Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

KOMMUNIKÁCIÓELMÉLET Wesley János Főiskola I. évfolyam.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "KOMMUNIKÁCIÓELMÉLET Wesley János Főiskola I. évfolyam."— Előadás másolata:

1 KOMMUNIKÁCIÓELMÉLET Wesley János Főiskola I. évfolyam

2 Szakirodalom •Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei 1994 Animula •Allan Pease: Testbeszéd Park Kiadó •Szabó Katalin: Kommunikáció felsőfokon Kossuth Kiadó 2002 •Joe Navarro: Beszédes testek Nyitott Könyvműhely •Edward T. Hall: Rejtett dimenziók •Pléh, Csaba (1990): A szaván fogott szó. In.: Austin, John Langshaw (1990): Tetten ért szavak:. Budapest: Akadémiai Kiadó (Ajánlott)

3 A kommunikációelmélet tudományáról •Képes megragadni a szociális viselkedés szabályszerűségeit, antropológiai alapú, interdiszciplináris. (Pszichológia, szociológia, kibernetika, fizika, antropológia, lingvisztika, szemiotika) Elemzi a kommunikáció és a hatalmi viszonyok sajátosságait is. •Kutatása az új jelenségek megjelenéséhez kapcsolódik, pl.: –Modern telekommunikációs eszközök –Modern tömegkommunikációs eszközök –Hang-képrögzítő eljárások

4 A kommunikáció története I. •Nem lehet nem kommunikálni! •Az ember azzal a szándékkal hozott létre újabb és újabb kommunikációs technológiákat, hogy meghaladja az alapvető kommunikációs formának -- a közvetlen emberi kommunikációnak -- a korlátait. •Az új technológiák azonban ezeket a korlátokat csupán egy-két vonatkozásban tudták tágítani, s még ezért is azzal kellett fizetniük, hogy le kellett mondaniuk a közvetlen emberi kommunikáció egyes mûködõ elemeirõl. •Az írás például mind térben, mind idõben elvileg végtelenre tágította a kommunikáció hatókörét, ám a közvetlen emberi kommunikáció három dimenziója közül csupán egynek -- a szegmentális nyelvi jelek síkjának -- a tekintetében, s ennek fejében a másik két dimenzióról teljes mértékben le kellett mondania, miként a közvetlen emberi kommunikáció lényegi elemének tekinthetõ interaktivitásról is.

5 A kommunikáció története II. •Az ember alkotta kommunikációs technológiák közös sajátossága, hogy mindegyikük a kommunikáció egy részterületét veszi célba, azt tökéletesíti kisebb- nagyobb mértékben. •Az egyes technológiák közötti különbségek mindenekelõtt azzal ragadhatók meg, hogy a különbözõ érzékelési területeknek eltérõ mértékû szerep jut bennük. Az írás hatókörét megsokszorozó könyvnyomtatás -- mint McLuhan mondja -- a hallási- tapintási tér világából a vizuális tér világába emelte át az embert, ezzel szemben a rádió éppenséggel a hallási- tapintási tér reneszánszát tette lehetõvé.

6 Az emberi kommunikáció •Összetevői: •Szegmentáltság:tagoltság, artikuláltság; •Szupraszegmentáltság: egyes hangok és szavak prozódiai sajátosságai: erősségi vagy zenei hangsúly, hanglejtés; •Extralinguális: a kommunikáció hangnyelven túli része (pl. mimika, gesztusok, testtartás stb. •A kommunikátum lehet kép, hang, írás, illetve ezek bi- vagy multimediális kombinációja

7 Jelek, jelrendszerek, jeltípusok I. •A jel: olyan érzékelhető fizikai jelenség, amely észlelője számára többet vagy mást jelent, mint ami a megjelenésekor közvetlenül felfogható. •A jelek jellemzői: »önmaguknál több jelentést tulajdonítunk nekik »a valóságot idézik fel »közösségi jellegűek, egy közösség minden tagja ismeri »jelrendszerbe igazodnak »emberi érintkezésben valósulnak meg. »érzékszerveinkkel felfoghatók (belsőkkel is!)

8 Jelek, jelrendszerek, jeltípusok II. •A jelek sosem önmagukban vannak jelen, hanem más jelekkel együtt. Így egy jel több jelrendszernek lehet a tagja. •- az, ami a másik dologra utal, az a jeltest; •- az, amire utal, az a jelölet vagy jelentés. •A különbségeket a jeltest és a jelölet kapcsolatának szorossága határozza meg.

9 A jelek felosztása 1. Jelentésük alapján : •indexikus jel → a jelölt érintkezésben van az adott dologgal, jelenséggel •ikonikus jel → a jelölt dolog, vagy fogalom és az azt jelölő kép, hasonlóságon alapul •szimbolikus jel → ha a jelölő és a jelölt kapcsolata közös emberi szokáson, hagyományon alapszik (zászló, karikagyűrű, bagolyI 2. Eredetük alapján: •- természetes jelek (pl.: a tűz füstje) - mesterséges jelek (pl.: írásjelek

10 A jelek tudománya •A szemiotika a jelek és a jelrendszerek tudománya, eredete a görög szemion ("jel") szó. A jelek általános elméleteit is szemiotikának nevezzük.jelek •A szemiotikusok felfogása szerint a jelek egy nagyobb rendszerben kapnak jelentést. Egy nyelv szavainak és kifejezéseinek például egy adott nyelvben van jelentése, és csak azért van jelentésük, mert az adott nyelv szerkezetében bizonyos rendeltetésük, használati szabályuk van.rendszerbennyelv nyelvbenszabályuk •Olyan tudományág, amely egyaránt foglalkozik a különféle (nyelvi, vizuális, akusztikai stb.) jelrendszerekkel, valamint bármely komplexitású jelkonfigurációk előállításával és befogadásával.

11 Jelek és kultúrák •A kultúrát felbonthatjuk jelrendszerekre, a jelrendszerek nyelvén megfogalmazott "szövegekre" és a "szövegek" megőrzési és továbbadási módjaira. •A kultúra jelrendszerei közt vannak olyanok, amelyek egy másik jelrendszer lefordításai (közlekedési táblák, morze stb.); ezeket közvetítő jelrendszereknek nevezzük. Azokat pedig, amelyek nem ilyenek, autonóm jelrendszereknek (természetes nyelv, művészet stb.). •Megkülönböztethetünk továbbá olyan jelrendszereket, amelyekből csak véges számú üzenet készíthető (közlekedési táblák, kártyajátékok), és olyanokat, amelyekből gyakorlatilag végtelen (zene, öltözködés, nyelv); ezek a generatív jelrendszerek.

12 Kultúrák különbségei – jelek különbségei Hagyomány: a közösségi magatartásformák és objektivációk nem örökletes programja, szimbolizált jelrendszerek összessége. Kulturális szignálok: minden olyan, külső szemlélő számára is dekódolható jelek – ruha, hajviselet, testdísz, a valahová tartozás jelvényei – amiknek nyomán emberek egyes csoportjai identitásukat kifejezik.

13 A kód •A kód olyan jel, amit valamilyen kommunikációs folyamatban egy meglévő információ konvertálásával állítunk elő. A kód és a jel közti különbség tehát az, hogy a jel egy valóságosan létező entitás helyett áll (azt jelenti), a kód viszont egy ilyen entitásra utaló jel helyett áll. Saját nevünk például közvetlenül bennünket jelöl, ezért a személyneveket nem szoktuk kódnak nevezni. A személy-azonosító számokat (pl. személyi szám, vagy TAJ) már joggal nevezhetjük kódnak, hiszen ezek jelentését csak úgy tudjuk meg, ha valamilyen módon természetes azonosítókra visszakonvertáljuk. A kód előállítását kódolásnak, az eredeti információ visszaállítását dekódolásnak nevezzük. A kódolás során megváltozhat a jelkészlet. Pl. szöveges információt (ami betűkből áll) átalakíthatunk Morse kódokká, ami hosszú és rövid hangjelekből (vagy ezeknek megfeleltethető vonalakból és pontokból) áll.kommunikációsjel TAJ természetes azonosítókrakódolásnakdekódolásnak

14 A jelek alkalmazása •K ó dol á s: a jel á talak í t á sa egyik jelrendszerből a m á sikba, vagyis valamilyen információ átalakítása kódolt üzenetté. A kódolás történhet információ-veszteséggel vagy veszteség nélkül. A veszteség nélküli kódolás esetén az eredeti információ maradéktalanul helyreállítható. •Dek ó dol á s: a vevő az ü zenet v é tele ut á n a jeleket visszaalak í tja az eredeti nyelvre. Veszteséges (irreverzibilis) kódolás esetén ez nem lehetséges, az információ egy része elvész. •A k ó dol á s é s a dek ó dol á s folyamata –jelkibocs á t á s –jelfelv é tel –jel é rtelmez é s

15 A kommunikáció fogalma •Különféle rendszerek közti információ- csere (pl. genetikus kód), illetve olyan társadalmi-történelmi jelenség, olyan információátvitel, amely emberi relációkat, viszonyulásokat, társadalmi viszonyokat kísér, tükröz, fejez ki. •Az emberi társadalom egyidős a kommunikációval. Nem lehet nem- kommunikálni.

16 A kommunikáció jellegzetességei •Egyirányú – kétirányú •Közvetlen – közvetett •Egyrétegű – többrétegű (tartalom – minősítés) •Verbális – nem-verbális •Egyenlő – egyenlőtlen •Digitális és analóg kódokból áll –Az analóg jel hasonló, megítélés szempontjából egyezőnek mondható, megfelelő; egy folyamatosan változó jel idő és amplitúdó szerint egyaránt. A digitális jel jelek: az analóg jelekkel ellentétben csak meghatározott számú különböző állapotuk létezhet. Egyik legfontosabb típus a bináris jel, ahol csak két állapot létezik.)analóg •A résztvevők között körkörösen zajlik

17 A kommunikációs folyamat összetevői •Adó – küldő •Vevő – kapó •Tartalom – üzenet •Csatorna •Közös kód •Háttérkörülmények

18 A közlésfolyamat funkciói •1. Alapvető funkciók: •Érzelmek kifejezése •Tájékoztatás •Felhívás •2. Kiegészítő funkciók •Kapcsolatfenntartás •Értelmező szerep •Esztétikai funkció

19 A kommunikáció fajtái I. Verbális: a.) Szóbeli:b.) Írásbeli »közvetlen »közvetett II. Non-verbális: a.) Direktb.) Indirekt - mimika - pantomimika - vokális mimika - proxemika - kulturális szignálok

20 A VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ: A NYELV •A társadalmi és az egyéni fejlődés terméke; •Történelmi fejlődés eredménye; •Földrajzilag tagolódik (pl. nyelvjárások); •Társadalmi helyzet szerint tagolódik (pl. a szaknyelvek); •Jellemzői: struktúra » szókincs

21 A kommunikáció negatív jelenségei – „ökológiai problémák” •Gyorsul a fejlődés, a fogyasztás – gyorsul a beszédtempó; •Visszaszorulóban a zöld területek – eltűnnek a nyelvi színek; •Mindent elönt a szemét – egyszerűsödik, „durvul” a nyelvhasználat; •Felszámolódik a biodiverzitás – eltűnnek nyelvek; •Fogyasztói egyenkultúra – egyetlen világnyelv tendencia.

22 Verbális kommunikáció A verbális kommunikáció különféle helyzetei más-más feladatot jelentenek, más-más lehetőséget kínálnak az emberek közötti információcsere során: •A tárgyalás – stratégiai helyzetben alkalmazott célzott kommunikáció; •A vita - érvek ütköztetése, célja a vitapartnerétől eltérő vélemény igazolása, a partner meggyőzése; véleményigazolásameggyőzése •Az előadás, azaz egy „beszédmű” elkészítése és megtartása; •A prezentáció - valaminek a hatékony bemutatása, mások befolyásolása céljából; •A média-kommunikáció – sajtótájékoztató, interjú stb. helyzetei.

23 A TÁRGYALÁS Lehet bilaterális és multilaterális. Fázisai: I. Előkészületi szakasz: •1. Tervezés, átgondolás fázisa •2. Ráhangolás fázisa •II. Az interakció •Légkörteremtés (megjelenés, köszöntés, bemutatkozás stb.) •Bizalomkeltés, igény- és szükségletfelmérés •Aktív ráhatás, motiválás, ajánlat, alkutétel •Elfogadtatás, döntésre késztetés, megállapodás rögzítése) •Lezárás (barátságos légkör fenntartása, további együttműködés anticipálása) III. „Utógondozás” •Értékelés, a szükséges dokumentumok elkészítése

24 TÁRGYALÁSI ALAPELVEK •1. Válaszd le a személyt a problémáról! •2. Az érdekekre és ne a pozíciókra összpontosíts! •3. Mielőtt döntesz, dolgozz ki kölcsönösen előnyös megoldásokat! •4. Törekedj arra, hogy az eredmény objektív ismérvek alapján legyen értékelhető!

25 A TÁRGYALÓ SZEMÉLY HATÉKONYSÁGÁNAK FELTÉTELEI •1. Helyes időgazdálkodás •2. Megfelelő konfliktuskezelés •3. Tárgyalástechnikai eljárások ismerete és megfelelő alkalmazása •4. Képesség a stresszoldásra •5. Prezentációs technikák sikeres használata

26 A VITA I. A vita a versengő magatartás jellemzője. A vitának vannak erkölcsi szabályai, ezt nevezzükerkölcsi vitakultúrának. A vita különféle helyzetei: •kompetencia vita (a partner helyzetével kapcsolatos) •definíciós vita (a nézeteltérés pontos körülhatárolása) •tétel vita (állítás cáfolása) •érdemi vita (eset, ügy, nézeteltérés lezárása) •elvi vita (módszertani, világnézeti eltérés esetén).

27 A VITA II. A vita fázisai: •1. Konfrontációs szakasz: a véleménykülönbség felszínre kerül, a vitázók azonosítják egymást. •2. Nyitó szakasz: a vitázók szerepei és elköteleződései nyilvánossá válnak. A vitatott állítások, és ezek bizonytalanságai elhangzanak, amelyek lehetővé teszi a véleménykülönbség feloldását. •3. Érvelési szakasz: kritikai ellenvetések megtétele, ezek visszaverése vagy elfogadása. •4. Záró szakasz : következtetések, kompromisszumok, kudarc.

28 A VITA SAJÁTOSSÁGAI III. A vita elkerülésekor hozott érvek: - a másik fél nem kompetens; - a másik fél túl gyenge; - a vita kellemetlen helyzetbe hozná valamelyiküket; - nem érdemes, már úgyis eldőlt; - nem időszerű; - nincs is joga hozzá

29 A VITA SAJÁTOSSÁGAI IV. •A meggyőzés hatékonyságának tényezői: •1. A kommunikáció forrása (ki mondja?) - Hitelesség, hozzáértés, megbízhatóság, előítélet,vonzerő 2. A kommunikáció természete (mit mond?) - logikai vagy érzelmi felszólító jelleg; - statisztikai bizonyítékok, személyes példák, - a bemutatás sorrendje (első tényező – friss tényező hatása); - az eltérés nagysága (a mi és az ők között): a véleményváltozás szükségessége függvényében 3. A közlés befogadóinak sajátossága (kinek mondja?) - önértékelés, saját tapasztalatok, disszonancia

30 AZ ELŐADÁS •Tervezés: témaválasztás, anyaggyűjtés, célmeghatározás, szelektálás; »Mit kell megismertetni a hallgatósággal? »Mit tud a hallgatóság? »Mit akar megtudni a hallgatóság? •A hallgatóságra vonatkozó ismeretek; »A szituáció sajátosságainak megítélése; »A szükséges közlésmód megtervezése; »Esetleges reakciókra való felkészülés; •Az előadás felépítése: nyitás, bevezetés, szemléltető eszközök, zárás stb.

31 Non-verbális kommunikáció I. –Térközszabályozás (Edward T. Hall nyomán): •Intim zóna (15-45 cm) •Személyes zóna (45 – 120 cm) •Társadalmi zóna (120 – 360 cm) •Nyilvános zóna (360 cm felett) » Kulturális különbségek!

32 Non-verbális kommunikáció II. •Gesztusok: –Tenyérgesztusok –Kézfogás –Kéz- és kargesztusok –Archoz illesztett kézgesztusok –Lábgesztusok –Fejgesztusok –Szemjelzések,egyebek

33 A KOMMUNIKÁCIÓ FORMÁI I. •Beszédben A verbális kommunikáció különféle helyzetei más-más feladatot jelentenek, más-más lehetőséget kínálnak az emberek közötti információcsere során: •A tárgyalás – stratégiai helyzetben alkalmazott célzott kommunikáció; •A vita - érvek ütköztetése, célja a vitapartnerétől eltérő vélemény igazolása, a partner meggyőzése;vélemény igazolásameggyőzése •Az előadás, azaz egy „beszédmű” elkészítése és megtartása; •A prezentáció - valaminek a hatékony bemutatása, mások befolyásolása céljából; •A média-kommunikáció – sajtótájékoztató, interjú stb. helyzetei.

34 A MEGGYŐZÉS I. A meggyőzés nem kényszerítés! Inkább manipuláció! A kényszeríttetnek nem kell egyetértenie azzal, hogy a magatartása helyénvaló, számára is előnyös, és tudatában van, hogy egy bizonyos viselkedést várnak el tőle. Sikeres manipuláció esetén viszont a manipulált meg van győződve arról, hogy hasznára válik az adott magatartás, és nincs tudatában a befolyásoló szándéknak. A meggyőzés folyamata: - az üzenet befogad(tat)ása; ”be-etetés” (alternatíva kínálás) „faktoid” technika: egy tényre utaló állítás (nincs rá bizonyíték; nem járnak utána, előítéletet igazol, szükségletet elégít ki) „kézbesítés”: csomagolás, rávezetés - az üzenet feldolgozása

35 A MEGGYŐZÉS II. •Fő- vagy központi útvonal: tényekkel és adatokkal bizonyítva; •Mellék- vagy perifériális útvonal: felszólító ingerekkel, így nem kell gondolkodnunk (ld. információ-feldolgozó képességünk korlátozott volta). Módszerek: - ismétlés - érzelmek keltése (pl. félelem, bűntudat, engedelmesség, elkötelezettség kiváltása, a ritkaság vonzóvá tétele) - „vakcsoport-technika”: csoporthoz kötődés ígérete - a döntési helyzet befolyásolása

36 A MEGGYŐZÉS- ROKONFOGALMAK I. A rábeszélés főleg olyan szimbolikus stratégiákon alapszik, amelyek a meggyőzni kívánt félben érzelmeket váltanak ki; míg a meggyőzés elsősorban észérveken, logikai bizonyításokon nyugvó stratégiákat alkalmaz, amelyek a meggyőzendő fél értelméhez szólnak. Leggyakoribb eszköze a média. Fajtái: közvetlen és közvetett (öntudattalan)

37 A MEGGYŐZÉS- ROKONFOGALMAK II. A propaganda tömegekhez szól, általában egy eszmerendszer, egy ideológia elfogadtatását szolgálja egy közösséggel, ha kell manipulációval és hazugsággal, jelképekkel és lélektani eszközökkel manipulálva; a demagógia pedig inkább egyfajta szónoki attitűdöt jelent, amit az jellemez, hogy a hallgatóság érzelmeivel manipulálva valamilyen aktuális cselekvésre mozgósít, s a meggyőzéssel ellentétben nem törekszik egy adott nézet tartós elfogadására.

38 AZ ELŐADÁS •Tervezés: témaválasztás, anyaggyűjtés, célmeghatározás, szelektálás; »Mit kell megismertetni a hallgatósággal? »Mit tud a hallgatóság? »Mit akar megtudni a hallgatóság? •A hallgatóságra vonatkozó ismeretek; »A szituáció sajátosságainak megítélése; »A szükséges közlésmód megtervezése; »Esetleges reakciókra való felkészülés; •Az előadás felépítése: nyitás, bevezetés, szemléltető eszközök, zárás stb.

39 A PREZENTÁCIÓ Kisebb-nagyobb csoportok előtt tartott tájékoztatás, beszámoló. Fajtái: előadás ajánlattevés tájékoztatás Cél: a figyelem felkeltése a téma összekapcsolása a közönséggel önmagunk hitelessé tétele Részei: bevezetés („azonos hullámhossz”, érdeklődés felkeltése; főrész (figyelmet fenntartani!) befejezés (lezárás, összefoglalás)

40 A PREZENTÁCIÓ ESZKÖZEI „ A kimondott és a kimondatlan szó is rólunk beszél.” Legfontosabb: asszertivitás (magabiztosság) Elérhető: 1. megfelelő kommunikációs eszközök kiválasztása; 2. személyes erőforrások bevetése; 3. stressz leküzdése, lámpaláz kezelése révén.

41 Szemléltető eszközök Ábrák - folyamatábrák Grafikák Képek – képsorok Power point-ok Hang-effektusok Egyéb illusztrációk Lehetőleg számítógép segítségével!

42 A hallgatás és a megértés •Aktív: megragadja a tényeket, érzéseket, mérlegeli a hallottakat, elfogadó légkört teremt. Szemkontaktus! Az odafigyelés jól megszervezett, a non-verbális üzeneteket is dekódolja. Nem könnyű; akadálya lehet egoizmus, előítélet, rejtőzködési szándék, kényelmetlenség stb. •Passzív: eredménytelen, a szakmai életben nem játszik szerepet.

43 A hallgatási folyamat elemei •1. Figyelés: (lélektani gátak ledöntése) •2. A jelentés kijelölése; szelektálás, korábbi tapasztalatokhoz kapcsolás. •3. A bevésés (jegyzetek készítése stb.) A jó hallgató visszajelzésről is gondoskodik, akár testbeszéddel is.

44 A hallgatás válfajai • Információszerző hallgatás (a lényeg!); •Kritikus hallgatás (vizsgáztatáskor; tények megkülönböztetése a véleménytől) •Visszahangzó vagy empatikus hallgatás; érzelmek azonosítása •Taktikai hallgatás, illetve kérdő hallgatás; •Szórakozási célú hallgatás.

45 A KOMMUNIKÁCIÓ FORMÁI II. •Írásban •Levelek, emlékeztetők, jelentések, ajánlatok; •Összefoglalók, jegyzetek, feljegyzések; •Jegyzőkönyvek, utasítások; •Személyes iratok (önéletrajz); •Kommüniké és sajtóanyag; •Publikáció, cikk; •Hirdetés, szóróanyag, prospektus, ismertetők; •Kézikönyvek, használati útmutatók; •Pályázatok stb. készítése.

46 Hivatalos levél Gyakori hibák •Címtévesztés •A címzett nevének, beosztásának helytelen írása (Igen tisztelt Vezérigazgató Asszony!) •Helyesírási és nyelvhelyességi hibák •Elválasztás – a számítógép nem tud helyesen elválasztani! •Csoportos levélküldés: címzett – tartalom összhangban legyen! •Sajátos jelzéssel ellátott levelek („Sajátkezű felbontásra!”) → jelzés tiszteletben tartása!!

47 A rossz hallgató •Érdektelen, lusta •Álhallgató – csak mímeli! •Külsőségekre koncentrál •Szorongó, bizonytalan •Csak a „bevetésre vár” •Egocentrikus •Versengő

48 AZ ÍRÁSOS KOMMUNIKÁCIÓ FORMÁI II. •Az üzleti levél: –feladó adatai (fejléc!) –dátum –belső címzés –megszólítás –tartalom –Záró-fordulat –aláírás –egyéb: –tárgy –iktatószám –hivatkozási szám –melléklet –másolat

49 AZ ÖNÉLETRJAZ I. „Fogyasztói reklám”, ”ön-marketing” Szemléleti változás: –Régen: van valamim, megpróbálom eladni; –Újabban: azt csinálom, aminek piaca van. Mi legyen benne? képzettségek korábbi munkahelyek nyelvismeret egyéb készségek referenciák fénykép

50 AZ ÖNÉLETRJAZ II. •klasszikus vagy kronologikus •funkcionális •Kombinált (ajánlott!) •hagyományos (inkább ne!) •amerikai típusú •EU-CV, azaz kompetencia alapú

51 A dolgozat •Tartalom: a téma kapcsán legyen mondanivaló •Nyelvi megformáltság, megfogalmazás •Helyesírás •Forma: –Szakirodalmi hivatkozás –Strukturálás –Oldalbeállítás, betűformák

52 A szövegértés •Az olvasás nem passzív folyamat; •Írás-olvasás presztizse csökkent; •Funkcionális analfabétizmus: a népesség kb. 25%-a érintett; •PISA vizsgálat tapasztalatai •Diszlexia problémái; gyakoriság, veszélyeztetettség.

53 Nők és férfiak kommunikációja I. Anatómiai és élettani különbségek: - nőknél bal-, férfiaknál a jobb-félteke dominanciája (verbális, ill. térbeli készségek); - hormon-termelés különbségei, xx - xy(kortizon – x-kromoszóma -, ill. tesztoszteron – y- kromoszóma); - a „corpus callosum”, azaz a két féltekét összekötő kéregtest fejlettsége ill. annak üteme (ha kisebb, nehezebb az ingerek feldolgozása; - a jobb és bal homloklebeny közötti idegnyaláb különbségei (nőknél 10% +)

54 Nők és férfiak kommunikációja II A fejlődési folyamat különbségei: - a lányok idegrendszeri fejlődése gyorsabb, a fiúké lassúbb; - a magasabb tesztoszteron-termelés miatt a fiúk immunrendszere sérülékenyebb (intrauterin állapotban ); - agresszivitás-szint mértékében. Magatartásbeli különbségek: - stressz-reakciókban - testnyelvi eszközkészlet tekintetében - az „én és a másik” közti különbségtételében (ld. empátia)

55 Nők és férfiak kommunikációja III. A környezet befolyása a két nem közötti fejlődés különbségeire (pl. jobban tolerálja ill. erősíti a fiúknál az agresszivitást, lányoknál az érzelmek alakulását); A történelmi fejlődés (az ún. „első munkamegosztás” hatása a két nem tevékenységére, ill. az ezek ellátásához szükséges készségek kifejlődésére és átörökítésére. („Házon kívül – házon belül”)

56 Különbségek a kommunikációban A nők jobban igénylik a kommunikációt; kapcsolat- orientáltabbak, jól és élvezettel beszélnek. Nekik a kapcsolatok minősége a fontos. Érzelmekkel kommunikálnak. Indirekten. A férfiak verbalitása visszafogottabb; ők teljesítmény-orientáltabbak, nekik az eredmény a fontos. Azt akarják, hogy szükség legyen rájuk. Értelemmel kommunikálnak. Direkt módon

57 AZ EMPÁTIA I. A személyiség olyan képessége, amelynek segítségével a másik emberrel való közvetlen kommunikációs kapcsolat során bele tudja magát élni a másik lelkiállapotába. A megérzés és a megértés fő eszköze az, hogy az ember saját személyiségében is felidéződnek a másik érzelmei, feszültségei. A beleélés attól lesz empátiává, hogy az élményt tudatosan értelmezzük, feldolgozzuk. Szükség van ehhez a személyiség akaratlagos odafordulására, a másik iránti figyelmére.

58 EMPÁTIA II. Az empátia kialakulásának állomásai a személyiség-fejlődés útján: - beszéd-fejlődés - nem-verbális kommunikáció fejlődése - jó anya-gyermek kapcsolat - szerep-viselkedés elsajátítása az identifikációs folyamat során - megfelelő társkapcsolatok

59 EMPÁTIA III. Személyiség-lélektani feltételek: – kommunikációs nyitottság –az információ-feldolgozás és tudatosítás képessége Az empátia összetett pszichológiaiélmény; fejleszthető. Az empátiás képességek a nőknél erősebbek.

60 A MEDIÁCIÓ I. A mediáció alapvetően az érdekek mentén keletkező konfliktusok kezelésével foglakozik, mert ha érzelmek játszanak benne szerepet, akkor eredményesebb módszereknek bizonyulhat egyéb pszichoterápiás eljárások alkalmazása. A mediátor feladata egy olyan speciális kommunikációs szituáció levezetése, koordinálása, amelyben az ellenfelek számára segíti a kölcsönösen elfogadható megoldások megtalálását, illetve kidolgozását. Ennek érdekében kommunikációs- és problémamegoldó- technikákat tanít ügyfeleinek, ő maga a vitában végig pártatlan és semleges.

61 A MEDIÁCIÓ II. Valójában tehát egy olyan kommunikációs módszer, ami segíti a konfliktusban álló feleket kölcsönösen elfogadható megoldás kidolgozásában. Mediáció során a szemben álló felek egy mediátor (vagyis konfliktuskezelési technikákban jártas szakember) segítségével tisztázzák a megoldásra váró kérdéseket, és végül közös megegyezésre jutnak. Nem kiszolgáltatottak a hivatal alkalmazottainak és munkarendjének, nem helyettük döntenek, mint egy bírósági tárgyalás során, és az ülés(ek) végeztével mindkét fél győztesnek tudhatja magát. Például: munkaügyi kérdésekben iskolai konfliktusokban mediátorok segítenek.

62 A verbális agresszió: mobbing - bullying •Jelentkezése: zárt közösségekben (iskola, munkahely) •Nemek szerinti különbségek •Kikből lesznek az áldozatok? •Valami miatt mások, mint a többiek •Valami miatt kiszolgáltatottabbak •Következmények: - betegségek - pszichés problémák

63 INTERKULTURÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ I. •A kultúra fogalma jelölheti: –a gondolkodásnak, a világ szemléletének meghatározott módját; –egy társadalom vagy annak egy csoportja megfigyelhető viselkedésmintáit, közös tapasztalatait, konfliktus-kezelő mechanizmusait. –valamely csoport vagy a társadalom egészének életstílusát, az előző generációktól átvett örökséget; •A kultúra tehát tudás- és szabályrendszer, –magyarázatokat kínál a világgal kapcsolatban, –meghatározza a társadalmi cselekvéseket; –Megtanulható.

64 INTERKULTURÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ II. •Minden nemzet, illetve etnikai csoport sajátos kulturális rendszert alkot; •Ez meghatározza az egyén viselkedését; •Így a különböző nemzetekhez tartozók közötti kommunikáció mindig kultúraközi kommunikáció, amelyben valamely jelzés, szó, mozdulat értelmezése más és más lehet. •A sikeres kommunikációhoz tehát szükséges más kultúrák ismerete is.

65 A konfliktuskezelés I. Mit kell tudnunk a konfliktusról? • Két vagy több személy vagy elképzelés közötti nézeteltérés; interakció is egyben; •A fejlődés és az érés szükséges részét képezi. Az a mód, ahogy valaki kezeli, része a személyiségének; •Az öntudatosság és az önmegvalósítás hozzájárul a konfliktusok építő jellegű kezeléséhez; •Minden konfliktusban vannak pozitív lehetőségek (hozzásegíthetnek – például – a megértéshez is)

66 A konfliktuskezelés II. –Pozitív interakciók nélkül nem oldható fel sikeresen; –Ahhoz, hogy a konfliktus a fejlődést és az érést elősegítő tapasztalattá tegyük, speciális készségekre van szükségünk; –Ezek megtanulhatóak; –A konfliktusok többnyire megoldhatóak az emberi jogok sérelme nélkül; –A stratégiáit intézményesíteni kellene a családban, az iskolában és a társadalomban

67 A konfliktusok forrásai •Alapvető szükségletek ütközése; •Értékrendbeli különbözőségek (vallások) •Észlelésbeli különbözőségek •Érdekkülönbözőségek •„Korlátozott erőforrások” helyzete •Pszichológiai szükségletek.

68 Konfliktus és kommunikáció A kommunikációnak, mint kompetenciának döntő szerepe van a konfliktuskezelésben. A konfliktus lehet: - konstruktív vagy destruktív (diszfunkcionális); - eredményezhet nyereséget vagy veszteséget (ld. játékelmélet); - kreativitást-innovációt fejleszt - személyiséget gazdagítja személyközi kapcsolatokban.

69 A destruktív konfliktus •kritizálás – a házassági konfliktusokban a nők gyakrabban kritizálnak, •defenzivitás, •kőfal, •megvetés – szélsőségesen aszimmetrikus viszony kialakulása. »* •Az elkerülés csökkenti a konfliktus produktív jellegének lehetőségét.

70 Konfliktus és játékelmélet •Győztes/vesztes stratégia A konfliktusban álló felek, a szándékok, elképzelések olykor erőszakos megvalósítására törekszenek. A konfliktust harcként értelmezik, győzelemre, a másik legyőzésére törekednek. A győzelem igényét sokféle tényező motiválhatja (pl. különböző népeknél a veszteség a gyengeség jele): érdekek, szükségletek, meggyőződések stb. A konfliktus során a saját érdekérvényesítést akadályoztatva érezve, gyakran feltámadó harag következtében a résztvevők ellenségekké válnak. Gyors cselekvést igénylő helyzetekben a szakértelem, a tapasztalat, az információs többlet birtokában előnyös, gyakran szükségszerű a győztes/vesztes stratégia alkalmazása. A szokványos napi konfliktusokban szembetűnőek a stratégia hátrányai: rendszerint csak az egyik fél érdekei érvényesülnek, következésképpen ő éli meg pozitívan a helyzetet, ezért akár indokolatlanul más helyzetekben is alkalmazhatja. A másik fél így azonban szükségszerűen vesztes lesz. Hátránya, hogy mindig van vesztes, aszimmetrikus kapcsolatokban rendszerint mindig a kisebb hatalommal rendelkező lesz a vesztes (rombolja a vesztes önértékelését, újabb feszültségeket szül

71 A konfliktusok hatásai •A felek közti összhang megbomlik; •A felek teljesítménye romlik; •Egymással szemben bizalmatlanság lép fel; •Feszültség- és stressz-állapotok alakulnak ki; •A felek akár fizikai-fiziológiai tüneteket is produkálhatnak; •Beindulhat a bűnbakképzés mechanizmusa is.

72 A hatékony konfliktuskezelés - Fel kell ismerni magát a konfliktust; - El kell gondolkodnunk azon, milyen érzelmeket vált ki belőlünk és miért; - Fel kell tárnunk, mi a mi érdekünk és mi a másiké; - Számba kell vennünk a megoldás lehetőségeit („brainstorming”) - Ki kell választanunk a legjobbat és elfogadtatni a másik féllel.

73 A Blake-Mouton-féle konfliktuskezelési séma

74 A Thomas és Killman-féle konfliktuskezelési modell

75 MÉDIA-KOMMUNIKÁCIÓ II. A sajtótájékoztató •Nyilvánosságnak szánt információk átadására szolgáló médiaesemény. •Szakaszai: –előkészítés (technikai feladatok, meghívók, írásos anyagok, résztvevő személyek); –lebonyolítás: szakmai és protokolláris tennivalók (fogadás, információ-átadás, vendéglátás, ajándékok); –„utógondozás”: a sajtó-megjelenés értékelése, további kapcsolatok szándékának jelzése

76 PROPAGANDA ÉS DEMAGÓGIA A propaganda tömegekhez szól, általában egy eszmerendszer, egy ideológia elfogadtatását szolgálja egy közösséggel, ha kell, manipulációval és hazugsággal, jelképekkel és lélektani eszközökkel manipulálva; a demagógia pedig inkább egyfajta szónoki attitűdöt jelent, amit az jellemez, hogy a hallgatóság érzelmeivel manipulálva valamilyen aktuális cselekvésre mozgósít, s a meggyőzéssel ellentétben nem törekszik egy adott nézet tartós elfogadására.

77 A MEGGYŐZÉS „Aki ért ahhoz, hogyan nyerjen meg másokat az elképzeléseinek, mindig eléri célját -- akár menedzserként, akár a magánéletben.” A meggyőzés nem kényszerítés! Inkább manipuláció! A kényszeríttetnek nem kell egyetértenie azzal, hogy a magatartása helyénvaló, számára is előnyös, és tudatában van, hogy egy bizonyos viselkedést várnak el tőle. Sikeres manipuláció esetén viszont a manipulált meg van győződve arról, hogy hasznára válik az adott magatartás, és nincs tudatában a befolyásoló szándéknak. A meggyőzés folyamata: - az üzenet befogad(tat)ása; ”be-etetés” (alternatíva kínálás) „faktoid” technika: egy tényre utaló állítás (nincs rá bizonyíték; nem járnak utána, előítéletet igazol, szükségletet elégít ki) „kézbesítés”: csomagolás, rávezetés - az üzenet feldolgozása. •.

78 A meggyőzés útjai •Fő- vagy központi útvonal: tényekkel és adatokkal bizonyítva; •Mellék- vagy perifériális útvonal: felszólító ingerekkel, így nem kell gondolkodnunk (ld. információ-feldolgozó képességünk korlátozott volta). Módszerek: - ismétlés - érzelmek keltése (pl. félelem, bűntudat, engedelmesség, elkötelezettség kiváltása, a ritkaság vonzóvá tétele) - „vakcsoport-technika”: csoporthoz kötődés ígérete - a döntési helyzet befolyásolása

79 A RÁBESZÉLÉS A rábeszélés főleg olyan szimbolikus stratégiákon alapszik, amelyek a meggyőzni kívánt félben érzelmeket váltanak ki; míg a meggyőzés elsősorban észérveken, logikai bizonyításokon nyugvó stratégiákat alkalmaz, amelyek a meggyőzendő fél értelméhez szólnak. Leggyakoribb eszköze a média. Fajtái: közvetlen és közvetett (öntudattalan)

80 Pedagógiai kommunikáció I. -Pedagógiai céloknak alávetett; -Pedagógiai eszközökkel szabályozott; -Tervszerűen előkészített és lefolytatott kommunikáció, mely a nevelők és a tanítványok közvetlen, személyes kapcsolataiban megy végbe.

81 Pedagógiai kommunikáció II. A kommunikáció fő irányai: »Nevelőtől a neveltig (hagyományos) »Kölcsönösség, »Tanulók egymás között is (reform). Tanár-diák kapcsolat jellemzői : Távolságtartó (hagyományos) Közvetlen (reform) Az osztályterem és az iskola sajátos komplex kommunikációs tér.

82 Az osztálytermi kommunikáció szintjei •Intraperszonális •Interperszonális •Csoport-kommunikáció •A pedagógus vezetési stílusának jellemzői: •Autokratikus •Demokratikus •Laissez faire

83 A pedagógiai kommunikáció témái •Megszólítás •Kérdés •Instrukció •Értékelés „Az oktatómunkában kiemelt jelentősége van a pedagógus kommunikációs kompetenciájának és hitelességének” (Gordon)

84 A segítő beszélgetés I. Abban az esetben bizonyulhat hatékonynak, ha azt a gyermek/serdülő/kliens maga kéri. Az Én-ismeretek négy területe: Az ÉN IsmeriNem ismeri Mások IsmerikNyílt Vak Nem ismerik ZártIsmeretlen

85 A segítő beszélgetés II. •Az ismeretlen terület határvonalait nem háborgatjuk; •A nyílt terület nagyságát növeljük: •Információ magunkról- a zárt terület csökken; •Információt kérünk a másokra gyakorolt hatásunkról – a vak terület csökken. •Visszajelzés fontossága •Kérni kell; •A fogadó fél javára történjék, de csak az adó fél észlelése, nem jó, nem rossz; •Legyen specifikus, ne általános; gyorsan kövesse az eseményt.

86 A segítő beszélgetés III. •Nem tanácsadás; •Nem a saját vélemény elmondása; •Hanem abban segít, hogy a problémával hozzánk forduló megtalálja a saját legjobb megoldását. Eszközei: •A kommunikációs gátak feloldása »Ne utasítsunk, ne figyelmeztessünk, ne prédikáljunk, ne kioktassunk, ne kritizáljunk, ne értelmezzünk, ne vallassunk. •Az aktív hallgatás vállalása: a probléma (érzelmi és tartalmi) visszatükrözése.

87 Érvelés •A befolyásolási szituációk jellegzetes csoportját alkotják az érvelő befolyásolás esetei, röviden az érvelések. Az érvek általában véve olyan megállapítások, amelyek megalapoznak, bizonyos összefüggés alapján megvilágítanak valamiféle centrális megállapítást, következményt (konklúziót). Az érvelés célja, hogy a célszemély a konklúzióban foglaltakat magáévá tegye, annak következményeit magára nézve követendőnek (adott esetben kötelezőnek) ismerje el. Technikája azt vizsgálja, milyen módon lehet ilyen meggyőző üzeneteket alkotni.

88 Az érveléstechnikai kooperáció feltételei •1. A kívánt mértékben legyünk informatívok! •2. A hozzájárulásunk legyen releváns, azaz tárgyhoz tartozó, közlésre érdemes! •Hozzájárulásunk feleljen meg a dialógus céljának! •Érveink igazak legyenek! •Világosak, egyértelműek, rövidek, rendezettek legyünk!

89 Manipulációs technikák - ellenszereik •1. Igen erős érzelmi hatás – ugyanezt „semleges” nyelvre lefordítjuk. •2. Mindenre kiterjedő általánosítás – mutassuk ki, hogy mindez csak néhány jelenségre igaz! •3. Bizonyítás kiemelt példákkal – helyezzük szembe a korrekt adatokat! •4. Nem egyértelmű dolgok egyértelmű beállítása – a tények ennél bonyolultabbak!

90 A kognitív disszonancia •Nem mindig mondható el, hogy az egyes ember attitűdjének az összetevői egymással mindenben konzisztensek, azaz egyensúlyban vannak. Ez az egyénben sajátos feszültséget idéz elő. Az ilyen feszültségek feloldását célzó folyamat magyarázatára szolgál az ún. kognitív-disszonancia elmélet is.

91 A konfliktuskezelés I. Mit kell tudnunk a konfliktusról? • Két vagy több személy vagy elképzelés közötti nézeteltérés; interakció is egyben; •A fejlődés és az érés szükséges részét képezi. Az a mód, ahogy valaki kezeli, része a személyiségének; •Az öntudatosság és az önmegvalósítás hozzájárul a konfliktusok építő jellegű kezeléséhez; •Minden konfliktusban vannak pozitív lehetőségek (hozzásegíthetnek – például – a megértéshez is)

92 A konfliktuskezelés II. –Pozitív interakciók nélkül nem oldható fel sikeresen; –Ahhoz, hogy a konfliktus a fejlődést és az érést elősegítő tapasztalattá tegyük, speciális készségekre van szükségünk; –Ezek megtanulhatóak; –A konfliktusok többnyire megoldhatóak az emberi jogok sérelme nélkül; –A stratégiáit intézményesíteni kellene a családban, az iskolában és a társadalomban.

93 A konfliktusok hatásai •A felek közti összhang megbomlik; •A felek teljesítménye romlik; •Egymással szemben bizalmatlanság lép fel; •Feszültség- és stressz-állapotok alakulnak ki; •A felek akár fizikai-fiziológiai tüneteket is produkálhatnak; •Beindulhat a bűnbakképzés mechanizmusa is.

94 A hatékony konfliktuskezelés - Fel kell ismerni magát a konfliktust; - El kell gondolkodnunk azon, milyen érzelmeket vált ki belőlünk és miért; - Fel kell tárnunk, mi a mi érdekünk és mi a másiké; - Számba kell vennünk a megoldás lehetőségeit („brainstorming”) - Ki kell választanunk a legjobbat és elfogadtatni a másik féllel.

95 A verbális agresszió: mobbing - bullying •Jelentkezése: zárt közösségekben (iskola, munkahely) •Nemek szerinti különbségek •Kikből lesznek az áldozatok? •Valami miatt mások, mint a többiek •Valami miatt kiszolgáltatottabbak •Következmények: - betegségek - pszichés problémák

96 A magyar kommunikáció jellegzetességei •1. Nyelvi kommunikációban: az élőbeszéd feltűnően hibás; igénytelen! •2. Alig tükröződik benne a felek közötti kommunikációs viszony. (Túl személyes, intim stb.) •3. Panaszkodó viselkedésre való hajlam. •4. Zavar mutatkozik az érintéses kommunikáció területén. •5. Nem elég elaborált és rugalmas a testbeszéd- elemek használata.

97 TÁRGYALÁSI ALAPELVEK •1. Válaszd le a személyt a problémáról! •2. Az érdekekre és ne a pozíciókra összpontosíts! •3. Mielőtt döntesz, dolgozz ki kölcsönösen előnyös megoldásokat! •4. Törekedj arra, hogy az eredmény objektív ismérvek alapján legyen értékelhető!

98 A TÁRGYALÓ SZEMÉLY HATÉKONYSÁGÁNAK FELTÉTELEI •1. Helyes időgazdálkodás •2. Megfelelő konfliktuskezelés •3. Tárgyalástechnikai eljárások ismerete és megfelelő alkalmazása •4. Képesség a stresszoldásra •5. Prezentációs technikák sikeres használata


Letölteni ppt "KOMMUNIKÁCIÓELMÉLET Wesley János Főiskola I. évfolyam."

Hasonló előadás


Google Hirdetések