Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A KEOP tapasztalatai és KEHOP tervezésének helyzete Kasza György főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Környezetvédelmi Operatív Programok.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A KEOP tapasztalatai és KEHOP tervezésének helyzete Kasza György főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Környezetvédelmi Operatív Programok."— Előadás másolata:

1 A KEOP tapasztalatai és KEHOP tervezésének helyzete Kasza György főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Környezetvédelmi Operatív Programok Irányító Hatósága „TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSI SZAKMAI NAPOK ” november 15.

2 Következő KE(H)OP időszak: KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM (KEOP) KÖRNYEZETI ÉS ENERGETIKAI HATÉKONYSÁGI OPERATÍV PROGRAM (KEHOP) Pénzügyi időszak Rendelkezésre álló keret 4. prioritás 115,4 Mrd Ft ebből: 70,6 Mrd Ft ( ) 44,8 Mrd Ft (2013) Az energiahatékonyság növelésének és a megújuló energiaforrások alkalmazásának támogatására egy prioritásból lesz lehetőség várhatóan 300 Mrd Ft kerettel. Ugyanakkor külön prioritás tervezett ugyanezen feladatok pénzügyi eszközökkel történő támogatására 66 Mrd Ft kerettel. Rendelkezésre álló keret 5. prioritás 112,4 Mrd Ft ebből: 43 Mrd Ft ( ) 69,4 Mrd Ft (2013) Irányító hatóság elhelyezése NFÜNFM 1600/2012. (XII.17.) Korm. Határozat alapján Mi várható?Döntés, projekt végrehajtás, kifizetés Program alkotás

3 KEOP 4. prioritás – évi pályázati felhívások Konstrukció ( ) Konstrukció neveMeghird. Keret (Mrd Ft) Beérk. igény (Mrd Ft) Beérk. pályázat (db) Meghozott támogatói döntés (Mrd Ft) 4.8.0Megújuló energiaforrás hasznosítására irányuló beruházások finanszírozását szolgáló pénzügyi konstrukció (kedvezményes hitel program) /AHelyi hő, és villamosenergia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal 729,613426, /BHelyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal 11,528,17610, /CMegújuló energia alapú villamos energia, kapcsolt hő és villamos energia, valamint biometán termelés 22,566,32318,72

4 KEOP 5. prioritás – évi pályázati felhívások Konstrukció ( ) Konstrukció neveMeghird. Keret (Mrd Ft) Beérk. igény (Mrd Ft) Beérk. pályázat (db) Meghozott támogatói döntés (Mrd Ft) KEOP-5.5.0/AÉpületenergetikai fejlesztések és közvilágítás energiatakarékos átalakítása 19,930,919018,65 KEOP-5.5.0/BÉpületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva 1039,33197,79 KEOP-5.5.0/A, B egyházak Az egyházaknak együttesen elkülönített keret 4,57,1-4,48 KEOP-5.4.0Távhő-szektor energetikai korszerűsítése, megújuló energiaforrások felhasználásának lehetőségével 45,4233,23 KEOP-5.6.0Központi költségvetési szervek energiahatékonysági beruházásai 2027,594- KEOP-5.6.0/BKözponti költségvetési szervek energiahatékonysági beruházásai (EMMI fenntartása és irányítása alatt álló egészségügyi ellátó intézmények energiahatékonysági beruházásai) 0,82,44-

5 Státusz október 31.

6 Kifizetések 4-5. prioritás prioritás (Mrd Ft)5. prioritás (Mrd Ft) tényleges kifizetés 21,125, éves munkaterv alapján 26,319, tervezet 63,5+4,862,6+4,4 Összesen115,7112,6

7 • Lehetőség nyílik már részben megvalósított projektek elszámolására – Műszakilag ( után) megvalósult pályázatoknál van lehetőség az utólagos elszámolásra – Kettős finanszírozassa nem érintett, EU-s támogatással nem rendelkező beruházások nyújthatnak be pályázatot. • 15 pályázat, 3,06 Mrd Ft támogatási igény Kifizetés gyorsítás, forrásmentés

8 as tervezés kapcsán megjelent kormányhatározatok KormányhatározatNeveTartalma 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat a közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról 8 OP rögzítése, OP-k szakmai tartalmáért felelős tárcák megnevezése, irányító hatóságok áthelyezése a felelős tárcákhoz 1113/2013. (III. 8.) Korm. határozat a Partnerségi Megállapodás, az operatív programok, valamint a Stratégiai Környezeti Vizsgálati Jelentés társadalmi egyeztetésének módjáról, prioritásairól és menetrendjéről OP-k első változatának NFK általi elfogadását követően kerül sor a partnerségi egyeztetésre, partnerségi egyeztetés ütemezésének meghatározása 1114/2013. (III. 8.) Korm. határozat a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználására vonatkozó Partnerségi Megállapodás célrendszeréről Partnerségi Megállapodás részletes tervezetét NGM miniszter készíti el, NFK elé terjeszti 1115/2013. (III. 8.) Korm. határozat a 2014–2020 közötti források területi koordinációjának kereteiről megyei területfejlesztési programhoz és integrált városfejlesztési stratégiához kapcsolódó fejlesztési igények megfogalmazása az operatív program tervezéséhez 1121/2013. (III. 11.) Korm. határozat a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának előfeltételeiként meghatározott ex-ante kondicionalitások teljesítésével összefüggő feladatokról érintett miniszterek készítsék el a közötti időszakra vonatkozó szakpolitikai stratégiákat

9 1731/2013. (X. 11.) Korm. Határozat a 2014–2020-as európai uniós programok lebonyolításának alapelveiről – I. • Új fejlesztéspolitikai intézményrendszer: – egyszerű, gyors, átlátható, diszkrimináció-mentes, költségtakarékos és hatékony. • Egyszerűsített eljárásrendek, normatív támogatások, global grant, visszatérítendő támogatások • Közszféra szervezet pályázók esetén a pályáztatás jelenlegi gyakorlata megszűnik - ágazati prioritást élvező projektek előnyben részesítése egyszerűsített kiválasztási eljárással. • A projekteket a projektötlet megszületésétől a projekt megvalósulásáig (pályázati dokumentáció összeállítása, projekt végrehajtás támogatása) szakértői bázison alapuló állami (központi és önkormányzati) kapacitások megteremtésével – kisvállalkozók számára is rendelkezésre állóan.

10 1731/2013. (X. 11.) Korm. Határozat a 2014–2020-as európai uniós programok lebonyolításának alapelveiről – II. • Pályázatértékelés intézményrendszeren belül (külső szakértők nélkül). • Projektmenedzsment költségek csak a projekt fizikai előrehaladásának mértékéig hívhatóak le. • Mérnöki feladatok valós felelősségbiztosítással. • Közszféra kedvezményezettek esetén kötelező a belső projektmenedzsment, nagy infrastrukturális és állami ingatlanokon történő beruházások esetén a tervezés is állami kapacitással kell, hogy megvalósuljon. • A közszféra kedvezményezettek szankcionálva lesznek késedelem esetén. • A fejlesztéspolitikai intézményrendszer szereplői számára előírás a szolgáltatói hozzáállás és a kedvezményezettek szakmai támogatása

11 1731/2013. (X. 11.) Korm. Határozat a 2014–2020-as európai uniós programok lebonyolításának alapelveiről – III. • Közbeszerzési rendszer átalakítása hatékonyabbá, átláthatóbbá, szabályosabbá és költségtakarékosabbá. • Egyszerűsített elszámolási eszközök, eredményorientált megvalósítás, gyors és eredményes végrehajtásra sarkalló ösztönzők és a szankciók. • Egyfokú jogorvoslat, nyilvános döntések. • Intézményrendszeren belüli jogi kapacitások (külső erőforrások nélkül). • Egységes, nemzeti szintű informatikai nyilvántartás, nyomonkövetés, monitoringozás, minden eljárási cselekmény elektronikus úton történő bonyolítása. • A kapcsolat megteremtése az állami adatrendszerekkel, a kedvezményezettek adatszolgáltatási kötelezettségének csökkentése. • Helyi, térségi szereplők bevonása a helyi vonatkozású fejlesztések eredményeinek közzétételébe. • Uniós projektekhez szükséges engedélyezési eljárások központosítása, határidők rövidítése.

12 Tervezés EU 5 alap: ERFA, ESZA, KA, EMVA, ETHA 11 tematikus célkitűzés (KSK), melyek kapcsolódnak az Európa 2020 stratégiához: 1.kutatás, fejlesztés, innováció 2.infokommunikációs technikák fejlesztése 3.kis- és középvállalkozások fejlesztése 4.az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaságra történő átállás 5.a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás 6.környezetvédelem és erőforrás-hatékonyság 7.közlekedésfejlesztés 8.foglalkoztatás fejlesztése 9.társadalmi befogadás és szegénység elleni küzdelem 10.oktatás fejlesztése 11.intézményi kapacitás fejlesztése

13 4. KSK célkitűzés - alacsony CO2 • EU 2020 stratégia % csökkentés (CO 2, energia) célkitűzésének megvalósítása • Támogatandó tevékenységek – Energiahatékonyság + megújuló energia felhasználás, megújuló technológiai innováció: köz- és lakóépületek, fenntartható városfejlesztés – Mezőgazdasági melléktermékek, hulladékok hatékony felhasználása, nitrogén-oxid- és metánkibocsátás csökkentése – Karbonszegény technológiák

14 5. KSK célkitűzés - klímaváltozás • Klímaváltozás stratégiák, cselekvési tervek, kockázatmegelőzési és -kezelési tervek kidolgozása • kockázatmegelőzésre és –kezelést célzó beruházások • új eszközök kifejlesztése, katasztrófavédelmi rendszerek, geofizikai kockázatok megelőzése • Fenntartható vízgazdálkodás • Talajgazdálkodás • genetikai sokféleség

15 6. KSK célkitűzés – környezetvédelem, erőforrás gazdálkodás • hatékony vízellátás, szennyvíztisztítás • hulladékgazdálkodás • mezőgazdasági vízfelhasználás hatékonysága • zöld infrastruktúra beruházások (Natura 2000, biológiai sokféleség, ökoszisztéma helyreállítás) • közlekedés okozta levegőszennyezés csökkentése • helyi gazdaságok diverzifikálása • fenntartható integrált városfejlesztés • vizek és talajok minőségének javítása • akvakultúra fejlesztés (halászati eszközök, szolgáltatások, fenntartható halállomány hozam)

16 Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program - KEHOP • PRIORITÁSI TENGELY 5. (KA): – ENERGIAHATÉKONYSÁG NÖVELÉSE, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK ALKALMAZÁSA • PRIORITÁSI TENGELY 6. (ERFA): – AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG NÖVELÉSÉT ÉS A MEGÚJULÓ ENERGIFORRÁSOK HASZNÁLATÁT ÖSZTÖNZŐ PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

17 • Vállalkozások energiahatékonysági fejlesztéseinek támogatására a GINOP, • önkormányzatok energetikai korszerűsítésére (kivéve a közvilágítás energia-hatékony korszerűsítését) a TOP, illetve a VEKOP forrásai nyújtanak lehetőséget.

18 KEHOP-5. célkitűzések • A megújuló energiaforrások felhasználásának növelése (2020-ig kitűzött 14,65%-os megújuló részarány elérésének elősegítése) • Az energiahatékonyság és az energia-megtakarítás növelése (ellátásbiztonság, versenyképesség, fenntarthatóság - 10 %-os teljes energia- megtakarítás elősegítése) • Energiatudatosság növelése szemléletformálással • A villamos energia-rendszer alkalmassá tétele a megújuló, energiahatékonysági és kibocsátás- csökkentési célok végrehajtására

19 KEHOP-5. intézkedések, műveletek • hálózatra termelő, nem épülethez kötött megújuló energiaforrás alapú zöld-áram-termelés (biomassza, biogáz, geotermikus energia, napenergia, hulladékok energetikai hasznosítása, vízenergia); • a megújuló energiaforrások fokozott alkalmazását elősegítő kis kapacitású tároló rendszerek létesítése; • demonstrációs célú megújuló energetikai mintaprojektek; • épületek energiahatékonysági korszerűsítése megújuló energiaforrások alkalmazásának kombinálásával, illetve új közel zéró szén-dioxid kibocsátású épületek létesítése; • távhő rendszerek komplex energetikai felújítása, illetve megújuló alapra helyezése;

20 KEHOP-5. intézkedések, műveletek • közvilágítás korszerűsítése; • energiamenedzsment rendszerek bevezetése a közfeladat-ellátásban ; • szemléletformálási programok; • projekt-előkészítés; • nagyprojekt: Budapest távhő; • intelligens mérési (smart meter) rendszerek támogatása; • fogyasztó-oldali válaszintézkedést (demand-response) lehetővé tévő rendszerek kiépítése; • intelligens elosztó-hálózati (smart grid) körzetek kiépítésének támogatása

21 KEHOP-6. célkitűzések • A megújuló energiaforrások alkalmazására irányuló beru- házások finanszírozáshoz való hozzájutásának elősegítése. • Az energiahatékonysági fejlesztések finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása. Forrás: ERFA, de 15 % erejéig a KMR is finanszírozható.

22 KEHOP-6. intézkedések, műveletek • Pénzügyi eszközök alkalmazása a megújuló energetikai fejlesztések finanszírozása során (kamattámogatás, garancia, tőkealap gazdasági társaságoknak) • Pénzügyi eszközök alkalmazása energiahatékonysági fejlesztések finanszírozása során – (állami) középületek megújuló energiaforrások felhasználásával kombinált energiahatékonysági korszerűsítése; – lakóépületek energiahatékonysági korszerűsítése megújuló energiaforrások alkalmazásának kombinálásával, illetve új közel zéró szén-dioxid kibocsátású épületek létesítése (kamattámogatás, garancia, kedvezményes hitel); – távhőrendszerek komplex energetikai korszerűsítése és megújuló alapra helyezése (kamattámogatás, garancia, kedvezményes hitel, tőkealap);

23 Köszönöm a figyelmet! Kasza György KEOP IH főosztályvezető-helyettes


Letölteni ppt "A KEOP tapasztalatai és KEHOP tervezésének helyzete Kasza György főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Környezetvédelmi Operatív Programok."

Hasonló előadás


Google Hirdetések