"Romák foglalkoztatási helyzete" szakmai műhely Autonómia Alapítvány és OSI 2013. március 14. Molnár György Az önfoglalkoztatóvá válás és mikrohitelezés.

Az előadások a következő témára: ""Romák foglalkoztatási helyzete" szakmai műhely Autonómia Alapítvány és OSI 2013. március 14. Molnár György Az önfoglalkoztatóvá válás és mikrohitelezés."— Előadás másolata:

1 "Romák foglalkoztatási helyzete" szakmai műhely Autonómia Alapítvány és OSI 2013. március 14. Molnár György Az önfoglalkoztatóvá válás és mikrohitelezés lehetőségei és korlátai A Kiútprogram tapasztalatai EU támogatással

2 "Ideje lenne ugyanis szembenéznünk azzal a ténnyel, hogy egy jelentős létszámú és sajnos újratermelődő réteg teljes mértékben, véglegesen leszakadt a munkaerőpiacról, vagy legalábbis nagyon messzire került attól, hogy teljesíteni tudja annak keményedő követelményeit. " [Kiemelés tőlem.] Munkaügyi Szemle, szerkesztőségi cikk, 2013/1 Előadásom fő célja a konstruktív bizonyítás eszközével, és a konstruktív türelmetlenség jegyében, rámutatni ennek a fajta önfelmentő gondolatmenetnek a tévedéseire.

3 Előzővel szemben: "Megfelelő társadalmi lehetőségek birtokában az egyének hatékonyan alakíthatják tulajdon sorsukat és segíthetik egymást. Nem szabad úgy tekinteni őket, mint akik elsősorban ravasz fejlesztési programok passzív kedvezményezettjei. Erős érv szól amellett, hogy elismerjük a szabad és fenntartható cselekvés – sőt a konstruktív türelmetlenség – pozitív szerepét." Amartya Sen: A fejlődés mint szabadság (31. old.)

4 Mi a Kiútprogram?  Elsősorban mélyszegénységben élő romákat célzó szociális mikrohitel program, mely az érintettek saját aktivitására épít.  Kezdeményező a Polgár Alapítvány 2008-ban.  A fejlődő országokban működő mikrohitel programok adaptálása.  Szerződések a magyar kormánnyal (azóta megszűnt); Nemzeti Felzárkózási Stratégia tartalmazza  2010-2012: Pan-European Coordination of Roma integration Methods – Roma inclusion: self-employment and microcredit, EU DG Regio  2012 szeptember után folytatás magánforrásból 4

5 A program víziója  Szociális támogatás és pénzügyi szolgáltatások nyújtásával elérni, hogy mélyszegénységben élő emberek – elsősorban cigányok – önfoglalkoztatóvá váljanak  Elősegíteni a társadalmi mobilitást és a roma integrációt  Cél: fenntartható mikrovállalkozások létrehozása  Eszköz: mikrohitelezés – kis összegű, fedezet nélküli hitelek nyújtása  Viszonyítási alap: munkahelyteremtő, aktív munkaerőpiaci programok  Társadalmi hatás versus üzleti haszon 5

6 Miért választottuk eszközül a mikrohitelezést? Premisszák:  Rendszerváltás előtt magas foglalkoztatás a cigányság körében is  Alacsony képzettség, alacsony foglalkoztatottság  Előítéletek, társadalmi kirekesztés és térbeli kirekesztés  Nincsenek munkahelyteremtő beruházások a hátrányos helyzetű területeken és az alacsonyan képzettek számára.  Az állami munkahelyteremtő kísérletek kudarca  A mikrovállalkozások alacsony aránya az egész gazdaságban, a hátrányos helyzetű térségekben különösen. Következtetés: Ebben a helyzetben a mikro- és kisvállalkozások létrehozása előremutató lépés lehet (a térség minden nemzeti roma stratégiája tartalmazza, de alig történik valami). 6

7 A szociális mikrohitel modell fő jellegzetességei A "normál" mikrohiteltől való legfontosabb eltérések:  Célcsoport: nyomorban élő, munkanélküli, vagy az informális gazdaságban dolgozó, vállalkozói képességekkel rendelkezők.  Jóléti híd szükségessége (VVT)  Fedezet nélküli hitel, viszonylag kis összeg  Üzleti értelemben nem lehet önfenntartó. (1 éves túlélési ráta 60 % körül, hitelezési veszteség: 30-40%).  A terepmunkások folyamatos jelenléte, szociális munkások és hitelügynökök egy személyben.  Pénzügyi és szociális elemek integrációja: –hitel, megtakarítás, egyéb banki szolgáltatások, korábbi adósságok kezelése, ingyenes könyvelés, adótanácsadás –személyes mentorálás (diszkrimináció ellensúlyozása) –kommunikációs, pénzügyi, üzleti és szakmai képzés. Nemcsak pénz-, hanem társadalmi tőkét is nyújt a program. 7

8 A háztartások megoszlása, egy főre jutó és ekvivalens nettó jövedelme a munkanélküliek* száma szerint, N=440 Munkanélküliek száma a háztartásban Részarány a háztartások százalékában Egy főre jutó jövedelem Ekvivalens jövedelem 0183500047800 1433110042900 2292670036400 3+112540035000 Összesen1002992041100 8 * Közfoglalkoztatottakat és informálisan foglalkoztatottakat nem tekintettük munkanélkülinek.

9 A megkérdezettek etnikai összetétele, az összes százalékában, N=438 Másodlagos nemzetiség Elsődleges nemzetiség Nincs másMagyar Cigány/ roma EgyébÖsszesen Magyar18,70,032,00,951,6 Cigány/roma11,636,10,00,247,9 Egyéb0,00,20,00,20,5 Összesen 30,436,332,01,4100,0 9

10 A jövedelmek forrás szerinti megoszlása Forrás Részesedés az össz-jövedelemből, % Munkajövedelem (beleértve közfoglalkoztatás, ápolási díj)42 ebből rendszeres22 Gyerekekhez kapcsolódó juttatások 27 Munkanélküliséghez kapcsolódó juttatások14 Nyugdíjak8 ebből rokkantnyugdíj4 Betegséggel, rokkantsággal kapcsolatos juttatások4 Egyéb2 Összesen100

11 Az aktív korú (15-64 év) potenciális ügyfelek aktivitás szerinti megoszlása,%, N=436 Hivatalosan foglalkoztatott8 Informálisan foglalkoztatott1 Munkanélküli71 Közfoglalkoztatott5 Rokkantnyugdíjas, egyéb rokkantsági ellátott4 Gyesen, gyeden, gyeten van7 Háztartásbeli2 Tanuló2 Egyéb (főleg nem tanuló, nem dolgozó 15-18 évesek)2 Összesen100

12 Hitel-visszafizetés a 2012. március előtt hitelt kapottakra Hátralék/fizetési kötelezettség, % Fő Működő vállalkozás Jelenleg Hitelfelvétel utáni 120. napon Hitelfelvétel utáni 180. napon 1. ütem4113622833 2. ütem4631441220 Összesen87874454542027 12 3. ütemben várhatóan mindenki vissza fogja fizetni! Becsült túlélési ráta: 60-70%

13 Miért fizetik vissza a hitelt?  Bizalom szerepe  Hosszú távú gondolkodás  Dolgozni akarnak, nem csak pénzt keresni; munkanélküliség csökkenti a szubjektív jóllétet  Törekvés az integrációra – ha van fogadókészség 13

14 Becsült költségek folyamatos működés esetén o 300 ügyfél o 20 terepmunkás, 5 dolgozó a központban o folyamatos képzés, jogi tanácsadás, külső kommunikáció o könyvelés az ügyfeleknek o közlekedés, telefon, internet, stb.  Bruttó működési költségek: 58 000 Ft / ügyfél / hó  Adók, járulékok nélküli működési ktsg: 37 300 Ft / ügyfél / hó o becsült hitelezési veszteség 30%, átlagos hitel 500 000 Ft  Folyamatos üzemelés teljes nettó költsége: 49 000 Ft / ügyfél / hó Lényegében megegyezik a közfoglalkoztatás költségével 14

15 Legfontosabb tanulságok  Az inkluzív szociális mikrohitelezés jó eszköz azoknak a szegényeknek, különösen cigányoknak az esetében, akiknek vannak vállalkozói elképzeléseik és képességeik. De: nem általános érvényű szegénységcsökkentő eszköz.  Alkalmas a társadalmi mobilitás elősegítésére és fenntartható mikrovállalkozások létrehozására.  A közfoglalkoztatásnál sokkal hatékonyabb.  A jelenleg elérhető képzéseknél sokkal hatékonyabb.  A gazdasági hálózatépítéssel kiegészítve alkalmas a társadalmi kohézió erősítésére, a roma integráció elősegítésére.  A program sikerének alapfeltétele a terepmunkások folyamatos, intenzív jelenléte és a terepmunkások kettős – szociális munkás és hitelügynöki – szerepe. 15

16 A csoportos modellel kapcsolatos tanulságok  Az eredeti csoportos modell csak nagyon erős közösségek esetében működik.  Erős helyi közösség nélkül a szekvenciális hitelezés diszfunkcionálissá válhat.  A csoportos hitelezésnek azonban szakaszos hitelnyújtás nélkül is nagy előnyei vannak az egyéni hitelezéssel szemben: •A csoport biztonságot ad és védelmet nyújt •Segíti a tapasztalatcserét •Megkönnyíti, hatékonyabbá teszi a terepmunkások tevékenységét •Segíti a kapcsolatépítés gyakorlását •Együttműködési lehetőségeket teremt 16

17 Szakpolitikai ajánlások a kormányzatok részére •A szociális mikrohitelezést be kéne venni az Operatív Programokba •Kiszámítható szabályozási környezet. •Normatív alapú vállalkozóvá válási támogatás a korábbi munkanélküliek számára. •Adó- és járulékkedvezmények az alacsony iskolai végzettségűek, hátrányos helyzetű kistérségekben élők esetében. Ezeknek ki kell terjedniük az önfoglalkoztatókra, beleértve az őstermelőket. (A magyar szabályozás nem terjed ki az önfoglalkoztatókra!) •A nemzeti pénz- és tőkepiaci szabályozás kiegészítése a mikrohitelezésre vonatkozó speciális előírásokkal. •A vállalkozóvá válás adminisztratív terheinek csökkentése, különösen a mikro- és kisvállalkozások körében. (Pl. úgynevezett nullás igazolás) 17

18 Szakpolitikai ajánlások a kormányzatok részére, folytatás •A bankok állami ösztönzése annak érdekében, hogy nyújtsanak a szegények számára is elérhető szolgáltatásokat. •A nagyvállalati szféra ösztönzése a szociális mikrohitelezés támogatására (CSR). •Erősíteni azokat az eszközöket, amelyek biztosítani tudják a romákkal szembeni diszkrimináció elleni fellépés hatékony érvényesítését. •A szakképzési programokat a képzettek és nem a képzők igényeihez kellene igazítani. 18

19 Szakpolitikai ajánlások az EU részére •Szükség van speciális, inkluzív szociális mikrohitelezési programok indítására: –A létező Progress Microfinance Facility a következőket nyújtja: •garancia, kockázatmegosztás a hitelezési veszteség esetére (de: magasabb megtérülésre van tervezve), •hitelezési alap. –Az ESZA-ból lehetőség van kiegészítő pályázásra, de nehéz az összehangolás. •Komplex, sokrétű programokra van szükség, melyek szociális és üzleti elemeket is tartalmaznak: –Folyamatos, személyes mentorálás. –A munkaerőpiaci diszkrimináció ellensúlyozása. –Közösségfejlesztési és kapcsolatépítő tréningek. –Pénzügyi, gazdálkodási, vállalkozási és szakmai képzések. –Üzleti hálózatépítés. 19

20 Szakpolitikai ajánlások az EU részére, folytatás •Az üzemszerű bevezetés előtt minden országban elengedhetetlen kísérleti programok végrehajtása, melyek kereteit és finanszírozását az EU-nak kell biztosítania. •Az európai szabályozást módosítása annak érdekében, hogy őstermelőknek a szociális mikrohitelezés keretében való támogatása ne ütközzön a mezőgazdasági támogatások tilalmába. •Folyamatba épített, külső intézmény által támogatott monitorozásra és hatásvizsgálatra van szükség mind a kísérleti programok, mind az üzemszerű működés esetében. 19