel sem volt példátlan. „Olcsó pénz” Forrás: Eurostat, Bloomberg, központi bankok *CEE: Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Bulgária 4

5 A válság az exportkereslet és a tőkebeáramlás visszaesésén keresztül a reál-konvergencia átmeneti lassulását eredményezi, de a por elültével ismét elindul majd a felzárkózás A régióba* áramló tőke mennyiségére vonatkozó várakozások (milliárd dollár) A GDP 2009-es növekedésére vonatkozó várakozások alakulása (év/év) Konvergencia Az 5 éves CDS-felárak alakulása a régióban (régiós átlag) A kockázati étvágy csökkenése miatt lényegesen kevesebb és drágább tőkebeáramlás várható. Különösen az adósságtípusú forrás-beáramlás esik majd vissza. A várakozások szerint mérséklődik majd a beáramló FDI mennyisége is, a IV. és a rendelkezésre álló I. negyedévi adatok nem sugallnak drámai visszaesést. 2010 után ismét a felzárkózás határozza majd meg a régiós folyamatokat, mert a konvergencia mozgatórugói (bérelőny, egységes piac, integrált bankrendszer és vállalati szektor) nem sérültek. „Olcsó pénz” Forrás: Consensus Economics, Bloomberg * A leányvállalati országok együttes folyó fizetési mérleghiányára vonatkozó várakozások összege 5

6 Az elapadó hitelkínálathoz a háztartások alacsonyabb fogyasztással alkalmazkodnak, de a szűkülő vállalati hitelkínálat mély recesszióval és drasztikusan emelkedő munkanélküliséggel fenyeget A háztartások nettó finanszírozási képessége és bankhitel-felvétele Magyarországon (a GDP %-ban) Vállalati finanszírozási igény és nettó bankhitel-felvétel Magyarországon (a GDP %-ban) A háztartások a fogyasztási és a lakás-beruházási kiadásaik visszafogásával reagálnak a hitelkínálat visszaesésére A szektor nettó finanszírozási képessége a hitelfelvétel visszaesésével automatikusan emelkedik A vállalatok beruházási célú hitel-kereslete csökkent,, de az értékesítés visszaesése megnövelte a szektor finanszírozási igényét és a forgóeszköz-hitel kereslet. Rövid távon a vállalatok pénzügyi eszközeik leépítésével tudnak alkalmazkodni, de a tartós forrásszűke megugró vállalati csődhullámhoz és drasztikusan emelkedő munkanélküliséghez vezethet. Forrás: MNB * Szezonálisan igazított, évesített adatok, a háztartások nettó finanszírozási képessége előzetes adat 6

7 0,5 A hitelfeltételek szigorodása, az árak emelkedése és az ügyfelek jövő iránti bizalmatlansága a háztartási hitelfelvétel visszaesését eredményezte HUF EUR deviza CHF Árak* változása (lakáscélú hitelek) Partneri értékesítés arányának változása, OTP lakáscélú és szabad felhasználású hitelek 60% 50% 40% +36%p 30% 20% 10% 0% 2005 Q12005 Q1 2005 Q32005 Q3 2006 Q12006 Q1 2006 Q32006 Q3 2007 Q12007 Q1 2007 Q32007 Q3 2008 Q12008 Q1 2008 Q32008 Q3 2009 Q12009 Q1 2003.dec 2004.dec 2005.dec 2006.dec 2007.dec 2008.dec 2009.már Szerződéses összeg - lakáscélú és szabad felhasználású hitelek (mrd Ft)** Elő-végtörlesztés arányának változása, OTP 2005 Q1-hez képest, lakáscélú és szabad felhasználású hitelek -68% 2005 Q12005 Q1 2005 Q32005 Q3 2006 Q12006 Q1 2006 Q32006 Q3 2007 Q12007 Q1 2007 Q32007 Q3 2008 Q12008 Q1 2008 Q32008 Q3 2009 Q12009 Q1 *A 3 legkedvezőbb, nem akciós kamatperiódusra vonatkozó banki hiteldíj ajánlat átlaga; HUF=új lakásra felvehető támogatott; 5 év fix lakáshitel átlagos hiteldíja; ** szabad felhasználású jelzáloghitel adatok az OTP folyósításából becsülve; Forrás: bankok, MNB 7

8 A betétgyűjtési verseny a jegybanki alapkamatot 2-3%-ponttal meghaladó kamatok ajánlására vezette a bankokat piaci súlyozott átlagkamat jegybanki alapkamat Betéti átlag kamat Magyarországon - 9 bank maximum kamatai alapján, % A betéti kamatok III. negyedévig a jegybanki alapkamat körül mozogtak. 2008. negyedévben a forrásgyűjtési verseny fokozódása miatt árverseny kezdődött, aminek hatására a jegybanki alapkamat fölé emelkedtek a kamatok. Az OTP az intenzív betéti verseny ellenére 4 hónap alatt (2008.nov febr.) közel 20%-kal növelte lekötött és megtakarítási forintállományát. Forrás: OTP saját számítás a nagybankok maximumkamat ajánlatai alapján (BankAdat előző negyedéves állománya alapján súlyozott átlagkamat, amely a következő bankokat tartalmazza: OTP, BB, CIB, CitiBank, Erste, UniCredit, K&H, MKB, Raiffeisen)

9 92 Noha sokan említik a magas hazai hitel-betét arányt a sebezhetőség egyik fő okaként, a mutató alapján európai összehasonlításban inkább a középmezőnybe tartozunk A bankrendszer belföldi ügyfélhiteleinek és betéteinek aránya (%, 2008.december 31, bankközi kihelyezések nélkül)

10 6,6% A magyar bankrendszer fontos kincse a megtakarítók bizalma: szemben több országgal - pl. Ukrajnával - Magyarországon nem csökkent a lakossági betétek állománya Forint/euró árfolyam Hrivnya/dollár árfolyam +24% +71% Magyar lakossági betétállomány (Mrd Ft) Ukrán lakossági betétállomány (Mrd UAH) Forint és euró betétflow (Mrd Ft) Hrivnya és dollár betétflow (Mrd UAH) Az árfolyam utolsó negyedévi gyengülése ellenére jelentős forintbetét elhelyezés történt a bankokban. Bár az árfolyamváltozások iránya hasonló volt a két országban, Magyarországon nem nőtt a devizabetétek aránya. Ukrajnában az árfolyam gyengülésével párhuzamosan egyaránt kivonták a dollár és hrivnya betéteket. Az átértékelődés következtében jelentősen nőtt a devizabetétek aránya. Forrás: MNB, Ukrán jegybank 10

11 3,5 A tőkepiacokon keresztüli forrásbevonás lehetőségét a hazai makrogazdaságra vonatkozó várakozások és a külföldi állami garanciával kibocsátott kötvények kiszorító hatása várhatóan még sokáig szűkíti Magyar CDS (bp) Felárak növekedése Állami garanciával kibocsátott kötvények kiszorító hatása A régiós szuverén kibocsátás minimális Magyarország nem bocsátott ki +464bp Benchmark banki nemzetközi nyilvános kötvénykibocsátások (mrd €, kumulálva) 276,7 226,0 5,5% Az állami garanciás kibocsátások közel 100%-a AAA besorolású 6,3% állami garancia nélkülállami garancia nélkül 152,4 5,9% 80,3 94,5% 93,7% állami garanciávalállami garanciával 38,7 6,1% 94,1% 0,0% 93,9% 100,0% A nemzetközi nyilvános kötvénykibocsátás lehetősége korlátozott, de az OTP saját forrásgyűjtése és megfelelő tartalékai megbízható likviditási helyzetet biztosítanak Sovereign és supranational* kibocsátások 2008.nov.1. – 2009.márc.31. (mrd €) Σ=213,4 Lengyelország : 1mrd€ 1,6% Szlovénia : 1mrd€ : 1,5mrd€ 149,2 26,4 Supranational America, Asia, Austr.America, Asia, Austr. WE CEE Forrás: Bloomberg *Nemzetközi szervezetek kibocsátásai: African Development Bank, Asian Development Bank, European Bk Recon & Dev, European Community, European Investment Bank, Intl Bk Recon & Develop, Nordic Investment Bank

12 A deleveraging biztató gyorsasággal halad a fejlett bankrendszerekben, míg a korábban is prudensebb CEE régióban lassabb A hitel/tőke arány várható csökkenése Európában és a világban* A hitel/tőke arány alakulása a régió országaiban** 2008 2008Q2 2008Q3 2008Q4 2009Q1 2009E 14-19 17 10-14 -11% +17% -11% -0,5% 0,7% Nyugat-Európa Világ HU SK PL CZ BG A régiós bankok tőkeáttétele jelentősen a nyugat-európai szint alatt marad A leverage a régió legtöbb országában – megfelelően a fejlett bankrendszereknél tapasztaltaknak – csökkenő trendet mutat Magyarországon a (forint-állományokból számított) arány az árfolyam gyengülésének hatására emelkedik * Forrás: McKinsey, Nemzeti Bankok ** helyi devizanemben megadott állományokból számítva

13 Közép-Kelet-Európa Nyugat-Európa
A közép-kelet-európai bankszektor 15%-os növekedéséhez a nyugat-európai új lakossági megtakarítások mintegy 3-4%-a szükséges évente Közép-Kelet-Európa Nyugat-Európa Az eurózóna új megtakarításainak alakulása (Mrd EUR) A KKE* bankszektor finanszírozási igénye (Mrd EUR) Az Eurózóna országaiban évente több száz milliárd euró új megtakarítás keletkezik a háztartásoknál A hitelállomány évi 15%-os bővülésének finanszírozási igénye 83 mrd euró lenne, ebből 57 mrd eurót fedeznének az új betétek, 5 mrd eurót a bankrendszer nyeresége, így egy egészséges növekedés külső forrásigénye alig 21 mrd euró Ez alapján a 2007-ben létrejött új nyugat-európai lakossági megtakarítások 3,6%-a elég lenne a régiós bankszektor 15%-os növekedéséhez szükséges külső finanszírozási igény kielégítéséhez* Forrás: Eurostat, OTP Bank * Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovákia, Ukrajna. A finanszírozási igény számításnál nem vettük figyelembe Oroszországot, az eddig felhalmozott jelentős folyó fizetési mérleg többlet miatt. 13

14 580 A következetes intézkedéseknek köszönhetően az OTP megbízható likviditási tartalékkal és stabil tőkehelyzettel rendelkezik Likviditás OTP intézkedések Szigorú likviditásmenedzsment Hitelkihelyezések visszafogása, szigorú likviditás monitoring és kontroll Betétgyűjtési kampányok Nemzeti banki intézkedések kihasználása: Repoképes értékpapír kör kiterjesztése Kötelező tartalékráta csökkentése SWAP vonalak Az OTP Csoport likviditási pozíciója (millió EUR) 2.855 2008/12/31 2.409 2009/04/01 1.527 1.527 1.829 1.328 Likvid eszköz+MNB repóképes ép. Lejáró köt. 1 éven belül Nettó likviditási tartalék Tőke Tőke Tőke OTP intézkedések OTP Garancia eladása Alkalmazkodás az osztalékpolitikában OTP Csoport CAR 2007.vége 13,4% +2,0%p 2008.vége 15,4%

15 1.437 Az OTP a válság miatt növekvő kockázatokat a hitelfolyósítások visszafogásával, szigorításával és az Adósvédelmi Programmal csökkenti Hitel folyósítások (negyedéves, Mrd Ft) 2008 novemberétől Devizahitelezés visszafogása (CHF helyett EUR; JPY csak privát banki ügyfeleknek) Szigorúbb maximális LTV alkalmazása (új maximum: 60-75%) Óvatosabb ingatlan értékelés Jövedelemigazolás nélküli konstrukciók felfüggesztése 2009-ben Forintban fix törlesztő részlet és termékcsomag kialakítása az EUR hiteleknél is Új folyósítás kockázatainak csökkentése -48% jelzálog- hiteljelzálog- hitel személyi kölcsönszemélyi kölcsön -45% 071Q 072Q 073Q 074Q 081Q 082Q 083Q 084Q Meglévő elemek Prolongáció, szüneteltetés, halasztás, forintra való átváltás, adósságrendezés Díjmentes előtörlesztés február 28-ig Keretcsökkentési megállapodás a folyószámlahiteleknél Szerződésmódosítási- és ügyintézési díj elengedése devizahitelek futamidő-hosszabbítása esetén, forinthitelre történő kiváltás során kedvezmények Háztartás költségvetésének átalakítására vonatkozó tanácsok Új lehetőségek kialakítása Részvétel a „Lakásmentő csomagban” Törlesztőrészlet csökkentésének rugalmas biztosítása átmeneti időszakra Konstrukció módosítási lehetőség ajánlása Adósvédelmi programot igénybevevők száma, és aránya, OTP* ~3.000 <1% Adósvédelmi Program ~6.100 20% *Ukrajna: ápr. 30-i állapot alapján

16 Az árfolyamhatás néhány hónap eltéréssel jelentkezik
A késedelembe eső lakossági hitelek aránya a várakozásoknak megfelelően alakul: itthon emelkedésnek indult, Ukrajnában már lassul a romlás üteme OTP Bank** HU jelzáloghitelek DPD60+ arányának* havi változása ( =100) CJSC OTP Bank jelzáloghitelek DPD60+ arányának* havi változása ( =100) árfolyamsokk árfolyamsokk 2009 M82009 M8 2008 M92008 M9 2008 M M10 2008 M M11 2008 M M12 2009 M12009 M1 2009 M22009 M2 2009 M32009 M3 2009 M82009 M8 2008 M92008 M9 2008 M M10 2008 M M11 2008 M M12 2009 M12009 M1 2009 M22009 M2 2009 M32009 M3 Az árfolyamhatás néhány hónap eltéréssel jelentkezik A márciusi ukrán adatok alapján az első felugrás után Magyarországon is lecsengés várható. *60 napon túli késedelmes hitelek az összes hitel arányában **JZB-vel együtt 16

17 30,3 A vállalatok sokktűrő képességét Magyarországon a megszokottá vált volatilis gazdasági környezet mellett a nemzetközileg alacsony és jelentős részben az anyavállalatokkal szembeni adósság is erősíti A nem pénzügyi vállalatok GDP arányos nettó* adóssága** (2007, %) A nem pénzügyi vállalatok*** GDP arányos bruttó adósságának összetevői (%) Egyéb külföldi adósságEgyéb külföldi adósság Külföldi adósság - tulajdonosi hitelKülföldi adósság - tulajdonosi hitel 19,3 20,0 Belső adósság BE SK PL HU RO FR FI NL LT GR DE NO AT IT EE LV SI DK PT SE BG ES 2007Q4 2008Q4 Alacsony eladósodás nemzetközi összevetésben Ezen belül is jelentős, közel 30% az anyavállalati hitelek súlya Megszokott a volatilis gazdasági és szabályozási környezet, gyors alkalmazkodás a múltbeli sokkokhoz (rendszerváltás, orosz válság, fiskális sokkok) Forrás: Eurostat, MNB; *A nettó adósság = bruttó adósság- bruttó adósságtípusú követelés. A korrekciót a legtöbbször csak pénzügyi hídként működő SCV jelentős súlya indokolja, ** SCV vállalatokkal együtt (az Eurostat nem közöl SCV vállalatok nélküli adatokat), *** SCV vállalatok nélkül 17

18 = Közép-Kelet- Európa Subprime (2008)
6,6% A régiós bankrendszer nem hasonlítható a subprime szegmenshez: a jó ügyfelek szűk körének történő hitelkihelyezés jellemezte, konzervatív kockázatkezelés mellett Közép-Kelet- Európa = Subprime (2008) Ügyfélkör Az alacsony, egyensúly alatti penetráció (Nyugat Európa 60%) A bankolás még mindig csak arra az ügyfélkörre jellemző, ami mindenhol banki ügyfél Magas, egyensúly feletti penetrációs (100% felett) Ezt a subprime szegmenssel érték el, ami valójában nem banki ügyfélkör Hitelezés A kockázat marad a mérlegben: cél a legtöbb jó hitel Konzervatív hitelezés magas marzs alacsony loan-to-value szigorú feltételek erős dokumentáció A kockázat a magas deviza-arány, de a legtöbb országban a konvergencia középtávon nagy biztonságot jelent Értékpapírosítás, a kockázat kikerül a mérlegből: cél a legtöbb kihelyezett hitel Agresszív hitelezés nagyon alacsony marzsok 100% feletti loan-to-value enyhe feltételek alacsony dokumentáltság

19 = Közép-Kelet-Európa Délkelet-Ázsia (2008) (1997-98)
6,6% A jelenlegi válság Közép-Kelet-Európában számos szempontból különbözik az as délkelet-ázsiai válságtól, így jó eséllyek kisebb banki veszteséggel is jár majd Közép-Kelet-Európa = Délkelet-Ázsia (2008) ( ) Makrogazdasági keretek Privatizált bankrendszer és reálgazdaság Kismértékű és szűk fókuszú állami beavatkozások Nem jellemző az állami garanciavállalás Széleskörű állami garanciavállalások Erős állami beavatkozás a gazdaságban Kormányzati-banki-vállalati összefonódások Mikrogazdasági keretek Domináns külföldi tulajdon Piaci hitelallokáció Lakosság és vállalatok között kiegyensúlyozott hitelportfolió Meghatározó a hazai tulajdon Nem piaci hitelallokáció Főként vállalati fókuszú hitelezés Sokktűrő képesség Bázel II. alapelvek, erős tőkeellátottság Alacsony NPL ráták a válság előtt Lejáró adósságot megújítják az anyabankok Alacsony tőkemegfelelés (CAR<8%) Magas NPL ráták a válság előtt A lejáró adósságot nem tudták a piacról megújítani

20 5.000 Az első negyedévben a megtakarítási programok voltak a banki médiakommunikáció frontvonalában Q1 Q2 Q3 Q4 Médiaköltés Mio Ft Megtakarítások (betét, értékpapír, befektetési jegyek) 2007 8.430 +48% 13,4% 2008 12.485 +157% 2009 44.701 Lakáshitel 39.431 13.248 2007 6.209 -26% IV. negyedév 12.337 2008 4.569 2009 -60% 9.278 III. negyedév 9.647 Fogyasztási hitel (JETI-vel) 13.847 2007 12.264 II. negyedév 8.953 -13,2% +14% 7.227 2008 13.921 -73% I. negyedév 8.494 8.329 2009 7.227 2007 2008 2009 Image 2007 7.316 +22% 2008 8.901 -62% 2009 Forrás: Café Média, lista áron

21 5% Költséghatékonyságát tekintve az OTP 2008-ban Európa élmezőnyében szerepel, 2009-ben a régiós versenytársakhoz hasonlóan az OTP is szigorú költségcsökkentési intézkedéseket tervez 2008* Cost/Income (%) BEUBANK Index** elemei*** és OTP Bejelentett hatékonyságnövelő intézkedések a régióban Létszámcsökkentés mértéke Egyéb bejelentett intézkedések 80 100 300 700 60 40 78,9 Számtani átlag OTP nélkül egyszeri eredményhatások nélkül 20 500 HU 8,0% 2009-es admin ktg-ek a 2008-as szinten maradnak Változatlan fiókszám UKR 10,0% létszámstop Opex növekedés: max. 3,5% Szigorú bérkontroll IT ktg-ek csökkentése 3,6% es költségek a 2008-as szint alatt HU 8,0% HU 5,5% C/I ráta 50% körül IT ktg-ek csökkentése Csoport 4,5% Forrás: Bloomberg, vállalati jelentések *tényszámok, ahol ez nem állt rendelkezésre ott a várakozások konszenzusa; **Bloomberg Európai bank Index; ***BEUBANK index európai bankjai 21

22 Elhúzódó recesszió esetén a régió relatív pozíciója jelentősen romlana
A régió bankszektora a fellendülés nyertese lehet, de az elhúzódó válság nagymértékben ronthatja az eredményességét Normál fellendülés esetén a régió az egyik legvonzóbb profillal rendelkezik Kockázati költséggel csökkentett árbevétel évesített növekedése (CAGR) ,% Globális banki árbevétel kockázati költségek után (Mrd USD, McKinsey Global Banking Pools) A Közép-Európa Normál fellendülés esetén a javuló finanszírozási környezetben folytatódik az állománynövekedés és a régiós bankok megőrzik az eddigi jövedelemtermelő képességüket. Elhúzódó válság esetén a magas kockázati költségek és a beszűkülő pénzpiacok drámaian rontják az eredményességet. OKAI: A régió erősebb kiszolgáltatottsága: export intenzív külföldi tulajdon magas aránya külföldi finanszírozás magas aránya Tartós recesszió esetén a rosszabb fiskális helyzet miatt magasabb bedőlési arányok Nyugat-Európa Ázsia Kelet-Európa Közel-Kelet B Észak-Amerika Afrika Latin-Amerika C Elhúzódó recesszió esetén a régió relatív pozíciója jelentősen romlana Kockázati költséggel csökkentett árbevétel évesített növekedése (CAGR) ,% Közel-Kelet Afrika Észak-Amerika SZCENÁRIÓK Ázsia A “Normál fellendülés” Nyugat-Európa Latin-Amerika B “Krónikus visszaesés” Közép-Európa Kelet-Európa C “Degeneráció” Forrás: McKinsey GBP, OTP 22