Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Előadó: Dr. Gál Jolán 2013. december 12..  Összevont (konszolidált) beszámolóra vonatkozó szabályozás módosításai: 1. Az anyavállalatnak nem kell az.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Előadó: Dr. Gál Jolán 2013. december 12..  Összevont (konszolidált) beszámolóra vonatkozó szabályozás módosításai: 1. Az anyavállalatnak nem kell az."— Előadás másolata:

1 Előadó: Dr. Gál Jolán december 12.

2  Összevont (konszolidált) beszámolóra vonatkozó szabályozás módosításai: 1. Az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két – egymást követő- üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a.) a mérlegfőösszeg 5400 millió Ft-ot, b.) az éves nettő árbevétel 8000 millió Ft-ot, c.) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt (Sztv.117. § (1)

3  2. Összevont ( konszolidált) beszámoló Könyvvizsgálata, könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok ellátása január 1-től hatályos előírása: a.) Azon vállalkozások esetében amelyek a nemzetközi számviteli standardok (IFRS) szerint állítja össze az összevont (konszolidált beszámolóját jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgáló feladatok ellátására csak akkor adható kamarai tag könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) részére megbízás, ha rendelkezik IFRS minősítéssel b.) a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítását, vezetését, az éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítését olyan személy végezze, aki - IFRS regisztrált szakterületen szerepel a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásában, vagy IFRS minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló ( Sztv. 10. § (5)-(6) bek.

4 Közbenső mérleg  A Sztv. 21. § a saját tőke évközi megállapítására vonatkozóan: - ha jogszabály a vállalkozó saját tőkéjének évközi megállapításáról, vagy figyelembe vételéről rendelkezik, eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában saját tőke alatt a jogszabály előírásának megfelelő időpontra, mint mérlegfordulónapra elkészített közbenső mérlegben kimutatott saját tőkét kell érteni(Sztv.21. § (6) bekezdés

5  Éves beszámoló készítése devizában (Sztv.20. § (4)-(5) bekezdés kiegészült - bármely vállalkozó az euróban, vagy USA dollárban készítheti el az éves beszámolóját, az erre vonatkozó feltételek nem változtak.  Devizás tételek forint értékének meghatározása (Sztv. 60. § (4)-(5). bekezdés kiegészítése - az Európai Központi Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani

6  A külföldi pénzértékre szóló tartozások halasztott ráfordításként kimutatott összegének megszüntetésére vonatkozó szabályozás módosítása (Sztv. Átmeneti rendelkezések 38.pont) A módosítás a Sztv.33. § (2)-(4) bekezdését érinti. -A külföldi pénzértékre szóló tartozások december 31-ig történő lejárat előtti egyösszegű visszafizetése esetén a halasztott ráfordítás a vállalkozó saját döntése alapján a visszafizetés üzleti évében és az azt követő két üzleti évben, három egyenlő részletben is megszüntetheti

7  Eredménytartalék csökkenésének jogcímei Sztv. 37. § (2) bekezdés g. pontja kiegészült - a pénzmozgással, illetve eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján eredménytartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét, ideértve a gazdasági társaság, szövetkezeti tagsági jogviszony megszűnésének időpontjában fennálló vagyonának a megszűnt tagsági jogviszonyra jutó része a jegyzett tőke, a tőketartalék és az eredménytartalék arányos részét meghaladó összegét is.  Szt. 39. § (2) bekezdése kiegészül (2a) pont. - Ha a jóváhagyott osztalék, részesedés, kamatozó részvények kamata kötelezettségként kimutatott összegének teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a juttatás teljesítéseként átadott eszközt az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni.

8  Sztv. 77.§ (1) bekezdés egyéb bevételek b) pontja és a 81. § (1) bekezdés egyéb ráfordítások b) pontja kiegészül - a behajtási költségátalányok jogcímmel Kapcsolódó jogszabály : Ptk. 301/A. § késedelmi kamatra vonatkozó szabályozása július 1- től. A módosítás a jegybanki alapkamat figyelembe vételének időpontjára, mértékér és a behajtással kapcsolatos költségek megtérítését érinti. - Késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat nyolc százalékkal növelt értéke - A jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére legalább 40 eurónak megfelelő forintösszeget megfizetni. Az átszámítást a késedelmi kamatfizetés kezdőnapján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon kell elvégezni.

9  Könyvvizsgálati értékhatár módosítása nettó árbevétele 300 millió forint felett  Sztv.155. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltakat nem alkalmazhatja a tárgyévi üzleti évet követő üzleti évben az a vállalkozó, ha a tárgyévi üzleti év mérlegfordulónapján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt – az adózás rendjéről szóló törvény szerinti - köztartozása van. Ebben az esetben mindig kötelező a könyvvizsgálat.

10  Kiegészül a Sztv. 40. § (4), a 42. § (6), a 91. § b) pont Átváltoztatható kötvény részvénnyé történő átalakítása szöveg. „ Átváltoztatható, átváltozó kötvény részvénnyé átalakítása” szövegrészre.. Eszközök bekerülési értéke Sztv. 47. § (10) bekezdéssel egészül ki. - Az eszköz bekerülési értékét módosítja az a felek között utólag elszámolt, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözet A fenti szabály miatt a Sztv. 73. § és 78. §. is új bekezdéssel egészül ki. Kapcsolódó jogszabály : évi LXXXI. törvény a társasági adóról és osztalékadóról.

11  A számviteli törvénybe újra bekerült az Országos Számviteli Bizottság. A törvény tartalmazza a számviteli bizottság feladatát és működésének szabályozását.

12 A módosítás területei:  1. § (3) bekezdés h) pont Könyvvizsgáló Közfelügyeleti Bizottság helyett, a könyvvizsgálói közfeladatokat ellátó szervezet (továbbiakban: közfelügyeleti hatóság)  149. § ( 1) bekezdés kiegészül A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység megfelelő ellátásának biztosítása céljából a kamara a kamarai tag könyvvizsgálók, a könyvvizsgáló cégek könyvvizsgálói tevékenységét minőségbiztosítási rendszer keretében folyamatosan ellenőrzi (kamarai minőségellenőrzés)  149. § (2) bekezdés módosul és kiegészül A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát ellátó kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek tevékenységét a közfelügyeleti hatóság minőségbiztosítási rendszer keretében folyamatosan ellenőrzi ( a továbbiakban: minőség-ellenőrzés).

13  2. § 4.pont Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete helyett Magyar Nemzeti Bank szerepel  3. § 14.pont Egyéni könyvvizsgáló magánszemélyként is végezhet könyvvizsgálatot nem kell egyéni cégnek lenni. Ezzel a szabályozással egyidejűleg hatályát veszti a 9. § (3) - (4) bekezdése, 34. § (1) és a 35.§ is. A kamara december 31- ei hatállyal hivatalból törli a könyvvizsgáló cégek nyilvántartásából az egyéni vállalkozókat.  120.§ (6) bekezdés módosul A kamarai tag könyvvizsgáló legfeljebb két alkalommal töltheti be ugyanazt a tisztséget  126. § (1) bekezdés kiegészítésre került a főtitkárra vonatkozó követelményekkel.

14  A rendelet kiadásának előzményei: Pénzügyi válság szeptember 15. Lehman Brothers, Bear Sterns Szabályozott piacon kívüli OTC derivatív (származtatott) ügyletek szabályozásának felülvizsgálata. A vizsgálat megállapításai: = hatalmas méretű piac, = nem kellően egyértelmű (transzparens ) = nem kellően szabályozott = rendszerszintű kockázat (globális piac) Pittsburgh G20 nyilatkozat Szabályozás: USA (Dodd-Frank Act) Európai Unió (EMIR) Megj: EMIR = (European Market Infrastructure Regulation); OTC = (Over The Counter)

15  Az EMIR augusztus 16-án lépett hatályba. A szabályozás azokra a származtatott ügyletekre vonatkozik, amelyek megkötése nem az Európai Unió szabályoknak megfelelő szabályozott piacon (tőzsdén, vagy nem azzal egyenértékűnek tekintett harmadik országbeli piacon került sor.  Az EMIR fő célja az Európai Unió OTC derivatív piacai működésének javítása, a cél megvalósulását a következőkkel kívánja elérni: - az OTC derivatív ügyletekre a központi elszámolási kötelezettség bevezetése, - az átláthatóság növelése érdekében az OTC derivatív ügyletek kereskedési adattárházakba történő jelentésével. A rendelet egységes szervezeti, üzletmeneti és prudenciális sztenderdeket ír elő a központi szerződő felek (CCP) és a központi adattárházak (TR) számára Megj: CCP = (Central Counterparty Clearing); TR = (Trade Repository)

16  Az EMIR előírásai a pénzügyi és nem pénzügyi szerződő felekre is vonatkoznak (függetlenül azok típusától és méretétől)  Pénzügyi szerződő felek : - a befektetési vállalkozások, - hitelintézetek, - biztosítási vállalkozások, - életbiztosítással foglalkozó biztosítóintézetek, - átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások, - foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények, - alternatív befektetésialap-kezelők által kezelt alternatív befektetési alapok. (EMIR 2. cikk 8. pontja alapján)

17  Nem pénzügyi szerződő felek: - Az Unióban székhellyel rendelkező vállalkozás, - Ebbe a körbe tartoznak a magánszemélyek is. (EMIR 2. cikk 9. pont)

18 EMIR előírások: - Minden megkötött derivatív (származtatott) ügyletet be kell jelenteni a kereskedési adattár felé, valamennyi (OTC és tőzsdei) derivatív ügylet vonatkozásában - Mindkét szerződő fél köteles minden egyes ügyletet jelenteni. - A nem központi, hanem kétoldalú elszámolási ügyletek esetében kockázat csökkentési technikák alkalmazása. - Központi szerződő fél beiktatása a megadott küszöbérték felett

19  Jelentéstételi kötelezettség A jelentést az adattárak részére kell megtenni jelenleg 6 kereskedési adattár (TR) kapott engedélyt. Bejelentési kötelezettség február 12-től kezdődik. Bejelentési kötelezettség azon ügyletek vonatkozásában áll fenn amelyek: - megkötésére augusztus 16. előtt került sor és amelyek még nem záródtak le, - megkötésére augusztus 16-án, vagy azt követően került sor Bejelentési kötelezettség az ügylet megkötését követő munkanapon. Az ügyletek bejelentési határideje a bejelentési kötelezettséget megelőzően kötött ügyletek esetében a következő: - Ha az ügylet a jelentés időpontjában meg nem záródott le akkor 90 napon belül kell bejelenteni, - Ha az ügylet már lezáródott, de augusztus 16-án még nyitott volt akkor 3 éven belül kell lejelenteni.

20  Kockázatcsökkentési technikák alkalmazása A nem központi, hanem kétoldalú elszámolási OTC derivatív ügyletre új kockázatcsökkentési előírások, ezek: a) az ügyletek időben történő megerősítése (visszaigazolása) b) portfólió egyeztetés c) eljárás a vitás kérdések kezelésére d) portfólió esetleges összevezetése e) kezdeti és változó biztosíték nyújtása (2015-től) f) Napi értékelés Megjegyzés: az e) és f) pont csak a klíring küszöbérték feletti pénzügyi és nem pénzügyi szerző felekre vonatkozik.

21  Központi szerződő fél (CCP) beiktatása Központi szerződő fél beiktatására abban az esetben kerül sor, ha az ügylet a szabályozásban meghatározott küszöbérték felett van. A küszöbértéket egy 30 napos átlagos pozíció alapján derivatíva típusonként meghatározni. A küszöbértékek: - hitel és részvény derivatíva 1 milliárd EUR - minden egyéb derivatíva esetén 3 milliárd EUR A küszöbérték elérését, vagy a küszöbérték alá kerülést a nem pénzügyi szerződő feleknek be kell jelenteni az Európai Értékpapír- piaci Hatóságnak (továbbiakban: ESMA) és a MNB-nek. Megj: ESMA (European Securities and Market Authority)

22 Hatásköre: - A kereskedési adattárak (TR) nyilvántartásba vétele, felügyelete Feladata: - A technikai standardok kidolgozása - Ajánlások és iránymutatások Jelen időpontig kidolgozott és megjelent standardok: - 3 végrehajtás-technikai standard (implementing technical standard ITS) - 6 szabályozástechnikai standard (regulatory technical standard RTS) Forrás:

23 Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt. (KELER) - adatközvetítőként történő működés, ennek keretében = kapcsolat kiépítése egy kereskedési adattárral (TR) és felé továbbítja a piaci szereplők jelentéseit, = biztosítja, hogy rajta keresztül a piaci szereplők jelentési kötelezettségüknek eleget tudjanak tenni. - Célja a kereskedési adattári engedély megszerzése.

24 Hitelintézeti könyvvizsgálat - Bank szakosított hitelintézet, fióktelep, prudenciálisan működő vállalkozás összesen : 32 db ebből: „Big4”által könyvvizsgált 24 db Egyéb könyvvizsgáló 8 db - Takarékszövetkezet összesen: 125 db Könyvvizsgáló 45 fő Különjelentések értékelése A beküldött különjelentések értékelésére a felügyeleti hatóságnak értékelési rendszere van, un. Szöveges információ feldolgozó program. Az értékelés felépítése: - a könyvvizsgáló - a különjelentés formai megfelelősége - az értékelés szakmai helyessége - a tőke helyzet - vállalatirányítási, működési kockázatok - Intézkedés

25  A különjelentésen kívüli értékelések: - folyamatos felügyelés során végzett értékelések - átfogó, eseti vizsgálatok megállapításai A különjelentések értékelése Az értékelés a évi különjelentéssel kapcsolatos megállapításokhoz történt. Az értékelés eredménye: Javulás következett be két terület kivételével, ezek: - Negatív bizonyosság - Hiányzik a könyvvizsgáló véleménye, értékelése( leíró jellegű)

26  Jövőbeni célok: - Szorosabb együttműködés a könyvvizsgálóval, - A tapasztalatok egyeztetése, - Információ áramlás hatékonyságának növelése, - Folyamatos kapcsolattartás

27  Ámon Gábor  Pintér Zoltán

28  július: Az Európai Bizottság előterjesztése a CRD IV és CRR jogszabályokra  május: CRD IV és CRR javaslat előterjesztése az EU tanácsának  ősz: Parlamenti szavazás a beterjesztett jogszabályokról (ez nem történt meg)  június 26. a rendelet és irányelv elfogadása

29  Az EU Parlament és Tanács 2013/36/EU irányelve a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87 EK irányelv módosításáról  Az irányelv módosítása beépül a Hpt.-be és új kormányrendeletekbe.  Az irányelv témaköre nem változott.

30  Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete ( június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről.  A rendelet közvetlenül hatályos.

31 Tőke fenntartási puffer •a stresszes periódusok alatti veszteségek kezelésére • mértéke: a teljes kockázati kitettség érték 2,5 %-a, amelytől lehetséges a szabályozónak eltérni •intézményi szinten erősíteni a veszteség kezelés képességet •fedezete: elsődleges alapvető tőke Anticiklikus tőkepuffer •a bankszektor védelmének felépítés megnövekedett hitelkihelyezés esetén. •a bankszektor kihelyezési képességének tartós fenntartása •mértéke: a teljes kockázati kitettség 0-2,5%-ig terjedhet, az illetékes hatóság előírása alapján magasabb érték is lehet •a hitel/GDP arány hosszú távú trendjétől való eltérés mérése •Fedezete: elsődleges alapvető tőke Rendszerkockázati tőkepuffer •megelőzni és csökkenteni a hosszú lejáratú nem ciklikus rendszer vagy makró prudenciális kockázatot, amelyet nem fedez más puffer •mértéke 0-3%-ig terjedhet, az illetékes hatóság előírása alapján •más tagállamokban lévő kitettségre is alkalmazható •fedezete: elsődleges alapvető tőke

32 Európai Uniós szinten közös felügyeleti jelentések - Pénzügy jelentések (FINREP) csak konszolidált szinten - Prudenciális jelentések (COREP) egyedi és konszolidált szinten - COREP témakörök = Szavatoló tőke, tőkemegfelelés és kockázatok tőkekövetelménye = Ingatlan fedezet melletti kölcsönből származó veszteségek = Nagykockázati kitettségek = Tőkeáttétel = Likviditás fedezeti követelmény, nettó stabil forrás-ellátottsági követelmény Jelentési gyakoriság - Szavatoló tőke, tőkemegfelelés negyedéves Jelentési időpontok - Május 12, augusztus 11, november 11, február 11. A jelentést első alkalommal egyedi szinten május 30., konszolidált szinten június 30.

33 Köszönöm megtisztelő figyelmüket.


Letölteni ppt "Előadó: Dr. Gál Jolán 2013. december 12..  Összevont (konszolidált) beszámolóra vonatkozó szabályozás módosításai: 1. Az anyavállalatnak nem kell az."

Hasonló előadás


Google Hirdetések