Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A magyarországi mezőgazdasági termelés átalakulása a 19. században.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A magyarországi mezőgazdasági termelés átalakulása a 19. században."— Előadás másolata:

1 A magyarországi mezőgazdasági termelés átalakulása a 19. században

2 A fejlődést meghatározó tényezők: • a ny-eu-i iparosodás és népességnövekedés • a Mo-hoz közeli agrárpiacok kiszélesedése • jó értékesítési lehetőségek, szállítás, vasút fejlődése

3 A feudalizmus és a jobbágyság rendszere 1848 előtt • Mo-n 1848-ig ez a fennálló rendszer • Fő jellemzők: • minden földterület a nemesség kezében van • a jobbágyok csak művelésre kapják a földesúr földjeit (úrbéres földek) • Ezek után állami adót és földesúrnak járó szolgáltatásokat kell fizetni (kilenced, robot, ajándék) • nemesi földek saját kezelésű része (jobbágyi robotmunkával műveltetve) • közös haszonvételek

4 A szabad, polgári földtulajdon 1848 után • Ny-Eu-ban ez már a 18. sz folyamán kialakul! • K-Eu-ban ez a folyamat elhúzódik • Mária Terézia 1767: Urbárium • A szabad földtulajdon megteremtésekor a korábbi birtokmegosztást vették alapul • Következmények: – nagybirtokrendszer továbbélése – földnélküli parasztok nagy létszáma

5 A jobbágyfelszabadítás 1848-ban: • Megszűnik a személyes függőség (úri joghatóság) • Eltörlik a földesúri járadékokat (robot, kilenced) • Kimondják a földesurak kárpótlását (a továbbiakban megszűnő járadékék helyett, de 1848-ban nincs idő ezt végrehajtani) • A volt jobbágyok csak az éppen használatában lévő földeket kapják meg (50%-uk föld nélkül szabadul föl!) • A törvény befejezetlen marad (közös haszonvétel, kárpótlás) • Aránytalan birtokszerkezetet örökít tovább

6 Az 1853-as Úrbéri pátens • A birtokviszonyokat rendeleti úton 1853-ban rendezik • Úrbéri Pátens kimondja: – a földesúri kárpótlást, a földtehermentesítést – közös haszonvételű földek elkülönítését (Urbárium alapján) – telekarányos megosztás • Következmények: – Gyors végrehajtás, a földbirtokviszonyok az egész dualizmus időszakára konzerválódnak – Nincs számottevő birtokforgalom, sok a kötött birtok) – Kevés a rendelkezésre álló föld, nagy a földigény, nő a föld ára, mindez agrár-túlnépesedéssel párosul (földosztás nincs!) – Fennmarad a nagybirtokrendszer (a művelhető földek több mint 50%-án 100 h-nál nagyobb birtokok terülnek el)

7

8 A mezőgazdasági üzemszervezet átalakulása a 19. sz. második felében • A feudalizmus üzemszervezete: • a nemesi művelésű földeken a munkaidő 50%-a jobbágyi robot • Jobbágy munkaereje és munkaeszközei • Másik rész: bérmunka (pl. betakarítás) • 1848 után megszűnik a robot • Feladat: korábbi birtokközpontok átalakítása (uradalmak) • Gépek, eszközök, épületek fejlesztése • Megnövekvő költségek (adó, munkabér) • Külső hitelek

9 A tőkés agrárnagyüzem gazdálkodása • A megszűnő jobbágyi munka pótlása (Uradalmak új alkalmazottai) • konvenciós cselédek (állandóan, fix bér) (pl. béres, juhász, kocsis) • Summások (idénymunkákra) földnélküli bérmunkások • A bérmunka ára a korszak folyamán alacsony (túlkínálat van az olcsó munkaerőből, sok a földnélküli bérmunkás) • Mindez negatívan befolyásolja a technikai fejlődést • Új üzletforma: a bérleti rendszer (20%) • Nagy szerepet kap a munkaeszközök, a mezőgazdasági technika fejlesztése

10 A paraszti birtokok gazdálkodása • Jelentős eltérés a nagybirtoktól • A paraszti birtokok adják a gazdaságok legnépesebb csoportját • Az üzemszervezet típusa: családi- nagycsaládi jellegű • önellátásra berendezkedő • a családi munkaerőre építő • Az állatállomány itt koncentrálódik • Átalakulás: század végi tanyásodás

11 A fejlődés tendenciái: • Javuló értékesítési lehetőségek • Az előállított mezőgazdasági termékek mennyiségének növelése – a művelés alá vont területek növelése – modernebb művelési technikák meghonosítása – technológiai fejlődés (gépesítés)

12 A művelés alá vont területek növelése 1.Eddig nem művelt területek feltörése (mocsár, rét, erdő, folyamszabályozás) 2.Modernebb művelési technikák megjelenése (két- és háromnyomásos gazdálkodás  vetésforgó) 3.Következmény: műveletlen területek csökkenése között a szántóföldek területe 3,2 mill. Ha-ral nőtt. 5.Csökken a rét, legelő, ugar aránya (Ugar: 22%-ról 8%-ra !)

13

14 A termelés technológiai fejlődése (gépesítés) • A gépek megjelenése főleg a nagybirtokokra jellemző • Ny-Eu: az iparosodás visszahat a mezőg-ra is • Mo-on ez a folyamat lassú, a technikai színvonal a korszakban alacsony marad: – faeke-vaseke eszközváltás, gőzeke alig – vetőgép csupán néhány nagybirtokon – a cséplés (1900-ra döntően gépesített lesz)

15

16 A mezőgazdasági termelés átalakulásának eredményei: • Jelentősen nőtt az előállított termékek mennyisége – búza: 2,5; kukorica: 2; árpa, zab, rozs kb. 50%-kal • Nőtt a termőterület (főleg a szántóföld) • Növekednek a termésátlagok is – jobb vetőmagvak, növénynemesítés – talajerő-pótlás, trágyázás • Nőtt az ágazat jövedelmezősége

17 • Átalakul a vetésterület struktúrája (kenyérgabona: búza) • Legfőbb kiviteli cikk: búza (monokultúra) • Megjelennek új növények: – takarmánynövények (kukorica, répafélék) – Burgonya – ipari növények (cukorrépa, repce, kender, dohány) – Csökken az ágazat kiszolgáltatottsága az időjárással szemben. • Σ: modernebb technikák – több betakarított növény, a növekvő lakosságszám élelmezése és az export is lehetővé válik.

18 Az állattenyésztés fejlődése • Állattenyésztés: a mezőg.-ból származó nemzeti jövedelem 40%-át az állattartás adja! • Az állatállomány összetétele: fele szarvasmarha, negyede ló, hetede sertés, kisebb jószágok • Átalakul az állatállomány szerkezete: szarvasmarha, sertés mennyisége nő, a lovak száma stagnál, a juhoké csökken (főleg az uradalmakon) • A lábasjószágok döntő része a paraszti gazdaságokban koncentrálódott.

19 A fejlődés tendenciái: • Elterjed az istállózó állattenyésztés – modern tejgazdaságok az uradalmakon – modernebb szarvasmarha fajták (1880: szarvasmarha-állomány 80%-a magyar szürke marha, 1910-re arányuk 30% alá csökken) – Talajerő-pótlás: trágyázás • Állami segítség: – nemesített állatok behozatala – állategészségügy: állatorvosi hálózat • Az ágazat fejlettsége eltérő a különböző országrészek között (Sopron, Vas megye)

20

21 Összefoglalva: • A magyar mezőgazdaság növekedése vontatott, de továbbra is a legmeghatározóbb ága marad a nemzetgazdaságnak – mind a foglakoztatási szerkezetet – mind a nemzeti jövedelem előállítása szempontjából

22 A magyarországi gyáripar kialakulása és fejlődése a dualizmus időszakában

23 Az ipari forradalom mo.-i sajátosságai: • éves késés • eltolódások az ágazati struktúrában • aránytalan iparszerkezet • kisipar szerepe és aránya • külföldi tőke befolyása jelentős Mindez kihat: • a társadalom szerkezetváltozása • foglalkoztatási szerkezet • iparszerkezet

24 A feudalizmus iparának jellemzői: • A gyáripar kialakulásának feltételei: a 19. sz. második felében – Ipar szó (nyelvújítás) • A korábbi ipar: feudális jellegű, kiváltságos, céhes ipar – műhely és háztartás nem különül el, érdekvédelmi szervezetek, de erősen korlátozó a szerepük (árak, módszerek, alapanyagok, mennyiség) • A céheket csak 1872-ben számolják fel (1884: Ipartestületek) • Ezután: szabad magánvállalkozás és munkaerő-áramlás • A kisipar elmaradott háziiparként konzerválódik • Nincs vámvédelem: kiszolgáltatottság • 1867 előtt: 1-2 textilipari, élelmiszeripari gép • 1848: összesen 9 gőzgép a magyar iparban

25 A gépi nagyipar kibontakozása 1867 után • Főszerepet kap a külföldi tőke • Alacsony a belső felhalmozás • Más ágazatokban felhalmozott tőke ritka (gabonakereskedelem) • A gépi-nagyipari fejlődés első ágazatai: – a vasútépítésekhez kapcsolódó vasipar, szénbányászat – az 1860-as évektől a malomipar

26 A vas- és fémipar fejlődése • Fő ösztönző: a vasútépítések • 1852: Rimamurányi Vasmű – (1865-re 1 millió mázsa nyersvas) • Technológiai fejlődés: – a vasöntésben: (fatüzelés →szén, koksz) – az acélgyártásban: keverés, befúvás, hengerlés (Martin- és Bessemer-féle eljárás)

27 A nehézipar más ágazatai • Gépgyártás, járműipar (közlekedési eszközök gyártása) – Ganz-művek (1844) (kéregöntés, vasúti kerekek) • Mezőgazdasági gépgyártás – (ekék, kéziszerszámok, cséplőgépek) – Röck, Vidacs, Schlick, Kühne, Hoffherr & Scrantz

28 A Győri Magyar Waggon és Gépgyár

29 A Láng Gépgyár

30

31 Az élelmiszeripar ágazatainak fejlődése A malomipar: • Az első gőzmalom még a reformkorban: 1839: Pesti Hengermalom Rt (Gr. Sz. I.) • 1867-ig Pesten már 14 nagy gőzmalom működik • Pest-Buda, ill. az alföldi gabonatermő központok: malomipari Rt.-k (Pannónia, Concordia) • Malomalapítások főleg a kiegyezés után

32 A malomipar fejlődésének összetevői: • részvényügy fejlődése • közlekedés fejlődése • értékesítési feltételek javulása • az ágazat termelési vertikuma a mo-i alapanyagokra épít: nagy mennyiségű és jó minőségű búza • a liszt elhelyezése: Monarchia felvevőpiaca, Ny-Eu • gőzgépek elterjedése (hengerszék, Mechwart András) • a beépített gőzgépek 60%-a az ágazatban koncentrálódott • 1880: a mo.-i búza 57%-át gőzmalmok őrölték

33 Az élelmiszeripar más ágazatai: • Cukoripar: 1880-as évektől (hazai nyersanyag, termelők megszervezése) • Szeszipar (korábban földesúri kiváltság, főleg az uradalmakon) • Söripar (Dreher Antal – Kőbányán, Haggenmacher)

34

35 Az 1873-as válság • 1873: visszaesés, de nem túltermelés! • pénzügyi és hitelezési válság: leállnak a vasútépítések (csökken a kereslet, eladhatatlan készletek halmozódnak föl) • A vasipart érintett leginkább • Új fellendülés, legdinamikusabb fejlődés az 1880-as évektől • Oka: állami ipartámogatás és ipari forradalom

36 Az állami ipartámogató törvények: • Cél: a hiányzó „előfeltételek” megteremtése • Önálló vámvédelem hiányának kiküszöbölése • Külföldi tőkebeáramlásának növelése • Az iparfejlődés ösztönzése

37 Az ipartámogató törvények: • 1881: 15 év adómentesség (legújabb technikát alkalmazó, Mo-on addig nem gyártott terméket előállító vállalatoknak) – 236 új gyár épül, 187-et felújítanak • 1890: szélesedő kedvezmények (kamatmentes kölcsönök, állami szubvenciók) • 1899: szubvenciók kiterjesztése (textilipar, vegyipar, gépipar) • 1907: minden eddig Mo-on nem gyártott termék kedvezményeket kaphat (Az adómentességet újabb 15 évre lehet meghosszabbítani.)

38 Ipari és bányászati tevékenység a történelmi Magyarország területén az 1860-as években

39 Ipari és bányászati tevékenység a történelmi Magyarország területén az 1890-es években

40 Az ipartámogató törvények hatásai: • Közvetett hatás: nem állami alapítás, csupán kedvezmények! • Kedvező a külföldi tőkére és a hazai felhalmozásokra is • A külföldi tőkebeáramlás hatására koncentrációs folyamatok kezdődnek az ipar egyes ágazataiban. • Néhány jelentős vállalkozás kezén az ágazati termelés döntő része – bányászat →Salgótarjáni Kőszénbánya Rt, Magyar Általános Kőszénbánya Rt, Észak-Magyarországi Egyesített Kőszénbánya Rt. – vasipar: →Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű (osztrák tőkés csoportok) alaptőke-emelés 10 mill. Ft-ra, vertikális üzemszervezet, alkalmazott)

41 A fejlődés új tendenciái a 19. sz. végén • Jelentős fejlődés az 1890-es évekre a vasúti járműiparban: – Mozdonygyártás a MÁV Gépgyárban: 1873: első mozdony, 1893-ig 500 db, majd között újabb 500 db! – 1900-as Párizsi Világkiállítás Grand Prix – Ganz gépgyár • Hajógyártás: Danubius, ill. Óbudai Hajógyár • A vas- és fémipar sikertörténete: – Weiss Manfréd Művek (1884-ben konzervgyárként alapították)

42 A MÁVAG mozdonya

43 Az Óbudai Hajógyár

44 Weiss Manfréd és családja

45

46 A magyar iparfejlődés néhány problémája: • A szakképzett munkaerő kérdése • Az iparban dolgozók számának gyarapodása • Az ágazati szerkezet problémája (aránytalanságok) • Erős koncentráltság • Kisipar szerepe

47 Az ipari forr. újabb hulláma a századfordulón • A 19. sz végén, 20. sz elején új ágazatok fejlődése bontakozott ki • villamossági, elektrotechnikai ipar – fontos magyar találmányok! – transzformátor: Bláthy-Zipernowsky-Déri – árammérő: Bláthy – villanymozdony: Kandó Kálmán – kripton védőgázos izzólámpa: Bródy Imre • Fontos vállalatok: Egyesült Izzólámpa Rt. ill. Ganz Villamossági Gyár (áramtelepek)

48 Déri Miksa-Bláthy Ottó-Zipernowski Károly

49 Ganz-féle transzformátor

50 Ganz-féle egyenáramú dinamó

51 Kandó-féle villamos mozdony

52 • robbanómotor-technológia: Csonka János, Bánki Donát (porlasztó) • 20. sz. eleje: vegyipar, műtrágya gyártás, olajfinomítás (kőolajlelőhelyek feltárása) • technológiai megújulás az élelmezési iparban (modernebb, hatékonyabb gőzgépek) • a magyar gazdaság erősödése az ipari részvénytőke megoszlásában is megmutatkozik

53

54 Bánki Donát és Csonka János porlasztója (1892), illetve Csonka János autója 1904-ből

55 A magyar ipar fejlettségi szintje: • A magyar ipar fejlettsége bizonyos területeken eléri az európai színvonalat • Ilyen: – a gépgyártás – mezőgazdasági gépek – közlekedési eszközök – a villamossági ipar – a malomipar. • Általánosan elterjed a gőzgép alkalmazása. • Mo. átveszi a technika legújabb vívmányait, maga is hozzájárul fontos találmányokkal az ipari forradalomhoz.

56 • A folyamatok során Mo. gazdasága gyökeresen átalakul. • Elterjed a gépi nagyipar, az ipar termelése dinamikusan nő, a nemzetgazdaság jövedelméhez mindinkább hozzájárul. • 1860 és 1900 között az ipari növekedés 6,2% évente! (igen gyenge alapokról indul a fejlődés). • Az ország agrár jellege a későbbiekben is megmarad

57 A trianoni békeszerződés Az I. világháború és következményei

58 Magyar honvédek rohama a keleti fronton

59 Az Osztrák-Magyar Monarchia és az első világháború kitörése • jún. 28-án Szarajevó – egy szerb nacionalista merénylő (Gavrilo Princip) megöli Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét • Ekkor még Európában kevesen gondolták, hogy egy világháború veszi ezzel kezdetét. • Az OMM ultimátumot intézett a szerbekhez, akik nem teljesítették azt, így a Monarchia hadat üzent Szerbiának • A Monarchia vezérkara a háború mellett érvelt, míg Tisza István magyar min. elnök ellenezte a háborút, mert nem látta elég erősnek a birodalom hadseregét.

60 • A háborús feszültség régóta áthatotta a nemzetközi politikát és a magyar belpolitikai életet is: a háború elkerülhetetlennek tűnt. • Már a századfordulón megindult a szövetségi rendszerek kialakítása (gyarmatosítás, területi felosztás) • A nagyhatalmak már évek óta kialakították szövetségesi rendszereiket: Antant és Központi Hatalmak (Balkáni Szövetség) • Török Birodalom hanyatlása új, expanzív nemzetállamok (Szerbia, Bulgária) • Monarchia érdekérvényesítése: Bosznia-Hercegovina okkupációja, majd annektálása 1908-ban

61 Háborús készülődés • Véderőreform (Tisza István) 1912 • Háború esetére szóló kivételes törvények (rendkívüli hatósági intézkedések, szabadságjogok korlátozása, statárium, ellenzéki pártok korlátozása) • A háború felszínre hozta a birodalmon belüli nemzeti törekvések fölerősödését • A nemzetiségi mozgalmak terjedését • A Történelmi Magyarország és a Monarchia felbomlásának veszélyét

62 Kezdetben minden romantikusnak tűnt…

63 A világméretű háború kitörése • nyarán megtörténnek a kölcsönös hadüzenetváltások (német-orosz, német-francia, Monarchia-Oroszo., Fro., Anglia) • Háborús terv: német villámháború Ny-on, K-en a német győzelemig az oroszok ellen és D-en a szerbek ellen a Monarchia védekezik. • De a haditerv eleve elhibázott: Ny-on állóháború alakul ki, K-en gyors orosz mozgósítás, támadás: betörnek Galíciába, tavaszán elesik Przemysl. • A szerbek is ellenállnak, a Monarchia Délen is védekezésre szorul. • Az erőviszonyok ekkor még kiegyenlítettek.

64 Fordulatok a háború menetében: • Mindkét fél megpróbál új szövetségeseket bevonni ígéretekkel, így új hadszínterek nyílnak • 1914: Törökország a központi hatalmak oldalán • 1915: Olaszország végül az antant oldalán (Albánia, Dél- Tirol) • 1915: Bulgária (szerbek ellen, déli front) • aug.: Románia (Erdély, Partium, Tiszántúl) • okt.: Oroszországban bolsevik forradalom tör ki: a németekkel előnytelen békét kötnek Lenin irányításával (Breszt-Litovszk) • 1917: belép az Egyesült Államok is a háborúba: óriási gazdasági, katonai fölény az antant oldalán

65 Az Osztrák-Magyar Monarchia az első világháborúban • Az elhúzódó, többfrontos háború felszínre hozza a birodalom gazdasági, katonai fejletlenségét • A keleti frontot csak a németek segítségével tudják tartani • 1915-től az olasz fronton súlyos harcok: Doberdói- fennsík, Isonzó • 1916-ban a románokat a németekkel kényszerítik térdre (Bukarest elfoglalása) • A hátország gazdasági, társadalmi feszültségei egyre növekedtek

66 Magyarország helyzete az első világháborúban • A háborús lelkesedés eleinte egyfajta hadikonjunktúrával párosult: • a hadsereg beszállítói, a nagykereskedők, a nagyvállalatok állami, katonai megrendeléseket teljesítenek • De a háború az állami beavatkozás növekedésével, a magángazdaság korlátozásával is járt (hadiszolgáltatások) • A háború kitörésekor bezárják a pesti tőzsdét • A növekvő háborús kiadások céljára hadikölcsönöket bocsátanak ki (külföldi hitelek megszűnnek) [az Antantnak ilyen problémája nincs: USA]

67 A hátország gazdasági problémái: • Az általános katonai mozgósítás során Magyarország területéről 3,4 millió embert soroztak be • Ezzel a munkaképes férfi lakosság jelentős része (18-53 év között) kiesett a termelésből • Munkaerőhiány – nők munkába állítása • Csökken a termelékenység mind az iparban, mind a mezőgazdaságban (a megtermelt kenyérgabona mennyisége 1916-ra 2/3-ára, 1918-ra 1/2-ére zuhant) • Háborús célok előtérbe helyezése – lakosság számára 1915-től jegyrendszert vezetnek be a legfontosabb élelmiszerekből (folyamatosan csökkennek a fejadagok)

68 • Rendszeressé váltak a rekvirálások, a szabott áras kényszer-beszolgáltatások • Az iparban a termelést teljes egészében a háborús céloknak rendelték alá – katonai ellenőrzés (kb. 900 nagyüzemben, 450 ezer munkás) • Központi termelésszabályozás: állami készletgazdálkodás, kényszertermelés • A háborúval együtt járt az infláció növekedése (fedezetlen bankjegykibocsátás, csökkenő reálkeresetek, romló életfeltételek) • Társadalmi feszültségek: terjed a szegénység, a társadalmi rétegek közti különbség (sztrájkok, tüntetések) • Politikai feszültségek (földkérdés, választójog)

69 A Monarchia veresége, fegyverletétel, összeomlás • A központi hatalmakat a gazdasági összeomlás veszélye fenyegette már 1917-ben • 1916-ban meghalt Ferenc József, utóda IV. Károly már nem tudta a birodalom egységét megőrizni – békekísérletei kudarcba fulladtak • 1918-ra az Antant nagyhatalmai úgy döntöttek, hogy nincs szükség a Monarchia további létére, az új nemzetállamokat támogatják törekvéseikben • nov. 3-án az olasz fronton a Monarchia katonai vezetői aláírták a fegyverszünetet és a fegyverletételt • Megkezdődött a birodalom szétesése

70 A világháború politikai és gazdasági következményei • Korábban ismeretlen méretű ember- és anyagi veszteségek • A háborút követő újjáépítés nagyon lassú • A győztesek békediktátuma, területi változások (az etnikai elveket figyelmen kívül hagyva) új háborút rejtett magában • Az USA elnökének javaslatát (Wilson-féle pontok) figyelmen kívül hagyják • A Monarchia veszteségi: 9 millió mozgósított ember, ebből: 1,1 mill. halott, 3,6 mill. sebesült, 2 mill. hadifogságba esett!

71 Az „őszirózsás” forradalom • Tisza István gróf kormánya és a konzervatív parlamenti többség nem vett tudomást a társadalom egyre mélyülő feszültségeiről (Tisza 1917-ben lemondott, de a háttérben maradt) • A radikális polgári demokratikus erők: földreform, választójog kiszélesítése • okt. 17-én Tisza István a parlamentben elismerte a háború elvesztését • Október végén Károlyi Mihály vezetésével megalakították a Nemzeti Tanácsot • okt. 31-én győz a forradalom (radikális, polgári erők győzelme) • Tisza Istvánt ismeretlen katonák megölik • Káosz, felbomlás …

72 • IV. Károly nov. 13-án lemond a magyar trónról • nov. 16-án Magyarországon kikiáltották a köztársaságot • A kül- és belpolitikai helyzet azonban katasztrofális: – Az Antant és szövetségesei megkezdik a történelmi Magyarország megszállását (románok, szerbek, franciák, csehszlovákok) • A kormány helyzete instabil: infláció, gazdasági összeomlás, fedezetlen bankjegykibocsátás, frontról hazatérő katonák helyzete, földosztás kérdése • Megerősödik a Károlyi-kormány szélsőséges baloldali ellenzéke, amit a külpolitika tovább ront • márc. 20. Vix-jegyzék: újabb területi követelések: összeomlás, szélsőbaloldali hatalomátvétel

73 A Tanácsköztársaság • márc. 21. A nagyvárosokban vörös zászlók jelennek meg a középületeken: a kommunisták átvették a hatalmat a Károlyi-kormánytól • A politikai, gazdasági káoszból szeretnének kiutat találni – Szovjet-Oroszország példája • Proletárdiktatúrát vezetnek be: szakítanak Mo. minden korábbi történelmi, gazdálkodási hagyományával • Meghirdették az államélet, a gazdaság, a társadalom gyors, radikális átalakítását • A vezetés: Forradalmi Kormányzótanács – teljhatalmú végrehajtó szerv, miniszteri feladatokra: népbiztosok

74 • A vezető: Kun Béla, külügyi népbiztos (közvetlen kapcsolatban áll Leninnel) [a Tanácsköztársaság vezetőinek jelentős része zsidó származású] • Önkormányzatok helyett: tanácsok (radikális hivatalnoki és elitcsere) • Belső védelem: Vörös Őrség (korábbi belügyi alakulatok helyett) – soraiban vérengző, terrorisztikus elitalakulatok (megfélemlítés, ellenszegülők likvidálása) [Lenin-fiúk, Cserny József vezetésével kb. 200 fő]

75 SZAMUELY TIBOR 1919 ÁPRILIS SZ. PARANCS "A Forradalmi Kormányzótanács megbízott azzal, hogy úgy a fronton, mint a front mögött a rendet és a fegyelmet biztosítsam. Feladatom megvalósítására rendelkezésemre áll minden eszköz, és én élni is fogok ezekkel az eszközökkel.(…)A proletariátus osztály ellenségeihez, a burzsoáziához nem fordulok semmiféle kéréssel, csak azt szeretném, ha ezeket a szavakat vésné emlékezetébe: aki a proletariátus hatalma ellen emeli fel a kezét, aki nyílt vagy rejtett úton ellenforradalmat szít vagy elősegít, illetve elhallgat, aki a Forradalmi Kormányzótanács és a Hadsereg Főparancsnokság minden rendelkezését végre nem hajtja, az a saját halálos ítéletét írja alá.Az ítélet végrehajtása a mi feladatunk. Szolnok, április 23. Szamuely Tibor a keleti hadsereg rögtönítélő törvényszékének elnöke."halálos ítéletét

76 • Gazdaság radikális átalakítása: szocializálás, államosítás, a magántulajdon fölszámolása (1919. márc. 26.: minden 20 főnél több alkalmazottal rendelkező vállalat államosítása) • Bankok, pénzintézetek, lakóházak, bányák, ipari üzemek kerülnek állami tulajdonba. Kivétel: a kereskedelem, de ott is maximálják az árakat • Szociális intézkedések: a munkásság pillanatnyi életkörülményein javítani (reálbér-emelés) • A Tanácsköztársaság társadalmi bázisa: ipari munkásság, bányászok

77 • De a gazdaság romokban, külpolitikailag elszigetelve (az Antant nem ismeri el a bolsevikokat, Szovjet-Oroszország nem tud segíteni) • Antant ápr-máj. során támadást indít: • románok megszállják a Tiszántúlt, csehszlovákok Miskolcig nyomulnak előre, szerbek-franciák Makó, Hódmezővásárhelyig • Önvédelem: Vörös Hadsereg megszervezése (Böhm Vilmos) május: ellentámadás, sikerek: Felvidék • A Békekonferencia ultimátuma: a visszafoglalt Felvidékért cserébe a Tiszántúl átadása – Kun Béla elfogadja • A románok nem vonulnak ki, de ez megroppantja a Tanácsköztársaság társadalmi bázisát: ellenforradalmi szervezkedés fölerősödik

78 • Összeomlás: júl. 20.: támadás a románok ellen – kudarc: a románok elfoglalják Szolnokot – nyitva az út Budapestig. A románok bevonulnak a fővárosba – dúlnak, fosztogatnak, rabolnak. • A Tanácsköztársaság vezetői elhagyják az országot • A válságos helyzetben a szociáldemokraták visszaállították a köztársaságot, de soha nem látott nehéz helyzetbe került az ország: • Vesztes, háború, súlyos békefeltételek, idegen megszállás, román fosztogatás, hiányzó közhatalom

79 A háború és a forradalmak következményei • Az I. vh. előtt: felemelkedés, konjunktúra • Átalakuló társadalom és gazdaság • Az Osztrák-Magyar Monarchia fejlettsége és a háború • A háború elvesztése és a birodalom szétesése (elhúzódó háború) • Antant és szövetségeseinek támadása • Mo.: : forradalom, Tanácsköztársaság, román megszállás • Ellenforradalom – Horthy Miklós kormányzó márc. 1. (George Clerk) • Államforma: királyság • Konszolidáció 1920 után (keresztény, nemzeti irány)

80  máj. 1. a román csapatok által szorongatott Vörös Hadsereg kiürítette a várost.  Másnap katonatisztekből, vagyonos polgárokból és értelmiségiekből szerveződött Fehér Gárda vette át a hatalmat.  Az előrenyomuló románok egyelőre megálltak a Tisza vonalánál és nem vonultak be Szolnokra.  A Vörös Hadsereg máj. 3-án tüzérséggel és páncélvonattal megerősítve visszafoglalta a várost.  A szerencsésebbek a Tiszántúlra menekültek és román fogságba kerültek, az elfogottak közül néhányat a vörösök a helyszínen agyonlőttek, míg a többieket forradalmi törvényszék elé állították.  Szamuely, a rögtönítélő bíróság elnöke kevés kivétellel valamennyiüket halálra ítélte.  Különösen szomorú Mellinger Edének, a Felsőkereskedelmi Iskola tanulójának esete. A bátor fiú állítólag apját kereste az elfogottak között és megsértette az "érzékeny lelkű" Szamuelyt, mire a 16 éves diákot is halálra ítélte, jóllehet a fehérlázadásban ő sem vett részt. Édesanyja, özvegy Mellinger Izidorné 1944-ben a deportálásoknak esett áldozatul.  A halálra ítélteket máj. 4-6 között a temető árkában a Vörös Hadsereg tengerész különítménye lőtte agyon. Az utcán és a csendőrlaktanyában ítélet nélkül megölt fehérekkel együtt 49 kivégzett nevét tudták utólagosan azonosítani. Pusztuló síremlékeik egy része a temetőben ma is megtalálható. Ezek szerint Dunapataj 64 áldozata után a vörösterror Szolnokon követelt legtöbb emberéletet. 

81 A trianoni békeszerződés • A békedelegáció: gr Apponyi Albert, Bethlen István, Teleki Pál (1920. január 6. Párizs) • Tagjai: a magyar szellemi élet, műveltség és tudományosság elismert képviselői • A békekonferencia 14 pontos tervezete (a háború alatt megkötött titkos szerződések értelmében) • Mo.-ra rendkívül kedvezőtlen feltételeket szabott

82 • Az amerikai és brit delegáció a meghirdetetteknél kedvezőbb, a nemzetiségi elveket is figyelembe vevő békét javasolt • A francia külpolitika és a környező államok telhetetlen követelései ezt nem engedték érvényesíteni (Az USA kivonult a béketárgyalásokról) • A földrajzi, gazdasági, nemzetiségi tényeket tartalmazó magyar válaszjegyzéket a francia diplomaták nem vették figyelembe • A 3 fő fejezetből és 14 részből álló béke-szerződést a magyar delegáció június 4-én írta alá a versailles-i Grand Trianon kastélyban

83 • Mo. területe 282 ezer km 2 -ről 93 ezer km 2 - re, vagyis 1/3-ára csökkent (korábbi 63 vármegyéből csupán 10 maradt érintetlen) • Lakosságszáma a korábbi 18,2 millióról 7,6 millióra, vagyis 43%-ára csökkent • Egy közepes méretű európai országból Mo. a térség kisállamai közé került • Területénél Románia területe több mint 3- szor, Csehszlovákia területe 1,5-szer lett nagyobb

84 Az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamainak részesedése a történelmi Magyarország területéből és lakosságábólOrszág Terület (km 2 ) Népesség (fő) Ebből magyar (%) Csehszlovákia ,3 Románia ,6 SHS királyság ,3 Ausztria ,9 Olaszország ,0 Lengyelország ,0 Összes veszteség ,2 Trianoni Magyarország ,3 Történelmi Magyarország ,4

85 • A határok kijelölésénél nem vették figyelembe az etnikai elveket • 3,2 millió magyar nemzetiségű – legtöbb esetben egy tömbben élő – került idegen államokba (Erdély, Felvidék, Bácska, Bánát, Baranya) • Csupán Sopron környékén népszavazás • A békeszerződés nem biztosította a trianoni határokon kívül rekedt magyarok emberi- és politikai jogait • Mo. demográfiai viszonyai is megváltoztak: – Az ország etnikailag homogén lett (90% magyar) – Nőtt az ország népsűrűsége (64fő/km 2 -ről 86fő/km 2 - re) – Kb. 300 ezer magyar költözik be az új határok közé

86 • A békeszerződés szigorú katonai korlátozásokat is tartalmazott (max. 35 ezer fős, önkéntes hadsereg, páncélozott járművek, repülőgépek nélkül, dunai flottilla nélkül) • Magyarország 30 éven át jóvátételeket köteles fizetni (szén Jugoszláviának, vágóállat Jugoszlávia, Olaszország, Görögország) • A fizetés zálogául zárolták Magyarország minden állami vagyonát és összes bevételi forrását – s ezt a jóvátételekhez nemzetközi ellenőrzés alá helyezték

87 A békeszerződés fogadtatása • Magyarország a trianoni békeszerződést hatalmas igazságtalanságként élte meg • Hatalmas traumát jelentett Mo. népének és a határon kívül rekedt magyarok számára is • Szinte valamennyi társadalmi réteg tiltakozását fejezte ki a diktátummal szemben • A szerződés aláírásakor tömegtüntetéseket szerveztek, az üzletek és az iskolák zárva maradtak • Az etnikai elvek figyelmen kívül hagyása, és a népszavazás alkalmazásának hiánya a nemzetiségi konfliktusok továbbélését, Mo. és a környező államok hosszú távú konfliktusát rejtette magában

88 A trianoni békeszerződés közvetlen gazdasági következményei • Teljesen új feltételrendszert hozott létre a magyar gazdaság számára • Mo. egyik pillanatról a másikra kikerült a háború után igen kedvezőtlen világpiaci tendenciák közé • Megszűnt a Monarchia egységes vámterülete, közös valutája, hatalmas felvevőpiaca • Új nemzetállamok bizalmatlanul, ellenségesen viselkedtek a trianoni Mo-gal • Radikálisan megváltozott a gazdasági térszerkezet – jelentős kihívásokat okozva a magyar gazdaság számára

89 • Mo. hirtelen önálló külkereskedelemre utalt országgá vált, de ehhez nem volt sem önálló valutája, sem vámvédelme • Mindez igen kedvezőtlen világpiaci helyzetben történt: – Az eu-i nagyhatalmak (még a győztesek is) a háború alatt gazdaságilag tönkrementek, eladósodtak – Világpiaci krízis (Oroszország és a bolsevik forradalom) – Ny-Eu piacain recesszió lett úrrá (hatalmas emberveszteségek, piacok összezsugorodása, béketermelésre való áttérés) • Az USA-ból olcsó mezőgazdasági termékek áramlanak be a nyugati piacokra (ez rontja a magyar gazdaság esélyeit) • Az eu-i országok sorra protekcionista védővámokat vezettek be (Fro ) • Mo ig vámemeléseket, protekcionista védővám- politikát nem folytathatott • A környező országok autarchiás politikája (Kisantant) • Az új határok gyakran vágtak ketté korábban jól működő gazdasági egységeket (Partium, Felvidék)

90 A trianoni békeszerződés hatása a magyar nemzetgazdaság ágazataira • Trianon valamennyi nemzetgazdasági ágat érintette • Az ország iparosodottabb képet mutatott (a korábbi népesség 43%-a, de pl. az ipari termelésnek 51,2%, a gyári munkásságnak 57%-a maradt az új határok között) • A gyárak, üzemek kb. 50%-a, az ipari termelés 55%-a maradt a trianoni (1/3-ára csökkent) területen

91 • Mo. iparának nyersanyagbázisa szinte teljesen elvesztek: • sóbánya (Máramaros), arany, ezüst, réz (Nagybánya, Selmec-, Körmöcbánya), kőolaj (Erdély), vasérc, szén jelentős része (Felvidék) • Mo. nyersanyagokban szegény, behozatalra utalt ország lett. • Lecsökkent az ipari termelés is a háború, a forradalmak és Trianon miatt: 1913-hoz képest 1920-ban 40%-os csupán az ipar termelése

92 • Vaskohászat: a kapacitás 31%-a mellett a vasérclelőhelyeknek csupán 11%-a maradt az új határok között • Hasonló helyzetben a vasúti járműipar: szinte teljes egészében az új területen marad, de a vasúthálózatnak csak 38%-a • Az ipari ágazatok közül a feldolgozóipar, a malomipar került a legnehezebb helyzetbe: • A korábbi ország-területhez kialakított ágazat 65 mill. mázsás őrlési kapacitása kihasználatlan maradt (legjobb évben is csak mill. mázsa búza termett az új területen)

93 • A mezőgazdaság szintén súlyos megrázkódtatásokon megy át: • a háború miatt a termelés dezorganizálódott, munkaerő-hiány lépett föl, csökkent a megtermelt termékek mennyisége • megszűntek a jó értékesítési lehetőségek • megváltozik a művelési ágak szerkezete (ez látszólag kedvező!) – nő a szántóterületek aránya (60% fölé), bár fontos termőterületeket csatoltak el (Bácska, Csallóköz) • de csökken a rét, a legelő (állattenyésztésre nézve kedvezőtlen), ill. az erdő aránya 16%-ra • módosulás következik be a birtokszerkezetben is: a nagybirtokok aránya növekszik az új területen

94 • A magyar gazdaság finanszírozási problémái is megsokasodtak: • A háború után a külföldi tőke elapadt, a korábbi hitelezők maguk is adós országgá váltak (Ausztria) • A magyar gazdaság romokban, felgyorsult az infláció • Nehéz az új körülményekhez való alkalmazkodás • A béketermelésre való átállás, válságos külgazdasági helyzet • A lakosság számára továbbra is ellátási gondok • A legfontosabb feladat: a Horthy-rendszer gazdasági stabilizációja (külföldi hitelek, export kérdése)

95 Magyarország helyzete a második világháború után

96 A háború és annak elvesztése I. • Előzmények: • Magyarország és a Trianoni békeszerződés hatásai • A Horthy-rendszer és revíziós politika • Az as gazdasági válság hatása, következményei • Az 1930-as évek nemzetközi politikája – Fasiszta rendszerek Európában: Olaszország, Németország

97 Vitéz Nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója

98 MegnevezésMennyiségi egység Az első világháborúAz első világháború előtti százalékában megmaradt előttután Területkm ,7 Népességfő ,6 Népsűrűségkm 2 /fő64,682,1- Szántóterületezer kat. h ,0 Erdőezer kat. h ,5 Őstermelőkfő ,9 Só termelésmillió q2,50,0 Vasércmillió q10,02,020,0 Feketeszénmillió q10,978,072,8 Ipartelepek számadb ,9 Vasutak hosszakm ,4 Közutak hosszakm ,7

99 Hitler és Horthy találkozója

100 A világháború és Magyarország II. • A revíziós politika „sikerei” – Felvidék (1938. nov. 2.), Kárpátalja (1939. márc.), Észak-Erdély (1940. aug.) és a Délvidék (1941. ápr.) • A revízió ára: a hitleri Németország háborús igényei (1941. ápr. Teleki Pál öngyilkossága) • A háborúba lépés körülményei – Kassa bombázása • Német háborús sikerek (nyugati front, keleti front) • június: támadás a Szovjetunió ellen (A szovjeteket meglepetésként éri a támadás: Molotov-Ribbentrop paktum 1938.) • Moszkva előtt elakad a németek támadása dec. • Az USA belép a háborúba (Atlanti Charta 1941.) • fordulója: Sztálingrád

101 Magyarország területének és népességének változása között MegnevezésTerület (km 2 )Népesség (fő) Trianoni Magyarország Felvidék, nov Kárpátalja, márc Észak-Erdély, aug Délvidék, ápr Magyarország vége

102 A Felvidék „visszaszerzése” - Horthy bevonulása Kassára

103 A háború és gazdasági hatásai • Mo. a két háború között megőrizte korábbi fejlettségi szintjét • Megmaradnak a korábbról örökölt gazdaságszerkezeti problémák – Agrár-ipari ország (foglalkoztatási szerkezet, mezőgazdasági népesség aránya, iparszerkezeti problémák) • 1938-tól „győri program” - háborús konjunktúra • ben eléri teljesítőképességének felső határát a magyar nemzetgazd. (megszűnő munka-nélküliség) • Problémák: jegyrendszer, apadó nyersanyagkészletek, erősödő eladósodás és infláció

104 Képek a háborúból: „Bevagonírozás” Kerékpáros zászlóalj a keleti fronton

105 Fordulat a háború menetében • A 2. m. hadsereg pusztulása a Donnál (1943. január ) • Kiugrási tervek • Mo. német megszállása (1944. március 19.) • KÖVETKEZMÉNYEK: • Mo-i zsidóság deportálása • Szálasi-féle nyilas terror • Mo. gazdasági kifosztása (Koronázási ékszerek, MNB, gyárak, nyersanyagok, élőállat, stb.) • A normandiai partraszállás (1944. jún. 6.) • A „kiugrási kísérlet” és kudarca (1944. október ) • A szovjet csapatok elérik Magyarország dél-keleti határát (1944. ősze)

106 A keleti front 1943-ban

107 A Don folyó térsége január

108 A második magyar hadsereg pusztulása a Donnál január

109 A háború borzalmai Zsidóüldözés Magyarországon 1944

110 Nyilaskeresztes mozgalom - Szálasi

111 Magyarország 1944 végén

112 A szovjet csapatok hadműveletei • 1944 végére: Tiszántúl, Duna-Tisza köze • dec.: Pest és Buda ostroma (1945. január, ill. február közepére szabadul fel) • Utolsó német ellenállás: Bakony-térsége • Németek kiűzése: április 4. (szovjet tájékoztatói iroda szerint) – Kisebb harcok: ápr. közepéig • „Felszabadítás”, vagy „megszállás”? – Törvénytelenségek: „néphadsereg”-jelleg, fegyveres hatalmi túlsúly, beszállásolás, drasztikus beavatkozás a legyőzött ország ügyeibe – Magyarországot a németek utolsó, legyőzött csatlósának tekintik a szövetségesek

113 Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulása • A szovjet hadműveletek kiűzik az ország területéről a német megszállókat és a Szálasi-féle nyilasokat • Az összeomlás elsöpörte a Horthy-rendszer államgépezetét, adminisztrációját • A politikai-gazdasági elit jelentős része elmenekült az országból (részben a szovjetektől tartva) • Mindez egyfajta hatalmi űrt idézett elő • Nincs törvényhozó- és végrehajtó hatalom (így nincs, aki kilépjen a háborúból, fegyverszünetet kössön, stb.) • A fokozatosan felszabaduló területeken megindul a politikai pártok újjászerveződése – FKGP, SZDP, PDP, NPP, MKP

114 Az FKGP vezetői

115 Az MKP vezetői

116 • dec. 2-án Szegeden megalakul a Nemzeti Függetlenségi Front (antifasiszta, demokratikus erőket tömöríti) • dec között a felszabadított településeken megtartják az ideiglenes nemzetgyűlési választásokat • dec. 21-én Debrecenben összeül az Ideiglenes Nemzetgyűlés • dec. 22-én megalakul az Ideiglenes Kormány (Dálnoki Miklós Béla vezetésével) • január 20-án Magyarország fegyverszünetet köt Moszkvában

117 Az Ideiglenes Nemzetgyűlés ülésezik Debrecenben

118 Magyarország aláírja a Moszkvai fegyverszünetet jan. 20-án

119 A moszkvai fegyverszünet rendelkezései: • Mo. kilép a háborúból és bekapcsolódik a németek ellen • Érvénytelenítik a revíziós határmódosításokat (1937-es határok visszaállítása) • Fasiszta pártok felszámolása • Háborús bűnösök felelősségre vonása • Jóvátételi kötelezettségek vállalása • SZEB működésének engedélyezése (Vorosilov)

120 Volt-e Magyarországnak esélye a függetlenségre 1945 után?! • Mo. vesztes ország… • A szovjet befolyás – szovjet érdekszféra (Jalta) • Európa „felosztása”?! • Megszállás, vagy felszabadítás?!

121 Magyarország háborús veszteségei • A háború befejezésének pillanatában Mo. politikai és gazdasági szempontból is rendkívül nehéz helyzetbe került • Háborús emberi- és anyagi veszteségek, jóvátételi kötelezettségek, külpolitikai elszigetelődés, stb. • Mo. az 5 legnagyobb károkat elszenvedett európai ország közé tartozott • Ekkora, vagy ennél nagyobb veszteségek Németországot, Lengyelországot, Jugoszláviát és a Szovjetuniót érték

122 Emberveszteségek: • Honvédség: kb ezer fő • Polgári lakosság: ezer fő – Szolnok bombázása június 2 • Zsidóság veszteségei: ezer fő • Magyarország második világháborús területén hadifogságba esett: ezer fő – Ebből: angolszász: 280 ezer fő, szovjet: 600 ezer fő – Vissza nem térő hadifoglyok: 80 és 150 ezer fő • A háború alatti és azt követő népességmozgásban érintettek száma: 900 ezer fő – Ebből: a Kárpát-medencét nyugati irányba elhagyók: 210 ezer fő – Háború után kitelepített németek: 200 ezer fő – Szlovák-magyar lakosságcsere: ezer fő – Az ismét elcsatolt területekről visszaköltözők: 300 ezer fő

123 A veszteségek/ ezer fő / A honvédség összes veszteségei: ebből hősi halott: Háborús polgári áldozatok: A zsidóság veszteségei: Deportáltak összesen:490 Koncentrációs táborban elhunyt:310 Túlélő, de nem tér vissza Magyarországra:50 Munkaszolgálatos zsidó áldozatok:25 Hadifogoly zsidó áldozatok:25 Kamenec Podolskban elhunyt zsidók:15 Magyarország második világháborús területén fogságba esettek száma:880 Ebből: szovjet hadifogságba került: - ebből a fogságban elhunyt: angolszász fogságba került: - ebből a fogságban elhunyt: A háború ideje alatt és azt követően lezajlott népességmozgásokban érintettek száma:900 Ebből: a Kárpát medencét Nyugati irányban elhagyók:210 a háború után kitelepített németek száma:200 szlovák-magyar lakosságcsere után távozó szlovákok:60-70 a háború utáni határváltozások miatt betelepülő magyarok:300

124 A gazdasági élet veszteségei: • Főbb okok: németek és nyilasok fosztogatásai, szovjet hadműveletek, angolszász bombázások • Összes kár: 22 mrd Pengő (1938-as névértéken) – Ez az es nemzeti jövedelem 5-szöröse – Magyarország összes nemzeti vagyonának 40%-a – Közte az MNB teljes arany- és devizakészlete és a Szent Korona is • Főbb területek: – Ipar: gyárak 90%-a károsodik (55%-a súlyosan) – Mezőgazdaság: állatállomány, 1944 őszi munkák elmaradása – súlyos élelmezési problémákat vetít előre – Magánháztartások • Következmény: Magyarország nemzeti jövedelme re a korábbi évek felére zuhan vissza

125 A gazdasági élet veszteségei: Megnevezés A háborús kár összege /millió P/ 1938-as értékben az összes kár %-ában az évi nemzeti vagyon %-ában 1. Mezőgazdaság ,821,4 2. Bányászat, kohászat650,33,6 3. Gyáripar2.0429,354,2 4. Közlekedés ,859,0 5. Lakóházak1.8548,418,0 6. Egyéb összesen ,469,5 Kisipar7273,3 Kereskedelem1.3656,2 Hitelintézetek8303,8 Biztosítók1570,7 Magánháztartások ,9 Kisüzemi épületek2131,0 Egészségügy1560,7 Kultúra, oktatás4081,9 Egyéb közvagyon1.5146,9 ÖSSZESEN (1-6) ,040,2

126 A nemzeti jövedelem alakulása 1938 és 1947 között (millió P, 1938-as árfolyamon): Megnevezés:1938/391943/441945/461946/47 Mezőgazdaság Bányászat Gyáripar Kézműipar Kereskedelem Lakáshasználat Egyebek Összes nemzeti jövedelem

127 A nemzetgazdaságot ért háborús károk megoszlása (%)

128 A magyarországi állatállomány pusztulása a második világháború alatt

129 A külkereskedelmi- és tőkekapcsolatok átalakulása • A háború után a korábbi nemzetközi kapcsolatok megszűnnek • Lecsökken a magyar külkereskedelem volumene is – 1944-ben a behozatal 803 millió, míg a kivitel 950 millió (1938-as névértékű) Pengőt tett ki – 1945-ben az export és az import együtt 3,7 millió P-re zuhant vissza • Magyarországnak 280 millió USD, behajthatatlan követelése halmozódott fel a német-magyar külkereskedelemben a háború alatt! • A háború után nagy a belső államadósság, de a korábbi tőkekapcsolatok nem állnak helyre • A magyarországi német vagyon a Szovjetunió tulajdonába került át (szovjet-magyar vegyesvállalatok)

130 Magyarország háborús jóvátételi kötelezettségei • A magyar államot a moszkvai fegyverszünet értelmében háborús jóvátételi kötelezettségek terhelték • Ennek mértéke: 6 éven át, 300 millió USD – Megoszlása: Szovjetunió, Jugoszlávia, Csehszlovákia • A jóvátételeknél az 1938-as világpiaci árakat vették figyelembe (10-15%-os növekedés) – Áruszállítás formájában teljesítették – A jóvátétel az es költségvetési évben az állami kiadások 17%-át emésztette fel – A jóvátételek fizetése az 1950-es évekre húzódott • Egyéb terhek: – SZEB missziójának ellátása, szovjet katonaság élelmezése • Segélyek: – JOINT, UNRRA, Truman-mozdonyok

131 A jóvátételi kötelezettségek aláírása

132 Magyarország háborús jóvátételi kötelezettségeinek megoszlása

133 Az 1945 utáni antifasiszta megtorlás, a háborús bűnösök felkutatása és megbüntetése: Szálasiék kivégzése a Markó utcában

134 Az 1945-ös földreform

135 A földreform legfontosabb céljai: • Felszámolni a feudális eredetű nagybirtokrendszert • Megszűntetni a birtokrendszer aránytalanságait • A nincstelen agrárnépesség földhöz juttatásával a demokratikus átalakulásoknak társadalmi bázist teremteni • Az elhagyott nagybirtokok felosztásával, megműveltetésével a lakosság élelmezését javítani

136 A földreform előzményei: • Az agrártársadalom, a szegényparasztság földhöz juttatása 1945-ig nem megoldott • A feudális eredetű nagybirtokrendszer átalakítására csak a háború után nyílt mód • A földreform a demokratikus átalakulás és a lakosság élelmiszerrel való ellátása miatt is létkérdés volt – Nagybirtokosok jórészt elmenekülnek a háború után – A földek nagy része 1944 végén bevetetlen maradt • Cél: – a demokratikusabb föld-, illetve termelőeszköz elosztás – az árutermelő paraszti kisbirtokokra épülő gazdálkodás megteremtése

137 Birtokrendszer és társadalomszerkezet a földreform előtt • A magyar agrártársadalom létszáma kb. 4,6 millió fő • Az agrártársadalom 51,6%-a nincstelen agrárproletár, vagy 5 holdnál kevesebb birtokkal rendelkező szegényparaszt • Élesen polarizált agrártársadalom és földbirtok szerkezet jellemző • Mindez egy agrár-túlnépesedéssel is párosult a háború előtt

138 A magyarországi földtulajdon szerkezete a földreform előtt

139 A magyar agrártársadalom szerkezete a földreform előtt • A II. vh előtt a magyar társadalom legnépesebb csoportja a parasztság • A nagymértékű agrárszegénységet az 1920-as Nagyatádi-féle földreform nem tudta enyhíteni • A társadalom foglalkoztatási szerkezetében a mezőgazdaságban dolgozók aránya a háború előtt 48,1%-ot tett ki • Az ágazat mindezek ellenére a nemzeti jövedelem termelésében igen nagy arányt képviselt

140 A magyar mezőgazdaság technikai „színvonala” a második világháború előtt

141 Aratás

142 Cséplés

143 Földreform március 17. • Még az ország teljes „felszabadítása” előtt kiadják a rendeletet • Az Ideiglenes Kormány rendeleteként lát napvilágot – vagyis nem a törvényhozás alkotja a törvényt! • Valamennyi politikai erő támogatásával (kommunisták is támogatják!) • Néhány hét alatt gyökeres és visszafordíthatatlan változásokat eredményez a magyar mezőg-ban

144 Nagy Imre és Donáth Ferenc, az MKP agrárpolitikusai

145 A földreform végrehajtása • Központi földalap létrehozása – földek elkobzásával, kisajátításával • Elkobozzák a földjét kárpótlás nélkül: – A háborús bűnösöknek, nyilasoknak • Kisajátítják: • Az kat. holdat meghaladó tulajdonnal rendelkező úri birtokosok földjét (kárpótlás nélkül) • Az kat. hold alatti birtokok esetében (kárpótlás kilátásba helyezésével): – Kisajátítják a volt úri birtokosok 100 hold feletti tulajdonrészét (Azaz: max. 100 hold maradhat) – Kisajátítják a gazdagparaszti birtokok 200 hold feletti részét

146 A földreform során igénybe vett birtokok MegnevezésBirtokok száma /db/ Birtokok területe /kat. hold/ Az ország területének %-a Elkobzott birtokok ,3 Megváltás kilátásba helyezésével igénybe vett birtokok ,9 Összesen ,6

147 A földek kiosztása • A központi földalapba kb. 5,6 millió kat. hold föld jutott • Ez az ország művelhető földterületének a 35%- a! • Kik kaphattak földet? – Gazdasági cselédek – Mezőgazdasági munkások – Törpebirtokosok (5 hold alatti tulajdonnal) – Mezőgazdaságban foglalkoztatott képesített, de földtulajdonnal nem rendelkező rétegek

148 A földreform testületei • Községenkét (az ország valamennyi településén) földigénylő bizottságokat hoztak létre – Feladatuk: összeírni az elkobozható és kiosztható földeket • Megyénként Földbirtokrendező Tanácsokat alakítanak (mérnökök, szakemberek vezetésével) • Országos szinten a testületeket az Országos Földbirtokrendező Tanács fogja össze • A földosztásban az agrártársadalom széles rétegei is részt vesznek – földigénylő bitottság – tag

149 A földreform hatása a magyar birtokrendszerre és az agrárnépesség szerkezetére • Összesen 730 ezer földigénylés érkezett be a testületekhez, ebből 660 ezret tekintettek igényjogosultnak • Házhelyet 350 ezren igényeltek, végül 150 ezer házhelyet osztottak ki • Több az igény, mint a kiosztható föld: nem minden igényt sikerült kielégíteni! • Előnyben részesítették a nincstelen agrárnépességet

150 A földhöz jutás aránya egyes kategóriák szerint

151 A kiosztott föld megoszlása kategóriánként

152 A földreform következményei • Jelentős változás következett be a birtokszerkezetben • A legnagyobb növekedés az 5-10 holdas gazdaságok számában jelentkezett • A legnagyobb csökkenés a hold feletti birtokok esetében figyelhető meg • Eredmények: • Csökkent a birtokszerkezet nagymértékű aránytalansága • Az árutermelő kisbirtokok számát kívánták növelni • A földhöz jutottak 90%-a volt korábban nincstelen, vagy törpebirtokos

153 • Átlagosan 5,1 holdat kaptak az igénylők • A kiosztott föld felső határa a család által megművelhető birtoknagyság volt (max. 15 hold) • A földnélküli rétegek aránya a korábbi 46%-ról 17%- ra csökkent • A kisbirtokos parasztok aránya 47%-ról 80%-ra növekedett • A nagybirtokosok aránya 3% alá csökkent

154 A birtokkategóriák területének és számának változása a földreform következtében

155 A földreform egyéb velejárói • A földosztás során az új tulajdonosok között kiosztják a kisajátított birtokok vagyontárgyait is (vetőmag, takarmány, gépek, szerszámok) • A fel nem osztható vagyont a településeknek, illetve földműves szövetkezeteknek adják (nádas, halastó, szeszüzem, malom, olajütő, traktor, cséplőgép, stb.) • Bizonyos részekből állami tulajdont hoznak létre (1.500 volt nemesi kastély és kúria, illetve a hozzá tartozó föld, ) • A kártalanítás összegét a földhöz jutottak megváltási díjaiból akarták előteremteni – de a földhöz jutottak nem tudnak fizetni

156 A földreform ellentmondásai • Nem elegendő a kiosztható föld – továbbra is maradnak földnélküliek • Azokban az országrészekben, ahol kevés a föld, törvénytelenségeket is elkövetnek – Kiosztják a volt nemesi-gazdagparaszti birtokok megmaradó részét is • Vitás kérdéseket vet fel a földek minősége, a határbeli helyzete – Földművelésügyi Minisztérium perek sokaságával számolhat • Az új birtokok bizony nem alkalmasak árutermelésre! • A nagy horderejű változások nem lesznek tartósak: 1948-ban indul a szövetkezetesítés

157 Birtok- egység (kat. hold) Birtokviszonyok a földreform előttBirtokviszonyok a földreform utánVáltozás (%) Birtokok száma%területe (kat.hold) %száma%területe (kat.hold) %változás a birto-kok számában változás a terület nagysá- gában , , , ,9+18,7+76, , , , ,1+84,9+122, , , , ,3+21,9+37, , , , ,7-3,3+8, , , , ,1-2,4+25, , , , ,4-4,6-11, , , , ,4-22,4-36, , ,85040, ,9-34,3-36, felett 3020, ,1910, ,2-69,8-88,3

158 Választások, infláció, stabilizáció ban

159 Az 1945-ös nemzetgyűlési választások • Cél: • A hatalom ideiglenes jellegének megszűntetése • A belpolitikai erőviszonyok tisztázása • A háború utáni demokratikus kibontakozás megindítása

160 Az 1945-ös választás keretei: • A demokratikus jelleg garanciái: • Nincs egyelőre egyetlen olyan politikai erő sem Magyarországon, amelyik monopolizálni tudná a hatalmat • A győztes nagyhatalmak konszenzusa ekkor még él • Az 1945/VIII.-as új választójogi törvény – A korábbi időkhöz képest a legdemokratikusabb – De mint később kiderül: hosszú évtizedekig is a legdemokratikusabb választójogi törvény

161 Az 1945-ös választójogi törvény • Általános választójog • Minden 20. életévét betöltött magyar állampolgár választó és választható (60%-a a magyar társadalomnak) • Kivételek: háborús bűnösök, értelmi fogyatékosak • Nők választójoga most lesz teljes • A háború előtt a legszélesebb választójog a társadalom 30%-ára terjedt ki • Titkos választás – Lelkiismereti szabadság biztosítva • Közvetlen választás – Pártok listáira lehetett voksolni (1 mandátumhoz 12 ezer voks kellett)

162 1945. november 4. • A választások nyugodt, korrekt körülmények között zajlottak • Az országban 16 szavazókörzet működött • A választásra jogosultak 92,4%-a vett részt a szavazáson ( fő) • A végeredmény a Kisgazdapárt elsöprő győzelmét hozta

163 Az 1945-ös választások végeredménye PártSzavazatok száma Mandátumok száma % FKgP ,02 SZDP ,41 MKP ,96 NPP ,87 PDP ,62 MRP ,12

164 • Az eredmények alapján kijelenthető: • Magyarország népe végén • a nyugat-európai polgári demokratikus értékekre • a magántulajdon sérthetetlenségére és a vállalkozások szabadságára épülő • keresztény és nemzeti jövőre voksolt

165 A pártok eredményeinek megoszlása az 1945-ös választásokon

166 Az új kormány összetétele • Az FKGP akár önállóan is kormányt alakíthatna • A SZEB „ajánlásai” és a társadalom előtt álló kihívások alapján KOALÍCIÓS kormányt hoznak létre • A koalíció tagja lesz: FKGP, MKP, SZDP, NPP

167 A minisztériumok felosztása • MKP: belügy (Nagy Imre), közlekedés (Gerő), népjólét • SZDP: igazságügy, iparügy, kereskedelem- és szövetkezetügy • NPP: vallás- és közoktatásügy • FKGP: miniszterelnök (Tildy Zoltán) • földművelésügy • had- és külügy • pénzügy • újjáépítés és tájékoztatásügy

168 Magyarország államformájának kérdése • Magyarország 1946 elején még mindig királyság • Az új nemzetgyűlés többsége a köztársaság eszméjét támogatja – szakítás minden korábbi „bűnnel” • Katolikus klérus, konzervatívok egyedül a monarchia- pártiak • január 31-én kikiáltják a köztársaságot • 1946/I. tc. Köztársasági elnök: Tildy Zoltán • Új miniszterelnök: Nagy Ferenc • 1946/VII. tc. Az államrend védelméről szóló törvény megszületése

169 A gazdasági élet újraindításának lépései a második világháború után

170 Az 1945-ös év legfontosabb kérdései: • A földreform • A háború utáni újjáépítés • A közellátás megszervezése • A gazdasági élet újraindítása • A közlekedés helyreállítása • A nemzetközi kötelezettségek teljesítése • A politikai élet konszolidációja

171 A közellátás megszervezése • A háború után súlyos élelmezési problémák jelentkeztek – A készletek elszállítása, pusztulása – A mezőgazdasági munkák elmaradása – SZEB, VH élelmezése • A lakosság legalapvetőbb szükségleteit sem tudja a kormányzat biztosítani • Az 1938-as készletekhez képest átlagosan 45%-os hiánnyal kellett számolni – Cukor, hús, zsír esetében a hiány 80%-os • Az átlagos napi kalóriamennyiség kalóriára csökkent a korábbi 2700 kalóriáról – A városokban a jegyre kapható élelmiszer mennyisége: 560 kalória! (20 dkg kenyér)

172 A közellátás helyzete 1945-ben

173 A magyar lakosság tápanyag-ellátási helyzete 1945-ben

174 A közellátás központi megszervezése • A készlethiány főleg a városokban, a bérből és fizetésből élőket hozta nehéz helyzetbe (+ infláció) • Az éhezők megmaradt értéktárgyaikat élelmiszerre cserélték • Fellendült a feketekereskedelem, a batyuzás • A kormány határozott lépésekre kényszerült: – Fejadagok maximálása – Népkonyhák felállítása – Feketézés visszaszorítása – Közellátási Minisztérium megszervezése – Központi készletgazdálkodás bevezetése (beszolgáltatás – begyűjtés, állami készletfelhalmozás)

175 Élelmiszer fejadagok Magyarországon és néhány környező országban OrszágKenyér fejadag (dkg/nap) Cukor fejadag (dkg/hónap) Zsír fejadag (dkg/hónap) Magyarország Ausztria Csehszlovákia Jugoszlávia Románia205030

176 Feketézők a Tőzsdepalota mögött 1945-ben

177 Begyűjtött termények mennyisége 1946 és 1948 között Gazdasági évGabonaKukoricaÖsszes készlet 1946/ /

178 Az ipari termelés megindítása • Nyilvánvaló: csak az állam megerősödő szerepvállalásával képzelhető el az ipar újraindítása – Készlethiány, szovjet ellenőrzés, háborús pusztulás • Központi irányítás: – Nyersanyagelosztás – Munkaerő gazdálkodás – Jóvátételi kötelezettségek – Újjáépítés • Politikai koncepciók – FKGP: magántulajdon, haszonhoz való jog – MKP: tudatosan növelni az állami szerepet

179 Az újraindítás lépései • Szovjet katonai ellenőrzés megszűntetése • Üzemi bizottságok létrehozása – romeltakarítás • Állami hitelnyújtás – március: 9,5 millió P, május: 25 millió P gyorshitel a Pénzügyminisztériumtól • Állami megrendelések növekedése • Központi készletgazdálkodás megszervezése – Iparügyi miniszter: 550-féle alapanyag, félkész termék zárolása – központi elosztás • Nyersanyaghiány enyhítése: aug. 27. szovjet- magyar kereskedelmi szerződés • Tulajdonosi érdekek hátérbe szorultak a munkavállalói érdekekkel szemben – az állam is ezt támogatja (GYOSZ tiltakozása mellett)

180 A közlekedés helyreállítása • Gerő Ernő vezetésével • „arccal a vasút felé” • 1945 végére a hidak jelentős részét helyreállították • A vasút újjáépítése a főbb vonalakon megtörtént • A géppark 1947 elején: – 8200 teherautó – 8000 személyautó – motorkerékpár

181 Küzdelmek a koalíción belül 1946 elején • A Nagy Ferenc-kormánynak kezdettől fogva számolnia kellett a koalíciós partnerek (MKP,SZDP, NPP) állandósuló politikai támadásával • Rákosiék számára világossá vált: törvényes választásokon nem biztos, hogy képesek hatalomra jutni • Új kommunista taktika: a koalíció és a kisgazda fölény felmorzsolása • febr.-márc.: Baloldali Blokk létrehozása (BB) • Tömegtüntetésekkel elérik: az FKGP jobbszárnyának kizárása a koalícióból (20 képviselő)

182 A Baloldali Blokk tüntetése

183 • Egyre nyíltabb hatalommegragadási törekvések, a társadalom mind több színterén • Közigazgatás megtisztítása a „reakciós” elemektől – „B-listázás” köztisztviselő elbocsátása • Törvénytelen földosztás ellen: „Földet vissza nem adunk!” • Államosítások kiterjesztése: „Munkásököl, vasököl, oda sújt, ahova kell!” • Támadás a katolikus ifjúsági szervezetek ellen • Rajk László rendelettel betiltja a katolikus ifjúsági szervezeteket (Cserkészszövetség, KALOT, KALÁSZ) • A társadalom megfélemlítése, bizonytalanságérzet keltése

184 Infláció és stabilizáció 1946-ban

185 Az infláció ban • Már a háború alatt is zajlik a pénz elértéktelenedése, de az kezelhető mértékű marad (háborús kiadások) • 1945-től kezdve a folyamat felgyorsul • Okok: • A gazdaság háborús összeomlása • Lecsökkenő gazdasági teljesítőképesség • Állami bevételek elapadása • Megsokszorozódó költségvetési kiadások • Az újjáépítés feladatai – béketermelésre való átállás • A jóvátételek kiadásai • Készlethiány, élelmiszerhiány • Az MNB arany- és devizakészletének elrablása

186 Kormányzati intézkedések, direkt inflációs finanszírozás • A hatalmas tőke- és pénzigény előteremtésére a kormány fedezetlen bankjegykibocsátásba kezd – Erre a kormánynak törvényi lehetősége van a háború előttről • Kényszerítő körülmény: második felében a kormányzati bevételek az állami kiadások csupán 7%-át fedezték • A hiányzó pénzmennyiség előteremtése: bankóprés • A bankjegyforgalom (a forgalomban lévő pénz mennyiségének) változása 1945-ben: • május: 21,2 mrd P, december: 765,4 mrd P • További növekmény: SZEB: 5 mrd P, nyilasok által elhurcolt pénz visszaáramlása: 9 mrd P

187 • Az MNB a kormánytól kapott felhatalmazás alapján megkezdte a fedezetlen bankjegykibocsátást • Az MNB szerepét mindez jelentősen megnöveli: a legfőbb, sőt, kizárólagos hitelforrás az állam lesz (magánpénzintézeteknek nem marad kihelyezhető pénze) • Megjelennek a mind nagyobb és nagyobb címletű pénzek – 1944 nov.-ig a 100 P volt a legnagyobb címletű bankjegy, ekkor vezették be az P-t. Ezt követően másfél év alatt az P-től az egymilliárd „milpengősig” jutottak el. A vásárlók nem a címletek, hanem a pénz színe alapján különböztették meg a bankjegyeket. • Felgyorsul a mind nagyobb mennyiségű pénz értékcsökkenése

188 • A forgalomban lévő pénz vásárlóerejének csökkenése: • 1938 elején a forgalomban levő pénz vásárlóereje kb. 512 millió pengő volt • 1945 végén a 765,5 mrd P-re duzzadt forgalomban levő pénznek a valóságos vásárlóereje alig haladta meg a 20 millió P-t • Ez a vásárlóerő 1946 nyarára, amikor a forgalomban levő pénz mennyisége 47,4 quadrillió P-re nőtt, az 1938-as árakon mindössze 3,5 millió P tényleges értékre zuhant vissza

189 A pengő elértéktelenedése és az infláció alakulása ban IdőpontÁtlagos napi áremelkedés /%/ Az időszak utolsó napján az árindex alakulása /1939. VIII.26.=1/ Az időszak utolsó napján a dollár feketepiaci árfolyama /P/ július november december február május millió millió június 2. fele billió * billió július 2. hete trillió trillió július 4. hete qadrillió qadrillió * Egy billióban 12, egy trillióban 18, egy qadrillióban 24 nulla található.

190 Kísérletek az infláció megállítására • dec.: vagyondézsma • A kormány 75%-kal csökkenti a forgalomban lévő pénz mennyiségét (A pénzre a névérték 75%-ának megfelelő összegű bélyeget kellett ragasztani) • Az így kapott 380 mrd-os kincstári bevétel az állami kiadások akkori egyhavi összegének 1/3-át fedezték • Maguk az állami bevételek is inflálódnak! • jan.: adópengő (napi árfolyam-meghatározás) • Az állam, a kormányzat nem csak vesztese lehet az inflációnak: • A kormány tudatosan adósságot halmoz fel a vállalatokkal, magánvállalkozókkal szemben (késve fizet az állami megrendelés, beszolgáltatás után) – mindez elinflálódik • A pengő teljes elértéktelenedése és a hiperinfláció nem járt együtt a kormányzat gazdasági összeomlásával

191 • 1946 tavaszán kiderült: a kormány nem tudja kordában tartani az inflációt • A pénzromlásból eredő problémák, bevételcsökkenések állandósultak • 1946 nyarán az óránként 12%-kal emelkedő árak és az infláció vesztese: a bérből és fizetésből élők tömege lesz • Az amúgy sem magas életszínvonal a háború utánihoz képest is 50-60%-kal csökkent. • A gazdasági életben a pénz megszűnik pénzként funkcionálni • A pénzforgalom helyett a naturális árucsere lett a jellemző

192 Inflációs bérkifizetés (bankjegykötegekkel)

193 Értéktelen Pengőkötegek az utcán

194 A Gazdasági Főtanács létrehozása • A választások után valamennyi politikai erő egyetértett az infláció megállításának szükségességével • De ezt csak az állam gazdasági életbe való radikális beavatkozásával, a kötött gazdálkodás bevezetésével lehetett elérni • Kommunisták javaslata: az állam gazdaságirányító szerepét növelni (burkolt cél: államosítás) • 1945 végén az MKP javaslatot tesz egy gazdasági csúcsintézmény létrehozására: Gazdasági Főtanács • Feladata: anyagelosztás, megrendelés, hitelezés, bér-, munkaerő-gazdálkodás, stb. • A GF eredetileg koalíciós elvek alapján épült fel, de az MKP a testületen belül létrehozott egy ún. TITKÁRSÁG-ot ()Ez a döntés-előkészítő testület!) • A Titkárságon keresztül (vezetője: Vas Zoltán) az MKP teljes befolyást szerzett a testületre, s így az egész gazdaságirányításra

195 Stabilizáció – a kötött gazdálkodás jegyében • 1946 tavaszán megkezdődnek a konkrét előkészületek • A körülményeket alapvetően meghatározza: – Csak belső erőforrásokra épülhet – A SZU engedélyezi a jóvátételek átütemezését • Cél: – Az állami kiadások csökkentése (jóvátétel átütemezése, újjáépítés visszafogása, SZU árukölcsön) – Állami bevételek növelése (adóemelések) • Segíti a stabilizációt: az USA visszaszolgáltatja az MNB arany- és devizakészleteit • A gyors eredmény záloga: a gazdasági és pénzügyi szektorra teljes körűen kiterjedő kormányzati beavatkozás

196 Az 1946-os stabilizációs költségvetési kiadások és bevételek tervezete (millió P, 1938-as árfolyamon) A kiadások típusaimillió PA bevételek típusaimillió P Személyi kiadások160Egyenes adók150 Nyugdíjak70Forgalmi adók95 Dologi és átmeneti kiadások 90Illetékek40 Újjáépítési kiadások65Fogyasztási adók60 Üzemi beruházások50Jövedékek175 Önkormányzatok támogatása 35Tárcabevételek30 Nemzetközi kötelezettségek 240Rendkívüli bevételek60 Összesen710Összesen610

197 Az új ár- és bérrendszer • Átfogó és szigorú adóreformot hajtottak végre • augusztus 1-jével új pénzt vezettek be: FORINT • Ezzel párhuzamosan: központilag új ár- és bérrendszert léptettek életbe • Az új forint-árakat az 1939-es pengő-árakból képezték mesterségesen • Az iparcikkek esetében az új árakat az 1939-es árak 4,97-es szorzásával kapták meg • A mezőgazdasági termékek (növényi és állati termékek) árát 1939-es árak 3,2-vel való szorzásával kapták meg • Mesterségesen különbséget hoztak létre az ipari- és mezőgazdasági árak között (megnyitották az ún. AGRÁROLLÓ-t)

198 • Elszakad a magyar árrendszer a világpiaci áraktól: a világpiacon a mezőgazdasági termékek ára emelkedett • Az új árak következtében a mezőgazdasági árak 40-50%- kal elmaradtak a háború előtthöz képest az ipari áraktól • A bérek kialakításánál egységesen a háború előtti bérek 50%-át vették alapul • A stabilizációs bérviszonyok helyreállították az infláció során felborult értékviszonyokat, de a reálbérek emelkedése csak igen lassan haladt előre • Kibővítették a munkavállalók szociális jogait

199 A pénz árufedezetének megteremtése • A sikeres stabilizáció egyik feltétele: az új pénz értékállóságának megőrzése, vásárlóerejének növelése • Vásárlóerő növelése: árukészletek forgalomba vitele • Anyag- és Árhivatal: árszabályozás, árellenőrzés, gazdasági rendőrség • Árdrágítók, készletrejtegetők súlyos büntetése (internálás, börtön, halálbüntetése)

200 Állami bevételek, új pénz- és hitelpolitika • Adóemelések: forgalmi adók: 75%-os növekedés, egyenes adók 28%-os emelés • Új pénz- és hitelpolitika lényege: restrikció, mesterséges pénzszűke • augusztus végéig mindössze 240 millió Ft forgalomba hozását irányozták elő (Ez az januári pénzmennyiségnek 10%-a!!!) • Az egy főre jutó bankjegyforgalom dec. végén alig haladta meg a 100 Ft-ot! • A bankjegykibocsátás lassú ütemét azért lehetett fenntartani, mert a pengőt nem váltják át új forintra • 1 Ft = quadrillió P (Az össze kidobott P = 47,4 quadrillió)

201 • A deflációs pénzpolitika mesterséges pénzhiányt idézett elő • Ez az eddig rejtegetett készletek előcsalogatását idézte elő • Aki kereskedni akart, annak forintra volt szüksége, de forintot csak az MNB-től lehetett aranyért és devizáért vásárolni (a pengő nem kerül átváltásra!) • Már aug.-ban 10 milló USD értékű aranyat és devizát váltottak forintra az MNB-nél • Az új pénz kizárólag az MNB által került forgalomba, a kereskedelmi és hitelbankok kimaradtak ebből • Megerősödik az MNB pénzforgalmi szerepe, a magántulajdonban lévő bankok kiszolgáltatottá válnak az állammal szemben • A hitelkibocsátás elmarad a valós szükségletek mögött – kormányzati ellenőrzéssel zajlik • A hiteleket főleg az állami érdekeltségek kapták

202 A Nemzeti Bank váltótárcája január 31-én (a folyósított hitelek ágazatok közti megoszlása)

203 • Az új pénz-, hitel- és bankpolitika tulajdonképpen megvalósította az állam hitelezési monopóliumát • A magánpénzintézetek a háború előtti tőkeösszegyűjtő és kihelyező szerepüket nem tudták újra elfoglalni • A vállalatok és üzemek a hitelezési folyamatok révén is erős függésbe kerültek az állammal szemben


Letölteni ppt "A magyarországi mezőgazdasági termelés átalakulása a 19. században."

Hasonló előadás


Google Hirdetések