Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Bankügyletek - hitelügyletek. Hatályos szabályozás •Ptk. kötelmi jog általános rész, 522.-528. § •(ÚPtk. kötelmi jog ált. rész, 5:345.-5:355. §) •Hpt.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Bankügyletek - hitelügyletek. Hatályos szabályozás •Ptk. kötelmi jog általános rész, 522.-528. § •(ÚPtk. kötelmi jog ált. rész, 5:345.-5:355. §) •Hpt."— Előadás másolata:

1 Bankügyletek - hitelügyletek

2 Hatályos szabályozás •Ptk. kötelmi jog általános rész, § •(ÚPtk. kötelmi jog ált. rész, 5:345.-5:355. §) •Hpt. 3. § (1), /A. §, 203. §, §, 2. sz. mell. I/10. pont •Fogyasztói Hitel tv. (2009:CLXII.) •Jelzálog-hitelintézetről szóló tv. (1997:XXX.) 5-8. § •Ltp tv. (1996:CXIII.) §, § •Tpt § •Bszt. 78. §

3 Hatályos szabályozás (2) •361/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet a körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról •83/2010. (III. 25.) Korm. rendelet a teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről •275/2010. (XII. 15.) Korm. rendelet a szerződésekben előírt kamat egyoldalú módosításának feltételeiről

4 Pénzügyi szolgáltatások általában Hpt. 3. § (1)-(2) Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetőleg devizában, valutában: a) betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz - saját tőkét meghaladó mértékű - nyilvánosságtól történő elfogadása; b) hitel és pénzkölcsön nyújtása; c) pénzügyi lízing; d) pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása; e) elektronikus pénz kibocsátása; f) olyan papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (például papír alapú utazási csekk, váltó) kibocsátása, illetve az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, amely nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak; g) kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása; h) valutával, devizával - ide nem értve a pénzváltási tevékenységet -, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység; i) pénzügyi szolgáltatás közvetítése; j) letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás; k) hitel referencia szolgáltatás; Kiegészítő pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetve devizában: a) pénzváltási tevékenység; b) fizetési rendszer működtetése; c) pénzfeldolgozási tevékenység; d) pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon.

5 Pénzügyi szolgáltatások általában Mikor tartozik egy ügylet a Hpt. hatálya alá? -a taxatív felsorolás részét képezi -üzletszerű tevékenység része -nem tekinthető csoportfinanszírozásnak Követelmény: engedély megléte (PSZÁF, MNB)

6 Az üzletszerűség fogalma Üzletszerű tevékenység: az ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett – előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányuló – rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység. Fogalmi elemek: - ellenérték, - nyereség, vagy vagyonszerzési cél, - rendszeresség - előre, egyedileg meg nem határozott ügyletek

7 Az üzletszerűség fogalma (2) Ellenérték - az ingyenes ügylet nem üzletszerű. Nyereség/vagyonszerzés cél: - a szolgáltatások díj ellenében kerülnek elvégzésre, a díj az ami nyereséget eredményez. - a szerződések szükséges fogalmi eleme az ellenérték meghatározása.

8 Az üzletszerűség fogalma (3) Rendszeresség: - könnyen vitatható, ugyanakkor alapkérdése lehet a jogosulatlan tevékenységnek, - bírósági, PSZÁF gyakorlat. Előre egyedileg meg nem határozott ügyletek: - némi ellentmondás az ÁSZF-fel

9 Pénzügyi szolgáltatás nyújtásának alanyi feltételei Kettős korlát: 1)Pénzügyi szolgáltatást főszabályként kizárólag pénzügyi intézmény nyújthat. 2)A pénzügyi intézmény pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen más szolgáltatást nem nyújthat. Kivételek e korlátozás alól: a) kiegészítő pénzügyi szolgáltatást, b) a Bit.-ben foglalt feltételekkel biztosításközvetítői tevékenységet, c) a Tpt.-ben meghatározott feltételekkel értékpapír-kölcsönzést, részvényesi meghatalmazotti (nominee) tevékenységet, a Bszt.-ben meghatározott feltételekkel befektetési szolgáltatási tevékenységet végezhet, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújthat, a Bszt §-a szerinti közvetítői tevékenységet és árutőzsdei szolgáltató által végezhető tevékenységet, d) aranykereskedelmi ügyletet, e) részvénykönyvvezetést, f) az elektronikus aláírásról szóló évi XXXV. törvény 6. §-ának (1) bekezdésében foglalt szolgáltatást, g) a külön jogszabály alapján létrehozott Diákhitel Központ hitelezési tevékenységének elősegítése érdekében végzett tevékenységet, valamint i) a pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében tulajdonába került fedezet, illetőleg biztosíték hasznosítására irányuló tevékenységet, j) követelések megbízás alapján történő kezelésére, behajtására irányuló tevékenységet, k) pénzügyi eszközre vonatkozó adat-, információértékesítést, l) külön jogszabályban meghatározott közösségi támogatások közvetítését

10 Pénzügyi intézmények Pénzügyi intézmény: hitelintézet és pénzügyi vállalkozás. Hitelintézet: -Bank: betétgyűjtés, hitelezés, pénzforgalmi szolgáltatások. Engedély lehetősége minden pénzügyi szolgáltatásra. -Szakosított hitelintézet: külön törvény alapján, de nem kaphat engedélyt minden pénzügyi szolgáltatásra. -Szövetkezeti hitelintézet: mindenre engedélyt kaphat, kivéve hitelreferencia szolgáltatás, pénzváltás, pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon.

11 Pénzügyi intézmények (2) Pénzügyi vállalkozás: -Egy vagy több pénzügyi szolgáltatást nyújt (kivéve pénzforgalmi szolgáltatás, elektronikus pénzkibocsátás), illetve a fizetési rendszert működteti, vagy -Kizárólag pénzforgalmi szolgáltatást nyújt, vagy -Pénzügyi holding társaság Pénzforgalmi intézmény: -Főszabályként: pénzforgalmi szolgáltatást nyújthat -Meghatározott feltételek esetén a pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódóan nyújthat hitelt és pénzkölcsönt. (Csak saját forrásból, futamidő max 12 hónap, megfelelő szavatoló tőke).

12 Hitelügyletek alanyai – hitelezői oldalon 1)Nem üzletszerűen: bárki – engedély nélkül, Ptk. alapján 2)Üzletszerűen, de engedély nélkül: csoportfinanszírozás 3)Üzletszerűen, engedéllyel: •Hitelintézet (működési feltétel) •Pénzügyi vállalkozás •Pénzforgalmi intézmény (pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódóan)

13 Hitelnyújtás fogalma (Hpt.)Hitelnyújtás: a hitelező és az adós között írásban létesített hitelszerződés alapján meghatározott (1) hitelkeret rendelkezésre tartása az adós részére, (2) jutalék ellenében és a (3) hitelező kötelezettségvállalása meghatározott szerződési feltételek megléte esetén a kölcsönszerződés megkötésére, vagy egyéb hitelművelet végzésére. (Ptk.) 522. § (1) Bankhitelszerződéssel a pénzintézet arra vállal kötelezettséget, hogy jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart a másik szerződő fél rendelkezésére, és a keret terhére - a szerződésben meghatározott feltételek megléte esetén - kölcsönszerződést köt, vagy egyéb hitelműveletet végez.

14 Hitelnyújtás fogalmi elemei Alanyok: Hpt.: hitelező (pénzügyi int.) és adós Ptk.: pénzintézet és a másik szerződő fél Forma: - kötelező írásbeliség Kötelezettségvállalás: - hitelkeret rendelkezésre tartása - kölcsönszerződés megkötése - egyéb hitelművelet (pl. bankgarancia) végzése Ellenérték: - jutalék (rendelkezésre-tartási díj)

15 Pénzkölcsönnyújtás fogalma Alapeset (Hpt.) A hitelező és az adós között létesített hitel-, illetőleg kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban - kamat ellenében vagy anélkül - köteles visszafizetni. (Ptk.) 523. § (1) Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni. (2) Ha a hitelező pénzintézet, - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az adós kamat fizetésére köteles (bankkölcsön).

16 Pénzkölcsönnyújtás fogalmi elemei Alanyok: Hpt.: hitelező (pénzügyi int.) és adós Ptk.: pénzintézet vagy más hitelező és adós Forma: Hpt.: kötelező írásbeliség (minden kockázatvállalással járó ügylet esetén) Ptk.: nincs formai megkötés Kötelezettségvállalás: - pénzösszeg rendelkezésre bocsátása - pénzösszeg visszafizetése Ellenérték: - kamat (Hpt.: nem kötelező, Ptk.: bankkölcsön esetén kötelező)

17 Pénzkölcsönnyújtás fogalma (2) Eltérések a Hpt. és a Ptk. között: - Hpt. megengedi a kamat nélküli törlesztést (v.ö. prudenciális szabályok) - Ptk. bankkölcsön esetén kifejezetten előírja a kamatfizetést. - Hpt. a klasszikus pénzkölcsönnyújtás mellett további eseteket is e szolgáltatás fogalmi körébe rendel

18 A fogalmi kör keretei (Hpt.) A hitel és pénzkölcsön nyújtására irányuló pénzügyi szolgáltatási tevékenység - a hitelképesség vizsgálatával, - a hitel és kölcsönszerződések előkészítésével, - a folyósított kölcsönök nyilvántartásával, figyelemmel kísérésével, ellenőrzésével, - a behajtással kapcsolatos intézkedéseket is magában foglalja. Tehát a szolgáltatás nem pusztán szerződés, hanem a teljes ügylet! (Felügyelet!)

19 Speciális kölcsönügyletek (Hpt.) a) követelésvásárlás b) értékpapír alapú hitelezés c) a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló külön törvény szerinti önálló zálogjog vásárlása és egyidejű eladása útján végzett tevékenység d) zálogkölcsön nyújtása e) csoportfinanszírozás

20 Követelésvásárlás Követelésnek - az adós kockázatának átvállalásával vagy anélkül történő - megvásárlása, megelőlegezése (ideértve a faktoringot és a forfetírozást is), valamint leszámítolása, függetlenül attól, hogy a követelés esedékességének nyilvántartását és a kintlévőségek beszedését ki végzi.

21 Követelésvásárlás (2) A követelésvásárlás elemei: - a követelés megelőlegezése, leszámítolása - fő tartalmi elem - háttér: engedményezés - a kockázat átvállalása (igen/nem, visszkereseti jog) - a követelések nyilvántartása (lehetőség) - a kintlévőségek beszedése (lehetőség, jogi eljárások, összefügg a kockázat átvállalással) Nem azonos a lejárt követelések behajtásával!

22 Követelésvásárlás - faktorálás - a Hpt. 3. § (1) bekezdés b) pontjába tartozó pénzügyi szolgáltatás, - magánjogi szempontból az ellenérték fejében végzett engedményezéshez áll legközelebb (Ptk §§), - a Ptk. a faktoring szerződést nem szabályozza a nevesített szerződések között, fogalmát sem említi meg semmilyen vonatkozásban sem. - a faktoring ügylet lényege – polgári jogi szempontból – : a követelés megvásárolója meghatározott összeg (a megszerzendő követelés összegénél kisebb összeg) fejében megszerzi a másik szerződő féltől annak valamely harmadik személlyel szembeni követelését A követelést megszerző fél, a faktor megelőlegezi a követelést átruházó jogosult részére járó összeget, - a faktoring alapvető eleme az engedményezés, de emellett megjelenik benne az átruházás és a hitel elem is. (Annyiban, hogy ha a követelés még nem járt le, akkor a faktorálás még döntően leszámítolási jellegű, ha már lejárt, akkor a jogosult a követelés sikeres érvényesítéséig pénzhez – kölcsönhöz – jut. Abban az esetben, ha olyan lejárt követelés átruházására kerül sor, amelynél az átruházó tovább nem felel, akkor a kölcsön elem már formailag sem jöhet számításba). Az engedményezés minden esetben meghatározó elem lesz. - a hitel/kölcsön elem a faktoring ügyletekben jelentős szereppel bír, de nem olyan jellegű, hogy önmagában minősítené az egész ügyletet egy adott típushoz tartozás szempontjából.

23 Követelésvásárlás – faktorálás (2) A faktorálási szerződésben tartalmi elemei: •a megvásárolandó követelés összege, •a vásárlás határideje, és a faktor mérlegelési joga, •a vételár meghatározása és kifizetésének ideje és módja, •az eladó és a faktor felelőssége, •a biztosítékok (az eladó készfizető kezessége, óvadék, felhatalmazás azonnali beszedési megbízásra, az eladó vagyontárgyain elidegenítési és terhelési tilalom), •tájékoztatási kötelezettség tartalma. A faktor saját üzletszabályzatában meghatározhatja, hogy milyen típusú követeléseket vásárol meg. Elhatárolási szempontok: •egyedi követeléseket (ez a gyakoribb), vagy egész követeléscsoportokat, •éven belüli, vagy éven túli esedékességű követeléseket, •belföldi, vagy külföldi követeléseket, •forint, vagy deviza követeléseket vásárol meg.

24 Követelésvásárlás – faktorálás (3) Faktorálás jellemző tárgya: - áruszállításból, vagy szolgáltatásnyújtásból eredő, nem vitatott, nem peresített, és nem elévült, valamint igazolt teljesítésen alapuló követelések. Kulcspont: a kötelezett értesítése A kötelezett értesítése a faktorálásról a jogosult feladata, és ennek megtörténtéről hitelt érdemlő módon köteles a faktort tájékoztatni.

25 Követelésvásárlás – faktorálás (4) A faktorálás díja: Problémát jelenthet, hogy mit jogszerűen fel lehet díjként számolni. A faktorálás díja a követelést megvásárló faktor által fizetett összeg (amely kisebb mint az átruházott követelés összege) és az átruházott követelés összegének különbözete. A díj a faktor által a követelés megvásárlásakor felszámított díjat jelenti, amely két részből áll: - faktordíj (nem más, mint egy, a követelés kiegyenlítésének idejére számított diszkontkamat összege), - a megvásárolt követelés összege után felszámított egyszeri kezelési költség. (A faktorálás díja esetlegesen más költségeket is magában foglalhat). A faktorálási díj mindkét összetevőjének (faktordíj, illetve kezelési költség) megfizetése a követelés megvásárlásakor történik úgy, hogy a követelés ellenértékéből a faktor levonja a faktorálási díjat és a fennmaradó összeg kerül a jogosult részére kifizetésre.

26 Értékpapír alapú hitelezés Definíció: A Hpt. alapján kölcsönnyújtásnak minősül minden olyan megállapodás, amely értékpapír vételéről és határidős visszaszármaztatásáról rendelkezik és a szerződés tárgyát képező értékpapírok a vevő (hitelező) javára az ellenérték óvadéki biztosítékául szolgálnak úgy, hogy azokat az ügylet ideje alatt további ügyletben sem elidegeníteni, sem megterhelni nem lehet.

27 Értékpapír alapú hitelezés (2) Tartalmi elemek: - értékpapír vásárlás, - értékpapír visszavásárlás, - meghatározott futamidő, - az értékpapírok óvadéki biztosítékul szolgálnak, - az óvadéki biztosítékul lekötött értékpapírokon elidegenítési és terhelési tilalom. Összefüggések, kapcsolatok: Ptk. hitelezési szabályok, Tpt. repo ügyletek, értékpapír kölcsönzés, befektetési hitelezés.

28 Csoportfinanszírozás Csoport: olyan vállalkozások összessége, amelyet egy anyavállalat, annak leányvállalatai és mindazon vállalkozások alkotnak, amelyekben az anyavállalat vagy leányvállalata ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik. (Melléklet, fogalmak) Pénzügyi intézménynek nem minősülő vállalkozás csoportfinanszírozást a Felügyelet engedélye nélkül is végezhet. (3. § (12)) Mindezek alapján: - a csoporton belüli finanszírozás pénzkölcsön nyújtásnak minősül, de - PSZÁF engedélye nélkül végezhető tevékenység

29 Pénzkölcsön nyújtásnak nem minősülő ügyletek (Hpt.) •a munkáltató által a munkavállaló részére szociális céllal - esetileg - adott kölcsön, (nem rendszeres, nincs nyereségszerzési cél, viszont konkrét adós, kamat van/nincs) •az egymással áruszállítási vagy szolgáltatási jogviszonyban álló vállalkozások vagy természetes személyek által e jogviszonyra tekintettel adott halasztott fizetés vagy előleg (kereskedelmi kölcsön), kivétel: a pénzügyi intézmény által kötött ilyen ügyletek, •a biztosítóintézet által az életbiztosítási kötvény tulajdonosának nyújtott kötvénykölcsön, (speciális szabályozás – Bit.) •az önkormányzat által adott lakáscélú vagy szociális kölcsön, (nem rendszeres, nincs nyereségszerzési cél, viszont konkrét adós, kamat van/nincs)

30 Pénzügyi szolgáltatási szerződések •A pénzügyi intézmény köteles a részére engedélyezett és általa rendszeresen végzett tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételeit üzletszabályzatba foglalni. •Ha a pénzügyi intézmény tevékenységével összefüggő magatartási kódexnek vetette alá magát, ezt a tényt köteles egyértelműen feltüntetni üzletszabályzatában. •Az ügyfelet előzetesen tájékoztatni kell a magatartási kódexnek való alávetésről. •A magatartási kódexet a pénzügyi intézmény honlapján közzé kell tenni.

31 Pénzügyi szolgáltatási szerződések (2) Struktúra: - Általános üzletszabályzat - Az egyes szolgáltatásokra vonatkozó általános szerződési feltételek - Kondíciós listák Közzéteendő: - ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségekben, - elektronikusan (honlapon) Az ügyfél kívánságára részére át is kell adni.

32 Pénzügyi szolgáltatási szerződések (3) Az üzletszabályzat minimális tartalma A hitel- és a kölcsönszerződés általános szerződési feltételeit magában foglaló üzletszabályzatnak tartalmaznia kell legalább a) a pénzügyi intézmény teljes nevét, a tevékenységi engedély számát és dátumát, b) azt, hogy változtatható-e, és ha igen, milyen módon a kamat, c) a kamatszámítás módját, d) az egyéb díjakat és költségeket, e) a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket, f) a KHR-rel kapcsolatos adatkezelési szabályokat, a jogorvoslati lehetőségekre való figyelemfelhívással együtt, g) deviza alapú lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés esetén a kiválasztott és alkalmazott árfolyam számítási módot, továbbá azt az adatot, hogy a forintban meghatározott összeg kiszámítására mely időpontban kerül sor.

33 Pénzügyi szolgáltatási szerződések (4) A pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződés minimális tartalma: - a kamat egyértelmű meghatározása, - a díjak és minden egyéb költségek és feltételek egyértelmű meghatározása, - a késedelmes teljesítés jogkövetkezményeinek egyértelmű meghatározása - a szerződést biztosító mellékkötelezettségek érvényesítésének módja, következményei. AKKOR IS KÖTELEZŐ ELEM, HA EGYEDI SZERZŐDÉSRŐL VAN SZÓ!

34 Pénzügyi szolgáltatási szerződések (5) A szerződés formája A pénzügyi intézmény pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződést csak írásban vagy minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat formájában köthet. (Hpt §) Az írásban kötött szerződés egy eredeti példányát a pénzügyi intézmény köteles az ügyfélnek átadni. Pénzügyi intézmény kockázatvállalással járó ügyletet kizárólag írásban köthet. A szóban kötött pénz- és tőkepiaci ügyleteknél az ügyletkötést írásban vissza kell igazolni. (Hpt. 77. §)

35 Pénzügyi szolgáltatási szerződések (6) Cégjegyzés (Hpt. 47. §) Cégjegyzésre és a hitelintézet nevében a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalásra a) részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő hitelintézet esetében két igazgatósági tag, illetve két ügyvezető, b) külföldi hitelintézet fióktelepe esetében két vezető állású személy együttesen jogosult. Az együttes aláírási jog – a hitelintézet igazgatósága által jóváhagyott belső szabályzatban rögzített eljárási rend szerint – együttes aláírási jogként átruházható.

36 Ügyfélvédelmi rendelkezések a Hpt.-ben - magas kamatozású kölcsönök korlátozása (199. §) - vételi jog biztosítéki kikötésének korlátozása (200. §) - devizakölcsön esetén alkalmazandó árfolyam (200/A. §) - külön tájékoztatás a nem a magyar jog kikötéséről, illetve nem a magyar bíróság kizárólagos illetékességéről (203. § (3)) - külön kockázatfeltáró nyilatkozat (203. § (4)) - felmondott lakáscélú kölcsön kamatozása (210/A. § (5))

37 Magas kamatozású kölcsönök korlátozása 199. § (1) A pénzügyi intézmény egy naptári évben ugyanannak az ügyfélnek egy alkalommal nyújthat olyan kölcsönt, amelynek: a) teljes hiteldíj mutatója meghaladja a hatvanöt százalékot és b) összege nem haladja meg a kétszázötvenezer forintot. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő kölcsön lejárata egy alkalommal legfeljebb hat hónappal hosszabbítható meg.

38 Vételi jog biztosítéki kikötésének korlátozása 200. § Semmis a fogyasztóval kötött, a vételi jog biztosítéki célú kikötésére vonatkozó szerződés, ha a vételi jog a kötelezett által lakott lakóingatlanra vonatkozik. A semmisség feltételei: - fogyasztóval kötött szerződésben - biztosítéki célú vételi jog kikötés - a vételi jog a kötelezett által lakott lakóingatlanra vonatkozik

39 Devizakölcsön esetén alkalmazandó árfolyam A kölcsön folyósított összege, az esedékes törlesztőrészlet, valamint a devizában megállapított bármilyen költség, díj vagy jutalék forintban meghatározott összegének kiszámítása vagy az MNB által megállapított és közzétett, hivatalos devizaárfolyam, vagy a pénzügyi intézmény által megállapított és közzétett saját deviza-középárfolyam alapján történik. E korlátozás vonatkozik: - a pénzügyi intézmény a fogyasztóval kötött devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett (a továbbiakban: deviza alapú) - lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződésére vagy - lakáscélú pénzügyi lízingszerződésére, - elő és végtörlesztés esetén is!

40 Tájékoztatás az alkalmazandó jogról és bírósági illetékességről A pénzügyi intézmény speciális tájékoztatási kötelezettsége: - a szerződés megkötése előtt, - ha a szerződéssel kapcsolatos jogvita esetén a) nem a magyar jog alkalmazását, illetve b) nem a magyar bíróság kizárólagos illetékességét kötik ki.

41 Kockázatfeltáró nyilatkozat Fogyasztónak minősülő ügyféllel kötendő, devizahitel nyújtására irányuló, illetőleg ingatlanra kikötött vételi jogot tartalmazó szerződés esetén a pénzügyi intézménynek fel kell tárnia a szerződéses ügyletben az ügyfelet érintő kockázatot, amelynek tudomásulvételét az ügyfél aláírásával igazolja. A kockázatfeltáró nyilatkozatnak tartalmaznia kell a) devizahitel nyújtására irányuló szerződés esetén az árfolyamkockázat ismertetését, valamint annak hatását a törlesztő részletre, b) ingatlanra kikötött vételi jogot tartalmazó szerződés esetén a vételi jog érvényesítésének módját és következményeit, a vételár megállapításának, az ügyfél értesítésének és a pénzügyi intézmény elszámolásának módját, valamint azt, hogy biztosítanak-e az ügyfélnek haladékot, mely időszakban az ügyfél értékesítheti az ingatlant, és ha igen, a haladék időtartamát.

42 Felmondott lakáscélú kölcsön kamatozása A fogyasztóval kötött lakáscélú kölcsönszerződés esetében a szerződés felmondását követő 90. napot követően a pénzügyi intézmény a fogyasztó nem teljesítése miatt késedelmi kamatot, költséget, díjat vagy jutalékot nem számíthat fel a felmondás napját megelőző napon érvényes ügyleti kamatot és kezelési költséget meghaladó összegben.

43 Egyoldalú szerződésmódosítás Ptk § (1) Ha jogszabály kivételt nem tesz, a felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerződés tartalmát, vagy megváltoztathatják kötelezettség-vállalásuk jogcímét. (2) A tartalmában vagy jogcímében megváltoztatott szerződésnek a módosítással nem érintett része változatlan marad. A kötelezettség biztosítására szolgáló zálogjog és kezesség fennmarad, de a zálogkötelezett és a kezes helyzete hozzájárulásuk nélkül nem válhat súlyosabbá, és a módosítást megelőzően keletkezett kifogásaik is fennmaradnak. (3) A szerződést egyezséggel is lehet módosítani. Egyezség esetén a felek a szerződésből eredő vitás vagy bizonytalan kérdéseket közös megegyezéssel úgy rendezik, hogy kölcsönösen engednek egymásnak. (4) Az egyezséggel való szerződésmódosítás érvényességét nem érinti a feleknek olyan körülményre vonatkozó tévedése, amely közöttük vitás volt, vagy amelyet bizonytalannak tartottak. Ez arra az esetre is áll, ha az egyezség megkötése után előkerült bizonyítékokkal a vitát vagy a bizonytalanságot el lehetett volna hárítani.

44 Egyoldalú szerződésmódosítás (2) Főszabály: A kamatot, díjat vagy egyéb szerződési feltételt csak akkor lehet egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani, ha a szerződés ezt a pénzügyi intézmény számára - külön pontban - egyértelműen meghatározott feltételek, illetve körülmények esetére lehetővé teszi. A szerződés kamatot, díjat érintő - az ügyfél számára kedvezőtlen - módosítását a módosítás hatálybalépését 15 nappal megelőzően, hirdetményben közzé kell tenni, elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé kell tenni. Az ügyfél hirdetményben történő tájékoztatása során biztosítani kell, hogy megállapítható legyen, melyik kamat-, díj- vagy költségelem milyen mértékben változik. Az ügyfél számára elérhetővé kell tenni a módosítás okait. Hpt § (11) és (13)

45 Egyoldalú szerződésmódosítás (3) Az egyoldalú módosítás feltételei és korlátai: - bármit (kamat, díj, egyéb feltétel) - ha a szerződés lehetővé teszi, de - csak a szerződésben meghatározott feltételek fennállása esetén - hirdetményben közzé kell tenni - 15 napos szabály - a tájékoztatás legyen egyértelmű és okszerű! Kiemelendő: Ptk.205/B. § (1) Az általános szerződési feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta. (2) Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltér. Ilyen feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél – a külön, figyelemfelhívó tájékoztatást követően – kifejezetten elfogadta.

46 Egyoldalú szerződésmódosítás (4) Általános korlátok: Szerződés egyoldalúan nem módosítható új díj vagy költség bevezetésével. Az egyes kamat, díj vagy költségelemek szerződésben meghatározott számítási módja egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül nem módosítható. Nem kedvezőtlen módosítás: A pénzügyi intézmény az ügyfél számára nem kedvezőtlenül egyoldalúan módosíthatja az ügyféllel kötött szerződés feltételeit. Hpt § (12) és (14)

47 Egyoldalú szerződésmódosítás (5) Fogyasztói kölcsönszerződések módosítása: Fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy. Fogyasztóval kötött kölcsönszerződésben az ügyfél számára kedvezőtlenül kizárólag a kamatot, díjat vagy költséget lehet egyoldalúan módosítani. Egyéb feltétel, ideértve az egyoldalú módosításra okot adó körülmények felsorolását is, egyoldalúan nem módosítható az ügyfél számára kedvezőtlenül. Az egyoldalú módosítás jogát a hitelező akkor jogosult gyakorolni, ha a módosításra okot adó objektív körülmények tételes meghatározását a szerződés tartalmazza, valamint a hitelező árazási elveit írásban rögzítette. (Hpt § (3)) Korlátok: - csak kamatot, díjat, költséget - objektív körülmények alapján, - amelyek tételesen meg vannak határozva, - ha az árazási elvekben rögzítve vannak.

48 Egyoldalú szerződésmódosítás (6) Árazási elvek minimálisan tartalmazzák: •valamely kamat, díj vagy költség módosítása a szerződésekben foglalt és az adott kamat, díj vagy költség mértékére ténylegesen hatást gyakorló ok alapján történhet; •ha valamely feltétel változása a kamat-, díj- vagy költségelem csökkentését teszi indokolttá, azt is érvényesíteni kell; •az adott kamat-, díj- vagy költségelemre kihatással bíró ok-okozati feltételeket együttesen, tényleges hatásuk arányában kell figyelembe venni; •díjat vagy költséget évente legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékében lehet emelni.

49 Egyoldalú szerződésmódosítás (7) Kamat módosítása fogyasztói szerződések esetén: Fogyasztói szerződések esetén kamatot, díjat vagy költséget érintő, egyoldalú, az ügyfél számára kedvezőtlen módosítást - referencia- kamatlábhoz kötött kamatnál a referencia-kamatláb változásából eredő kamatváltozás, valamint az állami kamattámogatással nyújtott lakáskölcsön kivételével - a módosítás hatálybalépését megelőzően legalább 60 nappal hirdetményben közzé kell tenni. A módosításról és a módosítást követően várhatóan fizetendő törlesztőrészletről - referencia-kamatlábhoz kötött kamatnál a referencia-kamatláb változásából eredő kamatváltozás, valamint az állami kamattámogatással nyújtott lakáskölcsön kivételével - az érintett ügyfeleket postai úton vagy más, a szerződésben meghatározott tartós adathordozón értesíteni kell. (60 nappal a módosítás előtt – feladási időpont) A módosítással kapcsolatos tájékoztatást elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé kell tenni. (Hpt § (6)-(7))

50 Egyoldalú szerződésmódosítás (8) Egyoldalú módosítás állami kamattámogatásos kölcsön esetén: Állami kamattámogatással nyújtott lakáskölcsön esetén kamatot, díjat vagy költséget érintő, egyoldalú, az ügyfél számára kedvezőtlen módosítást a módosítás hatálybalépését megelőzően legalább 15 nappal hirdetményben közzé kell tenni, elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikusan is elérhetővé kell tenni.

51 Egyoldalú szerződésmódosítás (9) Az ügyfél felmondási joga Fogyasztói szerződéseknél a kamat, díj vagy költség ügyfél számára kedvezőtlen egyoldalú módosítása esetén - referencia-kamatlábhoz kötött kamat esetén a referencia-kamatláb változásából eredő kamatváltozás kivételével - az ügyfél a módosítás hatálybalépése előtt jogosult a szerződés díjmentes felmondására. (Hpt § (9))

52 Egyoldalú szerződésmódosítás (10) Az ügyfél felmondási joga jelzáloglevéllel finanszírozott kölcsön esetén: refinanszírozást Jelzáloglevéllel finanszírozott kölcsönszerződés esetén - ideértve a jelzálog-hitelintézet által refinanszírozott kölcsönszerződést is a tényleges refinanszírozást követően -, a kamat, díj vagy költség ügyfél számára kedvezőtlen egyoldalú módosítása miatt az ügyfelet megillető felmondáskor a hitelintézet jogosult a lejárat előtti visszafizetéssel járó költségeit érvényesíteni. Ügyfél tájékoztatási kötelezettség: A kölcsönszerződésnek tartalmaznia kell, hogy a kölcsön jelzáloglevéllel finanszírozott, vagy jelzáloglevéllel kívánják refinanszíroztatni, továbbá ennek jogkövetkezményeit. Jelzálog-hitelintézet által refinanszírozott kölcsönszerződés esetén az ügyfelet legkésőbb a refinanszírozás bekövetkezését követő 30 napon belül feladott értesítővel kell tájékoztatni a refinanszírozás megvalósulásáról. (Hpt § (10)

53 Egyoldalú szerződésmódosítás (11) Fogyasztóval kötött, lakáscélú kölcsön esetén: A szerződés a pénzügyi intézmény által az ügyfél számára kedvezőtlenül főszabály szerint nem módosítható. Az ilyen szerződésmódosítás semmis. A szerződés a pénzügyi intézmény által az ügyfél számára kedvezőtlenül kizárólag a kamat tekintetében, kormányrendeletben meghatározott esetekben, feltételekkel és módon módosítható, amennyiben azt - a jegybanki alapkamat, - a refinanszírozási kamatlábak, - a pénzpiaci indexek, - a hitelező lekötött ügyfélbetétei kamatának változása, - a szabályozói környezet, illetve - a hitelkockázat kormányrendeletben meghatározott változása indokolja.

54 Egyoldalú szerződésmódosítás (12) 275/2010. (XII. 15.) Korm. rendelet a szerződésekben előírt kamat egyoldalú módosításának feltételeiről A pénzügyi intézmény a fogyasztóval kötött, lakáscélú kölcsönszerződés kamatát az ügyfél számára kedvezőtlenül kizárólag a kamat mértékére ténylegesen hatást gyakorló, az alábbi feltételek bekövetkezése esetén módosíthatja: a) a hitelező forrásköltségeinek, forrásszerzési lehetőségeinek kedvezőtlen változása (jegybanki alapkamat, bankközi pénzpiaci kamatlábak emelkedése, a hitelező lekötött ügyfélbetétei kamatának, a refinanszírozást biztosító, nyilvánosan kibocsátott értékpapír kamatának emelkedése, illetve a pénzügyi intézmény hitelezési vagy lízingtevékenysége refinanszírozásául szolgáló hitel-, kölcsönszerződések költségének bizonyítható növekedése együttes hatása), b) a hitelkockázat meghatározott változása (az adott ügyfél, vagy ügylet magasabb kockázati kategóriába történő átsorolása esetén, ha az átsorolásra a kölcsön összegében vagy a fedezetül szolgáló ingatlan értékében bekövetkezett legalább 10%-os változás miatt került sor, feltéve, hogy ez a változás a kölcsön visszafizetését jelentős mértékben veszélyezteti, vagy azonos kockázati kategóriába tartozó hitelügyletek, illetve ügyfelek kockázatának növekedése esetén, ha a kockázat növekedése az adott kockázati kategóriában az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének emelését teszi indokolttá) c) a hitelező adott tevékenységének költségeit növelő, a hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő jogszabályváltozás. Az a) pont alapján nem módosítható a devizakölcsön kamata kedvezőtlenül, ha a kölcsön forintban meghatározott összege az árfolyamváltozás miatt emelkedik. A b) pont alapján nem módosítható a kamat mértéke kedvezőtlenül, ha a fogyasztó nem esett 30 napon túli fizetési késedelembe.

55 Egyoldalú szerződésmódosítás (13) Fogyasztóval kötött, lakáscélú kölcsön esetén: Ha a feltételek változása a kamat csökkentését teszi indokolttá, azt is érvényesíteni kell. (Hpt. 210/A. § (7))

56 Hitelügyletek a magánjogban A hitelszerződés Ptk § (1) Bankhitelszerződéssel a pénzintézet arra vállal kötelezettséget, hogy jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart a másik szerződő fél rendelkezésére, és a keret terhére – a szerződésben meghatározott feltételek megléte esetén – kölcsönszerződést köt, vagy egyéb hitelműveletet végez. ÚPtk. 5:345. § (1) Hitelszerződés alapján a hitelező díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a szerződésben meghatározott feltételek megléte esetén a másik szerződő féllel kölcsönszerződést köt.

57 Hitelügyletek a magánjogban A kölcsönszerződés Ptk § (1) Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni. (2) Ha a hitelező pénzintézet – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az adós kamat fizetésére köteles (bankkölcsön). ÚPtk. 5:346. § Kölcsönszerződés alapján a hitelező köteles az adósnak meghatározott pénzösszeget fizetni, az adós pedig köteles a szerződés szerinti későbbi időpontban ugyanakkora pénzösszeget és annak a szerződésben kikötött mértékű kamatát a hitelezőnek megfizetni.

58 Hitelügyletek a magánjogban Elállás a szerződéstől Ptk.524. § (1) A kölcsönösszeg átadását a hitelező megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy a szerződés megkötése után akár az ő, akár az adós körülményeiben olyan lényeges változás állott be, amely miatt a szerződés teljesítése többé el nem várható, továbbá a szerződés megkötése után olyan körülmények következtek be, amelyek miatt azonnali hatályú felmondásnak (525. §) van helye. Az ÚPtk. külön-külön a hitel és a kölcsönszerződés esetében is biztosítja a folyósítás előtti elállás, felmondás jogát. (5: 345. § (2), 5:347. §) Ptk.524. § (2) Az adós a kölcsönösszeg átvételére nem köteles, ebben az esetben azonban a hitelezőnek a szerződés megkötéséből eredő kárát meg kell térítenie. Ha a hitelező pénzintézet, kártérítés nem illeti meg, arra az időre azonban, amely alatt a kölcsönösszeget – akár hitelszerződés alapján, akár anélkül – az adós rendelkezésére tartja, az adós jutalék fizetésére köteles. Az ÚPtk. csak az első mondatát tartotta meg e rendelkezésnek, a pénzügyi intézmény kártérítési jogát nem zárja ki. (5:348. §)

59 Hitelügyletek a magánjogban A kölcsönösszeg visszafizetésének esedékessége Ptk § (2) A hitelezőnek a kölcsönösszegre vonatkozó visszakövetelési joga a szerződésben meghatározott lejárat, illetve lejáratok szerint, felmondás esetén pedig a felmondási idő elteltével nyílik meg.

60 Hitelügyletek a magánjogban Felmondási okok Ptk.525. § (1) A hitelező azonnali hatállyal felmondhatja a kölcsönt, ha a) a kölcsönnek a szerződésben meghatározott célra fordítása lehetetlen; b) az adós a kölcsönösszeget a szerződésben meghatározott céljától eltérően használja; c) a kölcsönre nyújtott biztosíték értéke jelentősen csökkent, és azt az adós a hitelező felszólítására nem egészíti ki; d) az adós vagyoni helyzetének romlása vagy a fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a kölcsön visszafizetésének lehetőségét; e) az adós más súlyos szerződésszegést követett el. (2) Ha a hitelező pénzintézet az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül azonnali hatállyal felmondhatja a kölcsönt, ha a) az adós hitelképtelenné válik, b) az adós a pénzintézetet a kölcsön összegének megállapításánál valótlan tények közlésével, adatok eltitkolásával vagy más módon megtévesztette, amennyiben ez a kölcsön összegének a megállapítását befolyásolta; c) az adós a kölcsön fedezetével, biztosítékával vagy céljának megvalósításával kapcsolatos vizsgálatot – figyelmeztetés ellenére – akadályozza, ideértve azt az esetet is, ha a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségét megszegi. Az ÚPtk. 5:349.§ lényegében ugyanezen azonnali felmondási okokat sorolja fel, azzal, hogy - nem tesz különbséget egyszerű hitelező és pénzügyi intézmény között, - a felsorolásba beemeli a felszólításra sem pótolt fizetési késedelmet, - a hitelező súlyos szerződésszegése esetére az adósnak is azonnali felmondási jogot biztosít.

61 Hitelügyletek a magánjogban A fogyasztói kölcsönszerződés az ÚPtk.-ban 5:353. § [Az írásbeliség követelménye] CSAK ITT! (1) A fogyasztói kölcsönszerződés csak írásban érvényes. (2) A fogyasztói kölcsönszerződés egy példányát a fogyasztónak át kell adni. 5:354. § [A költségek arányos csökkentése előtörlesztés esetén] Ha a fogyasztó a kölcsönt a teljesítési idő előtt visszafizeti, jogosult a kölcsön felhasználásával összefüggésben fizetendő költségeinek arányos csökkentésére. E rendelkezéstől a fogyasztó hátrányára érvényesen nem lehet eltérni. 5:355. § [A követelések érvényesítése harmadik személlyel szemben] Ha a hitelező a fogyasztóval szembeni követelését harmadik személyre ruházza át, a fogyasztó - lemondása ellenére is - érvényesítheti e harmadik személlyel szemben azokat a kifogásokat és beszámíthatja azokat az ellenköveteléseket, amelyek a hitelezővel szemben az átruházásról szóló érvényes értesítéskor már fennállt jogalapon keletkeztek.

62 Hitelügyletek a magánjogban Egyéb nevesített banki szerződések az ÚPtk.-ban: - betétszerződés, - takarékbetét-szerződés, - bankszámlaszerződés, - lízingszerződés, - faktoringszerződés

63 Biztosítékok A kockázatvállalással járó bankügyletek biztosítékai között négy nagy csoportot lehet elkülöníteni: • klasszikus polgári jogi biztosítékok (szerződést biztosító mellékkötelezettségek): kezesség, zálogjog, óvadék, bankgarancia; • léteznek “biztosítéki célokra felhasználható jogintézmények”, amelyek nem minősülnek szerződést biztosító mellékkötelezettségnek: engedményezés, vételi jog kikötése; • a pénzforgalmi jellegű biztosítékok: felhatalmazás azonnali beszedési megbízás benyújtására; • egyebek: komfortlevél

64 Biztosítékok Kezesség Kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. A jogosult kielégítési alapját növeli a kötelezettől független harmadik személy teljes vagyonával. A kötelezett nem teljesítése esetén a kezes maga teljesít. A kezességi szerződés a főkötelem jogosultja és a kezes között jön létre írásban. (Ezért a kezes egyoldalúan nem állhat el vállalt kötelezettségétől). A szerződés járulékos kötelem, amely terjedelmében is a főkötelemhez igazodik, de ha a változó főkötelem nő, a kezesi kötelem nem nő vele (nem lehet terhesebb, mint a kötelezettség elvállalásakor volt). Ha azonban a főkötelem csökken, akkor a kezesi kötelem is csökken. Az alapkövetelés engedményezésekor a kezesi kötelem nem változik, viszont a kötelezett oldalán történő alanyváltozás esetén (pl. tartozásátvállalás esetén) a kezesi jogviszony megszűnik. Fajtái: sortartó, készfizető Alkalmazási terület: személyi kölcsönök, vállalkozások tulajdonosi biztosítéka

65 Biztosítékok Kezességi szerződés az ÚPtk.-ban 5:374. § [A kezességi szerződés] A kezességi szerződéssel a kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben, hogy ha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. 5:376. § [A kezességgel biztosítható kötelezettség] (1) Kezesség egy vagy több, fennálló vagy jövőbeli, feltétlen vagy feltételes, meghatározott vagy meghatározható összegű pénzkövetelés vagy pénzben kifejezhető értékkel rendelkező egyéb kötelezettség biztosítására vállalható. (2) Kezesség a kötelezettnek egy vagy több meghatározott jogviszony alapján fennálló, illetve a jövőben keletkező valamennyi kötelezettségéért vagy a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló, illetve a jövőben keletkező valamennyi kötelezettségéért is vállalható. 5:377. § [A kezesség járulékossága]í(1) A kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt. 5:378. § [A jogosultat terhelő tájékoztatási kötelezettség] (1) A jogosult köteles haladéktalanul tájékoztatni a kezest a kötelezett teljesítésének elmaradásáról, illetve a biztosított kötelezettség teljesítési határidejének módosításáról. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a biztosított kötelezettségnek a tájékoztatás időpontjában fennálló mértékére. (3) Ha a kezesség a kötelezettnek egy vagy több meghatározott jogviszony alapján fennálló valamennyi kötelezettségét vagy a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló valamennyi kötelezettségét biztosítja, a jogosult arról is köteles haladéktalanul tájékoztatni a kezest, ha a) a biztosított kötelezettség mértéke a kezesség elvállalásakori mértékéhez képest húsz százalékkal nőtt, vagy b) a biztosított kötelezettség mértéke az utolsó tájékoztatáskor fennálló mértékéhez képest húsz százalékkal nőtt. (5) A jogosult felelős az (1)-(4) bekezdések szerinti tájékoztatás elmulasztásából vagy késedelméből eredő, a kezest ért kárért. 5:379. § [A sortartás kifogása] (3) A kezest nem illeti meg a sortartás kifogása (készfizető kezesség), ha a) kifejezetten készfizető kezességet vállalt, b) a jogosult igazolja, hogy a kötelezettel szembeni egyéb követelések behajtása végett végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést, vagy c) a kötelezett csődeljárásban fizetési haladékot kapott vagy ellene felszámolás indult. 5:380. § [A kártalanító kezesség] Ha a kezes kifejezetten a követelésnek a kötelezettől be nem hajtható részéért vállalt felelősséget, a jogosult csak akkor követelheti a kezestől a biztosított követelés kielégítését, ha végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára, és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést. 5:381. § [A határozott időre vállalt kezesség] (1) Határozott időre vállalt készfizető kezesség esetében a határozott idő lejárta után a kezes szabadul a kötelezettség alól, kivéve ha a jogosult a biztosított követelés esedékessé válása után, de még a határozott idő lejárta előtt felszólította a teljesítésre. 5:382. § [A határozatlan időre vállalt kezesség felmondása] Ha a határozatlan időre vállalt kezesség a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló vagy a jövőben keletkező valamennyi kötelezettségét biztosítja, a kezes három hónapos felmondási idővel megszüntetheti a kezességi szerződést.

66 Biztosítékok Bankgarancia Az adós és a hitelező közötti hitelviszony biztosítására az adós megbízást ad egy banknak, hogy vállaljon kötelezettséget arra, hogy bizonyos esemény beállta, vagy elmaradása, illetve meghatározott okmányok benyújtása esetén a hitelezőnek fizetni fog. A bank a garanciát a saját nevében, de az adós megbízásából állítja ki. A megbízás általában a következő adatokat, tényeket tartalmazza: - az alapjogviszony pontos megjelölését, - a garancia kedvezményezettjének megnevezését, - a garancia fajtájára és tartalmára vonatkozó rendelkezéseket, - a garancia határidejét, - a garancia kedvezményezetthez való eljuttatásának módját, és - esetleg a közvetett garancia állítására vonatkozó utasítást. A megbízási szerződésben rendelkeznek a bank részére fizetendő garancia díjról is.

67 Biztosítékok Kezesség vs. bankgarancia •A bankgarancia egy bank, mint garantáló és egy hitelező, mint kedvezményezett között hoz létre jogviszonyt. A kezességtől az különbözteti meg, hogy a jogviszonyban a bank kötelezettsége absztrakt, ami azt jelenti, hogy a bank nem jogosult a kedvezményezettel szemben az alapjogviszonyból származó kifogások érvényesítésére. (Ettől függetlenül a bank kifogásolási joga bizonyos esetekben mégsem vonható kétségbe, ha például már az igénybevétel időpontjában bizonyítani tudja, hogy joggal való visszaélés történt). •A garanciaszerződés rendszerint konkrétan meghatározza a garancia pénznemét és összegének felső határát. A garancia összege magában foglalhatja az előre meghatározott kamatot és költségátalányt is. A kezességnek nincs felső határa. •A garancia ellenkező megállapodás hiányában nem mondható fel egyoldalúan és a kötelezettségvállalást rendszerint határidőhöz kötik. A garancia igénybevételének a futamidő lejárta előtt kell megtörténnie, mert a határidő jogvesztő. A postai átfutási idő kockázatát a kedvezményezett viseli, még vis maior se ok a hosszabbításra. A kezességnek nincs külön lejárata.

68 Biztosítékok Garanciaszerződés az ÚPtk.-ban 5:390. § [A garanciaszerződés] (1) A garanciaszerződéssel a garantőr kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben arra, hogy ha a kötelezett nem teljesít, a jogosult fizetési felszólításának (lehívás) kézhezvétele, illetve a garanciavállaló nyilatkozatban meghatározott egyéb feltételek teljesülése esetén a jogosultnak fizetést fog teljesíteni. (2) Garanciát csak írásban lehet érvényesen vállalni. 5:391. § [A járulékosság hiánya] (1) A garantőr kötelezettsége független attól a kötelezettségtől, amelyért garanciát vállalt, nem érvényesítheti azokat a kifogásokat, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben. 5:393. § [A garantőr teljesítése] (1) A garantőr csak abban az esetben jogosult és köteles fizetést teljesíteni a garancia alapján, ha a jogosult írásban és a garanciavállaló nyilatkozatban meghatározott formai követelményeket pontosan betartva szólította fel a fizetésre. (3) A garantőr érvényesítheti mindazokat a kifogásokat, amelyek őt a jogosulttal szemben saját személyében megilletik. (4) A garantőr haladéktalanul, de legkésőbb a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított három napon belül köteles a) a jogosultnak teljesíteni és a teljesítés megtörténtéről a kötelezettet haladéktalanul értesíteni, vagy b) a teljesítést megtagadni és a teljesítés megtagadásáról - annak indokát megjelölve - a kötelezettet és a jogosultat haladéktalanul értesíteni. (5) Ha a garantőr a jogosult követelését kielégíti, a kötelezettel szemben megtérítési igényt érvényesíthet. 5:394. § [Nyilvánvalóan visszaélésszerű vagy rosszhiszemű fizetési felszólítás] (1) Ha a jogosult nyilvánvalóan visszaélésszerűen vagy rosszhiszeműen él a lehívás jogával, a) a garantőr nem köteles fizetést teljesíteni, illetve a már teljesített fizetést visszakövetelheti, b) a kötelezett kérheti a bíróságtól, hogy az tiltsa meg a garantőrnek a teljesítést. 5:395. § [Határozatlan időre vállalt garancia felmondása] A garantőr a határozatlan időre kötött garanciaszerződést öt év elteltét követően legalább egyéves felmondási idővel megszüntetheti.

69 Biztosítékok Zálogjog Zálogjog alapján a jogosult a pénzben meghatározott vagy meghatározható követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból - törvény eltérő rendelkezése hiányában - más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít. Bírósági úton nem érvényesíthető követelés zálogjoggal biztosítása semmis. A zálogtárggyal való felelősség terjedelme ahhoz a követeléshez igazodik, amelynek biztosítására a zálogtárgy szolgál. Kiterjed a kamatokra, a követelés és a zálogjog érvényesítésének költségeire, a zálogtárgyra fordított szükséges költségekre is. A követelés átszállásával a zálogjog is átszáll az új jogosultra. A zálogjogot - törvény eltérő rendelkezése hiányában - csak a követeléssel együtt lehet átruházni. Zálogjog tárgya lehet minden birtokba vehető dolog, átruházható jog vagy követelés. A zálogszerződést írásban kell megkötni. A zálogtárgyból való kielégítés - ha jogszabály kivételt nem tesz - bírósági határozat alapján végrehajtás útján történik. Semmis a kielégítési jog megnyílta előtt létrejött az a megállapodás, amely szerint a jogosult a kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén megszerzi a zálogtárgy tulajdonjogát. A kielégítési jogot - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a zálogtárgyra az elzálogosítás után szerzett jogok nem érintik. Ha ugyanazt a zálogtárgyat több zálogjog terheli, törvény eltérő rendelkezésének hiányában a kielégítés joga a jogosultakat zálogjoguk keletkezésének sorrendjében (rangsor) illeti meg.

70 Biztosítékok Zálogjog (2) Jelzálogjog esetén a zálogtárgy a zálogkötelezett birtokában marad, aki jogosult a dolog rendeltetésszerű használatára, hasznosítására, köteles azonban annak épségét megőrizni. Ingatlant csak jelzálogjog alapítása útján lehet elzálogosítani. Ingatlanra vonatkozó jelzálogjog alapításához az erre irányuló szerződésen felül a jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. Más dolgot terhelő jelzálogjog alapításához - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása és a jelzálogjognak a MOKK külön törvény rendelkezései szerint vezetett nyilvántartásba (zálogjogi nyilvántartás) való bejegyzése szükséges. Ha a felek olyan követeléseket biztosítanak jelzálogjoggal, amelyek a zálogszerződésben meghatározott jogviszonyból vagy jogcímen keletkeznek, illetve keletkezhetnek, a bejegyzésnek a jogviszonyt vagy jogcímet és azt a legmagasabb összeget is tartalmaznia kell, amelyen belül a zálogjogosult a zálogtárgyból kielégítést kereshet (keretbiztosítéki jelzálogjog). Kézizálogjog létrejöttéhez az erre irányuló zálogszerződésen felül a zálogtárgy átadása is szükséges. Az átadás harmadik személy (zálogtartó) kezéhez is történhet. Kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen akkor is lehet zálogjogot szerezni, ha az, aki a zálogtárgyat adta, nem volt tulajdonos. A jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagyonának egészén vagy annak önálló gazdasági egységként működtethető részén (vagyon) az ezt alkotó dolgok, jogok és követelések (vagyontárgy) meghatározása nélkül - a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalásával és a zálogjognak a zálogjogi nyilvántartásba való bejegyzésével - vagyont terhelő zálogjog alapítható. Ez a zálogjog a zálogszerződés megkötése után a kötelezett vagyonába kerülő vagyontárgyra is kiterjed, attól az időponttól kezdve, hogy azon a kötelezett rendelkezési jogot szerez, megszűnik azonban, ha a vagyontárgy a kötelezett vagyonából kikerül. Jogon vagy követelésen az erre irányuló szerződéssel alapítható zálogjog. E zálogjog a zálogkötelezett javára jövőben keletkező jogokra és követelésekre is kiterjedhet. A zálogjog tárgyát képező jogok vagy követelések körülírással is meghatározhatók. Ha a jog vagy követelés fennállását közhiteles nyilvántartás tanúsítja, a zálogjog az e nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre. A jogot vagy követelést terhelő zálogjog kötelezettje - a zálogjogra kiterjedő hatállyal - csak a jogosult hozzájárulásával tehet olyan jognyilatkozatot, amely a jogosult kielégítési alapját megszünteti, vagy hátrányosan változtatja meg.

71 Biztosítékok Óvadék Az óvadék biztosítására pénzen, bankszámla-követelésen, értékpapíron, egyéb, külön törvényben meghatározott pénzügyi eszközön és hitelkövetelésen, az óvadék tárgyának óvadékként való átadásával alapítható – általában valamely huzamosabb jogviszony esetén a kötelezettség biztosítására. Az óvadék minden esetben a jogosult birtokába kerül, aki szerződésszegés esetén az óvadék tárgyából közvetlenül — bírói út igénybevétele nélkül — kielégítést kereshet. A felek szabadon állapodhatnak meg abban, hogy a jogosult az óvadékot használhatja-e, rendelkezhet-e vele. Kielégítési joga megnyílásakor a jogosult az óvadékkal biztosított követelését az óvadék tárgyából közvetlenül kielégítheti, ha az óvadék tárgya pénz, bankszámla-követelés, nyilvánosan jegyzett piaci árral vagy egyébként az adott időpontban a felektől függetlenül meghatározható árral rendelkező értékpapír vagy egyéb pénzügyi eszköz. Egyéb értékpapír, hitelkövetelés vagy pénzügyi eszköz esetében a jogosult a közvetlen kielégítés jogát akkor gyakorolhatja, ha erről a felek szerződésükben megállapodtak és az értékelés módját szerződésükben meghatározták. Hitelkövetelésből való közvetlen kielégítéshez az is szükséges, hogy a hitelkövetelés óvadékba adásáról a követelés kötelezettjét az engedményezés szabályai szerint értesítsék. Az elévült követelés is kielégíthető az óvadékból. Az óvadék szerződés megszűnésekor visszajár. Az óvadékot nyújthatja az adós, de nyújthatja harmadik személy is. Az óvadék a legáltalánosabban használható biztosítékfajta legtipikusabb alkalmazási területe a lombardhitelezés, de előfordul a bankkártya-üzletágban is. (Bankszámla esetében a pénz feletti rendelkezési jogát adja át az ügyfél; az értékpapír óvadékként való alkalmazása esetén szükséges, hogy az üresre forgassák, ha névre szóló; váltóleszámítolás esetén pedig célszerű, ha a váltót egy harmadik személy bocsátja ki, az esetleges hirtelen felszámolás következményeit elkerülendő). Az óvadék járulékos jellegű, mint a többi biztosíték. Ebből az következik, hogy érvénytelen szerződést nem lehet óvadékkal biztosítani és a bírósági úton nem érvényesíthető követelés óvadékkal való biztosítása semmis. Az elévült követelés azonban az óvadékból kielégíthető.

72 Biztosítékok Zálogjog vs. Óvadék Különbségek: - tárgy - érvényesíthetőség - óvadékkal elévült követelés is biztosítható

73 Biztosítékok Engedményezés Az engedményezés a polgári jogban egy önálló jogintézmény, a Ptk. is önállóan és nem a szerződést biztosító mellékkötelezettségek között szabályozza. Az adós harmadik féllel szembeni a követelését egy szerződéssel másra - az őt hitelező bankra — ruházza. Az adós az engedményező, a bank az engedményes. Az engedményezés tárgya valamely követelés, amely azonban nem lehet személyhez kötött. Az engedményezésről a kötelezettet is értesíteni kell, ennek megtörténtéig a kötelezett jogosult az engedményezőnek teljesíteni. Az értesítés megtörténte után a kötelezett kizárólag az engedményesnek teljesíthet. Az étesítés időpontja megegyezés tárgya lehet!!

74 Biztosítékok Engedményezés az ÚPtk.-ban Új fogalom 5:173. § [Teljesítési utasítás] (1) A kötelezett mindaddig az engedményezőnek köteles teljesíteni, amíg nem kap olyan teljesítési utasítást, amely az engedményes személyét és címét vagy bankszámlaszámát meghatározza. Ezt követően a kötelezett csak a teljesítési utasításnak megfelelően teljesíthet. (2) A teljesítési utasítás akkor váltja ki a fenti joghatást, ha az utasítás az engedményezőtől származik, vagy az engedményes az engedményezési okirattal vagy más hitelt érdemlő módon igazolja, hogy a követelést rá engedményezték. Ha az értesítés megjelölte az engedményest, de nem tartalmazta a teljesítési utasítást, teljesítési utasítást kizárólag az engedményes adhat.

75 Biztosítékok Vételi jog kikötése A vételi jog kikötése angolszász eredetű biztosítéki eszköz a bankok számára. Az opció angolszász értelmezése tágabb mint a Ptk. vételi jog fogalma. Az angolszász jogértelmezés — a Ptk.-val ellentétben — az opciót kizárólag szerződésen alapuló jogosultságként ismeri. Az opciót megállapodás hozza létre, amely lehetőséget ad az opció jogosultjának arra, hogy jogosultságát bizonyos időszakon belül gyakorolhassa. Az angolszász értelmezés szerint az opció mindig ellenértékes ügylet, és ebből kifolyólag át is ruházható. Legfelsőbb Bíróság egy eseti döntésében jogszerű biztosítékként ismerte el a vételi jog kikötését, ha a felek vételi jog érvényesítéséhez kapcsolódóan az elszámolási kötelezettség teljesítését is kikötik (BH ). A Ptk. nem nevesíti a vételi jogot szerződést biztosító mellékkötelemként, hanem az adásvétel különös nemeként szabályozza. A magyar gyakorlatban is a bank valamely követelése biztosítására írásban megállapodhat adósával, hogy az adós tulajdonában álló valamely meghatározott vagyontárgyra vételi jogot enged a bank számára. A szerződés alanyai a főkötelem alanyai, vagyis a bank és az adósa. A szerződés tárgya valamely, az adós tulajdonában álló vagyontárgy. A Ptk. definíciója szerint, ha a tulajdonos másnak egy, a tulajdonában álló dolgon vételi jogot enged, akkor a jogosult (a bank) a dolgot egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja. A vételi jog ingatlan esetében az ingatlan- nyilvántartásba bejegyezhető, amely azt dologi hatályúvá teszi, így mindenkivel szemben hatályossá válik. A vételi jogra vonatkozó szerződéses kikötés ugyanakkor a magyar jog szerint személyes jellegű, ezért átruházása semmis. A szerződésben meg kell határozni a vételi jog gyakorlásának feltételeit, amelynek legfontosabb kérdése az adós nem teljesítése. A szerződésben meg kell határozni a vételárat, vagy annak meghatározási módját. Ez történhet konkrét ár meghatározásával, de történhet valamely külső tényező (pl. tőzsdei árfolyam) segítségével is. A visszavásárlási joggal megegyezően a vételi jogot is csak legfeljebb öt évre lehet alapítani. Ha a felek a vételi jog időtartamában nem állapodnak meg, úgy a törvény ereje folytán a vételi jog hat hónap elteltével megszűnik. A lakossági szolgáltatások körében a fogyasztási kölcsönnél és az autófinanszírozási ügyleteknél lehet szerepe a vételi jognak, mint biztosítéknak.

76 Biztosítékok Vételi jog az ÚPtk-ban 5:397. § [Vételi jog biztosítékként való kikötésének feltételei] (1) A tulajdonos a pénzfizetésre vonatkozó kötelezettségvállalása biztosítékaként vételi jogot engedhet a dolgon a jogosult számára arra az esetre, ha nem vagy nem szerződésszerűen teljesít. (2) A vételi jog (1) bekezdés szerinti célból történő érvényes létrejöttének feltétele, hogy a) az erre irányuló megállapodás legalább a vételi jog jogosultját és kötelezettjét, a vételi joggal biztosított követelést és a biztosítékul engedett dolgot, a vételárat vagy a vételár - a követelés esedékessé válását követően történő - meghatározása módját, valamint a vételi jog gyakorlására nyitva álló időtartamot megjelölje, továbbá b) a megállapodást közokiratba vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett magánokiratba foglalják, valamint hogy c) a vételi jogot ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásba, ingó dolog, jog és követelés esetén pedig a zálogjogi nyilvántartásba bejegyezzék. (3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő szerződéses kikötés semmis.

77 Biztosítékok Felhatalmazás azonnali beszedési megbízás benyújtására Az azonnali beszedési megbízásra való felhatalmazás egy egyszerű pénzforgalmi jellegű biztosíték a bankok számára. Az azonnali beszedési megbízással a jogosult megbízza a bankszámláját vezető pénzintézetet, hogy bankszámlája javára, a kötelezett bankszámlája terhére meghatározott összeget szedjen be. Esetünkben a jogosult a bank, a kötelezett pedig az adós. Itt az adós az ügy ura elvileg, gyakorlatilag azonban a bank kikötése ez a felhatalmazás a teljesítés biztonsága érdekében.

78 Biztosítékok A komfortlevél A komfortlevél egy angolszász eredetű biztosítékfajta. Az adós gazdasági társaság tulajdonosai olyan kötelezettséget vállalnak, amely a kezességre hasonlít. Lényege, hogy a komfortlevelet adó cég biztosítsa a bankot afelől, hogy az irányítása alatt lévő adós cég a törlesztés esedékességekor még a vállalatcsoport keretébe fog tartozni, és mindent megtesz a leányvállalata fizetőképességének fenntartásáért. Az anyavállalat más leányvállalatát is az adós mögé állíthatja. A komfortlevél nem tekinthető valódi biztosítéknak, mivel kötelezettségvállalást nem tartalmaz, (mindössze az adós anyavállalatának jószándékát fejezi ki). A komfortlevél kiadásával az anyavállalat a saját jó hírnevét adja tulajdonképpen biztosítékul.

79 Fogyasztóknak nyújtott kölcsön évi CLXII. törvény a fogyasztónak nyújtott hitelről 1. § (1) E törvény rendelkezéseit a fogyasztónak nyújtott hitelre kell alkalmazni. (3) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a fogyasztónak nyújtott pénzügyi lízingre azzal, hogy ahol e törvény hitelt említ, ott pénzügyi lízinget, ahol törlesztőrészletet említ, ott a lízingdíjat kell érteni. 3. fogyasztó: az önálló foglalkozása és gazdasági tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy, 5. hitelező: olyan jogalany, aki vagy amely önálló foglalkozása vagy gazdasági tevékenysége körében hitelt nyújt,

80 Fogyasztóknak nyújtott kölcsön A hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikáció 4. § (1) A hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban a teljes hiteldíj mutató értékét feltűnően, a rövidítés feltüntetésével, egy tizedesjegy pontossággal minden esetben meg kell adni. (2) Ha a hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikáció a teljes hiteldíj mutató értékén kívül hitelkamatot vagy bármilyen más ellenszolgáltatásra - ideértve a díjat, jutalékot, költséget - vonatkozó számadatot megjelöl, a kereskedelmi kommunikációban egyértelműen, tömören és feltűnően, reprezentatív példával bemutatva meg kell adni a következő adatokat is: a) a hitelkamat mértéke és típusa (rögzített hitelkamat, változó hitelkamat, vagy mindkettő), b) a hitel teljes díja, ideértve annak részét képező díjat, jutalékot, költséget és adót, c) a hitel teljes összege, d) a hitel futamideje, e) a teljes hiteldíj mutató, f) termék értékesítéséhez vagy szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó halasztott fizetés formájában nyújtott hitel esetén a termék vagy szolgáltatás készpénzára és az önrész, valamint g) a fogyasztó által fizetendő teljes összeg és a törlesztőrészletek összege. (3) Ha a hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatás (például biztosítás) igénybevétele a hitelszerződés megkötéséhez vagy a hitelező ajánlata szerinti megkötéséhez szükséges, és a hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatás ellenszolgáltatása nem ismert, a hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban a hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötésének kötelezettségét is jelezni kell egyértelműen, tömören és feltűnően, a teljes hiteldíj mutatóval együtt.

81 Fogyasztóknak nyújtott kölcsön A hitelszerződést megelőző tájékoztatás 6. § (1) A hitelező és adott esetben a hitelközvetítő azt megelőzően, hogy a fogyasztót bármilyen hitelszerződés vagy ajánlat kötné, kellő időben köteles papíron vagy más tartós adathordozón - a fogyasztó által megadott információk alapján - tájékoztatni a fogyasztót. (3) A hitelező és a hitelközvetítő a következő adatokról tájékoztatja a fogyasztót: 1. a hitel típusáról, 2. a hitelező nevéről (cégnevéről) és levelezési címéről, 3. a hitelközvetítő nevéről (cégnevéről) és levelezési címéről, 4. a hitel teljes összegéről és lehívásának feltételeiről, 5. a hitel futamidejéről, 6. termék értékesítéséhez vagy szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó halasztott fizetés formájában nyújtott hitel esetén a termék vagy szolgáltatás megnevezéséről és készpénzáráról, 7. a hitelkamatról és a hitelkamat feltételeiről, alkalmazása esetén a vonatkozó referencia-kamatlábról, valamint a hitelkamat módosításának gyakoriságáról, feltételeiről és eljárási szabályairól, 8. a teljes hiteldíj mutatóról egy reprezentatív példával annak valamennyi feltételével, 9. a fogyasztó által fizetendő teljes összegről, 10. a fogyasztó által fizetendő törlesztőrészletek összegéről, a törlesztőrészletek számáról, és a törlesztés gyakoriságáról, esetlegesen a törlesztőrészleteknek a különböző hitelkamatú tartozásra történő elszámolásának sorrendjéről, 11. a fizetési számlához vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközhöz kapcsolódó valamennyi jutalékról, díjról, költségről vagy egyéb fizetési kötelezettségről kivéve, ha a fizetési számla vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz fenntartása nem kötelező, 12. a hitelhez kapcsolódó hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatásról - ideértve díjat, jutalékot és költséget -, és módosításuk feltételeiről, 13. adott esetben a közjegyzői díjról, 14. a hitelhez kapcsolódó olyan járulékos szolgáltatásokról (például biztosítás), amely a hitelszerződés megkötéséhez vagy a hitelező ajánlata szerinti megkötéséhez szükséges, 15. a késedelmi kamatról vagy az egyéb olyan fizetési kötelezettségről, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik, 16. a fizetés elmulasztásának következményeiről, 17. a szükséges biztosítékok meghatározásáról, 18. az elállási jogról, illetve annak hiányáról, 19. az előtörlesztéshez való jogról, és annak 24. § szerinti esetleges költségeiről, 20. a hitelszerződés fogyasztó rendelkezésére bocsátására vonatkozó kötelezettségéről, 21. a KHR adatok eredményérének átadására vonatkozó kötelezettségről, valamint 22. a megadott adatok érvényességének esetleges időbeli korlátozásáról.

82 Fogyasztóknak nyújtott kölcsön 8. § Ha a hitelszerződés megkötése a fogyasztó kérése alapján a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló évi XXV. törvény (Tétv.) szerinti olyan távközlő eszköz útján történik, amely (…) előzetes tájékoztatást nem teszi lehetővé, így különösen, ha az (…) telefonon történik, a hitelező és a hitelközvetítő a hitelszerződés megkötését követően haladéktalanul köteles a (…) tájékoztatást megadni. 10. § (1) A fogyasztó kérésére a hitelszerződés tervezetének egy példányát (mintaszerződés) díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségmentesen rendelkezésére kell bocsátani.

83 Fogyasztóknak nyújtott kölcsön 11. § (1) A hitelező és a hitelközvetítő (…) tájékoztatása során köteles a fogyasztónak felvilágosítást adni annak érdekében, hogy a fogyasztó felmérje, hogy a hitel igényeinek és pénzügyi teljesítőképességének megfelel-e. (2) Az (1) bekezdés szerinti felvilágosítás kiterjed a hitel fő jellemzőire, a hitel fogyasztó pénzügyi helyzetére gyakorolt hatására és a fizetés elmulasztásának következményeire, ideértve a késedelmi kamatra, a hitel felmondására és a biztosítékok érvényesítésére vonatkozó tájékoztatást. (3) A hitelező és a hitelközvetítő e § szerinti felvilágosítási kötelezettségének egyértelműen és tömören tesz eleget. (4) A fogyasztó a hitelszerződést megelőző tájékoztatást tartalmazó formanyomtatvány másolatán aláírásával igazolja annak átvételét és azt, hogy az e § szerinti felvilágosítást megkapta.

84 Fogyasztóknak nyújtott kölcsön A hitelképesség vizsgálata 14. § (1) A hitelező a fogyasztó hitelképességét a rendelkezésére álló információk alapján értékeli. A hitelképesség vizsgálatának részletes szabályait jogszabály állapítja meg. (2) Ha e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály eltérően nem rendelkezik, az információk a fogyasztó által nyújtott tájékoztatáson és a hitelreferencia-szolgáltatás igénybevételén alapulhatnak. (3) Ha a felek a hitelszerződés megkötését követően a hitel teljes összegének növelésében állapodnak meg, a hitelszerződés módosítását megelőzően a hitelező köteles a fogyasztó hitelképességét díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségmentesen ismételten értékelni. (4) Ha a hitelező a hitelreferencia-szolgáltatás igénybevétele alapján a fogyasztóval nem kíván szerződést kötni, a fogyasztót a hitelreferencia- szolgáltatás igénybevétele során történő adatátadás eredményéről és a hitelreferencia-szolgáltatás jellemzőiről haladéktalanul és díjmentesen tájékoztatja, kivéve, ha a tájékoztatási kötelezettség teljesítését törvény vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa kizárja.

85 Fogyasztóknak nyújtott kölcsön 16. § (1) A hitelszerződés - a (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel - egyértelműen és tömören tartalmazza: 1. a hitel típusát, 2. a szerződő felek nevét (cégnevét) és levelezési címét (székhelyét), 3. a hitelközvetítő nevét (cégnevét) és levelezési címét (székhelyét), 4. a hitel futamidejét, 5. a hitel teljes összegét és lehívásának feltételeit, 6. termék értékesítésére vagy szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó halasztott fizetés formájában nyújtott hitel esetén a termék vagy szolgáltatás megnevezését és készpénzárát, 7. a hitelkamatot és a hitelkamat feltételeit, esetlegesen a vonatkozó referencia-kamatlábat, valamint a hitelkamat módosításának gyakoriságát, feltételeit és eljárási szabályait, 8. a teljes hiteldíj mutatót a hitelszerződés megkötésének időpontjára vonatkoztatva, annak kiszámításánál figyelembe vett valamennyi feltételével, 9. a fogyasztó által fizetendő teljes összeget, 10. a fogyasztó által fizetendő törlesztőrészletek összegét, számát, és a törlesztés gyakoriságát, esetlegesen a törlesztőrészleteknek a különböző hitelkamatú tartozásra történő elszámolásának sorrendjét, 11. határozott időtartamra vonatkozó tőketörlesztés esetén a fogyasztó arra vonatkozó jogát, hogy a tartozásról törlesztési táblázat formájában kivonatot díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségmentesen a hitelszerződés fennállása alatt jogosult megkapni, 12. ha a fogyasztó a tőke törlesztésétől elkülönítetten köteles megfizetni a hitelkamatot és a hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatást - ideértve díjat, költséget, jutalékot -, ennek gyakoriságát, feltételeit és összegét, 13. a fizetési számlához vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszközhöz kapcsolódó valamennyi jutalékot, díjat, költséget vagy egyéb fizetési kötelezettséget, kivéve, ha a fizetési számla fenntartása nem kötelező, 14. a hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatást - ideértve díjat, jutalékot és költséget - és módosításuk feltételeit, 15. a késedelmi kamatot vagy az egyéb olyan fizetési kötelezettséget, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik, 16. a fizetés elmulasztásának következményeit, 17. adott esetben a közjegyzői díjra vonatkozó fizetési kötelezettséget, 18. adott esetben a biztosítékok és a biztosítás meghatározását, 19. az elállási (felmondási) jogot, illetve annak fenn nem állását, azon időszakot, amely alatt az elállási jog fennáll, az elállási (felmondási) jog gyakorlásának feltételeit, módját és jogkövetkezményeit, ideértve a 21. § (4) és (5) bekezdését, 20. a 22. § szerinti jogosultság fennállását és gyakorlásának feltételeit, 21. az előtörlesztéshez való jogot, gyakorlásának módját, az előtörlesztés esetleges költségeinek fennállását és azok számítási módját, 22. a hitelszerződésre vonatkozó felmondási jogot és annak következményeit, 23. rendelkezésre áll-e a fogyasztó számára a szerződésből eredő jogviták peren kívüli rendezésére olyan lehetőség, amelynek a hitelező aláveti magát, valamint 24. a felügyeleti hatóság nevét és székhelyét.

86 Fogyasztóknak nyújtott kölcsön 15. § A hitelszerződés egy példányát a fogyasztónak át kell adni. 16. § (5) Semmis az a szerződés, amelyik nem tartalmazza az e §-ban meghatározott tartalmi elemeket. A szerződés semmisségére csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.

87 Fogyasztóknak nyújtott kölcsön A fogyasztó tájékoztatása futamidő alatt 17. § (1) A hitelszerződés fennállása alatt a hitelezőnek a fogyasztó kérésére a tartozásról törlesztési táblázat formájában kivonatot a fogyasztónak díj-, költség- és egyéb fizetésikötelezettség-mentesen kell rendelkezésére bocsátania. (2) Jelzáloghitel esetén a hitelező évente egyszer, illetve a kamatperiódus fordulónapján tájékoztatást ad a fogyasztónak a tartozásról törlesztési táblázat formájában díj-, költség- és egyéb fizetésikötelezettség-mentesen. (3) A törlesztési táblázat a törlesztőrészletek összegét, a törlesztés gyakoriságát és feltételeit, valamint az egyes törlesztések tőke- és hitelkamat és hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatás elemét - ideértve díjat, jutalékot, költséget - elkülönítetten tartalmazza. Ha a hitelkamat mértéke nem rögzített, vagy a hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatás - ideértve díjat, jutalékot, költséget - a hitelszerződésben meghatározottak szerint változhat, a törlesztési táblázatban egyértelműen és tömören jelezni kell, hogy a rendelkezésre bocsátott adatok a változás időpontjáig érvényesek.

88 Fogyasztóknak nyújtott kölcsön A hitel költségeinek módosítására vonatkozó tájékoztatási kötelezettség 18. § (1) Hitelkamat és a hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatás - ideértve díjat, jutalékot és költséget - módosítása esetén a hitelező a módosítás hatálybalépését megelőzően köteles tájékoztatni a fogyasztót papíron vagy más tartós adathordozón a módosítás tényéről, a hitelkamat vagy a hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatás új mértékéről, a módosítást követően fizetendő törlesztőrészletek várható összegéről, és ha ennek kapcsán a törlesztőrészletek száma vagy a törlesztés gyakorisága változik, ennek tényéről. (2) A referencia-kamatlábhoz kötött hitelkamat esetén a felek az (1) bekezdéstől eltérően a hitelszerződésben megállapodhatnak arról, hogy a hitelező a fogyasztót rendszeresen honlapján és az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében kifüggesztve tájékoztatja a referencia-kamatláb változásáról.

89 Fogyasztóknak nyújtott kölcsön Határozatlan idejű hitelszerződés 20. § (1) A fogyasztó a határozatlan idejű hitelszerződést bármikor felmondhatja a szerződésben meghatározott felmondási idővel. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, egy hónapnál hosszabb felmondási idő kikötése semmis. (2) Ha a határozatlan idejű hitelszerződés a hitelező rendes felmondási jogát lehetővé teszi, a hitelező a határozatlan idejű hitelszerződést rendes felmondással papíron vagy más tartós adathordozón, legalább két hónapos felmondási idővel felmondhatja. (3) A határozatlan idejű hitelszerződésben a felek megállapodhatnak abban, hogy a hitelező jogosult a fogyasztó lehívási jogát - a hitelezőn kívül álló, a szerződésben meghatározott indok esetén - letiltani. (4) A (3) bekezdés szerinti letiltás esetén a hitelező a letiltást megelőzően, de legkésőbb a letiltást követően papíron vagy más tartós adathordozón haladéktalanul tájékoztatja a fogyasztót a letiltás tényéről és annak okairól. (5) A hitelezőt nem terheli a (4) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség, ha a tájékoztatási kötelezettség teljesítését jogszabály vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa kizárja.

90 Fogyasztóknak nyújtott kölcsön Elállási jog 21. § (1) A fogyasztó a hitelszerződéstől a szerződéskötés napjától számított tizennégy napon belül indokolás nélkül elállhat, ha a hitel folyósítására még nem került sor. A fogyasztó a szerződéskötés napjától számított tizennégy napon belül díjmentesen felmondhatja a hitelszerződést, ha a hitelt már folyósították. (2) Ha a fogyasztó a 6. § és 7. § szerinti tájékoztatást a 8. § alapján a szerződéskötést követően kapja kézhez, elállási (felmondási) jogát az (1) bekezdésben meghatározott időponttól eltérően a tájékoztatás kézhezvételétől számított tizennégy napig gyakorolhatja. (4) A fogyasztó az elállásról (felmondásról) szóló nyilatkozatának elküldését követően haladéktalanul, de legkésőbb harminc napon belül köteles a felvett hitelösszeget és a hitel lehívásának időpontjától a visszafizetés időpontjáig felszámítható, a szerződés szerint megállapított hitelkamatot a hitelezőnek visszafizetni. (5) A fogyasztó elállása esetén a hitelező a (4) bekezdés szerinti összegen kívül kizárólag arra az összegre jogosult, amelyet az államnak vagy önkormányzatnak a hitellel kapcsolatosan megfizetett, ha annak visszatérítésére nincs mód. (6) A fogyasztó elállási jogának gyakorlása azt a hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatásra vonatkozó szerződést is felbontja, amely a hitelező által vagy egy harmadik fél és a hitelező előzetes megállapodása alapján a harmadik fél által nyújtott szolgáltatásra vonatkozik.

91 Fogyasztóknak nyújtott kölcsön Kapcsolt hitelszerződés 22. § (1) A fogyasztó - az Európai Unió kötelező jogi aktusának átültetése céljából elfogadott - jogszabályi rendelkezésen alapuló elállási jogának gyakorlása egy termék értékesítésére vagy szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződés tekintetében a kapcsolt hitelszerződést is felbontja. (2) A 3. § 15. pont b) alpontja szerinti kapcsolt hitelszerződés esetén, ha a) az értékesítő, illetve a szolgáltatás nyújtója a fogyasztóval kötött szerződés teljesítésével késedelembe esik, vagy a szerződés hibás teljesítése a termék rendeltetésszerű használatát, illetve a szolgáltatás rendeltetésszerű igénybevételét lehetetlenné teszi, és b) a fogyasztó késedelemből, illetve hibás teljesítésből eredő követeléseinek az értékesítő, illetve a szolgáltatás nyújtója nem tett határidőben eleget, a fogyasztó a hitelszerződés alapján esedékessé váló törlesztést az igénye kielégítéséig visszatarthatja. 15. kapcsolt hitelszerződés: olyan hitelszerződés, amely meghatározott termék értékesítéséhez vagy - a hitelnyújtástól eltérő - szolgáltatás nyújtásához kapcsolódik, ha a) a hitelt maga a termék értékesítője vagy szolgáltatás nyújtója nyújtja, vagy b) harmadik személy nyújtja, és a hitelszerződés előkészítése vagy megkötése során a termék értékesítőjét, illetve a szolgáltatás nyújtóját veszi igénybe közreműködőként, vagy a hitelszerződésben az adott terméket vagy a szolgáltatást, amelynek értékesítéséhez, illetve nyújtásához a hitelszerződés kapcsolódik, kifejezetten nevesítették,

92 Fogyasztóknak nyújtott kölcsön Előtörlesztés 23. § (1) A fogyasztó minden esetben élhet a hitel részleges vagy teljes előtörlesztésével. (2) Előtörlesztés esetén a hitelező csökkenti a hitel teljes díját az előtörlesztett részlet vonatkozásában a hitelszerződés eredeti lejárata szerint fennmaradó időtartamára vonatkozó hitelkamattal, és hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatással. 24. § (1) A hitelező jogosult az előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó, esetleges, méltányos és objektíve indokolt költségeinek megtérítésére, ha az előtörlesztés olyan időszakra esik, amikor a hitelkamat rögzített. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott költségek mértéke nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg egy százalékát, ha az előtörlesztés időpontja és a hitel hitelszerződés szerinti lejáratának időpontja közötti időtartam meghaladja az egy évet. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott költségek mértéke nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg fél százalékát, ha az előtörlesztés időpontja és a hitel hitelszerződés szerinti lejáratának időpontja közötti időtartam nem haladja meg az egy évet. (4) Az (1) bekezdés szerinti költségek nem haladhatják meg az előtörlesztés időpontja és a hitel hitelszerződés szerinti lejáratának időpontja közötti időtartamra fizetendő hitelkamat összegét az előtörlesztés időpontjában érvényes feltételek figyelembevételével. (5) Nem illeti meg a hitelezőt az (1) bekezdés szerinti költségtérítés a fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret-szerződés esetén.

93 Fogyasztóknak nyújtott kölcsön Előtörlesztés jelzáloghitel esetén 25. § (1) Jelzáloghitel előtörlesztése esetén a hitelező jogosult az előtörlesztés miatt keletkező költségeinek megtérítésére. Az érvényesített költségek mértéke - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg 2 százalékát. (2) Jelzáloglevéllel finanszírozott kölcsönszerződés esetén - ideértve a jelzálog- hitelintézet által refinanszírozott kölcsönszerződést is - a hitelező jogosult az előtörlesztéssel kapcsolatos, az (1) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó költségét is érvényesíteni, ha az előtörlesztés olyan időszakra esik, amikor a jelzáloghitel kamata rögzített, vagy változó kamatú és az előtörlesztésre a kamatperióduson belül kerül sor. Az érvényesített költségek mértéke ebben az esetben nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg 2,5 százalékát. (3) Az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott költségen felül a hitelező az előtörlesztés során semmilyen további fizetési kötelezettséget nem írhat elő. (4) Lakáscélú jelzáloghitel esetében az érvényesített költségek mértéke az (1) bekezdés esetében az előtörlesztett összeg 1%-át, a (2) bekezdés esetében az előtörlesztett összeg 1,5%-át nem haladhatja meg, kivéve, ha a részleges vagy teljes előtörlesztés - részben vagy egészben - más pénzügyi intézmény által folyósított kölcsönből történik. (7) Lakáscélú jelzáloghitel esetében nem illeti meg a hitelezőt az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti költségtérítés a szerződés hatálybalépésétől számított huszonnégy hónapot követően teljesített első részleges, vagy teljes előtörlesztés (végtörlesztés) alkalmával, kivéve, ha a részleges vagy teljes előtörlesztés (végtörlesztés) - részben vagy egészben - más pénzügyi intézmény által folyósított kölcsönből történik, vagy ha az előtörlesztett összeg meghaladja a kölcsönszerződésben meghatározott kölcsönösszeg felét.

94 Jelzálog-hitelezés évi XXX. Törvény a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről 5. § (2) A jelzálog-hitelintézet jelzálogjogával (önálló zálogjogával) terhelt ingatlant a jelzálogjognak (önálló zálogjognak) a jelzálog- hitelintézet által történő alapítása, illetve megszerzése időpontjától e jogának megszűnéséig csak a jelzálog-hitelintézet hozzájárulásával lehet elidegeníteni és megterhelni. Az ingatlant terhelő elidegenítési és terhelési tilalmat a jelzálogjog (önálló zálogjog) jelzálog-hitelintézet javára történő bejegyzésével, illetve átjegyzésével egyidejűleg - erre irányuló külön kérelem nélkül is - az ingatlan-nyilvántartásban fel kell jegyezni, ennek elmaradása esetén azonban a jogosult azt nem érvényesítheti a jóhiszemű harmadik jogszerzővel szemben. (7) A jelzálog-hitelintézet jelzálogjog és a hozzá kapcsolódó elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésére, módosítására vagy törlésére irányuló kérelem tárgyában az ingatlanügyi hatóság soron kívül, nyolc napon belül dönt.

95 Jelzálog-hitelezés Formai szabályok 6. § A jelzálog-hitelintézet által kötött jelzáloghitelszerződést - a kölcsönszerződés és a zálogszerződés külön okiratba foglalása esetén mindkettőt - közjegyzői okiratba kell foglalni. Elegendő azonban csupán teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalni azt a kölcsönszerződést, illetve zálogszerződést, a) amellyel a jelzálog-hitelintézet javára kizárólag keretbiztosítéki jelzálogjogot alapítottak, vagy b) amelynek összes kötelezettje a kölcsön folyósításának megkezdését - szerződésmódosítás esetén a módosítás hatálybalépését - megelőzően közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállalást tesz a szerződés, illetve a szerződésmódosítás szerinti kötelezettsége fennállásáról és a jelzálog-hitelintézet követelései e szerződések alapján történő kielégítésének tűréséről.

96 Jelzálog-hitelezés 7. § A jelzálog-hitelintézet jogosult az előtörlesztés miatt keletkező költségeinek megtérítésére. Fogyasztónak nyújtott hitel esetében az előtörlesztésre a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló évi CLXII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

97 Lakossági hitelezés 361/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet a körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról 1. § (1) E rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni a hitelnyújtó Magyar Köztársaság területén hitel és pénzkölcsön nyújtási tevékenysége keretében természetes személlyel kötött szerződéseire. (2) E rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni a természetes személynek nyújtott pénzügyi lízingre azzal, hogy ahol e rendelet hitelt említ, ott pénzügyi lízinget, ahol törlesztőrészletet említ, ott lízingdíjat kell érteni, kivéve, ha e rendelet ettől eltérően rendelkezik.

98 Lakossági hitelezés A körültekintő lakossági hitelezés általános követelményei 3. § (1) A hitelnyújtó nem nyújthat hitelt kizárólag a hitelkockázati fedezet figyelembevételével, a természetes személy hitelképességét, illetve hitelezhetőségét minden egyes hitelbírálatkor meg kell vizsgálnia. (2) A hitelképesség, illetve hitelezhetőség vizsgálatának a 4. § (1) bekezdésének alapján elkészített belső szabályzat szerint a természetes személy vagy a természetes személy háztartása jövedelmi helyzetén és az ez alapján meghatározott hitelezhetőségi limiten kell alapulnia. (3) A hitelnyújtó gondoskodik arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által a honlapján közzétett, a túlzott eladósodottság kockázatairól szóló tájékoztatót a hitelnyújtóval - ideértve annak közvetítőivel is - kapcsolatba kerülő hiteligénylő természetes személyek a hitelképesség vizsgálatát megelőzően kézhez kapják.

99 Lakossági hitelezés Szabályzat 4. § (1) A hitelnyújtó a belső szabályzatában rögzíti: a) a hitelezhetőségi vizsgálat alanyi körét, amely a természetes személyre vagy a természetes személy háztartására terjedhet ki, utóbbi esetben a háztartás fogalmának meghatározását is; b) az egyes hiteltípusoknál a hitelezhetőségi limit kiszámítása szempontjából figyelembe vehető jövedelmi tételeket és azok igazolásának módját; c) a hitelnyújtó által megkívánt igazolások meghatározását, illetve a nyilatkozat tartalmát a természetes személy más hitelnyújtóval szemben fennálló egyéb hiteleiről; d) a természetes személy meglévő hitelei beszámításának technikáját a hitelezhetőségi limit kiszámításakor; e) a hitelezhetőségi limit kiszámításának módszerét az egyes hiteltípusoknál. (2) A devizahitel havi törlesztőrészlete hitelkérelem elbíráltakor nem lehet magasabb: a) euró alapú hiteleknél és euróhiteleknél a hitelezhetőségi limit 80%-ánál; b) más devizahiteleknél a hitelezhetőségi limit 60%-ánál.

100 Lakossági hitelezés Hitelezhetőségi limit figyelembe vétele 4. § (5) A hitelnyújtónak figyelembe kell venni a hitelezhetőségi limit meghatározásakor a természetes személy összes ismert hiteltartozását, amely a hitelnyújtóval vagy más hitelnyújtóval szemben áll fenn. (6) A hitelnyújtó köteles a hitelezés körében a hitelnyújtótól elvárható körültekintéssel eljárni annak érdekében, hogy a természetes személy pénzügyi helyzetét feltárja, ideértve minden olyan hitelinformációs rendszer lekérdezést, amelyhez csatlakozott vagy amelynek tagja. 5. § (1) Lakás-előtakarékossági szerződéssel vagy életbiztosítási szerződéssel kombinált hitel esetén a kapcsolódó befizetési kötelezettséget figyelembe kell venni a hitelezhetőségi limit meghatározásánál, mint törlesztőrészlet növelő tényezőt. (2) Lakás-előtakarékossági szerződéssel kombinált lakáscélú hitel esetén nem vehető figyelembe a hitel összegének meghatározásánál a lakás-takarékpénztári hitel. (3) Életbiztosítási szerződéssel kombinált hitel esetén a hitel összegének meghatározásánál csak a tőkegarantált összeg és a hozamgarancia, az eléréses életbiztosítás esetén csak a biztosítási összeg vehető figyelembe. (4) Ha a hitelnyújtó egy kedvezményes időtartamra alacsonyabb kamatot és díjakat számít fel vagy a tőketörlesztés megkezdésére haladékot nyújt, a kedvezményes időtartam lejárta utáni legmagasabb törlesztőrészletet kell figyelembe venni a hitelezhetőségi limitnek való megfelelés vizsgálatánál.

101 Lakossági hitelezés Ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hitelre vonatkozó szabályok – forint hitel 6. § (1) Az ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott forinthiteleknél a kitettség hitelkérelem elbíráltakori értéke nem haladhatja meg az ingatlan forgalmi értékének 75%-át, pénzügyi lízingnél 80%-át. Építés alatt lévő létesítményre nyújtott hitelnél a korlát az ingatlan teljes készültségének elérésekori forgalmi értékre vonatkoztatva értendő. (2) Az ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott euró alapú hiteleknél és euróhiteleknél a kitettség hitelkérelem elbíráltakori értéke nem haladhatja meg az ingatlan forgalmi értékének 60%-át, pénzügyi lízingnél 65%-át. (3) Az ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott, a (2) bekezdéstől eltérő pénznemben meghatározott devizahitelek kitettségének hitelkérelem elbíráltakori értéke nem haladhatja meg az ingatlan forgalmi értékének 45%-át, pénzügyi lízingnél 50%-át.

102 Lakossági hitelezés Ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hitelre vonatkozó szabályok – deviza hitel 6/A. § (1) Ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott devizahitel olyan hitelképes természetes személy - ide nem értve az egyéni vállalkozót - részére nyújtható, akinek a hitelkérelem benyújtásakor érvényes, a MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámított, a hitel devizanemében fennálló, dokumentálható rendszeres havi bruttó jövedelme meghaladja a hitelszerződés aláírásának időpontjában érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összegének 15-szörösét.

103 Lakossági hitelezés A gépjárművásárláshoz nyújtott hitelekre vonatkozó szabályok 7. § (1) Gépjárművásárláshoz nyújtott forinthitel esetén a kitettség hitelkérelem elbíráltakori értéke nem haladhatja meg a gépjármű piaci értékének 75%-át, pénzügyi lízing esetén 80%-át. (2) Gépjárművásárláshoz nyújtott euró alapú hitel és euróhitel esetén a kitettség hitelkérelem elbíráltakori értéke nem haladhatja meg a gépjármű piaci értékének 60%-át, pénzügyi lízing esetén 65%-át. (3) Gépjárművásárláshoz nyújtott a (2) bekezdéstől eltérő pénznemben meghatározott devizahitel esetén a kitettség hitelkérelem elbíráltakori értéke nem haladhatja meg a gépjármű piaci értékének 45%-át, pénzügyi lízing esetén 50%-át. (5) A gépjárművásárláshoz nyújtott hitelek szerződéskötéskori futamideje nem lehet több, mint 84 hónap.

104 Teljes hiteldíj mutató 83/2010. (III. 25.) Korm. rendelet a teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről A teljes hiteldíj mutató meghatározására és számítására vonatkozó szabályok 3. § (1) A teljes hiteldíj mutató (a továbbiakban: THM) számításánál figyelembe kell venni a fogyasztó által a hitelszerződés és a lízingszerződés (a továbbiakban együtt: hitelszerződés) kapcsán fizetendő összes díjat (ideértve a kamatot, díjat, jutalékot, költséget és adót), valamint a hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatások költségeit, ha a hitelező vagy a lízingbe adó (a továbbiakban együtt: hitelező) számára ismertek, továbbá a szolgáltatás igénybevételét a hitelszerződés megkötéséhez vagy ajánlat szerinti megkötéséhez a hitelező előírja, ideértve különösen a) a fogyasztó által felajánlott fedezet értékbecslésének díját, b) építésnél a helyszíni szemle díját, c) a számlavezetés és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának költségeit és a fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb költségeket a (3) bekezdés f) pontjában foglalt kivétellel, d) a hitelközvetítőnek fizetendő díjat, e) az ingatlan-nyilvántartási eljárás díját, valamint

105 (3) A THM számításánál nem vehető figyelembe: a) a prolongálás (futamidő hosszabbítás) költsége, b) a késedelmi kamat, c) egyéb olyan fizetési kötelezettség, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik, d) a közjegyzői díj, e) kereskedelmi kölcsön vagy kapcsolt hitelszerződés esetén a fogyasztó által a termékek vagy szolgáltatások megvételéért fizetett - a vételáron felüli - díj függetlenül attól, hogy készpénzzel vagy hitelből fizeti, valamint f) a számlavezetés és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának költségei és a fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb költségek, ha a számla fenntartását a hitelező nem írja elő az adott hitelszerződéshez és költségeit a fogyasztóval kötött szerződésben egyértelműen és külön feltüntették.

106 A kereskedelmi kommunikációra vonatkozó szabályok 9. § (1) Ha a kereskedelmi kommunikációban szerepel a THM, annak értékét az alábbi feltételekkel nyújtott, egyenletes törlesztésű hitelre kell meghatározni: a) a lakás-takarékpénztár által nyújtott hitelnél a hitel összege 1 millió forint, futamideje 5 év, b) más hitelező által nyújtott jelzáloghitelnél a hitel összege 5 millió forint, futamideje 20 év, c) hitelkártya és fizetési számlához kapcsolódó hitel esetén a hitel összege forint, futamideje 1 év, d) 1 millió forintos összeghatárig nyújtott - az a)-c) pontba nem tartozó - hitelnél a hitel összege forint, futamideje 3 év, e) 1 millió forint feletti - az a)-c) pontba nem tartozó - hitelnél a hitel összege 3 millió forint, futamideje 5 év. 10. § (1) Ha a jelzáloghitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban szerepel a hitel kamata, bármilyen költsége, törlesztőrészlete vagy ezekkel összefüggésbe hozható bármilyen utalás, közvetlenül ezt követően a THM értékének is - a rövidítés feltüntetésével - szerepelnie kell legalább ugyanakkora méretben és megegyező megjelenítésben vagy jól érthetően el kell hangzania.

107 Befektetési hitel évi CXX. Törvény a tőkepiacról 14. befektetési hitel nyújtása: a Bszt.-ben meghatározott szolgáltatás, A befektetési hitelezés 156. § (1) A befektetési hitelt nyújtó köteles - a hitelkihelyezés megalapozottsága, áttekinthetősége, a kockázatok felmérése, ellenőrzése és csökkentése érdekében - az igazgatóság által elfogadott belső hitelezési szabályzatot kidolgozni és alkalmazni. (2) Befektetési hitel nyújtásával járó ügylet kizárólag írásban köthető. Szóban kötött ügyletnél az ügyletkötést két munkanapon belül írásban vissza kell igazolni. (3) Befektetési hitel nem nyújtható a) a hitelnyújtó által kibocsátott részvény megvásárlásához, b) a hitelnyújtó tulajdonában lévő egyszemélyes részvénytársaság által kibocsátott részvény megvásárlásához, c) olyan vállalkozás részére, amelyben a hitelnyújtó tíz százalékot elérő vagy azt meghaladó részesedéssel rendelkezik. (4) A befektetési hitelt nyújtónak a hitelnyújtásra vonatkozó döntés előtt meg kell győződnie a szükséges fedezet, illetőleg biztosíték meglétéről, azok valós értékéről és érvényesíthetőségéről. A döntés alapjául szolgáló iratokat az ügyletre vonatkozó szerződéssel együtt kell őrizni.

108 Befektetési hitel évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól A befektetési hitelezés 78. § (1) A befektetési vállalkozás, amely befektetési hitelezési tevékenységet folytat - a hitelkihelyezés megalapozottsága, áttekinthetősége, a kockázatok azonosítása, kezelése, ellenőrzése és csökkentése érdekében - hitelezési szabályzatot készít, amelyet az igazgatóság, illetőleg az igazgatótanács hagy jóvá. (2) A hitelezési szabályzat tartalmazza a) a hitelnyújtás feltételeit, b) a hitel jóváhagyásának, módosításának - ideértve a megújítást is -, és refinanszírozásának eljárási szabályait, c) az ügyfélkör összetételével, illetve a befektetési vállalkozás hitelezési stratégiájával összhangban álló portfólió-megosztási szabályokat (diverzifikáció), d) az ügyféllel, a kapcsolatban álló ügyfelek csoportjaival és az ugyanazon gazdasági ágazatbeli, földrajzi régióbeli vagy ugyanazon tevékenység vagy árucsoportbeli ügyfelekkel szembeni kockázatvállalásból, a hitelkockázat mérséklési technikából, beleértve a közvetett nagymértékű kockázatvállalásból származó koncentrációs kockázat kezelésére vonatkozó szabályokat, e) a problémás hitelek azonosítására, kezelésére, a szükséges mértékű értékvesztés elszámolására és a céltartalék képzésére vonatkozó szabályokat, és f) annak a kockázatnak, illetve helyzetnek a kezelésére vonatkozó eljárási szabályokat, amely az - e törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabály szerinti - elismert hitelkockázat mérséklési technikák a vártnál kisebb hatékonyságából adódik. (3) A befektetési vállalkozás a kiegészítő szolgáltatása keretében az ügyfél részére nyújtott befektetési hitelről szóló megállapodást írásba foglalja.

109 Lakás-előtakarékossági szerződés Alanya (lakás-előtakarékoskodók): 6. § (1) Lakás-előtakarékossági szerződést (a továbbiakban: szerződés) köthet a lakástakarékpénztárral: a) természetes személy saját nevében, saját maga javára vagy teljesen, illetve korlátozottan cselekvőképes természetes személy az általa megnevezett, a (2) bekezdésben megjelölt természetes személy kedvezményezett javára, b) gyám, eseti gondnok, alapítvány, természetes személy, társadalmi szervezet, egyház, illetőleg helyi önkormányzat, a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermek, mint kedvezményezett javára, életkezdésének elősegítése céljából, c) a lakásszövetkezet épületenként a tulajdonában, vagy a tagjainak közös tulajdonában álló épületrészek felújításához és korszerűsítéséhez szükséges pénzügyi források biztosítása céljából, d) a társasház épületenként kétharmados közgyűlési határozattal a közös tulajdonukban álló épületrészek felújításához és korszerűsítéséhez szükséges pénzügyi források biztosítása céljából.

110 Lakás-előtakarékossági szerződés A szerződés tartalma 7. § (1) A szerződés olyan betét- és hitelszerződés, amelyben a lakás-előtakarékoskodó arra kötelezi magát, hogy - a szerződés módozata szerint - a szerződéskötéskor egy összegben vagy a megtakarítási idő alatt előre meghatározott rendszerességgel egyenlő részletekben történő befizetésekkel meghatározott összeget a lakástakarékpénztárnál betétként leköt, illetve elhelyez, a lakástakarékpénztár pedig kötelezettséget vállal arra, hogy a szerződésben meghatározott feltételek teljesülése és a lakás- előtakarékoskodó, illetve a kedvezményezett hitelképessége esetén az üzletszabályzatban rögzített módszer szerint a szerződésben meghatározott módon kiszámított összegű lakáscélú kölcsönt (a továbbiakban: lakáskölcsön) nyújt a lakás-előtakarékoskodó, illetve a cselekvőképes kedvezményezett kérésére.

111 Lakás-előtakarékossági szerződés A szerződés tartalma (2) A szerződés meghatározott összegre, a szerződéses összegre szól. (3) A szerződésben meghatározott betéti és hitelkamat mértékét, valamint a kezelési költség mértékét a szerződés időtartama alatt nem lehet módosítani. (4) A szerződés alapján lakástakarékpénztárnál elhelyezett betétből a lakás- előtakarékoskodó részösszeget nem vehet ki. (5) Ha a lakástakarékpénztárnál elhelyezett betét egy részét a lakástakarékpénztár bírósági végrehajtási eljárás keretében a bírósági végrehajtó letéti számlájára utalta át, a lakástakarékpénztár megszünteti a szerződést oly módon, hogy a már jóváírt állami támogatást és kamatait átutalja a központi költségvetésnek, a fennmaradó megtakarítást pedig kamataival együtt visszafizeti a lakás-előtakarékoskodónak. (6) Lakáskölcsönt csak kiutalt szerződésre és akkor nyújthat a lakástakarékpénztár, ha a megtakarítási idő elérte a módozat szerinti minimális megtakarítási időt, de legalább a 4 évet és a szerződéses összeg lakáscélú felhasználásra kerül.

112 Lakás-előtakarékossági szerződés 8. § (1) E törvény alkalmazásában lakáscélú felhasználásnak minősül: a) a lakás-előtakarékoskodó, illetve ha a szerződésben kedvezményezettet neveznek meg, a kedvezményezett, továbbá ezen személyek közeli hozzátartozója 1. javára történő lakótelek vásárlása, lakás, családi ház vagy tanyai lakóingatlan vásárlása, építése, cseréje, valamint lakásbérleti vagy lakáshasználati jog vásárlása, ideértve a nyugdíjasházban a jogosult élete végéig fennálló bérleti, lakáshasználati jog vásárlását, 2. tulajdonában vagy az 1. pontnak megfelelő jogcímen használatában lévő lakás, családi ház vagy tanyai lakóingatlan bővítése, felújítása, korszerűsítése, helyreállítása, 3. a tulajdonában vagy az 1. pontnak megfelelő jogcímen használatában lévő lakáshoz, családi házhoz vagy tanyai lakóingatlanhoz szükséges, illetve a beépítés alatt álló vagy már beépített terület lakhatóságát javító, a következőkben felsorolt közművek, kommunális létesítmények saját vagy önkormányzati, közműfejlesztési társulat által megvalósított beruházás keretében történő kialakítása (kiépítése, szerelése) és felújítása: szilárd burkolatú út, kerítés, járda, áram-, gáz-, vízvezeték, szennyvízcsatorna, csapadékvíz-elvezető csatorna, árok, központi fűtés, informatikai hálózati kapcsolat (telefon, kábeltelevízió, internetelérés); b) a lakásszövetkezet tulajdonában vagy a tagjainak közös tulajdonában álló épületrészek felújítása és korszerűsítése; c) a társasházi lakások lakástulajdonosainak közös tulajdonában álló épületrészek felújítása és korszerűsítése; d) az a)-c) pontban meghatározott célok finanszírozására pénzügyi intézménytől, vagy biztosítóintézettől felvett kölcsön, valamint a hitelintézet által folyósított és igazolt célra felhasznált munkáltatói, illetve települési önkormányzat által nyújtott kölcsön kiváltása.

113 Lakás-előtakarékossági szerződés Kedvezményezettek 9. § (1) Ha a lakás-előtakarékoskodó kedvezményezettet nevez meg, az elhelyezett betét és kamata felett a megtakarítás időtartama alatt a lakás-előtakarékoskodó rendelkezik. A kiutalás elfogadásával a szerződéses összeg folyósításakor, illetve a betét lakáscélú felhasználása esetén a cselekvőképes kedvezményezett a betét, a támogatás, a jóváírt kamatok, valamint a lakáskölcsön feletti rendelkezési jogot megszerzi. 6. § (2) Kedvezményezett lehet a) a lakás-előtakarékoskodó közeli hozzátartozója [Ptk § b) pont] az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján, b) gyámság alatt álló gyermek (a Csjt. 98. §) az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján, akinek a javára a lakás-előtakarékoskodó a lakás-előtakarékossági szerződést megkötötte.

114 Lakás-előtakarékossági szerződés Az általános szerződési feltételek 18. § (1) A lakástakarékpénztár üzletszabályzatában köteles a 7. §-ban meghatározott szerződés szerinti betétgyűjtési és hitelnyújtási tevékenység és az áthidaló kölcsön nyújtásának általános szerződési feltételeit meghatározni úgy, hogy az legalább a következőket tartalmazza: a) a lakás-előtakarékoskodó és a lakástakarékpénztár által teljesítendő szolgáltatások mértéke és gyakorisága, továbbá a késedelmes teljesítés jogkövetkezményei, b) a szerződés alapján teljesítendő betételhelyezés után járó kamat mértéke, c) a lakáskölcsön igénybevételének feltételei, a minimális megtakarítási hányad, a minimális értékszám, a hitelképesség vizsgálata során figyelembe vett szempontok, a lakáskölcsön megtagadásának esetei, d) a lakáskölcsön kamatozása és kezelési költsége, e) a lakáskölcsönt igénylők között felállított sorrend meghatározásának módja, a kiutalásra kerülő szerződések meghatározása, a lakáskölcsön esedékessége és folyósításának lebonyolítása, f) a szerződés módosításának, különösen a szerződéses összeg felemelésének vagy csökkentésének, illetve a rendkívüli betételhelyezés feltételei és jogkövetkezményei, g) a szerződés felmondásának esetei és jogkövetkezményei, h) a betételhelyezés szüneteltetésének feltételei és maximális időtartama, valamint a betét átruházásának feltételei, i) az áthidaló kölcsön igénybevételének lehetőségei, j) a lakáscélú felhasználás bizonyításának okiratai.

115 Lakás-előtakarékossági szerződés A lakás-előtakarékosság állami támogatása 21. § (1) A (2) bekezdésben meghatározott lakás-előtakarékoskodót, illetve a kedvezményezettet - legfeljebb az első tíz megtakarítási év során - a lakás- előtakarékoskodó által az adott megtakarítási évben befizetett betét összegéhez igazodó mértékben állami támogatás illeti meg, amelyet a lakás- előtakarékoskodónak a lakás-takarékpénztárnál - a szerződéskötéskor vagy később - benyújtott kérelme alapján a központi költségvetés évente nyújt. A lakás-előtakarékoskodó jogosult az állami támogatás iránti kérelmét a megtakarítási év utolsó napjáig a teljes megtakarítási évre vonatkozóan módosítani. Az állami támogatás igénylésének, folyósításának, elszámolásának és a felhasználás ellenőrzésének rendjét a kormány rendeletben határozza meg. 22. § (1) Az állami támogatás éves mértéke a lakás-előtakarékoskodó által az adott megtakarítási évben a lakástakarékpénztárnál az adott szerződés alapján betétként elhelyezett összeg harminc százaléka, legfeljebb azonban megtakarítási évenként hetvenkétezer forint. A támogatás mértékének és felső határának módosítása a már megkötött szerződéseket nem érinti.


Letölteni ppt "Bankügyletek - hitelügyletek. Hatályos szabályozás •Ptk. kötelmi jog általános rész, 522.-528. § •(ÚPtk. kötelmi jog ált. rész, 5:345.-5:355. §) •Hpt."

Hasonló előadás


Google Hirdetések