Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Fény az alagút végén? A világválság és magyarországi hatásai a legnagyobb magyar bank szemével – pénzügyi megoldások a válság alatt és után 2009. október.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Fény az alagút végén? A világválság és magyarországi hatásai a legnagyobb magyar bank szemével – pénzügyi megoldások a válság alatt és után 2009. október."— Előadás másolata:

1 Fény az alagút végén? A világválság és magyarországi hatásai a legnagyobb magyar bank szemével – pénzügyi megoldások a válság alatt és után október 8. Wolf László Vezérigazgató-helyettes OTP Bank

2 A gazdasági válság globális okai A válság kitörése és szakaszai A jelenlegi helyzet, várható kilábalás és kockázatok A válság régiós és hazai vonatkozásai A gazdasági válság kiváltó okai, állomásai, lefolyása és a kilábalás első jelei Az OTP Bank magyar gazdasági prognózisa végéig Pénzügyi megoldások költségvetési és önkormányzati szervek részére a válság idejére

3 3 A jelenlegi világgazdasági válság egyik fő kiváltó oka a termelés-fogyasztás globális egyensúlytalansága volt Forrás: ENSZ adatbázis, IMF, OTP Elemzés A folyó fizetési mérleg egyenlege (a GDP %-ában) • A fejlettségbeli különbségek (gazdaságszerkezet, relatív bérszint) a globális egyensúlytalanság fokozódásához vezettek az évtizedben. • A fejlődő országok (elsősorban Kína) a termelési tényezők árelőnye miatt exportvezérelt növekedési modellt követtek. Emellett a kínai gazdaságban nem-piaci erőforrás-allokáció valósult meg, ami túlzott tőkefelhalmozáshoz vezetett, a munkajövedelem pedig tartósan alacsony maradt. • A megtermelt javakat elsősorban a legkedvezőbb jövedelmi-vagyoni helyzetben lévő angolszász országokban értékesítették. • Így a távol-keleti országok fogyasztási szintje alacsony maradt, míg az angolszász országokban konzerválódott a magas fogyasztási szint. • A folyamat eredményeként az angolszász országok folyó fizetési mérleg hiányt, a távol-keletiek folyó fizetési mérleg többletet produkáltak – azaz nettó tőkeáramlás valósult meg az angolszász országokba. A lakossági fogyasztás aránya a nominális GDP-ben (%)

4 4 A távol-keleten felhalmozódott tőke visszaáramlott az angolszász országokba, hatalmas likviditás-bőséget okozva Forrás: Federal Reserve, Bloomberg, OTP Elemzés • A beáramló tőkemennyiség csökkentette a hosszú hozamokat; a DOTCOM-buborék kipukkadása ill. 9/11 után pedig tartósan alacsony maradt az alapkamat. Ez leszorította a kamatlábakat. A 10 éves amerikai állampapír hozama, az amerikai alapkamat ill. a 30 éves fix jelzáloghitel-kamat alakulása (%) • A likviditásbőség és az ebből fakadó olcsó finanszírozás eszközár-buborékok kialakulásához vezetett Háztartások törlesztőterhe az USA-ban, a jövedelem %-ában* *Havi adósságszolgálat a rendelkezésre álló jövedelem arányában. A lakással nem rendelkezők esetében az ingatlanbérleti díjat levonják a rendelkezésre álló jövedelemből. •A hitelezés felfutását az is segítette, hogy a kedvezőbbé váló kamatkörnyezetnek ill. a konjunktúra következtében magas jövedelmi dinamikának köszönhetően a jövedelem-arányos törlesztőteher nem emelkedett számottevően. Ingatlanok ill. tőzsdei indexek relatív áralakulása (2000. január 31. = 100%)

5 5 A válság előidézésében nagy szerep jutott a szabályozói hiányosságoknak, amelyek lehetővé tették, hogy a hitelállomány növekedési üteme jóval meghaladja a jövedelemét Forrás: Federal Reserve, Bloomberg, OTP Elemzés A bankoknak nem a hitelállomány minősége, hanem a mennyisége volt a fontos A mennyiségi hajsza megteremtette a „nem elsőrangú” hitelfelvevők piacát A hitelminősítők a minősített termék kibocsátójától és nem a vevőktől kapták a díjukat Gyenge banki pozíció a jelzáloghitel-ügyletekben • A walk-away lehetőség (az ingatlan kulcsának átadása után a banknak nem volt joga egyéb követeléshez) miatt az ingatlanárak volatilitásából adódó kockázatot a hitelfelvevők átháríthatták a bankokra. • A hitelminősítők az értékpapírok kibocsátóitól kapták a díjaikat, ami irreálisan jó besorolásokat eredményezett az értékpapírosított követelések körében. • A pénzintézetek bevétele nem a kamat-marzsból, hanem a folyósítás és az értékpapírosítás egyszeri díjbevételeiből származott. • A kockázatok mérlegen kívülre helyezése mennyiségi hajszát indított el: jövedelem nélkül, vagy akár 100% feletti hitel/fedezet-arány mellett lehetett hitelhez jutni. A tőkepiacokon nagy mennyiségű, szabályozatlan kereskedésű új eszköz jelent meg •A hitelek értékpapírosítása következtében új, szabályozatlan értékpapír-típusok jelentek meg a tőkepiacokon. Komoly rendszerkockázatot jelentett, hogy a termékeket vásárló piaci szereplők nem voltak tisztában tényleges kockázatvállalásukkal. A szabályozói hiányosságok miatt sem az ügyfelek, sem a bankok nem voltak rákényszerítve a hitelfelvétel/hitelfolyósítás gondos mérlegelésére Az értékpapírosított cash-flowk hibás kockázati értékelése rendszerszintű feszültségeket okozott Kereskedelmi banki hitelállományok és a GDP szintjének alakulása (2000. január = 100%)

6 A gazdasági válság globális okai A válság kitörése és szakaszai A jelenlegi helyzet, várható kilábalás és kockázatok A válság régiós és hazai vonatkozásai A gazdasági válság kiváltó okai, állomásai, lefolyása és a kilábalás első jelei Az OTP Bank magyar gazdasági prognózisa végéig Pénzügyi megoldások költségvetési és önkormányzati szervek részére a válság idejére

7 7 A válság négy jól elkülönülő szakaszra osztható Forrás: Bloomberg, Fed, OTP Elemzés Reálgazdasági válság Hitelválság Decoupling sztori Subprime válság július szeptember A Bear Stearns befektetési bank bukása A Lehman Brothers befektetési bank bukása első fele

8 8 A zuhanó ingatlanárak következtében megnőtt a nem fizető hitelek aránya, a bizalmatlanság következtében eltűnt a likviditás a piacokról Forrás: Bloomberg, Fed, OTP Elemzés Az ingatlanpiaci buborék kipukkanásával zuhanni kezdtek a lakásárak (S&P Case-Shiller index) •Garanciát vállaltak a kereskedelmi bankoknál elhelyezett betétekre •Bővítették a likviditást •Csökkentették az alapkamatokat A jegybankoknak közbe kellett lépniük a pénzpiacok stabilizálása érdekében. Főbb eszközök: •Az alacsonyabb értékű ingatlan már nem nyújtott megfelelő fedezetet, megnőtt a nem fizető hitelek aránya •A többszörösen átcsomagolt subprime értékpapírok értékelhetetlenné váltak •Bizalmatlanság alakult ki a piacon, a bankok nem hiteleztek egymásnak, eltűnt a likviditás a piacokról A monetáris bázis alakulása az Egyesült Államokban (mrd USD) Reálgazdasági válság Hitelválság Decoupling sztori Subprime válság

9 9 A decoupling sztori előtérbe kerülésével jelentős mennyiségű tőke áramlott a fejlődő és a nyersanyagpiacokra Forrás: Bloomberg, Fed, OTP Elemzés A fejlett tőkepiacokon nagymértékű esés bontakozott ki ( = 100%) A nyersanyagárak jelentős emelkedésbe kezdtek a beáramló tőke hatására ( = 100%) A fejlődő piacok helyzete stabilizálódni látszott S&P 500 DJ Stoxx 600 Europe MSCI Emerging Europe Arany Olaj Réz •A piac azt gondolta, hogy a fejlett és a fejlődő országok növekedése elválik majd egymástól, és a fejlődő országok húzhatják ki a bajból a világgazdaságot •Ennek következtében nagy mennyiségű tőke áramlott a fejlett piacokról a fejlődők felé, valamint a nyersanyagpiacokra. Reálgazdasági válság Hitelválság Decoupling sztori Subprime válság

10 10 A hirtelen tőkekivonás következtében több országban is az IMF segítségére volt szükség •A leértékelődő árfolyam több országot is nehéz helyzetbe hozott a régióban •Az IMF a hitelcsomagok odaítéléséért cserébe a legtöbb országtól szigorúbb fiskális intézkedéseket kért •A régióban Magyarország, Románia, Szerbia és Ukrajna is segítségre szorult A Lehman csődjével a hitelezők is jelentős veszteséget szenvedtek, ami a bizalom eltűnéséhez és a feltörekvő piacokról történő tőkekivonáshoz vezetett Forrás: Bloomberg, Fed, OTP Elemzés A bankrészvények árfolyama lezuhant (USD/db) Megkezdődött a tőkekivonás a fejlődő piacokról •A Lehmann csődjével nem csak a tulajdonosi érték veszett el, de a hitelezők is jelentős veszteségeket szenvedtek •A kockázatvállalási hajlandóság új mélypontra zuhant •Ennek fényében a fejlődő piacok már túlságosan kockázatos befektetésnek számítottak MSCI Emerging Europe Bank of America Citigroup Reálgazdasági válság Hitelválság Decoupling sztori Subprime válság

11 11 A visszaeső magán fogyasztást és beruházást állami keresletélénkítő csomagokkal próbálják pótolni Forrás: Bloomberg, Fed, OTP Elemzés •A visszaeső hitelezés, illetve a növekvő munkanélküliség és bizonytalanság a fogyasztás visszafogását okozza •A befektetéseket a kedvezőtlenebb növekedési kilátások és a magasabb tőkeköltség miatt elhalasztják A hitelezés lassulása jóval alacsonyabb növekedéshez vezet (Bloomberg növekedési várakozások konszenzusa 2009-re) A folyó fizetési mérleg egyenlegek szűkülnek (GDP %-ában) USA Eurózóna •Állami beruházások, infrastruktúra fejlesztése •Roncsprémium •Munkahelymegőrző programok Ahol az adósságszint engedi, a jelentősen mérséklődő privát keresletet kormányzati intézkedésekkel próbálják élénkíteni Kína Németország USA Egyesült Királyság Reálgazdasági válság Hitelválság Decoupling sztori Subprime válság

12 A gazdasági válság globális okai A válság kitörése és szakaszai A jelenlegi helyzet, várható kilábalás és kockázatok A válság régiós és hazai vonatkozásai A gazdasági válság kiváltó okai, állomásai, lefolyása és a kilábalás első jelei Az OTP Bank magyar gazdasági prognózisa végéig Pénzügyi megoldások költségvetési és önkormányzati szervek részére a válság idejére

13 13 Az idei év első negyedévét követően mind a tőkepiacokon, mind a reálszférában stabilizálódott a helyzet és elindult a növekedés Forrás: Bloomberg, yahoo.finance, OTP Elemzés A Dow Jones értékének relatív alakulása az elmúlt száz év legnagyobb medvepiacai idején (a medvepiac kezdetéhez képest) Az elkezdett lakásépítések és a kiadott építési engedélyek száma (évesített, ezer darab) A tartósan munkanélküliek száma ill. az évesített negyedéves GDP-dinamika (ezer fő ill. %) • A múltban a munka- ill. ingatlanpiaci trendforduló jó előrejelzője volt a GDP-növekedés beindulásának. A legfrissebb adatok mindkét piacon azt jelzik, hogy az amerikai gazdaság túl van a mélyponton. • A bizalmi indexek és az ipari teljesítmény alakulása is arra utal, hogy a világgazdaság túljutott a mélyponton. A fiskális és monetáris élénkítés eltűnése okozhat még fennakadást a kilábalásban. a lejtmenet kezdete óta eltelt hetek száma • A tőzsdei emelkedés is reményt keltő, bár a múltban volt arra példa, hogy komoly emelkedés után folytatódott a medvepiac.

14 14 Jelenleg a fő kérdés, hogy lesz-e újabb hulláma a válságnak, avagy milyen alakú lesz a kilábalás Többen úgy vélik, hogy a nem fenntartható monetáris és fiskális lazítást követő korrekció újabb hullámot eredményezhet Amennyiben nem lesz újabb hullám, a kilábalás hossza és sebessége akkor is kérdéses. 1.Alacsony növekedésű időszak jön, elnyújtott visszatéréssel. 2.A gazdaságpolitikai reakciók megfelelőek voltak; a feltörekvő országok rövid távon át tudják venni az USA helyét a globális gazdaság növekedési motorjaként – gyors, töretlen felívelés. Véleményünk szerint a kilábalás alakja az alábbi formát rajzolja majd. Az elmúlt két negyedévben tapasztalt gyors korrekció után vélhetően elnyújtott, az évtized korábbi részében látottnál jóval alacsonyabb növekedésű időszak következik majd.

15 A gazdasági válság globális okai A válság kitörése és szakaszai A jelenlegi helyzet, várható kilábalás és kockázatok A válság régiós és hazai vonatkozásai A gazdasági válság kiváltó okai, állomásai, lefolyása és a kilábalás első jelei Az OTP Bank magyar gazdasági prognózisa végéig Pénzügyi megoldások költségvetési és önkormányzati szervek részére a válság idejére

16 16 Öt tényező sújtja a régiót és eredményez a fejlett országoknál mélyebb recessziót Forrás: KSH, MNB, OTP Elemzés Külső tényezők:Belső tényezők Költségvetési kiigazítás •Csökkenek az adóalapok, elapadnak a költségvetési bevételek. •A hiány megugrik, amit magas államadósság vagy törékeny a befektetői bizalom esetén a befektetők nem hajlandóak finanszírozni. •A kiadásokat csökkenteni kell. Az államháztartás nem tudja ellátni az a recessziót enyhítő szerepet, mint a fejlett országokban. Drasztikusan csökkenő exportkereslet •A válságokban leginkább a régiós exportban magas súlyt képviselő tartós fogyasztási cikkek (pl. autók) és beruházási javak iránti kereslet csökken. •A nem tartós fogyasztási cikkek (élelmiszer, szolgáltatások) kereslete sokkal kisebb mértékben esik vissza. A tőkeáramlások és a banki hitelezés leállása •A régió tőkeszegénysége miatt tőkeimportra szorul (ez a konvergencia alapja) •A mély válságokban tőkeáramlások leállnak, vagy megfordulnak. A banki hitelezés a külföldi források leállása és a megugró hitelkockázat miatt áll le. •Kétszámjegyű mértékben csökken a belső kereslet, eltűnik a külföldi FDI-al finanszírozott beruházás és a hitelből finanszírozott fogyasztás. Munkapiaci alkalmazkodás •A recesszió emelkedő munkanélküliséget eredményez. •Mindez évekig eltarthat, mélyítve a recessziót. Leértékelődés •Ahol sok a devizahitel, ott a törlesztő-részletek emelkedése miatt kevesebb pénz marad fogyasztásra és beruházásra. •Jobban csökken a banki hitelkínálat is.

17 17 Az exportkereslet eltűnt, a külső finanszírozás megszűnt, az árfolyamok leértékelődtek – mindez komoly hatással volt a munkapiacra Forrás: Eurostat, Bloomberg, OTP Elemzés Exportszintek alakulása a régióban (%, első félév = 100%) A GDP-arányos hitelflow-k alakulása (%) Munkanélküliségi ráták alakulása a régióban (%) Deviza-árfolyamok alakulása (%, augusztus 31. = 100%)

18 18 A folyamatok eredőjeként a belső kereslet erősen visszaesett, ami szintén visszafogja a növekedést Forrás: Eurostat, Consensus Economics A 2009-es növekedésre vonatkozó várakozások alakulása a Consensus Economic-on (%) A belső kereslet alakulása (%, szezonálisan igazított, első félév = 100%) • A régió külső finanszírozásra épülő, exportvezérelt növekedési modellje jelentős korrekción megy keresztül a külső kereslet és a külső finanszírozás hirtelen eltűnése következtében. • A növekedési modell korrekciója a munkanélküliség emelkedéséhez vezet, ami a belső kereslet megcsappanását okozza, ez pedig tovább erodálja a növekedést.

19 19 A 2006-ig folytatott költségvetési politika fenntarthatatlan volt, a kiigazítás pedig kevéssé volt sikeres, ezért a válság az országot rendkívül sebezhető helyzetben találta Forrás: KSH, MNB, OTP Elemzés Az államadósság pedig magas maradt (a GDP %-ában) A növekedés már a válság előtt is alacsony volt (GDP volumenindex, % év/év) A 2006-os kiigazítás a költségvetési bevételek növelésével csökkentette a deficitet (a GDP %-ában)

20 20 A magas összegű szociális ellátások és a változatlan munkapiaci ösztönzők szintén hozzájárultak ahhoz, hogy a befektetők nem bíztak az ország növekedési potenciáljában Forrás: KSH, MNB, OTP Elemzés Hosszú ideje változatlan költségvetési kiadások (2008. évi adat) • 13. havi nyugdíj (0.9%/GDP) • 13. havi fizetés (0.9%/GDP) • Anyasági járandóságok (3 éves időtartam) • Háztartási energia támogatás (0.3%/GDP) Hosszú ideje változatlan munkapiaci ösztönzők (2008. évi adat) • Korai nyugdíjazás a hivatalos korhatár előtt (átl. 3,4 év) • Magas nyugdíj-bér helyettesítési ráta (80%) • A rokkantnyugdíjak magas száma (25%-os részarány) • A minimálbérhez képest magas járadékok (-30%) A szociális kiadások emelkedtek (a GDP %-ában) • A régiós országoknál lényegesen alacsonyabb gazdasági növekedés (2% vs. 4-6%) • Magas országkockázati felár nemzetközi összehasonlításban (átl. 2%-pont; között) • Növekvő államadósság ( %/GDP vs : 73%/GDP) A foglalkoztatottság európai összevetésben alacsony maradt (a munkaképes korúak %-ában)

21 21 A Lehman Brothers csődjét követő hitelválságban a magas külső adóssággal rendelkező országok váltak a legsebezhetőbbé - ezért volt szükség az IMF segítségére Forrás: BIS, Eurostat, OTP Elemzés A nemzetgazdaság adóssága a külföld felé (a GDP %-ában, III. negyedév végén) A rövid távú (egy éven belül lejáró) külső adósság (a GDP %-ában, III. negyedév végén) Az IMF hitel felhasználása (mrd EUR-ban) • A jegybanki tartalékok növelése (kb. 9,3 mrd) • Állampapírok visszavásárlása ill. hiányfinanszírozás(kb. 2 mrd) • Hitelnyújtás bankok részére (kb. 2,5 mrd) • A jelenlegi és a következő kormány rendelkezésére még kb. 6 milliárd euró áll. IMF program folyamatban van Rövidesen IMF program kezdődhet A magyar mentőöv nagysága (mrd EUR-ban)

22 22 A kormányok válságkezelő intézkedéseket és strukturális reformokat vezettek be, hogy csökkentésék az ország sebezhetőségét és megfeleljenek az IMF programnak Forrás: Pénzügyminisztérium, OTP Elemzés Cél + Bevétel oldali intézkedések Kiadás- csökkentések  A munkaerő költségének csökkentése a jövedelemadók és a tb-járulékok mérséklésével.  A bevételkiesés pótlása a fogyasztási adók emelésével.  A munkaerő költségének csökkentése a jövedelemadók és a tb-járulékok mérséklésével.  A bevételkiesés pótlása a fogyasztási adók emelésével.  A munkaadói járulék 5%-pontos csökkentése (27%-ra).  Az SZJA-kulcsok kismértékű csökkentése.  Az ÁFA 3%-pontos emelése (23%-ra).  A munkaadói járulék 5%-pontos csökkentése (27%-ra).  Az SZJA-kulcsok kismértékű csökkentése.  Az ÁFA 3%-pontos emelése (23%-ra).  2009-ben 200 mrd (a GDP 0,9%-a), ben 500 mrd (1,9%/GDP) kiadásmérséklés.  Főbb intézkedések: a 13. havi nyugdíj és a 13. havi fizetés korlátozása az átlagnyugdíj és az átlagkereset szintjén.  2009-ben 200 mrd (a GDP 0,9%-a), ben 500 mrd (1,9%/GDP) kiadásmérséklés.  Főbb intézkedések: a 13. havi nyugdíj és a 13. havi fizetés korlátozása az átlagnyugdíj és az átlagkereset szintjén.  A munkaerőpiaci részvétel előmozdítása az inaktív lakosság felé irányuló transzferek csökkentésével.  Az IMF és az Európai Bizottság felé vállalt hiánycélok teljesítése.  A munkaerőpiaci részvétel előmozdítása az inaktív lakosság felé irányuló transzferek csökkentésével.  Az IMF és az Európai Bizottság felé vállalt hiánycélok teljesítése.  Az átlagkereset és az átlagkereset négyszerese között csökken az SZJA-teher  5%-pontos ÁFA-emelés, kedvezményes 18%- os kulcs a fogyasztói kosár 4%-át kitevő termékekre; jövedéki adó emelés  Az átlagkereset és az átlagkereset négyszerese között csökken az SZJA-teher  5%-pontos ÁFA-emelés, kedvezményes 18%- os kulcs a fogyasztói kosár 4%-át kitevő termékekre; jövedéki adó emelés  2009-ben további 250 mrd Ft-os, 2010-ben további 500 mrd Ft-os kiadáscsökkentés  A 13. havi nyugdíj eltörlése, az anyasági támogatások 2 évre csökkentése, a szociális kiadások 2 évre történő befagyasztása  2009-ben további 250 mrd Ft-os, 2010-ben további 500 mrd Ft-os kiadáscsökkentés  A 13. havi nyugdíj eltörlése, az anyasági támogatások 2 évre csökkentése, a szociális kiadások 2 évre történő befagyasztása tél tavasz Gyurcsány-kormány Bajnai-kormány 2009: -200 mrd Ft 2010: -500 mrd Ft 2009: -250 mrd Ft 2010: -500 mrd Ft

23 A gazdasági válság globális okai A válság kitörése és szakaszai A jelenlegi helyzet, várható kilábalás és kockázatok A válság régiós és hazai vonatkozásai A gazdasági válság kiváltó okai, állomásai, lefolyása és a kilábalás első jelei Az OTP Bank magyar gazdasági prognózisa végéig Pénzügyi megoldások költségvetési és önkormányzati szervek részére a válság idejére

24 24 A jövő év végéig lassuló GDP-visszaesésre, folyamatosan romló munkapiaci helyzetre, intenzív kamatcsökkentésre és 275 környékén stabilizálódó euró-árfolyamra számítunk Forrás: KSH, MNB, OTP Elemzés Az alapkamat, az euró-árfolyam ill. az infláció alakulása (%) GDP-dinamika ill. a foglalkoztatottak számának alakulása (% ill. ezer fő) • A külső kereslet az év végén növekedésnek indulhat, és 2010-ben erősebb lehet az ideinél. A külső finanszírozás a csökkenő kockázati felár ill. a javuló kockázatvállalási hajlandóság következtében bővebb lehet 2010-ben, mint idén. • A külső finanszírozás bővülésével párhuzamosan a bankok hitelezési aktivitása végén indulhat újra, ami szintén segíteni fogja a kilábalást. • Ezzel együtt a munkaerőpiac gyengélkedése tartós marad, ami erősen visszafogja a belső kereslet dinamikáját. • Ha a nemzetközi befektetői környezet nem romlik számottevően, a jegybank intenzíven folytathatja a kamatcsökkentési sorozatot: év végén 6%, végén 5,5% lehet az alapkamat. A gyors lazítás a fundamentumok javulása ellenére is megakadályozza a forint felértékelődését. Az infláció a jövő év első negyedévében 7% körül tetőzhet, míg második félévében – az adóváltozások hatásának bázisból történő kiesésével – gyors csökkenés következhet végére a jegybanki cél alá süllyedhet a ráta. A hazai gazdaság rövid távú kilátásaival kapcsolatos várakozásunk: előrejelzés

25 25 A közszolgák bérének mérséklése, a 13. havi nyugdíj eltörlése, valamint az energia- és a lakástámogatások csökkentése jelentik a 2010-es költségvetés fő pilléreit Forrás: PM Konvergencia Program (2008. december), OTP Elemzés; * A konvergencia program nominális kiadási főösszege az általunk jelenleg 2009-re előrejelzett nominális GDP-vel 53,6%/GDP A kiadások mérséklése nélkül a deficit jövőre jelentősen megemelkedett volna (a GDP %-ában) • A helyi önkormányzatok hiánya a választási években jellemzően magasabb. • A költségvetési szervek az allokált előirányzatokkal csak a szolgáltatás minőségromlása mellett tudják ellátni a feladatokat. • A közösségi közlekedés (MÁV, BKV) strukturális reformja hiányában a támogatás-csökkenés csak újabb deficiteket termel. • Az államilag garantált hitelek kezességbeváltása megemelkedhet. A 2010-ES HIÁNYCÉL TELJESÍTÉSÉT ÖVEZŐ KOCKÁZATOK A kockázatok nagysága (a GDP %-ában) A konvergencia program kiadási főösszegéhez* képest végrehajtott kiadáscsökkentések a 2010-es költségvetésben (a GDP %-ában)

26 26 A mostani fiskális program fenntartható és sikeres lehet, a deficit tartósan alacsony maradhat, az államadósság pedig már 2010 után csökkenhet Forrás: Miniszterelnöki Hivatal, Európai Bizottság, OTP Elemzés • A kormányzati kiigazító csomag a 2002-es program minden hibás elemét visszavonja. • A program egy orrnehéz, kiadás- csökkentésre épülő kiigazítás, amely a sikeres és fenntartható program legfőbb jellemzője. A sebezhetőségünket okozó magas államadósság 2010 után csökkenhet. • Magyar fiskális élénkítő csomagra nincsen lehetőség. Bár a deficit az egyik legalacsonyabb lehet Európában, az államadósságunk továbbra is a legmagasabbak között marad. Államháztartási deficit nemzetközi összehasonlításban (a GDP %-ában) Államadósság nemzetközi összehasonlításban (a GDP %-ában)

27 A gazdasági válság globális okai A válság kitörése és szakaszai A jelenlegi helyzet, várható kilábalás és kockázatok A válság hazai vonatkozásai A gazdasági válság kiváltó okai, állomásai, lefolyása és a kilábalás első jelei Az OTP Bank magyar gazdasági prognózisa végéig Pénzügyi megoldások költségvetési és önkormányzati szervek részére a válság idejére

28 28 Finanszírozási keretfeltételek •Az önkormányzatok a 2007-ben elindult kötvénykibocsátásból származó forrásokat a bankoknál betétként helyezték el; a évi hitelállomány a jövő évi költségvetésben előirányzott támogatáscsökkenés miatt (bruttó 120 Mrd HUF, nettó 85 Mrd HUF) várhatóan bővülni fog. •2010-ben a vállalati (nem pénzügyi) hitelpiac stagnál vagy kismértékben nő; amennyiben a bankszektor szereplői a 2009.évi igen visszafogott hitelezési aktivitás után ismét növekedést irányoznak elő, úgy megindulhat újra a piaci verseny a jó ratinggel és konszolidált, egyben bővülő teljesítményre képes vállalatokért. •A refinanszírozott forrás terhére történő kihelyezési lehetőség elsődlegességet élvez a saját forrású kihelyezésekkel szemben, mivel kondíciói általában versenyképesebbek a legtöbb saját forrású terméknél. •A refinanszírozási forrást biztosító MFB a vállalatok mellett az önkormányzatok és a lakosság számára is biztosít kedvezményes forrásokat. Az OTP Bank csatlakozott valamennyi működő MFB hitelprogramhoz és jelenleg mintegy 80 milliárd Ft-os (jellemzően EURIBOR+1 %-os forrásköltségű, de forint alapú) állománnyal rendelkezik, ami közel 25 %-os piaci részesedést jelent. •A kockázatok mérséklése, kezelése továbbra is kiemelt feladat. A tőkeköltségek csökkentése az elvárt fedezettség teljesülésével lehetséges, melynek kiemelt eszközei a garantőr intézmények, hitelbiztosítók által nyújtott szolgáltatások.

29 29 Az OTP Bank számos terméket kínál önkormányzati ügyfeleknek MFB refinanszírozott források OTP saját forrású hitelei Fejlesztések finanszírozása Célhitel - önkormányzati beruházások, felújítások megvalósítását segíti Uniós és hazai támogatású projektek saját erő finanszírozása Önkormányzati kötvénykibocsátás Kistérségi társulások fejlesztéseinek finanszírozása - önkormányzatokkal azonos konstrukciókkal Viziközmű társulatok finanszírozása Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram Önkormányzatok, önkormányzati társulások és többcélú kistérségi társulások számára %-os finanszírozás 25 éves futamidővel. Kamat: 3 havi EURIBOR + legfeljebb 2,5-3,5 %/év) Az OTP Bank 103 milliárd Ft szerződéses állománnyal 67 %-os piaci részesedéssel rendelkezik. Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Kötvényfinanszírozási Program A Program az UMFT és UMVP pályázatokhoz szükséges önrész finanszírozására vehető igénybe Panel Plusz 15 éves futamidő mellett, kamat: 3 havi EURIBOR + legfeljebb 2,5%/év 13 mrd Ft - 74%-os piaci részesedés Bérlakás Hitelprogram Bérlakás építésére, a lakáscélú hiteleiket fizetni nem tudó lakástulajdonosok helyzetének javítása érdekében lakásvásárlásra vehető igénybe. Az OTP Bank piaci részesedése 90 %-os. Rövid lejáratú hitelek Folyószámlahitel - a kölcsönkeret általában nem haladhatja meg az önkormányzat tárgyévi költségvetési előirányzatának 1/12-ed részét Munkabérhitel - külön szerződés megkötése nélkül, a Bankszámlaszerződés alapján automatikusan folyósítható Rövid lejáratú hitel - átmeneti forráshiány, likviditási problémák rendezéséhez vehető igénybe 12 hónapon belül, akár rulírozó módon Lombard hitel Uniós támogatások előfinanszírozása

30 30 A banki finanszírozás széles körét nyújtjuk vállalati ügyfeleink számára Fejlesztések finanszírozása Beruházási, fejlesztési hitelek Fix kamatozású hitelek - kamatkockázat kivédésre szolgáló finanszírozási lehetőség Üzletrész- és részvényvásárlási hitel - vállalatfelvásárlás, tulajdonszerzés finanszírozása magánszemélyek és vállalkozások számára Uniós és hazai támogatású projektek saját erő finanszírozása Mikro- és kisvállalatok finanszírozása Fejlesztések finanszírozása Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram - KKV-k és nagyvállalatok által 12 hitelcélra igénybe vehető forinthitel, 15 éves futamidővel, EURIBOR + 4 %-os kamattal Új Magyarország Kis- és Középvállalkozói Hitelprogram M Ft közötti hitelösszeg igénylehető, 15 %-os saját erő mellett, Agrár Fejlesztési hitel - mezőgazdasági gépvásárlásra, egyéb fejlesztésre vehető igénybe Mikrohitel Program Közép- és rövid lejáratú hitelek Új Magyarország Forgóeszköz Hitelprogram - termelő vagy szolgáltató tevékenységet folytató ügyfeleknek részére biztosít max. 200 M Ft-os forgóeszköz finanszírozást, saját erő nem szükséges Agrár forgóeszköz hitel Gabona Forgóeszköz hitel Közép- és rövid lejáratú hitelek Forgóeszköz és folyószámla hitelek Hazai és uniós támogatások előfinanszírozása Széchenyi kártya Gyógyszertárak OEP támogatásának előfinanszírozása Mikro- és kisvállalatok finanszírozása (Lendület, LendületPlusz folyószámlahitelek) MFB refinanszírozott források OTP saját forrású hitelei

31 31 Az ügyfelek hitelhez jutását támogató intézményi eszközök Garantiqa Hitelgarancia Zrt. készfizető kezességvállalása (max %)  A GHG kis- és középvállalkozások, egyéni vállalkozók hitel/bankgarancia ügyleteihez, lízing- és faktoring szerződésekhez állami viszontgarancia mellett, nagyvállalatokkal szembeni kockázatvállaláshoz saját kockázatra vállal kezességet.  Önkormányzatok, önkormányzati társulások, többcélú kistérségi társulások és önkormányzati vállalkozások  hiteleihez és kötvénykibocsátásához,  EU-s pályázati önrészt pótló hitelekhez,  támogatást megelőlegező hitelekhez,  fejlesztési és beruházási hitelekhez,  meglévő hitelek fedezet átütemezésére. Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány készfizető kezességvállalása (max. 80%)  KKV-nak minősülő vállalkozások számára mezőgazdasági, vagy vidékfejlesztési célú hitelekhez. MFB Gazdaságélénkítési Bankgarancia Program (a tőketartozás garantálása)  Az MFB elsődlegesen termelő tevékenységet folyató vállalkozások forráshoz jutását kívánja elősegíteni, piaci kondíciókkal nyújtott bankgaranciával.


Letölteni ppt "Fény az alagút végén? A világválság és magyarországi hatásai a legnagyobb magyar bank szemével – pénzügyi megoldások a válság alatt és után 2009. október."

Hasonló előadás


Google Hirdetések