Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gödöllő. 2010. február 04. ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK Bihary Zsigmond főigazgató Címzetes egyetemi docens Címzetes főiskolai tanár.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gödöllő. 2010. február 04. ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK Bihary Zsigmond főigazgató Címzetes egyetemi docens Címzetes főiskolai tanár."— Előadás másolata:

1 Gödöllő február 04. ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK Bihary Zsigmond főigazgató Címzetes egyetemi docens Címzetes főiskolai tanár

2 Gödöllő február A számvevőszéki ellenőrzés két fő típusa (Pénzügyi) szabályszerűségi ellenőrzés Teljesítmény-ellenőrzés Az elszámolást és a felhasználás szabályszerűségét véleményező, minősítő ellenőrzés (Megbízhatóság ellenőrzése) Egyéb szabályszerűségi ellenőrzések (kontroll rendszerek ellenőrzése) A tevékenység végzésének gazdaságossági vizsgálata Az erőforrások felhasználásának hatékonysági vizsgálata A működés eredményességének, hatásának vizsgálata (célok elérése, tényleges hatások összevetése a szándékoltakkal) Az ellenőrzési típusok között lehetséges az átfedés, a szabályszerűségi és teljesítmény követelmények teljesülésének egyidejű ellenőrzése.

3 Gödöllő február A fő ellenőrzési típusok módszertani jellemzői Szabályszerűségi ellenőrzések Beszámolók megbízhatósága: az ÁSZ által kidolgozott „Financial audit” módszerével. Fő jellemzői: Teljesítmény-ellenőrzések: Keretjellegű módszertan alapján,amelyet minden ellenőrzésnél testre kell szabni. - logikus ellenőrzési folyamat; - min. 97 % bizonyosság - 0,5 - 2% lényegességi sávban; - kockázatelemzés; - statisztikai mintavétel - dokumentálási rendszer; - végrehajtás ellenőrzési pontok. Eszköztára nagy mértékben alkal- mazható minden típusú ellenőrzésnél Átfogó ellenőrzések

4 Gödöllő február Az ÁSZ által végzett ellenőrzések fő típusai Szabályszerűségi ellenőrzések Teljesítmény- ellenőrzések Átfogó ellenőrzések Zárszámadás megbízhatóságának ellenőrzése –Fejezeti kezelésű előirányzatok –Nemzetgazdasági elszámolások –Központi igazgatási címek –A fejezeti kv-i ellenőrzés beszámolókat ellenőrző tevékenységének kontrollja Egyéb szabályszerűségi ellenőrzések Feladatok ellátásának, programok teljesíté- sének –gazdaságossági –hatékonysági –eredményességi –vizsgálata Az állami feladatok ellátásának rendszer- szemléletű vizsgálata (megfelelőség, törvé- nyesség, szabálysze- rűség, gazdaságosság, hatékonyság). A kontrollrendszerek működésének, kocká- zatainak vizsgálata

5 Gödöllő február „Financial audit” – Pénzügyi-szabályszerűségi típusú ellenőrzés

6 Gödöllő február A pénzügyi (szabályszerűségi) ellenőrzés folyamatábrája Tevékenység megismerése  a megismerés elemei  a megismerés forrásai  ismeretek felhasználása  dokumentálás  konzultáció az ellenőrzöttel A számviteli és belső irányítási szabályozási rendszer megismerése  elemei  eszközei  ismeretek felhasználása  dokumentálás  konzultáció az ellenőrzöttel Lényegesség, bizonyosság, kockázat 2 % 97% kockázatok értékelése Ellenőrzési eljárások megtervezése célok közötti súlypontozás figyelembe veendő egyéb tényezők átfogó tervezési dokumentum döntés mások munkájának felhasználásáról ellenőrzés ütemezése, feladatok megosztása Helyszíni ellenőrzés ellenőrzési bizonyítékok mintavételi eljárás megállapítások értékelése belső minőségbiztosítás belső kontrollmechanizmusok tesztelése tesztek ellenőrzése, értékelése jelentéstétel

7 Gödöllő február A „Financial audit” módszertanának főbb jellemzői 1. Összpontosítás a megbízható, pontos ellenőrzési véleményre, jelentésre 2. Magas szintű ellenőrzési bizonyosság (97%) elérése a számvevői munka gazdaságosságának és hatékonyságának biztosítása mellett 3. Kockázatfeltáráson és elemzésen (kockázatbecslésen) alapuló általános megközelítés, amely az ellenőrzött szerv tevékenységének és belső kontrollrendszerének megismerésére alapoz. 4. A rendszer alapú és részletes vizsgálati megközelítések megfelelő ötvözése 5. A bizonyossági (döntési) modell alkalmazása

8 Gödöllő február Elegendő és megfelelő bizonyíték megszerzése tudományosan megalapozott, tesztelt módszerek eljárások segítségével 7. Statisztikai valószínűségen alapuló mintavételi eljárások alkalmazása 8. Számítógépes technika és programok (pl. IDEA) használata 9. Minden ellenőrzési művelet, dokumentum, fontos információ és megállapítás gondos dokumentálása 10. Kétlépcsős - folyamatba épített - minőségkontroll, valamint függetlenített minőségkontroll és minőségbiztosítás 11. Csapatmunka, kollektív szellem, célirányosság és hatékonyság. A „Financial audit” módszertanának főbb jellemzői (folytatás)

9 Gödöllő február Az ellenőrzési feladat meghatározása intézményi szintű tervezés Az ellenőrzési feladat végrehajtásának előkészítése, felkészülés Az ellenőrzött szervezet (program) és a tevékenységei megismerése, elemzés A lényegességi küszöb meghatározása Belső feltételek: Források, célok, tevékenységek, folyamatok. Belső irányítás, szabályozás, ellenőrzés (kontroll) Számviteli, beszámolási rendszer, IT környezet, stb. A „financial audit” típusú ellenőrzés fő szakaszai Külső környezet: Jogszabályok, elvárások, hatások, feltételek

10 Gödöllő február Kockázatfelmérés, elemzés és értékelés: kockázatbecslés az ellenőrzési célok szerint Döntés az ellenőrzési megközelítési módról Részletes vizsgálatok Rendszer alapú megközelítés és/vagy A kontroll tesztek területeinek és hatókörének meghatározása A részletes ellenőrzési módszerek, eljárások jellegének és terjedelmének meghatározása Az ellenőrzési program elkészítése a fokozott kockázatú területek azonosítása, eredendő kockázatok, kontroll kockázatok szintje, a feltárási kockázat meghatározása

11 Gödöllő február Az ellenőrzés végrehajtása a program szerint (helyszíni ellenőrzés) - Kontroll tesztek - Részletes vizsgálatok elvégzése az elegendő és megfelelő ellenőrzési bizonyíték megszerzése céljából: - A különböző okokból leválasztott egyedi tételek részletes vizsgálata; - Mintavétel a homogenizált sokaságokból, a minta tételeinek részletes vizsgálata, az eredmények extrapolálása Az eredmények kiértékelése, az ellenőri vélemény és jelentés kialakítása A vizsgálati eredmények, megállapítások összegzése, a megállapított lényegességi küszöbökkel való összevetése. Következtetések levonása. Írásba foglalás. Minőségkontroll A megállapítások, következtetések megalapozottságának – a bizonyiték elégségességének és megfelelőségének - valamint a dokumentálás megfelelőségének megerősítése. A Számvevőszéki jelentés, vélemény kialakítása Észrevételezés (folytatás)

12 Gödöllő február Teljesítmény-ellenőrzés

13 Gödöllő február A teljesítmény-ellenőrzés fő szakaszai Előtanulmány Az ellenőrzés lefolytatása Jelentés írás Az ellenőrzési program elkészítése

14 Gödöllő február Az ellenőrzési téma fő kérdéseinek felvázolása Az ellenőrzött téma megismerése Előző ellenőrzések tapasztalatai Jogszabályok Szervezeti felépítés, folyamatok Kockázatelemzés Fő kérdések „Brainstorming”-ja Strukturált kérdésfa kialakítása Kritériumok meghatározása Kérdőívek tartalmának meghatározása Az előtanulmány elkészítése Döntés az ellenőrzés végrehajt- hatóságáról A teljesítmény-ellenőrzés előkészítése

15 Gödöllő február A teljesítmény-ellenőrzés előkészítése (folytatás) (az ellenőrzési program elkészítése) Fókuszcsoport összehívása Az ellenőrzési szempontok kialakítása Kritériumok Kérdésfa Egyeztetés a szakértőkkel és az ellenőrzöttel Programtervezet összeállítása Kérdések Adatforrások A kérdőívek kitöltetése az ellenőrzöttel Egyeztetések PROGRAM Jóváhagyás

16 Gödöllő február AZ ÁLLAMI VAGYON ELLENŐRZÉSE

17 Gödöllő február Az állam vagyona Az Alkotmány szerint: –az állam tulajdona nemzeti vagyon; –az állam kizárólagos tulajdonának körét törvény határozza meg; –az állam tulajdonában álló vállalatok és gazdálkodó szervezetek a törvényben meghatározott módon és felelősséggel önállóan gazdálkodnak.

18 Gödöllő február Az állami vagyon fogalma –az állami vagyon fogalma jogilag teljes körűen nem definiált; –a Polgári Törvénykönyvről szóló IV. törvény a kizárólag az állam tulajdonában lévő tárgyakat nevesíti; –az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény (Áht.) az államháztartás körébe tartozó vagyont nevesíti; –az állami vagyonról szóló évi CVI. törvény az állam tulajdonában lévő vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlás módját és szervezetét, valamint e vagyon kezelését határozza meg.

19 Gödöllő február Az államháztartás körébe tartozó vagyon –állami vagyon, –köztestületi vagyon (a Magyar Tudományos Akadémia vagyona), –a helyi önkormányzatok és helyi kisebbségi önkormányzatok vagyona, –a társadalombiztosítás vagyona.

20 Gödöllő február Az állami vagyon (2007. évi CVI. törvény 1. §) –az állami tulajdonban lévő ingó dolog, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erő; –az állami tulajdonban lévő termőföldekből álló, külön törvényben szabályozott Nemzeti Földalap; –az állami tulajdonban lévő - a fenti pontok hatálya alá nem tartozó – ingatlan; –az állami tulajdonban lévő értékpapír; –az államot megillető társasági részesedés és más vagyoni értékű jog.

21 Gödöllő február Külön törvény rendelkezik: évi CVI. törvény 1. § (3) –az államadósság és az állami követelések kezelésével összefüggő szabályokról, –az állami tulajdonú lakások értékesítéséről, bérletéről, –a koncesszióról (az állami monopóliumok hasznosításáról), –a Magyar Nemzeti Bank, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Rt. feletti tulajdonosi joggyakorlásról és e társaságok működéséről.

22 Gödöllő február A tulajdonosi joggyakorlás és a vagyonkezelés feladata, szervezete –az állami vagyon megóvása; –a nemzeti vagyon megőrzése és gyarapítása érdekében a vagyon hatékony és gazdaságos működtetése; –a vagyontárgyak kezelése, nyilvántartása és értékesítése; –az állami vagyon feletti tulajdonosi jogokat és kötelezettségek összességét a Magyar Állam nevében: a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács gyakorolja; –Tanács feladatait a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) útján, annak ügyvezető szerveként látja el.

23 Gödöllő február Az állami vagyon rendeltetésétől függően –Kincstári vagyon (minden olyan vagyonelem, amelyet törvény kizárólagos állami tulajdonba tartozó vagyonként forgalomképtelennek, illetve korlátozottan forgalomképesnek minősít) –Üzleti vagyon (amellyel az állam szabadon gazdálkodik, azt döntésétől függően hasznosítja, stratégiai, gazdaságbefolyásolási célra használja, esetleg értékesíti)

24 Gödöllő február Az MNV Zrt.-hez rendelt állami vagyon nagyságrendje 6682 milliárd forint * *2007. december 31-i nyilvántartási érték. ** KVI nyilvántartott vagyona a föld méhének kincse nélkül (3796 Mrd Ft, ellenőrizetlen adat)

25 Gödöllő február Kizárólag az állam tulajdonában lévő vagyontárgyak (1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről) –a föld méhének kincsei, –a felszín alatti vizek, a felszín alatti vizek természetes víztartó képződményei, a folyóvizek és természetes tavak, valamint ezek medre, –a folyóvíz elhagyott medre és a folyóvízben újonnan keletkezett sziget,

26 Gödöllő február Kizárólag az állam tulajdonában lévő vagyontárgyak (folytatás) (1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről) –az országos közutak, vasutak, a nemzetközi kereskedelmi repülőtér, továbbá az ország területe feletti légtér, –a távközlésre felhasználható frekvenciák, –a hírközlő hálózatok működéséhez, hírközlési szolgáltatások nyújtásához, illetőleg hírközlő hálózatok és szolgáltatások együttműködéséhez szükséges azonosítók és ezek tartományai.

27 Gödöllő február A Magyar Tudományos Akadémia vagyona 1.Törzsvagyon –korábban állami tulajdonban lévő ingatlanok 2.Köztestületi vagyon –a nem gazdasági társaság formában működő szervezetek vagyona 3.Gazdasági társaságok vagyona

28 Gödöllő február Az önkormányzat vagyona –a helyi önkormányzat tulajdona –a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogok

29 Gödöllő február Az önkormányzati törzsvagyon –az önkormányzati vagyon külön része –a többi vagyontárgytól elkülönítetten kell nyilvántartani –azon önkormányzati tulajdon nyilvánítható törzsvagyonnak, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását, vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja –forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes

30 Gödöllő február Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona –önkormányzati tulajdonba kerülő vizek és közcélú vízi létesítmények, –levéltári anyagok, –helyi közutak és műtárgyak, –terek, parkok, –amit törvény, vagy helyi önkormányzat forgalomképtelennek nyilvánít, –nem terhelhető meg, nem köthető le, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete és végrehajtás tárgya.

31 Gödöllő február A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon – közművek, – intézmények, – középületek, – közterületek, – műemléki épület, – védett természeti terület, – muzeális emlék, – a helyi önkormányzat által ide sorolt ingatlanok és ingók. Ezen vagyontárgyakról törvényben, vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni.

32 Gödöllő február Társadalombiztosítás vagyona –működési vagyon –társadalombiztosítási alapok vagyona

33 Gödöllő február Gazdálkodás és ellenőrzés A vagyonnal –felelős módon, –rendeltetés szerűen, –szabályszerűen, –gazdaságosan, hatékonyan, eredményesen kell gazdálkodni. (1992. évi XXXVIII. tv. Áht.) A gazdálkodást az Országgyűlés az ÁSZ útján ellenőrzi. (1989. évi XXXVIII. törvény az Állami Számvevőszékről) Az ÁSZ évenként ellenőrzi a költségvetést, a zárszámadást, az MNV Zrt.-t, az MTI Zrt.-t és az MNB-t. Rendszeresen ellenőrzi az állami tulajdonú szervezeteket, az állami vagyon kezelését, a TB alapokat és a helyi önkormányzatokat.

34 Gödöllő február A Tanács és az MNV Zrt. ellenőrzésének súlyponti kérdései –az állami vagyon fejlesztésével, hasznosításával, elidegenítésével kapcsolatosan kialakított középtávú stratégia megalapozottsága; –az állami vagyon nyilvántartásának áttekintése; –a társaság működésének szabályozottsága, gazdálkodásának törvényessége; –a vagyonkezelési és értékesítési tevékenység törvényessége, célszerűsége és eredményessége; –a megbízott vagyonkezelő személyek és szervezetek állami vagyonnal való gazdálkodási tevékenységének törvényessége és eredményessége; –a társaság költségvetési kapcsolatai, saját vagyonának működtetése; –a társaság ellenőrzési rendszere.

35 Gödöllő február Az állami költségvetéssel kapcsolatos ellenőrzések •Az éves költségvetési javaslat megalapozottságának ellenőrzése •A zárszámadás ellenőrzése

36 Gödöllő február Az állami költségvetés •Az államháztartás központi szintjének költségvetése •Magában foglalja: - a központi költségvetést; - az elkülönített állami pénzalapok költségvetéseit; - a társadalombiztosítási alapok költségvetéseit.

37 Gödöllő február Parlamenti kontroll 2.Külső ellenőrzés 3.Kormányzati kontroll A költségvetés elfogadásának ellenőrzési folyamata

38 Gödöllő február Szabályozás Vita a törvényjavaslatról Parlamenti kontroll

39 Gödöllő február Makrogazdasági előrejelzéseket készít. 2.A költségvetési adatokra vonatkozóan technikai kivetítést készít. 3.A tervezéssel,előrejelzéssel,hatásvizsgálattal kapcsolatos módszertani ajánlásokat készít. 4.Becsléseket készít a törvényjavaslatok költségvetési hatásáról. 5.Véleményezi a költségvetési elszámolási és számviteli tárgyú jogszabályok tervezeteit. A Költségvetési Tanács feladatai

40 Gödöllő február Évente véleményezi az állami költségvetési javaslatot. A véleményt alátámasztó ellenőrzés a költségvetési javaslat megalapozottságára, a bevételi előirányzatok teljesíthetőségére irányul. Külső ellenőrzés (ÁSZ)

41 Gödöllő február Irányítás Szabályozás Ellenőrzés Kormányzati kontroll

42 Gödöllő február Az Országgyűlés törvénnyel szabályozza a költségvetés elkészítését, elfogadását, ellenőrzését. 2.A Kormány az Országgyűléstől kapott felhatalmazás alapján részletesen szabályozza a költségvetés elkészítésének, elfogadásának, ellenőrzésének rendjét. 3.A pénzügyminiszter az Országgyűléstől kapott felhatalmazás alapján szabályozza és irányítja a költségvetés tervezését. 4.A felügyeleti szerv az Országgyűléstől és a Kormánytól kapott felhatalmazás alapján szabályozza és irányítja a fejezet költségvetésének tervezését. A költségvetés elfogadásának irányítási, szabályozási, ellenőrzési folyamata

43 Gödöllő február A költségvetési szerv vezetője –létrehozza, működteti és fejleszti a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerét (FEUVE) –elkészíti a költségvetési szerv tervezési, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatának leírását (ellenőrzési nyomvonal); –szabályozza a szabálytalanságkezelés eljárásrendjét; –működteti a kockázatkezelés rendszerét; –belső ellenőrt foglalkoztat. A költségvetés elfogadásának irányítási, szabályozási, ellenőrzési folyamata (folytatás)

44 Gödöllő február A költségvetés elfogadásának irányítási, szabályozási, ellenőrzési folyamata (folytatás) 6.A pénzügyminiszter kidolgozza a gazdaságpolitikai elgondolásain alapuló költségvetési politika fő irányait és a költségvetés fő kereteit meghatározó költségvetési irányelveket (április 15-ig/június 30-ig). 7.A Kormány meghatározza a gazdaságpolitika és a költségvetés-politika fő irányait és a költségvetési tervezés fő kereteit meghatározó költségvetési irányelveket. 8.A pénzügyminiszter kiadja a tervezési tájékoztatót.

45 Gödöllő február A felügyeleti szerv –meghatározza a tervezési követelményeket, módszereket, előírásokat; –tájékoztat a keretszámokról (bevétel, kiadás, létszám); –rendelkezik a feladatokról, feladatok és előirányzatok átcsoportosításáról. 10. A költségvetési szerv –a felügyeleti szerv által meghatározottakra, valamint feladataira és eszközeinek hasznosítására figyelemmel megtervezi a bevételeket és kiadásokat; –összeállítja költségvetési javaslatát és megküldi a felügyeleti szervének. A költségvetés elfogadásának irányítási, szabályozási, ellenőrzési folyamata (folytatás)

46 Gödöllő február A költségvetés elfogadásának irányítási, szabályozási, ellenőrzési folyamata (folytatás) 11.A felügyeleti szerv –felülvizsgálja a költségvetési javaslatokat; –elkészíti az előírt összesítéseket; –egyeztet a PM-mel; –véglegezi a költségvetési javaslatot és szöveges indoklással együtt átadja a PM-nek. 12.A pénzügyminiszter elkészíti a költségvetési törvényjavaslat tervezetét és benyújtja a Kormánynak (augusztus 31-ig/október 15-ig). 13.A Kormány megtárgyalja a törvényjavaslat tervezetét és a törvényjavaslatot benyújtja az Országgyűlésnek (szeptember 30-ig/október 31-ig).

47 Gödöllő február A Kormány a fejezeti részletező táblákat és szöveges indoklásaikat benyújtja az Országgyűlésnek (október 15- ig/november 15-ig). 15. Az Állami Számvevőszék benyújtja véleményét az Országgyűlésnek. 16.Az Országgyűlés bizottságai döntenek a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról. 17.A törvényjavaslat általános vitája – módosító indítványok benyújtása – általános vita lezárása. A költségvetés elfogadásának irányítási, szabályozási, ellenőrzési folyamata (folytatás)

48 Gödöllő február A törvényjavaslat részletes vitája – bizottsági és képviselői kapcsolódó módosító indítványok benyújtása – a Kormány kialakítja álláspontját a módosító indítványokkal kapcsolatban – szavazás a módosító indítványokról – a költségvetés fő számainak és a fejezetek kiadási bevételei főösszegeinek meghatározása – részletes vita folytatása – szavazás a fejezeten belüli átcsoportosításokról – a koherencia zavarok feloldása – zárószavazás. 19. A törvény aláírása, majd kihirdetése a Magyar Közlönyben. 20.A kincstári ügyfél január 15-ig elkészíti a kincstári költségvetést és feldolgozásra átadja a Kincstárnak. A költségvetés elfogadásának irányítási, szabályozási, ellenőrzési folyamata (folytatás)

49 Gödöllő február A költségvetési szerv elkészíti elemi költségvetését. 22. A felügyeleti szerv –február 28-ig nyújtja be a PM-hez, illetve a Kincstárhoz a felülvizsgált, feldolgozott elemi költségvetéseket; –március 31-ig hagyja jóvá az elemi költségvetéseket. 23. Az önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv a részjogkörű költségvetési egysége költségvetését, szakmai szervezeti egységének költségvetési keretét április 30-ig hagyja jóvá. A költségvetés elfogadásának irányítási, szabályozási, ellenőrzési folyamata (folytatás)

50 Gödöllő február –A költségvetés tervezésének feltételrendszere, a költségvetési javaslat összeállítása megfelel-e az államháztartásról szóló törvény, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletek előírásainak. –A bevételi előirányzatok teljesíthetőségét, a kiadási előirányzatok indokoltságát kielégítően biztosítják-e a tervezésnél alkalmazott módszerek, az állami feladatrendszer és a szabályozók javasolt módosításai. Az Állami Számvevőszék véleményt megalapozó ellenőrzésének célja(1)

51 Gödöllő február Az Állami Számvevőszék véleményt megalapozó ellenőrzésének célja(2) –Teljesültek-e az előirányzatok kialakítására kiadott tervezési tájékoztatóban (PM, fejezet) foglaltak. –Az önkormányzati forrásszabályozás és támogatási rendszer tervezett változtatásai megalapozottak-e, a szabályozás egyes elemei egymással összhangban kerültek-e kialakításra.

52 Gödöllő február –a zárszámadás a különböző szintű, a költségvetés végrehajtásáról készült elemi beszámolók és elszámolások halmaza –a zárszámadással teljesül az elszámolási kötelezettség –a zárszámadás, mint konszolidált beszámoló elkészítése nincs szabályozva A zárszámadás

53 Gödöllő február Parlamenti kontroll 2.Külső ellenőrzés 3.Kormányzati kontroll A költségvetés zárszámadásának ellenőrzési folyamata

54 Gödöllő február Parlamenti kontroll Szabályozás Beszámoltatás Ellenőrzési albizottságok létrehozása ÁSZ jelentések napirendre tűzése Külső ellenőrzés (ÁSZ) Évente ellenőrzi a zárszámadást

55 Gödöllő február Irányítás Szabályozás Ellenőrzés Kormányzati kontroll

56 Gödöllő február Az Országgyűlés törvénnyel szabályozza a költségvetés végrehajtását, a végrehajtásról való beszámolást, az ellenőrzést. 2.A Kormány az Országgyűléstől kapott felhatalmazás alapján részletesen szabályozza a költségvetéssel való gazdálkodást, beszámolást és ellenőrzést. 3.A pénzügyminiszter az Országgyűléstől és a Kormánytól kapott felhatalmazás alapján szabályozza és irányítja a zárszámadást, és koordinálja a belső ellenőrzési rendszert. A költségvetés zárszámadásának irányítási, szabályozási, folyamata

57 Gödöllő február A költségvetés zárszámadásának irányítási, szabályozási, folyamata (folytatás) 4. A felügyeleti szerv az Országgyűléstől és a Kormánytól kapott felhatalmazás alapján szabályozza, irányítja a fejezet költségvetésének végrehajtását, beszámolását, ellenőrzését. 5.A költségvetési szerv vezetője –létrehozza, működteti és fejleszti a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerét (FEUVE) –elkészíti a költségvetési szerv tervezési, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatának leírását (ellenőrzési nyomvonal); –szabályozza a szabálytalanságkezelés eljárásrendjét; –működteti a kockázatkezelés rendszerét; –belső ellenőrt foglalkoztat.

58 Gödöllő február A Kincstár –elkészíti a kincstári beszámolót és január 30-ig megküldi egyeztetésre a költségvetési szervnek és a felügyeleti szervnek –az egyeztetett kincstári beszámolót február 15-ig megküldi a költségvetési szervnek és az Állami Számvevőszéknek 7.A Pénzügyminisztérium január 31-ig gondoskodik a nyomtatványgarnitúráról és a számítástechnikai programokról. A költségvetés zárszámadásának irányítási, szabályozási, folyamata (folytatás)

59 Gödöllő február A felügyeleti szerv –meghatározza az éves elemi beszámolók beküldésének határidejét, –kitűzi az éves beszámoló felülvizsgálati időpontját, –előírja az éves beszámoló szöveges indoklásának részletes tartalmi, formai követelményeit, –előírja a FEUVE rendszer működésének értékelését és megküldését. 9. A költségvetési szerv –december 31-i fordulónappal elkészíti az éves elemi költségvetési beszámolót, –az éves beszámolót megküldi a felügyeleti szervnek (legkésőbb február 28-ig), –az éves költségvetési beszámoló keretében beszámol a FEUVE, valamint a belső ellenőrzés működtetéséről. A költségvetés zárszámadásának irányítási, szabályozási, folyamata (folytatás)

60 Gödöllő február A felügyeleti szerv –április 30-ig felülvizsgálja a beszámolókat, –elkészíti a fejezeti szintű beszámolót. 11.A Pénzügyminisztérium elkészíti a zárszámadási törvényjavaslat tervezetét. 12.A Kormány –megtárgyalja a törvényjavaslat tervezetét; –június 30-ig a törvényjavaslatot átadja az Állami Számvevőszéknek; –augusztus 31-ig a törvényjavaslatot benyújtja az Országgyűlésnek. A költségvetés zárszámadásának irányítási, szabályozási, folyamata (folytatás)

61 Gödöllő február Az Állami Számvevőszék augusztus 31-ig benyújtja az Országgyűlésnek a zárszámadás ellenőrzéséről szóló jelentését. 14.Az Országgyűlés bizottságai döntenek a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról. 15.A törvényjavaslat általános vitája – módosító indítványok benyújtása – általános vita lezárása. A költségvetés zárszámadásának irányítási, szabályozási, folyamata (folytatás)

62 Gödöllő február A költségvetés zárszámadásának irányítási, szabályozási, folyamata (folytatás) 16. A törvényjavaslat részletes vitája – a bizottsági és képviselői kapcsolódó módosító indítványok benyújtása – a Kormány kialakítja álláspontját a módosító indítványokkal kapcsolatban – szavazás a módosító indítványokról – a koherencia zavarok feloldása – zárószavazás. 17. A törvény aláírása, majd kihirdetése a Magyar Közlönyben.

63 Gödöllő február Az ellenőrzés célja, annak értékelése, hogy –a költségvetés végrehajtásában jog- és hatáskörrel rendelkező szervek a törvényekben kapott felhatalmazásuk keretei között, az előírásoknak megfelelően jártak-e el; –az állami költségvetés teljesítését bemutató adatok valósághűen tükrözik-e a pénzügyi folyamatokat és az egyes pénzügyi műveletek miként befolyásolták a költségvetés pozícióját; –a megbízhatóságot tanúsító pénzügyi szabályszerűségi ellenőrzések alapján a törvényjavaslat adatai megbízható és valós képet mutatnak-e; –a zárszámadási dokumentum előterjesztése megfelel-e a vonatkozó törvényi előírásoknak, adattartalma segíti-e a költségvetési év lezáráshoz szükséges rendelkezések meghozatalát. A zárszámadás számvevőszéki ellenőrzése

64 Gödöllő február Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Gödöllő. 2010. február 04. ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK Bihary Zsigmond főigazgató Címzetes egyetemi docens Címzetes főiskolai tanár."

Hasonló előadás


Google Hirdetések