Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Piacosodás és konjunktúra a 19. század első felében.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Piacosodás és konjunktúra a 19. század első felében."— Előadás másolata:

1 Piacosodás és konjunktúra a 19. század első felében

2 1. Mezőgazdaság: a majorsági árutermelés növekedése Az 1770-es évektől emelkedtek a mg-i árak Szélesedett az agrárpiac: - állami hadikereslet nő (felvásárlás, raktározás) - állami hadikereslet nő (felvásárlás, raktározás) - nőtt az osztrák polgári kereslet (városiasodás) - nőtt az osztrák polgári kereslet (városiasodás) - bővült a belső piac (mezővárosok szaporodása, országos vásárok, havi és hetivásárok, napi piac) - bővült a belső piac (mezővárosok szaporodása, országos vásárok, havi és hetivásárok, napi piac) - megindult a fogyasztási kultúra átalakulása (divat változása, új nyugati vásárlási szokások elterjedése, boltok létrejötte) - megindult a fogyasztási kultúra átalakulása (divat változása, új nyugati vásárlási szokások elterjedése, boltok létrejötte)

3 A majorsági árutermelés fejlődése Növekedő földesúri igények (francia divat, kastély stb.) – majorsági árutermelés - profittermelés A piacorientált helyen lévő uradalmak átalakulása Üzemszervezés – gazdatisztek/cselédek/robot Az optimális üzemméret keresése: az önelszámoló kerületi rendszer kialakítása ( hold körül) Bérek: magas népsűrűség/nagy munkaerő- kínálat/alacsony bérek – máshol: alacsony népsűrűség/magas bérszínvonal Hatékony közép-, közepes nagy-és gyenge egyházi birtokok

4 A majorsági termelés változásai  A földhasználat kiszélesítése (lecsapolás, csatornázás, erdőirtás, közös földek feltörése)  Nagyüzemi tér - földkoncentráció, tagosítás, 1840  Új növények – ugarvetés (kukorica, burgonya, pillangósok, répa, zöldségfélék) – a termékkínálat szélesedése  Állattartás: átalakuló tartási körülmények (istálló)  Új fajták megjelenése: szimentáli tehenészetek, merinói juhok, mangalica, telivérek  Szőlészet/borászat: bővülő piac, tömegtermelés

5 A Ferencz-csatorna, épült között

6 2. A kereskedelem mint a tőkésedés egy lehetősége Bővülő osztrák városi és állami kereslet – növekedő mezőgazdasági termékkivitel. Összetétele: ig: elsődleges a szarvasmarha- kivitel ig: elsődleges a szarvasmarha- kivitel : gabona, állat, bor : gabona, állat, bor : gyapjú, állat, bor, dohány : gyapjú, állat, bor, dohány : gabona (később liszt), gyapjú : gabona (később liszt), gyapjú Piacok: 2/3: Ausztria (főleg Bécs és környéke), cseh-és morva vidékek; 1/3: itáliai és lengyel területek Pozitív külkereskedelmi mérleg (jöv.beáramlás) Gyenge infrastruktúra – magas szállítási költségek

7 TerületKivitelBehozatalÖsszesen Ausztria63,755,1118,8 (84 %) Vámkülföld12,110,722,8 (16 %) Összesen75,865,8141,6 Magyarország külkereskedelme 1844-ben (millió forintban)

8 A nagykereskedő réteg mint tőkefelhalmozó Régi nézet: kereskedő tőke – ipari beruházás – tőkés réteg kialakulása – de ez Európa nagy részén nem bizonyítható A nagykereskedők tevékenysége: hadi szállítások (Hoffactor), távolsági kereskedelem (Mercator) Honnan jöttek a nagykereskedők? 1. Zsidók (1670: kiűzetés Bécsből), magyar 1. Zsidók (1670: kiűzetés Bécsből), magyar mezővárosokban való letelepedés mezővárosokban való letelepedés 2. Örmény, görög kereskedők (keleti termékek) 2. Örmény, görög kereskedők (keleti termékek) 3. Nyugatiak: németek, osztrákok, olaszok 3. Nyugatiak: németek, osztrákok, olaszok

9 A nagykereskedő réteg mint tőkefelhalmozó (2) Fontos vállalkozó réteg. Letelepedésük : - Duna-menti kereskedővárosok (Győr, Pest, - Duna-menti kereskedővárosok (Győr, Pest, Óbuda, Komárom, Földvár, Paks, Baja, Mohács) Óbuda, Komárom, Földvár, Paks, Baja, Mohács) - Nyugat felé vezető utak menti városok - Nyugat felé vezető utak menti városok (Kanizsa, Körmend, Pápa, stb.) (Kanizsa, Körmend, Pápa, stb.) Konjunktúrák: gyors felhalmozás, gazdagodás (mobil tőke); ingatlanvásárlások, puritán életmód 1840 után: infrastrukturális vállalkozásokban való részvétel (Uhlmann, Sina, Wodiáner stb.) Szervezeti egységesülés: kereskedők társulatai

10 3. A hitelezés gyakorlata és a hitelintézmények létrejötte  A reformkor előtt: intézmények nélküli hitelélet  A magánhitelek rendszere (földesúri, egyházi, polgári hitelek)  18. sz. vége felé: kereskedő mint hitelnyújtó – terményelőlegek – gyors földesúri eladósodás  Garancia: a vármegye (betáblázási rendszer)  Gazdasági beruházásra az összes hitel %-a  Magánbankházak kölcsönei - nagybirtokosoknak korlátozott lehetőségek  Csődök – nehéz végrehajtás (Grassalkovich-eset)

11 1830. Hitel Világ Stádium Széchenyi írásai között

12 A hitelezés intézményesedése  Au: családi bankházak (Rotschild, Arnstein, Biedermann, Schey) től takarékpénztárak  Széchenyi: rámutat a pénzintézmények hiányára  Törvényi háttér: 1825, 1839/40 (Fáy András)  Pesti Hazai Első Takarékpénztár létrejötte – vidéki terjedés – kereskedővárosokban (1845: Pécsett is)  A Pesti Kereskedelmi Bank létrehozása (1841)  Filantróp intézményeknek indulnak – változás: profittermelés  Lakossági betétgyűjtés – kihelyezési nehézségek

13 A Rotschild-testvérek, köztük Salomon Rotschild, a Habsburg- birodalom legjelentősebb pénzügyi vállalkozója

14 4. Az ipar mint a gazdasági növekedés lehetősége  Mo. agrárország – hatalmas iparcikk-kereslet a reformkorban  A céhes és háziipar: korlátozott termelés – szabályozott piac - osztrák/cseh import  Ipari vállalkozó réteg: az „előfutárok nemzedéke”  Textilipar és nehézipar: manufaktúrák, gyárszerű termelési formák terjedése - Ábrahám Ganz: öntöde, vasgyár, gépgyár - Ábrahám Ganz: öntöde, vasgyár, gépgyár - Valero Antal: selyemgyár, textilgyár - Valero Antal: selyemgyár, textilgyár - Szénbányászat, nyersvas-előállítás növekedése - Szénbányászat, nyersvas-előállítás növekedése

15 Ganz Ábrahám, a 19. század legnagyobb magyar ipari vállalkozója

16 A munkácsi vaskohó a reformkorban

17 Új vállalkozási területek  Fogyasztási iparok gyors bővülése (gőzmalom, cukorfőzők, textilgyárak, szeszgyárak, bőrgyár, olajsajtolók stb.)  Építőipar: gyors fejlődés (híd, közintézmények, kastélyok, egyházi építmények, városi épületek)  Közlekedési iparok (kocsigyártás, hajóépítés)  A közlekedési infrastruktúra bővülése (csatorna, állami kövezett utak, 1846: vasút megjelenése)  Kemény céhes ellenállás – városi küzdelmek, 1840 után gyors ipari növekedés

18 A modern vállalkozók rekrutációja Eredmény: egy modern vállalkozó réteg kialakulása. Származási csoportok: - arisztokraták (Széchenyi, Zichy, Batthyány stb.) - arisztokraták (Széchenyi, Zichy, Batthyány stb.) - ipari kisvállalkozók – komoly szakmai - ipari kisvállalkozók – komoly szakmai tudás - lassú vállalkozásépítés, stabil növekedés tudás - lassú vállalkozásépítés, stabil növekedés - nagykereskedők (élelmiszeripar, infrastruktúra, egyéb mezőgazdasági iparok, szeszgyártás) – több fajta tevékenység végzése (Sina) - nagykereskedők (élelmiszeripar, infrastruktúra, egyéb mezőgazdasági iparok, szeszgyártás) – több fajta tevékenység végzése (Sina) - pénzügyi pályáról indulók (Uhlmann stb.) - pénzügyi pályáról indulók (Uhlmann stb.)

19 Egy eset: Georg Sina Birodalmi keretek - széles üzemi portfolió: - gyapjú-és dohánykereskedelem (kiemelkedés) - gyapjú-és dohánykereskedelem (kiemelkedés) - az állami hitelezés 1826 után (befolyás) - az állami hitelezés 1826 után (befolyás) - magánhitelezés (pl. Széchenyi) - magánhitelezés (pl. Széchenyi) - értékpapír-kibocsátás/kereskedelem - értékpapír-kibocsátás/kereskedelem - idegen pénzek, vagyonok hagyatékok kezelése - idegen pénzek, vagyonok hagyatékok kezelése - részvénytársaságok létrehozása és részvétel (DGT; Bécsújhely-Sopron vasút stb.) - részvénytársaságok létrehozása és részvétel (DGT; Bécsújhely-Sopron vasút stb.) - uradalmak/földvásárlás (Gödöllő, Érd, Nagyatád) - uradalmak/földvásárlás (Gödöllő, Érd, Nagyatád)


Letölteni ppt "Piacosodás és konjunktúra a 19. század első felében."

Hasonló előadás


Google Hirdetések