Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Politikai eszmetörténet 8. Előadás A 20. század politikai eszmetörténetének fő vonulata.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Politikai eszmetörténet 8. Előadás A 20. század politikai eszmetörténetének fő vonulata."— Előadás másolata:

1 Politikai eszmetörténet 8. Előadás A 20. század politikai eszmetörténetének fő vonulata

2 A 20. századi esemény-sor, és fejlődés-menet Mettől, meddig tart? Mi van az elején: optimizmus, hit a problémák megoldódásában. Mi van a végén: opto- pesszimizmus – mint Madách-nál a színek eleje és vége. Van egy sor látható tragédia: két világháború, számtalan kisebb háború, nyilvánossá vált népirtások, forradalmak és ellenforradalmak, népfelszabadítások, és gyarmati sorból felszabaduló államok, és világgazdasági válság(ok). Van egy gazdasági fejlődés – hihetetlen robbanás Van egy népesség-robbanás, majd visszaszabályozódás Van egy szabadság-robbanás, ugyanakkor a keretek eltűnése Van a tudományos megismerés hihetetlen előre haladása, és a alkotásai előidézte problémák (atom-bomba, gének) Van egy általános felgyorsulás, a javak megsokszorozódása, Van a boldogságnak, és elégedettségnek egy általános növekedése, amely a végén telítésbe megy. Van egy a problémáknak egy teljes váltása: az elején szegénység és éhség, a végén, depresszió, és kövérség

3 A 20. század életérzései és tapasztalatai  Jólét, fogyasztás = neomarxizmus (elidegenedés)  Végletes élethelyzetek (háborúban, és békében is) = egzisztencializmus  Múlékony élethelyzetek – az egyéni tapasztalat és élmények meghatározó szerepe = fenomenológia, pragmatizmus  Egyformaság (tömegtársadalom, tömegfogyasztás) = egzisztencializmus  Sokféle kapcsolat, a személyiség összetett, ugyanakkor labilis volta = egzisztencializmus  Absztrakt mérési adatok, amelyek nem köthetők tapasztalathoz = pozitívizmus  A kísérletek mögött nem látszik semmi tartós = fenomenológia, pragmatizmus

4 A 20. század természettudományos forradalmai Darwin és Mendel egyesítése 1905 táján – a genetika születése) A modern szintézis az evolúcióban (1935) DNS – molekuláris genetika (1960?) Genetikailag módosított élőlények A fizika: relativitás-elmélet (Einstein ), és a kvantumelmélet (M. Planck -1900), illetve Heisenberg ) Az atomelmélet, és az elemi részecskék (Higgs bozon) elmélete (atom-reaktor, és atom-bomba) Szilárdtest kutatás – szuperfolyékonyság, szupravezetés Kozmológiai: Hubble (vörös eltolódás), a háttérsugárzás felfedezése ( Big Bang) Matematika: Gödel, Turing, Neumann János (a matematika is elveszíti egyértelműségét, számítástechnika, informatika, kibernetika)

5 A 20. század társadalom-tudomány forradalmai Pszichológia – pavlow, behavioristák, Freud, és freudisták, Antropológia Szociológia: Durkheim, Allport, A szociálpszichológia kísérletei (Asch, Milgram, Zimbardo, Tayfel, M.Sharif) Közgazdaságtudomány: Marshall, Pareto, Schumpeter, Keynes Management tudomány: Taylor, Fayol, M.Weber, majd Gilbert, stb. A végén: etológia, humán etológia, szocio-biológia, Játékelméleti kísérletek – milyen az ember Neuro-pszichológia Evolúciós pszichológia

6 A technika és a gazdaság forradalmai Új eszközök (szilárdtest eszközök, szerves kémia, műanyag, gyógyszerek) Új technológiák (elektromosság, elektronikus – Moor-törvény) A kommunikáció forradalma – és következményei Új iparágak, A szolgáltatási forradalom – a folyamatosan átalakuló szektor-arányok A választék megsokszorozódása és áttekinthetetlenné válása Az egyenlőtlenség részbeni csökkenése, de tudatosulása Demográfiai robbanás

7 A történelem hullámai (1) Népesség termelés Kérdés:2010 trendválást hoz-e? ?

8 Schumpeter hullámai (2)

9 Kondratyev hullámok (3)

10 A világ GDP/fő trendje régiónként Nyugat- EU (USA) Kelet-EU Ázsia(-Japán) (L) Amerika Afrika

11 A politikai szociológiai születése Max Weber ( ) : „a burzsuá Marx”. Nem hitt a munkásosztály történelmi küldetésében, de nyitott a munkásság követelései iránt. A politikát önálló tevékenységi szférának tekintette, öntörvényű társadalmi realitásként fogta fel, és nem moralizálva, hanem szociológiai módszerekkel kezdte elemezni. Számára mindegy volt, milyen uralmi forma működik, csak hatékony legyen: „Az államforma nekem édes mindegy lenne, ha politikusok és nem olyan dilettáns hólyagok kormányoznák az országot mint II. Vilmos és a hozzá hasonlók. Nem látok semmiféle más utat arra, hogy ezeket az embereket hidegre tegyük, mint a mindenáron való, kíméletlen parlamentarizálást.. Az államformák számomra technikák, mint bármely egyéb gépezet. Ugyanígy nekiesnék a parlamentnek és a monarcha mellé állnék, ha ez igazi politikus volna, vagy legalább ígérné, hogy az lesz.”

12 A kapitalizmus és a racionalizmus A kapitalizmus olyan gazdálkodási rendszer, amelyben a vagyont és a termelési eszközöket nyereség céljából, a vagyon gyarapítására használják. A kapitalista társadalom pedig az a társadalom, amelyben az általános szükségletek kielégítését szolgáló termelés túlnyomóan magán-vállalkozások keretében történik. A „kapitalizmus szelleme”: nyereségre törekvő kalkuláció, és az ezt szolgáló erények, takarékosság, a fogyasztó önmegtartóztatása, a fegyelem, állandó kalkuláció „költség-haszon elemzés. „Az emberek cselekvését a közvetlen érdekek uralják (anyagiak és szellemiek) nem pedig az eszmék. Ám a világképek gyakran amolyan váltóállítóként szolgálnak”.

13 A hatalom és uralom szociológiája „Minden esetben hatalomról beszélünk, ha egy társadalmi kapcsolaton belül van esély rá, hogy valaki saját akaratát az ellenszegülés ellenére is keresztülvigye, függetlenül attól, hogy min alapul ez az esély”. Uralomról akkor beszélhetünk, „ha van rá esély, hogy meghatározott tartalmú parancsnak megadható személyek engedelmeskedni fognak.” A hatalom és az uralom különböző fogalmak. A hatalom egy általános társadalmi fölényt fejez ki, akaratunk érvényesítésének képességét jelenti. Az uralom viszont a hatalom tartós megszervezését jelenti, ezért feltételez egy szervezetet, és az uralom jogcímének valamilyen kulturális értelemmel való alátámasztását.

14 A politika és az állam „Az uralmi szervezetet akkor és annyiban nevezzük politikai szervezetnek, ha és amennyiben rendjének érvényességét egy megadható földrajzi területen belül az biztosítja, hogy az ügyeket igazgató csoport folytonosan fizikai kényszert alkalmaz, és fizikai kényszer alkalmazásával fenyeget.” „Az üzemként működő politikai intézményt államnak nevezzük, ha és amennyiben igazgatási csoportja a rend érvényre juttatásában eredményesen alkalmazza a legitim fizikai kényszer monopóliumát.” „Az állam az az emberi közösség, amely egy meghatározott területen belül (sikerrel) veszi igénybe a legitim fizikai erőszak monopóliumát.

15 A legitim uralom elmélete Minden uralom legitimációra, igazolásra szorul. A hatalmasok bizonygatják uralmuk jogosságát, és az alul levők sokféle megfontolásból engedelmeskedhetnek. Az uralom stabilitását megnöveli, ha az alattvalók nemcsak érdekből, hanem belső, morális meggyőződésből is jogosnak ismerik azt el. Érvényes a rend, ha „a példaszerűség, vagy a kötelező erő presztízsével rendelkeznek”. Az egyes uralmi formákat az különbözteti meg, milyen módon igazolják uralmukat. A legitimitásnak három tiszta típusa van: a tradicionális, a karizmatikus, és a legális- racionális legitimitás.

16 A bürokrácia és a bürokratikus uralom A tradicionális uralom: az „örök tegnap” tekintélyén, a hagyományokon alapul. A karizmatikus uralom egy vezér rendkívüli képességeibe vetett hiten alapul. (A karizma: egy személy nem mindennapinak számító képessége) A legális uralom a tételes pozitív jogrendre, a szabályozott eljárások alapján működő bürokratikus államigazgatási apparátus működésére épül. A bürokratikus uralom racionális uralmi forma, mivel a bürokráciát a precizitás, az állandóság, a fegyelem, a hatáskörök pontos körülírása, a szigorú szervezettség, és a megbízhatóság, vagyis a kiszámíthatóság jellemzi.

17 A politikusok legnagyobb vétkei A politikusoknak két halálos vétke van: a szubjektív elfogultság (tárgyszerűtlenség és hiúság), és a felelőtlenség. Aki azt lesi, hogy másoknak tessék, az nem lehet jó politikus. A kompromisszumot nem ismerő, elvi politikának amely nincs tekintettel a következményekre, súlyos hatása lehet mások sorsára. „Aki saját lelki üdvösségén és mások lelkének a megmentésén fáradozik, az ne a politika útján tegye ezt, mert a politikának egészen más feladatai vannak, olyanok, amelyeket csak erőszak útján lehet megoldani.” A politika a felelősség etika tere, ahol nemcsak a szándék, de a következmények is fontosak.

18 A tudományos menedzsment születése F.W.Taylor ( ) – műhely megszervezésének tudományos szabályai Fayol ( ) – a menedzsment szabályai M. Weber ( ) – a bürokratikus szervezetek elmélete Emberi kapcsolatok modellje: Mary Parker Follett - Hawthorn vizsgálat K. Lewin, D. McGregor - X/Y elmélet - Kontingencia elmélet

19 A tudomány 20. századi forradalmának következményei A tudomány végképp elveszíti szemléletes és könnyen befogadható voltát, és a „józan észnek” ellenmondó következtetésekre vezet (pl. relativitás és kvantum elmélet) Egyre több, a hétköznapok számára érhetetlen fogalommal igyekszik a valóságot leírni (kvark, Big Bang, gének), Kizárólag csak a nyelvét (a matematikát) ismerő emberek képesek megérteni, A tudomány, bár hozzájárul életünk könnyebbé tételéhez, egyre több az embert fenyegető dologgal lesz kapcsolatos (atombomba, környezetszennyezés), A tudomány mind több etikailag megkérdőjelezhető eszközt hoz létre (genetikai beavatkozás), A tudomány is hatalmas intézménnyé válik, amelynek szervezeteit és résztvevőit (a tudósokat) részben a saját érdek vezérli.

20 A 20. század trendjei  Logikai pozitivizmus  Az irracionalista áramlatok  Egzisztencializmus  Fenomenológia  Pragmatizmus És vannak a neo-k:  Neomarxizmus (Lukács, Gramsci és K. Korsch)  Neotomizmus  Neopozitivizmus  És vannak a részfilozófiák (történelem, tudomány, antropológia, jog, vallás, gazdaság, ember (pszichológia), művészet-filozófia, nyelv-filozófia) Fenomenológia: Husserl: „Vissza kell térni magukhoz a dolgokhoz”, a róluk nyert elsődleges benyomásokhoz. Egzisztencializmus: Sartre: „Arra vagyok ítélve, hogy szabad legyek” Neomarxizmus:Lukács: Logikai pozitivizmus: K. Popper: „Egy kijelentés értelmét az igazolhatóságának módszere adja”

21 A társadalom nagy alrendszerei  Weber rendkívül sokat merített Marxból, akit elismert, de alapvető pontokon kritizált is.  Marx szerint a társadalom alapvetően „kétdimenziós”, vagyis két nagy alrendszerre oszlik: gazdaságra (melyet Marx „alapnak”, „Unterbau” nevezett) és szellemi szférára, (melyet „felépítménynek”, „Aufbau” hívott). Marx szerint az alap alapvetően meghatározza a felépítményt, illetőleg a szellemi teljesítmények mozgásterét.  Weber szerint ezzel szemben a társadalmat három nagy „dimenzióra” lehet osztani: gazdasági, hatalmi (politikai) és kulturális-szellemi (Webernél: „életmód” és „megbecsültség”) szférára. Weber szerint ez a három egyaránt meghatározza egymást, mindegyik szféra lényegi befolyást gyakorolhat a másik kettőre.  Weber ezt az elképzelését a „protestáns etika” tézissel próbálta demonstrálni.

22 „A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme”, 1905  Weber a vallásszociológia történetébe 1905-ös „A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme” című könyvével írta be magát.  E könyv fő tézise szerint az európai kapitalizmus kibontakozását és sikerét részben a protestáns munkamorál elterjedése tette lehetővé, mely szerint az evilági (gazdasági) siker az üdvösségre való kiválasztottság jele lehet. (Ez a „protestáns etika”-tézis).  A protestáns etikát Weber „világuraló aszkézisként”, jellemezte. Vagyis: légy fegyelmezett, légy beosztó, fogyassz minél kevesebbet, termelj minél többet és minél hatékonyabban!  A világuraló aszkézis nála a munkamenet mind hatékonyabb megszervezésében állt, továbbá abban, hogy a világot minél jobban meg kell ismerni, hogy ezáltal minél jobban ki tudja aknázni az ember a természet erőforrásait.

23 Benjamin Franklin naplójából (Példa a protestáns munkamorálra) „ ” „Évi hat fontért 100 fonttal rendelkezhetsz, feltéve, hogy közismerten ügyes és becsületes ember vagy. Aki naponta haszontalanul kiad egy garast, évi hat fontot ad ki haszontalanul, ez pedig 100 font használatának az ára. Aki naponta elfecsérli idejének egy garast érő részét (és ez esetleg csak néhány perc), ha a napokat összeadjuk, évi 100 font használatának az előjogát veszíti el. Aki haszontalanul elpepecseli 5 shillinget érő idejét, elveszít 5 shillinget, s ugyanígy a tengerbe is hajíthatott volna 5 shillinget. Aki elveszít 5 shil1inget, nemcsak ezt az összeget veszíti el, hanem mindazt, amit az iparban felhasználva kereshetett volna vele - ami egészen jelentékeny összeggé nő, mire egy fiatalember magasabb kort ér el.”

24 A világ varázslat alóli feloldása és az elszabadult racionalitás  A régi, az újkor előtti gondolkodásmódot mágikus, szimbolikus összefüggések keresése jellemezte. Az újkori racionalitás egyik legfontosabb vonása az volt, amit Weber a „világ varázslat alóli feloldásának” („Entzäuberung”) nevezett.  A világ varázslat alóli feloldását vagy varázstalanítását a protestáns világkép írta elő. Eszerint az embernek, a minél hatékonyabb munka érdekében, a világ minél racionálisabb felfogására kell törekednie. Ez a felfogás terjedt el azután az egész 17. században, ami alapvetően megkönnyítette a természettudományos eredményeknek a termelés szolgálatába állítását.  A 18. századi felvilágosodás (a „Lumière”, „Aufklärung”, „Enlightment” évszázada) azután, a babona elleni harc jegyében, levetette magáról ezt a „vallási köntöst”, a protestantizmust, mint ideológiát, és tisztán evilági, szekuláris módon fogta fel magát.  Ez a racionalitás azonban, Weber szerint, eldologiasít a világban mindent, és így végül könnyen átcsaphat önmaga ellentétébe: irracionalitásba.

25 A bürokratikus szervezetek  Max Weber fogalmazta meg azt az elméletet, hogy a modern fejlődés egyik legfontosabb jellemzője a szervezetek fokozódó bürokratizálódása.  Mit jelent a bürokrácia Weber szerint? Mindenekelőtt: 1. a munka szakismereteken alapuló munkamegosztás alapján szerveződik; 2. a bürokratikus szervezetben egyértelmű uralmi hierarchia van; pontos szabályok mondják meg, ki kinek adhat utasítást, ki kinek tartozik engedelmességgel; 3. a bürokratikus szervezetben pontos szabályok szerint történik az előrelépés; 4. az ügyeket pontosan megfogalmazott szabályok szerint intézik; 5. az ügyintézésről írásos dokumentumok születnek; 6. a bürokraták teljes munkaidős állásban, és kereset fejében dolgoznak; 7. a bürokratikus ügyintézésben a kapcsolatok személytelenek.

26 A karizmatikus uralom Webernél („Az uralom szociológiája”)  A karizmatikus uralom Weber szerint: •1. Nem mindennapi: A politikai karizma mindig valamilyen szokatlan külső (gazdasági, társadalmi) vagy belső (lelki, vallási) tényezőből, illetve tényezők együttállásából fakad. •2. Személyhez kötődik: Eredetileg személyek adottsága (hősök, varázslók, a szent király). A karizmatikus uralkodó felelősséggel tartozik az alávetetteknek. •3. Ingatag: bármikor megtörhet, a karizmatikus vezér szerencsétlen körülmények folytán elveszítheti befolyását az általa vezetett közösség felett. Weber: ha az a mozgalom, amely egy karizmatikus vezetés alatt álló csoportot kiemelt a mindennapok körforgásából, visszacsúszik a mindennapokba, akkor a karizmatikus uralom megtörik.  További forrás : Sár Eszter, „Etika és politika találkozáspontja Max Webernél”

27 A karizmatikus vezető szerepe „A politika mint hivatás” című írásban  A háború utáni szövegekben fontos szerephez jut a karizmatikus uralkodó  A politikai vezérség a Nyugat sajátja: demagóg és a parlamenti pártvezér  Politikus: szenvedély, felelősségérzet, szemmérték  A karizmatikus vezér tárgyalása átvisz az etika mezejére  Sár Eszter, „Etika és politika találkozáspontja Max Webernél”

28 Politika és etika  A politika kizárja az érzületetikát, amely elveti az erőszakot, Weber szavaival: a „Hegyi beszéd” etikáját.  A magánéletben vallhatod, hogy „ne állj erővel ellent a gonosznak”. A politikai életben ellenben ez kell, hogy legyen az elv: „állj erővel ellent a gonosznak, különben te leszel a felelős azért, ha a gonosz diadalmaskodik”.  „Színigaz: a politika a fej dolga, de bizonyosan nem csak a fejé. Ebben az érzületetika híveinek teljesen igazuk van. Azt viszont, hogy az érzületetika vagy felelősségetika szerint kell-e cselekedni, illetve, hogy mikor melyiket kell követni, senkinek sem írhatjuk elő.”  Szemben áll-e érzületetika és felelősségetika? Weber szerint mindkettőre egyaránt szükség van.  Sár Eszter, „Etika és politika találkozáspontja Max Webernél”

29 A karizmatikus vezér és a parlamentáris demokrácia  A karizmatikus vezért Webernél korlátozzák a parlamentáris demokrácia keretei, és ki van téve a nyilvános kritika lehetőségének. Ez a garancia a tekintélyelvű uralom ellen.  A karizmatikus vezér „kategorikus imperatívusza” (feltétlen etikai elve) Weber szerint:  Cselekedj úgy, hogy cselekedeted maximáját ki merd tenni a kritikának! Cselekedj úgy, hogy számot tudjál adni e maxima megvalósíthatóságáról!  Sár Eszter, „Etika és politika találkozáspontja Max Webernél”

30 A bürokrácia hátrányai Weber szerint  Ugyanakkor Weber világosan látta a bürokrácia hátrányait, és erre vonatkozó felvetéseit azóta a szociológiai kutatások messzemenően igazolták:  1. A bürokrácia alaptendenciája a növekedésre való törekvés: minél nagyobb a beosztottak száma, annál nagyobb a bürokratikus vezető tekintélye. 2. Az előléptetési szabályok ahhoz a képtelen helyzethez vezetnek, hogy mindenki addig emelkedik a hierarchiában, míg olyan szintre nem jut, ahol már nem tud megfelelni feladatának. 3. A bürokrácia a szervezet eredeti célja helyett saját bürokratikus céljait követi: maga a működés válik létezése céljává. 4. A bürokráciában benne van az „oligarchizálódási” tendencia, (tehát, hogy a bürokratikus szervezet vagy egység vezetője hajlamossá válik, hogy visszaéljen hivatali hatalmával). 5. Mindezek miatt a bürokratikus szervezetek hajlamosak merevvé válni.

31 A bürokrácia mint a modern társadalom „vasketrece”  A bürokrácia esetében Weber szerint azzal lehet dolgunk, amit elszabadult racionalitásként jellemzett: vagyis hogy egy eredetileg racionális intézmény, képződmény átfordul önmaga ellentétébe, és alapvetően irracionálissá válik.  Így az öncélúvá váló bürokratizálódást úgy is nevezte (a „Gazdaság és társadalom” című művében), mint a társadalom „vasketrece”, a „szolgaság háza”.  Weber szerint a modern társadalom előtt álló egyik nagy kihívás éppen az, hogy az eredetileg racionális funkcióval bíró, mostanra azonban lényegileg irracionális funkciókat hogyan tudja visszanyesni, illetve megint racionálissá tenni.


Letölteni ppt "Politikai eszmetörténet 8. Előadás A 20. század politikai eszmetörténetének fő vonulata."

Hasonló előadás


Google Hirdetések