Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Buda Béla Az esetmegbeszélés és „vidéke".,,, esettanulmány, esetdemonstráció, esetelemzési paradigmák, illusztráló esetrészletek, eset- feldolgozási csoporttechnikák,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Buda Béla Az esetmegbeszélés és „vidéke".,,, esettanulmány, esetdemonstráció, esetelemzési paradigmák, illusztráló esetrészletek, eset- feldolgozási csoporttechnikák,"— Előadás másolata:

1 Buda Béla Az esetmegbeszélés és „vidéke".,,, esettanulmány, esetdemonstráció, esetelemzési paradigmák, illusztráló esetrészletek, eset- feldolgozási csoporttechnikák, szupervízió, case management és más „ördögi praktikák"...

2 1.  Anekdotikus esetek - a kategorizáció és tipuskeresés spontán tendenciái  Kuriózumok - problémaérzékenység, pathologia demonstrat physiologiam, érdeklődésgenerálás  Tanítás eseteken át - az alkalmazott humán tudományok, elsősorban a medicina oktatásának Ősi technikája  Esetek és módszertanitás - sikerek és kudarcok esetei - a jog paradigmái  Szakágazat mint eseti tanulságok gyűjteménye - az „állatorvosi ló”

3 2.  Eset a szervezetben - a klinika születése - a vizit és az esetbemutatás  Az eset a szervezeti kooperáció szempontjából - a dokumentációk szerepe, a közös tudás és a helyettesíthetőség, a felelősség dimenziója (ügyeleti átadás, stb.)  Eset és interdiszciplináris együttműködés - az esetvezetési felelősség  Ventillációs (feszültséglevezetés, sztresszfeldolgozás stb.) szükségletek és esetmegbeszélés

4 3./1.  Esetmegbeszélés mint lélektani (pszichoszociális) problémamegoldás  Esetmegbeszélés - döntés, tervezés, monitorizálás és evaluáció  Minőségkontroll, ellenőrzés, uralom - esetek tükrében

5 3./2.  Eseti „játszmák” - az információ visszatartása és manipulációja az esetkezelésben  Esetközlés - esetleírás - kazuisztika - eset-vignetták - esettanulmány - a jó esettanulmány nehézségei

6 4.  A kontextus problémája - az implicit tudás megjelenítésének nehézségei - az idő, a részletek, a terjedelem növekvő gondjai  Az esetbefogadó számításba vétele - figyelem, érdeklődés, érdekeltség, ismereti háttér, kontextus-ismeret, attitüdinális és motivációs szempontok, „ellenállás”, kognitív torzítási lehetőségek, stb.

7 4./2.  Prezentációs technikák - lineáris esetközlés, illusztrációk, „kérdve kifejtés”, vitaajánlatok, konklúziós feladványok, stb, - idődimenzió, induktív vagy deduktív levezetés  Élő esetbemutatás, elektronikus hang- és képrögzítés felhasználása, inlive folyamatkövetés - versus (vagy parallel) esetleírás és esetértelmezés

8  Paradigmák, rendszerjellegű előfeltevések - tudattalan korrespondanciák ill. izomorfiák, diszkurzív modell, konstrukciós szemlélet, narratív megközelítés  Az eset minősége - az esettanulmány céltudatossága ill. feladata -gyakorlati didaxis, tudományos publikáció, kutatás  Az eset és „környezete" - az objektív esetfeldolgozás korlátai, a minősítés szempontjai, a korszerű esetfeldolgozás mint interakciós történet  Az eset-kreáció és esetközlés szubjektív oldala - tanulás, fejlődés, problémamegoldás, szupervízió

9 6./1.  Esettanulmány és szakemberek között és az eset kapcsolati hálójában  Esettanulmány és „networking" - szakemberek között és az eset kapcsolati hálójában  Scyllák és Charybdisek között - az eset a személyiségjogok, titoktartás, adatvédelem - ill. az illetékességi tudásszükséglet ellentmondásában  Az esetmegbeszélés általános és „eseti” tervezése, szituatív és felelősségi ellenőrzése a munkaszervezetben és a team-ben

10 6./2.  Kié az eset? - a jogi és etikai felelősségek hierarchiájának tisztázása, a tájékoztatások és beleegyezések szükségletei, a „szenzitív” adatok kezelése  Az esetben résztvevők lélektani védelme - felkészítés, kompenzációk  Az esetben résztvevők lélektani védelme - felkészítés, „debriefing", kompenzációk

11 7./1.  A célok részletes kidolgozása - kontextuális információk, deontológiai szempontok, krízismegoldás, együttműködés, problémafeltárás ill. -megoldás, team-munka, szupervízió, tanulás - eltérő módszertanok  Az eset a team-ben - alapvető folyamatok, információs munka  Az eset, mint konfliktusforrás - esetmegbeszélés mint team-dinamikai eszköz - az objektivált esettől a team „saját esetéig” - a szervezetfejlesztési dimenzió

12 7./2.  Az eset kiválasztása - a spontaneitástól a komplex tervezésig  A tanulási, fejlesztési célú esetmunka követelményei - a befogadók szükségleteinek és feltételeinek vizsgálata, a visszajelentés szerepe (kérdőívek és skálák az esetmegbeszélések értékelésében)

13 8./1.  Felkészítés és gyakorlat az esetmegbeszélésekben.  Szervezési alapelvek - hol, mikor, kiknek, hogyan, ki(k) legyen(ek) a vezető(k), időkeretek, szünet, dohányzás, lezárás, összegezés, instrukciók, dokumentáció, stb.  Képzés - feszes és strukturált bemutatás? - absztrakciós szintek? -teoretikus keretek? - in live törekvések (protokoll, hangszalag, video) - „főnök” vagy „esetgazda” ill. képzésben lévő? - a diszkusszió szintjei, céljai

14 8./2.  Teammunka - a team szervezeti keretei és dinamikai háttere, a teammunka kultúrájának előzményei, a teammunka rejtett és nyílt kontextusai, a megbeszélés céljainak „élesre állítása” - a team­megbeszélések főbb típusai  Team-szupervízió - folyamatkövetés, esetfókusz, interakciós fókusz, az „esetmunkás” döntési és érzelmi folyamatai, személyiségproblémái a fókuszban

15 9./1.  A Bálint-technika, az esetközlés nyelvi formációinak vizsgálata (szimbólumok, metaforák, narratív sajátosságok, nyelvi sajátosságok, elvetések, stb.) vizsgálata - pl. tudattalan tartalmak (félelmek, fantáziák, stb.) vagy promotiv üzenetek szempontjából  Az eset családdinamikai (családpatológiai), csoportdinamikai ill. szervezeti háttere, a kapcsolatháló és a közösség az eset körül és ennek (segítő) befolyásolási módjai

16 9./2.  A szakemberek, intézmények és hatóságok hálózati erőterei az esetek körül, és ezek együttműködésének javítása - a case management feladatai  Teamek és esetmenedzserek önvizsgálata - az esetmunka időszakos értékelésének fontossága  Az esetprezentáció formális készségeinek jelentősége - implicit és szokásokon alapuló esetmunka helyett explicit technikák, önreflexiók

17 10./1.  A segítő légkör fontossága az esetmunkában - hasznos előzetes megállapodások (pl, kategorikus állásfoglalások kerülése, „egyesszám első személy", empatikus kérdések, a keretek explicit kezelése, világos interakciós szabályok, stb.), az információs egyeztetések fontossága („több szem...")  Segitő technikák - pl. ráhangolódási vagy feloldási rítusok (pl. relaxáció, meditáció), fantáziamunka, a „szcenikus” bemutatás eszközei (élőképek, dramatikus technikák, stb.)

18 10./2.  A kontextualizálás könnyítése - alapadatok, alapösszefüggések ábrázolása flipchart, fólia, handout, családfa ill. genogram, taxonomikus, strukturális ill. folyamatábrák segítségével  A „viszontáttételes” közelítés és változatai - az önexpozíció határai és szabályo- zásának vezetői feladata (az esetmeg- beszélés szervezeti felelősségi viszonyainak tisztázása)

19 11.  Az esetmegbeszélés és a team-tagok szakmai háttere (tanuló képzések, egyéni szupervíziók, szemléleti elkötelezettségek, stb.), a team „állapota” (pl. kohézió, konfliktus, ellenérdekeltségek), és mindezek kezelésének módja  Esetmegbeszélések gyermekek problémái kapcsán - viszontáttételes problémák  Esetmegbeszélések a pszichoterápiában és a szociális munkában  A képzés és szupervízió sajátos problémái - család, csoport, szervezet, stb. mint eset.


Letölteni ppt "Buda Béla Az esetmegbeszélés és „vidéke".,,, esettanulmány, esetdemonstráció, esetelemzési paradigmák, illusztráló esetrészletek, eset- feldolgozási csoporttechnikák,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések