Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Lágyrész mobilizáció Elmélet-gyakorlat. A manuális technikák kialakulásának történeti háttere  Kína, India  Egyiptom  Görög-római kultúra  Reneszansz.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Lágyrész mobilizáció Elmélet-gyakorlat. A manuális technikák kialakulásának történeti háttere  Kína, India  Egyiptom  Görög-római kultúra  Reneszansz."— Előadás másolata:

1 Lágyrész mobilizáció Elmélet-gyakorlat

2 A manuális technikák kialakulásának történeti háttere  Kína, India  Egyiptom  Görög-római kultúra  Reneszansz  XVIII. század - Svédország  XIX.század- Németország, Hollandia  XX. század-Head, Mackenzie, Glaser, Dalicho

3 Történeti háttér  Elisabeth Dicke  James Cyriax  OMT kialakulása  Hunter, Donatelli, Manheim, Lavett  Nelson Coffey

4 Mobilitás-flexibilitás Definiciója: „Az izület/izületek abszolút mozgás tartományának /ROM/ értéke, melyet passzív mozgatás, vagy aktív mozgás útján lehet elérni.”

5 A mozgásterápia általános célkitűzései  Izomerő fejlesztése  Állóképesség fejlesztése  Stabilitás fejlesztése  Mozgásképesség fejlesztése  Az egyensúly és koordináció fejlesztése  Flexibilitás-Mobilitás fejlesztése

6 A mobilitás fejlesztése a kontraktilis szövetek tulajdonságai alapján  IZOM: - Kontraktilis - Viszkoelasztikus tulajdonságú  Kezelés: - aktív, passzív technikával  Technikák: - Stretching - Passzív lágyrész mobilizáció

7 A mobilitás fejlesztése a nem kontraktilis szövetek tulajdonságai alapján  Kötőszövet: - viszkoelasztikus tulajdonságú  Kezelés: - passzív technikával  Technika: - lágyrész mobilizáció

8 A mobilitás fejlesztése a nem kontraktilis szövetek tulajdonságai alapján  BŐR: - viszkoelasztikus tulajdonságú  Kezelés: -passzív technikával  Technika: -lágyrész mobilizáció -hegszöveti mobilizáció

9 A mobilitás fejlesztése a nem kontraktilis szövetek tulajdonságai alapján  ÍN: - viszkoelasztikus tulajdonságú  Kezelés: - passzív technikával  Technika: - lágyrész mobilizáció - Deep masszázs

10 A lágyrészek mobilitásának feltételei  Normál anatómiai struktúra  Mechanikai tulajdonság  Ép beidegzés  Normál szöveti vérellátás  Optimális hőmérséklet  Életkor

11 A flexibilis lágyrészek fő jellemzői  Rugalmasan nyújthatók  Biztosítják a fiziológiás mozgástartományt /ROM/  Szerepük van a szöveti sérülések megelőzésében

12 Lágyrész patológia A lágyrész rövidülés okai  Tartós immobilizáció  Trauma, gyulladás, keringési zavar, műtétek  Égés  Hegképződés  Izomdiszbalanszok  Kötőszöveti betegségek  Pszicho-szomatikus betegségek

13 Mi jellemzi a megrövidült, korlátozott mobilitású lágyrészeket?  Szöveti fájdalom  Feszes, rugalmatlan szövetek  Korlátozott mobilitás /restrikció/  ROM beszűkülése  Kontraktúra hajlam  A szöveti sérülések rizikója nő

14 A kötőszövet szerkezeti komponensei 1. Alapállomány2. Fibrótikus komponens:  Elasztin  Kollagén

15 A laza rostos kötőszövet komponensei Kollagén rostok Elasztikus rostok  Nagy szakító szilárdság  Rugalmasság  Nyújthatóság

16 A lemezes kötőszövet  Kollagén és elasztikus rostok alkotják  A bőr és nyálkahártya alatti réteget képezik  Biztosítják azok mobilitását

17 Tömött rostos kötőszövet  Szabályos vagy tömött denzitású  Szabálytalan vagy laza denzitású  Inak, szalagok  Izületi tok, aponeurosisok

18 Kötőszöveti formák Tömött rostos kötőszövet Fonatszerű rendeződés Tömött rostos kötőszövet Fonatszerű rendeződés

19 Tömött párhuzamos rostozatú kötőszövet - ínszövet Párhuzamosan rendeződő, enyhén hullámos lefutású kollagén rostok

20 Tömött párhuzamos, laza rostos kötőszövet-ínszövet Az ínsejtek nyúlványai a kollagén rostokhoz simulnak Az ín felszínét az epitendineum lapszerű, fonatos kötőszövete övezi

21 Húzásnak ellenálló, párhuzamosan rendeződött, hullámos lefutású kollagénrostos szalag

22 Tömött párhuzamos rostozatú kötőszövet-ínszövet

23 Izom-ín egység kollagén rostjai

24 Izompólyák-izomfasciák Fő funkciók :  Beborítják és elválasztják egymástól az egyes izmokat  A kötőszövet eltolási rétegét képezik  Felelős az izületek, izmok, inak helyzetének stabilitásáért

25 Alapállomány Összetétele:  Glycoprotein  Proteoglycan  Glycosaminoglycans /GAGs/

26 Alapállomány feladata  A GAGs vízfelvétele- hidratációja  Kenőanyag termelés  A rostok közötti csúszás biztosítása  A rostok adhéziójának megelőzése  A rostok közötti kritikus távolság fenntartása

27 Mechanikai alapfogalmak Alapfogalmak:  Elaszticitás  Viszkozitás  Viszkoelaszticitás

28 Mechanikai alapfogalmak Elaszticitás:  Meghatározható az anyag merevsége az erő függvényében  Az anyagot érő deformáló erő hatása után eredeti állapotába tér vissza  Rugalmasan elasztikus tulajdonság

29 Mechanikai alapfogalmak Viszkozitás:  Az anyag nyíróerőkkel szembeni fékező/csillapító tulajdonsága  A viszkózus anyagok belső súrlódása az alakváltozással, deformálódással szemben

30 Mechanikai alapfogalmak Viszkoelaszticitás /v.e./  A szöveti hosszváltozást, a deformálódás mértékét fejezi ki  A v.e. a különböző fibrótikus komponensű szöveteknél eltérő  A v.e. idő és hőmérséklet függő

31 Mechanikai alapfogalmak Stressz Az egységnyi szöveti felületre ható egységnyi erőt jelenti Strain A szöveti deformálódás, hosszváltozás mértéke

32 Mechanikai alapfogalmak Az elaszticitás mértéke az anyag deformálódásának mértékét fejezi ki

33 Viszkoelaszticitás az idő függvényében Ha ugyanazon erő/stressz/ hosszú időn át hat, akkor a deformálódással /strain/ szembeni ellenállás csökken

34 V.E. az idő függvényében

35 Stressz-strain görbe Minden kötőszövet eltérő tulajdonságú, de mindegyiknek megrajzolható a maga stressz- strain görbéje

36 Stressz-strain görbe elemzése

37 Stressz-relaxáció  Feszülés- csökkenés  Stressz- relaxáció

38 A görbe összegzése A szöveteket az optimális nyújtási helyzetben hosszabb időn át megtartva, a nyújtási erő megszűnésével a szövet deformálódását és tartós hosszváltozását érjük el

39 Tartós immobilizáció hatása a kötőszövetre  A fizikai stimuláció /stressz/ hiánya  Az alapállomány dehidrációja  A kenőanyag termelésének csökkenése  Kóros kereszt-kapcsolatok kialakulása a kollagén rostok között, melyek gátolják a rostok közötti csúszást  Felelősek a restriktív, csökkent mobilitású szövetek kialakulásáért, a lágyrész eredetű izületi mozgásbeszűkülésért  Szöveti vazokonstrikció, hypoxia, fájdalom

40 Intermolekuláris kereszt- kapcsolatok kialakulása

41 Az immobilizáció során kialakuló típusos szöveti változások  A kollagén és elasztikus rostok aránya felbomlik  A kötőszövet aránya az izomrosthoz képest nő  A kollagén szintézis megváltozása- dezorganizáció  Fokozott kollagén termelés – fibrózis  Kalcifikáció  Szöveti hypomobilitás, hypoxia, fájdalom

42 A lágyrész mobilizáció definíciója Manuális technika a korlátozott mobilitású izom, izomfascia, ín, kötőszövet, bőr, mint lágyrészek mobilizálására

43 Célja-feladata  A szöveti fájdalom csökkentése  A szöveti keringés javítása/helyreállítása  A GAGs szintézis stimulációja  Az alapállomány hidratációjának fenntartása  A restriktív intermolekuláris keresztkapcsolatok megtörése  A lágyrész restrikciók felszabadítása  A viszkoelaszticitás növelése  A szöveti mobilitás-flexibilitás növelése  Az izületi mozgáspálya növelése

44 Élettani alapok  Hisztamin, bradykinin felszabadulás  Receptori mechanizmusok: nociceptorok, mechanoreceptorok  A bőr érzékelő funkciója  Fájdalomcsillapítás- Gate control -A mechanoreceptorok facilitálása -A nociceptorok szinaptikus gátlása  A GAGs szintézise

45 A bőr érzékelő funkciója  A bőr legnagyobb kiterjedésű érzékszervünk  Nagy mennyiségű receptort/szabad idegvégződések/ tartalmaz  Anatómiai felépítésük alapján csoportosíthatók: nyomás, tapintás, hő, fájdalomingerek érzékelésére módosult hámsejtek

46 Tapintásérzékelés

47 Nociceptorok  A fájdalominger specifikus receptorai  A bőr minden egyes rétegében megtalálhatók  A káros ingerhatásokat jelzik  Kiváltják a szervezet reflexes, védekező mechanizmusait

48 Melzack-Wall féle kapuszabályozási elmélet A fájdalomingerület csökkentése a fájdalmas bőrterület, bőralatti rétegek mechanikai ingerlésével, a mechanoreceptorok facilitálásával érhető el

49 A gerincvelői fájdalom zsilip  A bőr mechanoreceptoraiból kiinduló A delta afferenseken át befolyásolható a fájdalom gerincvelői integrációja  Gerincvelői belső analgézia szinaptikus gátlás útján  A fájdalomérzetet továbbító T neuron aktivitását egy gerincvelői gátló neuron útján fékezi /neurotranszmitterek/

50 Gerincvelői fájdalom zsilip  A lágyrész mobilizáció ingerei az A delta afferenseken át aktiválják a gátló idegsejteket  Praeszinaptikus gátlás

51 Gerincvelői fájdalom zsilip A fájdalomingerület továbbítását egy felsőbb, ellenőrző zsilip mechanizmus szűri meg

52 Gate control

53 Kapuszabályozási elmélet

54 A lágyrész mobilizáció alapelvei A beteg elhelyezése:  Stabil és relaxált alaphelyzet  A kezelést lehetőleg manuál terápiás ágyon végezzük  Megfelelő stabilizálás segédeszközökkel

55 ALAPELVEK Taktilis stimulációk-exteroceptív ingerek  Manuális bőrkontaktus /tapintásérzékelés/  A szöveti mobilitás érzékelése  A szöveteket érezni és látni kell!  Mobilizációs ingerek kiváltása a bőrreceptorokon keresztül /tolás, húzás, nyomás/  Folyamatos kontroll a szöveti változásokról

56 ALAPELVEK MANUALITÁS  Kontaktus teremtés a beteg és a terapeuta között /kután-kommunikáció/  A mobilizáló, vagy kezelő kéz az alatta fekvő szövetekkel együtt, meghatározott irányba mozdul el  A másik kéz a stabilizációt, vagy a szöveti mobilizációval szembeni ellenállást biztosítja

57 ALAPELVEK Megfelelő fogástechnikák a test adott régióira kidolgozva és ahhoz adequatan alkalmazkodva

58 ALAPELVEK INTENZITÁS  Alacsony intenzitás  Fokozatos erőadagolás  Az intenzitást a szöveti ellenállás mértéke határozza meg  Az intenzitást a felületestől a mély rétegek felé meghatározott fogásokkal fokozatosan növelhetjük

59 ALAPELVEK IDŐ FAKTOR  Viszkoelaszticitás az idő függvényében  Szöveti hosszváltozás az idő függvényében  A mobilizáció optimális időtartama: mp.

60 ALAPELVEK HŐMÉRSÉKLET  Viszkoelaszticitás a hőmérséklet függvényében  A mobilizáció alatt hőenergia szabadul fel /stressz-strain görbe/  A szöveti hosszváltozás tehát hőmérséklet függő

61  A szöveti mobilitás csökkenése/hiánya  Izomfascia, kötőszövet, bőr eredetű ROM csökkenés  Kontraktúra, adhézió, hegszövet  Izületi gyulladás, instabilitás  Malignitás  Műtétek utáni állapot  Előrehaladott OP Indikációk Kontraindikációk

62 ALAPELVEK  Optimális ismétlésszám: 4-5  A kezelés nem okozhat fájdalmat  A kezelés helye a patológiás szöveti terület  A kezelésnek láthatónak és kontrollálhatónak kell lennie  A terapeuta szempontjából fontos az ergonómiailag helyes testhelyzet

63 A lágyrész mobilizáció alkalmazási területei  Reumatológiai és ortopédiai mozgásszervi betegségek  Posztoperativ állapotok /ortopédia, trauma/  Lágyrész betegségek  Égési sérülések  Traumás sérülések  Pszicho-szomatikus betegségek

64 A lágyrész mobilizációt megelőző vizsgálat A vizsgálat során választ keresünk arra: 1. Milyen jellegű és mértékű a szöveti károsodás 2. Milyen mechanikai stressz érte a károsodott szövetet 3. Milyen mértékű a lágyrész restrikció 4. Mennyire korlátozza a mozgás minőségét / ROM, End-feel/ 5. Honnan ered a szöveti fájdalom /mi a probléma?/ 6. Milyen jellegű a fájdalom /lokális, kisugárzó/

65 A vizsgálat módja  A pontos diagnoszikai módszer a James Cyriax által kidolgozott elemző, probléma megoldó gondolkodás  Mindig az adott tünet/tünetekből próbál visszakövetkeztetni az okra  A vizsgálat elve: az egészséges struktúra fájdalom nélkül működik, a sérült szövet nem.  A lágyrészek vizsgálatára a szelektív feszülés módszerét dolgozta ki, mellyel minden szövet specifikusan tesztelhető

66 A szelektív szöveti feszülés módszere A tünetek provokálása a szöveti tenzió növelésével Kontraktilis elemek: kontrakció, nyújtás, megnyúlás Nem kontraktilis : nyújtás, nyúlás, kompresszió

67 A vizsgálat sorrendje  Aktív mozgásvizsgálat  Passzív mozgásvizsgálat  Ellenállásos, izometriás vizsgálat  Palpáció

68 A mozgás minőségének meghatározása Normál End-feel  Elasztikus szövet  Csontos véghelyzet  Izomtorlódás  Fájdalom hiánya Kóros End-feel  Izomspazmus érzet  Szöveti feszülés  Reflexes izomvédekezés

69 A mozgás minőségének meghatározása A mozgás minőségét a mozgáspálya /ROM/ és az izületi véghelyzetérzet /end-feel/ együttesen határozzák meg  Organikus probléma esetén lesz olyan irány, mely fájdalmas és/vagy a mozgás minőség eltérő  Lesz olyan irány, mely nem mutat problémát

70 A kontraktilis és nem kontraktilis elemek differenciál diagnosztikája Kontraktilis elemek: Az aktív és passzív mozgás ellentétes iránya okoz fájdalmat Nem kontraktilis elem:  Az aktív és passzív mozgás ugyanazon iránya fájdalmas  Az izometriás fájdalmatlan Kivéve:becsípődés, kompresszió

71 A vizsgálat fő szempontjai  Egyoldali problémánál először az ép oldalt vizsgáljuk  A fájdalmas mozgást utoljára nézzük meg  Ha az aktív ROM teljes, felülnyomással meghatározzuk az end-feelt  Mindhárom vizsgálati formát többször ismételjük, hogy a tünet fokozódik, stagnál, vagy csökken

72 A palpáció jelentősége A legfontosabb differenciál diagnosztikai módszer 1. Szöveti feszülések érzékelése, tapintása 2. A szöveti mobilitás, elaszticitás értékelése 3. A szöveti fájdalom kiváltása 4. A szöveti elváltozások érzékelése

73 Gyakorlati rész A lágyrész mobilizációs technikák testtájak szerinti felosztása:  Fej-nyak-vállöv  Felső végtag  Thorax ventralis és dorzális része  Pelvico-lumbális terület  Alsó végtag

74 Az alkalmazott technikák elnevezése Felületes mobilizációs technikák :  Bőralatti fasciák passzív mobilizálása /skin mobility/  Alkar technikák  Keresztezett kéztechnika  Felületes „C” és „J” technikák  PIP technika  3.4. ujjal kivitelezett húzások

75 Az alkalmazott technikák elnevezése Mély mobilizációs technikák:  Izületi kúppal kivitelezett t.  Redőképzés kiemeléssel  Scapula alatti izomfasciák disztrakciója  Az izomfasciák kiemelése és ellentétes irányú nyújtása  Az izomfasciák harántirányú mobilizálása /strumming/  Hüvelykujj technika  Olecranon technika

76 Mély mobilizációs technikák

77 Speciális technikák Izületi trakciók lágyrész mobilizációval összekötve  Fej, nyak izületi trakciója az okcipitális lágyrészek mobilizációjával  Vállizületi trakció a sternális rész mobilizációjával  Felső és alsó végtag trakciója a thorax dorzális és laterális részének mobilizációjával  A gerinc disztrakciója

78 Speciális technika A gerinc disztrakciója

79 Hegszöveti mobilizáció Indikációk:  Hegszöveti diszfunkciók  Dermogén, desmogén eredetű kontraktúrák  Izületi ROM csökkenése  A megrövidült hegszövet gátolja az izületi mozgást, a légzési mechanizmust

80 Hegszöveti diszfunkciók kialakulása  A funkcionális stressz hiányában hegszöveti adhéziók, kontraktúrák alakulnak ki  Fájdalmas és korlátozott izületi mozgás  Instabil, gyenge hegek kialakulása a szöveti stimuláció hiányában

81 Hegszöveti kezelés célja  A hegszöveti gyógyulás elősegítése  A hegszövet erejének, szakító szilárdságának visszaállítása  Stabil, ellenálló, funkcionálisan jó kapacitású hegszövet kialakítása  A hegszöveti mobilitás, elongáció javítása, az adhéziók megelőzése  Az izületi kontraktúrák megelőzése

82 A hegszövet gyógyulási fázisai A sérüléstől számítva a hegszöveti gyógyulás három fázison keresztül történik:  Gyulladásos  Regenerációs  Remodellációs fázis

83 Gyulladásos fázis Kezelési célok:  A megfelelő szöveti kontroll  Sebvédelem  Ödéma csökkentés  A seb körüli szövetek mobilitásának fenntartása Figyelem! Sérülékeny, gyenge hegszövet

84 Gyulladásos fázis Hegkezelés:  indirekt technikával, kizárólag a seb körüli szövetek mobilizálásával Technika:  Kis intenzitású körkörös simítás a seb körül, ügyelve arra, hogy a sebet erőhatás ne érje

85 Regenerációs fázis Idő: 7-21 nap Kezelés célja: a hegszövet tenziós erejének növelése Hegkezelés: indirekt és direkt úton Indirekt munka:  Körkörös simítás, dörzsölés a heg körül Direkt munka: Kisfokú tenziós erő alkalmazása a hegre  A heg kiemelése és axiális irányú nyújtása

86 Remodellációs fázis 21. nap és az ezt követő időszak Kezelés célja: a hegszövet húzóerejének, ellenállásának növelése Hegkezelés: indirekt és direkt úton Indirekt: simítás, dörzsölés a heg körül Direkt:  A heg kiemelése és axiális irányú nyújtása  A heg kiemelése és diagonális irányú nyújtása  Mobilizáció keresztezett kéztechnikával axiális és diagonális irányban

87 A sebgyógyulás fázisainak összegzése Első fázis: A szöveti húzóerő ebben a fázisban a leggyengébb. A legkisebb tenzió is a fibrinhálózat szakadását okozhatja Második fázis: A hegszövet húzóereje a kollagén rostok képződésének arányában nő. Harmadik fázis: Jó ellenállású, stabil hegszövet

88 Hegszöveti mobilizáció a III.fázisban  A hegszöveti mobilizáció során a tenziós erő /szöveti stressz/ a kollagén rostok termelődését és helyes elrendeződését segítik elő.  Ebben a fázisban előzhető meg a hegszöveti adhéziók, kontraktúrák kialakulása

89 A hegkezelés alapelvei  Alacsony intenzitás a hegszöveti ellenállás függvényében  A terápiát csak a sebgyógyulás fázisainak ismeretében lehet alkalmazni  A kezelés fájdalmat nem okozhat

90 A hegkezelés indikációi  Mellkasi műtétek  Hasi műtétek  Mamma műtét  Izom,ín műtét  Traumatológiai és ortopédiai műtétek  Égési sérülések

91 Köszönöm a figyelmet!

92


Letölteni ppt "Lágyrész mobilizáció Elmélet-gyakorlat. A manuális technikák kialakulásának történeti háttere  Kína, India  Egyiptom  Görög-római kultúra  Reneszansz."

Hasonló előadás


Google Hirdetések