A magyarországi mezőgazdasági termelés átalakulása a 19. században

Az előadások a következő témára: "A magyarországi mezőgazdasági termelés átalakulása a 19. században"— Előadás másolata:

1 A magyarországi mezőgazdasági termelés átalakulása a 19. században

2 A fejlődést meghatározó tényezők:
a ny-eu-i iparosodás és népességnövekedés a Mo-hoz közeli agrárpiacok kiszélesedése jó értékesítési lehetőségek, szállítás, vasút fejlődése

3 A feudalizmus és a jobbágyság rendszere 1848 előtt
Mo-n 1848-ig ez a fennálló rendszer Fő jellemzők: minden földterület a nemesség kezében van a jobbágyok csak művelésre kapják a földesúr földjeit (úrbéres földek) Ezek után állami adót és földesúrnak járó szolgáltatásokat kell fizetni (kilenced, robot, ajándék) nemesi földek saját kezelésű része (jobbágyi robotmunkával műveltetve) közös haszonvételek

4 A szabad, polgári földtulajdon 1848 után
Ny-Eu-ban ez már a 18. sz folyamán kialakul! K-Eu-ban ez a folyamat elhúzódik Mária Terézia 1767: Urbárium A szabad földtulajdon megteremtésekor a korábbi birtokmegosztást vették alapul Következmények: nagybirtokrendszer továbbélése földnélküli parasztok nagy létszáma

5 A jobbágyfelszabadítás 1848-ban:
Megszűnik a személyes függőség (úri joghatóság) Eltörlik a földesúri járadékokat (robot, kilenced) Kimondják a földesurak kárpótlását (a továbbiakban megszűnő járadékék helyett, de 1848-ban nincs idő ezt végrehajtani) A volt jobbágyok csak az éppen használatában lévő földeket kapják meg (50%-uk föld nélkül szabadul föl!) A törvény befejezetlen marad (közös haszonvétel, kárpótlás) Aránytalan birtokszerkezetet örökít tovább

6 Az 1853-as Úrbéri pátens A birtokviszonyokat rendeleti úton 1853-ban rendezik Úrbéri Pátens kimondja: a földesúri kárpótlást, a földtehermentesítést közös haszonvételű földek elkülönítését (Urbárium alapján) – telekarányos megosztás Következmények: Gyors végrehajtás, a földbirtokviszonyok az egész dualizmus időszakára konzerválódnak Nincs számottevő birtokforgalom, sok a kötött birtok) Kevés a rendelkezésre álló föld, nagy a földigény, nő a föld ára, mindez agrár-túlnépesedéssel párosul (földosztás nincs!) Fennmarad a nagybirtokrendszer (a művelhető földek több mint 50%-án 100 h-nál nagyobb birtokok terülnek el)

7

8 A mezőgazdasági üzemszervezet átalakulása a 19. sz. második felében
A feudalizmus üzemszervezete: a nemesi művelésű földeken a munkaidő 50%-a jobbágyi robot Jobbágy munkaereje és munkaeszközei Másik rész: bérmunka (pl. betakarítás) 1848 után megszűnik a robot Feladat: korábbi birtokközpontok átalakítása (uradalmak) Gépek, eszközök, épületek fejlesztése Megnövekvő költségek (adó, munkabér) Külső hitelek

9 A tőkés agrárnagyüzem gazdálkodása
A megszűnő jobbágyi munka pótlása (Uradalmak új alkalmazottai) konvenciós cselédek (állandóan, fix bér) (pl. béres, juhász, kocsis) Summások (idénymunkákra) földnélküli bérmunkások A bérmunka ára a korszak folyamán alacsony (túlkínálat van az olcsó munkaerőből, sok a földnélküli bérmunkás) Mindez negatívan befolyásolja a technikai fejlődést Új üzletforma: a bérleti rendszer (20%) Nagy szerepet kap a munkaeszközök, a mezőgazdasági technika fejlesztése

10 A paraszti birtokok gazdálkodása
Jelentős eltérés a nagybirtoktól A paraszti birtokok adják a gazdaságok legnépesebb csoportját Az üzemszervezet típusa: családi- nagycsaládi jellegű önellátásra berendezkedő a családi munkaerőre építő Az állatállomány itt koncentrálódik Átalakulás: század végi tanyásodás

11 A fejlődés tendenciái:
Javuló értékesítési lehetőségek Az előállított mezőgazdasági termékek mennyiségének növelése a művelés alá vont területek növelése modernebb művelési technikák meghonosítása technológiai fejlődés (gépesítés)

12 A művelés alá vont területek növelése
Eddig nem művelt területek feltörése (mocsár, rét, erdő, folyamszabályozás) Modernebb művelési technikák megjelenése (két- és háromnyomásos gazdálkodás  vetésforgó) Következmény: műveletlen területek csökkenése között a szántóföldek területe 3,2 mill. Ha-ral nőtt. Csökken a rét, legelő, ugar aránya (Ugar: 22%-ról 8%-ra !)

13

14 A termelés technológiai fejlődése (gépesítés)
A gépek megjelenése főleg a nagybirtokokra jellemző Ny-Eu: az iparosodás visszahat a mezőg-ra is Mo-on ez a folyamat lassú, a technikai színvonal a korszakban alacsony marad: faeke-vaseke eszközváltás, gőzeke alig vetőgép csupán néhány nagybirtokon a cséplés (1900-ra döntően gépesített lesz)

15

16 A mezőgazdasági termelés átalakulásának eredményei:
Jelentősen nőtt az előállított termékek mennyisége búza: 2,5; kukorica: 2; árpa, zab, rozs kb. 50%-kal Nőtt a termőterület (főleg a szántóföld) Növekednek a termésátlagok is jobb vetőmagvak, növénynemesítés talajerő-pótlás, trágyázás Nőtt az ágazat jövedelmezősége

17 Átalakul a vetésterület struktúrája (kenyérgabona: búza)
Legfőbb kiviteli cikk: búza (monokultúra)  Megjelennek új növények: takarmánynövények (kukorica, répafélék) Burgonya ipari növények (cukorrépa, repce, kender, dohány)  Csökken az ágazat kiszolgáltatottsága az időjárással szemben. Σ: modernebb technikák – több betakarított növény, a növekvő lakosságszám élelmezése és az export is lehetővé válik.

18 Az állattenyésztés fejlődése
Állattenyésztés: a mezőg.-ból származó nemzeti jövedelem 40%-át az állattartás adja! Az állatállomány összetétele: fele szarvasmarha, negyede ló, hetede sertés, kisebb jószágok Átalakul az állatállomány szerkezete: szarvasmarha, sertés mennyisége nő, a lovak száma stagnál, a juhoké csökken (főleg az uradalmakon)  A lábasjószágok döntő része a paraszti gazdaságokban koncentrálódott.

19 A fejlődés tendenciái:
Elterjed az istállózó állattenyésztés modern tejgazdaságok az uradalmakon modernebb szarvasmarha fajták (1880: szarvasmarha-állomány 80%-a magyar szürke marha, 1910-re arányuk 30% alá csökken) Talajerő-pótlás: trágyázás Állami segítség: nemesített állatok behozatala állategészségügy: állatorvosi hálózat Az ágazat fejlettsége eltérő a különböző országrészek között (Sopron, Vas megye)

20

21 Összefoglalva: A magyar mezőgazdaság növekedése vontatott, de továbbra is a legmeghatározóbb ága marad a nemzetgazdaságnak mind a foglakoztatási szerkezetet mind a nemzeti jövedelem előállítása szempontjából

22 A magyarországi gyáripar kialakulása és fejlődése a dualizmus időszakában

23 Az ipari forradalom mo.-i sajátosságai:
éves késés eltolódások az ágazati struktúrában aránytalan iparszerkezet kisipar szerepe és aránya külföldi tőke befolyása jelentős Mindez kihat: a társadalom szerkezetváltozása foglalkoztatási szerkezet iparszerkezet

24 A feudalizmus iparának jellemzői:
A gyáripar kialakulásának feltételei: a 19. sz. második felében Ipar szó (nyelvújítás) A korábbi ipar: feudális jellegű, kiváltságos, céhes ipar műhely és háztartás nem különül el, érdekvédelmi szervezetek, de erősen korlátozó a szerepük (árak, módszerek, alapanyagok, mennyiség) A céheket csak 1872-ben számolják fel (1884: Ipartestületek) Ezután: szabad magánvállalkozás és munkaerő-áramlás A kisipar elmaradott háziiparként konzerválódik Nincs vámvédelem: kiszolgáltatottság 1867 előtt: 1-2 textilipari, élelmiszeripari gép 1848: összesen 9 gőzgép a magyar iparban

25 A gépi nagyipar kibontakozása 1867 után
Főszerepet kap a külföldi tőke Alacsony a belső felhalmozás Más ágazatokban felhalmozott tőke ritka (gabonakereskedelem) A gépi-nagyipari fejlődés első ágazatai: a vasútépítésekhez kapcsolódó vasipar, szénbányászat az 1860-as évektől a malomipar

26 A vas- és fémipar fejlődése
Fő ösztönző: a vasútépítések 1852: Rimamurányi Vasmű (1865-re 1 millió mázsa nyersvas) Technológiai fejlődés: a vasöntésben: (fatüzelés →szén, koksz) az acélgyártásban: keverés, befúvás, hengerlés (Martin- és Bessemer-féle eljárás)

27 A nehézipar más ágazatai
Gépgyártás, járműipar (közlekedési eszközök gyártása) Ganz-művek (1844) (kéregöntés, vasúti kerekek) Mezőgazdasági gépgyártás (ekék, kéziszerszámok, cséplőgépek) Röck, Vidacs, Schlick, Kühne, Hoffherr & Scrantz

28 A Győri Magyar Waggon és Gépgyár

29 A Láng Gépgyár

30

31 Az élelmiszeripar ágazatainak fejlődése
A malomipar: Az első gőzmalom még a reformkorban: 1839: Pesti Hengermalom Rt (Gr. Sz. I.) 1867-ig Pesten már 14 nagy gőzmalom működik Pest-Buda, ill. az alföldi gabonatermő központok: malomipari Rt.-k (Pannónia, Concordia) Malomalapítások főleg a kiegyezés után

32 A malomipar fejlődésének összetevői:
részvényügy fejlődése közlekedés fejlődése értékesítési feltételek javulása az ágazat termelési vertikuma a mo-i alapanyagokra épít: nagy mennyiségű és jó minőségű búza a liszt elhelyezése: Monarchia felvevőpiaca, Ny-Eu gőzgépek elterjedése (hengerszék, Mechwart András) a beépített gőzgépek 60%-a az ágazatban koncentrálódott 1880: a mo.-i búza 57%-át gőzmalmok őrölték

33 Az élelmiszeripar más ágazatai:
Cukoripar: 1880-as évektől (hazai nyersanyag, termelők megszervezése) Szeszipar (korábban földesúri kiváltság, főleg az uradalmakon) Söripar (Dreher Antal – Kőbányán, Haggenmacher)

34

35 Az 1873-as válság 1873: visszaesés, de nem túltermelés!
pénzügyi és hitelezési válság: leállnak a vasútépítések (csökken a kereslet, eladhatatlan készletek halmozódnak föl) A vasipart érintett leginkább Új fellendülés, legdinamikusabb fejlődés az 1880-as évektől Oka: állami ipartámogatás és ipari forradalom

36 Az állami ipartámogató törvények:
Cél: a hiányzó „előfeltételek” megteremtése Önálló vámvédelem hiányának kiküszöbölése Külföldi tőkebeáramlásának növelése Az iparfejlődés ösztönzése

37 Az ipartámogató törvények:
1881: 15 év adómentesség (legújabb technikát alkalmazó, Mo-on addig nem gyártott terméket előállító vállalatoknak) 236 új gyár épül, 187-et felújítanak 1890: szélesedő kedvezmények (kamatmentes kölcsönök, állami szubvenciók) 1899: szubvenciók kiterjesztése (textilipar, vegyipar, gépipar) 1907: minden eddig Mo-on nem gyártott termék kedvezményeket kaphat (Az adómentességet újabb 15 évre lehet meghosszabbítani.)

38 Ipari és bányászati tevékenység a történelmi Magyarország területén az 1860-as években

39 Ipari és bányászati tevékenység a történelmi Magyarország területén az 1890-es években

40 Az ipartámogató törvények hatásai:
Közvetett hatás: nem állami alapítás, csupán kedvezmények! Kedvező a külföldi tőkére és a hazai felhalmozásokra is A külföldi tőkebeáramlás hatására koncentrációs folyamatok kezdődnek az ipar egyes ágazataiban. Néhány jelentős vállalkozás kezén az ágazati termelés döntő része bányászat →Salgótarjáni Kőszénbánya Rt, Magyar Általános Kőszénbánya Rt, Észak-Magyarországi Egyesített Kőszénbánya Rt. vasipar: →Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű (osztrák tőkés csoportok) alaptőke-emelés 10 mill. Ft-ra, vertikális üzemszervezet, alkalmazott)

41 A fejlődés új tendenciái a 19. sz. végén
Jelentős fejlődés az 1890-es évekre a vasúti járműiparban: Mozdonygyártás a MÁV Gépgyárban: 1873: első mozdony, 1893-ig 500 db, majd között újabb 500 db! 1900-as Párizsi Világkiállítás Grand Prix Ganz gépgyár Hajógyártás: Danubius, ill. Óbudai Hajógyár A vas- és fémipar sikertörténete: Weiss Manfréd Művek (1884-ben konzervgyárként alapították)

42 A MÁVAG mozdonya

43 Az Óbudai Hajógyár

44 Weiss Manfréd és családja

45

46 A magyar iparfejlődés néhány problémája:
A szakképzett munkaerő kérdése Az iparban dolgozók számának gyarapodása Az ágazati szerkezet problémája (aránytalanságok) Erős koncentráltság Kisipar szerepe

47 Az ipari forr. újabb hulláma a századfordulón
A 19. sz végén, 20. sz elején új ágazatok fejlődése bontakozott ki villamossági, elektrotechnikai ipar fontos magyar találmányok! transzformátor: Bláthy-Zipernowsky-Déri árammérő: Bláthy villanymozdony: Kandó Kálmán kripton védőgázos izzólámpa: Bródy Imre Fontos vállalatok: Egyesült Izzólámpa Rt. ill. Ganz Villamossági Gyár (áramtelepek)

48 Déri Miksa-Bláthy Ottó-Zipernowski Károly

49 Ganz-féle transzformátor

50 Ganz-féle egyenáramú dinamó

51 Kandó-féle villamos mozdony

52 robbanómotor-technológia: Csonka János, Bánki Donát (porlasztó)
20. sz. eleje: vegyipar, műtrágya gyártás, olajfinomítás (kőolajlelőhelyek feltárása) technológiai megújulás az élelmezési iparban (modernebb, hatékonyabb gőzgépek) a magyar gazdaság erősödése az ipari részvénytőke megoszlásában is megmutatkozik

53

54 Bánki Donát és Csonka János porlasztója (1892), illetve Csonka János autója 1904-ből

55 A magyar ipar fejlettségi szintje:
A magyar ipar fejlettsége bizonyos területeken eléri az európai színvonalat Ilyen: a gépgyártás mezőgazdasági gépek közlekedési eszközök a villamossági ipar a malomipar. Általánosan elterjed a gőzgép alkalmazása. Mo. átveszi a technika legújabb vívmányait, maga is hozzájárul fontos találmányokkal az ipari forradalomhoz.

56 A folyamatok során Mo. gazdasága gyökeresen átalakul.
Elterjed a gépi nagyipar, az ipar termelése dinamikusan nő, a nemzetgazdaság jövedelméhez mindinkább hozzájárul. 1860 és 1900 között az ipari növekedés 6,2% évente! (igen gyenge alapokról indul a fejlődés). Az ország agrár jellege a későbbiekben is megmarad

57 A trianoni békeszerződés
Az I. világháború és következményei A trianoni békeszerződés

58 Magyar honvédek rohama a keleti fronton

59 Az Osztrák-Magyar Monarchia és az első világháború kitörése
1914. jún. 28-án Szarajevó – egy szerb nacionalista merénylő (Gavrilo Princip) megöli Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét Ekkor még Európában kevesen gondolták, hogy egy világháború veszi ezzel kezdetét. Az OMM ultimátumot intézett a szerbekhez, akik nem teljesítették azt, így a Monarchia hadat üzent Szerbiának A Monarchia vezérkara a háború mellett érvelt, míg Tisza István magyar min. elnök ellenezte a háborút, mert nem látta elég erősnek a birodalom hadseregét.

60 A háborús feszültség régóta áthatotta a nemzetközi politikát és a magyar belpolitikai életet is: a háború elkerülhetetlennek tűnt. Már a századfordulón megindult a szövetségi rendszerek kialakítása (gyarmatosítás, területi felosztás) A nagyhatalmak már évek óta kialakították szövetségesi rendszereiket: Antant és Központi Hatalmak (Balkáni Szövetség) Török Birodalom hanyatlása új, expanzív nemzetállamok (Szerbia, Bulgária) Monarchia érdekérvényesítése: Bosznia-Hercegovina okkupációja, majd annektálása 1908-ban

61 Háborús készülődés Véderőreform (Tisza István) 1912
Háború esetére szóló kivételes törvények (rendkívüli hatósági intézkedések, szabadságjogok korlátozása, statárium, ellenzéki pártok korlátozása) A háború felszínre hozta a birodalmon belüli nemzeti törekvések fölerősödését A nemzetiségi mozgalmak terjedését A Történelmi Magyarország és a Monarchia felbomlásának veszélyét

62 Kezdetben minden romantikusnak tűnt…

63 A világméretű háború kitörése
1914. nyarán megtörténnek a kölcsönös hadüzenetváltások (német-orosz, német-francia, Monarchia-Oroszo., Fro., Anglia) Háborús terv: német villámháború Ny-on, K-en a német győzelemig az oroszok ellen és D-en a szerbek ellen a Monarchia védekezik. De a haditerv eleve elhibázott: Ny-on állóháború alakul ki, K-en gyors orosz mozgósítás, támadás: betörnek Galíciába, tavaszán elesik Przemysl. A szerbek is ellenállnak, a Monarchia Délen is védekezésre szorul. Az erőviszonyok ekkor még kiegyenlítettek.

64 Fordulatok a háború menetében:
Mindkét fél megpróbál új szövetségeseket bevonni ígéretekkel, így új hadszínterek nyílnak 1914: Törökország a központi hatalmak oldalán 1915: Olaszország végül az antant oldalán (Albánia, Dél-Tirol) 1915: Bulgária (szerbek ellen, déli front) 1916. aug.: Románia (Erdély, Partium, Tiszántúl) 1917. okt.: Oroszországban bolsevik forradalom tör ki: a németekkel előnytelen békét kötnek Lenin irányításával (Breszt-Litovszk) 1917: belép az Egyesült Államok is a háborúba: óriási gazdasági, katonai fölény az antant oldalán

65 Az Osztrák-Magyar Monarchia az első világháborúban
Az elhúzódó, többfrontos háború felszínre hozza a birodalom gazdasági, katonai fejletlenségét A keleti frontot csak a németek segítségével tudják tartani 1915-től az olasz fronton súlyos harcok: Doberdói-fennsík, Isonzó 1916-ban a románokat a németekkel kényszerítik térdre (Bukarest elfoglalása) A hátország gazdasági, társadalmi feszültségei egyre növekedtek

66 Magyarország helyzete az első világháborúban
A háborús lelkesedés eleinte egyfajta hadikonjunktúrával párosult: a hadsereg beszállítói, a nagykereskedők, a nagyvállalatok állami, katonai megrendeléseket teljesítenek De a háború az állami beavatkozás növekedésével, a magángazdaság korlátozásával is járt (hadiszolgáltatások) A háború kitörésekor bezárják a pesti tőzsdét A növekvő háborús kiadások céljára hadikölcsönöket bocsátanak ki (külföldi hitelek megszűnnek) [az Antantnak ilyen problémája nincs: USA]

67 A hátország gazdasági problémái:
Az általános katonai mozgósítás során Magyarország területéről 3,4 millió embert soroztak be Ezzel a munkaképes férfi lakosság jelentős része (18-53 év között) kiesett a termelésből Munkaerőhiány – nők munkába állítása Csökken a termelékenység mind az iparban, mind a mezőgazdaságban (a megtermelt kenyérgabona mennyisége 1916-ra 2/3-ára, 1918-ra 1/2-ére zuhant) Háborús célok előtérbe helyezése – lakosság számára 1915-től jegyrendszert vezetnek be a legfontosabb élelmiszerekből (folyamatosan csökkennek a fejadagok)

68 Rendszeressé váltak a rekvirálások, a szabott áras kényszer-beszolgáltatások
Az iparban a termelést teljes egészében a háborús céloknak rendelték alá – katonai ellenőrzés (kb. 900 nagyüzemben, 450 ezer munkás) Központi termelésszabályozás: állami készletgazdálkodás, kényszertermelés A háborúval együtt járt az infláció növekedése (fedezetlen bankjegykibocsátás, csökkenő reálkeresetek, romló életfeltételek) Társadalmi feszültségek: terjed a szegénység, a társadalmi rétegek közti különbség (sztrájkok, tüntetések) Politikai feszültségek (földkérdés, választójog)

69 A Monarchia veresége, fegyverletétel, összeomlás
A központi hatalmakat a gazdasági összeomlás veszélye fenyegette már 1917-ben 1916-ban meghalt Ferenc József, utóda IV. Károly már nem tudta a birodalom egységét megőrizni – békekísérletei kudarcba fulladtak 1918-ra az Antant nagyhatalmai úgy döntöttek, hogy nincs szükség a Monarchia további létére, az új nemzetállamokat támogatják törekvéseikben 1918. nov. 3-án az olasz fronton a Monarchia katonai vezetői aláírták a fegyverszünetet és a fegyverletételt Megkezdődött a birodalom szétesése

70 A világháború politikai és gazdasági következményei
Korábban ismeretlen méretű ember- és anyagi veszteségek A háborút követő újjáépítés nagyon lassú A győztesek békediktátuma, területi változások (az etnikai elveket figyelmen kívül hagyva) új háborút rejtett magában Az USA elnökének javaslatát (Wilson-féle pontok) figyelmen kívül hagyják A Monarchia veszteségi: 9 millió mozgósított ember, ebből: 1,1 mill. halott, 3,6 mill. sebesült, 2 mill. hadifogságba esett!

71 Az „őszirózsás” forradalom
Tisza István gróf kormánya és a konzervatív parlamenti többség nem vett tudomást a társadalom egyre mélyülő feszültségeiről (Tisza 1917-ben lemondott, de a háttérben maradt) A radikális polgári demokratikus erők: földreform, választójog kiszélesítése 1918. okt. 17-én Tisza István a parlamentben elismerte a háború elvesztését Október végén Károlyi Mihály vezetésével megalakították a Nemzeti Tanácsot 1918. okt. 31-én győz a forradalom (radikális, polgári erők győzelme) Tisza Istvánt ismeretlen katonák megölik Káosz, felbomlás …

72 IV. Károly 1918. nov. 13-án lemond a magyar trónról
1918. nov. 16-án Magyarországon kikiáltották a köztársaságot A kül- és belpolitikai helyzet azonban katasztrofális: Az Antant és szövetségesei megkezdik a történelmi Magyarország megszállását (románok, szerbek, franciák, csehszlovákok) A kormány helyzete instabil: infláció, gazdasági összeomlás, fedezetlen bankjegykibocsátás, frontról hazatérő katonák helyzete, földosztás kérdése Megerősödik a Károlyi-kormány szélsőséges baloldali ellenzéke, amit a külpolitika tovább ront 1919. márc. 20. Vix-jegyzék: újabb területi követelések: összeomlás, szélsőbaloldali hatalomátvétel

73 A Tanácsköztársaság 1919. márc. 21. A nagyvárosokban vörös zászlók jelennek meg a középületeken: a kommunisták átvették a hatalmat a Károlyi-kormánytól A politikai, gazdasági káoszból szeretnének kiutat találni – Szovjet-Oroszország példája Proletárdiktatúrát vezetnek be: szakítanak Mo. minden korábbi történelmi, gazdálkodási hagyományával Meghirdették az államélet, a gazdaság, a társadalom gyors, radikális átalakítását A vezetés: Forradalmi Kormányzótanács – teljhatalmú végrehajtó szerv, miniszteri feladatokra: népbiztosok

74 A vezető: Kun Béla, külügyi népbiztos (közvetlen kapcsolatban áll Leninnel) [a Tanácsköztársaság vezetőinek jelentős része zsidó származású] Önkormányzatok helyett: tanácsok (radikális hivatalnoki és elitcsere) Belső védelem: Vörös Őrség (korábbi belügyi alakulatok helyett) – soraiban vérengző, terrorisztikus elitalakulatok (megfélemlítés, ellenszegülők likvidálása) [Lenin-fiúk, Cserny József vezetésével kb. 200 fő]

75 Szamuely Tibor 1919 április 23. 1. SZ. PARANCS
"A Forradalmi Kormányzótanács megbízott azzal, hogy úgy a fronton, mint a front mögött a rendet és a fegyelmet biztosítsam. Feladatom megvalósítására rendelkezésemre áll minden eszköz, és én élni is fogok ezekkel az eszközökkel.(…)A proletariátus osztály ellenségeihez, a burzsoáziához nem fordulok semmiféle kéréssel, csak azt szeretném, ha ezeket a szavakat vésné emlékezetébe: aki a proletariátus hatalma ellen emeli fel a kezét, aki nyílt vagy rejtett úton ellenforradalmat szít vagy elősegít, illetve elhallgat, aki a Forradalmi Kormányzótanács és a Hadsereg Főparancsnokság minden rendelkezését végre nem hajtja, az a saját halálos ítéletét írja alá.Az ítélet végrehajtása a mi feladatunk. Szolnok, április 23. Szamuely Tibor a keleti hadsereg rögtönítélő törvényszékének elnöke."

76 Gazdaság radikális átalakítása: szocializálás, államosítás, a magántulajdon fölszámolása (1919. márc. 26.: minden 20 főnél több alkalmazottal rendelkező vállalat államosítása) Bankok, pénzintézetek, lakóházak, bányák, ipari üzemek kerülnek állami tulajdonba. Kivétel: a kereskedelem, de ott is maximálják az árakat Szociális intézkedések: a munkásság pillanatnyi életkörülményein javítani (reálbér-emelés) A Tanácsköztársaság társadalmi bázisa: ipari munkásság, bányászok

77 De a gazdaság romokban, külpolitikailag elszigetelve (az Antant nem ismeri el a bolsevikokat, Szovjet-Oroszország nem tud segíteni) Antant ápr-máj. során támadást indít: románok megszállják a Tiszántúlt, csehszlovákok Miskolcig nyomulnak előre, szerbek-franciák Makó, Hódmezővásárhelyig Önvédelem: Vörös Hadsereg megszervezése (Böhm Vilmos) május: ellentámadás, sikerek: Felvidék A Békekonferencia ultimátuma: a visszafoglalt Felvidékért cserébe a Tiszántúl átadása – Kun Béla elfogadja A románok nem vonulnak ki, de ez megroppantja a Tanácsköztársaság társadalmi bázisát: ellenforradalmi szervezkedés fölerősödik

78 Összeomlás: júl. 20.: támadás a románok ellen – kudarc: a románok elfoglalják Szolnokot – nyitva az út Budapestig. A románok bevonulnak a fővárosba – dúlnak, fosztogatnak, rabolnak. A Tanácsköztársaság vezetői elhagyják az országot A válságos helyzetben a szociáldemokraták visszaállították a köztársaságot, de soha nem látott nehéz helyzetbe került az ország: Vesztes, háború, súlyos békefeltételek, idegen megszállás, román fosztogatás, hiányzó közhatalom

79 A háború és a forradalmak következményei
Az I. vh. előtt: felemelkedés, konjunktúra Átalakuló társadalom és gazdaság Az Osztrák-Magyar Monarchia fejlettsége és a háború A háború elvesztése és a birodalom szétesése (elhúzódó háború) Antant és szövetségeseinek támadása Mo.: : forradalom, Tanácsköztársaság, román megszállás Ellenforradalom – Horthy Miklós kormányzó márc. 1. (George Clerk) Államforma: királyság Konszolidáció 1920 után (keresztény, nemzeti irány)

80 1919. máj. 1. a román csapatok által szorongatott Vörös Hadsereg kiürítette a várost.
Másnap katonatisztekből, vagyonos polgárokból és értelmiségiekből szerveződött Fehér Gárda vette át a hatalmat. Az előrenyomuló románok egyelőre megálltak a Tisza vonalánál és nem vonultak be Szolnokra. A Vörös Hadsereg máj. 3-án tüzérséggel és páncélvonattal megerősítve visszafoglalta a várost. A szerencsésebbek a Tiszántúlra menekültek és román fogságba kerültek, az elfogottak közül néhányat a vörösök a helyszínen agyonlőttek, míg a többieket forradalmi törvényszék elé állították. Szamuely, a rögtönítélő bíróság elnöke kevés kivétellel valamennyiüket halálra ítélte. Különösen szomorú Mellinger Edének, a Felsőkereskedelmi Iskola tanulójának esete. A bátor fiú állítólag apját kereste az elfogottak között és megsértette az "érzékeny lelkű" Szamuelyt, mire a 16 éves diákot is halálra ítélte, jóllehet a fehérlázadásban ő sem vett részt. Édesanyja, özvegy Mellinger Izidorné 1944-ben a deportálásoknak esett áldozatul. A halálra ítélteket máj. 4-6 között a temető árkában a Vörös Hadsereg tengerész különítménye lőtte agyon. Az utcán és a csendőrlaktanyában ítélet nélkül megölt fehérekkel együtt 49 kivégzett nevét tudták utólagosan azonosítani. Pusztuló síremlékeik egy része a temetőben ma is megtalálható. Ezek szerint Dunapataj 64 áldozata után a vörösterror Szolnokon követelt legtöbb emberéletet.

81 A trianoni békeszerződés
A békedelegáció: gr Apponyi Albert, Bethlen István, Teleki Pál (1920. január 6. Párizs) Tagjai: a magyar szellemi élet, műveltség és tudományosság elismert képviselői A békekonferencia 14 pontos tervezete (a háború alatt megkötött titkos szerződések értelmében) Mo.-ra rendkívül kedvezőtlen feltételeket szabott

82 Az amerikai és brit delegáció a meghirdetetteknél kedvezőbb, a nemzetiségi elveket is figyelembe vevő békét javasolt A francia külpolitika és a környező államok telhetetlen követelései ezt nem engedték érvényesíteni (Az USA kivonult a béketárgyalásokról) A földrajzi, gazdasági, nemzetiségi tényeket tartalmazó magyar válaszjegyzéket a francia diplomaták nem vették figyelembe A 3 fő fejezetből és 14 részből álló béke-szerződést a magyar delegáció június 4-én írta alá a versailles-i Grand Trianon kastélyban

83 Mo. területe 282 ezer km2-ről 93 ezer km2-re, vagyis 1/3-ára csökkent (korábbi 63 vármegyéből csupán 10 maradt érintetlen) Lakosságszáma a korábbi 18,2 millióról 7,6 millióra, vagyis 43%-ára csökkent Egy közepes méretű európai országból Mo. a térség kisállamai közé került Területénél Románia területe több mint 3-szor, Csehszlovákia területe 1,5-szer lett nagyobb

84 Az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamainak részesedése a történelmi Magyarország területéből és lakosságából Ország Terület (km2) Népesség (fő) Ebből magyar (%) Csehszlovákia 61 633 30,3 Románia 31,6 SHS királyság 20 551 Ausztria 4 020 8,9 Olaszország 21 49 806 13,0 Lengyelország 589 23 662 1,0 Összes veszteség 30,2 Trianoni Magyarország 92 963 88,3 Történelmi Magyarország 54,4

85 A határok kijelölésénél nem vették figyelembe az etnikai elveket
3,2 millió magyar nemzetiségű – legtöbb esetben egy tömbben élő – került idegen államokba (Erdély, Felvidék, Bácska, Bánát, Baranya) Csupán Sopron környékén népszavazás A békeszerződés nem biztosította a trianoni határokon kívül rekedt magyarok emberi- és politikai jogait Mo. demográfiai viszonyai is megváltoztak: Az ország etnikailag homogén lett (90% magyar) Nőtt az ország népsűrűsége (64fő/km2-ről 86fő/km2-re) Kb. 300 ezer magyar költözik be az új határok közé

86 A békeszerződés szigorú katonai korlátozásokat is tartalmazott (max
A békeszerződés szigorú katonai korlátozásokat is tartalmazott (max. 35 ezer fős, önkéntes hadsereg, páncélozott járművek, repülőgépek nélkül, dunai flottilla nélkül) Magyarország 30 éven át jóvátételeket köteles fizetni (szén Jugoszláviának, vágóállat Jugoszlávia, Olaszország, Görögország) A fizetés zálogául zárolták Magyarország minden állami vagyonát és összes bevételi forrását – s ezt a jóvátételekhez nemzetközi ellenőrzés alá helyezték

87 A békeszerződés fogadtatása
Magyarország a trianoni békeszerződést hatalmas igazságtalanságként élte meg Hatalmas traumát jelentett Mo. népének és a határon kívül rekedt magyarok számára is Szinte valamennyi társadalmi réteg tiltakozását fejezte ki a diktátummal szemben A szerződés aláírásakor tömegtüntetéseket szerveztek, az üzletek és az iskolák zárva maradtak Az etnikai elvek figyelmen kívül hagyása, és a népszavazás alkalmazásának hiánya a nemzetiségi konfliktusok továbbélését, Mo. és a környező államok hosszú távú konfliktusát rejtette magában

88 A trianoni békeszerződés közvetlen gazdasági következményei
Teljesen új feltételrendszert hozott létre a magyar gazdaság számára Mo. egyik pillanatról a másikra kikerült a háború után igen kedvezőtlen világpiaci tendenciák közé Megszűnt a Monarchia egységes vámterülete, közös valutája, hatalmas felvevőpiaca Új nemzetállamok bizalmatlanul, ellenségesen viselkedtek a trianoni Mo-gal Radikálisan megváltozott a gazdasági térszerkezet – jelentős kihívásokat okozva a magyar gazdaság számára

89 Mindez igen kedvezőtlen világpiaci helyzetben történt:
Mo. hirtelen önálló külkereskedelemre utalt országgá vált, de ehhez nem volt sem önálló valutája, sem vámvédelme Mindez igen kedvezőtlen világpiaci helyzetben történt: Az eu-i nagyhatalmak (még a győztesek is) a háború alatt gazdaságilag tönkrementek, eladósodtak Világpiaci krízis (Oroszország és a bolsevik forradalom) Ny-Eu piacain recesszió lett úrrá (hatalmas emberveszteségek, piacok összezsugorodása, béketermelésre való áttérés) Az USA-ból olcsó mezőgazdasági termékek áramlanak be a nyugati piacokra (ez rontja a magyar gazdaság esélyeit) Az eu-i országok sorra protekcionista védővámokat vezettek be (Fro ) Mo ig vámemeléseket, protekcionista védővám-politikát nem folytathatott A környező országok autarchiás politikája (Kisantant) Az új határok gyakran vágtak ketté korábban jól működő gazdasági egységeket (Partium, Felvidék)

90 A trianoni békeszerződés hatása a magyar nemzetgazdaság ágazataira
Trianon valamennyi nemzetgazdasági ágat érintette Az ország iparosodottabb képet mutatott (a korábbi népesség 43%-a, de pl. az ipari termelésnek 51,2%, a gyári munkásságnak 57%-a maradt az új határok között) A gyárak, üzemek kb. 50%-a, az ipari termelés 55%-a maradt a trianoni (1/3-ára csökkent) területen

91 Mo. iparának nyersanyagbázisa szinte teljesen elvesztek:
sóbánya (Máramaros), arany, ezüst, réz (Nagybánya, Selmec-, Körmöcbánya), kőolaj (Erdély), vasérc, szén jelentős része (Felvidék) Mo. nyersanyagokban szegény, behozatalra utalt ország lett. Lecsökkent az ipari termelés is a háború, a forradalmak és Trianon miatt: 1913-hoz képest 1920-ban 40%-os csupán az ipar termelése

92 Vaskohászat: a kapacitás 31%-a mellett a vasérclelőhelyeknek csupán 11%-a maradt az új határok között Hasonló helyzetben a vasúti járműipar: szinte teljes egészében az új területen marad, de a vasúthálózatnak csak 38%-a Az ipari ágazatok közül a feldolgozóipar, a malomipar került a legnehezebb helyzetbe: A korábbi ország-területhez kialakított ágazat 65 mill. mázsás őrlési kapacitása kihasználatlan maradt (legjobb évben is csak mill. mázsa búza termett az új területen)

93 A mezőgazdaság szintén súlyos megrázkódtatásokon megy át:
a háború miatt a termelés dezorganizálódott, munkaerő-hiány lépett föl, csökkent a megtermelt termékek mennyisége megszűntek a jó értékesítési lehetőségek megváltozik a művelési ágak szerkezete (ez látszólag kedvező!) – nő a szántóterületek aránya (60% fölé), bár fontos termőterületeket csatoltak el (Bácska, Csallóköz) de csökken a rét, a legelő (állattenyésztésre nézve kedvezőtlen), ill. az erdő aránya 16%-ra módosulás következik be a birtokszerkezetben is: a nagybirtokok aránya növekszik az új területen

94 A magyar gazdaság finanszírozási problémái is megsokasodtak:
A háború után a külföldi tőke elapadt, a korábbi hitelezők maguk is adós országgá váltak (Ausztria) A magyar gazdaság romokban, felgyorsult az infláció Nehéz az új körülményekhez való alkalmazkodás A béketermelésre való átállás, válságos külgazdasági helyzet A lakosság számára továbbra is ellátási gondok A legfontosabb feladat: a Horthy-rendszer gazdasági stabilizációja (külföldi hitelek, export kérdése)

95 Magyarország helyzete a második világháború után

96 A háború és annak elvesztése I.
Előzmények: Magyarország és a Trianoni békeszerződés hatásai A Horthy-rendszer és revíziós politika Az as gazdasági válság hatása, következményei Az 1930-as évek nemzetközi politikája Fasiszta rendszerek Európában: Olaszország, Németország

97 Vitéz Nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója

98 Az első világháború előtti százalékában megmaradt
Megnevezés Mennyiségi egység Az első világháború Az első világháború előtti százalékában megmaradt előtt után Terület km2 92.607 32,7 Népesség fő 41,6 Népsűrűség km2/fő 64,6 82,1 - Szántóterület ezer kat. h 95.583 43,0 Erdő 12.642 1.843 14,5 Őstermelők 36,9 Só termelés millió q 2,5 0,0 Vasérc 10,0 2,0 20,0 Feketeszén 10,97 8,0 72,8 Ipartelepek száma db 4.241 2.075 48,9 Vasutak hossza km 19.723 8.364 42,4 Közutak hossza 43.629 17.330 39,7

99 Hitler és Horthy találkozója

100 A világháború és Magyarország II.
A revíziós politika „sikerei” Felvidék (1938. nov. 2.), Kárpátalja (1939. márc.), Észak-Erdély (1940. aug.) és a Délvidék (1941. ápr.) A revízió ára: a hitleri Németország háborús igényei (1941. ápr. Teleki Pál öngyilkossága) A háborúba lépés körülményei – Kassa bombázása Német háborús sikerek (nyugati front, keleti front) 1941. június: támadás a Szovjetunió ellen (A szovjeteket meglepetésként éri a támadás: Molotov-Ribbentrop paktum 1938.) Moszkva előtt elakad a németek támadása dec. Az USA belép a háborúba (Atlanti Charta 1941.) fordulója: Sztálingrád

101 Magyarország területének és népességének változása 1938-1941 között
Megnevezés Terület (km2) Népesség (fő) Trianoni Magyarország 93.073 Felvidék, nov. 2. 11.927 Kárpátalja, márc. 12.061 Észak-Erdély, aug. 43.104 Délvidék, ápr. 11.475 Magyarország vége

102 A Felvidék „visszaszerzése” - Horthy bevonulása Kassára

103 A háború és gazdasági hatásai
Mo. a két háború között megőrizte korábbi fejlettségi szintjét Megmaradnak a korábbról örökölt gazdaságszerkezeti problémák Agrár-ipari ország (foglalkoztatási szerkezet, mezőgazdasági népesség aránya, iparszerkezeti problémák) 1938-tól „győri program” - háborús konjunktúra ben eléri teljesítőképességének felső határát a magyar nemzetgazd. (megszűnő munka-nélküliség) Problémák: jegyrendszer, apadó nyersanyagkészletek, erősödő eladósodás és infláció

104 Képek a háborúból: „Bevagonírozás” Kerékpáros zászlóalj a keleti fronton

105 Fordulat a háború menetében 1943-44
A 2. m. hadsereg pusztulása a Donnál (1943. január ) Kiugrási tervek Mo. német megszállása (1944. március 19.) KÖVETKEZMÉNYEK: Mo-i zsidóság deportálása Szálasi-féle nyilas terror Mo. gazdasági kifosztása (Koronázási ékszerek, MNB, gyárak, nyersanyagok, élőállat, stb.) A normandiai partraszállás (1944. jún. 6.) A „kiugrási kísérlet” és kudarca (1944. október ) A szovjet csapatok elérik Magyarország dél-keleti határát (1944. ősze)

106 A keleti front 1943-ban

107 A Don folyó térsége 1943. január

108 A második magyar hadsereg pusztulása a Donnál 1943. január 12-13.

109 A háború borzalmai Zsidóüldözés Magyarországon 1944

110 Nyilaskeresztes mozgalom - Szálasi

111 Magyarország 1944 végén

112 A szovjet csapatok hadműveletei
1944 végére: Tiszántúl, Duna-Tisza köze 1944. dec.: Pest és Buda ostroma (1945. január, ill. február közepére szabadul fel) Utolsó német ellenállás: Bakony-térsége Németek kiűzése: április 4. (szovjet tájékoztatói iroda szerint) Kisebb harcok: ápr. közepéig „Felszabadítás”, vagy „megszállás”? Törvénytelenségek: „néphadsereg”-jelleg, fegyveres hatalmi túlsúly, beszállásolás, drasztikus beavatkozás a legyőzött ország ügyeibe Magyarországot a németek utolsó, legyőzött csatlósának tekintik a szövetségesek

113 Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulása
A szovjet hadműveletek kiűzik az ország területéről a német megszállókat és a Szálasi-féle nyilasokat Az összeomlás elsöpörte a Horthy-rendszer államgépezetét, adminisztrációját A politikai-gazdasági elit jelentős része elmenekült az országból (részben a szovjetektől tartva) Mindez egyfajta hatalmi űrt idézett elő Nincs törvényhozó- és végrehajtó hatalom (így nincs, aki kilépjen a háborúból, fegyverszünetet kössön, stb.) A fokozatosan felszabaduló területeken megindul a politikai pártok újjászerveződése FKGP, SZDP, PDP, NPP, MKP

114 Az FKGP vezetői

115 Az MKP vezetői

116 1944. dec. 2-án Szegeden megalakul a Nemzeti Függetlenségi Front (antifasiszta, demokratikus erőket tömöríti) 1944. dec között a felszabadított településeken megtartják az ideiglenes nemzetgyűlési választásokat 1944. dec. 21-én Debrecenben összeül az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1944. dec. 22-én megalakul az Ideiglenes Kormány (Dálnoki Miklós Béla vezetésével) 1945. január 20-án Magyarország fegyverszünetet köt Moszkvában

117 Az Ideiglenes Nemzetgyűlés ülésezik Debrecenben

118 Magyarország aláírja a Moszkvai fegyverszünetet 1945. jan. 20-án

119 A moszkvai fegyverszünet rendelkezései:
Mo. kilép a háborúból és bekapcsolódik a németek ellen Érvénytelenítik a revíziós határmódosításokat (1937-es határok visszaállítása) Fasiszta pártok felszámolása Háborús bűnösök felelősségre vonása Jóvátételi kötelezettségek vállalása SZEB működésének engedélyezése (Vorosilov)

120 Volt-e Magyarországnak esélye a függetlenségre 1945 után?!
Mo. vesztes ország… A szovjet befolyás – szovjet érdekszféra (Jalta) Európa „felosztása”?! Megszállás, vagy felszabadítás?!

121 Magyarország háborús veszteségei
A háború befejezésének pillanatában Mo. politikai és gazdasági szempontból is rendkívül nehéz helyzetbe került Háborús emberi- és anyagi veszteségek, jóvátételi kötelezettségek, külpolitikai elszigetelődés, stb. Mo. az 5 legnagyobb károkat elszenvedett európai ország közé tartozott Ekkora, vagy ennél nagyobb veszteségek Németországot, Lengyelországot, Jugoszláviát és a Szovjetuniót érték

122 Emberveszteségek: Honvédség: kb. 300-310 ezer fő
Polgári lakosság: ezer fő Szolnok bombázása június 2 Zsidóság veszteségei: ezer fő Magyarország második világháborús területén hadifogságba esett: ezer fő Ebből: angolszász: 280 ezer fő, szovjet: 600 ezer fő Vissza nem térő hadifoglyok: 80 és 150 ezer fő A háború alatti és azt követő népességmozgásban érintettek száma: 900 ezer fő Ebből: a Kárpát-medencét nyugati irányba elhagyók: 210 ezer fő Háború után kitelepített németek: 200 ezer fő Szlovák-magyar lakosságcsere: ezer fő Az ismét elcsatolt területekről visszaköltözők: 300 ezer fő

123 A veszteségek / ezer fő / A honvédség összes veszteségei: - ebből hősi halott: Háborús polgári áldozatok: 80-100 A zsidóság veszteségei: Deportáltak összesen: 490 Koncentrációs táborban elhunyt: 310 Túlélő, de nem tér vissza Magyarországra: 50 Munkaszolgálatos zsidó áldozatok: 25 Hadifogoly zsidó áldozatok: Kamenec Podolskban elhunyt zsidók: 15 Magyarország második világháborús területén fogságba esettek száma: 880 Ebből: szovjet hadifogságba került: - ebből a fogságban elhunyt: 600 150 angolszász fogságba került: 280 80 A háború ideje alatt és azt követően lezajlott népességmozgásokban érintettek száma: 900 Ebből: a Kárpát medencét Nyugati irányban elhagyók: 210 a háború után kitelepített németek száma: 200 szlovák-magyar lakosságcsere után távozó szlovákok: 60-70 a háború utáni határváltozások miatt betelepülő magyarok: 300

124 A gazdasági élet veszteségei:
Főbb okok: németek és nyilasok fosztogatásai, szovjet hadműveletek, angolszász bombázások Összes kár: 22 mrd Pengő (1938-as névértéken) Ez az es nemzeti jövedelem 5-szöröse Magyarország összes nemzeti vagyonának 40%-a Közte az MNB teljes arany- és devizakészlete és a Szent Korona is Főbb területek: Ipar: gyárak 90%-a károsodik (55%-a súlyosan) Mezőgazdaság: állatállomány, 1944 őszi munkák elmaradása – súlyos élelmezési problémákat vetít előre Magánháztartások Következmény: Magyarország nemzeti jövedelme re a korábbi évek felére zuhan vissza

125 A gazdasági élet veszteségei:
Megnevezés A háborús kár összege /millió P/ 1938-as értékben az összes kár %-ában az évi nemzeti vagyon %-ában 1. Mezőgazdaság 3.682 16,8 21,4 2. Bányászat, kohászat 65 0,3 3,6 3. Gyáripar 2.042 9,3 54,2 4. Közlekedés 3.689 59,0 5. Lakóházak 1.854 8,4 18,0 6. Egyéb összesen 10.619 48,4 69,5 Kisipar 727 3,3 Kereskedelem 1.365 6,2 Hitelintézetek 830 3,8 Biztosítók 157 0,7 Magánháztartások 5.249 23,9 Kisüzemi épületek 213 1,0 Egészségügy 156 Kultúra, oktatás 408 1,9 Egyéb közvagyon 1.514 6,9 ÖSSZESEN (1-6) 21.951 100,0 40,2

126 A nemzeti jövedelem alakulása 1938 és 1947 között (millió P, 1938-as árfolyamon):
Megnevezés: 1938/39 1943/44 1945/46 1946/47 Mezőgazdaság 1.745 1.320 755 928 Bányászat 106 187 52 84 Gyáripar 1.242 1.580 497 720 Kézműipar 598 571 359 395 Kereskedelem 463 459 185 241 Lakáshasználat 451 475 406 414 Egyebek 587 621 287 355 Összes nemzeti jövedelem 5.192 5.214 2.541 3.137

127 A nemzetgazdaságot ért háborús károk megoszlása (%)

128 A magyarországi állatállomány pusztulása a második világháború alatt

129 A külkereskedelmi- és tőkekapcsolatok átalakulása
A háború után a korábbi nemzetközi kapcsolatok megszűnnek Lecsökken a magyar külkereskedelem volumene is 1944-ben a behozatal 803 millió, míg a kivitel 950 millió (1938-as névértékű) Pengőt tett ki 1945-ben az export és az import együtt 3,7 millió P-re zuhant vissza Magyarországnak 280 millió USD, behajthatatlan követelése halmozódott fel a német-magyar külkereskedelemben a háború alatt! A háború után nagy a belső államadósság, de a korábbi tőkekapcsolatok nem állnak helyre A magyarországi német vagyon a Szovjetunió tulajdonába került át (szovjet-magyar vegyesvállalatok)

130 Magyarország háborús jóvátételi kötelezettségei
A magyar államot a moszkvai fegyverszünet értelmében háborús jóvátételi kötelezettségek terhelték Ennek mértéke: 6 éven át, 300 millió USD Megoszlása: Szovjetunió, Jugoszlávia, Csehszlovákia A jóvátételeknél az 1938-as világpiaci árakat vették figyelembe (10-15%-os növekedés) Áruszállítás formájában teljesítették A jóvátétel az es költségvetési évben az állami kiadások 17%-át emésztette fel A jóvátételek fizetése az 1950-es évekre húzódott Egyéb terhek: SZEB missziójának ellátása, szovjet katonaság élelmezése Segélyek: JOINT, UNRRA, Truman-mozdonyok

131 A jóvátételi kötelezettségek aláírása

132 Magyarország háborús jóvátételi kötelezettségeinek megoszlása

133 Az 1945 utáni antifasiszta megtorlás, a háborús bűnösök felkutatása és megbüntetése: Szálasiék kivégzése a Markó utcában

134 Az 1945-ös földreform

135 A földreform legfontosabb céljai:
Felszámolni a feudális eredetű nagybirtokrendszert Megszűntetni a birtokrendszer aránytalanságait A nincstelen agrárnépesség földhöz juttatásával a demokratikus átalakulásoknak társadalmi bázist teremteni Az elhagyott nagybirtokok felosztásával, megműveltetésével a lakosság élelmezését javítani

136 A földreform előzményei:
Az agrártársadalom, a szegényparasztság földhöz juttatása 1945-ig nem megoldott A feudális eredetű nagybirtokrendszer átalakítására csak a háború után nyílt mód A földreform a demokratikus átalakulás és a lakosság élelmiszerrel való ellátása miatt is létkérdés volt Nagybirtokosok jórészt elmenekülnek a háború után A földek nagy része 1944 végén bevetetlen maradt Cél: a demokratikusabb föld-, illetve termelőeszköz elosztás az árutermelő paraszti kisbirtokokra épülő gazdálkodás megteremtése

137 Birtokrendszer és társadalomszerkezet a földreform előtt
A magyar agrártársadalom létszáma kb. 4,6 millió fő Az agrártársadalom 51,6%-a nincstelen agrárproletár, vagy 5 holdnál kevesebb birtokkal rendelkező szegényparaszt Élesen polarizált agrártársadalom és földbirtok szerkezet jellemző Mindez egy agrár-túlnépesedéssel is párosult a háború előtt

138 A magyarországi földtulajdon szerkezete a földreform előtt

139 A magyar agrártársadalom szerkezete a földreform előtt
A II. vh előtt a magyar társadalom legnépesebb csoportja a parasztság A nagymértékű agrárszegénységet az 1920-as Nagyatádi-féle földreform nem tudta enyhíteni A társadalom foglalkoztatási szerkezetében a mezőgazdaságban dolgozók aránya a háború előtt 48,1%-ot tett ki Az ágazat mindezek ellenére a nemzeti jövedelem termelésében igen nagy arányt képviselt

140 A magyar mezőgazdaság technikai „színvonala” a második világháború előtt

141 Aratás

142 Cséplés

143 Földreform március 17. Még az ország teljes „felszabadítása” előtt kiadják a rendeletet Az Ideiglenes Kormány rendeleteként lát napvilágot – vagyis nem a törvényhozás alkotja a törvényt! Valamennyi politikai erő támogatásával (kommunisták is támogatják!) Néhány hét alatt gyökeres és visszafordíthatatlan változásokat eredményez a magyar mezőg-ban

144 Nagy Imre és Donáth Ferenc, az MKP agrárpolitikusai

145 A földreform végrehajtása
Központi földalap létrehozása földek elkobzásával, kisajátításával Elkobozzák a földjét kárpótlás nélkül: A háborús bűnösöknek, nyilasoknak Kisajátítják: Az kat. holdat meghaladó tulajdonnal rendelkező úri birtokosok földjét (kárpótlás nélkül) Az kat. hold alatti birtokok esetében (kárpótlás kilátásba helyezésével): Kisajátítják a volt úri birtokosok 100 hold feletti tulajdonrészét (Azaz: max. 100 hold maradhat) Kisajátítják a gazdagparaszti birtokok 200 hold feletti részét

146 A földreform során igénybe vett birtokok
Megnevezés Birtokok száma /db/ Birtokok területe /kat. hold/ Az ország területének %-a Elkobzott birtokok 43.245 3,3 Megváltás kilátásba helyezésével igénybe vett birtokok 32.620 29,9 Összesen 75.505 34,6

147 A földek kiosztása A központi földalapba kb. 5,6 millió kat. hold föld jutott Ez az ország művelhető földterületének a 35%-a! Kik kaphattak földet? Gazdasági cselédek Mezőgazdasági munkások Törpebirtokosok (5 hold alatti tulajdonnal) Mezőgazdaságban foglalkoztatott képesített, de földtulajdonnal nem rendelkező rétegek

148 A földreform testületei
Községenkét (az ország valamennyi településén) földigénylő bizottságokat hoztak létre Feladatuk: összeírni az elkobozható és kiosztható földeket Megyénként Földbirtokrendező Tanácsokat alakítanak (mérnökök, szakemberek vezetésével) Országos szinten a testületeket az Országos Földbirtokrendező Tanács fogja össze A földosztásban az agrártársadalom széles rétegei is részt vesznek 3.200 földigénylő bitottság tag

149 A földreform hatása a magyar birtokrendszerre és az agrárnépesség szerkezetére
Összesen 730 ezer földigénylés érkezett be a testületekhez, ebből 660 ezret tekintettek igényjogosultnak Házhelyet 350 ezren igényeltek, végül 150 ezer házhelyet osztottak ki Több az igény, mint a kiosztható föld: nem minden igényt sikerült kielégíteni! Előnyben részesítették a nincstelen agrárnépességet

150 A földhöz jutás aránya egyes kategóriák szerint

151 A kiosztott föld megoszlása kategóriánként

152 A földreform következményei
Jelentős változás következett be a birtokszerkezetben A legnagyobb növekedés az 5-10 holdas gazdaságok számában jelentkezett A legnagyobb csökkenés a hold feletti birtokok esetében figyelhető meg Eredmények: Csökkent a birtokszerkezet nagymértékű aránytalansága Az árutermelő kisbirtokok számát kívánták növelni A földhöz jutottak 90%-a volt korábban nincstelen, vagy törpebirtokos

153 Átlagosan 5,1 holdat kaptak az igénylők
A kiosztott föld felső határa a család által megművelhető birtoknagyság volt (max. 15 hold) A földnélküli rétegek aránya a korábbi 46%-ról 17%-ra csökkent A kisbirtokos parasztok aránya 47%-ról 80%-ra növekedett A nagybirtokosok aránya 3% alá csökkent

154 A birtokkategóriák területének és számának változása a földreform következtében

155 A földreform egyéb velejárói
A földosztás során az új tulajdonosok között kiosztják a kisajátított birtokok vagyontárgyait is (vetőmag, takarmány, gépek, szerszámok) A fel nem osztható vagyont a településeknek, illetve földműves szövetkezeteknek adják (nádas, halastó, szeszüzem, malom, olajütő, traktor, cséplőgép, stb.) Bizonyos részekből állami tulajdont hoznak létre (1.500 volt nemesi kastély és kúria, illetve a hozzá tartozó föld, ) A kártalanítás összegét a földhöz jutottak megváltási díjaiból akarták előteremteni – de a földhöz jutottak nem tudnak fizetni

156 A földreform ellentmondásai
Nem elegendő a kiosztható föld – továbbra is maradnak földnélküliek Azokban az országrészekben, ahol kevés a föld, törvénytelenségeket is elkövetnek Kiosztják a volt nemesi-gazdagparaszti birtokok megmaradó részét is Vitás kérdéseket vet fel a földek minősége, a határbeli helyzete Földművelésügyi Minisztérium perek sokaságával számolhat Az új birtokok bizony nem alkalmasak árutermelésre! A nagy horderejű változások nem lesznek tartósak: 1948-ban indul a szövetkezetesítés

157 Birtok-egység (kat. hold) Birtokviszonyok a földreform előtt
Birtokviszonyok a földreform után Változás (%) Birtokok száma % területe (kat.hold) változás a birto-kok számában változás a terület nagysá-gában 0-5 72,5 10,1 68,1 17,9 +18,7 +76,0 5-10 12,5 9,2 18,8 21,1 +84,9 +122,6 10-20 8,8 12,6 8,5 17,3 +21,9 +37,6 20-50 73.663 4,5 13,5 71.164 3,4 14,7 -3,3 +8,6 50-100 15.240 0,9 6,5 14.864 0,7 8,1 -2,4 +25,0 5.792 0,3 5,0 5.525 0,5 4,4 -4,6 -11,2 5.202 13,2 4.034 0,2 8,4 -22,4 -36,3 768 0,1 7,8 504 0,0 4,9 -34,3 3000 felett 302 22,1 91 3,2 -69,8 -88,3

158 Választások, infláció, stabilizáció 1945-46-ban

159 Az 1945-ös nemzetgyűlési választások
Cél: A hatalom ideiglenes jellegének megszűntetése A belpolitikai erőviszonyok tisztázása A háború utáni demokratikus kibontakozás megindítása

160 Az 1945-ös választás keretei:
A demokratikus jelleg garanciái: Nincs egyelőre egyetlen olyan politikai erő sem Magyarországon, amelyik monopolizálni tudná a hatalmat A győztes nagyhatalmak konszenzusa ekkor még él Az 1945/VIII.-as új választójogi törvény A korábbi időkhöz képest a legdemokratikusabb De mint később kiderül: hosszú évtizedekig is a legdemokratikusabb választójogi törvény

161 Az 1945-ös választójogi törvény
Általános választójog Minden 20. életévét betöltött magyar állampolgár választó és választható (60%-a a magyar társadalomnak) Kivételek: háborús bűnösök, értelmi fogyatékosak Nők választójoga most lesz teljes A háború előtt a legszélesebb választójog a társadalom 30%-ára terjedt ki Titkos választás Lelkiismereti szabadság biztosítva Közvetlen választás Pártok listáira lehetett voksolni (1 mandátumhoz 12 ezer voks kellett)

162 1945. november 4. A választások nyugodt, korrekt körülmények között zajlottak Az országban 16 szavazókörzet működött A választásra jogosultak 92,4%-a vett részt a szavazáson ( fő) A végeredmény a Kisgazdapárt elsöprő győzelmét hozta

163 Az 1945-ös választások végeredménye
Párt Szavazatok száma Mandátumok száma % FKgP 245 57,02 SZDP 69 17,41 MKP 70 16,96 NPP 23 6,87 PDP 76.424 2 1,62 MRP 5.757 - 0,12

164 Az eredmények alapján kijelenthető:
Magyarország népe végén a nyugat-európai polgári demokratikus értékekre a magántulajdon sérthetetlenségére és a vállalkozások szabadságára épülő keresztény és nemzeti jövőre voksolt

165 A pártok eredményeinek megoszlása az 1945-ös választásokon

166 Az új kormány összetétele
Az FKGP akár önállóan is kormányt alakíthatna A SZEB „ajánlásai” és a társadalom előtt álló kihívások alapján KOALÍCIÓS kormányt hoznak létre A koalíció tagja lesz: FKGP, MKP, SZDP, NPP

167 A minisztériumok felosztása
MKP: belügy (Nagy Imre), közlekedés (Gerő), népjólét SZDP: igazságügy, iparügy, kereskedelem- és szövetkezetügy NPP: vallás- és közoktatásügy FKGP: miniszterelnök (Tildy Zoltán) földművelésügy had- és külügy pénzügy újjáépítés és tájékoztatásügy

168 Magyarország államformájának kérdése
Magyarország 1946 elején még mindig királyság Az új nemzetgyűlés többsége a köztársaság eszméjét támogatja – szakítás minden korábbi „bűnnel” Katolikus klérus, konzervatívok egyedül a monarchia-pártiak 1946. január 31-én kikiáltják a köztársaságot 1946/I. tc. Köztársasági elnök: Tildy Zoltán Új miniszterelnök: Nagy Ferenc 1946/VII. tc. Az államrend védelméről szóló törvény megszületése

169 A gazdasági élet újraindításának lépései a második világháború után

170 Az 1945-ös év legfontosabb kérdései:
A földreform A háború utáni újjáépítés A közellátás megszervezése A gazdasági élet újraindítása A közlekedés helyreállítása A nemzetközi kötelezettségek teljesítése A politikai élet konszolidációja

171 A közellátás megszervezése
A háború után súlyos élelmezési problémák jelentkeztek A készletek elszállítása, pusztulása A mezőgazdasági munkák elmaradása SZEB, VH élelmezése A lakosság legalapvetőbb szükségleteit sem tudja a kormányzat biztosítani Az 1938-as készletekhez képest átlagosan 45%-os hiánnyal kellett számolni Cukor, hús, zsír esetében a hiány 80%-os Az átlagos napi kalóriamennyiség kalóriára csökkent a korábbi 2700 kalóriáról A városokban a jegyre kapható élelmiszer mennyisége: 560 kalória! (20 dkg kenyér)

172 A közellátás helyzete 1945-ben

173 A magyar lakosság tápanyag-ellátási helyzete 1945-ben

174 A közellátás központi megszervezése
A készlethiány főleg a városokban, a bérből és fizetésből élőket hozta nehéz helyzetbe (+ infláció) Az éhezők megmaradt értéktárgyaikat élelmiszerre cserélték Fellendült a feketekereskedelem, a batyuzás A kormány határozott lépésekre kényszerült: Fejadagok maximálása Népkonyhák felállítása Feketézés visszaszorítása Közellátási Minisztérium megszervezése Központi készletgazdálkodás bevezetése (beszolgáltatás – begyűjtés, állami készletfelhalmozás)

175 Élelmiszer fejadagok Magyarországon és néhány környező országban
Kenyér fejadag (dkg/nap) Cukor fejadag (dkg/hónap) Zsír fejadag (dkg/hónap) Magyarország 20 30-50 40 Ausztria 45 70 65 Csehszlovákia 28 160 72 Jugoszlávia 25 75 50 Románia 30

176 Feketézők a Tőzsdepalota mögött 1945-ben

177 Begyűjtött termények mennyisége 1946 és 1948 között
Gazdasági év Gabona Kukorica Összes készlet 1946/47 63.822 1947/48 73.945

178 Az ipari termelés megindítása
Nyilvánvaló: csak az állam megerősödő szerepvállalásával képzelhető el az ipar újraindítása Készlethiány, szovjet ellenőrzés, háborús pusztulás Központi irányítás: Nyersanyagelosztás Munkaerő gazdálkodás Jóvátételi kötelezettségek Újjáépítés Politikai koncepciók FKGP: magántulajdon, haszonhoz való jog MKP: tudatosan növelni az állami szerepet

179 Az újraindítás lépései
Szovjet katonai ellenőrzés megszűntetése Üzemi bizottságok létrehozása – romeltakarítás Állami hitelnyújtás 1945. március: 9,5 millió P, május: 25 millió P gyorshitel a Pénzügyminisztériumtól Állami megrendelések növekedése Központi készletgazdálkodás megszervezése Iparügyi miniszter: 550-féle alapanyag, félkész termék zárolása – központi elosztás Nyersanyaghiány enyhítése: aug. 27. szovjet-magyar kereskedelmi szerződés Tulajdonosi érdekek hátérbe szorultak a munkavállalói érdekekkel szemben – az állam is ezt támogatja (GYOSZ tiltakozása mellett)

180 A közlekedés helyreállítása
Gerő Ernő vezetésével „arccal a vasút felé” 1945 végére a hidak jelentős részét helyreállították A vasút újjáépítése a főbb vonalakon megtörtént A géppark 1947 elején: 8200 teherautó 8000 személyautó 15000 motorkerékpár

181 Küzdelmek a koalíción belül 1946 elején
A Nagy Ferenc-kormánynak kezdettől fogva számolnia kellett a koalíciós partnerek (MKP,SZDP, NPP) állandósuló politikai támadásával Rákosiék számára világossá vált: törvényes választásokon nem biztos, hogy képesek hatalomra jutni Új kommunista taktika: a koalíció és a kisgazda fölény felmorzsolása 1946. febr.-márc.: Baloldali Blokk létrehozása (BB) Tömegtüntetésekkel elérik: az FKGP jobbszárnyának kizárása a koalícióból (20 képviselő)

182 A Baloldali Blokk tüntetése

183 Egyre nyíltabb hatalommegragadási törekvések, a társadalom mind több színterén
Közigazgatás megtisztítása a „reakciós” elemektől – „B-listázás” köztisztviselő elbocsátása Törvénytelen földosztás ellen: „Földet vissza nem adunk!” Államosítások kiterjesztése: „Munkásököl, vasököl, oda sújt, ahova kell!” Támadás a katolikus ifjúsági szervezetek ellen Rajk László rendelettel betiltja a katolikus ifjúsági szervezeteket (Cserkészszövetség, KALOT, KALÁSZ) A társadalom megfélemlítése, bizonytalanságérzet keltése

184 Infláció és stabilizáció 1946-ban

185 Az infláció ban Már a háború alatt is zajlik a pénz elértéktelenedése, de az kezelhető mértékű marad (háborús kiadások) 1945-től kezdve a folyamat felgyorsul Okok: A gazdaság háborús összeomlása Lecsökkenő gazdasági teljesítőképesség Állami bevételek elapadása Megsokszorozódó költségvetési kiadások Az újjáépítés feladatai – béketermelésre való átállás A jóvátételek kiadásai Készlethiány, élelmiszerhiány Az MNB arany- és devizakészletének elrablása

186 Kormányzati intézkedések, direkt inflációs finanszírozás
A hatalmas tőke- és pénzigény előteremtésére a kormány fedezetlen bankjegykibocsátásba kezd Erre a kormánynak törvényi lehetősége van a háború előttről Kényszerítő körülmény: második felében a kormányzati bevételek az állami kiadások csupán 7%-át fedezték A hiányzó pénzmennyiség előteremtése: bankóprés A bankjegyforgalom (a forgalomban lévő pénz mennyiségének) változása 1945-ben: 1945. május: 21,2 mrd P, december: 765,4 mrd P További növekmény: SZEB: 5 mrd P, nyilasok által elhurcolt pénz visszaáramlása: 9 mrd P

187 Megjelennek a mind nagyobb és nagyobb címletű pénzek
Az MNB a kormánytól kapott felhatalmazás alapján megkezdte a fedezetlen bankjegykibocsátást Az MNB szerepét mindez jelentősen megnöveli: a legfőbb, sőt, kizárólagos hitelforrás az állam lesz (magánpénzintézeteknek nem marad kihelyezhető pénze) Megjelennek a mind nagyobb és nagyobb címletű pénzek 1944 nov.-ig a 100 P volt a legnagyobb címletű bankjegy, ekkor vezették be az P-t. Ezt követően másfél év alatt az P-től az egymilliárd „milpengősig” jutottak el. A vásárlók nem a címletek, hanem a pénz színe alapján különböztették meg a bankjegyeket. Felgyorsul a mind nagyobb mennyiségű pénz értékcsökkenése

188 A forgalomban lévő pénz vásárlóerejének csökkenése:
1938 elején a forgalomban levő pénz vásárlóereje kb. 512 millió pengő volt 1945 végén a 765,5 mrd P-re duzzadt forgalomban levő pénznek a valóságos vásárlóereje alig haladta meg a 20 millió P-t Ez a vásárlóerő 1946 nyarára, amikor a forgalomban levő pénz mennyisége 47,4 quadrillió P-re nőtt, az 1938-as árakon mindössze 3,5 millió P tényleges értékre zuhant vissza

189 Átlagos napi áremelkedés /%/
A pengő elértéktelenedése és az infláció alakulása ban Időpont Átlagos napi áremelkedés /%/ Az időszak utolsó napján az árindex alakulása /1939. VIII.26.=1/ Az időszak utolsó napján a dollár feketepiaci árfolyama /P/ 1945. július 1 105 1.320 november 15 12.979 december 6 41.478 1946. február 18 május 1.012 millió millió június 2. fele 8.504 954 billió * billió július 2. hete 53.214 trillió trillió július 4. hete qadrillió qadrillió * Egy billióban 12, egy trillióban 18, egy qadrillióban 24 nulla található.

190 Kísérletek az infláció megállítására
1945. dec.: vagyondézsma A kormány 75%-kal csökkenti a forgalomban lévő pénz mennyiségét (A pénzre a névérték 75%-ának megfelelő összegű bélyeget kellett ragasztani) Az így kapott 380 mrd-os kincstári bevétel az állami kiadások akkori egyhavi összegének 1/3-át fedezték Maguk az állami bevételek is inflálódnak! 1946. jan.: adópengő (napi árfolyam-meghatározás) Az állam, a kormányzat nem csak vesztese lehet az inflációnak: A kormány tudatosan adósságot halmoz fel a vállalatokkal, magánvállalkozókkal szemben (késve fizet az állami megrendelés, beszolgáltatás után) – mindez elinflálódik A pengő teljes elértéktelenedése és a hiperinfláció nem járt együtt a kormányzat gazdasági összeomlásával

191 1946 tavaszán kiderült: a kormány nem tudja kordában tartani az inflációt
A pénzromlásból eredő problémák, bevételcsökkenések állandósultak 1946 nyarán az óránként 12%-kal emelkedő árak és az infláció vesztese: a bérből és fizetésből élők tömege lesz Az amúgy sem magas életszínvonal a háború utánihoz képest is 50-60%-kal csökkent. A gazdasági életben a pénz megszűnik pénzként funkcionálni A pénzforgalom helyett a naturális árucsere lett a jellemző

192 Inflációs bérkifizetés (bankjegykötegekkel)

193 Értéktelen Pengőkötegek az utcán

194 A Gazdasági Főtanács létrehozása
A választások után valamennyi politikai erő egyetértett az infláció megállításának szükségességével De ezt csak az állam gazdasági életbe való radikális beavatkozásával, a kötött gazdálkodás bevezetésével lehetett elérni Kommunisták javaslata: az állam gazdaságirányító szerepét növelni (burkolt cél: államosítás) 1945 végén az MKP javaslatot tesz egy gazdasági csúcsintézmény létrehozására: Gazdasági Főtanács Feladata: anyagelosztás, megrendelés, hitelezés, bér-, munkaerő-gazdálkodás, stb. A GF eredetileg koalíciós elvek alapján épült fel, de az MKP a testületen belül létrehozott egy ún. TITKÁRSÁG-ot ()Ez a döntés-előkészítő testület!) A Titkárságon keresztül (vezetője: Vas Zoltán) az MKP teljes befolyást szerzett a testületre, s így az egész gazdaságirányításra

195 Stabilizáció – a kötött gazdálkodás jegyében
1946 tavaszán megkezdődnek a konkrét előkészületek A körülményeket alapvetően meghatározza: Csak belső erőforrásokra épülhet A SZU engedélyezi a jóvátételek átütemezését Cél: Az állami kiadások csökkentése (jóvátétel átütemezése, újjáépítés visszafogása, SZU árukölcsön) Állami bevételek növelése (adóemelések) Segíti a stabilizációt: az USA visszaszolgáltatja az MNB arany- és devizakészleteit A gyors eredmény záloga: a gazdasági és pénzügyi szektorra teljes körűen kiterjedő kormányzati beavatkozás

196 Az 1946-os stabilizációs költségvetési kiadások és bevételek tervezete (millió P, 1938-as árfolyamon) A kiadások típusai millió P A bevételek típusai Személyi kiadások 160 Egyenes adók 150 Nyugdíjak 70 Forgalmi adók 95 Dologi és átmeneti kiadások 90 Illetékek 40 Újjáépítési kiadások 65 Fogyasztási adók 60 Üzemi beruházások 50 Jövedékek 175 Önkormányzatok támogatása 35 Tárcabevételek 30 Nemzetközi kötelezettségek 240 Rendkívüli bevételek Összesen 710 610

197 Az új ár- és bérrendszer
Átfogó és szigorú adóreformot hajtottak végre 1946. augusztus 1-jével új pénzt vezettek be: FORINT Ezzel párhuzamosan: központilag új ár- és bérrendszert léptettek életbe Az új forint-árakat az 1939-es pengő-árakból képezték mesterségesen Az iparcikkek esetében az új árakat az 1939-es árak 4,97-es szorzásával kapták meg A mezőgazdasági termékek (növényi és állati termékek) árát 1939-es árak 3,2-vel való szorzásával kapták meg Mesterségesen különbséget hoztak létre az ipari- és mezőgazdasági árak között (megnyitották az ún. AGRÁROLLÓ-t)

198 Elszakad a magyar árrendszer a világpiaci áraktól: a világpiacon a mezőgazdasági termékek ára emelkedett Az új árak következtében a mezőgazdasági árak 40-50%-kal elmaradtak a háború előtthöz képest az ipari áraktól A bérek kialakításánál egységesen a háború előtti bérek 50%-át vették alapul A stabilizációs bérviszonyok helyreállították az infláció során felborult értékviszonyokat, de a reálbérek emelkedése csak igen lassan haladt előre Kibővítették a munkavállalók szociális jogait

199 A pénz árufedezetének megteremtése
A sikeres stabilizáció egyik feltétele: az új pénz értékállóságának megőrzése, vásárlóerejének növelése Vásárlóerő növelése: árukészletek forgalomba vitele Anyag- és Árhivatal: árszabályozás, árellenőrzés, gazdasági rendőrség Árdrágítók, készletrejtegetők súlyos büntetése (internálás, börtön, halálbüntetése)

200 Állami bevételek, új pénz- és hitelpolitika
Adóemelések: forgalmi adók: 75%-os növekedés, egyenes adók 28%-os emelés Új pénz- és hitelpolitika lényege: restrikció, mesterséges pénzszűke 1946. augusztus végéig mindössze 240 millió Ft forgalomba hozását irányozták elő (Ez az januári pénzmennyiségnek 10%-a!!!) Az egy főre jutó bankjegyforgalom dec. végén alig haladta meg a 100 Ft-ot! A bankjegykibocsátás lassú ütemét azért lehetett fenntartani, mert a pengőt nem váltják át új forintra 1 Ft = quadrillió P (Az össze kidobott P = 47,4 quadrillió)

201 A deflációs pénzpolitika mesterséges pénzhiányt idézett elő
Ez az eddig rejtegetett készletek előcsalogatását idézte elő Aki kereskedni akart, annak forintra volt szüksége, de forintot csak az MNB-től lehetett aranyért és devizáért vásárolni (a pengő nem kerül átváltásra!) Már aug.-ban 10 milló USD értékű aranyat és devizát váltottak forintra az MNB-nél Az új pénz kizárólag az MNB által került forgalomba, a kereskedelmi és hitelbankok kimaradtak ebből Megerősödik az MNB pénzforgalmi szerepe, a magántulajdonban lévő bankok kiszolgáltatottá válnak az állammal szemben A hitelkibocsátás elmarad a valós szükségletek mögött – kormányzati ellenőrzéssel zajlik A hiteleket főleg az állami érdekeltségek kapták

202 A Nemzeti Bank váltótárcája 1947. január 31-én
(a folyósított hitelek ágazatok közti megoszlása)

203 Az új pénz-, hitel- és bankpolitika tulajdonképpen megvalósította az állam hitelezési monopóliumát
A magánpénzintézetek a háború előtti tőkeösszegyűjtő és kihelyező szerepüket nem tudták újra elfoglalni A vállalatok és üzemek a hitelezési folyamatok révén is erős függésbe kerültek az állammal szemben