Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Nehéz sorsú asszonyok feketén fehéren: Roma nők munkaerő-piaci és megélhetési lehetőségei két kistérségben SZMM MTA Etnikai- és Kisebbségkutató Intézet.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Nehéz sorsú asszonyok feketén fehéren: Roma nők munkaerő-piaci és megélhetési lehetőségei két kistérségben SZMM MTA Etnikai- és Kisebbségkutató Intézet."— Előadás másolata:

1 Nehéz sorsú asszonyok feketén fehéren: Roma nők munkaerő-piaci és megélhetési lehetőségei két kistérségben SZMM MTA Etnikai- és Kisebbségkutató Intézet 2010 Kóczé Angéla kutatásvezető Albert Fruzsina, Dávid Beáta, Havasi Éva

2 2 A szegénység színe és helyszíne A minta jellemzői, a mintakiválasztás indoklása

3 3 Miért ott és miért pont őket? Cél: nem országos reprezentativitás, hanem kutatási kérdésekhez igazodó mintakiválasztás! I. Más-e szegénynek lenni a főváros közelségében (versenyképes, fejlett) területi adottságokkal rendelkező lakóhelyen, illetve Budapesttől távol egy fejletlen, alacsony versenyképességű térség lakóhelyen élve? II. Más-e szegénynek lenni egy roma családban, mint egy „paraszt” családban? II. Különbözik-e az asszonysors a lakóhely és a bőrszín függvényében?

4 4 Két kistérségben roma és nem-roma szegények •Két helyszín (T-Star és népszámlálási adatok alapján): 1.BAZ megye SZ. kistérsége (4 település) 2.Pest megye M. kistérsége (3 település) •Kétféle színű szegénység (Helyi roma és nem-roma segítőkkel): 1.Roma gyermekes szegény háztartások 2.Nem roma gyermekes szegény háztartások •Ahogy az asszonyok látják és ahogy őket látják? 1.Interjúk helyi vezetőkkel, segítőkkel 2.Interjúk helyi lakosokkal

5 5

6 6 Jövedelem, jövedelemforrások, megélhetés

7 7 Jövedelmek nagysága a vizsgált két kistérségben •A szegények kevesebből élnek ott, ahol a többségnek is kevesebb jut (BAZ) •Az átlagjövedelmekben mutatkozó különbség (T= Ft/fő/hó) •A gazdagabb kistérségben nagyobbak a különbségékek romák és nem-romák között is

8 Adósságtörlesztés •A hátrányos helyzetű kistérségben a háztartások valamivel nagyobb arányban, de kisebb összeggel törlesztik a hiteleiket. Ugyanakkor összbevételük nagyobb hányadával. •A romák kisebb arányban hiteltörlesztők, és kisebb összeggel is. Ugyanakkor hitelstruktúrájuk kedvezőtlenebb. A nem-roma háztartások 69%-a, míg a roma háztartások 51% rendelkezik legalább egyfajta hitellel.

9 9 Adósságok típusa •Bolti adósság (felírásra történő vásárlás), részben „kamatos áruhitel” –BAZ megyei kistérség: 13%, Pest megyei kistérség: 9% •Provident kölcsön –Minden 5. háztartás (21-23%), nincs lényeges különbség a kistérségek és a roma, nem-roma háztartások között –Egyre többen nem fizetik •„Magánszemélytől felvett kölcsön” –Átlagban a háztartások 8%-át érinti, ebből nem-romák körében 1%, romák körében 13% (mindkét kistérségben a romákra jellemző!) A romák a nem romákhoz képest kétféle adósságfajtában: a bolti adósságban, a magánszemélytől kapott hitelben részesednek nagyobb arányban! A szegények devizahitelei miatt viszont nem kell aggódnunk.

10 10 Jövedelmi egyenlőtlenségek •A mintába került népesség 8%-ának jövedelme EU szegénységi küszöbszint fölötti (azaz nem tartozik a szegények közé) •Nagyon magasak, a Pest megyei kistérségben kiugróan magasak a belső jövedelmi egyenlőtlenségek

11 11 Jövedelmi egyenlőtlenségek „A roma miért nem tudja beosztani?” –Nagyok a jövedelmi különbségek a szegényeken belül –A romák átlagosan sokkal kevesebből élnek, a romák jövedelme a nem-romák jövedelmének 81%-át teszik ki a BAZ megyei kistérségben és 59%-át a Pest megyei kistérségben! –Ugyanaz a jövedelemnagyság sem ugyanannyit ér, ha nem kiszámítható, nem rendszeres bevételből származik. Kevésbé alapozza meg a racionális gazdálkodás feltételeit. –A jövedelem nagysága és egyenlőtlensége együttesen alkalmas a jól-lét mérésére (az egyenlőtlenségek növelik a szegénységérzetet) –Egyébként a nem-roma sem tudja beosztani.

12 12 A minimális és az átlagos szintű megélhetéshez szükségesnek tartott jövedelem A romák tényleges jövedelme a minimális megélhetéshez szükségesnek tartott 85%-ával, a nem-romák 88%-ával rendelkeznek. A Pest megyei kistérségben élők 90%-ával, a BAZ-ban élők 84%-ával rendelkeznek csak!

13 13

14 14 Gyermekes szegény családok megélhetési forrásainak fő típusai Megélhetési források Speciális jellemzők Általános jellemző Nem-romákromák Családi pótlék & Gyermek- támogatások falusivárosifalusivárosi Fő típusai Saját termelésKereset Gyűjtögetés, zsákmányolás Lomizás Böngészés, mezgerélés NyugdíjSzociális segély Munkanélküli ellátás (RÁT) Lakásfenntartási támogatás Gyes, gyed Lakásfenntartási támogatás Munka- jövedelem Főként: rendszeresFőként: alkalmi Kevésbé: alkalmi Kevésbé: rendszeres

15 15 Munka, munkajövedelem •Nagyon vegyes és színes a jövedelemforrások palettája. •Megállapíthatjuk, hogy a szegények dolgoznak (bevételt biztosító munkát végeznek! Munkát végeznek! A háztartások 83%-ában volt munkajellegű jövedelem. Ráadásul a többség esetében többféle munkafajta is előfordult (51%)! „Azok az emberek, akik eddig nem nagyon dolgoztak, Hogy nekik (is) nap-nap után fel kell kelnie és el kell mennie a munkahelyére… De ez a tortúra nekik kimaradt.” (BAZ, MK) „ Én nem mondanám, hogy nem lehet kimondani, hogy az, aki nem dolgozik, az elszokott a munkától. Sokan szeretnének dolgozni. Van aki naponta jön be rimánkodni…” (BAZ, jegyző)

16 16 …konklúzió… •Munka nem azonos a munkahelyi kereső munkával •Munka=minden pénz kiváltó erőfeszítés •A szegények, a roma-szegények munkahely nélkül is rengeteget dolgoznak. –A kereső munka is gyakran (alvállalkozókon keresztüli) bejelentetlen, jó fizikai állóképességet igénylő fekete munka! –Sokszor van intézményes keretek között, munkahelyen végzett fekete munka is! De nincs TB, nincs biztonság, nincs érdekvédelem! (Lehet 3 műszakban, 12 órát ezer forintért dolgozni.) •A munka és a jövedelem fogalmát is életszerűvé kell tenni. •A sokféle, nem intézményes munka, ugyanúgy része a nemzeti jövedelemnek és az emberek megélhetésének, jövedelmének is! És a megbecsülés is! „Ha csak a statisztikára hagyatkoznánk, akkor már egy csomóan éhen haltak volna…” (BAZ, nagyvállalat vezetője)

17 17 …konklúzió… •„Jövedelemtermelő képesség” + „jövedelmet kiváltó munkaképesség” („fagyűjtés”, vízhordás, a legolcsóbb nyersanyagokból készített élelem – a kondér leves) ↓↓ Ezek együttes mozgósítása a háztartások jövedelme •Az egzisztenciális biztonságot a rendszeres és kiszámítható jövedelmek adják (kereset, TB típusú jövedelmek). Ezt egészítik ki a legvegyesebb ilyen-olyan kevésbé rendszeres, kevésbé kiszámítható, de a megélhetéshez szükséges egyéb jövedelmek. Nem lehet megfosztani az embereket a rendszeres jövedelemtől! •Ma még a statisztikai számbavétel sem tud igazán mit kezdeni a rendszeresség mértékének és a realizált jövedelmek vegyességének kérdésével. –Ugyanaz a jövedelem nem ugyanannyit ér, ha kiszámítható és rendszeres –Sokféle jövedelem van, ami – hasonlóan a saját termelésű fogyasztáshoz – jövedelmet kiváltó fogyasztásként jelenik meg.

18 18 …konklúzió… •Lehet-e stratégiának nevezni a túlélésért folytatott küzdelmet? (Stratégia=A stratégia cselekvések egy hosszabb távú terve egy bizonyos cél elérésé érdekében, ami gyakran az úgymond „győzelem” vagy probléma megoldás.) ↓↓ Cél elérése: a „győzelem”=az életben maradás A megoldás: a folyamatos alkalmazkodás, a kreatív megoldások keresése, a „lelemény”, mert élni kell!

19 Köszönjük a figyelmet!


Letölteni ppt "Nehéz sorsú asszonyok feketén fehéren: Roma nők munkaerő-piaci és megélhetési lehetőségei két kistérségben SZMM MTA Etnikai- és Kisebbségkutató Intézet."

Hasonló előadás


Google Hirdetések