Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szent Pál Akadémia1 1. Mi a tudomány? Tóth Tibor DSc.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szent Pál Akadémia1 1. Mi a tudomány? Tóth Tibor DSc."— Előadás másolata:

1 Szent Pál Akadémia1 1. Mi a tudomány? Tóth Tibor DSc

2 Szent Pál Akadémia2 Mi a tudomány ? Előadásvázlat: - A tudomány néhány lehetséges meghatározása. - A tudomány jellegzetes területei, osztályozás. - A tudományossági kritériumok különbözősége az egyes tudományterületeken. - A tudomány elfelejtett gyökerei. - Tudomány és vallás. - Isten és a tudomány viszonya.

3 Szent Pál Akadémia3 Mi a tudomány?  Az egyik ismert definíció: „tudományon a természet, a társadalom és a gondolkodás objektív összefüggéseiről szerzett, igazolható ismeretek rendszerét értjük”.  Oxford Dictionary:” a ~ elsősorban azokkal a dolgokkal foglalkozik,amelyek az öt érzékszervünkkel megfigyelhetők vagy megmérhetők.”

4 Szent Pál Akadémia4 Mi a tudomány?  Michael Ruse: „ A tudomány definíció szerint csak természeti dolgokkal foglalkozik, vagyis olyanokkal, amelyek megismétlődnek vagy megismételhetők, és amelyeket törvények irányítanak.” Ez a definíció nyilvánvalóan hiányos. Pl. kizárja a történeti jellegű tudományokat, de a kozmológiát is. E helytelen definíció arra mégis jó, hogy emlékeztessen bennünket arra, hogy nem mindegyik tudománynak egyforma a tekintélye. Az olyan tudománynak, amely ismételt megfigyelésen és kisérletezésen alapszik, nagyobb a tekintélye, mint az olyannak, amelyik nem. Ez a definíció nyilvánvalóan hiányos. Pl. kizárja a történeti jellegű tudományokat, de a kozmológiát is. E helytelen definíció arra mégis jó, hogy emlékeztessen bennünket arra, hogy nem mindegyik tudománynak egyforma a tekintélye. Az olyan tudománynak, amely ismételt megfigyelésen és kisérletezésen alapszik, nagyobb a tekintélye, mint az olyannak, amelyik nem.

5 Szent Pál Akadémia5 Mi a tudomány?  Werner Heisenberg:”a kvantumelméletben matematikailag megfogalmazott természeti törvények többé nem magukat az elemi részecskéket írják le, hanem a róluk szerzett tudásunkat”.  Ruse definíciója azt húzza alá, hogy nem minden tudománynak egyforma a tekintélye. Ez egyfajta osztályozás alapja is lehet.

6 Szent Pál Akadémia6 Mi a tudomány?  A tudományok olyan osztályozása, amely a magyarázatot, a tesztelést és az előrejelzést állítja a középpontba, az alábbi osztályokat különbözteti meg: (1) Elméleti tudományok;(2) Alkalmazott tudományok;(3) Történeti tudományok. Ad(1) Az elméleti tudományok az okok és a következmények ismeretében törvények felállítására törekednek (ilyenkor az előrejelzés a tesztelést szolgálja). Ad(1) Az elméleti tudományok az okok és a következmények ismeretében törvények felállítására törekednek (ilyenkor az előrejelzés a tesztelést szolgálja). Ad(2) Az alkalmazott tudományok törvényhipotézisek birtokában prognózisokat alkotnak. Ad(2) Az alkalmazott tudományok törvényhipotézisek birtokában prognózisokat alkotnak. Ad(3) A történeti tudományok egyedi események felfedezésében és leírásában érdekeltek. Ad(3) A történeti tudományok egyedi események felfedezésében és leírásában érdekeltek.

7 Szent Pál Akadémia7 Mi a tudomány?  A leggyakoribb hazai osztályozás: (1) élettelentermészet-tudományok; (1) élettelentermészet-tudományok; (2) élőtermészet-tudományok; (2) élőtermészet-tudományok; (3) társadalomtudományok. (3) társadalomtudományok. Kifogásolható,hogy a műszaki tudományokat – hallgatólagosan- az élettelentermészet-tudományokhoz sorolják,holott a műszaki tudományoknak saját specifikumaik is vannak(ilyen pl. a kitűzött, társadalmilag hasznos cél. A természettudományoknál az azonnali hasznosítás nem kritérium). Kifogásolható,hogy a műszaki tudományokat – hallgatólagosan- az élettelentermészet-tudományokhoz sorolják,holott a műszaki tudományoknak saját specifikumaik is vannak(ilyen pl. a kitűzött, társadalmilag hasznos cél. A természettudományoknál az azonnali hasznosítás nem kritérium).

8 Szent Pál Akadémia8 Mi a tudomány?  A történelmileg létrejött társadalmi tudatformák közül a következő specifikus kritériumok emelik ki a tudományokat: (1) rendelkeznek olyan, nagy horderejű fogalmakkal és logikai (1) rendelkeznek olyan, nagy horderejű fogalmakkal és logikai eszközökkel, amelyekkel széles, általános vagy egyetemes eszközökkel, amelyekkel széles, általános vagy egyetemes érvényű elveket, ill. törvényeket fogalmaznak meg; érvényű elveket, ill. törvényeket fogalmaznak meg; (2) rendelkeznek olyan gondolati eszközökkel és algoritmusokkal, (2) rendelkeznek olyan gondolati eszközökkel és algoritmusokkal, amelyekkel az ismert törvények alapján, az új feltételek között amelyekkel az ismert törvények alapján, az új feltételek között lehetséges vagy várható eredmények tényszerűen előre láthatók, lehetséges vagy várható eredmények tényszerűen előre láthatók, ill. megvalósíthatóan tervezhetők; ill. megvalósíthatóan tervezhetők; (3) rendszerezetten írják le azokat az objektív feltételeket, amelyek (3) rendszerezetten írják le azokat az objektív feltételeket, amelyek között az elvek vagy törvények igazoltan, ill. bizonyítottan között az elvek vagy törvények igazoltan, ill. bizonyítottan érvényesülnek. érvényesülnek.

9 Szent Pál Akadémia9 Mi a tudomány?  E három kritérium alapján bármelyik tudományos problémát besorolhatjuk a megfelelő legáltalánosabb problémacsoport valamelyikébe. A csoportok a következők: (1) Ismeretesek a tárgyi feltételek, valamint a megvalósult eredmények, és keressük az általános törvényt. Ez pl. a klasszikus kísérleti fizika feladattípusa. Korábban a törvények felfedezésének ezt az induktív útját a tudományos intuíció uralta. Ma ezt modellek módszeres szintézise váltja fel. (1) Ismeretesek a tárgyi feltételek, valamint a megvalósult eredmények, és keressük az általános törvényt. Ez pl. a klasszikus kísérleti fizika feladattípusa. Korábban a törvények felfedezésének ezt az induktív útját a tudományos intuíció uralta. Ma ezt modellek módszeres szintézise váltja fel.

10 Szent Pál Akadémia10 Mi a tudomány? (2) Ismeretesek az általános törvények, valamint a tárgyi feltételek, és keressük a várható eredményt. Ez pl. az elméleti fizika tipikus feladata. A differenciálegyenletek által megadott törvénynek a különböző kezdeti, határ-, perem- stb. feltételekre vonatkozó megoldását nevezik dedukciónak. (3) Ismeretesek az általános törvények, valamint a célul kitűzött eredmények, és keressük azokat az objektív feltételeket, amelyek között a célok megvalósulhatnak. Az ilyen típusú feladatok a műszaki tudományokra jellemzőek.

11 Szent Pál Akadémia11 Mi a tudomány? A megoldás azonban a természettörvények alapján már nem invertálható egyértelműen, vagyis ismeretlen (meghatározhatatlan) azon feltételrendszereknek (megoldásoknak) a száma, amelyek a törvény hatálya alá esnek és szolgáltatatják a célul tűzött eredményeket. Ilyenkor meg kell elégednünk néhány(gyakran egyetlen) megoldással, amelyhez heurisztikus úton jutunk el. Ezért szokás az ilyen megoldást redukciónak nevezni. száma, amelyek a törvény hatálya alá esnek és szolgáltatatják a célul tűzött eredményeket. Ilyenkor meg kell elégednünk néhány(gyakran egyetlen) megoldással, amelyhez heurisztikus úton jutunk el. Ezért szokás az ilyen megoldást redukciónak nevezni.

12 Szent Pál Akadémia12 2. A legnagyobb kérdés és az erre adható alternatív válaszok. Tallózás további nagy kérdések között A legnagyobb kérdés a filozófia alapkérdése, amely több változatban is megfogalmazható:  Melyik az elsődleges: a szellem vagy az anyag?  Hogyan jött létre a Világ: intelligens tervezés és teremtés eredményeként vagy az önszerveződő anyag ma még jórészt ismeretlen tulajdonságai és véletlenek halmozódó sorozata következtében?  Melyik az elsődleges: az anyag vagy a tudat?  Vajon a Világ „alulról-felfelé” vagy „felülről-lefelé” elv alapján jött létre? A nyitott gondolkodású, kíváncsi emberi elme számára aligha van izgalmasabb és nagyobb horderejű kérdés, mint a Világegyetem – és benne az ember – eredete. A filozófia alapkérdése abban az értelemben objektív, hogy a létünk magyarázataként szóba jöhető két ok: az önszerveződésre képes anyag, illetve az egész Univerzumot teremtő Isten közül csak az egyik lehet igaz. A kérdésre adott válasz ugyanakkor eredendően szubjektív: személyes elkötelezettségünktől függ. Az alapkérdéssel szorosan összefüggő, azzal „egylényegű” további kérdések:  Vajon van-e az érzékszerveink által felfogható objektumokon és folyamatokon kívül valami más, amit természetfelettinek kell tekintenünk?  Mi emberek, honnan jöttünk, hová tartunk és miért élünk?  Tudomány és Kinyilatkoztatás: lehetséges-e az összhang?  Volt-e Ősrobbanás, vagy másként jött létre a világ? Ezzel összefüggésben: ha igen a válasz, hogyan egyeztethető ez össze a természetfeletti teremtéssel, illetve az anyag önszerveződésével?  Hogyan magyarázható meg a Világegyetem működésének fenntartását szolgáló alapvető természettörvények eredete és a Világegyetem egészének általuk biztosított, felfoghatatlanul pontos összehangoltsága intelligens tervezés és teremtés nélkül, pusztán az anyag (energia) létének elfogadásával?  A módszertani ateizmus paradigmáját szigorúan követő mai tudomány azt tartja, hogy a Világegyetem látható anyaga a teljes Univerzum mintegy 3 %-a (fizikai részecskék), az ún. sötét anyag, amelyre különböző fizikai jelenségek szolgáltatnak közvetett bizonyítékot (pl. gravitáció) a teljes Univerzum anyagának 27 %-a. A fennmaradó kb. 70 % (amelyet sötét energiának, esetenként „kvintesszenciának” szokás nevezni) természetéről, mibenlétéről alig tudunk valamit. Mi ez a sötét energia, és hogyan befolyásolja a Világegyetem jövőjét? *** Mindennapi életünkben is felmerülnek igen fontos, a korszerű tudomány, technika és technológia által elvben megválaszolható kérdések és mégsem tudjuk a helyes válaszokat. Elvben, felvértezve a modern tudomány, technika és technológia eszközeivel, képesek vagyunk a következőkre:  el tudjuk látni a világ valamennyi lakosát megfelelő táplálékkal, lakással és ruhával;  a világ valamennyi lakosát megfelelő orvosi ellátásban tudjuk részesíteni;  gondoskodni tudunk a világ minden egyes lakójának színvonalas oktatásáról avégett, hogy fejlett, igényes szellemi életet éljen;  száműzhetjük az emberiség életét a történelem során mindeddig megkeserítő háborúkat és olyan társadalmi szankciókat alkothatunk, amelyek meggátolják a jogtalan háborúk indítását;  létre tudjuk hozni minden mai társadalomban a vélemény-nyilvánítás és a cselekvés szabadságát azon célból, hogy a lehető legkisebbre csökkentsük a társadalom által az egyénre kényszerített jogtalan korlátozásokat;  létre tudunk hozni olyan technológiákat, amelyek új energiaforrásokat és energiahordozókat tárnak fel szerte a világban fizikai és gazdasági szükségletek kielégítésére; végül  meg tudjuk korunk társadalmait úgy szervezni, hogy jól felépített tervek készüljenek a nyomor, az egészségügy, a nevelés, a háborúk, az emberi szabadság problémáinak megoldására és az új erőforrások feltárására. C.West Churchman felteszi a kérdést: ha képes az ember mindezek megoldására, miért nem valósítja is meg? Miért jellemző az emberiség túlnyomó többségére az a természetellenes vonás, hogy az egyik emberi lény érzéketlen a másik baja iránt? Vagy alapvetően valamiféle erkölcsi lealjasodással állunk szemben, amely megengedi, hogy semmibe vegyük embertársainkat a saját javaink gyarapítása érdekében? Vagy valami mélyebb és bonyolultabb oka van annak, hogy hatalmas technikai képességeink ellenére sem tudjuk megoldani a világ fő problémáit? Áttekintve a fenti problémákat, egy jellegzetes nehézség azonnal szembetűnik: a problémák egymáshoz kapcsolódnak és egymást átfedik olyan mértékben, hogy egyáltalán nem világos: honnan is kellene kezdenünk a megoldást. Végrehajtható egy igényes gondolatkísérlet, amely azt igazolja, hogy bármelyik probléma megoldását kezelve elsődleges prioritással, előbb-utóbb oda jutunk, hogy a megoldáshoz fel kell tételeznünk a többi probléma valamilyen szintű megoldottságát. Röviden: nem találjuk a kitörési pontot. Reményünk lehet arra, hogy a tudomány, a technika és a technológia egyszer majd valóban eljuttatja az emberiséget a megoldáshoz. Azok, akik teljes világmagyarázatot várnak a tudománytól, ebben reménykednek. Azok viszont, akik belátják, hogy a tudomány nagyon sok, az emberiség létét, életét és jövőjét érintő kérdésben nem illetékes, egészen máshol látják a fenti problémák megoldatlanságának gyökereit és kizárják azt a lehetőséget, hogy a fenti bonyolult probléma-komplexum pusztán emberi erőfeszítések útján valaha is megoldható. 3. Tudomány  természettudomány  természettudományos világkép  világnézet világmagyarázat A tudomány fogalmának egy lehetséges meghatározása: tudományon a természet, a társadalom és az emberi gondolkodás objektív összefüggéseiről szerzett, igazolható ismeretek mindenkori rendszerét értjük. A tudomány történelmileg létrejött, különleges társadalmi tudatforma, amely néhány előfeltevésen alapszik és önmagát folyamatosan helyesbíti. Leggyakrabban a következő 5 alapfeltevést sorolják fel: (1)a természet megérthető: létezik egy reális világ; (2)a természet egésze ugyanazoknak a törvényeknek van alávetve (egyöntetűség); (3)a mérhető dolgok alapul szolgálnak megfigyelhető hatásokhoz; (4)a legegyszerűbb magyarázat valószínűleg a helyes (a „takarékosság elve”, amely „Occam-borotvája” néven is ismert. Az elvnek megfelelően a tudományos közvélemény azokat a magyarázatokat, elméleteket részesíti előnyben, amelyek kevesebb önkényes feltételezést tartalmaznak); (5)az ismeretlen dolog vagy jelenség megmagyarázható az ismert dolgok, jelenségek segítségével, analógiákon keresztül. A tudományok osztályozását illetően nincs teljes mértékű konszenzus a világ tudományos közvéleményében. A legdurvább csoportokat például az alábbi kategóriák jelenthetik:  élettelentermészet-tudományok és műszaki tudományok;  élőtermészet-tudományok (élettudományok);  társadalomtudományok. Az elemi tudományos problémák alaptípusai és a nekik megfelelő megoldási módok (F = Feltételek; E = Eredmények; T = Törvény; i, d, r = induktív, deduktív, ill. reduktív következtetés-sorozat): A minket körülvevő Univerzumból származó tények összegyűjtése és megmagyarázása szempontjából a természettudományok a legnagyobb jelentőségűek. Tudományossági kritériumaikat alapvetően az határozza meg, hogy a természettudományok olyan eseményekkel foglalkoznak, amelyek: (1) megfigyelhetők, (2) modellezhetők, (3) megismételhetők, (4) reprodukálhatók és (5) a modellekből levont elméleti következtetések tapasztalati úton a gyakorlatban (kísérletben) ellenőrizhetők. A tudományos módszer legfontosabb lépései a visszacsatolások figyelembevételével: Az elemi tudományos problémák alaptípusai és a nekik megfelelő megoldási módok (F = Feltételek; E = Eredmények; T = Törvény; i, d, r = induktív, deduktív, ill. reduktív következtetés-sorozat):

13 Szent Pál Akadémia13 Mi tudomány?  A tudomány előfeltevései: (1) A természet megérthető: létezik egy reális világ; (1) A természet megérthető: létezik egy reális világ; (2) A természet egésze ugyanazoknak a törvényeknek van alávetve (egyöntetűség); (2) A természet egésze ugyanazoknak a törvényeknek van alávetve (egyöntetűség); (3) A mérhető dolgok alapul szolgálnak megfigyelhető hatásokhoz; (3) A mérhető dolgok alapul szolgálnak megfigyelhető hatásokhoz; (4) A legegyszerűbb magyarázat valószínűleg a helyes ( a ”takarékosság elve”, amely „Occam borotvája” néven is ismert). Az elvnek megfelelően a tudományos közvélemény azokat a magyarázatokat, elméleteket részesíti előnyben, amelyek kevesebb önkényes feltételezést tartalmaznak; (4) A legegyszerűbb magyarázat valószínűleg a helyes ( a ”takarékosság elve”, amely „Occam borotvája” néven is ismert). Az elvnek megfelelően a tudományos közvélemény azokat a magyarázatokat, elméleteket részesíti előnyben, amelyek kevesebb önkényes feltételezést tartalmaznak; (5) Az ismeretlen megmagyarázható az ismert dolgok segítségével, analógiákon keresztül. (5) Az ismeretlen megmagyarázható az ismert dolgok segítségével, analógiákon keresztül. Az a széles körben elterjedt nézet,hogy bármely tudós - legalábbis ha megpróbál tárgyilagos maradni – bármely szituációban szenvtelen megfigyelő lehet, egy tévhit. Az a széles körben elterjedt nézet,hogy bármely tudós - legalábbis ha megpróbál tárgyilagos maradni – bármely szituációban szenvtelen megfigyelő lehet, egy tévhit.

14 Szent Pál Akadémia14 Mi tudomány? - A megfigyelés függ az elmélettől; - A megfigyelés függ az elmélettől; - Nem lehet ismereteket szerezni bizonyos kezdeti feltevések nélkül (axiómák jelentősége); - Nem lehet ismereteket szerezni bizonyos kezdeti feltevések nélkül (axiómák jelentősége); - A tudás megszerzéséhez bíznunk kell - A tudás megszerzéséhez bíznunk kell érzékeinkben és más emberekben; érzékeinkben és más emberekben; - A tudományos ismeretek megszerzéséhez hinnünk kell abban,hogy az Univerzum racionálisan megérthető; - A tudományos ismeretek megszerzéséhez hinnünk kell abban,hogy az Univerzum racionálisan megérthető; - A tudomány az uralkodó paradigmákon belül működik.* - A tudomány az uralkodó paradigmákon belül működik.* Mindezek arra utalnak,hogy a tudomány művelése elválaszthatatlan a tudós intelligens hitétől. Mindezek arra utalnak,hogy a tudomány művelése elválaszthatatlan a tudós intelligens hitétől. *Thomas Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete(1962,Osiris,Bp,2000).

15 Szent Pál Akadémia15 Mi a tudomány? T. Kuhn szerint a tudomány művelésének stádiumai: elő-tudomány – szabályszerű tudomány – krízis és forradalom – új szabályszerű tudomány – új krízis, stb. A paradigma olyan feltevések és elméletek hálója, amelyekben többé-kevésbé egyetértenek, és amelyek olyanok, mint egy acélváz, amelyek köré felépítik a tudomány épületét. Jól ismert példák a kopernikuszi csillagászat, a newtoni mechanika és az evolúciós biológia paradigmája.

16 Szent Pál Akadémia16 Mi a tudomány? A szabályszerű tudományt ezután a paradigmán belül művelik. Ez rögzíti a szabályszerű kutatás szabványait. Magát a paradigmát a tudós ritkán kritizálja, mivel a tudományos közösség nagy egyetértése erős visszatartó tényező. Ha anomáliák, nehézségek és nyilvánvaló cáfolatok merülnek fel, az átlag tudósok remélik, hogy a paradigmába való beillesztés módját előbb-utóbb megtalálják. Ha azonban a nehézségek többé nem oldhatók fel, krízishelyzet alakul ki, amely tudományos forradalomhoz vezet. A tudományos forradalom új paradigma születését hozza magával(paradigmaváltás).A legismertebb ilyen paradigmaváltás az arisztotelészi geocentrikus csillagászatról a kopernikuszi(napközéppontú) csillagászatra való áttérés a 16. században.

17 Szent Pál Akadémia17 Mi a tudomány? Kuhn műve rámutat : 1. arra a központi szerepre, amelyet a metafizikai gondolatok játszanak a tudományos elméletek fejlődésében; 1. arra a központi szerepre, amelyet a metafizikai gondolatok játszanak a tudományos elméletek fejlődésében; 2. arra a nagy ellenállásra, amelyet a paradigmák mutatnak a cáfolatukra irányuló kísérletekkel szemben; 2. arra a nagy ellenállásra, amelyet a paradigmák mutatnak a cáfolatukra irányuló kísérletekkel szemben; 3. arra a tényre, hogy a tudomány ki van téve az emberi esendőségnek. 3. arra a tényre, hogy a tudomány ki van téve az emberi esendőségnek. Fontos észrevenni, hogy magukat a paradigmákat gyakran befolyásolják világnézeti megfontolások.

18 Szent Pál Akadémia18 Mi a tudomány?  A tudományosság kritériumaival a tudományelmélet foglalkozik. A tudományosság kérdése jelentősen eltér a természettudományok és a társadalomtudományok esetében. A legszigorúbb tudományossági kritériumok a matematikában,ill. a matematikát alkalmazó élettelentermészet-tudományok területén használatosak. területén használatosak.

19 Szent Pál Akadémia19 Mi a tudomány? Karl Popper – Werner Gitt: A tudományelmélet legfontosabb tételei: A tudományelmélet legfontosabb tételei: (T1): Minden elméletnek vannak olyan alaptételei, amelyeket nem lehet bizonyítani. Elfogadásuk egyfajta konvención és intelligens hiten alapszik. (T2): Az alaptételek olyan önkényes megállapítások, amelyek a tudós(kutató,szakember) számára nyilvánvalónak látszanak. amelyek a tudós(kutató,szakember) számára nyilvánvalónak látszanak. (T3): Egy elmélet kezdetben feltételezett alaptételei nem lehetnek egymásnak ellentmondóak.

20 Szent Pál Akadémia20 Mi a tudomány? (T4): Konkurens elméletek ellentmondásai –a mérési és megfigyelési hibáktól eltekintve – nem a tényekből, hanem a különböző alaptételekből adódnak. (T5): Az alaptételek tárgyilagosan bírálhatók és el is vethetők. (T6): Egy elmélet helyességét eredményessége nem garantálja, csak valószínűsíti. (T7): Egy jó elméletet úgy kell megalapozni, hogy lehetőség szerint könnyen sebezhető (cáfolható, falszifikálható) legyen.

21 Szent Pál Akadémia21 Mi a tudomány? (T8): A strukturális tudományok(pl. matematika, informatika) és a reáltudományok(pl. fizika, kémia) tudományossági kritériumai elvi különbségeket mutatnak a történelmileg interpretálható tudományokhoz képest. A strukturális és reáltudományok a megfigyelhetőség kritériumából indulnak ki. A történelmileg interpretálható tudományok nem- megfigyelhető dolgokkal foglalkoznak, ezért módszereik valamilyen mértékig mindig közvetettek.

22 Szent Pál Akadémia22 Mi a tudomány ? (T9): A strukturális tudományok tételei bizonyíthatók, az empirikus tudományok tételei legfeljebb többé-kevésbé igazolhatók. (T10): Az elméletnek lehetővé kell tennie a kísérleti ellenőrzést (megismételhetőség, reprodukálhatóság). (T11): Egy elméletnek jövendöléseket is meg kell engednie (Ez a tétel Karl Popper szerint a történelmileg értelmezhető tudományokra nem igaz, vagyis lehetetlen megjósolni pl. társadalmi jelenségeket).

23 Szent Pál Akadémia23 Mi a tudomány ?  A tudomány és az Istenben való hit viszonya a tudós-társadalomban A tudósok – világnézeti elkötelezettségüktől függően – eltérően vélekednek a tudomány és a vallás (a tudomány és a bibliai hit) viszonyáról. Peter Atkins oxfordi kémiaprofesszor írja: „Az emberiségnek el kell fogadnia, hogy a tudomány megsemmisítette a kozmikus célban való hit indokoltságát, és e cél továbbélését csak az érzelmek táplálják” … „A tudomány és a vallás nem békíthető össze.” Richard Dawkins az Istenben való hitet egyenesen veszedelmes dolognak tartja, amit ki kell küszöbölni: „Divatos dolog végítéletről beszélni ama veszély kapcsán, amit az AIDS vírus, a kergemarha-kór és más dolgok jelentenek, de én úgy gondolom, hogy a világ egyik legnagyobb veszedelme a hit, amely hasonlít a himlővírushoz, csak nehezebben írtható ki. A hit – olyan meggyőződés lévén, amely nem bizonyítékokon alapul – a vallások fő bűne.”

24 Szent Pál Akadémia24 Mi a tudomány ? Dawkins az utóbbi időben annyit enyhített korábbi durva megfogalmazásán, hogy számára a hit most már nem bűn, hanem tévhit. „The God Delusion” (Isteni téveszme) című legutóbbi művében örömmel azonosul Robert Pirsig véleményével: „Ha egy ember tévhitben szenved, azt elmebajnak nevezik. Ha sok ember szenved egy tévhitben, azt vallásnak hívják.” Dawkins számára az istenhit tehát nem egyszerűen tévhit, hanem ártalmas tévhit.

25 Szent Pál Akadémia25 Mi a tudomány ? Dawkins a szélsőséges ateista tudósok közé tartozik, aki egyfajta küldetéstudatot érez arra, hogy rombolja az Istenben való hitet a számára elérhető legszélesebb társadalmi közegben. Ennek érdekében minden alkalmat megragad, hogy a média eszközeivel terjessze tanait, például karácsonykor a BBC egyik műsorában is „a tudományos ateizmust” hirdesse. A tapasztalat azt mutatja, hogy a tudományos közösség tagjai között sokan vallják azt a nézetet, hogy az Istenben való hitet semmilyen bizonyíték nem támasztja alá. Meg kell azonban jegyezni, hogy a Dawkins-ra jellemző agresszivitás a tudósok között rendkívül ritka.

26 Szent Pál Akadémia26 Mi a tudomány ? John Lennox, kiváló oxfordi matematikus mutat rá: John Lennox, kiváló oxfordi matematikus mutat rá: „Az a tény, hogy vannak tudósok, akik harcban állnak Istennel, nem jelenti azt, hogy maga a tudomány áll harcban Istennel. Egyes tudósok állításai nem szükségképpen a tudomány állításai.” Hozzá kell tennünk, hogy az ilyen állítások nem is feltétlenül igazak, bár a tudomány presztízse olyan nagy, hogy gyakran gondolkodás nélkül elfogadják őket. Ebbe a kategóriába tartoznak Atkins és Dawkins idézett állításai. Ezért alakulhat ki olyan téves nézet, amely szerint „az Istenben való hit a magánszférába tartozik, míg a tudományos meggyőződés a közszférába – röviden: az istenhit vakhit.” „Az a tény, hogy vannak tudósok, akik harcban állnak Istennel, nem jelenti azt, hogy maga a tudomány áll harcban Istennel. Egyes tudósok állításai nem szükségképpen a tudomány állításai.” Hozzá kell tennünk, hogy az ilyen állítások nem is feltétlenül igazak, bár a tudomány presztízse olyan nagy, hogy gyakran gondolkodás nélkül elfogadják őket. Ebbe a kategóriába tartoznak Atkins és Dawkins idézett állításai. Ezért alakulhat ki olyan téves nézet, amely szerint „az Istenben való hit a magánszférába tartozik, míg a tudományos meggyőződés a közszférába – röviden: az istenhit vakhit.”

27 Szent Pál Akadémia27 Mi a tudomány ? Bertrand Russell ateista matematikus és filozófus kijelentette: „Bármilyen megszerezhető tudást tudományos módszerekkel kell megszerezni; amit a tudomány nem képes felfedezni, azt az emberiség nem is tudhatja.” Ezek a vélemények arra utalnak, hogy számos tudós szerint az ember tudományos előrehaladása nyomán megtalálhatja és valóban meg is találja az összes kérdésre a választ, amely számára megszüntet minden függőséget Istentől.

28 Szent Pál Akadémia28 Mi a tudomány ? George Gaylord Simpson, a Harvard Egyetem korábbi őslénytan-professzora egyik könyvét a következő szavakkal fejezte be: „Az ember egyedül áll a Világegyetemben, egyedi termékeként egy hosszan tartó, tudattalan, személytelen anyagi folyamatnak; különleges értelemmel és lehetőségekkel. Ezeket senki másnak, csupán önmagának köszönheti, és csak önmagának tartozik felelősséggel. Nem teremtménye ellenőrizhetetlen és meghatározhatatlan erőknek, hanem önmagának mestere. Képes rá, és meg is kell tennie, hogy döntsön saját sorsa felől és irányítsa azt.”

29 Szent Pál Akadémia29 Mi a tudomány ? A modern tudomány megalapozásában kulcsszerepet játszó elvek és alapvető gondolkodási módszerek gyökerei főként az ógörög filozófiába nyúlnak vissza. A tudománytörténészek mindemellett elismerik a római civilizáció közvetítő és elterjesztő szerepét, továbbá az ősi egyiptomi, arab és héber kultúra hozzájárulását a tudományos gondolkodás kialakulásához. Napjainkban több tudós hangsúlyozza az ősi indiai védikus írások bölcsességét és más keleti vallási-filozófiai iskolákat, főként a modern fizika és a kozmosz természetének megértése szempontjából.

30 Szent Pál Akadémia30 Mi a tudomány ? Minden tudomány legmélyén az a meggyőződés rejlik, hogy az Univerzum rendezett. Honnan ered ez a meggyőződés? A Nobel-díjas biokémikus,Melvin Calvin szerint az ókori zsidóság monoteizmusa a modern tudomány alapja, nevezetesen, hogy az Univerzumot egyetlen Isten kormányozza. Sir Alfred North Whitehead tudománytörténész és matematikus felfigyelt arra a tényre, hogy a középkori Európa 1500-ban kevesebbet tudott, mint Archimédesz a Kr.e.3.században,és 1700-ra Newton mégis megírta mesterművét, a Principia Mathematica- t. Feltette a magától értetődő kérdést: Sir Alfred North Whitehead tudománytörténész és matematikus felfigyelt arra a tényre, hogy a középkori Európa 1500-ban kevesebbet tudott, mint Archimédesz a Kr.e.3.században,és 1700-ra Newton mégis megírta mesterművét, a Principia Mathematica- t. Feltette a magától értetődő kérdést:

31 Szent Pál Akadémia31 Mi a tudomány ? Hogyan lehetséges, hogy a tudás viszonylag rövid idő alatt ilyen robbanásszerűen növekedett? Whitehead válasza: „A modern tudomány az Isten racionalitásába vetett középkori hitből ered…Magyarázatom az, hogy a tudomány lehetségességébe vetett hit, amely megelőzte a modern tudományos elmélet kialakulását, a középkori teológia akaratlan következménye.” …”Az ember azért lett tudományosan gondolkodóvá, mert törvényt vélt felfedezni a természetben,és azért vélt törvényt felfedezni a természetben, mert hitt egy Törvényhozóban.”

32 Szent Pál Akadémia32 Mi a tudomány ? Sir Francis Bacon ( ), akinek a modern természettudományos gondolkodás módszertani alapjainak első nagy összefoglalását tulajdonítják, úgy tanította, hogy Isten két nagy könyvben nyilatkoztatta ki magát: a Természet Könyvében és Isten Igéjének Könyvében, a Bibliában. A tudománytörténészek is rámutatnak, hogy nagyrészt ez a teista „Kettős könyv” volt a felelős a tudomány 16. században kezdődött üstökösszerű felemelkedéséért.

33 Szent Pál Akadémia33 Mi a tudomány ? Peter Harrison, a tudomány és vallás oxfordi professzora: „A modern tudomány megszületésében és felemelkedésében a döntő mozzanat a bibliai szöveg protestáns értelmezése volt, amely véget vetett a középkor szimbolikus megközelítésének.” A kibontakozó modern tudomány szellemében Galilei az Univerzumra vonatkozó elméleteket a bizonyítékok alapján kívánta megítélni, és nem olyan érvek alapján, amelyek a priori posztulátumokra való hivatkozáson és Arisztotelész tekintélyén alapulnak. Távcsövén keresztül megfigyelte az Univerzumot, és amit látott, az romokba döntötte Arisztotelész csillagászati spekulációinak jó részét (napfoltokat látott, 1604-ben pedig egy szupernóvát is, amely kétségbe vonta Arisztotelész „változatlan egét”.).

34 Szent Pál Akadémia34 Mi a tudomány ? Galilei munkásságának fontos tanulsága, hogy azoknak, akik komolyan veszik a Bibliát, kellően alázatosnak kell lenniük, hogy különbséget tegyenek a bibliai szövegek és saját értelmezésük között. Lehet, hogy a bibliai szöveg árnyaltabb, mint első látásra tűnik, és fennáll a veszélye annak, hogy olyan eszmék alátámasztására használják fel, amelyeket soha nem volt szándékában tanítani. Galilei így gondolta, és a történelem őt igazolta.

35 Szent Pál Akadémia35 Mi a tudomány ? A mai filozófusoknak és tudósoknak is alázatot kell tanúsítaniuk a tények iránt, még akkor is, ha ezekre a tényekre egy istenhívő ember mutat rá. Az istenhit hiánya éppen úgy nem biztosítéka a tudományos igazság megtalálásának, mint az istenhit. Galilei esete arra is rámutat, hogy egy uralkodó tudományos paradigmát kritizálni kockázatos dolog, akárki teszi is. A Galilei-ügy egyáltalán nem erősíti meg a tudomány és a vallás viszonyának leegyszerűsített konfliktus- magyarázatát.

36 Szent Pál Akadémia36 Mi a tudomány ? Vizsgáljuk meg a tudomány és vallás állítólagos szembenállásának egy másik híres esetét a Huxley- Wilbeforce vitát (Oxford, 1860). Az Oxfordi Természettörténeti Múzeum épületében T.H.Huxley („Darwin bulldogja”) és Samuel Wilbeforce püspök („Mézesmázos Sam”) létrejött találkozást egyes evolucionista források úgy írják le, mint a tudomány és a vallás közötti összecsapást, ahol a hozzáértő tudós meggyőzően diadalmaskodott a tudatlan egyházi ember fölött. A tényeket tisztelő tudománytörténészek azonban megmutatták, hogy ez a beszámoló nagyon messze van a valóságtól.

37 Szent Pál Akadémia37 Mi a tudomány ? Az első durva csúsztatás az, hogy Wilbeforce felkészületlen volt a vitára. Egy hónappal a szóban forgó történelmi találkozás után kiadta Darwin művének egy 50 oldalas recenzióját a Quarterly Review c. lapban, amelyet maga Darwin az alábbi elismerő szavakkal minősített: „Rendkívül szellemes; ügyesen kiválasztja a legproblematikusabb részeket és megmutatja az összes nehézséget. Mély benyomást tett rám.” A második csúsztatás az, hogy a püspök maradi volt. Ellenkezőleg, nagyon jól tudta, hogy a vitának nem a tudomány és vallás között kell folynia, hanem tudományos vitának kell lennie – tudós kontra tudós, tudományos alapon. Ez az elkötelezettség világosan kitűnik a Darwin által is méltatott recenzióból.

38 Szent Pál Akadémia38 Mi a tudomány ? Az sem igaz, hogy az egyház volt az egyetlen, aki kifogásolta Darwin elméletét. Sir Richard Owen, korának vezető anatómusa, akivel egyébként Wilbeforce előzetesen konzultált, ellenezte Darwin elméletét, akárcsak Lord Kelvin, a kiváló fizikus. A korabeli beszámolóból az derül ki, hogy a találkozónak semmilyen hivatalos feljegyzése nem készült és a legtöbb beszámoló Huxley-től és barátaitól érkezett. Huxley szerénységére jellemző a következő kijelentés: „Szellemességem szűnni nem akaró nevetést váltott ki az emberekből. Azt hiszem, én voltam Oxfordban a legnépszerűbb ember a vitát követő 24 órában.”

39 Szent Pál Akadémia39 Mi a tudomány ? Az eset tanulságai közé tartozik, hogy az a később széles körben elterjedt vélemény, miszerint Huxley győzött, főként azért alakult ki, mert Wilbeforce Oxfordban népszerűtlen volt. „Ha Wilbeforce nem lett volna olyan népszerűtlen Oxfordban, akkor ő nyerte volna meg a csatát és nem Huxley” – állítja Frank James, a londoni Királyi Intézet történésze. A párhuzam Galilei esetével annyiban jogos, hogy annakidején Galilei gúnyos stílusa és agresszív fellépése sokat rontott személyes megítélésén és gátolta tudományos eredményeinek terjedését.

40 Szent Pál Akadémia40 Mi a tudomány ? Alapos elemzés után megdől az a két fő érv, amellyel a tudomány és vallás konfliktusának tézisét alá szokták támasztani. Collin Russell általános következtetése: „Az a közhiedelem, miszerint a vallás és a tudomány közötti viszonyt az utóbbi évszázadokban a mély és tartós ellenségesség jellemezte, történetileg pontatlan és annyira groteszk, hogy inkább az szorul magyarázatra, miként vívott ki ekkora népszerűséget.”

41 Szent Pál Akadémia41 Mi a tudomány ? A magyarázat elsősorban az, hogy Huxley keresztes háborút vívott, hogy biztosítsa a hivatásos tudósok új, felemelkedő osztályának felsőbbségét a klerikálisok kiváltságos helyzetével szemben. A legenda a legyőzött püspökről, akit intellektuális párharcban megsemmisített egy hivatásos tudós, jól beleillett ebbe a keresztes háborúba és az evolucionista tudósok ezt teljes mértékben ki is használták. A valódi konfliktus nem mitikus és nem a tudomány és a vallás között áll fenn. Ha így lenne, elemi logika szerint is minden tudósnak ateistának kellene lennie és csak a laikusok hinnének Istenben. A valódi konfliktus két homlokegyenest ellenkező világnézet között van: a naturalizmus és a teizmus között.

42 Szent Pál Akadémia42 Mi a tudomány ? Szívesen és sokszor idézik Einstein híres mondását a tudomány és a vallás viszonyáról: „A tudomány vallás nélkül béna, a vallás pedig tudomány nélkül vak.” Az őszinte és jó szándékú kijelentésben a vallás szó számomra túlságosan általános. Egyrészt azért, mert a köznyelv gyakran összemossa a „vallás” és a „hit” szavakat, holott tartalmuk jelentősen különböző. Másrészt a „vallás” szó gyűjtőfogalom és egyáltalán nem mindegy, hogy milyen vallás gondolati behelyettesítésére kerül sor.

43 Szent Pál Akadémia43 Mi a tudomány ? A félreértések elkerülése végett személyes értelmezésem a következő: „A tudomány béna bibliai hit nélkül, és a bibliai hit nem mond ellent a tudomány mindenkori eredményeinek.” A Szentíráshoz való ilyen viszony a tudományos világban egyáltalán nem szokatlan. A Nobel-díjas Arthur Compton például április 12-én egy tudományos rendezvényen a következő, páratlanul személyes hitvallást tette:

44 Szent Pál Akadémia44 Mi a tudomány ? „Számomra a hit annak felismerésével kezdődik, hogy egy legmagasabb intelligencia hívta létre a világmindenséget és alkotta az embert. Nem nehéz azt hinnem, mivel vitathatatlan, hogy ahol terv van, ott van intelligencia is – és egy rendezett, kibontakozó világmindenség arról tesz tanulságot, hogy igaz a valaha elhangzott legnagyszerűbb kijelentés: „Kezdetben teremtette Isten az egeket és a földet…”.

45 Szent Pál Akadémia45 Mi a tudomány ? A tudomány definiálhat módszereket, minőségeket és határokat, de nem tudja meghatározni a kezdeteket. Herbert Spencer szerint a tudomány öt alapvető fogalomra épül, ezek: idő, erő, akció, tér, anyag. Ez pontosan az az öt kulcsfogalom, amelyet Isten íratott le Mózessel a Genezis 1:1-ben: „Kezdetben (idő) Isten (erő) megteremtette (akció) az egeket (tér) és a földet (anyag).

46 Szent Pál Akadémia46 Mi a tudomány ? Ha a Genezis 1:1 valóban minden tudományos gondolkodás sarokköve, akkor a Genezis 1:28 bizonyára a tudomány alapító okirata, amelyben megparancsolta Isten az első emberpárnak: „Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet és hajtsátok birodalmatok alá …”. Ez valóban maga a tudomány programja – hihetetlen rövidséggel, tömörséggel és kifejező erővel. A tudomány az ember kísérlete, hogy betöltse és uralma alá vonja a földet; egyúttal egy kísérlet is kellene, hogy legyen arra, hogy megértse Isten teremtő munkáját.

47 Szent Pál Akadémia47 Mi a tudomány ? Egy keresztény tudós számára a tudomány valóban az ember kísérlete, hogy megértsük Isten gondolatait, amelyeket alkotásai őriznek az ember számára. Ehhez Pál apostol a következő nagyszerű biztatást adja: „Mert a mi Istenben láthatatlan, tudniillik az ő örökkévaló hatalma és istensége, a világ teremtésétől fogva az ő alkotásaiból megismertetvén megláttatik” (Róm 1:20).

48 Szent Pál Akadémia48 Mi a tudomány ? Köszönöm a szíves figyelmet ! Köszönöm a szíves figyelmet !


Letölteni ppt "Szent Pál Akadémia1 1. Mi a tudomány? Tóth Tibor DSc."

Hasonló előadás


Google Hirdetések