Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Településüzemeltetés (Közigazgatási Urbanisztika II) INGATLAN- ÉS LAKÁSPOLITIKA A TELEPÜLÉSEKEN.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Településüzemeltetés (Közigazgatási Urbanisztika II) INGATLAN- ÉS LAKÁSPOLITIKA A TELEPÜLÉSEKEN."— Előadás másolata:

1 Településüzemeltetés (Közigazgatási Urbanisztika II) INGATLAN- ÉS LAKÁSPOLITIKA A TELEPÜLÉSEKEN

2 Az ingatlanok csoportosítása

3 • kapcsolatos építésügy • lakásügy

4 Ingatlanpolitika és ingatlangazdálkodás ingatlanpolitikaingatlangazdálkodás a település stratégiai céljainak szolgálatában ingatlanszektor mint az önkormányzati vagyongazdálkodás része

5 Településüzemeltetés (Közigazgatási Urbanisztika II) ÉPÍTÉSÜGYI TEVÉKENYÉG A TELEPÜLÉSEKEN

6 Helyi érdekek figyelembevétele szakmaiság A jogszabályi háttér Rendszerváltás előtti szabályozás • évi LXXVIII. Törvény (az épített környezet alakításáról és védelméről) • 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (az országos településrendezési és építési követelményekről) + Környezeti szemléletmód - Ágazati szemléletmód

7 Építésügy és településrendezés. építésjogi követelmények Az ún. építésjogi követelmények között: építési tevékenységet végezni csak a helyi építési szabályzat, szabályozási terv előírásainak megfelelően szabad Szoros összefüggés a településrendezéssel, illetve annak dokumentumaival

8 A településrendezési folyamatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények a) építésjogi követelmények, b) tilalmak, c) telekalakítás, d) elővásárlási jog, e) kisajátítás, f) helyi közút céljára történő lejegyzés, g) útépítési és közművesítési hozzájárulás, h) településrendezési kötelezések, i) kártalanítási szabályok, j) településrendezési szerződés, k) összevont telepítési eljárás, l)településképi véleményezési eljárás, m) településképi bejelentési eljárás, n) közterület-alakítás. (Étv. 17. §) Ezek közül az egyes ingatlanokhoz (építési telkek, lakói- és egyéb ingatlanok) szorosan nem kapcsolódó jogintézményeket csupán megemlítjük: e) Kisajátítás, f) helyi közút céljára történő lejegyzés, g) útépítési és közművesítési hozzájárulás, h) településrendezési kötelezések, i) kártalanítási szabályok, j) településrendezési szerződés, k) összevont telepítési eljárás, l)településképi véleményezési eljárás, m) településképi bejelentési eljárás, n) közterület-alakítás.

9 A telek Df. egy helyrajzi számon nyilvántartásba vett földterület Újonnan beépítésre vagy jelentős átépítésre kerülő területek esetén a kialakítandó telkekre vonatkozó szabályozást a településrendezési dokumentumok tartalmazzák. Kiterjedésük változtatásának szándéka Telekalakítás • telekcsoport újraosztása • telekegyesítés • telekfelosztás • telekhatárrendezés 338/2006. (XII. 23.) Korm. rend alapján elsőfokú hatóság (mint ingatlanügyi hatóság): a járási – másodfokon a megyei – földhivatal

10 A telekpolitika néhány egyéb sajátos eszköze Telekalakítási tilalom Elővásárlási jog Kisajátítás (2007. évi CXXIII. Tv.) (kivételes esetekben, közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon – teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás) Ök. az eljárást az ingatlan fekvése szerinti általános hatáskörű területi államigazgatási szervnél (fővárosi/megyei kormányhivatalok) kezdeményezi (Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés)

11 Az építési tevékenység építési telkeken (az építésügyi hatósági eljárások szabályait a a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet részletezi) 343/2006. (XII. 23.) Korm. Rend. • Elsőfokú építésügyi hatóság:  járásszékhely települési ök. (fővárosi kerületi ök.) jegyzője • Másodfokú építésügyi hatóság: Fővárosi és Megyei Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége De az úgynevezett kiemelt első fokú építéshatósági feladatok esetében a járási (fővárosi kerületi) hivatal ágazati szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi hivatalok (38), és/vagy a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalok (21) járnak el  utóbbiak látják el minden esetben a műemlékekkel kapcsolatos feladatokat is Az ún. „sajátos építményfajtákra”, ill. repülőterekre, leszállópályákra külön szabályozás

12 • a Kormány által rendeletben (nemzetgazdasági szempontból) kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított általános építésügyi hatósági ügyek, • eljáró hatóságként az összevont telepítési eljárással kapcsolatos ügyek, • integrált hatósági eljárás esetében külön jogszabály szerinti közreműködő vagy társhatósági feladatok, • kihirdetett veszélyhelyzetben szükséges építésügyi hatósági intézkedések megtételét érintő ügyek, • valamint az első fokú általános építésügyi hatóságot érintő kizárási ügyek A kiemelt első fokú építéshatósági feladatok Az úgynevezett építésfelügyeleti feladatok esetében a járási építésügyi hivatalok és/vagy a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalok számos feladatot átvettek az építésügyi hatóságtól, pl.: -építési folyamat felügyelete -építmény műszaki állapotának ellenőrzése - szabálytalan építkezések feltárása

13 Az építési folyamat szabályozása Építési engedély - A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. számú mellékletben sorolja fel az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek körét (Elvi építési keretengedély) -Használatbavételi - bontási - fennmaradási engedélyek Építésügyi bírság Építési tilalom Változtatási tilalom • településrendezési kötelezések (beépítési, helyrehozatali, beültetési) • összevont telepítési eljárás (pl. nagyberuházások esetén) • településképi véleményezési eljárás (hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységek esetén) • településképi bejelentési eljárás (hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységek e.) • településrendezési szerződés

14 Ingatlangazdálkodás a településeken Gazdasági megközelítés (fejlesztés/hasznosítás) Műszaki megközelítés (üzemeltetés/fenntartás) évi XXXIII. Törvény az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról Volt tanácsi kezelésű ingatlanok önkormányzati tulajdonba kerültek Évi CLXXXIX. Törvény VI. fejezet -törzs-, ill. üzleti vagyon elkülönítése (ingatlan-értékkataszter) Településfejlesztés hatékony eszköze Jogi megközelítés (tulajdonviszonyok) (önkormányzati üzemeltetésű /fenntartású ingatlanok esetén)

15 Településüzemeltetés (Közigazgatási Urbanisztika II) LAKÁSPOLITIKA ÉS LAKÁSGAZDÁLKODÁS A TELEPÜLÉSEKEN

16 A lakáspolitika fogalma Törvényalkotói, kormányzati szinten: - a lakásszektor fő változási irányai - a lakáshoz jutás stratégiai céljai -megvalósítás eszközei Piaci hatásmechanizmusok érvényesülésének biztosítása Hátrányos lakáshelyzetű csoportok segítése Települési önkormányzatok helye, szerepe?

17 A lakáspolitika a szocialista korszakban ( ) Az „ötvenes évek”: Az infrastruktúrafejlődés utólagos típusának megfelelően az állami lakásépítések alacsony szintje jellemzi A „hatvanas évek”: A lakásépítési volumen növekedésének kezdete (60 ezer lakás/év) A „hetvenes évek” A lakásépítési volumen növekedése folytatódik (1975: 90 ezer lakás/év),

18 A lakáspolitika jellemzői a késő kádárizmus idején erőteljes redisztribúció a lakás tulajdonlását segítő rendszer állami bérlakásszektor támogatása munkahelyi lakástámogatás - lakásárak a jövedelmekhez képest magasak - állami lakások minősége leromlik TORZ LAKÁSPIAC

19 A szocialista lakáspolitika válsága és bukása (a)Az állam kivonulása a lakásépítésből: (Állami lakásépítések aránya) : 40% : 25% : 13% 1991: 6,4% 1992: 5,2% (b) A lakástámogatási rendszer leépítése: 1989-ben a hosszú lejáratú, fix és alacsony (3%) kamatozású lakáshitelek md forint terhet jelentettek a költségvetésnek

20 Lakáspolitika a rendszerváltás után (a) : „szanálás” -lakásprivatizáció - hitelállomány rendezése (b) : a piaci lakásrendszer alapintézményeinek kiépülése: - építőanyag- és építőipar privatizációja - új pénzintézetek (jelzálogbankok, lakástakarék-pénztárak) - ingatlanpiac intézményei (c) : a lakáspolitika „reneszánsza” a fokozódó állami szerepvállalás azonban szinte reprodukálja az 1990-es állapotokat

21 A lakástámogatási rendszer egyszerűsített ábrája a kilencvenes években lakásbővítési támogatás (félszocpol) közvetlen állami támogatások közvetett állami támogatások Egyéb támogatások szociálpolitikai támogatás → lakásépítési kedvezmény (szocpol) munkahelyi és önkormányzati támogatások állami kamattámogatás ÁFA → SZJA-visszatérítés törlesztési támogatás

22 Lakáspolitikák 2000 után (a) : „Otthonteremtési Program” •jelzálogleveles és kiegészítő kamattámogatás •ÁFA-visszaigénylés újból, SZJA-visszaigénylés megemelése •bizalom a „filtráció” automatizmusában •panelprogram •önkormányzati lakásépítés serkentése (75%-os állami támogatás) (b) : a költségvetésre nehezedő terhek miatt a megszorítások, illetve a kompenzációk sajátos elegye •125/2009. (VI. 15.) Korm. Rendelet: lakástámogatási rendszer felfüggesztése

23 Lakásépítések Magyarországon a rendszerváltás után év épített lakásokév épített lakások A lakásalap pótlásához elegendő 2012: mindössze lakás

24 Egy kellemetlen következmény: a devizahitelezek tündöklése és bukása Romló makrogazdasági helyzet Beszűkülő állami szerepvállalás a lakáspolitikában 2004-től: A forinthiteleknél látszólag kedvezőbb kamatozású devizahitelek De: árfolyamkockázat -> a 2008-ban beköszöntő válság a legrosszabb forgatókönyvet realizálja Mentsük, ami menthető? Végtörlesztés? avagy mi lesz azzal, aki nem volt képes rá? Árfolyamrögzítés Magas jegybanki alapkamat

25 Az árfolyamrögzítésről részletesebben évi LXXV. törvény a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről Hatályos: október 1-jétől (igénylés lehetősége: március 29-ig meghosszabbítva) (max. 20 millió Ft értékű devizakölcsön esetén) Max. 60 hónapos védőernyő, amely alatt az adósok fix árfolyamon (180 HUF/CHF, 250 HUF/EUR, 2,5 HUF/JPY) törleszthetnek Havi törlesztőrészlet árfolyamgát feletti része gyűjtőszámlára kerül, amelyből a tőkerészt az adós, a kamatrészt a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt az állam és a bankok 50-50%- ban megosztva fizetik ki (extrém árfolyamok – pl. 340 HUF/EUR – feletti törlesztési kötelezettséget az állam teljes mértékben megtéríti) Közszférában dolgozók esetében további kedvez- mények • kamat- támogatás • egyszeri, vissza nem térítendő támogatás

26 Az Új Otthonteremtési Program 256/2011. (XII. 6.) Korm. Rend. A lakásépítési támogatásokról 2 gyermek3 gyermek4 vagy több gyermek m2800 ezer Ft1,2 millió Ft1,6 millió Ft 75-90m21 millió Ft1,5 millió Ft2 millió Ft 90m2-1,3 m Ft2 millió Ft2,5 millió Ft (a)SZOCPOL újra -Lakástulajdonnal nem rendelkező, köztartozásmentes természetes személyek (ill. házas- vagy élettársak) igényelhetik, ha legalább egyikük munkaviszonyban áll -összege függ az eltartott/vállalt gyermekek számától, a lakásnagyságtól és a lakás energiakategóriájától (1-1,3 *os szorzó alkalmazandó energiakategóriák szerint)

27 Az Új Otthonteremtési Program 341/2011. (XII. 29.) Korm. Rend. Az otthonteremtési kamattámogatásokról (b) Kamattámogatott hitelek -Köztartozásmentes természetes személyek igényelhetik, ha – házas- vagy élettársak esetén legalább egyikük – munkaviszonyban áll -kamattámogatás időtartama maximum 5 év, mértéke változatlan -Állampapírhozam 50%-a gyermekszámtól függetlenül (b1) Új lakás vásárlása, építése esetén: (Max. 30 millió Ft értékű ingatlan, 15 millió Ft értékű hitel esetén) (b2) Használt lakás vásárlása, lakóingatlan korszerűsítése esetén: (Max. 20/15 millió Ft értékű ingatlan/költség 10 millió Ft értékű hitel esetén) (b3) Késedelmes jelzáloghitellel vagy felmondott kölcsönnel terhelt lakóingatlanok megvásárlásához, (b4) a hátralékos adós által kisebb lakás vásárlásához, (b5)lakóingatlan fedezetű késedelmes deviza jelzáloghitel kiváltására felvett hitelintézeti kölcsön kamatainak megfizetéséhez a kormány szintén nyújt kamattámogatást!

28 Önkormányzati lakásgazdálkodás Főleg a rendszerváltást közvetlenül követő időszakban előtt volt jelentős a tanácsok kezelésében álló állami lakásszektor súlya miatt 1991/XXXIII. tc. „egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak (pl. a lakásszektor) önkormányzatok tulajdonába adásáról” - együtt járt az állami támogatások teljes megszüntetésével • eladni? • fenntartási-üzemeltetési költségeket csökkenteni? • lakbéreket emelni? • egyéb külső forrásból származó bevételek növelni? az eladás domináns volt: a 90’es években Bp-en a forgalmi érték 25-30%-áért!

29 A jelenlegi lakáshelyzet problémái Lakásépítés és gazdasági növekedés: - A jelenlegi válság egyik fő kárvallottja az építőipar - magára találása nem csak a szűk értelemben vett lakáspolitika miatt fontos Lakások megfizethetősége: -a lakások megfizethetőségének mutatói (pl. LÁ/J) a nyugat-európai átlag alatt a szociális lakásprobléma: - az önkormányzati lakásépítés serkentésének kivérzése után lényegében megoldatlan - önkormányzati tulajdonban a lakásszektor mindössze 3%-a

30 A lakásszektor tulajdonviszonyai az EU-ban saját tulajdonú lakásbérlakás saját tulajdonú lakásbérlakás EU Lettország 8515 Ausztria 6535 Litvánia 982 Belgium 7525 Luxemburg 7723 Ciprus 8812 Magyarország937 Csehország 7723 Málta 8317 Dánia 6832 Németország 5446 Egyesült Királyság 7327 Olaszország 8218 Észtország 955 Portugália 8416 Finnország 7426 Spanyolország 9010 Franciaország 6634 Svédország 6931 Görögország 8119 Szlovákia 9010 Hollandia 6634 Szlovénia 955 Írország 7921 Izland8713 Lengyelország 964 Norvégia8614


Letölteni ppt "Településüzemeltetés (Közigazgatási Urbanisztika II) INGATLAN- ÉS LAKÁSPOLITIKA A TELEPÜLÉSEKEN."

Hasonló előadás


Google Hirdetések