Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A magyarországi mezőgazdasági termelés átalakulása a 19. században.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A magyarországi mezőgazdasági termelés átalakulása a 19. században."— Előadás másolata:

1 A magyarországi mezőgazdasági termelés átalakulása a 19. században

2 A fejlődést meghatározó tényezők: • a ny-eu-i iparosodás és népességnövekedés • a Mo-hoz közeli agrárpiacok kiszélesedése • jó értékesítési lehetőségek, szállítás, vasút fejlődése

3 A feudalizmus és a jobbágyság rendszere 1848 előtt • Mo-n 1848-ig ez a fennálló rendszer • Fő jellemzők: • minden földterület a nemesség kezében van • a jobbágyok csak művelésre kapják a földesúr földjeit (úrbéres földek) • Ezek után állami adót és földesúrnak járó szolgáltatásokat kell fizetni (kilenced, robot, ajándék) • nemesi földek saját kezelésű része (jobbágyi robotmunkával műveltetve) • közös haszonvételek

4 A szabad, polgári földtulajdon 1848 után • Ny-Eu-ban ez már a 18. sz folyamán kialakul! • K-Eu-ban ez a folyamat elhúzódik • Mária Terézia 1767: Urbárium • A szabad földtulajdon megteremtésekor a korábbi birtokmegosztást vették alapul • Következmények: – nagybirtokrendszer továbbélése – földnélküli parasztok nagy létszáma

5 A jobbágyfelszabadítás 1848-ban: • Megszűnik a személyes függőség (úri joghatóság) • Eltörlik a földesúri járadékokat (robot, kilenced) • Kimondják a földesurak kárpótlását (a továbbiakban megszűnő járadékék helyett, de 1848-ban nincs idő ezt végrehajtani) • A volt jobbágyok csak az éppen használatában lévő földeket kapják meg (50%-uk föld nélkül szabadul föl!) • A törvény befejezetlen marad (közös haszonvétel, kárpótlás) • Aránytalan birtokszerkezetet örökít tovább

6 Az 1853-as Úrbéri pátens • A birtokviszonyokat rendeleti úton 1853-ban rendezik • Úrbéri Pátens kimondja: – a földesúri kárpótlást, a földtehermentesítést – közös haszonvételű földek elkülönítését (Urbárium alapján) – telekarányos megosztás • Következmények: – Gyors végrehajtás, a földbirtokviszonyok az egész dualizmus időszakára konzerválódnak – Nincs számottevő birtokforgalom, sok a kötött birtok) – Kevés a rendelkezésre álló föld, nagy a földigény, nő a föld ára, mindez agrár-túlnépesedéssel párosul (földosztás nincs!) – Fennmarad a nagybirtokrendszer (a művelhető földek több mint 50%-án 100 h-nál nagyobb birtokok terülnek el)

7

8 A mezőgazdasági üzemszervezet átalakulása a 19. sz. második felében • A feudalizmus üzemszervezete: • a nemesi művelésű földeken a munkaidő 50%-a jobbágyi robot • Jobbágy munkaereje és munkaeszközei • Másik rész: bérmunka (pl. betakarítás) • 1848 után megszűnik a robot • Feladat: korábbi birtokközpontok átalakítása (uradalmak) • Gépek, eszközök, épületek fejlesztése • Megnövekvő költségek (adó, munkabér) • Külső hitelek

9 A tőkés agrárnagyüzem gazdálkodása • A megszűnő jobbágyi munka pótlása (Uradalmak új alkalmazottai) • konvenciós cselédek (állandóan, fix bér) (pl. béres, juhász, kocsis) • Summások (idénymunkákra) földnélküli bérmunkások • A bérmunka ára a korszak folyamán alacsony (túlkínálat van az olcsó munkaerőből, sok a földnélküli bérmunkás) • Mindez negatívan befolyásolja a technikai fejlődést • Új üzletforma: a bérleti rendszer (20%) • Nagy szerepet kap a munkaeszközök, a mezőgazdasági technika fejlesztése

10 A paraszti birtokok gazdálkodása • Jelentős eltérés a nagybirtoktól • A paraszti birtokok adják a gazdaságok legnépesebb csoportját • Az üzemszervezet típusa: családi- nagycsaládi jellegű • önellátásra berendezkedő • a családi munkaerőre építő • Az állatállomány itt koncentrálódik • Átalakulás: század végi tanyásodás

11 A fejlődés tendenciái: • Javuló értékesítési lehetőségek • Az előállított mezőgazdasági termékek mennyiségének növelése – a művelés alá vont területek növelése – modernebb művelési technikák meghonosítása – technológiai fejlődés (gépesítés)

12 A művelés alá vont területek növelése 1.Eddig nem művelt területek feltörése (mocsár, rét, erdő, folyamszabályozás) 2.Modernebb művelési technikák megjelenése (két- és háromnyomásos gazdálkodás  vetésforgó) 3.Következmény: műveletlen területek csökkenése 4.1873-1913 között a szántóföldek területe 3,2 mill. Ha-ral nőtt. 5.Csökken a rét, legelő, ugar aránya (Ugar: 22%-ról 8%-ra !)

13

14 A termelés technológiai fejlődése (gépesítés) • A gépek megjelenése főleg a nagybirtokokra jellemző • Ny-Eu: az iparosodás visszahat a mezőg-ra is • Mo-on ez a folyamat lassú, a technikai színvonal a korszakban alacsony marad: – faeke-vaseke eszközváltás, gőzeke alig – vetőgép csupán néhány nagybirtokon – a cséplés (1900-ra döntően gépesített lesz)

15

16 A mezőgazdasági termelés átalakulásának eredményei: • Jelentősen nőtt az előállított termékek mennyisége – búza: 2,5; kukorica: 2; árpa, zab, rozs kb. 50%-kal • Nőtt a termőterület (főleg a szántóföld) • Növekednek a termésátlagok is – jobb vetőmagvak, növénynemesítés – talajerő-pótlás, trágyázás • Nőtt az ágazat jövedelmezősége

17 • Átalakul a vetésterület struktúrája (kenyérgabona: búza) • Legfőbb kiviteli cikk: búza (monokultúra) • Megjelennek új növények: – takarmánynövények (kukorica, répafélék) – Burgonya – ipari növények (cukorrépa, repce, kender, dohány) – Csökken az ágazat kiszolgáltatottsága az időjárással szemben. • Σ: modernebb technikák – több betakarított növény, a növekvő lakosságszám élelmezése és az export is lehetővé válik.

18 Az állattenyésztés fejlődése • Állattenyésztés: a mezőg.-ból származó nemzeti jövedelem 40%-át az állattartás adja! • Az állatállomány összetétele: fele szarvasmarha, negyede ló, hetede sertés, kisebb jószágok • Átalakul az állatállomány szerkezete: szarvasmarha, sertés mennyisége nő, a lovak száma stagnál, a juhoké csökken (főleg az uradalmakon) • A lábasjószágok döntő része a paraszti gazdaságokban koncentrálódott.

19 A fejlődés tendenciái: • Elterjed az istállózó állattenyésztés – modern tejgazdaságok az uradalmakon – modernebb szarvasmarha fajták (1880: szarvasmarha-állomány 80%-a magyar szürke marha, 1910-re arányuk 30% alá csökken) – Talajerő-pótlás: trágyázás • Állami segítség: – nemesített állatok behozatala – állategészségügy: állatorvosi hálózat • Az ágazat fejlettsége eltérő a különböző országrészek között (Sopron, Vas megye)

20

21 Összefoglalva: • A magyar mezőgazdaság növekedése vontatott, de továbbra is a legmeghatározóbb ága marad a nemzetgazdaságnak – mind a foglakoztatási szerkezetet – mind a nemzeti jövedelem előállítása szempontjából

22 A magyarországi gyáripar kialakulása és fejlődése a dualizmus időszakában

23 Az ipari forradalom mo.-i sajátosságai: • 100-150 éves késés • eltolódások az ágazati struktúrában • aránytalan iparszerkezet • kisipar szerepe és aránya • külföldi tőke befolyása jelentős Mindez kihat: • a társadalom szerkezetváltozása • foglalkoztatási szerkezet • iparszerkezet

24 A feudalizmus iparának jellemzői: • A gyáripar kialakulásának feltételei: a 19. sz. második felében – Ipar szó (nyelvújítás) • A korábbi ipar: feudális jellegű, kiváltságos, céhes ipar – műhely és háztartás nem különül el, érdekvédelmi szervezetek, de erősen korlátozó a szerepük (árak, módszerek, alapanyagok, mennyiség) • A céheket csak 1872-ben számolják fel (1884: Ipartestületek) • Ezután: szabad magánvállalkozás és munkaerő-áramlás • A kisipar elmaradott háziiparként konzerválódik • Nincs vámvédelem: kiszolgáltatottság • 1867 előtt: 1-2 textilipari, élelmiszeripari gép • 1848: összesen 9 gőzgép a magyar iparban

25 A gépi nagyipar kibontakozása 1867 után • Főszerepet kap a külföldi tőke • Alacsony a belső felhalmozás • Más ágazatokban felhalmozott tőke ritka (gabonakereskedelem) • A gépi-nagyipari fejlődés első ágazatai: – a vasútépítésekhez kapcsolódó vasipar, szénbányászat – az 1860-as évektől a malomipar

26 A vas- és fémipar fejlődése • Fő ösztönző: a vasútépítések • 1852: Rimamurányi Vasmű – (1865-re 1 millió mázsa nyersvas) • Technológiai fejlődés: – a vasöntésben: (fatüzelés →szén, koksz) – az acélgyártásban: keverés, befúvás, hengerlés (Martin- és Bessemer-féle eljárás)

27 A nehézipar más ágazatai • Gépgyártás, járműipar (közlekedési eszközök gyártása) – Ganz-művek (1844) (kéregöntés, vasúti kerekek) • Mezőgazdasági gépgyártás – (ekék, kéziszerszámok, cséplőgépek) – Röck, Vidacs, Schlick, Kühne, Hoffherr & Scrantz

28 A Győri Magyar Waggon és Gépgyár

29 A Láng Gépgyár

30

31 Az élelmiszeripar ágazatainak fejlődése A malomipar: • Az első gőzmalom még a reformkorban: 1839: Pesti Hengermalom Rt (Gr. Sz. I.) • 1867-ig Pesten már 14 nagy gőzmalom működik • Pest-Buda, ill. az alföldi gabonatermő központok: malomipari Rt.-k (Pannónia, Concordia) • Malomalapítások főleg a kiegyezés után

32 A malomipar fejlődésének összetevői: • részvényügy fejlődése • közlekedés fejlődése • értékesítési feltételek javulása • az ágazat termelési vertikuma a mo-i alapanyagokra épít: nagy mennyiségű és jó minőségű búza • a liszt elhelyezése: Monarchia felvevőpiaca, Ny-Eu • gőzgépek elterjedése (hengerszék, Mechwart András) • a beépített gőzgépek 60%-a az ágazatban koncentrálódott • 1880: a mo.-i búza 57%-át gőzmalmok őrölték

33 Az élelmiszeripar más ágazatai: • Cukoripar: 1880-as évektől (hazai nyersanyag, termelők megszervezése) • Szeszipar (korábban földesúri kiváltság, főleg az uradalmakon) • Söripar (Dreher Antal – Kőbányán, Haggenmacher)

34

35 Az 1873-as válság • 1873: visszaesés, de nem túltermelés! • pénzügyi és hitelezési válság: leállnak a vasútépítések (csökken a kereslet, eladhatatlan készletek halmozódnak föl) • A vasipart érintett leginkább • Új fellendülés, legdinamikusabb fejlődés az 1880-as évektől • Oka: állami ipartámogatás és ipari forradalom

36 Az állami ipartámogató törvények: • Cél: a hiányzó „előfeltételek” megteremtése • Önálló vámvédelem hiányának kiküszöbölése • Külföldi tőkebeáramlásának növelése • Az iparfejlődés ösztönzése

37 Az ipartámogató törvények: • 1881: 15 év adómentesség (legújabb technikát alkalmazó, Mo-on addig nem gyártott terméket előállító vállalatoknak) – 236 új gyár épül, 187-et felújítanak • 1890: szélesedő kedvezmények (kamatmentes kölcsönök, állami szubvenciók) • 1899: szubvenciók kiterjesztése (textilipar, vegyipar, gépipar) • 1907: minden eddig Mo-on nem gyártott termék kedvezményeket kaphat (Az adómentességet újabb 15 évre lehet meghosszabbítani.)

38 Ipari és bányászati tevékenység a történelmi Magyarország területén az 1860-as években

39 Ipari és bányászati tevékenység a történelmi Magyarország területén az 1890-es években

40 Az ipartámogató törvények hatásai: • Közvetett hatás: nem állami alapítás, csupán kedvezmények! • Kedvező a külföldi tőkére és a hazai felhalmozásokra is • A külföldi tőkebeáramlás hatására koncentrációs folyamatok kezdődnek az ipar egyes ágazataiban. • Néhány jelentős vállalkozás kezén az ágazati termelés döntő része – bányászat →Salgótarjáni Kőszénbánya Rt, Magyar Általános Kőszénbánya Rt, Észak-Magyarországi Egyesített Kőszénbánya Rt. – vasipar: →Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű (osztrák tőkés csoportok) alaptőke-emelés 10 mill. Ft-ra, vertikális üzemszervezet, 16.000 alkalmazott)

41 A fejlődés új tendenciái a 19. sz. végén • Jelentős fejlődés az 1890-es évekre a vasúti járműiparban: – Mozdonygyártás a MÁV Gépgyárban: 1873: első mozdony, 1893-ig 500 db, majd 1893-1896 között újabb 500 db! – 1900-as Párizsi Világkiállítás Grand Prix – Ganz gépgyár • Hajógyártás: Danubius, ill. Óbudai Hajógyár • A vas- és fémipar sikertörténete: – Weiss Manfréd Művek (1884-ben konzervgyárként alapították)

42 A MÁVAG mozdonya

43 Az Óbudai Hajógyár

44 Weiss Manfréd és családja

45

46 A magyar iparfejlődés néhány problémája: • A szakképzett munkaerő kérdése • Az iparban dolgozók számának gyarapodása • Az ágazati szerkezet problémája (aránytalanságok) • Erős koncentráltság • Kisipar szerepe

47 Az ipari forr. újabb hulláma a századfordulón • A 19. sz végén, 20. sz elején új ágazatok fejlődése bontakozott ki • villamossági, elektrotechnikai ipar – fontos magyar találmányok! – transzformátor: Bláthy-Zipernowsky-Déri – árammérő: Bláthy – villanymozdony: Kandó Kálmán – kripton védőgázos izzólámpa: Bródy Imre • Fontos vállalatok: Egyesült Izzólámpa Rt. ill. Ganz Villamossági Gyár (áramtelepek)

48 Déri Miksa-Bláthy Ottó-Zipernowski Károly

49 Ganz-féle transzformátor

50 Ganz-féle egyenáramú dinamó

51 Kandó-féle villamos mozdony

52 • robbanómotor-technológia: Csonka János, Bánki Donát (porlasztó) • 20. sz. eleje: vegyipar, műtrágya gyártás, olajfinomítás (kőolajlelőhelyek feltárása) • technológiai megújulás az élelmezési iparban (modernebb, hatékonyabb gőzgépek) • a magyar gazdaság erősödése az ipari részvénytőke megoszlásában is megmutatkozik

53

54 Bánki Donát és Csonka János porlasztója (1892), illetve Csonka János autója 1904-ből

55 A magyar ipar fejlettségi szintje: • A magyar ipar fejlettsége bizonyos területeken eléri az európai színvonalat • Ilyen: – a gépgyártás – mezőgazdasági gépek – közlekedési eszközök – a villamossági ipar – a malomipar. • Általánosan elterjed a gőzgép alkalmazása. • Mo. átveszi a technika legújabb vívmányait, maga is hozzájárul fontos találmányokkal az ipari forradalomhoz.

56 • A folyamatok során Mo. gazdasága gyökeresen átalakul. • Elterjed a gépi nagyipar, az ipar termelése dinamikusan nő, a nemzetgazdaság jövedelméhez mindinkább hozzájárul. • 1860 és 1900 között az ipari növekedés 6,2% évente! (igen gyenge alapokról indul a fejlődés). • Az ország agrár jellege a későbbiekben is megmarad

57 A trianoni békeszerződés Az I. világháború és következményei

58 Magyar honvédek rohama a keleti fronton

59 Az Osztrák-Magyar Monarchia és az első világháború kitörése • 1914. jún. 28-án Szarajevó – egy szerb nacionalista merénylő (Gavrilo Princip) megöli Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét • Ekkor még Európában kevesen gondolták, hogy egy világháború veszi ezzel kezdetét. • Az OMM ultimátumot intézett a szerbekhez, akik nem teljesítették azt, így a Monarchia hadat üzent Szerbiának • A Monarchia vezérkara a háború mellett érvelt, míg Tisza István magyar min. elnök ellenezte a háborút, mert nem látta elég erősnek a birodalom hadseregét.

60 • A háborús feszültség régóta áthatotta a nemzetközi politikát és a magyar belpolitikai életet is: a háború elkerülhetetlennek tűnt. • Már a századfordulón megindult a szövetségi rendszerek kialakítása (gyarmatosítás, területi felosztás) • A nagyhatalmak már évek óta kialakították szövetségesi rendszereiket: Antant és Központi Hatalmak (Balkáni Szövetség) • Török Birodalom hanyatlása új, expanzív nemzetállamok (Szerbia, Bulgária) • Monarchia érdekérvényesítése: Bosznia-Hercegovina okkupációja, majd annektálása 1908-ban

61 Háborús készülődés • Véderőreform (Tisza István) 1912 • Háború esetére szóló kivételes törvények (rendkívüli hatósági intézkedések, szabadságjogok korlátozása, statárium, ellenzéki pártok korlátozása) • A háború felszínre hozta a birodalmon belüli nemzeti törekvések fölerősödését • A nemzetiségi mozgalmak terjedését • A Történelmi Magyarország és a Monarchia felbomlásának veszélyét

62 Kezdetben minden romantikusnak tűnt…

63 A világméretű háború kitörése • 1914. nyarán megtörténnek a kölcsönös hadüzenetváltások (német-orosz, német-francia, Monarchia-Oroszo., Fro., Anglia) • Háborús terv: német villámháború Ny-on, K-en a német győzelemig az oroszok ellen és D-en a szerbek ellen a Monarchia védekezik. • De a haditerv eleve elhibázott: Ny-on állóháború alakul ki, K-en gyors orosz mozgósítás, támadás: betörnek Galíciába, 1915. tavaszán elesik Przemysl. • A szerbek is ellenállnak, a Monarchia Délen is védekezésre szorul. • Az erőviszonyok ekkor még kiegyenlítettek.

64 Fordulatok a háború menetében: • Mindkét fél megpróbál új szövetségeseket bevonni ígéretekkel, így új hadszínterek nyílnak • 1914: Törökország a központi hatalmak oldalán • 1915: Olaszország végül az antant oldalán (Albánia, Dél- Tirol) • 1915: Bulgária (szerbek ellen, déli front) • 1916. aug.: Románia (Erdély, Partium, Tiszántúl) • 1917. okt.: Oroszországban bolsevik forradalom tör ki: a németekkel előnytelen békét kötnek Lenin irányításával (Breszt-Litovszk) • 1917: belép az Egyesült Államok is a háborúba: óriási gazdasági, katonai fölény az antant oldalán

65 Az Osztrák-Magyar Monarchia az első világháborúban • Az elhúzódó, többfrontos háború felszínre hozza a birodalom gazdasági, katonai fejletlenségét • A keleti frontot csak a németek segítségével tudják tartani • 1915-től az olasz fronton súlyos harcok: Doberdói- fennsík, Isonzó • 1916-ban a románokat a németekkel kényszerítik térdre (Bukarest elfoglalása) • A hátország gazdasági, társadalmi feszültségei egyre növekedtek

66 Magyarország helyzete az első világháborúban • A háborús lelkesedés eleinte egyfajta hadikonjunktúrával párosult: • a hadsereg beszállítói, a nagykereskedők, a nagyvállalatok állami, katonai megrendeléseket teljesítenek • De a háború az állami beavatkozás növekedésével, a magángazdaság korlátozásával is járt (hadiszolgáltatások) • A háború kitörésekor bezárják a pesti tőzsdét • A növekvő háborús kiadások céljára hadikölcsönöket bocsátanak ki (külföldi hitelek megszűnnek) [az Antantnak ilyen problémája nincs: USA]

67 A hátország gazdasági problémái: • Az általános katonai mozgósítás során Magyarország területéről 3,4 millió embert soroztak be • Ezzel a munkaképes férfi lakosság jelentős része (18-53 év között) kiesett a termelésből • Munkaerőhiány – nők munkába állítása • Csökken a termelékenység mind az iparban, mind a mezőgazdaságban (a megtermelt kenyérgabona mennyisége 1916-ra 2/3-ára, 1918-ra 1/2-ére zuhant) • Háborús célok előtérbe helyezése – lakosság számára 1915-től jegyrendszert vezetnek be a legfontosabb élelmiszerekből (folyamatosan csökkennek a fejadagok)

68 • Rendszeressé váltak a rekvirálások, a szabott áras kényszer-beszolgáltatások • Az iparban a termelést teljes egészében a háborús céloknak rendelték alá – katonai ellenőrzés (kb. 900 nagyüzemben, 450 ezer munkás) • Központi termelésszabályozás: állami készletgazdálkodás, kényszertermelés • A háborúval együtt járt az infláció növekedése (fedezetlen bankjegykibocsátás, csökkenő reálkeresetek, romló életfeltételek) • Társadalmi feszültségek: terjed a szegénység, a társadalmi rétegek közti különbség (sztrájkok, tüntetések) • Politikai feszültségek (földkérdés, választójog)

69 A Monarchia veresége, fegyverletétel, összeomlás • A központi hatalmakat a gazdasági összeomlás veszélye fenyegette már 1917-ben • 1916-ban meghalt Ferenc József, utóda IV. Károly már nem tudta a birodalom egységét megőrizni – békekísérletei kudarcba fulladtak • 1918-ra az Antant nagyhatalmai úgy döntöttek, hogy nincs szükség a Monarchia további létére, az új nemzetállamokat támogatják törekvéseikben • 1918. nov. 3-án az olasz fronton a Monarchia katonai vezetői aláírták a fegyverszünetet és a fegyverletételt • Megkezdődött a birodalom szétesése

70 A világháború politikai és gazdasági következményei • Korábban ismeretlen méretű ember- és anyagi veszteségek • A háborút követő újjáépítés nagyon lassú • A győztesek békediktátuma, területi változások (az etnikai elveket figyelmen kívül hagyva) új háborút rejtett magában • Az USA elnökének javaslatát (Wilson-féle pontok) figyelmen kívül hagyják • A Monarchia veszteségi: 9 millió mozgósított ember, ebből: 1,1 mill. halott, 3,6 mill. sebesült, 2 mill. hadifogságba esett!

71 Az „őszirózsás” forradalom • Tisza István gróf kormánya és a konzervatív parlamenti többség nem vett tudomást a társadalom egyre mélyülő feszültségeiről (Tisza 1917-ben lemondott, de a háttérben maradt) • A radikális polgári demokratikus erők: földreform, választójog kiszélesítése • 1918. okt. 17-én Tisza István a parlamentben elismerte a háború elvesztését • Október végén Károlyi Mihály vezetésével megalakították a Nemzeti Tanácsot • 1918. okt. 31-én győz a forradalom (radikális, polgári erők győzelme) • Tisza Istvánt ismeretlen katonák megölik • Káosz, felbomlás …

72 • IV. Károly 1918. nov. 13-án lemond a magyar trónról • 1918. nov. 16-án Magyarországon kikiáltották a köztársaságot • A kül- és belpolitikai helyzet azonban katasztrofális: – Az Antant és szövetségesei megkezdik a történelmi Magyarország megszállását (románok, szerbek, franciák, csehszlovákok) • A kormány helyzete instabil: infláció, gazdasági összeomlás, fedezetlen bankjegykibocsátás, frontról hazatérő katonák helyzete, földosztás kérdése • Megerősödik a Károlyi-kormány szélsőséges baloldali ellenzéke, amit a külpolitika tovább ront • 1919. márc. 20. Vix-jegyzék: újabb területi követelések: összeomlás, szélsőbaloldali hatalomátvétel

73 A Tanácsköztársaság • 1919. márc. 21. A nagyvárosokban vörös zászlók jelennek meg a középületeken: a kommunisták átvették a hatalmat a Károlyi-kormánytól • A politikai, gazdasági káoszból szeretnének kiutat találni – Szovjet-Oroszország példája • Proletárdiktatúrát vezetnek be: szakítanak Mo. minden korábbi történelmi, gazdálkodási hagyományával • Meghirdették az államélet, a gazdaság, a társadalom gyors, radikális átalakítását • A vezetés: Forradalmi Kormányzótanács – teljhatalmú végrehajtó szerv, miniszteri feladatokra: népbiztosok

74 • A vezető: Kun Béla, külügyi népbiztos (közvetlen kapcsolatban áll Leninnel) [a Tanácsköztársaság vezetőinek jelentős része zsidó származású] • Önkormányzatok helyett: tanácsok (radikális hivatalnoki és elitcsere) • Belső védelem: Vörös Őrség (korábbi belügyi alakulatok helyett) – soraiban vérengző, terrorisztikus elitalakulatok (megfélemlítés, ellenszegülők likvidálása) [Lenin-fiúk, Cserny József vezetésével kb. 200 fő]

75 SZAMUELY TIBOR 1919 ÁPRILIS 23. 1. SZ. PARANCS "A Forradalmi Kormányzótanács megbízott azzal, hogy úgy a fronton, mint a front mögött a rendet és a fegyelmet biztosítsam. Feladatom megvalósítására rendelkezésemre áll minden eszköz, és én élni is fogok ezekkel az eszközökkel.(…)A proletariátus osztály ellenségeihez, a burzsoáziához nem fordulok semmiféle kéréssel, csak azt szeretném, ha ezeket a szavakat vésné emlékezetébe: aki a proletariátus hatalma ellen emeli fel a kezét, aki nyílt vagy rejtett úton ellenforradalmat szít vagy elősegít, illetve elhallgat, aki a Forradalmi Kormányzótanács és a Hadsereg Főparancsnokság minden rendelkezését végre nem hajtja, az a saját halálos ítéletét írja alá.Az ítélet végrehajtása a mi feladatunk. Szolnok, 1919. április 23. Szamuely Tibor a keleti hadsereg rögtönítélő törvényszékének elnöke."halálos ítéletét

76 • Gazdaság radikális átalakítása: szocializálás, államosítás, a magántulajdon fölszámolása (1919. márc. 26.: minden 20 főnél több alkalmazottal rendelkező vállalat államosítása) • Bankok, pénzintézetek, lakóházak, bányák, ipari üzemek kerülnek állami tulajdonba. Kivétel: a kereskedelem, de ott is maximálják az árakat • Szociális intézkedések: a munkásság pillanatnyi életkörülményein javítani (reálbér-emelés) • A Tanácsköztársaság társadalmi bázisa: ipari munkásság, bányászok

77 • De a gazdaság romokban, külpolitikailag elszigetelve (az Antant nem ismeri el a bolsevikokat, Szovjet-Oroszország nem tud segíteni) • Antant 1919. ápr-máj. során támadást indít: • románok megszállják a Tiszántúlt, csehszlovákok Miskolcig nyomulnak előre, szerbek-franciák Makó, Hódmezővásárhelyig • Önvédelem: Vörös Hadsereg megszervezése (Böhm Vilmos) 1919. május: ellentámadás, sikerek: Felvidék • A Békekonferencia ultimátuma: a visszafoglalt Felvidékért cserébe a Tiszántúl átadása – Kun Béla elfogadja • A románok nem vonulnak ki, de ez megroppantja a Tanácsköztársaság társadalmi bázisát: ellenforradalmi szervezkedés fölerősödik

78 • Összeomlás: 1919. júl. 20.: támadás a románok ellen – kudarc: a románok elfoglalják Szolnokot – nyitva az út Budapestig. A románok bevonulnak a fővárosba – dúlnak, fosztogatnak, rabolnak. • A Tanácsköztársaság vezetői elhagyják az országot • A válságos helyzetben a szociáldemokraták visszaállították a köztársaságot, de soha nem látott nehéz helyzetbe került az ország: • Vesztes, háború, súlyos békefeltételek, idegen megszállás, román fosztogatás, hiányzó közhatalom

79 A háború és a forradalmak következményei • Az I. vh. előtt: felemelkedés, konjunktúra • Átalakuló társadalom és gazdaság • Az Osztrák-Magyar Monarchia fejlettsége és a háború • A háború elvesztése és a birodalom szétesése (elhúzódó háború) • Antant és szövetségeseinek támadása • Mo.: 1918-19: forradalom, Tanácsköztársaság, román megszállás • Ellenforradalom – Horthy Miklós kormányzó 1920. márc. 1. (George Clerk) • Államforma: királyság • Konszolidáció 1920 után (keresztény, nemzeti irány)

80  1919. máj. 1. a román csapatok által szorongatott Vörös Hadsereg kiürítette a várost.  Másnap katonatisztekből, vagyonos polgárokból és értelmiségiekből szerveződött Fehér Gárda vette át a hatalmat.  Az előrenyomuló románok egyelőre megálltak a Tisza vonalánál és nem vonultak be Szolnokra.  A Vörös Hadsereg máj. 3-án tüzérséggel és páncélvonattal megerősítve visszafoglalta a várost.  A szerencsésebbek a Tiszántúlra menekültek és román fogságba kerültek, az elfogottak közül néhányat a vörösök a helyszínen agyonlőttek, míg a többieket forradalmi törvényszék elé állították.  Szamuely, a rögtönítélő bíróság elnöke kevés kivétellel valamennyiüket halálra ítélte.  Különösen szomorú Mellinger Edének, a Felsőkereskedelmi Iskola tanulójának esete. A bátor fiú állítólag apját kereste az elfogottak között és megsértette az "érzékeny lelkű" Szamuelyt, mire a 16 éves diákot is halálra ítélte, jóllehet a fehérlázadásban ő sem vett részt. Édesanyja, özvegy Mellinger Izidorné 1944-ben a deportálásoknak esett áldozatul.  A halálra ítélteket 1919. máj. 4-6 között a temető árkában a Vörös Hadsereg tengerész különítménye lőtte agyon. Az utcán és a csendőrlaktanyában ítélet nélkül megölt fehérekkel együtt 49 kivégzett nevét tudták utólagosan azonosítani. Pusztuló síremlékeik egy része a temetőben ma is megtalálható. Ezek szerint Dunapataj 64 áldozata után a vörösterror Szolnokon követelt legtöbb emberéletet.  http://www.szolarchiv.hu/id-182-majus.html http://www.szolarchiv.hu/id-182-majus.html

81 A trianoni békeszerződés • A békedelegáció: gr Apponyi Albert, Bethlen István, Teleki Pál (1920. január 6. Párizs) • Tagjai: a magyar szellemi élet, műveltség és tudományosság elismert képviselői • A békekonferencia 14 pontos tervezete (a háború alatt megkötött titkos szerződések értelmében) • Mo.-ra rendkívül kedvezőtlen feltételeket szabott

82 • Az amerikai és brit delegáció a meghirdetetteknél kedvezőbb, a nemzetiségi elveket is figyelembe vevő békét javasolt • A francia külpolitika és a környező államok telhetetlen követelései ezt nem engedték érvényesíteni (Az USA kivonult a béketárgyalásokról) • A földrajzi, gazdasági, nemzetiségi tényeket tartalmazó magyar válaszjegyzéket a francia diplomaták nem vették figyelembe • A 3 fő fejezetből és 14 részből álló béke-szerződést a magyar delegáció 1920. június 4-én írta alá a versailles-i Grand Trianon kastélyban

83 • Mo. területe 282 ezer km 2 -ről 93 ezer km 2 - re, vagyis 1/3-ára csökkent (korábbi 63 vármegyéből csupán 10 maradt érintetlen) • Lakosságszáma a korábbi 18,2 millióról 7,6 millióra, vagyis 43%-ára csökkent • Egy közepes méretű európai országból Mo. a térség kisállamai közé került • Területénél Románia területe több mint 3- szor, Csehszlovákia területe 1,5-szer lett nagyobb

84 Az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamainak részesedése a történelmi Magyarország területéből és lakosságábólOrszág Terület (km 2 ) Népesség (fő) Ebből magyar (%) Csehszlovákia 61 633 3 517 568 30,3 Románia 103 093 5 257 467 31,6 SHS királyság 20 551 1 509 295 30,3 Ausztria 4 020 291 618 8,9 Olaszország21 49 806 13,0 Lengyelország589 23 662 1,0 Összes veszteség 189 907 10 649 416 30,2 Trianoni Magyarország 92 963 7 615 117 88,3 Történelmi Magyarország 282 870 18 264 533 54,4

85 • A határok kijelölésénél nem vették figyelembe az etnikai elveket • 3,2 millió magyar nemzetiségű – legtöbb esetben egy tömbben élő – került idegen államokba (Erdély, Felvidék, Bácska, Bánát, Baranya) • Csupán Sopron környékén népszavazás • A békeszerződés nem biztosította a trianoni határokon kívül rekedt magyarok emberi- és politikai jogait • Mo. demográfiai viszonyai is megváltoztak: – Az ország etnikailag homogén lett (90% magyar) – Nőtt az ország népsűrűsége (64fő/km 2 -ről 86fő/km 2 - re) – Kb. 300 ezer magyar költözik be az új határok közé

86 • A békeszerződés szigorú katonai korlátozásokat is tartalmazott (max. 35 ezer fős, önkéntes hadsereg, páncélozott járművek, repülőgépek nélkül, dunai flottilla nélkül) • Magyarország 30 éven át jóvátételeket köteles fizetni (szén Jugoszláviának, vágóállat Jugoszlávia, Olaszország, Görögország) • A fizetés zálogául zárolták Magyarország minden állami vagyonát és összes bevételi forrását – s ezt a jóvátételekhez nemzetközi ellenőrzés alá helyezték

87 A békeszerződés fogadtatása • Magyarország a trianoni békeszerződést hatalmas igazságtalanságként élte meg • Hatalmas traumát jelentett Mo. népének és a határon kívül rekedt magyarok számára is • Szinte valamennyi társadalmi réteg tiltakozását fejezte ki a diktátummal szemben • A szerződés aláírásakor tömegtüntetéseket szerveztek, az üzletek és az iskolák zárva maradtak • Az etnikai elvek figyelmen kívül hagyása, és a népszavazás alkalmazásának hiánya a nemzetiségi konfliktusok továbbélését, Mo. és a környező államok hosszú távú konfliktusát rejtette magában

88 A trianoni békeszerződés közvetlen gazdasági következményei • Teljesen új feltételrendszert hozott létre a magyar gazdaság számára • Mo. egyik pillanatról a másikra kikerült a háború után igen kedvezőtlen világpiaci tendenciák közé • Megszűnt a Monarchia egységes vámterülete, közös valutája, hatalmas felvevőpiaca • Új nemzetállamok bizalmatlanul, ellenségesen viselkedtek a trianoni Mo-gal • Radikálisan megváltozott a gazdasági térszerkezet – jelentős kihívásokat okozva a magyar gazdaság számára

89 • Mo. hirtelen önálló külkereskedelemre utalt országgá vált, de ehhez nem volt sem önálló valutája, sem vámvédelme • Mindez igen kedvezőtlen világpiaci helyzetben történt: – Az eu-i nagyhatalmak (még a győztesek is) a háború alatt gazdaságilag tönkrementek, eladósodtak – Világpiaci krízis (Oroszország és a bolsevik forradalom) – Ny-Eu piacain recesszió lett úrrá (hatalmas emberveszteségek, piacok összezsugorodása, béketermelésre való áttérés) • Az USA-ból olcsó mezőgazdasági termékek áramlanak be a nyugati piacokra (ez rontja a magyar gazdaság esélyeit) • Az eu-i országok sorra protekcionista védővámokat vezettek be (Fro. 1921.) • Mo. 1925-ig vámemeléseket, protekcionista védővám- politikát nem folytathatott • A környező országok autarchiás politikája (Kisantant) • Az új határok gyakran vágtak ketté korábban jól működő gazdasági egységeket (Partium, Felvidék)

90 A trianoni békeszerződés hatása a magyar nemzetgazdaság ágazataira • Trianon valamennyi nemzetgazdasági ágat érintette • Az ország iparosodottabb képet mutatott (a korábbi népesség 43%-a, de pl. az ipari termelésnek 51,2%, a gyári munkásságnak 57%-a maradt az új határok között) • A gyárak, üzemek kb. 50%-a, az ipari termelés 55%-a maradt a trianoni (1/3-ára csökkent) területen

91 • Mo. iparának nyersanyagbázisa szinte teljesen elvesztek: • sóbánya (Máramaros), arany, ezüst, réz (Nagybánya, Selmec-, Körmöcbánya), kőolaj (Erdély), vasérc, szén jelentős része (Felvidék) • Mo. nyersanyagokban szegény, behozatalra utalt ország lett. • Lecsökkent az ipari termelés is a háború, a forradalmak és Trianon miatt: 1913-hoz képest 1920-ban 40%-os csupán az ipar termelése

92 • Vaskohászat: a kapacitás 31%-a mellett a vasérclelőhelyeknek csupán 11%-a maradt az új határok között • Hasonló helyzetben a vasúti járműipar: szinte teljes egészében az új területen marad, de a vasúthálózatnak csak 38%-a • Az ipari ágazatok közül a feldolgozóipar, a malomipar került a legnehezebb helyzetbe: • A korábbi ország-területhez kialakított ágazat 65 mill. mázsás őrlési kapacitása kihasználatlan maradt (legjobb évben is csak 20-28 mill. mázsa búza termett az új területen)

93 • A mezőgazdaság szintén súlyos megrázkódtatásokon megy át: • a háború miatt a termelés dezorganizálódott, munkaerő-hiány lépett föl, csökkent a megtermelt termékek mennyisége • megszűntek a jó értékesítési lehetőségek • megváltozik a művelési ágak szerkezete (ez látszólag kedvező!) – nő a szántóterületek aránya (60% fölé), bár fontos termőterületeket csatoltak el (Bácska, Csallóköz) • de csökken a rét, a legelő (állattenyésztésre nézve kedvezőtlen), ill. az erdő aránya 16%-ra • módosulás következik be a birtokszerkezetben is: a nagybirtokok aránya növekszik az új területen

94 • A magyar gazdaság finanszírozási problémái is megsokasodtak: • A háború után a külföldi tőke elapadt, a korábbi hitelezők maguk is adós országgá váltak (Ausztria) • A magyar gazdaság romokban, felgyorsult az infláció • Nehéz az új körülményekhez való alkalmazkodás • A béketermelésre való átállás, válságos külgazdasági helyzet • A lakosság számára továbbra is ellátási gondok • A legfontosabb feladat: a Horthy-rendszer gazdasági stabilizációja (külföldi hitelek, export kérdése)

95 Magyarország helyzete a második világháború után

96 A háború és annak elvesztése I. • Előzmények: • Magyarország és a Trianoni békeszerződés hatásai • A Horthy-rendszer és revíziós politika • Az 1929-1933-as gazdasági válság hatása, következményei • Az 1930-as évek nemzetközi politikája – Fasiszta rendszerek Európában: Olaszország, Németország

97 Vitéz Nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója

98 MegnevezésMennyiségi egység Az első világháborúAz első világháború előtti százalékában megmaradt előttután Területkm 2 282.87092.60732,7 Népességfő18.264.5 33 7.599.24 6 41,6 Népsűrűségkm 2 /fő64,682,1- Szántóterületezer kat. h222.30495.58343,0 Erdőezer kat. h12.6421.84314,5 Őstermelőkfő11.399.1 22 4.207.31 9 36,9 Só termelésmillió q2,50,0 Vasércmillió q10,02,020,0 Feketeszénmillió q10,978,072,8 Ipartelepek számadb4.2412.07548,9 Vasutak hosszakm19.7238.36442,4 Közutak hosszakm43.62917.33039,7

99 Hitler és Horthy találkozója

100 A világháború és Magyarország II. • A revíziós politika „sikerei” – Felvidék (1938. nov. 2.), Kárpátalja (1939. márc.), Észak-Erdély (1940. aug.) és a Délvidék (1941. ápr.) • A revízió ára: a hitleri Németország háborús igényei (1941. ápr. Teleki Pál öngyilkossága) • A háborúba lépés körülményei – Kassa bombázása • Német háborús sikerek 1939-41. (nyugati front, keleti front) • 1941. június: támadás a Szovjetunió ellen (A szovjeteket meglepetésként éri a támadás: Molotov-Ribbentrop paktum 1938.) • Moszkva előtt elakad a németek támadása 1941. dec. • Az USA belép a háborúba (Atlanti Charta 1941.) • 1942-43 fordulója: Sztálingrád

101 Magyarország területének és népességének változása 1938-1941 között MegnevezésTerület (km 2 )Népesség (fő) Trianoni Magyarország93.0737.606.971 Felvidék, 1938. nov. 2.11.927869.299 Kárpátalja, 1939. márc.12.061469.866 Észak-Erdély, 1940. aug.43.1042.185.546 Délvidék, 1941. ápr.11.475935.405 Magyarország 1941. vége171.64012.067.087

102 A Felvidék „visszaszerzése” - Horthy bevonulása Kassára

103 A háború és gazdasági hatásai • Mo. a két háború között megőrizte korábbi fejlettségi szintjét • Megmaradnak a korábbról örökölt gazdaságszerkezeti problémák – Agrár-ipari ország (foglalkoztatási szerkezet, mezőgazdasági népesség aránya, iparszerkezeti problémák) • 1938-tól „győri program” - háborús konjunktúra • 1943-44-ben eléri teljesítőképességének felső határát a magyar nemzetgazd. (megszűnő munka-nélküliség) • Problémák: jegyrendszer, apadó nyersanyagkészletek, erősödő eladósodás és infláció

104 Képek a háborúból: „Bevagonírozás” Kerékpáros zászlóalj a keleti fronton

105 Fordulat a háború menetében 1943-44 • A 2. m. hadsereg pusztulása a Donnál (1943. január 12-13.) • Kiugrási tervek • Mo. német megszállása (1944. március 19.) • KÖVETKEZMÉNYEK: • Mo-i zsidóság deportálása • Szálasi-féle nyilas terror • Mo. gazdasági kifosztása (Koronázási ékszerek, MNB, gyárak, nyersanyagok, élőállat, stb.) • A normandiai partraszállás (1944. jún. 6.) • A „kiugrási kísérlet” és kudarca (1944. október 15-16.) • A szovjet csapatok elérik Magyarország dél-keleti határát (1944. ősze)

106 A keleti front 1943-ban

107 A Don folyó térsége 1943. január

108 A második magyar hadsereg pusztulása a Donnál 1943. január 12-13.

109 A háború borzalmai Zsidóüldözés Magyarországon 1944

110 Nyilaskeresztes mozgalom - Szálasi

111 Magyarország 1944 végén

112 A szovjet csapatok hadműveletei • 1944 végére: Tiszántúl, Duna-Tisza köze • 1944. dec.: Pest és Buda ostroma (1945. január, ill. február közepére szabadul fel) • Utolsó német ellenállás: Bakony-térsége • Németek kiűzése: 1945. április 4. (szovjet tájékoztatói iroda szerint) – Kisebb harcok: ápr. közepéig • „Felszabadítás”, vagy „megszállás”? – Törvénytelenségek: „néphadsereg”-jelleg, fegyveres hatalmi túlsúly, beszállásolás, drasztikus beavatkozás a legyőzött ország ügyeibe – Magyarországot a németek utolsó, legyőzött csatlósának tekintik a szövetségesek

113 Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulása • A szovjet hadműveletek kiűzik az ország területéről a német megszállókat és a Szálasi-féle nyilasokat • Az összeomlás elsöpörte a Horthy-rendszer államgépezetét, adminisztrációját • A politikai-gazdasági elit jelentős része elmenekült az országból (részben a szovjetektől tartva) • Mindez egyfajta hatalmi űrt idézett elő • Nincs törvényhozó- és végrehajtó hatalom (így nincs, aki kilépjen a háborúból, fegyverszünetet kössön, stb.) • A fokozatosan felszabaduló területeken megindul a politikai pártok újjászerveződése – FKGP, SZDP, PDP, NPP, MKP

114 Az FKGP vezetői

115 Az MKP vezetői

116 • 1944. dec. 2-án Szegeden megalakul a Nemzeti Függetlenségi Front (antifasiszta, demokratikus erőket tömöríti) • 1944. dec. 15-20 között a felszabadított településeken megtartják az ideiglenes nemzetgyűlési választásokat • 1944. dec. 21-én Debrecenben összeül az Ideiglenes Nemzetgyűlés • 1944. dec. 22-én megalakul az Ideiglenes Kormány (Dálnoki Miklós Béla vezetésével) • 1945. január 20-án Magyarország fegyverszünetet köt Moszkvában

117 Az Ideiglenes Nemzetgyűlés ülésezik Debrecenben

118 Magyarország aláírja a Moszkvai fegyverszünetet 1945. jan. 20-án

119 A moszkvai fegyverszünet rendelkezései: • Mo. kilép a háborúból és bekapcsolódik a németek ellen • Érvénytelenítik a revíziós határmódosításokat (1937-es határok visszaállítása) • Fasiszta pártok felszámolása • Háborús bűnösök felelősségre vonása • Jóvátételi kötelezettségek vállalása • SZEB működésének engedélyezése (Vorosilov)

120 Volt-e Magyarországnak esélye a függetlenségre 1945 után?! • Mo. vesztes ország… • A szovjet befolyás – szovjet érdekszféra (Jalta) • Európa „felosztása”?! • Megszállás, vagy felszabadítás?!

121 Magyarország háborús veszteségei • A háború befejezésének pillanatában Mo. politikai és gazdasági szempontból is rendkívül nehéz helyzetbe került • Háborús emberi- és anyagi veszteségek, jóvátételi kötelezettségek, külpolitikai elszigetelődés, stb. • Mo. az 5 legnagyobb károkat elszenvedett európai ország közé tartozott • Ekkora, vagy ennél nagyobb veszteségek Németországot, Lengyelországot, Jugoszláviát és a Szovjetuniót érték

122 Emberveszteségek: • Honvédség: kb. 300-310 ezer fő • Polgári lakosság: 80-100 ezer fő – Szolnok bombázása 1944. június 2 • Zsidóság veszteségei: 420-430 ezer fő • Magyarország második világháborús területén hadifogságba esett: 880-900 ezer fő – Ebből: angolszász: 280 ezer fő, szovjet: 600 ezer fő – Vissza nem térő hadifoglyok: 80 és 150 ezer fő • A háború alatti és azt követő népességmozgásban érintettek száma: 900 ezer fő – Ebből: a Kárpát-medencét nyugati irányba elhagyók: 210 ezer fő – Háború után kitelepített németek: 200 ezer fő – Szlovák-magyar lakosságcsere: 60-70 ezer fő – Az ismét elcsatolt területekről visszaköltözők: 300 ezer fő

123 A veszteségek/ ezer fő / A honvédség összes veszteségei:300-310 - ebből hősi halott:120-160 Háborús polgári áldozatok:80-100 A zsidóság veszteségei: Deportáltak összesen:490 Koncentrációs táborban elhunyt:310 Túlélő, de nem tér vissza Magyarországra:50 Munkaszolgálatos zsidó áldozatok:25 Hadifogoly zsidó áldozatok:25 Kamenec Podolskban elhunyt zsidók:15 Magyarország második világháborús területén fogságba esettek száma:880 Ebből: szovjet hadifogságba került: - ebből a fogságban elhunyt: 600 150 angolszász fogságba került: - ebből a fogságban elhunyt: 280 80 A háború ideje alatt és azt követően lezajlott népességmozgásokban érintettek száma:900 Ebből: a Kárpát medencét Nyugati irányban elhagyók:210 a háború után kitelepített németek száma:200 szlovák-magyar lakosságcsere után távozó szlovákok:60-70 a háború utáni határváltozások miatt betelepülő magyarok:300

124 A gazdasági élet veszteségei: • Főbb okok: németek és nyilasok fosztogatásai, szovjet hadműveletek, angolszász bombázások • Összes kár: 22 mrd Pengő (1938-as névértéken) – Ez az 1938-39-es nemzeti jövedelem 5-szöröse – Magyarország összes nemzeti vagyonának 40%-a – Közte az MNB teljes arany- és devizakészlete és a Szent Korona is • Főbb területek: – Ipar: gyárak 90%-a károsodik (55%-a súlyosan) – Mezőgazdaság: állatállomány, 1944 őszi munkák elmaradása – súlyos élelmezési problémákat vetít előre – Magánháztartások • Következmény: Magyarország nemzeti jövedelme 1944- 45-re a korábbi évek felére zuhan vissza

125 A gazdasági élet veszteségei: Megnevezés A háborús kár összege /millió P/ 1938-as értékben az összes kár %-ában az 1944. évi nemzeti vagyon %-ában 1. Mezőgazdaság3.68216,821,4 2. Bányászat, kohászat650,33,6 3. Gyáripar2.0429,354,2 4. Közlekedés3.68916,859,0 5. Lakóházak1.8548,418,0 6. Egyéb összesen10.61948,469,5 Kisipar7273,3 Kereskedelem1.3656,2 Hitelintézetek8303,8 Biztosítók1570,7 Magánháztartások5.24923,9 Kisüzemi épületek2131,0 Egészségügy1560,7 Kultúra, oktatás4081,9 Egyéb közvagyon1.5146,9 ÖSSZESEN (1-6)21.951100,040,2

126 A nemzeti jövedelem alakulása 1938 és 1947 között (millió P, 1938-as árfolyamon): Megnevezés:1938/391943/441945/461946/47 Mezőgazdaság1.7451.320755928 Bányászat1061875284 Gyáripar1.2421.580497720 Kézműipar598571359395 Kereskedelem463459185241 Lakáshasználat451475406414 Egyebek587621287355 Összes nemzeti jövedelem5.1925.2142.5413.137

127 A nemzetgazdaságot ért háborús károk megoszlása (%)

128 A magyarországi állatállomány pusztulása a második világháború alatt

129 A külkereskedelmi- és tőkekapcsolatok átalakulása • A háború után a korábbi nemzetközi kapcsolatok megszűnnek • Lecsökken a magyar külkereskedelem volumene is – 1944-ben a behozatal 803 millió, míg a kivitel 950 millió (1938-as névértékű) Pengőt tett ki – 1945-ben az export és az import együtt 3,7 millió P-re zuhant vissza • Magyarországnak 280 millió USD, behajthatatlan követelése halmozódott fel a német-magyar külkereskedelemben a háború alatt! • A háború után nagy a belső államadósság, de a korábbi tőkekapcsolatok nem állnak helyre • A magyarországi német vagyon a Szovjetunió tulajdonába került át (szovjet-magyar vegyesvállalatok)

130 Magyarország háborús jóvátételi kötelezettségei • A magyar államot a moszkvai fegyverszünet értelmében háborús jóvátételi kötelezettségek terhelték • Ennek mértéke: 6 éven át, 300 millió USD – Megoszlása: Szovjetunió, Jugoszlávia, Csehszlovákia • A jóvátételeknél az 1938-as világpiaci árakat vették figyelembe (10-15%-os növekedés) – Áruszállítás formájában teljesítették – A jóvátétel az 1946-47-es költségvetési évben az állami kiadások 17%-át emésztette fel – A jóvátételek fizetése az 1950-es évekre húzódott • Egyéb terhek: – SZEB missziójának ellátása, szovjet katonaság élelmezése • Segélyek: – JOINT, UNRRA, Truman-mozdonyok

131 A jóvátételi kötelezettségek aláírása

132 Magyarország háborús jóvátételi kötelezettségeinek megoszlása

133 Az 1945 utáni antifasiszta megtorlás, a háborús bűnösök felkutatása és megbüntetése: Szálasiék kivégzése a Markó utcában

134 Az 1945-ös földreform

135 A földreform legfontosabb céljai: • Felszámolni a feudális eredetű nagybirtokrendszert • Megszűntetni a birtokrendszer aránytalanságait • A nincstelen agrárnépesség földhöz juttatásával a demokratikus átalakulásoknak társadalmi bázist teremteni • Az elhagyott nagybirtokok felosztásával, megműveltetésével a lakosság élelmezését javítani

136 A földreform előzményei: • Az agrártársadalom, a szegényparasztság földhöz juttatása 1945-ig nem megoldott • A feudális eredetű nagybirtokrendszer átalakítására csak a háború után nyílt mód • A földreform a demokratikus átalakulás és a lakosság élelmiszerrel való ellátása miatt is létkérdés volt – Nagybirtokosok jórészt elmenekülnek a háború után – A földek nagy része 1944 végén bevetetlen maradt • Cél: – a demokratikusabb föld-, illetve termelőeszköz elosztás – az árutermelő paraszti kisbirtokokra épülő gazdálkodás megteremtése

137 Birtokrendszer és társadalomszerkezet a földreform előtt • A magyar agrártársadalom létszáma kb. 4,6 millió fő • Az agrártársadalom 51,6%-a nincstelen agrárproletár, vagy 5 holdnál kevesebb birtokkal rendelkező szegényparaszt • Élesen polarizált agrártársadalom és földbirtok szerkezet jellemző • Mindez egy agrár-túlnépesedéssel is párosult a háború előtt

138 A magyarországi földtulajdon szerkezete a földreform előtt

139 A magyar agrártársadalom szerkezete a földreform előtt • A II. vh előtt a magyar társadalom legnépesebb csoportja a parasztság • A nagymértékű agrárszegénységet az 1920-as Nagyatádi-féle földreform nem tudta enyhíteni • A társadalom foglalkoztatási szerkezetében a mezőgazdaságban dolgozók aránya a háború előtt 48,1%-ot tett ki • Az ágazat mindezek ellenére a nemzeti jövedelem termelésében igen nagy arányt képviselt

140 A magyar mezőgazdaság technikai „színvonala” a második világháború előtt

141 Aratás

142 Cséplés

143 Földreform 1945. március 17. • Még az ország teljes „felszabadítása” előtt kiadják a rendeletet • Az Ideiglenes Kormány rendeleteként lát napvilágot – vagyis nem a törvényhozás alkotja a törvényt! • Valamennyi politikai erő támogatásával (kommunisták is támogatják!) • Néhány hét alatt gyökeres és visszafordíthatatlan változásokat eredményez a magyar mezőg-ban

144 Nagy Imre és Donáth Ferenc, az MKP agrárpolitikusai

145 A földreform végrehajtása • Központi földalap létrehozása – földek elkobzásával, kisajátításával • Elkobozzák a földjét kárpótlás nélkül: – A háborús bűnösöknek, nyilasoknak • Kisajátítják: • Az 1.000 kat. holdat meghaladó tulajdonnal rendelkező úri birtokosok földjét (kárpótlás nélkül) • Az 1.000 kat. hold alatti birtokok esetében (kárpótlás kilátásba helyezésével): – Kisajátítják a volt úri birtokosok 100 hold feletti tulajdonrészét (Azaz: max. 100 hold maradhat) – Kisajátítják a gazdagparaszti birtokok 200 hold feletti részét

146 A földreform során igénybe vett birtokok MegnevezésBirtokok száma /db/ Birtokok területe /kat. hold/ Az ország területének %-a Elkobzott birtokok43.245539.1713,3 Megváltás kilátásba helyezésével igénybe vett birtokok 32.6205.060.47429,9 Összesen75.5055.599.64534,6

147 A földek kiosztása • A központi földalapba kb. 5,6 millió kat. hold föld jutott • Ez az ország művelhető földterületének a 35%- a! • Kik kaphattak földet? – Gazdasági cselédek – Mezőgazdasági munkások – Törpebirtokosok (5 hold alatti tulajdonnal) – Mezőgazdaságban foglalkoztatott képesített, de földtulajdonnal nem rendelkező rétegek

148 A földreform testületei • Községenkét (az ország valamennyi településén) földigénylő bizottságokat hoztak létre – Feladatuk: összeírni az elkobozható és kiosztható földeket • Megyénként Földbirtokrendező Tanácsokat alakítanak (mérnökök, szakemberek vezetésével) • Országos szinten a testületeket az Országos Földbirtokrendező Tanács fogja össze • A földosztásban az agrártársadalom széles rétegei is részt vesznek – 3.200 földigénylő bitottság – 35.000 tag

149 A földreform hatása a magyar birtokrendszerre és az agrárnépesség szerkezetére • Összesen 730 ezer földigénylés érkezett be a testületekhez, ebből 660 ezret tekintettek igényjogosultnak • Házhelyet 350 ezren igényeltek, végül 150 ezer házhelyet osztottak ki • Több az igény, mint a kiosztható föld: nem minden igényt sikerült kielégíteni! • Előnyben részesítették a nincstelen agrárnépességet

150 A földhöz jutás aránya egyes kategóriák szerint

151 A kiosztott föld megoszlása kategóriánként

152 A földreform következményei • Jelentős változás következett be a birtokszerkezetben • A legnagyobb növekedés az 5-10 holdas gazdaságok számában jelentkezett • A legnagyobb csökkenés a 3.000 hold feletti birtokok esetében figyelhető meg • Eredmények: • Csökkent a birtokszerkezet nagymértékű aránytalansága • Az árutermelő kisbirtokok számát kívánták növelni • A földhöz jutottak 90%-a volt korábban nincstelen, vagy törpebirtokos

153 • Átlagosan 5,1 holdat kaptak az igénylők • A kiosztott föld felső határa a család által megművelhető birtoknagyság volt (max. 15 hold) • A földnélküli rétegek aránya a korábbi 46%-ról 17%- ra csökkent • A kisbirtokos parasztok aránya 47%-ról 80%-ra növekedett • A nagybirtokosok aránya 3% alá csökkent

154 A birtokkategóriák területének és számának változása a földreform következtében

155 A földreform egyéb velejárói • A földosztás során az új tulajdonosok között kiosztják a kisajátított birtokok vagyontárgyait is (vetőmag, takarmány, gépek, szerszámok) • A fel nem osztható vagyont a településeknek, illetve földműves szövetkezeteknek adják (nádas, halastó, szeszüzem, malom, olajütő, traktor, cséplőgép, stb.) • Bizonyos részekből állami tulajdont hoznak létre (1.500 volt nemesi kastély és kúria, illetve a hozzá tartozó föld, ) • A kártalanítás összegét a földhöz jutottak megváltási díjaiból akarták előteremteni – de a földhöz jutottak nem tudnak fizetni

156 A földreform ellentmondásai • Nem elegendő a kiosztható föld – továbbra is maradnak földnélküliek • Azokban az országrészekben, ahol kevés a föld, törvénytelenségeket is elkövetnek – Kiosztják a volt nemesi-gazdagparaszti birtokok megmaradó részét is • Vitás kérdéseket vet fel a földek minősége, a határbeli helyzete – Földművelésügyi Minisztérium perek sokaságával számolhat • Az új birtokok bizony nem alkalmasak árutermelésre! • A nagy horderejű változások nem lesznek tartósak: 1948-ban indul a szövetkezetesítés

157 Birtok- egység (kat. hold) Birtokviszonyok a földreform előttBirtokviszonyok a földreform utánVáltozás (%) Birtokok száma%területe (kat.hold) %száma%területe (kat.hold) %változás a birto-kok számában változás a terület nagysá- gában 0-51.184.78372,51.631.24610,11.406.32 5 68,12.871.85017,9+18,7+76,0 5-10204.47112,51.477.3769,2388.17918,83.388.65721,1+84,9+122,6 10-20144.1868,82.025.94612,6175.4288,52.789.35317,3+21,9+37,6 20-5073.6634,52.172.30013,571.1643,42.359.00414,7-3,3+8,6 50-10015.2400,91.036.1626,514.8640,71.295.5068,1-2,4+25,0 100-2005.7920,3805.1645,05.5250,5714.5124,4-4,6-11,2 200-10005.2020,32.124.80113,24.0340,21.352.7288,4-22,4-36,3 1000- 3000 7680,11.250.5997,85040,0796.0074,9-34,3-36,3 3000 felett 3020,13.558.25022,1910,0513.9193,2-69,8-88,3

158 Választások, infláció, stabilizáció 1945-46-ban

159 Az 1945-ös nemzetgyűlési választások • Cél: • A hatalom ideiglenes jellegének megszűntetése • A belpolitikai erőviszonyok tisztázása • A háború utáni demokratikus kibontakozás megindítása

160 Az 1945-ös választás keretei: • A demokratikus jelleg garanciái: • Nincs egyelőre egyetlen olyan politikai erő sem Magyarországon, amelyik monopolizálni tudná a hatalmat • A győztes nagyhatalmak konszenzusa ekkor még él • Az 1945/VIII.-as új választójogi törvény – A korábbi időkhöz képest a legdemokratikusabb – De mint később kiderül: hosszú évtizedekig is a legdemokratikusabb választójogi törvény

161 Az 1945-ös választójogi törvény • Általános választójog • Minden 20. életévét betöltött magyar állampolgár választó és választható (60%-a a magyar társadalomnak) • Kivételek: háborús bűnösök, értelmi fogyatékosak • Nők választójoga most lesz teljes • A háború előtt a legszélesebb választójog a társadalom 30%-ára terjedt ki • Titkos választás – Lelkiismereti szabadság biztosítva • Közvetlen választás – Pártok listáira lehetett voksolni (1 mandátumhoz 12 ezer voks kellett)

162 1945. november 4. • A választások nyugodt, korrekt körülmények között zajlottak • Az országban 16 szavazókörzet működött • A választásra jogosultak 92,4%-a vett részt a szavazáson (4.774.653 fő) • A végeredmény a Kisgazdapárt elsöprő győzelmét hozta

163 Az 1945-ös választások végeredménye PártSzavazatok száma Mandátumok száma % FKgP2.697.50824557,02 SZDP823.3146917,41 MKP802.1227016,96 NPP325.284236,87 PDP76.42421,62 MRP5.757-0,12

164 • Az eredmények alapján kijelenthető: • Magyarország népe 1945. végén • a nyugat-európai polgári demokratikus értékekre • a magántulajdon sérthetetlenségére és a vállalkozások szabadságára épülő • keresztény és nemzeti jövőre voksolt

165 A pártok eredményeinek megoszlása az 1945-ös választásokon

166 Az új kormány összetétele • Az FKGP akár önállóan is kormányt alakíthatna • A SZEB „ajánlásai” és a társadalom előtt álló kihívások alapján KOALÍCIÓS kormányt hoznak létre • A koalíció tagja lesz: FKGP, MKP, SZDP, NPP

167 A minisztériumok felosztása • MKP: belügy (Nagy Imre), közlekedés (Gerő), népjólét • SZDP: igazságügy, iparügy, kereskedelem- és szövetkezetügy • NPP: vallás- és közoktatásügy • FKGP: miniszterelnök (Tildy Zoltán) • földművelésügy • had- és külügy • pénzügy • újjáépítés és tájékoztatásügy

168 Magyarország államformájának kérdése • Magyarország 1946 elején még mindig királyság • Az új nemzetgyűlés többsége a köztársaság eszméjét támogatja – szakítás minden korábbi „bűnnel” • Katolikus klérus, konzervatívok egyedül a monarchia- pártiak • 1946. január 31-én kikiáltják a köztársaságot • 1946/I. tc. Köztársasági elnök: Tildy Zoltán • Új miniszterelnök: Nagy Ferenc • 1946/VII. tc. Az államrend védelméről szóló törvény megszületése

169 A gazdasági élet újraindításának lépései a második világháború után

170 Az 1945-ös év legfontosabb kérdései: • A földreform • A háború utáni újjáépítés • A közellátás megszervezése • A gazdasági élet újraindítása • A közlekedés helyreállítása • A nemzetközi kötelezettségek teljesítése • A politikai élet konszolidációja

171 A közellátás megszervezése • A háború után súlyos élelmezési problémák jelentkeztek – A készletek elszállítása, pusztulása – A mezőgazdasági munkák elmaradása – SZEB, VH élelmezése • A lakosság legalapvetőbb szükségleteit sem tudja a kormányzat biztosítani • Az 1938-as készletekhez képest átlagosan 45%-os hiánnyal kellett számolni – Cukor, hús, zsír esetében a hiány 80%-os • Az átlagos napi kalóriamennyiség 1700-1800 kalóriára csökkent a korábbi 2700 kalóriáról – A városokban a jegyre kapható élelmiszer mennyisége: 560 kalória! (20 dkg kenyér)

172 A közellátás helyzete 1945-ben

173 A magyar lakosság tápanyag-ellátási helyzete 1945-ben

174 A közellátás központi megszervezése • A készlethiány főleg a városokban, a bérből és fizetésből élőket hozta nehéz helyzetbe (+ infláció) • Az éhezők megmaradt értéktárgyaikat élelmiszerre cserélték • Fellendült a feketekereskedelem, a batyuzás • A kormány határozott lépésekre kényszerült: – Fejadagok maximálása – Népkonyhák felállítása – Feketézés visszaszorítása – Közellátási Minisztérium megszervezése – Központi készletgazdálkodás bevezetése (beszolgáltatás – begyűjtés, állami készletfelhalmozás)

175 Élelmiszer fejadagok Magyarországon és néhány környező országban OrszágKenyér fejadag (dkg/nap) Cukor fejadag (dkg/hónap) Zsír fejadag (dkg/hónap) Magyarország2030-5040 Ausztria457065 Csehszlovákia2816072 Jugoszlávia257550 Románia205030

176 Feketézők a Tőzsdepalota mögött 1945-ben

177 Begyűjtött termények mennyisége 1946 és 1948 között Gazdasági évGabonaKukoricaÖsszes készlet 1946/47523.15763.822721.596 1947/48463.40273.945626.861

178 Az ipari termelés megindítása • Nyilvánvaló: csak az állam megerősödő szerepvállalásával képzelhető el az ipar újraindítása – Készlethiány, szovjet ellenőrzés, háborús pusztulás • Központi irányítás: – Nyersanyagelosztás – Munkaerő gazdálkodás – Jóvátételi kötelezettségek – Újjáépítés • Politikai koncepciók – FKGP: magántulajdon, haszonhoz való jog – MKP: tudatosan növelni az állami szerepet

179 Az újraindítás lépései • Szovjet katonai ellenőrzés megszűntetése • Üzemi bizottságok létrehozása – romeltakarítás • Állami hitelnyújtás – 1945. március: 9,5 millió P, május: 25 millió P gyorshitel a Pénzügyminisztériumtól • Állami megrendelések növekedése • Központi készletgazdálkodás megszervezése – Iparügyi miniszter: 550-féle alapanyag, félkész termék zárolása – központi elosztás • Nyersanyaghiány enyhítése: 1945. aug. 27. szovjet- magyar kereskedelmi szerződés • Tulajdonosi érdekek hátérbe szorultak a munkavállalói érdekekkel szemben – az állam is ezt támogatja (GYOSZ tiltakozása mellett)

180 A közlekedés helyreállítása • Gerő Ernő vezetésével • „arccal a vasút felé” • 1945 végére a hidak jelentős részét helyreállították • A vasút újjáépítése a főbb vonalakon megtörtént • A géppark 1947 elején: – 8200 teherautó – 8000 személyautó – 15000 motorkerékpár

181 Küzdelmek a koalíción belül 1946 elején • A Nagy Ferenc-kormánynak kezdettől fogva számolnia kellett a koalíciós partnerek (MKP,SZDP, NPP) állandósuló politikai támadásával • Rákosiék számára világossá vált: törvényes választásokon nem biztos, hogy képesek hatalomra jutni • Új kommunista taktika: a koalíció és a kisgazda fölény felmorzsolása • 1946. febr.-márc.: Baloldali Blokk létrehozása (BB) • Tömegtüntetésekkel elérik: az FKGP jobbszárnyának kizárása a koalícióból (20 képviselő)

182 A Baloldali Blokk tüntetése

183 • Egyre nyíltabb hatalommegragadási törekvések, a társadalom mind több színterén • Közigazgatás megtisztítása a „reakciós” elemektől – „B-listázás” 60.000 köztisztviselő elbocsátása • Törvénytelen földosztás ellen: „Földet vissza nem adunk!” • Államosítások kiterjesztése: „Munkásököl, vasököl, oda sújt, ahova kell!” • Támadás a katolikus ifjúsági szervezetek ellen • Rajk László rendelettel betiltja a katolikus ifjúsági szervezeteket (Cserkészszövetség, KALOT, KALÁSZ) • A társadalom megfélemlítése, bizonytalanságérzet keltése

184 Infláció és stabilizáció 1946-ban

185 Az infláció 1945-46-ban • Már a háború alatt is zajlik a pénz elértéktelenedése, de az kezelhető mértékű marad (háborús kiadások) • 1945-től kezdve a folyamat felgyorsul • Okok: • A gazdaság háborús összeomlása • Lecsökkenő gazdasági teljesítőképesség • Állami bevételek elapadása • Megsokszorozódó költségvetési kiadások • Az újjáépítés feladatai – béketermelésre való átállás • A jóvátételek kiadásai • Készlethiány, élelmiszerhiány • Az MNB arany- és devizakészletének elrablása

186 Kormányzati intézkedések, direkt inflációs finanszírozás • A hatalmas tőke- és pénzigény előteremtésére a kormány fedezetlen bankjegykibocsátásba kezd – Erre a kormánynak törvényi lehetősége van a háború előttről • Kényszerítő körülmény: 1945. második felében a kormányzati bevételek az állami kiadások csupán 7%-át fedezték • A hiányzó pénzmennyiség előteremtése: bankóprés • A bankjegyforgalom (a forgalomban lévő pénz mennyiségének) változása 1945-ben: • 1945. május: 21,2 mrd P, 1945. december: 765,4 mrd P • További növekmény: SZEB: 5 mrd P, nyilasok által elhurcolt pénz visszaáramlása: 9 mrd P

187 • Az MNB a kormánytól kapott felhatalmazás alapján megkezdte a fedezetlen bankjegykibocsátást • Az MNB szerepét mindez jelentősen megnöveli: a legfőbb, sőt, kizárólagos hitelforrás az állam lesz (magánpénzintézeteknek nem marad kihelyezhető pénze) • Megjelennek a mind nagyobb és nagyobb címletű pénzek – 1944 nov.-ig a 100 P volt a legnagyobb címletű bankjegy, ekkor vezették be az 1.000 P-t. Ezt követően másfél év alatt az 1.000 P-től az egymilliárd „milpengősig” jutottak el. A vásárlók nem a címletek, hanem a pénz színe alapján különböztették meg a bankjegyeket. • Felgyorsul a mind nagyobb mennyiségű pénz értékcsökkenése

188 • A forgalomban lévő pénz vásárlóerejének csökkenése: • 1938 elején a forgalomban levő pénz vásárlóereje kb. 512 millió pengő volt • 1945 végén a 765,5 mrd P-re duzzadt forgalomban levő pénznek a valóságos vásárlóereje alig haladta meg a 20 millió P-t • Ez a vásárlóerő 1946 nyarára, amikor a forgalomban levő pénz mennyisége 47,4 quadrillió P-re nőtt, az 1938-as árakon mindössze 3,5 millió P tényleges értékre zuhant vissza

189 A pengő elértéktelenedése és az infláció alakulása 1945-46-ban IdőpontÁtlagos napi áremelkedés /%/ Az időszak utolsó napján az árindex alakulása /1939. VIII.26.=1/ Az időszak utolsó napján a dollár feketepiaci árfolyama /P/ 1945. július11051.320 november1512.979108.000 december641.478290.000 1946. február18435.8872.850.000 május1.01211.267 millió59.000 millió június 2. fele8.504954 billió *42.000 billió július 2. hete53.21411.426 trillió481.500 trillió július 4. hete158.486399.623 qadrillió4.600.000 qadrillió * Egy billióban 12, egy trillióban 18, egy qadrillióban 24 nulla található.

190 Kísérletek az infláció megállítására • 1945. dec.: vagyondézsma • A kormány 75%-kal csökkenti a forgalomban lévő pénz mennyiségét (A pénzre a névérték 75%-ának megfelelő összegű bélyeget kellett ragasztani) • Az így kapott 380 mrd-os kincstári bevétel az állami kiadások akkori egyhavi összegének 1/3-át fedezték • Maguk az állami bevételek is inflálódnak! • 1946. jan.: adópengő (napi árfolyam-meghatározás) • Az állam, a kormányzat nem csak vesztese lehet az inflációnak: • A kormány tudatosan adósságot halmoz fel a vállalatokkal, magánvállalkozókkal szemben (késve fizet az állami megrendelés, beszolgáltatás után) – mindez elinflálódik • A pengő teljes elértéktelenedése és a hiperinfláció nem járt együtt a kormányzat gazdasági összeomlásával

191 • 1946 tavaszán kiderült: a kormány nem tudja kordában tartani az inflációt • A pénzromlásból eredő problémák, bevételcsökkenések állandósultak • 1946 nyarán az óránként 12%-kal emelkedő árak és az infláció vesztese: a bérből és fizetésből élők tömege lesz • Az amúgy sem magas életszínvonal a háború utánihoz képest is 50-60%-kal csökkent. • A gazdasági életben a pénz megszűnik pénzként funkcionálni • A pénzforgalom helyett a naturális árucsere lett a jellemző

192 Inflációs bérkifizetés (bankjegykötegekkel)

193 Értéktelen Pengőkötegek az utcán

194 A Gazdasági Főtanács létrehozása • A választások után valamennyi politikai erő egyetértett az infláció megállításának szükségességével • De ezt csak az állam gazdasági életbe való radikális beavatkozásával, a kötött gazdálkodás bevezetésével lehetett elérni • Kommunisták javaslata: az állam gazdaságirányító szerepét növelni (burkolt cél: államosítás) • 1945 végén az MKP javaslatot tesz egy gazdasági csúcsintézmény létrehozására: Gazdasági Főtanács • Feladata: anyagelosztás, megrendelés, hitelezés, bér-, munkaerő-gazdálkodás, stb. • A GF eredetileg koalíciós elvek alapján épült fel, de az MKP a testületen belül létrehozott egy ún. TITKÁRSÁG-ot ()Ez a döntés-előkészítő testület!) • A Titkárságon keresztül (vezetője: Vas Zoltán) az MKP teljes befolyást szerzett a testületre, s így az egész gazdaságirányításra

195 Stabilizáció – a kötött gazdálkodás jegyében • 1946 tavaszán megkezdődnek a konkrét előkészületek • A körülményeket alapvetően meghatározza: – Csak belső erőforrásokra épülhet – A SZU engedélyezi a jóvátételek átütemezését • Cél: – Az állami kiadások csökkentése (jóvátétel átütemezése, újjáépítés visszafogása, SZU árukölcsön) – Állami bevételek növelése (adóemelések) • Segíti a stabilizációt: az USA visszaszolgáltatja az MNB arany- és devizakészleteit • A gyors eredmény záloga: a gazdasági és pénzügyi szektorra teljes körűen kiterjedő kormányzati beavatkozás

196 Az 1946-os stabilizációs költségvetési kiadások és bevételek tervezete (millió P, 1938-as árfolyamon) A kiadások típusaimillió PA bevételek típusaimillió P Személyi kiadások160Egyenes adók150 Nyugdíjak70Forgalmi adók95 Dologi és átmeneti kiadások 90Illetékek40 Újjáépítési kiadások65Fogyasztási adók60 Üzemi beruházások50Jövedékek175 Önkormányzatok támogatása 35Tárcabevételek30 Nemzetközi kötelezettségek 240Rendkívüli bevételek60 Összesen710Összesen610

197 Az új ár- és bérrendszer • Átfogó és szigorú adóreformot hajtottak végre • 1946. augusztus 1-jével új pénzt vezettek be: FORINT • Ezzel párhuzamosan: központilag új ár- és bérrendszert léptettek életbe • Az új forint-árakat az 1939-es pengő-árakból képezték mesterségesen • Az iparcikkek esetében az új árakat az 1939-es árak 4,97-es szorzásával kapták meg • A mezőgazdasági termékek (növényi és állati termékek) árát 1939-es árak 3,2-vel való szorzásával kapták meg • Mesterségesen különbséget hoztak létre az ipari- és mezőgazdasági árak között (megnyitották az ún. AGRÁROLLÓ-t)

198 • Elszakad a magyar árrendszer a világpiaci áraktól: a világpiacon a mezőgazdasági termékek ára emelkedett • Az új árak következtében a mezőgazdasági árak 40-50%- kal elmaradtak a háború előtthöz képest az ipari áraktól • A bérek kialakításánál egységesen a háború előtti bérek 50%-át vették alapul • A stabilizációs bérviszonyok helyreállították az infláció során felborult értékviszonyokat, de a reálbérek emelkedése csak igen lassan haladt előre • Kibővítették a munkavállalók szociális jogait

199 A pénz árufedezetének megteremtése • A sikeres stabilizáció egyik feltétele: az új pénz értékállóságának megőrzése, vásárlóerejének növelése • Vásárlóerő növelése: árukészletek forgalomba vitele • Anyag- és Árhivatal: árszabályozás, árellenőrzés, gazdasági rendőrség • Árdrágítók, készletrejtegetők súlyos büntetése (internálás, börtön, halálbüntetése)

200 Állami bevételek, új pénz- és hitelpolitika • Adóemelések: forgalmi adók: 75%-os növekedés, egyenes adók 28%-os emelés • Új pénz- és hitelpolitika lényege: restrikció, mesterséges pénzszűke • 1946. augusztus végéig mindössze 240 millió Ft forgalomba hozását irányozták elő (Ez az 1938. januári pénzmennyiségnek 10%-a!!!) • Az egy főre jutó bankjegyforgalom 1946. dec. végén alig haladta meg a 100 Ft-ot! • A bankjegykibocsátás lassú ütemét azért lehetett fenntartani, mert a pengőt nem váltják át új forintra • 1 Ft = 400.000 quadrillió P (Az össze kidobott P = 47,4 quadrillió)

201 • A deflációs pénzpolitika mesterséges pénzhiányt idézett elő • Ez az eddig rejtegetett készletek előcsalogatását idézte elő • Aki kereskedni akart, annak forintra volt szüksége, de forintot csak az MNB-től lehetett aranyért és devizáért vásárolni (a pengő nem kerül átváltásra!) • Már 1946. aug.-ban 10 milló USD értékű aranyat és devizát váltottak forintra az MNB-nél • Az új pénz kizárólag az MNB által került forgalomba, a kereskedelmi és hitelbankok kimaradtak ebből • Megerősödik az MNB pénzforgalmi szerepe, a magántulajdonban lévő bankok kiszolgáltatottá válnak az állammal szemben • A hitelkibocsátás elmarad a valós szükségletek mögött – kormányzati ellenőrzéssel zajlik • A hiteleket főleg az állami érdekeltségek kapták

202 A Nemzeti Bank váltótárcája 1947. január 31-én (a folyósított hitelek ágazatok közti megoszlása)

203 • Az új pénz-, hitel- és bankpolitika tulajdonképpen megvalósította az állam hitelezési monopóliumát • A magánpénzintézetek a háború előtti tőkeösszegyűjtő és kihelyező szerepüket nem tudták újra elfoglalni • A vállalatok és üzemek a hitelezési folyamatok révén is erős függésbe kerültek az állammal szemben


Letölteni ppt "A magyarországi mezőgazdasági termelés átalakulása a 19. században."

Hasonló előadás


Google Hirdetések