Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Dr. habil. Gál Zoltán CSc tudományos főmunkatárs, egyetemi docens MTA Közgazdasági- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Dr. habil. Gál Zoltán CSc tudományos főmunkatárs, egyetemi docens MTA Közgazdasági- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete."— Előadás másolata:

1 Dr. habil. Gál Zoltán CSc tudományos főmunkatárs, egyetemi docens MTA Közgazdasági- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete A hazai takarékszövetkezeti szektor hitelezési aktivitása Magyar Regionális Tudományi Társaság Vándorgyűlése, november Győr

2 Helyi beágyazottságú, de globálisan elterjedt hitelintézeti modell •Szövetkezeti bankok: 54 ezer szövetkezeti hitelintézet, 186 millió tag, közel 100 országban működik. •Szövetkezeti bankok az EEA-ban: 4200 szövetkezeti bank, 63 ezer fiók, 50 millió tag, 130 millió ügyfél, 4 billió EUR eszközállomány, 20%-os átlagos piaci rész

3 Szövetkezeti bankok sajátos vállalatirányítási modell •Európában a bankrendszer sokszínű: közösségi, állami, szövetkezeti, kölcsönös segélyező és magán pénzintézetek. •Szereplő/érdekelt-orientált (Stakeholder Value) pénzintézet (szövetkezetek) VS. részvényes-orientált (Shareholder Value) pénzintézet •A szövetkezeti hitelintézet a tagok tulajdonában van. (tag-ügyfél azonos). Ez nemcsak a döntéshozatalban ad nagyobb tagsági befolyást, de a hosszútávú stratégiai gondolkodást is erősíti. •A szövetkezeti hitelintézet ügyfeleinek másik része nem tag: nincs formális különbségtétel az ügyfelek típusa között. •http://www.youtube.com/watch?v=YBZ34iQM3-http://www.youtube.com/watch?v=YBZ34iQM3- •http://www.youtube.com/watch?v=d7W4rJaJctYhttp://www.youtube.com/watch?v=d7W4rJaJctY

4 A szövetkezeti tagság/ügyfelek aránya Tag/Ügyfél arány, % BVR, Germany 46%Austria 31% OTSZ, Hungary11% BP, Italy 12% BCC, Italy18% 19% Spain Holland OP Pohjola 21% Forrás: EACB (2009)

5 BankÜgyfél XIX. század: információ s előny az ügyfélnél XXI. század: információ s előny a banknál Az ügyfélhez való földrajzi közelség; a tagsági tulajdon információs előnyeinek kiaknázása (pl. helyi kis- és középvállalatok finanszírozásában); a szövetkezettel szembeni bizalom növekedése az informális, helyi kapcsolatokon keresztül; információs előny érvényesítése a versenytársakkal szemben (országos hálózatú kereskedelmi bankok). A bank vonakodva helyez ki hitelt, mivel az ügyféllel kapcsolatos információhoz alig fér hozzá. Emiatt az aggregált hitelezési aktivitás alacsony; a kihelyezett hitelek fajlagos jövedelmezősége magas. A bankok rengeteg információval rendelkeznek az ügyfélről fejlett hitelezési elemzéseiknek köszönhetően. Emiatt sok hitelt képesek kihelyezni. BankÜgyfél A szövetkezeti modell az ügyfél- tulajdonláson keresztül képes kiegyensúlyozni az információs aszimmetriát. A szövetkezetek helyi beágyazottsága az információs aszimmetria kiegyenlítését eredményezi A szövetkezeti üzleti modell: az ügyfél és a bank is bizalommal rendelkezik Bank = Szövetkezet Ügyfél = Tag

6 Szövetkezeti bankok jelentősége Európában •Németországban a lakosság 37%-a, Ausztriában 40%-a szövetkezeti banki ügyfél •A KKV-ék 32%-a szövetkezeti banki ügyfél (EU-15, 2003) •Agrárvidékeken arányuk Németországban 41%, Franciaországban -85% •A francia farmerek 90%-a Credit Agricole ügyfél •Az olasz Banche Popolari 75%-át adja a KKV hitelezésnek!

7 Top-25 global banking groups by Tier 1 capital (Bn $), 2006

8 Profitelvárás vs. profitkényszer Jó menedzserek, rossz szövetkezet Ideális szövetkezet A szövetkezeti hitelesség lerombolása Jó szövetkezet, rossz menedzserek Relatív* növekedés (értékteremtés) Relatív* hatékonyság magas alacsony magas * A piachoz képest mért Forrás: Wyman (2008: 31), saját elemzés •Az erőforrásokkal való gazdálkodás mérőszáma •Ide tartozik: C/I, •Tartalmazza a vállalt kockázatot •Intézményvédelmi alap kiszabott díját befolyásolhatja (pl: BCC) Hatékonyság •A szövetkezet által teremtett értéket méri (ügyfelek, tagok, munkavállalók, közösség, stb. számára) •Mutatói lehetnek jövedelmezőség, közösségi aktivitás, stb. •Az adott kockázatvállalás fényében értendő Növekedés és értékteremtés Szerkezeti tényezők A szövetkezet teljesítményét értékteremtési képessége és hatékonysága jelenti

9 Helyi–regionális bankok Európában •Szövetkezeti pénzintézetek (nemcsak a helyi regionális) pénzintézeti rendszer részei •Szövetkezeti „ernyőbankok” óriásbankokká válása (Rabobank, Raiffesisen, Credit Agricole) •Nemzeti integráltságú takarékszövetkezeti bankok •Nemzeti integráció hiánya, lokalitás–felmorzsolódás, egyenlőtlen verseny •Versenyelőny •Az ügyfelekhez való közelség •Napi szintű minőségi szolgáltatás nyújtása •Tagság, a bank és az ügyfelek közötti kapcsolat mélysége •Erős nemzeti kötődés – térségi beágyazottság •Versenyhátrány: •Kicsi méretnagyság(megoldás: integráció) •Kisebb szövetkezeti hitelintézetek kockázatkerülők, kisebb hitelezési aktivitás •Integráció nélkül nem működik a földrajzi és szektorközi kockázatporlasztás

10 A szövetkezeti hitelintézetek szerepe a helyi gazdaságban I. •A szövetkezeti bankok előnyei a helyileg beágyazott hitelezésben és betétgyűjtésben, ill. a helyi gazaságfejlesztésben •Erősen polarizált pénzügyi rendszerek: centrum-periféria ; pénzügyi központoktól távoli perifériék alulfinanszírozottsága (Porteous, 1995,Gál, 2010) •A kapcsolati bankolás (relationship banking) a „házibankká” lehetőségeit kínálja –Közelségből, tag-tulajdonosi rendszerből és a helyi döntéshozatalból fakad: alacsonyabb információs aszimmetria, alacsony kamatmarzs (Alessandrini& Zazzaro, 2009, Ferri-essori, 2000, Sharpe, 1990, Guiso et. al. 2004) –Erősebb ügyfél-tulajdonos-banki kapcsolat versenyelőny a kereskedelmi bankokkal szemben a hitelezésben, ügyfélkiválasztásban, az adósminősítésben és hitelszerződések ellenőrzésben –Szoros kapcsolat a szövetkezeti bankok aktivitása, KKV hitelezés és a helyi gazdaságfejlőpdés között, s ez a kapcsolat erősebb volt a fejletlenebb régiókban. (Hakenes et al. 2009)

11 A szövetkezeti hitelintézetek szerepe a helyi gazdaságban II. – Berger és Udell (1995) vizsgálatai igazolták, hogy a nagyobb bankok kevésbé érdekeltek, – A perifériák hitelhez való korlátozott hozzáférését hangsúlyozza Dow (1990) likviditási preferencia modellje. (Porteous, 1995) •Duális bankrendszerek és a pénzügyi kirekesztődés: •Társadalmi (társadalmi csoportok)) •Területi (perifériák, kis, rurális települések) (Dymski, 2005, Leyshon, Thrift, 2005) •Szövetkezeti bank földrajzilag és gyakran szektorálisan nem tudja megfelelő mértékben hitelkockázataikat diverzifikálni (Alexopulos and Goglio, 2010) •Az ügyfél és a bank központja közötti funkcionális távolság megnövekedése csökkenti az adott szövetkezeti bank helyi gazdaságba- társadalomba való beágyazottságát (Pittaluga et al. 2005,

12 Germany UK Finnland Spain Italy Czeh Rep. Slovakia Hungary Source: EC (2008: 20) Pénzügyi kirekesztés Percentage of financial exclusion (18 yrs old and older individuals) 2.5 billion adults do not have bank account worldwide •46% of men have formal account •Only 37% of women have •61% in Europe, Central Asia while 34% in devloping countries

13 Lokális jelenlét •Kereskedelmi bankfiók (2006): 264- (2008)- 268 településen (8,3%) •Takarékszövetkezeti egység: 1324 településen (43%) •(1998-ban: 1510 településen) •A takarékszövetkezeti települések 80%-a 5000 fő alatti, 48%-a 2000 fő alatti •1087 településen egyedüli szolgáltatók (5X több településen működnek, mint a bankok) •Takarékok harmada a városokban (570 egység, 2004)

14 A hazai hitelintézeti szektor *fiókjainak eloszlása 2012 januárjában (lakossági adatok: évre vonatkozóan) kereskedelmi bankok OTIVASzabadúszóTAKIVAREPIVAÖsszesen Állandó lakosság (ezer fő) Egy fiókra jutó lakosok száma 500 alatt0%2%4%1%0%1% %12%11%5%7%6% %25%24%16%24%13% – %26%19%28%29%16% – %9%10%13%10%9% – %7%6%12% 11% – %6%7%10%2%12% – %4%9%5%0%7% %7%6%7% 9% Budapest32%2%3% 7%15% Összesen (db) Összesen %46 %45%4% 1%100% *A kereskedelmi banki fiókok és a takarékszövetkezeti fiókok megoszlása intézményvédelmi tömörülések alapján csoportosítva.

15 A kereskedelmi bankok és a szövetkezeti szektor fiókhálózatának összehasonlítása a lokális monopolhelyzet alapján

16 Módszertan •Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által publikált Aranykönyv évi kiadása, a KSH Területi Statisztikai Adatbázisa, valamint a kereskedelmi bankok és takarékszövetkezetek fiókjainak címlistája képezi. •A PSZÁF Aranykönyv részletezi a pénzügyi piac szereplőinek legfontosabb mérleg- és eredménykimutatás-számait minden intézményre külön-külön •A fiókok listáját aggregáltuk a települések szintjén, és megvizsgáltuk, hogy mely településeken működik fiók versenytárs nélkül –Adott intézmény összes fiókjának hány százaléka működik lokális monopóliumként. (változó neve: monopol %). –hány százaléka működik ötezer lakosnál kisebb lélekszámú településen (ötezer %), illetve, –hogy az adott intézmény fiókjainak hány százaléka működik százezer vagy annál nagyobb lakosú településen (százezer %).

17 A takarékszövetkezeti szektor hitelezési aktivitása (hitel/betét mutatók súlyozott átlaga) Betétállomány 12%-át gyűjtik Kihelyezett hitelek 4,7%-át adták

18 I. Betétnagyság és a hitelezési aktivitás Összefüggés a szövetkezeti szektor hitel/betét-mutatója és a betétállományának volumene között

19 II. A lokális monopolhelyzet és a hitelezési aktivitás •a monopol % változónk annak a mutatója, hogy mekkora egy adott intézmény lokális finanszírozási potenciálja.

20 II. Hitelezési aktivitás és a városi jelenlét kapcsolat Becsült kistérségi hitel/betét-mutatók a szövetkezeti szektor hitel- és betétállományát figyelembe véve (2010)*

21 III. A hitelintézetek jogi formája és a hitelezési aktivitás

22 A források kihelyezésének struktúrája a takarékszövetkezeti szektorban

23 Sztereotípiák a takarékszektorról •Vidék (falu) bankja volt e a takarékszektor? •A takarékszövetkezetek forráskivonó szerepe dominált a kihelyezésekkel szemben •Forrásaik jelentős részét bankközi piacokon helyezték ki •Nem vállaltak jelentős szerepet az lakás és az agrárhitelezésben sem •KKV szegmensben aktivitás (1990s) a városi telephelyeken •Az agrárszektor bankja? •Községi, kisvárosi bankhálózat és a agrárium finanszírozása különböző feladat •A kereskedelmi banki szerepvállalás az agrárhitelezésben jóval felülmúlta a takarékszövetkezetekét (11. helyen az TKSZ integráció) •4,1% agrárpiaci rész, a szövetkezetek 70%-a nem agrárhitelezett, 40 szövetkezet adta 1998-ban az agrárportfolió 80%át)

24 Összegzés •A hitelezési aktivitás vizsgálata azt mutatja, hogy a kistelepüléseken való jelenlét, illetve a lokális monopolhelyzet csökkenti a hitel-kihelyezési tevékenységet, és növeli annak valószínűségét, hogy az intézmény passzív forráskihelyezési politikát folytat. •A „klasszikus szövetkezeti” modell alig jelenik meg Magyarországon, azaz a hitelezésben az új piacokon való terjeszkedés nélkül is aktív, helyileg és társadalmilag beágyazott takarékszövetkezet típusa nem jellemző. •Operatív döntései alapján a szektor intézményeinek többsége a finanszírozási forrásait a vidékről a pénzügyi centrumok felé csatornázza át. (nincs forrásszűke, kockázatvállalási korlát) •Az OTIVÁ-ból kiszakadt szövetkezetek kockázatvállalási étvágyára vonatkozó – hipotézisünk szintén nem került elvetésre. •A hazai takarékszövetkezeti szektor hálózatépítési stratégiáit és a meghozott hitel-kihelyezési döntéseit tekintve nem látja el maradéktalanul a nyugat-európai partnerintézményekhez hasonlóan a helyi bank, illetve a vidék bankja funkcióját. •Eredményeink sokat finomítanak a kereskedelmi bankszektorról alkotott képen is. Nem vádolhatjuk a kereskedelmi bankokat azért, mert kerülik az olyan településeket, ahol szinte lehetetlen hiteleket kihelyezni életképes KKV-ék hiányában

25

26

27 27 A takarékszövetkezetek bankközi piaci nettó pénzügyi pozíciója és a Takarékpont tagság közötti korreláció Ügyfélvolumen (betét+hitel) 2010 Bankközi piaci nettó pénzügyi pozíció az eszközök százalékában, 2010

28 28 A takarékszövetkezetek egy számlára eső ügyfélvolumene, 2010

29

30

31 31 Appendix: net finanical position of Hungarian cooperatives on the interbank market

32 Tagok (millió fő) Fiókok (ezer) Egy bankra jutó átlagos mérlegfőösszeg (100 mio €, jobb s Intézmények (ezer, jobb skála) Fiókok száma (ezer darab) Intézmények száma (ezer, jobb skála) Tagok száma (millió) Egy fiókra eső mérlegfőösszeg (100 millió €, jobb skála) , újraegyesítés előtt 1990, újraegyesítés után Forrás: BVR (2010), CEPS (2010: 30)

33 Fiókok száma (bal skála) Intézmények száma (jobb skála) Forrás: OECD (2009) Finnország

34 Kereskedelmi és egyéb bankok Takarék- és Landesbankok Szövetkezeti hitelintézetek Forrás: Bundesbank (2011) A nem bankoktól gyűjtött betétállomány megoszlása A nem bankoknak nyújtott hitelek megoszlása

35 Szövetkezeti bankok száma 2000 = 100 % (91%) 459 (85%) (65%) Forrás: OECD (2010) Németország Olaszország Finnország Szövetkezeti bankfiókok száma 2000 = 100 % (83%) (94%) (79%) Finnország Olaszország Németország

36


Letölteni ppt "Dr. habil. Gál Zoltán CSc tudományos főmunkatárs, egyetemi docens MTA Közgazdasági- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete."

Hasonló előadás


Google Hirdetések