Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Mikor kezdődött és mikor fejeződött/ik be a modern? (filozófia, tudomány, technika, társadalom, művészet)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Mikor kezdődött és mikor fejeződött/ik be a modern? (filozófia, tudomány, technika, társadalom, művészet)"— Előadás másolata:

1 Mikor kezdődött és mikor fejeződött/ik be a modern? (filozófia, tudomány, technika, társadalom, művészet)

2 A modern fogalma •A latin „modo” azt jelenti: mai, ami most zajlik, szembeállítva az elmúlttal; bizonyos módon •Ellentét-fogalma: hagyomány(os), régimódi, antik •Kb körül jelenik meg, francia nyelven •Modernitás – 1620-as évektől •Régiek és modernek vitája: században, elsősorban francia területen, de Angliában és német területen is •Modern művészet fogalma (szembeállítva az antik művészettel) •modern tánc – 1912 •Modernizmus, mint művészeti irányzat

3 A modern korszak szakaszolása •Reneszánsz és reformáció század •Tudományos forradalom – század •Felvilágosodás század •Ipari forradalom – 19. század •A modernizmus győzelme és bukása – 20. század

4 A modern megjelenése a filozófiában •Általában a 17. század elejétől a 20. század elejéig tartó időszak (Kb Descartes-tól Heideggerig és Wittgensteinig) •Ellentétei: arisztotelianizmus, skolasztika, metafizika •Lényege: episztemológiai (ismeretelméleti) fordulat – a tudásra kérdez rá •Descartes Cogito-érve: gondolkodom, tehát vagyok – más biztos kiindulópontom nincs •Saját gondolkodásának bizonyosságából vezeti le Isten létét, és Isten létéből a megismerhető dolgok bizonyosságát •Bár Descartes belül marad a hagyományos keresztény filozófia keretein, mégis elkezdődik a filozófia és a teológia világos kettéválasztása •Ezt teljesíti ki Kant, hármas rendszere: ismeretelmélet, morálfilozófia, esztétika •Kant is istenhívő, de Isten bizonyítását kívül helyezi a filozófia terénumán, vagyis a racionális megismerhetőség határán

5 Racionalizmus és empirizmus a modern filozófiában •Descartes és Kant az ember belső világának (gondolkodásának) leírása révén jut el a külvilág megértéséhez - racionalizmus •Az empiricizmus ezzel ellentétes irányban kutat: az érzékelhető tényekre, tapasztalatokra, a megfigyelt adatokra támaszkodva próbál ismeretekre szert tenni •Képviselői: John Locke, George Berkeley, David Hume

6 Nem racionális modern filozófiai irányzatok •A racionalizmus és az emprizmus és az észre alapítja a megismerést •Ezzel ellentétes irányzat: Pascal szavával a szív megismerő képességét hangsúlyozza •A lényeghez nem a tárgyi világon keresztül jut el az ember, hanem az érzéseire, intuíciójára, hitére hallgatva •Képviselői: Pascal, Rousseau, Kierkegaard, Nietzsche

7 A modern filozófia bástyája: a modern tudomány •Korai modern filozófusok – tudósok is (Galilei, Newton, Descartes, Locke) •A tudománytörténetben is fordulat az 1500-as években •Ahogy Luther és Kálvin a teológiában, a humanisták a humán tudományokban, a természettudósok is szembefordultak a hagyománnyal •Két területen döntő áttörés: –fizika, kozmológia – a ptolemaioszi világkép megdöntése - Kopernikusz –Orvostudomány – a galénoszi orvoslás meghaladása - Vesalius

8 A természettudományos szemlélet terjedése •Az új tudományosság módszertani újdonsága: a tudás kísérleti úton igazolható •A világot természettörvények mozgatják, melyeket megismerve ok-okozati összefüggésekbe rendezhetők a jelenségek •Az emberi találékonyság: tudományos forradalomhoz vezet - felfedezők és feltalálók kora

9 Tudomány és technika •A tudományok fejlődésének fontos feltétele volt a technikai eszközök fejlődése: Csillagászati távcső, iránytű, mikroszkóp, mechanikus óra, nyomtatás •A technikai eszközök fejlődése lehetővé tette a föld felfedezésének felgyorsulását és a gyarmatosítást •A technikai eszközök fejlődése átalakítja a hadviselést (puskapor, tűzfegyverek, ballisztika) •Átalakítja a gazdaságot (távolsági kereskedelem, banki tevékenység, földművelés és kézművestechnika fejlődése) •És átalakítja a társadalmat is – kereskedők, iparosok és más polgári rétegek önállósodása, városok fejlődése

10 Társadalmi modernizáció •A kereskedelem által beindított dinamika hatására felbomlanak a társadalom keretei •A hatalom isteni legitimitása megrendül, éles társadalmi konfliktusok keletkeznek (polgárháború – Anglia, forradalom – Franciaország) •Városiasodás, polgárosodás •Szabadság, egyenlőség követelése

11 Felvilágosodás és ipari forradalom •Az európai mentalitás megváltozása –Individualizmus – már a reneszánsztól kialakuló folyamat –Emberi méltóság •18. század. Felvilágosodás: „az ember kilábolása a maga okozta kiskorúságból” (Kant), első sorban szellemi mozgalom •Hatása: Francia forradalom •19. század. Ipari forradalom: első sorban technikai innovációk. Gépesítés, a gőzgép feltalálása, gyári termelés •Az európai emberek életszínvonala, egy főre jutó jövedelme drámai mértékben nő – demográfiai robbanás

12 A 19. századi társadalom és kultúrája •Viktória királynő és Ferenc József kora – „boldog békeidők” (Belle-Époque) •Új konvenciók alakulnak ki (kispolgárság, puritanizmus, protestáns etika és munkakultúra) •Vadkapitalizmus, az alacsonyabb rangú rétegeknél az egyén kiszolgáltatottsága, a család helyzetének megrendülése

13 Modernizmus a művészetben •Az 1870-es évektől az 1960-as évekig •Művészeti világon belüli feszültség (akadémikus művészet, giccs) •A művészet társadalmi hivatása (avantgarde) – a megalázottak és megszomorítottak védelme •Az első világháború után – a régi rend összeomlása – szellemi útkeresés

14 Danto a modernizmusról •Forrás: Arthur C: Danto: Modern, Postmodern, and Contemporary, in: After the End of Art (1996) -Premodern művészet: a világot úgy megjeleníteni, ahogy maga magától (emberi beavatkozás nélkül) megjelenik -Modern művészet: a megjelenítés körülményeire fókuszál, a reprezentáció módja válik a reprezentáció tárgyává. -A kép lapos (nem térbeli hatású), a használt festékre reflektál, nem mimetikus természetű, absztrakció -Van Gogh és Gauguin

15 Művészeti forradalmak színhelyei •Bécs – Bécsi Szecesszió (1897-től) – pl. Gustav Klimt, Otto Wagner •Montmartre - Párizsi szegény- és művésznegyed, az 1880-as évektől az I. világháborúig fontos. Írók, művészek, festők laknak itt (Monet, van Gogh, Picasso és Dalí is) •Bauhaus (Weimar) (huszas-harmincas évek) A forradalmi művészet iskolája Németországban •New York – absztrakt expresszionizmus (háború után)

16 Modern alkotók egyes művészeti ágakban •Irodalom: Marcel Proust, James Joyce, T. S. Eliot •Zene: Bartók, Schönberg •Képzőművészet: Picasso, Matisse, Malevics, Jackson Pollock •Építészet: Le Corbusier, Gropius, Van der Rohe •Szobrászat: Rodin, Brâncuşi, Giacometti

17 A művészet vége •Hans Belting német művészettörténész és Arthur C. Danto filozófus-művészeti író nagyjából egyszerre jelentetett meg ilyen címmel dolgozatot •A művészet korszakának vége – kb. 60-as években •Nem a művészi tevékenység megszakadását prognosztizálják, hanem a művészet fejlődésére vonatkozó narratíva lezárulását •A techné értelmében vett művészet – átadta helyét a konceptuális (fogalmi) művészetnek •Andy Warhol: Brillo dobozok

18 Modernizmus és posztmodern •Robert Venturi: Komplexitás és ellentmondás az építészetben (1966) Modern- posztmodern Tisztahibrid, kevert Határozottkétértelmű perverz, érdekes

19 Kortárs művészet •A hatvanas években minden fal leomlott – veszélyes helyzet •Nincsenek korlátok, mindent lehet és mindent szabad •Eltűnik a műalkotás •Stilárisan nem megkülönböztethető •Előző korszakok műveivel szabadon bánik •Végképp nem a szemnek szól


Letölteni ppt "Mikor kezdődött és mikor fejeződött/ik be a modern? (filozófia, tudomány, technika, társadalom, művészet)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések