Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

NymE FMK Terméktervezési és Gyártástechnológiai Intézet Környezettudatos tervezés 4. előadás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "NymE FMK Terméktervezési és Gyártástechnológiai Intézet Környezettudatos tervezés 4. előadás."— Előadás másolata:

1 NymE FMK Terméktervezési és Gyártástechnológiai Intézet Környezettudatos tervezés 4. előadás

2 Ökológiai lábnyom, szénlábnyom meghatározás

3 Az ökológiai lábnyom fogalmát a WWF vezette be a környezet igénybevételének jelzésére, az alábbi elvek szerint: • Minden egyes ember és társadalom elfoglal bizonyos teret bolygónk felszínéből azáltal, hogy itt termeljük meg életünk kielégítéséhez szükséges javainkat, és itt dolgoztatjuk fel a természettel azokat a hulladékokat, amelyeket kibocsátunk. Ennek a területnek a nagyságát méri az ökológiai lábnyom. • Mivel minden egyes embernek és társadalomnak más és má s fogyasztási szokásai vannak, ezért az ökológiai lábnyom nagysága utal jelenlegi életstílusunkra is. • Az ökológiai lábnyom, tehát a különböző erőforrás használathoz köthető területekből tevődik össze, feltételezve, hogy minden elvett erőforrás kifejezhető területben.

4 Az ökológiai lábnyom a természethasználat szintjét jelző mutató, mely • a javak előállításához, azaz a fogyasztás biztosításához szükséges földterületet jelzi népességarányosan (ha/fő mértékegységben) • kiszámításához az embereknek mindazon energia- és nyersanyagigényét veszi figyelembe, amely az életvitelükhöz (lakás, közlekedés, ruházkodás, táplálkozás) szükséges.

5 Ökológiai lábnyom • Életminőség mutató, amely egy-egy ország vagy régió életmódjának a környezetre gyakorolt hatását számszerűsíti, megmutatva, hogy az ott lakók „mekkora lábon élnek”, azaz mekkora terület képes őket eltartani. • Hat tényezőből tevődik össze

6 • Szén lábnyom: A fosszilis erőforrások elégetéséből, a földhasználat- Szén változásból és kémiai folyamatokból keletkező CO2 elnyeléséhez szükséges erdőterület nagyságaCO2 • Legelő lábnyom: Annak a területnek a nagysága, amely a hús- és Legelő tejtermékekért, irháért és gyapjúért tartott állatállomány eltartásához szükséges • Erdő lábnyom: Az éves rönkfa, papíralapanyag-, faáru és tűzifa- Erdő felhasználás alapján becsült terület • Halászati lábnyom: A különböző tengeri és édesvízi fajok halászati adatai alapján, valamint az újratermelési igényeik alapján becsült érték Halászati • Szántó lábnyom: Az emberi fogyasztásra, állati takarmányozásra és bioüzemanyagokbioüzemanyagok előállítására termelt növények termesztésének területigénye • Beépített területek: Az emberi infrastruktúrához (pl. közlekedés, lakások, ipari létesítmények, vízi erőművek tározói) szükséges földterület nagysága

7 Ökológiai lábnyom: Minden emberi tevékenység használ földterületet 6 tényezőből tevődik össze Amerikai Egyesült Államok: 9,57 ha, Kanada: 8,56 ha, Norvégia: 8,17 ha hu&p=jelenlegihelyzet

8 Az ökológiai lábnyom alakulása 1961 és 2005 között: 1987-óta ökodeficit!

9 Ökológiai (biológiai) kapacitás: hány ha biológiailag produktív terület áll rendelkezésre • világátlag, egy fő részesedése a világ ökológiai kapacitásából Ökológiai deficit: • adott régió (ország, kontinens, világ) lakosainak átlagos ökológiai lábnyoma és ugyanazon régió ökológiai kapacitása közötti különbség. (Ha a különbség pozitív, akkor ökológiai tartalék van, ez a jó helyzet!)

10 • 2006-ban a Föld 6,1 milliárdos népessége mellett az egy főre jutó átlagos ökológiai lábnyom 2,2 ha. • Ez az adat Magyarországon fejenként 3,7 hektár. • Azaz mind a hazai, mind a világátlag értéke magasabb a fenntarthatóság kritikus szintjénél. (A világban tehát ökológiai deficit van: ugyanis 6,1 milliárdos világnépesség mellett a bolygó biológiailag aktív 11,3 milliárd hektáros felületéből az igazságosság jegyében fejenként legfeljebb 1,8 hektár jutna.)

11 térségökológiai lábnyombiológiai kapacitásökológiai hiány Afrika1,331,73-0,4 Ázsia/Csendes-óceán1,781,110,67 Észak-Amerika11,76,25,5 Kelet-Európa4,93,11,7 Nyugat-Európa6,32,93,4 Világ2,852,180,67 Ökológiai lábnyom térségenként ország nevelakosságaökológiai lábnyom hektár/fő Kanada30 millió7,7 Egyesült Államok268 millió12,2 Brazília167 millió3,1 Franciaország58,4 millió4,1 Nagy Britannia58,5 millió5,2 Dél-Afrikai Köztársaság43,3 millió3,2 India970 millió0,8 Kína1 milliárd 250 millió4,3 Japán125,7 millió4,3 Ausztrália18,5 millió9 Magyarország10,2 millió5 Ökológiai lábnyom országonként

12 Mit jelent ha egy ország túllépi ökológiai lehetőségeit? Környezeti ártalmak: • Vízhiány • Talajerózió • Elsivatagosodás • Mezőgazdasági termelékenység stagnálása • Fajpusztulás • Halászat összeomlása • Talajvízszint csökkenése • Legelők kimerülése • Klímaváltozás

13 Az emberiség ökológiai lábnyoma 1961 és 2005

14 Szénlábnyom meghatározása (Carbon Footprint, CFP) 1. Az ökológiai lábnyom számításból eredeztethetően • Annak az erdőterületnek a nagysága, mely szükséges ahhoz, hogy a kibocsátott szén-dioxidot elnyelje • Egy ország szén-dioxid kibocsátása alapján adja meg az adott országra nézve (ill. adott népességszámhoz tartozóan) a szénlábnyomot területegységben. 2. Módszertani alapját az LCA és a PAS 2050:2008 Irányelvek adják • A szénlábnyom az a szén-dioxid mennyiség, amely ugyanakkora globális felmelegedést okoz, mint a keletkezett ÜHG-k összesen • A szénlábnyom-elemzés egy termék vagy szolgáltatás teljes élettartama során keletkező szén-dioxid és más üvegházhatású gázok mennyiségének, környezeti hatásának meghatározása.

15 PAS 2050 Ennél a módszernél is a termék teljes életciklusát tekintjük, de hatáskategóriaként csak a globális felmelegedést vesszük figyelembe. A GWP számítási képletét veszi alapul Súlyozási képleteket alkalmaz (pl. használati és ártalmatlanítási fázis, széntárolás, újrahasznosítható anyagok figyelembe vétele)

16 • A PAS bemutatja, hogyan értékeljük egy termék előállításához és használatához kapcsolódó üvegházhatású gázok kibocsátását annak élettartama során. • Alapanyagok • A gyártás minden lépése • Szállítás / disztribúció • Felhasználás • Hulladékok kezelése

17 szociális, gazdasági és környezeti A fenntartható fejlődés három alappillére: A fenntartható fejlődéshez: szemléletformálásra és értékrend váltásra van szükség Rendszerben kellene gondolkodni, ahol: természeti, társadalmi és gazdasági célok egyaránt megvalósulnak.

18 Ideális társadalom:  Hatékonyan használja a természeti erőforrásokat  Újrahasznosítással minimalizálja a hulladéktermelést  Úgy korlátozza a környezetszennyezést, hogy nem károsítja a természeti rendszereket  Értékeli és védi a természet sokféleségét Megvédi és fejleszti környezetét : x.php/fenntarthato-fejlodes/ Napkollektor

19 Ideális társadalom:  Emberi léptékűvé formálja a településeket  Értékeli és védi a sokféleséget  Jól működő, tartós, tetszetős épületeket, szabad tereket hoz létre, s azokat tovább fejleszti  Biztonságos, tiszta és kellemes környezettel védi az emberi egészséget és kényelmet  Az egészségügyi ellátásban a megelőzésre és a gondoskodásra helyezi a hangsúlyt Kielégíti a társadalmi szükségleteket

20 Ideális társadalom  Élénk helyi gazdaságot teremt  Értékeli a társadalmi tevékenységeket  Ösztönzi a közlekedési ártalmak minimalizálását  Mindenki számára megteremti a kultúra, a szabadidő és a pihenés könnyen hozzáférhető lehetőségeit Támogatja a gazdaság eredményességét

21 A Föld órája Díszfényeket kapcsoltak le Március hónap utolsó szombatján fél kilenctől fél tízig Világméretű lekapcsolási mozgalom a világ 147 országának több mint 5000 városa csatlakozott WWF szerint: arra emlékeztet, mennyire áramfüggővé vált az emberiség. Láchíd (http://www.origo.hu)

22 A Föld órája A pisai ferde torony A müncheni katedrális és a városháza

23 Az LCA és a CFP terméktervezési folyamatba való beépítésének lehetőségei

24 Rövid ismétlés Terméktervezés

25 Fontos a logikai összefüggés: I igény F funkció F(h) funkcióhordozó (termék)

26 A terméktervezési folyamat szakaszai: •Előkészítő szakasz •Információs szakasz -információ elemzés -igényelemzés -funkcióelemzés -funkció- költségelemzés •Alkotó szakasz •Megvalósítás szakasz

27 Előkészítő szakasz három lépése: •Termék kiválasztása, feladat megfogalmazása •Team összeállítása •Munkaterv készítése

28 Információs szakasz: Információ elemzés •Tényhelyzet Tervcél készítés Igényelemzés •Vállalkozói elvárások összegyűjtése Funkcióelemzés •Funkciók megfogalmazása •Funkciók rendezése, funkciófa elkészítése Funkcióköltség elemzés •Funkciók rangsorolása, súlyozása •Funkció-, költségkritikus pontok megállapítása •A termék gyenge pontjainak összefoglalása •Funkcióteljesítés mértékének megállapítása

29 Alkotó szakasz: •Ötletek feltárása •Ötletek durva becslése, szelektálása •Ötletek részletesebb kidolgozása •Ötletek műszaki-gazdasági elemzése •Optimális változat kialakítása •Team-javaslat összeállítása

30 Megvalósítási szakasz: •Gyártás-előkészítés •Piac-előkészítés •Gyártásszervezés •Arculattervezés •Csomagolástervezés •Termékpálya tervezése, szervezése •Reklámhadjárat tervezése, szervezése •Eladástervezés, -szervezés, piacbevezetés előkészítése •Számbavétel, értékelés •0. sorozat indítása

31 A termékpolitika koncepcióváltása Termék életgörbe figyelembevétele Teljes életciklus figyelembevétele

32

33 Jelenlegi tendenciák a termékvilágban • gyorsulnak a termékváltások • rövidül a termék életciklusa • gyorsulnak a szokásváltozások • még mindig ”divat” az eldobható termék • a divat hatására a vevői motivációk érzelmi töltései erősödnek

34 A megváltozott politikai feltételek miatt a termékfejlesztési folyamat nem követheti a korábbi szemléletmódot – új termék és technológia tervezési követelményekre van szükség.

35 • Az anyagáramlás ne egyirányú, hanem visszacsatolásokat is tartalmazó ciklusokból álljon • Kerülni kell az anyagpazarlást, növelni kell az anyagkihozatalt, az egységnyi anyagra jutó értéknövekedést

36 • Csökkenjen az energiaveszteség, javítani kell a hatásfokot, növelni kell az egységnyi energiára jutó értéknövekedést • A tervezés középpontjában a funkciók álljanak • Legyen megelőző jellegű a környezet védelme

37 • Folyamatosan szem előtt kell tartani a fenntartható fejlődés alapelveit, a környezetszennyezés minimalizálását • Alkalmazkodni kell a természet adottságaihoz • Növelni kell a létrehozott érték megbecsülését

38 Célok az új koncepció létrehozásakor • Az LCA ne csak önálló alkalmazásként létezzen, hanem a terméktervezési folyamat részeként működjön

39 Célok az új koncepció létrehozásakor • Teljes életciklus feltérképezése

40 Célok az új koncepció létrehozásakor • Ágazati szinten algoritmusok kialakítása, majd ezek alkalmazása – országos koordinálás

41 Célok az új koncepció létrehozásakor • Ezáltal egy új terméktervezési metódust hozunk létre!

42

43 • Az igényekre épülő funkcióelemzés, majd a változatok adják az LCA alkalmazásának lehetőségét. • Az elemzéssel a minimális környezetterhelést adó termékváltozatot keressük.

44 Az új terméktervezési folyamat előnyei • Érvényesülnek a fenntartható fejlődés alapelvei • Életciklus-elemzés és értékmenedzsment összekapcsolása • Komplexen optimalizálható (csökkenthető) a környezeti kockázat

45 Az új terméktervezési folyamat előnyei • Kiszámítható, tervezhető az újrafelhasználás, újrahasznosítás • Javul a marketingmunka hatékonysága • Javul a hulladékgazdálkodás tervezhetősége

46 Az új terméktervezési folyamat előnyei • A logisztikai folyamatok hatékonyabban tervezhetők • Anyagellátás, kooperáció elősegítése (LCI elemzésével) • Elemkészletek kialakításával gazdaságosabbá tehetjük a folyamatot

47 Köszönöm a figyelmet! Az ökológiai lábnyom mérőszáma – nagyon hivatalosan – azt mutatja meg, mekkora föld- és vízterületre van szüksége adott technológiai fejlettség mellett egy társadalomnak ahhoz, hogy életben maradjon és a szemetének is legyen helye.

48 Környezetbarát termékjelek Környezetbarát termékjelek célja: • A környezet iránti felelősségtudat erősítése • A gyártók, forgalmazók ösztönzése a környezeti szempontból kedvezőbb termékek, eljárások bevezetésére • Fogyasztók tájékoztatása a minősített termékekről, szolgáltatásokról • Azt az információt sugallják a fogyasztóknak, hogy a termék kiváló minőségű és a piacon jelentős környezeti előnnyel bír

49 Gyártó által megalkotott termékjelek Alkalmazási szabályai: • Az embléma legyen a termék környezeti teljesítményével arányosan hivalkodó • Ne legyen összetéveszthető más címkével • Mindig magyarázzuk az embléma tényleges jelentését • Ne túlozzunk, ne hazudjunk • Lényeges környezeti kulcsjellemzőt emeljünk ki • Készüljünk részletes, csatolható információval, ismertetővel • Építsük be a jellemzőt a termékkel kapcsolatos reklámokba


Letölteni ppt "NymE FMK Terméktervezési és Gyártástechnológiai Intézet Környezettudatos tervezés 4. előadás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések