Mikor kezdődött és mikor fejeződött/ik be a modern

Az előadások a következő témára: "Mikor kezdődött és mikor fejeződött/ik be a modern"— Előadás másolata:

1 Mikor kezdődött és mikor fejeződött/ik be a modern
Mikor kezdődött és mikor fejeződött/ik be a modern? (filozófia, tudomány, technika, társadalom, művészet)

2 A modern fogalma A latin „modo” azt jelenti: mai, ami most zajlik, szembeállítva az elmúlttal; bizonyos módon Ellentét-fogalma: hagyomány(os), régimódi, antik Kb körül jelenik meg, francia nyelven Modernitás – 1620-as évektől Régiek és modernek vitája: században, elsősorban francia területen, de Angliában és német területen is Modern művészet fogalma (szembeállítva az antik művészettel) modern tánc – 1912 Modernizmus, mint művészeti irányzat

3 A modern korszak szakaszolása
Reneszánsz és reformáció század Tudományos forradalom – század Felvilágosodás század Ipari forradalom – 19. század A modernizmus győzelme és bukása – 20. század

4 A modern megjelenése a filozófiában
Általában a 17. század elejétől a 20. század elejéig tartó időszak (Kb Descartes-tól Heideggerig és Wittgensteinig) Ellentétei: arisztotelianizmus, skolasztika, metafizika Lényege: episztemológiai (ismeretelméleti) fordulat – a tudásra kérdez rá Descartes Cogito-érve: gondolkodom, tehát vagyok – más biztos kiindulópontom nincs Saját gondolkodásának bizonyosságából vezeti le Isten létét, és Isten létéből a megismerhető dolgok bizonyosságát Bár Descartes belül marad a hagyományos keresztény filozófia keretein, mégis elkezdődik a filozófia és a teológia világos kettéválasztása Ezt teljesíti ki Kant, hármas rendszere: ismeretelmélet, morálfilozófia, esztétika Kant is istenhívő, de Isten bizonyítását kívül helyezi a filozófia terénumán, vagyis a racionális megismerhetőség határán

5 Racionalizmus és empirizmus a modern filozófiában
Descartes és Kant az ember belső világának (gondolkodásának) leírása révén jut el a külvilág megértéséhez - racionalizmus Az empiricizmus ezzel ellentétes irányban kutat: az érzékelhető tényekre, tapasztalatokra, a megfigyelt adatokra támaszkodva próbál ismeretekre szert tenni Képviselői: John Locke, George Berkeley, David Hume

6 Nem racionális modern filozófiai irányzatok
A racionalizmus és az emprizmus és az észre alapítja a megismerést Ezzel ellentétes irányzat: Pascal szavával a szív megismerő képességét hangsúlyozza A lényeghez nem a tárgyi világon keresztül jut el az ember, hanem az érzéseire, intuíciójára, hitére hallgatva Képviselői: Pascal, Rousseau, Kierkegaard, Nietzsche

7 A modern filozófia bástyája: a modern tudomány
Korai modern filozófusok – tudósok is (Galilei, Newton, Descartes, Locke) A tudománytörténetben is fordulat az 1500-as években Ahogy Luther és Kálvin a teológiában, a humanisták a humán tudományokban, a természettudósok is szembefordultak a hagyománnyal Két területen döntő áttörés: fizika, kozmológia – a ptolemaioszi világkép megdöntése - Kopernikusz Orvostudomány – a galénoszi orvoslás meghaladása - Vesalius

8 A természettudományos szemlélet terjedése
Az új tudományosság módszertani újdonsága: a tudás kísérleti úton igazolható A világot természettörvények mozgatják, melyeket megismerve ok-okozati összefüggésekbe rendezhetők a jelenségek Az emberi találékonyság: tudományos forradalomhoz vezet - felfedezők és feltalálók kora

9 Tudomány és technika A tudományok fejlődésének fontos feltétele volt a technikai eszközök fejlődése: Csillagászati távcső, iránytű, mikroszkóp, mechanikus óra, nyomtatás A technikai eszközök fejlődése lehetővé tette a föld felfedezésének felgyorsulását és a gyarmatosítást A technikai eszközök fejlődése átalakítja a hadviselést (puskapor, tűzfegyverek, ballisztika) Átalakítja a gazdaságot (távolsági kereskedelem, banki tevékenység, földművelés és kézművestechnika fejlődése) És átalakítja a társadalmat is – kereskedők, iparosok és más polgári rétegek önállósodása, városok fejlődése

10 Társadalmi modernizáció
A kereskedelem által beindított dinamika hatására felbomlanak a társadalom keretei A hatalom isteni legitimitása megrendül, éles társadalmi konfliktusok keletkeznek (polgárháború – Anglia, forradalom – Franciaország) Városiasodás, polgárosodás Szabadság, egyenlőség követelése

11 Felvilágosodás és ipari forradalom
Az európai mentalitás megváltozása Individualizmus – már a reneszánsztól kialakuló folyamat Emberi méltóság 18. század. Felvilágosodás: „az ember kilábolása a maga okozta kiskorúságból” (Kant), első sorban szellemi mozgalom Hatása: Francia forradalom 19. század. Ipari forradalom: első sorban technikai innovációk. Gépesítés, a gőzgép feltalálása, gyári termelés Az európai emberek életszínvonala, egy főre jutó jövedelme drámai mértékben nő – demográfiai robbanás

12 A 19. századi társadalom és kultúrája
Viktória királynő és Ferenc József kora – „boldog békeidők” (Belle-Époque) Új konvenciók alakulnak ki (kispolgárság, puritanizmus, protestáns etika és munkakultúra) Vadkapitalizmus, az alacsonyabb rangú rétegeknél az egyén kiszolgáltatottsága, a család helyzetének megrendülése

13 Modernizmus a művészetben
Az 1870-es évektől az 1960-as évekig Művészeti világon belüli feszültség (akadémikus művészet, giccs) A művészet társadalmi hivatása (avantgarde) – a megalázottak és megszomorítottak védelme Az első világháború után – a régi rend összeomlása – szellemi útkeresés

14 Danto a modernizmusról
Forrás: Arthur C: Danto: Modern, Postmodern, and Contemporary, in: After the End of Art (1996) Premodern művészet: a világot úgy megjeleníteni, ahogy maga magától (emberi beavatkozás nélkül) megjelenik Modern művészet: a megjelenítés körülményeire fókuszál, a reprezentáció módja válik a reprezentáció tárgyává. A kép lapos (nem térbeli hatású), a használt festékre reflektál, nem mimetikus természetű, absztrakció Van Gogh és Gauguin

15 Művészeti forradalmak színhelyei
Bécs – Bécsi Szecesszió (1897-től) – pl. Gustav Klimt, Otto Wagner Montmartre - Párizsi szegény- és művésznegyed, az 1880-as évektől az I. világháborúig fontos. Írók, művészek, festők laknak itt (Monet, van Gogh, Picasso és Dalí is) Bauhaus (Weimar) (huszas-harmincas évek) A forradalmi művészet iskolája Németországban New York – absztrakt expresszionizmus (háború után)

16 Modern alkotók egyes művészeti ágakban
Irodalom: Marcel Proust, James Joyce, T. S. Eliot Zene: Bartók, Schönberg Képzőművészet: Picasso, Matisse, Malevics, Jackson Pollock Építészet: Le Corbusier, Gropius, Van der Rohe Szobrászat: Rodin, Brâncuşi, Giacometti

17 A művészet vége Hans Belting német művészettörténész és Arthur C. Danto filozófus-művészeti író nagyjából egyszerre jelentetett meg ilyen címmel dolgozatot A művészet korszakának vége – kb. 60-as években Nem a művészi tevékenység megszakadását prognosztizálják, hanem a művészet fejlődésére vonatkozó narratíva lezárulását A techné értelmében vett művészet – átadta helyét a konceptuális (fogalmi) művészetnek Andy Warhol: Brillo dobozok

18 Modernizmus és posztmodern
Robert Venturi: Komplexitás és ellentmondás az építészetben (1966) Modern - posztmodern Tiszta hibrid, kevert Határozott kétértelmű perverz, érdekes

19 Kortárs művészet A hatvanas években minden fal leomlott – veszélyes helyzet Nincsenek korlátok, mindent lehet és mindent szabad Eltűnik a műalkotás Stilárisan nem megkülönböztethető Előző korszakok műveivel szabadon bánik Végképp nem a szemnek szól