Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Három hetet meghaladó projekt 2011. Tinódi Lantos Sebestyén élete, munkássága Készítette: Nagy Katalin Petri Anita Szabó Roberta.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Három hetet meghaladó projekt 2011. Tinódi Lantos Sebestyén élete, munkássága Készítette: Nagy Katalin Petri Anita Szabó Roberta."— Előadás másolata:

1 Három hetet meghaladó projekt 2011

2 Tinódi Lantos Sebestyén élete, munkássága Készítette: Nagy Katalin Petri Anita Szabó Roberta

3 Tinódi Lantos Sebestyén (Tinód, Sárvár, január 30.) Születésének helye pontosan nem ismert, vagy a Fejér vármegyei, vagy a Baranya vármegyei Tinód. Egy ütközetben megsebesült és a további hadiszolgálatra alkalmatlanná vált, így lett belőle író.

4 Életútja •Polgári szülőktől származott. •Énekszerző, lantos a 16. századi magyar epikus költészet jelentős képviselője. Iskoláit Pécsen végezte, tudott latinul és értett a kottákhoz is. Valószínű, hogy kezdetben vitézi pályán volt, Török Bálint szolgálatában. Néhány évig még ezen a vidéken élt, majd mikor a törökök egyre nagyobb területet foglaltak el a Dunántúlon, Kassán telepedett le. Itt családot alapított és innen járta az országgyűléseket és az ütközetek helyszíneit.

5 Művei •E•E•E•Első fennmaradt műve, a János históriája 1535 és 1539 között keletkezett Dombóváron. •E•E•E•Egyéb művei többek között: Krónika, Budai Ali basa históriája, Erdéli história, Szegedi veszedelem, Ördög Mátyás veszödelme…

6 Tinódi Lantos Sebestyén:Krónika •Ez jelönvaló könyvecskét szörzeni nem egyébért gondolám, hanem hogy az hadakozó, bajvívó, várak-várasok rontó és várban szorult magyar vitézöknek lenne tanúság üdvességes, tisztösségös megmaradásokra, az pogán ellenségnek mi módon ellene állhassanak és hadakozjanak… Készöríttetém enmagamat ez szegín esszömmel ezöknek gondviselésére foglalnom, és ez egynéhány istóriát megírnom, öszveszednöm, és az kösségnek kiadnom, ki lenne az több krónikák között végemléközet, kinek munkájába sokat fárattam, futostam, tudakosztam, sokat es költöttem. Igazmondó jámbor vitézöktűl, kik ez dolgokba jelön voltanak, értekösztem. Sem adományért, sem barátságért, sem félelemért hamissat bé nem írtam, az mi keveset írtam, igazat írtam.. Ha valahol penig vétök volna benne, aszt ne én vétkömnek, hanem az kiktől értekösztem, tulajdoníccsátok: és kérlek titöket, énnéköm megbocsássatok.” Erdélben Kolozsvárból, böjtmás hónakXIIII. napján: Krisztus születése után esztendőben. (Részlet Tinódi „Cronica”-jának előszavából •Ez jelönvaló könyvecskét szörzeni nem egyébért gondolám, hanem hogy az hadakozó, bajvívó, várak-várasok rontó és várban szorult magyar vitézöknek lenne tanúság üdvességes, tisztösségös megmaradásokra, az pogán ellenségnek mi módon ellene állhassanak és hadakozjanak… Készöríttetém enmagamat ez szegín esszömmel ezöknek gondviselésére foglalnom, és ez egynéhány istóriát megírnom, öszveszednöm, és az kösségnek kiadnom, ki lenne az több krónikák között végemléközet, kinek munkájába sokat fárattam, futostam, tudakosztam, sokat es költöttem. Igazmondó jámbor vitézöktűl, kik ez dolgokba jelön voltanak, értekösztem. Sem adományért, sem barátságért, sem félelemért hamissat bé nem írtam, az mi keveset írtam, igazat írtam.. Ha valahol penig vétök volna benne, aszt ne én vétkömnek, hanem az kiktől értekösztem, tulajdoníccsátok: és kérlek titöket, énnéköm megbocsássatok.” Erdélben Kolozsvárból, böjtmás hónakXIIII. napján: Krisztus születése után esztendőben. (Részlet Tinódi „Cronica”-jának előszavából )

7 Tinódi Lantos Sebestyén: Budai Ali basa hisóriája (részlet) – Vitéz Ali basa dolgában bölcs vala, Drégel vára alatt táborával szálla, Az vár törésére álgyúkat állata, Négy álgyúja, hat taraszkja néki csak vala. Jó vitéz Szondi György benn porkoláb vala, Békefalusi Gergely ő társa vala, De akkort házához kikéredzett vala, Az megszálláskoron el-kirekedött vala. Töretni az basa kezdé Drégel várát, Ott ám lerontatá egy szép magas tornyát, Szondi ott elveszté egy vitéz szolgáját, Jó Zoltai Jánost, meghala torony alatt. Első ostromot basa nagyot tétete, Ott sok terek vesze, ő nem sokat nyere; Ezt tevé Szondi Györgynek jó vitézsége, Ott meg akar halni; azt ő már elvégezte. Sőt az várnak falát, tornyát igen törte, Basa oroszfalvi pappal kérette: Az várat megadná, magát ne vesztené, „Már késén költ ahhoz”, – Szondi csak „Már késén költ ahhoz”, – Szondi csak ezt izené. ezt izené. Sok foglya őnéki, kettőt ő hivata, Két énökös apródját előállatá, Azok előtt ily testamentumot szólla: Az Ali basának két apródját ajánlá. Sok foglya őnéki, kettőt ő hivata, Két énökös apródját előállatá, Azok előtt ily testamentumot szólla: Az Ali basának két apródját ajánlá. Ezen igen kéri basát, ő nagyságát, Vitézségre tanítsa ő két apródját, És eltemettesse Szondi Györgynek tagját, Mert majd itt meglátják az ő szörnyű halálát. Gyorsan mind az négyet skarláttal ruházá, Pínzzel kápájokat megtölté, megraká, Az Ali basának szépen kibocsátá, Ő minden morháját az közöbre hordatá. Égeté, elveszté: istállóba méne, Jó lovait hegyes tőrrel általveré, Lelkét az istennek ajánlá, ígyéré, Nagy derék ostromát Ali basa kezdeté. Nagy szép dárda Szondinak kezében vala, Sebesőlve, térdön állván ő vív vala, Romlott toron alatt által lőtték vala, Az fejét az hegyiről alá vetötték vala. Jó Drégelnek vára lőn basa kezében. Szondinak az testét vivék eleibe, Fejét keresteté, az testhöz viteté, Mint oly vitéz embört nagy szépen temetteté. Jó dicséretben lőn Szondi vitézsége, Feje felé írott kopját feltétete. Ezen igen kéri basát, ő nagyságát, Vitézségre tanítsa ő két apródját, És eltemettesse Szondi Györgynek tagját, Mert majd itt meglátják az ő szörnyű halálát. Gyorsan mind az négyet skarláttal ruházá, Pínzzel kápájokat megtölté, megraká, Az Ali basának szépen kibocsátá, Ő minden morháját az közöbre hordatá. Égeté, elveszté: istállóba méne, Jó lovait hegyes tőrrel általveré, Lelkét az istennek ajánlá, ígyéré, Nagy derék ostromát Ali basa kezdeté. Nagy szép dárda Szondinak kezében vala, Sebesőlve, térdön állván ő vív vala, Romlott toron alatt által lőtték vala, Az fejét az hegyiről alá vetötték vala. Jó Drégelnek vára lőn basa kezében. Szondinak az testét vivék eleibe, Fejét keresteté, az testhöz viteté, Mint oly vitéz embört nagy szépen temetteté. Jó dicséretben lőn Szondi vitézsége, Feje felé írott kopját feltétete.

8 Gárdonyi Géza: Egri csillagok (részlet) „Valami különös volt éneklése. Inkább elbeszélés volt az éneke, mint dalolás. Néha végigénekelt egy sort, a másikat csak szóval mondta el, a kobozra hagyva a dallamot. Néha csak az utolsó sor végét fogta fennhangra.”

9 Emléktáblája Kassán, egykori háza falán látható a Kovács utcában (felavatva 1900-ban)

10 A törökök Magyarországon Készítette : Kapusi Kristóf Tóth Ádám Vadász Roland

11

12 Hogyan jutottak el a törökök Magyarországra? Európa határain megjelentek a törökök. Az iszlám vallású nomád törökök a 13. században vándoroltak be Kis-Ázsiába. Az egyik kis állam vezető szerepet szerzett a többi fejedelemség fölött. Ennek uralkodója, Oszmán jelentős területeket hódított el Bizánctól. Mivel a török rohamosan terjeszkedett, hamar elértek Magyarország szomszédjába, Szerbiába. Szerbia elfoglalása után, már csak Magyarországot kellett leigázni, és nyitott volt az út Bécsbe.Az első Magyar - Oszmán összecsapásról adatok hiányában nem tudni pontosan mikor és hogyan történt. Feltehetően Nikápoly alatt került sor az első összecsapásra, amelyet ma is Európa és az Oszmán Birodalom találkozásának tekintenek. A csata végkimenetele viszont kétséges. A török krónikák szerint az oszmánok győztek, míg az európai források magyar győzelemről beszélnek. Egyesek ebben látják, hogy Lajos Mariazellben templomot emelt a győzelem emlékére. A Liptai Ervin szerkesztette Magyarország hadtörténete c. kötet szerint a magyar győzelmet igazolja.

13 Buda a 16. században

14 Török fürdő Budapesten

15 Török és magyar fegyverek a XVI. században Készítette: Varga Alex Szilágyi Szabolcs

16 Török és magyar fegyverzet a XVI. században

17 Török fegyver Gazdagon díszített török kard, úgynevezett jatagán. Markolata csontból készült.

18 Magyar fegyverek Három magyar buzogány. Az egyik 4 láncszemű, a másik 9 láncszemű, és ilyen volt Rác Zsigmond buzogánya is.

19 A XVI. századi puska 1599-ből származik

20 Török nyílpuska a XVI-XVII. századból

21 Bárdok Ez a fegyver egy rövid nyelű, egy darab vasból kovácsolt bárdféle, távolra ható fegyverként használták. Eldobása után a fegyver forogni kezdett, és vagy az éle, vagy valamelyik tüskéje sebezte meg az ellenfelet.

22 Szablyák •Ilyet már honfoglaló őseink is használtak. Az évszázadok során mint sok ősi fegyverünket, ezt is kiszorították a nyugati területről származó kardok. Persze ennek oka volt, a könnyű szablya nem volt megfelelő fegyver a nehéz páncélzatot viselő ellenféllel szemben. Viszont a törökökkel szemben sokkal jobb fegyver, mint a nehéz egy-másfél- ill. kétkezes kard. A szablya 1440-ig főleg díszkardként szerepelt urak, főurak körében. Ez a fegyver tökéletes ellenszere lett a spahiknak, és hosszú évszázadokra a magyar könnyűlovasság fő fegyverévé vált.

23 Szúró szigonyok a XVI. század előttről

24 Étkezési és öltözködési szokások a 16. században Készítette: Tóth Zsófia Vincze Viktória

25 16. századi ételkészítés •Az 1500-as években mások voltak az ételkészítési szokások. Leginkább olajjal, vajjal főztek, a zsír alig kerül említésre. Gyakori volt viszont a tej, tejföl, ecet, és a méz használata. Gyakran főztek borral, rántást nem használtak, inkább a kenyérbéllel sűrítették az ételeket. Megjelent a főtt tészta, pogácsa, s főleg török hatásra a rizs, mazsola, füge, gesztenye, körte, alma is gyakori adalék lett. Ugyanakkor az ételek között megtaláljuk a hurkát, kolbászt, salátákat, babot, fánkot, pástétomot, kocsonyát, felfújtat, rétest, palacsintát, tortákat, borhabot…stb.

26 •A parasztháztartások mindennapi étlapjait a középkorban, kora újkorban nem jegyezték fel. Szerkezetükre úri háztartások, birtokok peremén, értékelhető rendtartások szerint élelmezett közrendű cselédek, katonák, valamint szegény parasztdiákok kollégiumi ellátásból következtethetünk.

27 16. századi öltözködés •A századi Európában a női öltözködés egy elég merev, szabályozott irányzata került előtérbe. • A spanyol divat hatására elterjed a merevített szoknya. • A férfiak ruházata egészen keleties jellegű: mente, dolmány az általános viselet részei. • A nőknél két dolgot figyelhetünk meg: egyrészt a főúri ősgalériák képein jól látszik, hogy ismerik a spanyol divatot, használnak teljes öltözetet vagy bizonyos ruhadarabokat, kiegészítőket.

28 Farmer-ruha már a XVI. században is divat volt.

29 Gárdonyi Géza élete Készítette: Elek Tímea Csenkei Sándor Vad Judit

30 Gárdonyi Géza augusztus 3-án született Gárdony-Agárdpusztán október 30-án halt meg Egerben. Ziegler Géza néven látta meg a napvilágot május 5-én az egri Füllentőben megjelent humoreszkjét írta alá Gárdonyi Z. Géza néven. Írói nevét születési anyakönyvezési helyszíne, Gárdonyi után választotta, s 1881 után – a Z. elhagyásával – egyre gyakrabban, az 1890-es évektől pedig kizárólagosan ezt tüntette fel művei fejlécén. Feleségét Csányi Máriának hívták, akitől született négy gyermeke: Sándor, Gizella, József és Géza. Szüleit Ziegler Sándor Mihálynak, míg az anyját Nagy Teréziának hívták. Leghíresebb műve az Egri c sillagok.

31 A leghíresebb műve az Egri csillagok Keletkezése A mű születése Gárdonyi egri alkotó éveihez kötődik, 1901-ben jelent meg könyvalakban. Ez volt egyúttal az író első nagyregénye is. Előzménye Gárdonyi munkásságában nem lelhető fel, hiszen az író csupán a millennium után kezdett érdeklődni a magyar történelem eseményei után. Műfaja Romantikus történelmi regény: A múlt felé forduló műveit a romantikus, fordulatos cselekményszövés jellemzi. A hősi és dicső győzelem kerül a történet középpontjába. A főhőse a sok kalandot átélő Gergely diák. A hősi, romantikus regényműfajban Jókai Mór és Rákosi Viktor A korhadt fakeresztek című írása mellett a harmadik legjelentősebbnek tartott alkotás. Ifjúsági regény is: történelmi olvasmányként tanító-nevelő célzatú alkotás, mely az ifjabb korosztály számára is betekintést nyújt egy izgalmas történelmi korszakba. Témája A tárgya történelmi eseményekhez kötődik, Buda elfoglalása és a török évi hadjáratában kiemelkedő fontosságú események, az egri vár ostroma szolgál fő témájául.

32 Miért írta Gárdonyi Géza az Egri csillagokat?. Gárdonyi életének és életművének fontos korszakhatára volt az Egerbe való költözés (1897). Ez az az időszak, amikor nemcsak új alkotói közeget keresett a vidéki magányban, hanem új utakat, megoldásokat is kutatott. Bővült témavilága, új műfajokat próbált ki. Gárdonyi folyamatosan vizsgálta környezetét, nyitott maradt a társadalomra, annak változásaira, a modernség megérintette, és igazodni is próbált annak körülményeihez. Ez a nyitottság azonban pusztán csak szemlélődést jelentett, a megújulás alapos- csendes önújítási folyamat volt. Munkavégzése sokszor volt kísérletezés, olykor önmagával is ellentmondásba került.

33 Kutatások a regény megírásához Műve megírása előtt hosszas kutatómunkát folytatott. Elsősorban irodalmi forrásokhoz fordult. Tinódi Sebestyén Cronicájából a regényébe építette az Egervár viadaljáról szóló ének eseményeit. A bécsi levéltárban olvasta a XVI. századból való történelmi följegyzéseket. Érdeklődéssel tanulmányozta a tárgyi emlékeket is. Felkereste a Nemzeti Múzeum régiségtárát, majd a konstantinápolyi szultán-múzeumot. Az öltözködés korhű megjelenítéséhez a török kosztümkönyveket forgatta, és vizsgálta a fegyverzeteket, a hadviselés különböző módjait. Még Konstantinápolyba is elutazott, hogy saját maga is lássa a nevezetes héttornyú börtönt, a Jedikulát. A lelkiismeretes kutatómunka eredménye testet ölt a környezet részletes ábrázolásában és a szokások, a viselkedés, az öltözködés hiteles rajzában.

34 Az Egri csillagok kiadásai Készítette:- Poroszlai Ramóna és - Homoki Vivien

35 Az első kiadása •Az Egri csillagok Gárdonyi Géza 1899-től folytatásokban megjelenő, majd 1901-ben könyvben is kiadott regénye, az egyik legismertebb magyar történelmi regény. Az író maga e művét legjobb alkotásának tartotta.Gárdonyi Géza történelmi regény

36

37

38

39

40 UTÓSZÓ Ezek voltak az Egri csillagok könyvborítói.

41 Készítette: Fegyver Olívia Tóth Délia 6.b osztályos tanulók

42 Vigyázz, jönnek a törökök!

43 Vigyázat, Török veszedelem!! A Törökök Birodalom katonái Eger várának megtámadására készülnek! Ha nem szeretnének török kézre kerülni, akkor meneküljenek az Egri várba a gyerekek, az idősek és az asszonyok! A férfiak harcoljanak Dobó István oldalán, a török had ellen! ezer fős török seregre lehet számítani,de Dobónak csak 2000 fős védőserege van! SEGÍTSENEK!!!

44 Újabb eltűnés! Újabb elt ű nés történt! Cecey Vicuskát és Bornemissza Gerg ő t el- rabolták. A Mecsek egyik erdejében vesztek el. Utoljára egy félszem ű török, Jumurdzsák szekerén látták ő ket. Aki megtalálja a két gyermeket, Cecey Péternél jelentkezhet, 20 arany a jutalom. Kérjük, segítsenek!!

45 Török ös közmondások •Rossz szomszédság török átok. Megverte a törökök átka. •Eldicséri, mint török lova farkát. •Meglesz a törökök húsvétja. •Nem kerget a török. •Úgy bánik vele, mint török a rabjával. •Kialudná a törököt a várából. •Törököt fogott. Törököt fogtam, de nem ereszt. •Török, torok sok kárt tett az országban. •Úgy él, mint a török basa. •Úgy pöfékel mint a török basa. •Legyen rossz szomszédod. •Nyelvednek féke- fejednek mentsége. •Éhes tyúk álmában búzát lát. •Aki haraggal kél,kárral fekszik.

46 „Most jön a fekete leves.” •Most jön a fekete leves. •Magyarázat: •Érdekes, hogy a sziléziai idős németek még ismerik a mondást, hogy „most jön a fekete leves”, de nem tudják honnan jön. Nos, Szilézia sokáig az osztrák – magyar monarchiához tartozott. A török hódoltság idején a városok követeinek meg kellett jelenni az illetékes pasa előtt az évi adókivetés tudomásulvételére. Igen jól megvendégelték őket étellel-itallal. Végül is hozták a Magyarországon még akkor ismeretlen „fekete levest” (kávét). Akkor a pasa kijelentette, hogy ettünk-ittunk, de adót ennyit és ennyit kell fizetni!! Szóval most jön a rossz. Tőlünk került a messzi Sziléziába.

47 Humor Két háromszéki székely Budán egy kocsmában iszogat. Már javában folyik a dolog, kezdenek dalolgatni, kezdnek hangosabbak is lenni... Egyszer megelégeli ezt a korcsmáros, és odaszól: - Kifelé innen, ha nem akarják,hogy megverjük magukat! A székely kérdezi: - Tük münköt, vagy münk tüktököt??? Erre odaszól a korcsmáros üzlettársa: - Hagyjad ezeket, biztos valami török vendégmunkások. Jön az ellenség! Támadnak! - mondja a katona. - Hányan vannak? en, parancsnok úr! - És honnan veszi, hogy pont en? - Hát jön egy ott legelöl, meg vagy ezren mögötte. -Juszuf! Hol a feleségem? - Meghalt, uram! - Hogyhogy? Egy órával ezelőtt beszéltem vele! - Igen uram, de pár perce rászállt egy darázs és azt mondta, hogy üssem agyon! - Juszuf, fejje meg a disznót! - Minek, uram? - Hogy disznósajtot csinálhassunk. Fiatal katona levele: "Kedves édesanyám! Nagyon jól érzem magam itt, nincs semmire szükségem. De ha mégis csomagot akarna küldeni, akkor abban jól kösse meg a csirke lábát, nehogy felrúgja az üveg bort és elázzon az ötezres!"

48 EGER RÉGEN és MA Készítette: Nagy Ramóna Petri Fanni

49 A VÁR

50 A MINARET

51 A SZÉKESEGYHÁZ

52 A DOBÓ TÉR

53 A MINORITA TEMPLOM

54 Készítette a 6. évfolyam C csoportja Csenkei SándorFegyver Olívia Elek TímeaNagy Ramóna Homoki VivienPetri Fanni Kapusi KristófSzilágyi Szabolcs Nagy KatalinTóth Délia Petri AnitaTóth Zsófia Poroszlai RamónaVadász Roland Szabó RobertaVarga Alex Tóth ÁdámVincze Viktória Vad Judit Csoportvezető pedagógus: Sáriné Péli Márta Segítő pedagógus: Makráné Borbíró Eszter


Letölteni ppt "Három hetet meghaladó projekt 2011. Tinódi Lantos Sebestyén élete, munkássága Készítette: Nagy Katalin Petri Anita Szabó Roberta."

Hasonló előadás


Google Hirdetések