Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

II./B STRATÉGIAI TERVEZÉS ÉS ÉVES KÖLTSÉGVETÉS ÖSSZEKAPCSOLÁSA.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "II./B STRATÉGIAI TERVEZÉS ÉS ÉVES KÖLTSÉGVETÉS ÖSSZEKAPCSOLÁSA."— Előadás másolata:

1 II./B STRATÉGIAI TERVEZÉS ÉS ÉVES KÖLTSÉGVETÉS ÖSSZEKAPCSOLÁSA

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Elemző rész 1.1 Célok meghatározása 1.2 Helyzetelemzés 1.3 Következtetések 2. Tanácsadó rész 2.1 Stratégiai tanácsok 2.2 Taktikai tanácsok 2.3 Informatikai megoldások

3 1. Elemző rész – 1.1 Célok meghatározása

4 1.1 A CÉLOK MEGHATÁROZÁSA A dokumentum elkészítésének céljai: 1.Feltárni a stratégiai tervezés folyamatát 2.Bemutatni a taktikai tervezés lépéseit 3.A külső környezet meghatározó paramétereinek bemutatása, különös hangsúllyal a rendelkezésre álló források figyelembe vételére 4.Feltárni, hogy a különböző időtávú tervekben meghatározott célkitűzéseket hogyan hangolják össze

5 1. Elemző rész – 1.2 Helyzetelemzés

6 A stratégiai tervezés dokumentumainak rendelkezésre állása Szentlőrinc Város jeleleg nem rendelkezik Integrált Városfejlesztési Stratégiával.  Külső körülményként a városrehabilitációs pályázatok meghirdetésének időpontját tekintve az IVS elkészítése hasznos lenne.  Ennél fontosabb, hogy a város szempontjából is szükséges lenne egy átfogó fejlesztési dokumentum megléte. 1.2 HELYZETELEMZÉS

7 Az IVS elkészítése lehetőséget teremtene az Önkormányzat számára, hogy jelenlegi helyzetét felmérve, erősségeit – gyengeségeit számba véve meghatározza azokat a kulcsfontosságú tulajdonságait, melyekre építve kijelölhetné hosszú távú, stratégia céljait. A célok kijelölését követheti azon intézkedések, konkrét feladatok (projektek) meghatározása, amelyek szükségesek a kitűzött célok eléréséhez. 1.2 HELYZETELEMZÉS

8 A feladatok megvalósításához, és így tulajdonképpen a célok eléréshez szükséges források vizsgálata fontos ugyan, de nem kiindulópontja a tervezési folyamatnak. A források meghatározásánál – csakúgy, mint a célok meghatározásánál, és a feladatok kijelölésénél, folyamatosan figyelembe kell venni a külső (szabályozási, finanszírozási, intézményi) környezetnek a településre és környezetére gyakorolt hatásait, mert e nélkül a terv végrehajtása jelentős kockázatok hordozna magában. 1.2 HELYZETELEMZÉS

9 Szentlőrinc Város jelenleg is meghatározó stratégiai fejlesztési dokumentuma a es évek gazdasági programja. A gazdasági program a „szokásos” gazdasági programokkal ellentétben tartalmában megközelítőleg kielégíti az IVS-sel szemben támasztott tartalmi követelményeket. 1.2 HELYZETELEMZÉS

10 A gazdasági program első érdemi része részletes helyzetelemzés után SWOT analízissel zárul. Ezt követően kerül sor a stratégiai célok kitűzésére, majd a fejlesztési program meghatározására. Teljes mértékben adós marad a gazdasági program a kitűzött fejlesztések megvalósításához szükséges források nagyságrendjének indikatív meghatározásával és lehetséges rendelkezésre állásuk bemutatásával. A gazdasági programban meghatározott célok a település egészére vonatkoznak. Megalapozottságuk tapasztalati alapon indokolható, ugyanakkor szerves direkt kapcsolat a helyzetelemzést összegző SWOT és a célok kijelölése között nem ismerhető fel. 1.2 HELYZETELEMZÉS

11 A gazdasági program – helyesen – nem határoz meg ugyan konkrét fejlesztési nagyságrendeket, hiszen ezek az egyes fejlesztések konkrét megtervezése után lehetnek csak megalapozottak, viszont sajnálatos módon források rendelkezésére állásával nem foglalkozik, és még arra sem utal, hogy a részletes tervek egyrészt a projektek terveiben, a projektek ütemezésében, ill. majd az önkormányzat éves költségvetéseiben kerülnek kidolgozásra. A fejlesztések finanszírozhatóságának belső erőforrásainak rendelkezésre állását egyrészt az ésszerű működés, másrészt a vagyonnal történő gondos gazdálkodás teremtheti meg. 1.2 HELYZETELEMZÉS

12 Szentlőrinc Város tulajdonában lévő vagyonnal történő gazdálkodás éves szabályai természetszerűleg megjelennek az éves költségvetési javaslatokban, hosszú távú szabályozásukat rendeletekben oldja meg az Önkormányzat. A jelenlegi szabályozás alapját a 13/2004. (VI.25.) KT rendelet szabályozza. Véleményünk szerint a rendelet szabályozását szükségszerű lenne kiegészíteni egy vagyongazdálkodási koncepcióval, ahol a vagyonnal történő gazdálkodás elsősorban nem jogi és eljárásjogi, hanem gazdaságossági, hatékonysági szempontból jelenne meg, ill. ezen szempontokon túlmenően távlatilag is hozzájárulhatna a stratégiai célok megvalósításához források biztosításával. 1.2 HELYZETELEMZÉS

13 A vagyonnal történő gazdálkodás jelenlegi szabályozási környezetét tekintve széttagolt, hiszen több az alábbi helyeken szabályozza az önkormányzat:  vagyonkataszter  vagyonrendelet  az önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről szóló rendeletek  egységes lakáskoncepció Ez a széttagoltság indokolható az egyes tartalmi elemek különbözőségével, stratégiai célként azonban érdemes lenne legalább koncepció szintjén kijelölni azokat a legfontosabb irányvonalakat, amelyek mentén a vagyonnal való gazdálkodás hosszútávon is alapvetően szolgálhatja a település érdekeit. 1.2 HELYZETELEMZÉS

14 A stratégiai tervezés humánerőforrás jellemzői A stratégia tervezés eddig elkészült alapdokumentumát jelentő gazdasági program a város intézményén belül készült el. A gazdasági program bevezetőjében is említett Fejlesztési Stratégiai és Projektkezdeményezés készítésére vonatkozóan nem rendelkezünk részletesebb információkkal. A stratégia tervezés eddig elkészült (rész)dokumentumai, munkaanyagai a szélesebb közvélemény számára is elérhetők, az abban megfogalmazottakhoz minden érdeklődő és érintett kifejthette véleményét. 1.2 HELYZETELEMZÉS

15 A taktikai tervezés lépései Jelen dokumentumban a taktikai tervezést két értelemben használjuk:  a stratégiai tervekből fakadó tevékenységek tervezéseként az éves költségvetés megalkotása során;  a stratégiai tervekből fakadó projektek részletes kidolgozásaként. 1.2 HELYZETELEMZÉS

16 A stratégiai tervekből fakadó tevékenységek tervezésének hatásai megjelennek az éves költségvetésben, ugyanakkor a többéves hatásokkal járó projektek következményeinek a bemutatása összefoglaló jelleggel esetleges: egyes években szerepel a költségvetésben, másokban nem. A megjelenítés éveiben sem teljes körű a kimutatás: a legtöbb információt akkor adnák az adatok, ha mind bevételi, mind kiadási oldalon előre láthatóak lennének a többéves kihatással járó döntések következményei. Az összefoglalásként megjelenő információ egyrészt a képviselő-testület tagjai számára is fontos lenne, de legalább ennyire fontos a költségvetést készítők számára is. 1.2 HELYZETELEMZÉS

17 A stratégiai tervként definiálható gazdasági programban nevesített fejlesztési célok megvalósítási sorrendjét nagymértékben a külső erőforrások rendelkezésre állásának időpontja határozza meg. Megjegyezzük, hogy ezzel az egységes stratégia megvalósítása torzulhat. A megvalósítani kívánt célok, fejlesztési projektek előkészítése, és – amennyiben lehetséges – az ezekhez szükséges pályázatok kidolgozása a Hivatalon belül történik. 1.2 HELYZETELEMZÉS

18 Források rendelkezésre állása A stratégiai tervekben megfogalmazott fejlesztési célok, megvalósítani kívánt projektek pénzügyi nagyságrendje mindenképpen meghaladja Szentlőrinc Város önálló lehetőségeit. A rendelkezésre álló külső források feltárása tehát nem csak indokolt, de szükségszerű is. A külső források két csoportba oszthatók: a) Visszafizetési kötelezettséggel terhelt külső források b) Visszafizetési kötelezettséggel nem terhelt, véglegesen átvett külső források, támogatások 1.2 HELYZETELEMZÉS

19 Visszafizetési kötelezettséggel terhelt külső források:  Ezek között kell megemlítenünk egyrészt a működés finanszírozását biztosítani hivatott folyószámla-hitelt.  Másrészt itt szerepel a forintos értékben fölvett beruházási hitel, melynek éves törlesztő részlete 16,25 MFt. 1.2 HELYZETELEMZÉS

20 Visszafizetési kötelezettséggel nem terhelt, véglegesen átvett külső források, támogatások A rendelkezésre álló források bemutatására a rendelkezésünkre álló fejlesztési célt szolgáló dokumentumokban nem kerül sor. Ezek a források szinte kivétel nélkül az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjain, valamint az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programon keresztül érhetők, ill. érhetők majd el. 1.2 HELYZETELEMZÉS

21 Visszafizetési kötelezettséggel nem terhelt, véglegesen átvett külső források, támogatások Természetesen nem szabad elfeledkezni azokról a támogatási lehetőségekről, melyek ugyan nem részei az ÚMFT-nek, ÚMVP-nek, tisztán nemzeti finanszírozásban megvalósuló támogatásokként azonban alkalmazásuk speciális helyein mégis jelentősek (pl. TEKI, CÉDE). Szentlőrinc esetében jelentős szerepet tölt be a önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került települések részére nyújtott, ún. ÖNHIKI támogatás is. Igénybe vétele érdekében az ehhez szükséges pályázat is egy olyan külső szempont az éves költségvetés készítésekor, amit figyelembe kell venni. 1.2 HELYZETELEMZÉS

22 1. Elemző rész – 1.3 Következtetések

23  A városfejlesztés stratégiai céljai kiérlelteknek tekinthetők, a célok meghatározása azonban módszertanilag sok esetben nem igazolható, csak tapasztalati úton kerültek megfogalmazásra.  Az elkészült vagy készítés alatt álló stratégiai tervezési dokumentumok a célmeghatározás tekintetében hiányosságokat mutatnak, melyek most még kiküszöbölhetők. 1.3 KÖVETKEZTETÉS

24  A megvalósításra kerülő fejlesztések prioritási sorrendjének meghatározása csak részben szükségletvezérelt, jelentős a külső források determináló szerepe is.  A több évre átnyúló hatással járó projektek éves költségvetési megjelenítése alkalomszerű.  A stratégiai célok megvalósításához szükséges források jelentős mennyiségben biztosíthatók. 1.3 KÖVETKEZTETÉS

25  A vagyongazdálkodás tudatos, tervszerű, szabályozási környezetét tekintve némileg azonban szétaprózott.  A fejlesztési projektek kidolgozásának humánerőforrás háttere biztosított.  Az ÖNHIKI-s cím megszerzése zsákutcába is vezetheti az önkormányzatot, amennyiben ez lesz a cél a költségvetés elkészítése készítés során. 1.3 KÖVETKEZTETÉS

26 2. Tanácsadói rész – 2.1 Stratégiai tanácsok

27 A dokumentum elkészítésének céljai:  Azon lépések meghatározása, amelyek a különböző időtávú tervek összehangolásához szükségesek  A stratégiai tervezés szükségszerűségének tudatosításával a tervezés lépéseinek sztenderdizálása  Meghatározni a stratégiai tervek céljainak átültetési módszereit az éves tervezés gyakorlatába  A célok eléréséhez szükséges költségvetési források meghatározási módszerének sztenderdizálása 2.1 STRATÉGIAI TANÁCSADÁS

28 A város jövőbeli fejlesztésére irányuló stratégiai dokumentumok, a gazdasági program, és a készülő Fejlesztési Stratégia és Projektkezdeményezésekre mint gyakorlatilag integrált városfejlesztési stratégiára vonatkozóan a következők tűnnek szükségszerűnek: 1.) A stratégiaalkotás alapját képező SWOT gondosabb kimunkálása. 2.) Egységes, a település egészére vonatkozó célok meghatározása, nem csak küldetés szintjén. 2.1 STRATÉGIAI TANÁCSADÁS

29 A városi, városfejlesztési stratégia-alkotás során a tapasztalatok fontosak, elsősorban azonban a helyzetfelmérés során, és nem a célmeghatározások tekintetében. Javasoljuk, hogy ebben a vonatkozásban kerüljön átgondolásra a stratégia. Elképzelhető, hogy ebben az esetben is hasonló fejlesztési célok és beavatkozások jelennek meg, ugyanakkor azok már megalapozottak, és bárkivel szemben védhetők lesznek. 2.1 STRATÉGIAI TANÁCSADÁS

30 2. Tanácsadói rész – 2.2 Taktikai tanácsok

31 A jelenlegi gazdasági programban és a készülő stratégiában megfogalmazott célok és intézkedések mindennapi érvényesülésének feltétele, hogy azok operatívvá, alkalmazhatóvá tehetők legyenek. A cselekvési tervben azon tanácsokat foglaltuk össze, melyek megítélésünk szerint ehhez szükségesek. 2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS

32 1.A költségvetési rendelet mellékleteként a több évre kiható projektek, több éves kötelezettségvállalások állandó részét képezzék a tervnek.  ez a koncepciókészítés során rögzíthető Cselekvési terv 2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS

33 2.A stratégiai célok megvalósításához rendelkezésre álló források megjelenítése Szentlőrinc Város esetében a gazdasági programban nem történt meg. A stratégiai célok megvalósításához rendelkezésre álló, igénybe vehető külső források számba vétele a készülő Fejlesztési Stratégiának része kell, hogy legyen. Ugyanakkor a változó külső körülmények következtében a külső források vázlatos bemutatása szükségszerű a költségvetés tervezése során.  ez a koncepciókészítés során rögzíthető, vagy a rendelet mellékleteként biztosítható 2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS

34 3.A vagyongazdálkodás stratégiai átgondolása két szempontból: a) A jelenleg szétaprózott vagyongazdálkodási szabályozási környezet egységesítése, ahol azonos szempontok érvényesülhetnek a különböző vagyonelemek tekintetében. b) A fejlesztések eredményeként létrejövő új vagyonelemek tekintetében a fenntartás, működtetés költségeinek átgondolása még a fejlesztési döntések meghozatala előtt. 2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS

35 1.Többéves pénzügyi hatással járó folyamatok bemutatása a költségvetés-készítés során. Megoldási mód: költségvetési koncepció és/vagy költségvetési rendelet A cselekvési terv megvalósít-hatóságának igazolása 2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS

36 2.Rendelkezésre álló külső források változásainak bemutatása. Stratégiai megoldási mód: készülő fejlesztési stratégia, majd a változásokról költségvetési koncepció és/vagy költségvetési rendelet Taktikai megoldási mód: polgármesteri tájékoztató azokban az esetekben, amikor a források változása előre nem volt látható, hatását tekintve mégis jelentős 2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS

37 3.a) A vagyongazdálkodás egységes szabályozási környezetének megteremtése Megoldási mód: első lépésként egységes vagyongazdálkodási koncepció kialakítása, majd ennek rendeletbe foglalása, felhasználva, de újragondolva a jelenlegi szabályozási elemeket 2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS

38 3.b) A fejlesztések révén létrejövő új vagyonelemek fenntartási, üzemeltetési költségeinek becslése Megoldási mód: a költségvetés-készítés során alkalmazni kellene a programtervezési módszer elemeit, az így elkészülő tervek erre kellő támpontot nyújtanának. 2.2 TAKTIKAI TANÁCSADÁS

39 2. Tanácsadói rész – 2.3 Informatikai megoldások

40 A stratégiai tervezéshez szükséges informatikai eszközök az önkormányzat rendelkezésére állnak, ezek használatával él is. A stratégiai tervkészítés folyamata az Önkormányzat honlapján is nyomon követhető (volt), az érdekeltek és érintettek véleményt nyilváníthattak az előkészületben lévő dokumentumok tartalmáról. Ez megteremti annak a lehetőségét, hogy a tervet saját magukénak érezve, annak céljaival azonosulva nagyobb mértékben járuljanak hozzá a megvalósításhoz, végső soron a célok eléréséhez. 2.3 INFORMATIKAI MEGOLDÁSOK

41  Az éves költségvetési tervezés hátterét elsősorban az Excel biztosítja, a szükséges számítások a Pénzügyi Osztály által összeállított formátumban készülnek. 2.3 INFORMATIKAI MEGOLDÁSOK


Letölteni ppt "II./B STRATÉGIAI TERVEZÉS ÉS ÉVES KÖLTSÉGVETÉS ÖSSZEKAPCSOLÁSA."

Hasonló előadás


Google Hirdetések