Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az etika fogalma és tárgya Az ember és társadalom A hétköznapi erkölcs Etikai tudás és magatartás Etikai kódex Rendészeti asszisztens képzés 2010-2011.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az etika fogalma és tárgya Az ember és társadalom A hétköznapi erkölcs Etikai tudás és magatartás Etikai kódex Rendészeti asszisztens képzés 2010-2011."— Előadás másolata:

1 Az etika fogalma és tárgya Az ember és társadalom A hétköznapi erkölcs Etikai tudás és magatartás Etikai kódex Rendészeti asszisztens képzés

2 1. Az etika fogalma és tárgya Etika (erkölcsfilozófia) a gyakorlati filozófia egyik ága.  Az erkölcsi parancsok érvényességének filozófiai megalapozottságának kérdéseivel foglalkozik :  A viselkedési szokásokkal.  A viselkedési normákkal.  A viselkedést befolyásoló tényezőkkel.  Születésének helye a periklészi demokrácia Athénban.  Szokratesz filozófiája az ami valójában elindította az etika komolyabb, tudományos vizsgálatát.

3 Az etika  Az etika nem ad konkrét szabályokat a társadalmi életre, sem közösségi helyzetekre nem ad tanítást.  Általánosságban fogalmazza meg az élet szabályait, amelyek belsőleg kötelezik az embert.  Nem a szokások és a hagyományokhoz alkalmazkodás a helyes cselekvés elve, hanem a humanizmus, amely alapvetően az emberi létezés értelme. Az etika tehát az emberi cselekedetek irányító erkölcsi értékek és társadalmi normák rendszerezése, tudományos vizsgálata.

4 A filozófia tartalma  Filozófiai gondolkodás egésze  Mint a gyakorlati filozófia része (Arisztotelész tudományfelfogása)  Első megjelenési formája: preszokratikus töredékek: 1. önismeret fontossága 2. közösségi mivolt hangsúlyos szerepe  Az etika mint önálló filozófiai diszciplína /tudományág/ (Arisztotelész /Nikomakhoszi Etika/)  A világvallások szerves része 1. kínai (konfuciánus) 2. hindu 3. buddhista 4. iszlám 5. zsidó-keresztény  Ebben az Isten-és ember viszonya  Az ember közösségi kapcsolatrendszere  Etikai kódexek

5  Alapja: Az adott korszak emberről alkotott felfogása (emberképek, filozófiai antropológia a XVIII-XX. században)  Tárgya: 1. Erkölcs, erkölcsi norma természete. 2. Emberi cselekedetek az erkölcs szempontjából 3. Erkölcsi értékek természete (axiológia). 4. A modern korszak előtti időszakban a társadalom minden területére kihatott (társadalmi berendezkedés, politikai rendszer, jogszemlélet, gazdaság)

6 Erkölcs  „mos” /szokás > görög kifejezés  Morál > valamely nagyobb társadalmi csoport erkölcse  egyes ember erkölcse: az erkölcsiség (moralitás)  Ethosz >(etika): erkölcsi jellem, a helyes értékelés és a döntés megszilárdult képessége, szokásokban és cselekvési mintákban ölt testet.

7 1.1. Az etika mint filozófiai disszciplina  Az etika a filozófia ógörög talajon kialakult felosztásának hagyománya értelmében a filozófia önálló tudományága (disszciplinája).  Az emberi cselekvés, viselkedés szabályszerűségeit kutató tudomány.  Nevét a görög éthosz (jellem, hajlam, magatartás) szóból nyerte. A görögök használták az ethosz (szokás, megszokás) kifejezést is.  Bár az etika szó görög eredetű, de az európai nyelvekben a római moralitas (erkölcsiség) honosodott meg jobban.

8  Egyenértékű kifejezésként szoktuk használni a morálfilozófiát és az etikát.  Azonban az etika szó kétfajta értelemben használatos: 1. Egyrészt értjük alatta magát az erkölcsöt, az emberek erkölcsi viselkedéseivel kapcsolatos ténykérdéseket > ez a leíró etika. 2. Másrészt értjük alatta az erkölcsi kijelentések értelmének vizsgálatát (elméleti etika).  Az erkölcsöt leíró etika és maga az etika elmélete felöleli a teljes problémakört: az első a helyes cselekvés szabályait tartalmazza, míg a második ezek leírását.  Ezek mellett a harmadik elem az ezekre irányuló filozófiai vizsgálódás.

9 Rengeteg kérdésre keresett és keres az etika választ:  Mi egy cselekvés morális indítéka?  Milyen lehetőségek közül és hogyan választ az ember cselekvési tervet?  Külső hatások, vagy belső indítékok késztetnek minket cselekvésre?  Hogyan keletkeznek az erkölcsi szabályok?  Történeti, vagy örök emberi erkölcsi törvények motiválják-e a cselekedeteinket?  Lehet-e a boldogságra alapozni az erkölcsi tanítást?  Stb.

10  Az erkölcsfilozófia fő problémái azonban nem merülnek ki ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásában.  Az ember értelemmel, szabad választással, döntési joggal és kényszerrel felruházott lény, ezért léte során szüntelenül szembesül az erkölcsi kérdésekkel.  A mindennapok tevékenységében pillanatonként kerülünk szembe morális döntést igénylő helyzetekkel.  A helyes, vagy helytelen emberi élet kérdése mindenkinél megjelenik.  A társadalmi szokások és az erkölcsi szabályzórendszerek nemzedékről nemzedékre öröklődnek.  Bizonyos változásokat megélünk és meg fogunk élni.  Az erkölcs kérdése megjelenik a vallásokban, művészetekben, jogban és átfogja az egész emberi létet.

11  Az etika így nem választható el a filozófia más ágaitól sem, mint ahogy az emberi létezés sem vizsgálható részekben, hanem csak teljes egészében.  A morális döntések meghozatalakor ezért szükséges más szempontokra is figyelemmel lenni (ezért kapcsolódik a politikai-,társadalom-, vallás-, vagy jogfilozófia és az esztétika is az etikához).  Az erkölcsi elvek az embereken túli eredetiségét valló vallási rendszerek vitathatatlanul összefüggnek az ember e világi létezésével.  A művészetek vallotta morális üzenetek szintén jelzések az emberiség számára.

12 Ennek alapján az erkölcsfilozófia lehet: 1. Értelmező Annak megfogalmazása és bemutatása, hogy mi az erkölcs tartalma. 2. Normatív Mit kell tenni az embereknek, hogy meg tudjanak lenni egymás mellett. 3. Nevelő és átnevelő Miként formálhatók az emberek velük született hajlamai, hogy eleget tudjanak tenni a morális elvárásoknak. Az egész rendszer központjában a normák és alapelvek alkalmazhatóságának kérdései állnak.

13 Melyek a jó és rossz indítékai? Milyen az erkölcsös jellem? Milyen erkölcsi normák érvényesek bizonyos korokra, tájakra? Milyen ismérvek alapján hozunk erkölcsi ítéleteket?

14 Az etika alapproblémái közé tartozik, hogy a cselekvést helyesnek, vagy helytelennek ítélünk meg a cselekvő szándéka és a cselekvés következménye alapján (jogi kategória is)  Szándéketika > ha cselekvésünk eredménye nem a várt helyes szándéknak megfelelő eredményt hozza. Ami erkölcsileg rossz, nem mindig ítélhető el morálisan.  Következményetika > a cselekvőket szándékuktól és cselekvésüktől függetlenül kell elítélni. Csak a jó következménnyel járó tett a helyes.  Kötelességetika > minden egyénnek vannak bizonyos kötelességei, amelyeket meg kell tennie, s az erkölcsös nevelés mércéje a kötelesség teljesítése

15 1.2.Főbb etikai szemléletmódok 1. Vallásos (teológiai) és világi (szekuláris) megközelítés: Minden ismert vallás tartalmaz erkölcsi előírásokat, de ezek nem a tévedhetetlenség kategóriái. Az etika vallásos vagy világi megítélésénél nem az a fontos, hogy a vallási tanítás mennyire egyeztethető össze valamely elfogadott filozófiai állásponttal, hanem az, hogy az adott vallási tanítás milyen etika normákra összpontosít és szolgálja – e az emberiség túlélését.

16 2. Abszolutizmus és relativizmus Az etikai abszolutizmus szerint az erkölcsi normák abszolútak, és függetlenek kultúráktól és körülményektől. (Kant, Ross) A valóságban a normák nem abszolútak, mert mindenkor és minden tájon függtek az adott emberi csoport állapotától és kultúrájától (pl. emberáldozat) A relativizmus szerint az erkölcsi körülmények függnek a kultúráktól, funkciójuk van egy adott társadalom életében, megfelelnek a társadalom szükségletének és egyikük sem áll a másik fölött. (Bentham, Mill) Ez az álláspont összetéveszti az erkölcsöt a szokásokkal, anélkül, hogy ezek erkölcsi helyzetét kérdésessé tenné > vagyis üdvözli az erkölcsi normák megszegését, ha az nem ütközik az állam törvényeibe.

17 3. Objektivizmus és szubjektivizmus Objektivitáson társadalmi értelemben vett objektivitást értünk. Az erkölcsi értékek és ezek megvalósítását sürgető normák valójában az ember saját emberségének tárgyi megjelenései, és így a kulturális hagyomány része. Helyessége ellenére lehet egyoldalú, ha az erkölcsöt önmagában valónak tekintjük és így kivonjuk minden bírálat alól. A szubjektivizmus a másság mint önérték hangsúlyozásán alapul (irracionalizmust, anarchiát eredményez).

18 4. Kognitivizmus (megismerés) és non kognitivizmus Az első képviselői szerint az etikai elveknek van megismerési státuszuk, azaz olyan ismeretek, amelyeket lehet elemezni,igazolni és megváltoztatni. A non kognitivizmus csupán az erkölcsi alany érzéseinek, beállítódásainak intuitív felismerésének kifejeződést látják az erkölcsi ítéletekben, az érzelmek elnyomják az észérveket. Az etikai intuicionizmus szerint minden etikai elv közvetlenül nyilvánvaló, és semmiféle racionális (ésszerű), vagy empirikus (tapasztalati) felülvizsgálatra nem szorul

19 5. Konzekvencionalizmus és deontologizmus Az első irányzat lényege, hogy minden erkölcsi cselekedetet a következményei alapján kell megítélni ( akkor jó, ha jók a következményei) A deontologizmus pedig csak akkor tekinti jónak a következményt, ha az helyes cselekedet eredménye, ezért nem számolnak az érdekekkel (valójában így teljesíthetetlen) Aquinói Szt. Tamás > minden cselekvés és eszköz helyes, ha a cél helyes

20 6. Idividualizmus (egoizmus) és kollektivizmus Az egoizmus lényege, hogy minden egyén autonóm, önmaga által meghatározott lény, ezért felette állhat a szociális értékeknek is. Az egyén jogai megelőzik a társadalom iránti kötelezettséget, és a társadalom csak eszköz az egyén jogainak biztosításában. A kollektivizmus ennek az ellentéte, vagyis az egyén heteronóm (külső törvények által meghatározott), a környezet által meghatározott. A társadalmi érdeke megelőzik az egyénieket. A társadalommal szembeni kötelességek felette álnak a más egyénekkel szembeni kötelességeknek, a társadalmi jogok erősebbek az egyénieknél.

21 7. Konzervativizmus és reformizmus Alapvetően politikai szemléletmódok, melyből a konzervativizmus szerint a társadalom alapérdeke a stabilitás és a változások sokszor beláthatatlan következményekkel járhatnak, ezért kerülni kell A társadalomnak saját belső törvényei szerint kell fejlődni, a múlt értékeit, a hagyományokat kell megőrizni. A reformisták sürgetik azokat az intézkedéseket, melyek megóvhatják az emberiséget az erkölcs romlásától. A célokat csakis tiszta eszközökkel szabad elérni. Az etikai normák alkalmazkodjanak a körülményekhez (szexuális forradalom) Az erkölcsi bírálat a társadalmi bírálattal együtt érvényesülhet

22 Etikai irányzatok  A társadalmi együttélés normatívái bizonyos érdekellentéteket hordoznak.  Ezek a feszültségek az erkölcs szempontjából is megjelennek. Általában ilyenkor tesszük fel ezeket a kérdéseket:  Mi a hasznom abból, hogy erkölcsileg jót cselekszem?  A morális jótett mindig elnyeri a jutalmát?  Mennyivel boldogabba a helyes életvitelt folytató egyén, mint a helytelent  Meddig terjed az egyéni szabadság határa?

23 Az altruizmus (önzetlenség, áldozatkészség) irányzata szerint az egyénnek le kell mondania kiváltságairól a köz érdekében. Az egoizmus (önzés) hívei szerint az egyén boldogulásához vezető lehetőségeket a társadalom érdekeinek rovására is érvényesíteni kell. Az értelmes egoizmus (19. szd. Oroszország): cselekedeteink megtervezésekor mindig figyelembe vesszük az egyéni érdekeket, de azt összhangba hozza a társadalom érdekeivel. Társadalom az egyének harmóniája nélkül nem létezhet.

24 Az erkölcs az emberi viselkedés történelmileg is meghatározott elveit, normáit, szabályait foglalja magába. Ezek a szabályok koronként és népenként változnak, annak ellenére, hogy vannak örök értékek, melyek fontosságukat minden korban és népben megvannak (pl. a család ereje, az európai kereszténység normái). Azonban tény az is, hogy az erkölcs a társadalmi berendezkedések és tulajdonviszonyok megváltozásával bizonyos átalakuláson mentek keresztül az etikai normák és felfogások is.

25 A jogszabályok pedig csak az erkölcsi szabályzórendszer átalakulását követik, ezért nincsenek teljes megfelelésben egymással Az erkölcs a magánpolgári szférában, a jog az állampolgári szférában működik. A kollektivizmus (közösségiség): A marxizmus és a szocializmus állami ideológiája a tömegek hatalmának szentesítése a kisebbséggel szemben (a kérdés csak az meddig terjedt a kisebbség). Az erkölcsi cselekvés kritériuma a forradalmiság. A közösségi érdek előtérbe került az egyéni érdelekkel szemben.

26 A 20. század történelmi változásai a hagyományos etikai értékekben sok változást idéztek elő. Egyrészt előtérbe került az egoizmus az értékracionális cselekvés (gazdasági érdekeit néző ember) A tömegkommunikáció hatására nőtt az erkölcsi elsivárosodás, erősödött az erőszak és csökkent a jóra, szépre való törekvés.

27 Az erkölcs eredetének kutatása két irányt alakított ki. A naturalista etikát : Az etika a gyakorlati természetből ered  Hedonizmus (gyönyör)  Eudaimonizmus (boldogságelv) /Demokritosz, Epikurosz, Feuerbach/  Utilitarizmus (hasznosság) /Mill/ A kozmonógiai etikát: Az etika az általában vett természetből ered  Logosz (ész, értelem) /Herakleitosz/  Evolúciós etika /Spnecer/

28 A szociológiai etika (az újabb etikák egyike):  Az erkölcs a társadalmi együttélés feltétel, melynek magja az egyének meghatározott eredendő joga.  Az erkölcs az általános akarat kifejezője.  Az emberek szerződést kötöttek arra, hogy lemondanak kiváltságaikról annak érdekében, hogy jogaikat és tulajdonukat a közösség védelme alatt gyakorolhassák, élvezhessék.

29 1.3. Erkölcsi normák és értékek  Egy adott társadalmi közösség minden egyes tagja számára nélkülözhetetlen, hogy az általánosan elfogadott erkölcsi elvek érvényesüljenek.  Ezek az elvek lehetnek törvénybe foglaltak, vagy hallgatólagosan elfogadottak.  Az erkölcs megértésekor fontos az érték fogalmának tisztázása. Az értékek általános csoportosítása:  Anyagi  Gazdasági  Szellemi, kulturális  Művészi  Vallási, emberi  Erkölcsi

30 Érték mindaz, ami az egyén és/vagy közösség számára valamilyen szempontból fontos, becses. Ugyanakkor a történelem során kialakulhat az a felfogás, hogy az anyagi jellegű értékek megszerzése nem jelenti a teljességre törő emberi élet megvalósulását. Az egyetemes emberi értékek szerinti életvitel magasabb rendű, mint a csak anyagi gyarapodásra berendezkedett modell. Az egészséges társadalmi berendezkedésekben nagyobb elismerésben részesül az aki az általános értékek (normák) szerint él és cselekszik.

31  Minden egyes ember értékelő és értékhordozó is egyben.  Ebből eredően nagyon sok az eltérő érték és értékelési szempont, de vannak olyan összemberi értékek, amelyeket a civilizált társadalmak mindegyike alapnormaként elfogad ( erkölcsi érték,emberi szabadság, tisztelet, becsület).  Az emberiség eddig megtett történelmi útja ezeket félreérthetetlenül a felszínre hozta, és a kedvezőtlen körülmények között is érvényben maradtak.  Egyes erkölcsi szokások természetesen elvesztették befolyásukat (leánykérés hagyományos formája)  Más esetekben új erkölcsi normák jutnak jutnak szabályzó szerephez (génkísérlet, drogfogyasztás)

32 Értékcsoportok Etikai értékcsoportok: 1. Vitális > élettel összefüggő: egészség, létezés, erő, élethez való jog stb. 2. Szellemi > tudás, kultúra, esztétikum stb. 3. Erkölcsi > jóság, szeretet, megbecsülés stb. 4. Vallási

33 Eszmei értékfelosztás  Logikai érték > igaz – hamis  Erkölcsi érték > jó – rossz  Esztétikai érték > szép – csúnya  Vallási érték > szent - profán

34 Az erkölcsi norma jellemvonásai  Társadalmi normák egyik meghatározó csoportja.  Egyéni magatartás fokmérője a csoport-, vagy társadalmi ideálhoz mérten (kritérium) a jó és rossz, helyes és helytelen dimenziójában.  Az általában vett közerkölcs.  Stabil, lassan változó társadalmi norma.  Állami szankció, kikényszeríthetőség hiánya a normaszegések jelentős részével kapcsolatban.  Egyéb, un. társadalmi szankciók megléte.

35 Az erkölcsi értékek jellemvonásai  Kölcsönös tulajdonságokban, relációkban mérhető.  Az értékhordozók köre változatos  Értékmonizmus (egységes alapértékek) ↔ értékpluralizmus (az értékek sokfélesége) egyidejű megjelenése.  Az értékek összehasonlíthatóak  Értékek forrása: 1. belső motiváció: az ember vágyainak és szükségleteinek a kielégítése (alap-és másodlagos szükségletek) 2. külső motiváció: környezeti hatások

36 Az erkölcsi értékek  Történetileg változó képződmények 1. görög filozófia: bölcsességgel összefüggő értékek 2. kereszténység: hit és a szeretet 3. újkor: individuum önkibontakozása, önmegvalósítása, evilági boldogság, közösségi együttélés  Szélsőséges álláspontok.  teljes értékabszolutizmus (minden érték örök és változatlan)  teljes értékrelativizmus (minden érték helyi és változó)

37 Értékosztályok  Az értékek az ember szükségletei és vágyai alapján sorolhatóak egy adott osztályba: - bioértékek (hedonista > élet ésszerű élvezete morálfilozófia) gyönyör – fájdalomérzet - vitális értékosztály (eudémonizmus > boldogágról szóló tan ) öröm – bánat - szociokulturális értékosztály (közösségi etika) jólét – balsors

38 1.4. Erkölcsi szabályok mint követésre méltó értékek A magatartás a jellem, cselekedeteink megválasztása és alakítása tőlünk is függ, még akkor is ha vannak rajtunk kívül áll befolyásoló tényezők. Az emberiség történelme alatt nagyon sokan voltak akik az emberiség javára cselekedtek, annak ellenére, hogy a közösségek nem mindig fogadták be őket. A jó és rossz etikája, hogy minden ember választ a jó és rossz között, vagy passzívan viselkedik, de ez is hordoz értéktartalmat.

39 Az emberiség történelme számos esetben igazolja milyen nehéz meghúzni a határvonalat jó és rossz között. (a legelvetemültebb emberben is van jó vonás, és a legjobb ember is hibázhat) Az ember esendő lény, jó és rossz tulajdonságokkal, jó és rossz tettekre való készségekkel. A hibázás emberi meghatározottság. (mindenki követ el hibát) A hibák felismerésére, kijavítására viszont önismeretre, józanságra és akaraterőre van szükség. A hibalehetőségek csökkentése a szilárd erkölcsi normák elfogadásában rejlik.

40 A legfőbb érték az ember. A legmagasztosabb cél az emberiség szolgálata. A harmónia (szépség, jóság és igazság) mindezt elősegíti. A legfőbb értékekhez való igazodás minden ember számára belső parancs kellene, hogy legyen, mert:  Az ember társas lény, szűkebb és tágabb közösségekkel  A közösség eligazítja erkölcsi kérdésekben  Az egyéni életút pedig segít a szabályok fokozatos elsajátításában.

41 A lelkiismeretünk az amelyik meghatározza mit válasszunk. Az értékek nem minden esetben esnek egybe saját érdekeinkkel Személyiségünk kiteljesedését jelenti, ha képesek vagyunk az ilyen döntésekben önmagunk fölé emelkedni. Az emberiségért cselekedni nem könnyű, de a bármilyen szűk kis közösségért való cselekvés ezt a célt szolgálja.

42 Ezért fontosak az egyénnek a közösséghez való kapcsolódási pontjai:  A család  A nemzeti tudat  A tolerancia (tűrés, türelem)  A múlt ápolása  A nyelv

43 Az erkölcs szabályai a társadalmi normák egyik típusát jelentik. Az erkölcsi alapszabályok általában egy tőről fakadnak (ne árts a másiknak, tiszteld őt). A szabályok tették lehetővé az emberiség fennmaradását, a közösségek létét a történelem folyamán (be nem tartásuk pedig nem egy világbirodalom pusztulását okozta). A szabályok nem ellenünk, hanem értünk vannak. A szabályrendszer két eleme:  A jogi szabályok  Erkölcsi normák

44 Az erkölcsi szabályok a régebbiek és alapjai alig-alig változtak az idők folyamán ( a másik megbecsülése, az élethez való jog). Más részük viszont a társadalmakkal együtt folyamatosan változik (divat, szokások, kultúra). Az állam létrejötte után az állam felvállalta az erkölcsi szabályok egy részének fenntartását és szankcionálását. Ebből születtek meg a jogi normák.

45 2. Az ember és társadalom Az emberi élet optimális életfeltételeinek megszervezése régóta fogalakoztatja a gondolkodókat. Művészi alkotások egész sora ábrázolja azokat a törekvéseket, amelyek az embert a történelem hajnala óta meghatározták. Az alapkérdések:  Lehet-e, érdemes-e élni?  Mi az élet értelme?  Mi végett vagyunk itt a Földön?  Mi az egyes ember és az emberiség küldetése?

46 Abban egyetlen irányzat sem vitázik, hogy az ember a földi lét legmagasabb rendű létezője, a természet ura. Arról már, hogy erre a helyre hogy került,már sokkal nagyobb az eltérés (isteni fölérendeltség, teremtés mítosz, nem evilági eredet stb.) Ugyancsak általánosságban elfogadott tény, hogy a természetben alá-fölérendeltségi viszony van (vagyis a természet elemei nem csak önmagukért vannak, hanem a magasabb rendű létezők kedvéért is) > szervetlen anyagok > növények > állatok > ember

47 Az ember testi-lelki lény, aki testénél fogva az anyagi világhoz, míg a szelleménél fogva ennél magasabb világokhoz tartozik (ebben különbözik a legfejlettebb állattól is). Az ember különleges helyet foglal el a létezők világában, és fejlettsége és társadalmi léte alkalmassá teszi arra, hogy a természet ura legyen. Ez az uralom azonban felelősséggel jár, ami az emberi történelem folyamán csak növekedett. (ma már képesek vagyunk világméretű természeti pusztulást véghezvinni).

48 Az ember kifejlődésének és társadalmivá válásának elmélete két tudós nevéhez fűződik.  Lamarck: a természet halad, a fajok fokozatos átalakulását az idő és környezet segítheti, vagy gátolhatja  Darwin: aki a fajok eredete című világrengető munkájával a gyakorlatban támasztotta alá a lamarcki elméletet. A végkövetkezetés: minden faj fejlődés eredménye, és ez igaz az emberre is.

49  Az emberi tudat fejlődése egyrészt a közös tevékenységek rendszeres végzése, másrészt a gondolkodás felerősödése miatt következett be.  A fejlődés kísérőjeként megjelent az emberi kommunikáció legfontosabb feltétele a nyelv.  A nyelv és gondolkodás egyidejűleg jelent meg.  A nyelv társadalmi jelenség, kialakulásának feltétele valamely emberi közösség létezése. (információcsere > beszéd.  A nyelvi eszközök lehetővé tették, hogy a gondolatokat mások által is érthető formába helyezzék, másrészt lehetővé vált az objektív valóság birtokba vétele.

50 A társadalmasodás kifejlődésével létrejön az objektum- szubjektum viszony (a szubjektum maga az ember, az objektum, amire ennek az embernek a cselekvése megismerése irányul. Az egyedfejlődés mellett természetesen az emberrel kapcsolatban fontossá vált az emberi nem fejlődésének kérdése is. Az emberi nem fejlődése a történelem során felhalmozott tapasztalatok átszármaztatásából származott. A történelem fejlődésnek egy bizonyos szakaszától kezdve ez az átszármaztatás tudatossá vált. Központi jellegűvé válik a nevelés, ami mindent magába foglal, ami az embert emberré teszi. (társadalmi elvárások, társadalmi ismeretek) Ettől válik az ember közösségi lénnyé.

51 Az ember társas lény (Arisztotelesz) Jelentése, hogy elszigetelten, nem a közösségi létben az ember nem tud élni (Robinson) A történelem fejlődése során a társas lét különböző formációi alakultak ki és alakulnak ma is. Család > nagycsalád (horda) > lakóhelyi szervezkedések(törzs) > társadalom > világtársadalom Közös vonásuk:  Minden egyén lemond bizonyos előjogokról a közösség érdekében  Ez minden társadalom összetartó ereje  Ennek fejében az egyén megfelelő védelmet, biztonságot kap

52 2.1. Közösség és erkölcs 1. Az ember társas lény 2. A történelmi fejlődés többfajta együttélési formát alakított ki. (demokrácia, királyság, törzsi együttélés stb.)valamennyi társadalomnak volt egy közös vonása > mindig az adott fejletségi szinten szabályozta az egyének egymáshoz való viszonyát. 3. Az egyén amikor egy adott közösség tagja lesz, vállalja az adott közösség által kialakított és továbbhagyományozott normákat. 4. Az ember nem csak megtervezi tevékenységét, hanem választ is valamilyen cselekvési tervet, dönt valamelyik cél megvalósításáról.

53 5. Általában van alternatíva, melynek megvalósítása az adottságinak megfelelő és nem ütközik külső akadályokba. 6. Az ember „döntő lény”, élete döntési szituációk összessége. 7. Az ember egyik alapvető ösztöne az ön- és fajfenntartás ösztöne > törekszik saját élete fenntartására, védelmére, továbbadására. 8. Ezek az elvek irányítják a cselevéseit, amennyiben akadályok nem állnak a megvalósítás útjába. Természetesen nem mindenki cselekedhet, viselkedhet úgy ahogy pillanatnyi hangulata, vagy beállítódottsága diktálja.

54 A különböző társadalmi fokon szerveződött emberek különböző életformái különböző szabályzó rendszereket hoztak létre (az állam is ilyen szabályzó rendszer) A szervezett társadalmak egyik legfontosabb teendője, hogy biztosítsa tagjai számára az élethez és tulajdonhoz való jogot. Minden társadalomban vannak örök emberi jogok, értékek melyeket minden társadalmi szervezkedés elismer és vannak alapelvek, amelyeket minden társadalom figyelembe vesz.

55 Örök emberi értékek:  Tulajdon  Szabadság  Érdek érvényesítés  Hatalom  Élethez való jog  Fajfenntartás joga Stb.

56 Általános alapelvek:  Az emberi együttműködés olyan értékrendet feltételez, amely viszonyítási alapot feltételez a helyes és helytelen, a káros és hasznos cselekedetek megítéléséhez (erkölcs).  Rendelkezünk olyan elképzeléssel a világról, amelyben helyre tudjuk rakni a helyes és helytelen folyamatokat a jelenre és jövőre nézve (jövőkép).  Az, hogy elkerülök egy erkölcstelennek vélt cselekményt, még nem hordozza önmagában a probléma megoldását (mulasztás).  Erkölcstelen azonban csakis egy konkrét cselekedet lehet (nincs örök erkölcstelen tárgy, vagy csoport).  Csak olyan cselekedet lehet erkölcstelen, amelyet a cselekvő szabad akaratából tesz, és amelynek lekerülésére lehetősége lett volna.

57 A társadalmakban vannak össztársadalmi érdekek és kisebb nagyobb csoportérdekek. Ezek teljes összhangja nem valósítható meg, ütköznek egymással, és az erősebb jut érvényre. A modern társadalmak sok lehetőséget kínálnak arra, hogy ne a közösségi, hanem a csoportérdekek kerüljenek előtérbe (hatalmi kissebség korlátlan birtoklási vágya > vagyon, hatalom) A társadalomban az emberek különböző szinten tagozódnak, és a hatalomhoz való viszonyuk, a munkamegosztásban betöltött szerepük alapján hozzák létre az államot, mint hatalmi szervezetet.

58 Az állam erőszakszervezet: 1. Fő feladata az adott közösségi területen az együttélés biztosítása. 2. Független közhatalom, állandósult politikai közösség 3. Hatalommal rendelkezik, amelyet egy személy, vagy köztestület gyakorolhat. 4. Feladata a béke biztosítása, az egyének élethez való jogának szavatolása, a polgárok védelme. 5. Valamennyi államnál fontos a szuverenitás (függetlenség) elve > az állami döntések önállóságának védelme.

59 Az állam feladatai: 1. A szuverenitás, területi integritás biztosítása: - Külső védelem (hadsereg, politika) - Belső védelem (alkotmány, jogrend, rendőrség) 2. A főhatalom képviselete: - Törvények meghozatal - Társadalmi szabályok betartatása 3. Államterület: - Az állami szuverenitás érvényesülése 4. A szuverenitás korlátainak működtetése: - Politikai pártok - Nemzetközi szerződések 5. Az állam funkcióinak gyakorlása: - Jogbiztonság - Gazdasági és szociális rend fenntartása - Kultúra, tudomány, művelődés biztosítása - Környezetvédelem

60 Társadalmi norma, törvény és erkölcs A társadalmi normák olyan magatartás előírások, amelyek a lehetséges magatartások szerint előírják a helyest a követendőt, és az előírások be nem tartása esetében hátrányos következményeket helyeznek kilátásba. Az állam funkcióinak gyakorlása közben különbséget kell tennünk törvény és erkölcsi előírások között. A törvény szankcionál, az erkölcs nem.

61 2.2. Büntetés és erkölcs A „törvény” kifejezést a szó kettős értelmében használjuk. 1. A természettudományos törvény > jelenti a természeti, vagy társadalmi folyamatok szabályszerűségét. A társadalmi törvényszerűségek pedig (pl. munkamegosztás) tudományos, vagy leíró törvényeknek nevezzük. 2. Normatív törvény > a társadalmi együttélés rendjét alapozza meg.

62  A törvények az emberek által megalkotott normák, amelyek szabályozzák egy adott közösségen belül az emberek magatartását, egymáshoz való viszonyát.  A törvény kényszerítő jellegű, előírása mindenki számára érvényes.  A betartását nem lehet mérlegelni, hacsak nem magasabb rendű törvényekkel ütközik (pl. az élethez való jog).  Az ember alkotta törvények az idők folyamán változtak.  Sok esetben a csoport érdekeit védik a társadalom más csoportjaival szemben.  A törvényalkotók mindenkori felelőssége, hogy olyan törvények készüljenek, amely az egész közösség érdekeit tartják szem előtt.

63 A törvény természetesen nem csak kötelességeket ír elő, hanem biztosítja a jogainkat is. A természetes jogok kérdése minden kor gondolkodóit foglalkoztatta. Ezek a jogok olyan általános jogok, amelyek minden embert megilletnek „ember” mivoltánál fogva. (Függetlenségi nyilatkozat 1776, Emberi és Polgári jogok nyilatkozata 1789 > szabadság, egyenlőség, testvériség)

64 Mai modern világunk irányadó dokumentuma az december 10.-én az ENSZ tagállamok által elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata A nyilatkozat főbb passzusai:  Az emberiség minden egyes tagja méltóságának, egyenlő és elidegeníthetetlen jogainak elismerése alkotja a szabadság, az igazság és a béke alapját a világon.  Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van.  Egyenlő joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.

65  A törvény előtt mindenki egyenlő.  Senki magánéletébe, családi ügyeibe, lakóhelye megválasztásába, vagy levelezésébe nem szabad önkényesen beavatkozni.  Senkit nem lehet becsületébe megbántani.  Minden személynek joga van az ilyen beavatkozássokkal, sértésekkel szemben a törvény védelméhez.  Mindenkinek joga van az állampolgársághoz, a szabad házasságkötéshez, a család védelméhez és a tulajdonhoz.

66  Mindenkit megillet a gondolat, a lelkiismeret és a szólás szabadsága.  Mindenkinek joga van a szabad gyülekezéshez, a szociális biztonsághoz, a munkához és a pihenéshez.  A gyermekek esetében a nevelésnek a személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia.  A szülőket elsőbbségi jogok illetik meg a gyermek nevelésének megválasztásában.  A személynek kötelességei vannak a közösséggel szemben, amelynek keretében egyedül lehetséges a személyes, szabad és teljes kifejlődése.

67 A fenti felsorolások alapján az emberi jogok következő csoportosítását lehet elkészíteni: a) Az élethez való jog b) A különféle szabadságjogok c) A tulajdonhoz való jog d) Az állampolgári jogok e) Az igazságszolgáltatással, pártatlan bíráskodással kapcsolatos jogok f) A társadalmi és kulturális javakhoz való hozzájutás joga.

68 A fenti elemek kívánatos, elérendő eszményi állapotok is egyben. Sok helyen, sok törvényt nem tudnak, vagy akár nem is akarnak érvényesíteni. Mégis kimondható, hogy az ilyen alapdokumentumok fontossága abban rejlik, hogy az egész emberiséghez, az egész emberiségről szól. Kimondja, hogy önkényesen senkit nem lehet jogai feladására kényszeríteni A testi – lelki különbségek ellenére az egyéneket ugyanazok a jogok illetik meg. Ennek fenntartása a jogrendszer feladata.

69 A jogrendszer elemei: 1. Büntetés terhe mellett előír bizonyos magatartásmintákat. 2. Szabályozza a károkozás megtérítését. 3. Olyan szabályokat tartalmaz, amelyek a társadalomban élés során rögzíti az egyes emberek viszonyait, annak formáit és érvényessé teszi a jogi ügyletet (pl. végrendelet, házasságkötés). 4. A bíróságok felállításával gondoskodik a törvény betartásáról és betartatásáról. 5. Magában foglalja a törvényalkotás folytonosságát biztosító törvényalkotó szervek létét is.

70 Ennek alapján a jog nem csupán kényszerítő jellegű, nemcsak előír, vagy megtilt bizonyos cselekvést, hanem az egyének és kisebb – nagyobb csoportok egymáshoz való viszonyát is szabályozza. (pl. házasságot kötni nem kötelező, de a házasság megkötésének vannak feltételei). Az általában vett emberi jogokon kívül beszélhetünk az egyes országok életét meghatározó földrajzi, nyelvi, kulturális közösség életét szabályozó jogrendszerekről.

71 Az itt jelentkező befolyásoló tényezők:  Nemzeti hovatartozás  Gazdasági – társadalmi fejlettségi szint  Történelmi hagyományok  Vallási előírások.

72 A törvényalkotás folyamatában fontos tényezők:  A törvények erősítsék a polgárokban a jogbiztonságot  A törvényeknek egyértelműeknek, viszonylag hosszabb időre érvényesnek kell lenniük.  Igazodniuk kell az adott társadalom lehetőségeihez.  A törvény betartásáról az állam erőszakszervezetinek kell gondoskodni.  A végrehajtó hatalom feladata a törvények betartásának ellenőrzése, a törvényszegők megbüntetése.  A büntetés akkor megfelelő mértékű, ha az elrettentő hatással van a megszegőkre és arányban áll az elkövetett cselekmény súlyosságával.(pl. halálbüntetés kérdése)

73 2.3. Erkölcs és jog kapcsolata Az ember erkölcsi lény is. Az erkölcs azon ismérvek közé tartozik, amelyek az embert alapvetően elkülönítik az élővilág többi létezőjétől. Az erkölcs ebben az értelmezésben a társadalom szempontjából helyesnek tartott, az emberi magatartást meghatározó normák összessége. Ez a közösségi ember belső szabályzórendszerét is képezi az erkölcs, amely egy közösségen belül hagyományozódik. Minden ember elsajátíthatja az erkölcsös viselkedést a közösségbe történő beilleszkedés és nevelés során.

74  Az erkölcs megismerése során találkozhatunk olyan fogalmakkal, mint kötelesség, helyes, vagy helytelen viselkedés, amelyek a joggal kapcsolatban sűrűn előfordulnak.  Egy tett erkölcsi és jogi megítélése során rendszerint az igazságosság fogalma is a középpontba kerül.  Maga az igazságosság abszolút érvényű, változatlan (egyesek szerint isteni eredetűek) és az emberi törvényeknek erre kell épülniük. (ha ezzel a törvények ellentmondásba kerülnek akkor a törvény igazságtalan.  Sokáig tettek különbséget phüszisz (természet, alapvető, első ) és nomosz (törvény) között. > ebben az esetben természetesen a phüszisz az elsődleges.

75 Az erkölcs és törvény (jog) kapcsolatával történő foglalkozás sok filozófust megmozgatott.  Köztük két személyt kell megemlíteni Thomas Hobbes-t és John Locke-t  Hobbes szerint a filozófia, a tudomány célja az ember életfeltételeinek megjavítása, a természet feletti uralom és a társadalom helyes berendezésének, az állam belső békéjének biztosítása. Két fő elem van a naturális (természeti) és a civilis (társadalmi). Az előbbi a természetes testekkel, míg utóbbi a mesterséges testekkel (pl. állam) foglalkozik. A természetesben az „ember embernek farkasa”, a javak szabad birtoklása, az önző haszon megteremtése. Az ész racionalitása azt diktálja, hogy ezt felszámoljuk a társadalmi szerződés által.

76 A megkötött megállapodások teljesítése az igazságosság forrása. > ez pedig nem más mint engedelmeskedni az államnak. Ennek oka, hogy az emberek az államra ruházzák át a jogaikat és kiváltságaikat, és ezért az állam gondoskodik polgárai eltartásáról és védelméről. Amíg a természetben mindenki bíró, a társadalmi állapotban ez az államjoga lesz. (ahol nincs közhatalom, ott nincs törvény sem, ahol nincs törvény ott nincs igazságtalanság sem) A jog dönti el hogy egy cselekedetet megengedhetünk-e magunknak vagy nem. Közhatalom nélkül nem valósítható meg az egyetértés, ezért szükség van az állami kényszerítésekre, hogy az erkölcsi normákat betartsuk.

77 Az erkölcsi normák betartása minden polgárnak kötelessége. Hobbes az egyéni - és a közérdek összhangját hirdeti. Locke szerint „minden ember szabadnak születik”, vagyis elméletének központjában az emberi szabadság kérdése áll. (gazdasági, jogi, és vallási szabadság) A természeti állapotban a teljes szabadság és egyenlőség érvényesül (Hobbes harcról alkotott felfogásával szemben) A természeti állapot a boldog béke állapota > mindenki köteles önmagát fenntartani, és köteles az emberiséget fenntartani. Senki sem károsíthatja meg egy másik embert életében, szabadságában, egészségében és javaiban.

78 Szabadon dönthetnek cselekedeteikről, és szabad joguk a bűnöst megbüntetni. Az erőszak a természeti törvények megsértése. Ez vonatkozik az egyszerű állampolgárra éppúgy, mint az uralkodóra. (az uralkodó nem abszolút hatalmú, egyetlen abszolút hatalom az Isten) Hobbesszal ellentétben nála már szétválik a törvényhozó és végrehajtó hatalom is. A jogi szabályozásnak meg kell felelni a legmagasabb erkölcsi rendnek.

79 Erkölcs és jog kapcsolata természetesen nem határozható meg ilyen egyértelműen. Az erkölcsi normák és a civilizált társadalmak nem választhatók el élesen egymástól. Vannak örök értékek (ezek védelme erkölcsi kötelesség), és vannak társadalmakhoz kötődő erkölcsi értékek > ezeknek összhangba kell lenni az örök értékekkel. Ha a jogi szabályozás ellentmondásba kerül az örök értékekkel, akkor ezek a törvények nem jók. Sok erkölcsi szabályt lehet jogkövetkezmények nélkül megszegni, de egyet nem (embernek maradni az erkölcsi irányelvekhez való igazodás nélkül).

80 A polgárok egymáshoz való viszonyát, közérzetét nagyban meghatározza, hogy a társadalom jogrendszere milyen mértékben igazodik az összemberi értékekhez, az erkölcs által előírt magatartásmintákhoz. A jogrendszer magába foglalja a normaszegés büntetési mértékét, így előre kiszámítható egy cselekedet következménye. Az erkölcsi világrend (az általános értékek) esetében a bűnhődés mértéke nem számítható ki előre (bár a bűnhődés nem valószínű hogy korlátozottabb). A bűn minden esetben magával hozza a bűnhődést.

81 3. A hétköznapok erkölcse Életünk minden pillanatában hozunk olyan döntéseket, amelyek erkölcsi szempontból meghatározottak, befolyásoltak. Az élet fejlődési szakaszaiban természetesen a tudat fejletsége, a világról szerzett ismeretek ezeket a döntéseket befolyásolják. Jelentősen befolyásolhatja az erkölcsi tettet az adott fizikai és lelki állapot is. Komoly befolyásoló tényező a cselekedethez való hozzáállás kérdése.

82 Ezt a jogrendszer természetesen tudomásul veszi:  Kiskorúak büntethetőségének kérdése;  Fiatalkorú bűnelkövetők jogi felelősségre vonásának mértéke;  A bűncselekmény elkövetésekori beszámíthatóság kérdése;  Adott helyzetben fennálló lelkiállapot;  Előre megfontoltság, vagy hirtelen felindulás a bűnelkövetés eredője;  Hanyagság, vagy a személyen kívül álló okok fennállása;  A társadalomra való veszélyesség kérdése;  A külső kényszerítő körülmények fennállásának problémája stb.

83 Ezek mellett a hétköznapok erkölcsim cselekedeteinek megítélésében, amennyiben ez törvényt sért vagy etikai normákat hág át, az ítélete meghozókat szakemberek segítik: Rendőrségi nyomozók; Gazdasági szakemberek; Bűnügyi szakorvosok; Pszihológusok, pszichiáterek; Gyermekvédelmi és szociális szakemberek; Stb.

84 Az előbb felsoroltak mellett van még egy nagyon fontos mérlegelési szempont az erkölcsi tettek megítélése esetében: Ez pedig nem más, mint a tett társadalomra kiható veszélyességének vizsgálata. A társadalom ellenes bűncselekmények, erkölcsi döntések minden társadalomban sokkal súlyosabb elítélést, ítélete váltottak ki, mint az egyes személyek sérelmére elkövetettek. Természetesen az egyének elleni negatív erkölcsi tettek esetében is széles a skála, amit az előbb felsoroltak mellett figyelembe kell venni.

85 Az egyes cselekedetek erkölcsi megítélése tehát egyáltalán nem könnyű. 1. Sok körülményre kell figyelemmel lenni. 2. Jó, vagy rossz megítélése nem egyszerű dolog. 3. Az adott szituáció befolyásoló hatása (nehéz időkben nehéz tisztán cselekedni). 4. A szabályzók figyelembe vétele (mi van ha a szabályzó rossz az adott szituációra). 5. Sok olyan erkölcsi cselekedet van amit nem rögzítenek szabályok.

86 3.1.Erkölcs és politika A társadalom működését és az emberek életét, életkörülményeit is döntő mértékben meghatározza a politika. Igazából a görög társadalmakban kapcsolódott össze tudatosan az erkölcsi kérdések megoldása, és benne az állam szerepe. Az eredeti szó politeia > közéleti tevékenységet, állampolgárok köznapi életét és emellett polgárságot,polgári közösséget, államrendet is jelentett. Politikosz > állampolgárhoz illő,polgárokra tartozó Politeuma > állam, kormányzat, kormányzati tevékenység

87 Ezek az eszmények, melyeket a jelentések akkori tartalma bírt, ma is fontosak. Ma is erkölcsös cselekedetnek minősül:  A köz ügyeiben, érdekében, a köz javára tenni  A közösség érdeke elé helyezni egyéni érdekeimet  Szükség esetén az életemet feláldozni a közösségért  Cselekedni mások boldogulásáért, jobb életéért

88 Az ókori állam feladata a politika tudományának felhasználása városállam életének irányítása, szervezése, melyet az erre legalkalmasabb személyek a politikusok végeztek. Az akkori meghatározások jó része ma is érvényes. A politika a társadalom, az állam irányítására és szervezésére irányuló egyéni, vagy közösségi tevékenység. Új kitétel viszont, hogy a politika társadalmi csoportok, osztályok, pártok érdekérvényesítési törekvéseinek is eszköze. Az érdek kulcsfogalom a társadalomtudományok számára (nem egy esetben az értékkel szemben álló)

89 Egyéni, vagy csoportérdekek, közösségek érdekei döntően befolyásolják az állam többi emberének, közösségeinek életét, az állam irányítását, vezetését. Számos példa van arra, hogy a családtól, a nemzeten át, ma már nemzetek feletti érdeke érvényesítése is az erkölcsi feladatok részét képezi. Amikor az egyes emberek szintjén, a kiscsoport szintjén, vagy akár az állam szintjén ezek érdekében cselekszel, akkor közvetve az emberiségért cselekszel. (egy terület megóvása a brazil őserdőben).

90 A politikusi szerep elvállalása felelősségteljes feladatot ró arra aki ezt megteszi. Neki már nem elég a köznapi ember szintjén cselekedni, hisz emberek nagy tömegeit kell vezetni, és erkölcsi normákat szabni számukra. Ezért a közösség felé felelősséggel tartozik a bizalmát belé helyező emberek boldogulását fenntartani, elősegíteni. Ezekben egyrészt segítik a jogi szabályzók, de sok esetben csak erkölcsi értékrendek állnak rendelkezésére az eligazodásban.

91 Hegel: „Világtörténeti egyén” kifejezése azokra vonatkozott, akik mint kiemelkedő személyiségek az emberiség történetében új irányt szabtak. Korukban felismerték a változtatás szükségszerűségét, és megkeresték a hozzá szükséges lépéseket

92 Niccoló Machiavelli: „A fejedelem” című munkájában azt állítja, hogy a politikában nem kell az erkölcsi előírásokat figyelembe venni. A politikus ténykedése a morál ellenében ható ténykedés. Hatalma megtartása érdekében minden erőszakos az általános morál ellenében ható viselkedés megengedett. A cél szentesíti az eszközt Az emberek általában könnyen félrevezethetők, a mának élnek, és akkor boldogok, ha saját kis céljaikat látják a felső vezetésben megvalósítani, ezért könnyen befolyásolhatók, félrevezethetők. A vezetésben: a kellemetlen intézkedéseket egyszerre kell bevezetni, a kedvezményeket apránként csepegtetni

93 3.2. Erkölcs és gazdaság A társadalom jólétéhez, az egyes emberek életviteléhez szükséges anyagi javak előállítása a gazdasági szférában történik. A termelőtevékenység, a munka nélkülözhetetlen része az emberré válás folyamatának, és az ember megmaradásának. Az egyének összehangolt, célszerű, irányított tevékenysége tette lehetővé a társadalmak fennmaradását.

94  A társadalmi munkamegosztás e mellett fel is osztja a társadalmakat, kategóriákat hozva létre  Munkásság  Parasztság  Értelmiség  Város  Falu o Fizikai munka o Szellemi munka

95 A munkamegosztás negatív eredménye, hogy ma az emberek az ebben a formációban elfoglalt helyük alapján részesülnek a megtermelt javakból (vagyoni különbségek) A demokratikus államrendben vannak központilag elosztható javak, amelyek legalább nem az társadalomi termelésben elfoglalt hely szerint oszt el bizonyos javakat. Az adó, és azok felhasználása a népjólét fenntartásában a demokrácia vívmánya, bár elemei már az ókortól kezdve megtalálhatók

96 Elemei:  Államapparátus fenntartásának költségei;  Szociális és egészségügyi kiadások;  Közművek, infrastruktúra építése, fenntartása  Az állam szuverenitásának védelme;  Katasztrófák következményeinek felszámolását segítő költségek;  A gazdaság fenntartásának és fejlesztésének; segítésének állami kötelezettségeit fedező költségek;  Nemzetközi kötelezettségek és segítések költségei;  Társadalmi csoportok, pártok működésének segítése

97 Magyarország államisága során sokszor került tragikus és nehéz helyzetbe. Függőségei gátolták az igazi gazdasági fejlődés kibontakozását. Az ország népe nem tudta gazdasági érdekeit érvényesíteni. Napjainkban a gazdasági tényezők szerepe az előző időszakokhoz képest is felerősödött. Ahhoz, hogy ezek a tényezők ne kerüljenek szembe az erkölcsi alaptételekkel, több szempontot kell a vezetőknek érvényre juttatni.

98  A helyesen irányított társadalomban nem kaphat korlátlan szerepet a pénz uralma.  Az embert formáló, személyiséget teremtő és védelmező tényezők nem szoríthatók a pénzügyi – gazdasági irányító rendszabályok teljes uralma alá.  A gazdasági szempontokra való hivatkozás egészségtelen szerepnövekedését meg kell akadályozni.  A gazdasági tevékenységek szabályozása (joggal, törvényekkel) történő szabályozása a működési feltételrendszerben elengedhetetlen.  A törvények gyakori változtatása a gazdasági rendszer fegyelmének fellazulását eredményezi.  Az erkölcsi ember minden esetben felette kell hogy álljon a gazdasági érdekeit néző emberrel szemben.

99 Sajnálatos tények napjaink társadalmaiban és politikájában:  A gazdasági érdekérvényesítés félretolta az erkölcsi elveket  A kizárólagos magánérdek és haszonszerzés társadalmi konfliktusok forrásává vált  Az állami megbízatásokat, feladatokat korrupcióra, egyéni haszonszerzésre használják fel.  A közmorál, és közjó, valamint az egyéni haszon és gátlástalanság csatásában az utóbbiak állnak győzelemre.  A közbefizetések felhasználása (több esetben) nem a közjó növelésére használják fel  A törvénykezés sok esetben részrehajló, nem bünteti kellő eréllyel a köz ellen ható gazdasági tényezőket, cselekvéseket. (baj ha a törvényalkotó sem tartja be a törvényt)

100 Munkavállaló és munkáltató kapcsolatának kérdése A mai tőkés társadalom lényege a profitszerzés, a legmagasabb haszon elérésére való törekvés. Ennek elérése érdekében sem lehet a jogrendszert és erkölcsi szabályzókat figyelmen kívül hagyni. (ennek be nem tartása a mások kárára elért haszon) A profitszerző tevékenység mai felfogásának lényege, hogy abból a közösség tagjai valamennyien előnyt élveznek. (profit, haszon, kereset, bér, szponzorálás, mecenatura, jótékonykodás) A munkavállalói jogvédelem:  Alkotmány (alapjogok)  Munka törvénykönyve  Munkaszerződés  Kollektív szerződés  Szakszervezetek  Munkaügyi bíróság

101 Napjainkban a magántulajdon elismerésének, az egyéni érdekekre való túlzott koncentrálás,és megszerzésének elősegítése a jellemző tendencia. Ezért fontosak az erkölcsi tényezők szerepének növekedését elősegítő törekvések. A gazdasági kényszer olyan állapotot okozott, melyben a károsult önerőből nehezen juthat ki. Szociális biztonság hiánya, munkanélküliség, a szakmai és gyakorlati tudás helyett a kapcsolati rendszerek előtérbe kerülése napjaink jellemzői. Ezek felszámolása elengedhetetlen ahhoz, hogy a társadalom előre tudjon lépni.

102 A gazdasági, politikai és üzleti hatalom nem ad jogot az ember emberségében való megalázására, a méltó emberi élethez való jog elvonására. Az igazi vállalkozó hasznának nagyobb részét munkahelyteremtésre, vállalkozása bővítésére, befektetésekre is használja. A javait nem csak egyéni céljai kielégítésére veszi igénybe. Az adakozással, a becsületes adózással, a munkaerő megbecsülésével a köz érdekeit szolgálja. Jelszó: „Élni és élni hagyni” „Ne tégy másoknak olyat, amit nem akarsz, hogy veled is megtörténjen.”

103 3.3. Erkölcs és jog Az eddigi órákon sokszor került szóba a két elem kapcsolata. A két terület láthatóan nem választható el egymástól, ezért a jogszabályokban lefektetett elveknek összhangban kell lenniük az örök emberi, a történelmi helyzet által megkövetelt, és az adott korra jellemző erkölcsi szabályokkal. Az európai jogrendszer alapja a római jog. A hagyományos római erények továbbélése jól nyomon követhető a civilizált európai jogalkotásban, sőt a világ jogalkotását sem hagyta érintetlenül.

104 A római jog etikai elemei (a római erények): Religio : (inkább közösségi)  Kötelesség,  Adott szó, eskü,  Eskü  Vallásosság  Az isten tisztelete  Lelkiismeret furdalás,  az istenekkel szembeni helyes és értéktartó magatartás

105 Pietas: (inkább egyéni)  Jámborság,  Ájtatosság  Istenfélés,  Szülői szeretet,  Kegyelet  Gyöngédség  Ragaszkodás,  Igazságosság  Könyörületesség  Szelídség  Az egyénekkel szembeni helyes magatartás

106 Fides:  Hit  Bizalom  Hitelesség  Szavahihetőség  Hűség  Becsületesség  Lelkiismeretesség  Oltalmazás

107 Disciplina:  Rend,  Fegyelem Dignitas:  Érték  Érdem  Tisztelet  Tekintély  Megbecsülés  Méltóság

108 Gravitas:  Tekintély  Méltóság  Komolyság  Fontosság  Nagyság Constancia:  Szilárdság  Nyugalom  Jellemesség  Állhatatosság  Következetesség  Egyetértés

109 Clementia:  Szelídség  Kímélet Severitas:  Komolyság  Szigorúság  Keménység Virtus:  Férfiasság  Derekasság,  Erő  Bátorság

110 A Római Birodalom nagyságát sokan az erkölcs szabályzó szerepének tulajdonítják, mint ahogy bukását is ezen erkölcsi elvek megszegése okozta. Minden ideális jogrendszernek az erkölcsön kell alapulnia. Az erkölcsös cselekvés a jóra irányul, és a jog is a „jó és méltányosság művészete „ kell hogy legyen. Az erkölcsi és a jogi parancs az emberi élet három alapszabályát rögzíti: 1. Tisztességesen élni 2. Mást meg nem sérteni 3. Mindenkinek megadni ami őt megilleti A jog nem egyéb, mint erkölcsi minimum, amely az államok létrejöttével jogi tartalmat nyert.

111 Összegzés 1. A jog és erkölcs elválaszthatatlan területek (még ha külön is szoktuk őket tárgyalni). 2. Valamennyi jogrendszer hitelessé válását segíti, ha harmonikus az erkölcsi normarendszerrel. 3. A jogok csak erőszak általi alkalmazása nem teszi lehetővé, hogy az adott társadalmi rend hosszabb távon fennmaradjon. 4. A törvények betarthatók és betarthatóak erőszakosan is, de akkor érnek valamit, ha betartásuk nem sérti súlyosan az egyén, csoport érdekeit, létfeltételeit. 5. Egyetemes érvényű elvek jogi formában való megjelenítése kevésbé vált ki ellenkezést, mint a szűk helyi csoportérdekek.

112 Értékracionalitás - célracionalitás Azt fejezi ki, hogy az emberi cselekvések haladhatnak konkrét célok (érdeke) megvalósítása mentén, de lehet olyan indíttatású is, hogy az valamilyen választásnak az eredménye. Az értékek többfélék, melyből az önző érdekeket követő ember csak hétköznapi célok elérését tudja megvalósítani. Az embernek azonban kötelessége a tökéletesedésre való törekvés, erkölcsi parancs számára, hogy emberebb emberré váljon.

113 3.4.Erkölcs és transzcendenicia A szó eredeti jelentése transzcendencia a transcendo (áthág, átlép) szóból ered, és jelentése > e világon túli. Az ember fejlődésének kezdetén is végzett olyan tevékenységeket, amelynek révén a számára ismeretlen, felfoghatatlan eseményeket próbálta befolyásolni. Szükségesnek érezte olyan erők segítségét kérni, amelyek rajta kívül állók voltak (barlangrajzok, sámánista szertartások) hiszen az őskori ember teljesen ki volt szolgáltatva a természetnek.

114 Nagyon hamar felismerte, hogy ereje korlátozott a természettel szemben, időben és térben lehetőségei nagyon is behatároltak. Kezdetben az élelemszerzéshez vett igénybe mágikus eseményeken „felső” segítséget. Később már úgy kezdte alakítani a világát, hogy az általa kívánt történések végbemenjenek. (totemizmus, halottkultusz) A további fejlődés során az eddig különálló formák rendszerré álltak össze. Kialakultak a népek, csoportok eltérő mitológiai és vallási rendszerei

115 A mítosz (elbeszélés, mese) már fejlett formája az ember és az érzékelhető világon kívül létezők (lények, istenek) kapcsolatának. A mítoszok nagyobb része valamilyen formában megmaradt (pl. görög mítoszok) és ma már az emberek kulturális hagyatékának jelentős értékei. Az ősi népek istenekkel népesítették be az őket körülvevő világot, és mindennapos cselekedeteikben is ott voltak ezek a földöntúli lények. A leglényegesebb az emberi erkölcs szempontjából, hogy ezek az istenek mércét, mértéket, normát állítottak a halandó elé.

116 Az istenek világrendje az emberi fölött állt, és az embernek kötelessége volt az isteni rendre törekedni. Mit fejezett ez ki? Talán azt, hogy az ember által végzett tevékenységben mindig van egyfajta törekvés a legtökéletesebb elvégzésre, és ezt az istenek segítsége nélkül nem tudja végrehajtani. Ezért alaptörvényként írják elő önmaguknak a természet és az istenek rendjéhez való igazodást.

117 A politeizmus (sokistenhit) mind az európai, mind az ókori keleti civilizációk múltjában felfedezhető volt (germán hitvilág, görög hitvilág, japán hitvilág). A politeizmus a vallás fejletlenebb formája. A fejlettebb forma a monoteizmus (egyistenhit), amely a világ és ebben az ember létezését egyetlen teremtő (abszolút létező) lényhez köti. Az embert tehát az Isten teremtette,és ezért az Isten és ember közötti viszony személyes jellegű. Az emberért felelősséget vállalt a Teremtő, de ennek fejében kötelezettségeket is szabott az ember számára.

118 Ezek a kötelességek nemcsak transzcendentálisak, hanem a másik ember iránt vállalt kötelezettségek is. Ezeket a kötelezettségeket erkölcsi útmutatás formájában jutatta el (pl. a tízparancsolat) az emberek számára. Ezek az alapvető emberi erkölcsi normák kétezer éve mértékadók az emberek mindennapi életében. A világvallások (brahmanizmus, buddhizmus, konfucionizmus, iszlám és kereszténység) mindegyike nagyjából azonos alaptörvények, erkölcsi intelmek mentén működik.

119 A világvallások sok mindenben eltérnek egymástól, de abban azonosak, hogy irracionális eszközökkel, személyes átéléssel próbálnak magyarázatot adni olyan jelenségekre és kérdésekre, amelyek előtt az ember meghajol és az értelem (ratio) eszközeivel nem képes tovább menni. Az emberiség legnagyobb kérdései: Miért vagyunk? Mi végett kell élni? Mi az emberi lét célja? Minél többet ismerünk meg a bennünket körülvevő világból, annál nagyobb lesz a rejtély, az emberi lét csodája.

120 Arról azonban, hogy hogyan éljünk, milyen erkölcs szerint viszonyuljunk embertársainkhoz, továbbra is nagyon sokan vallási kereteken belül keresik a megoldást. A tudomány sokat fejlődött, de nem képes szilárd erkölcsi elveket adni, és ezeket betartani.

121 India vallásai a brahmanizmus és a buddhizmus Az Indiában élő népek vallásai a legősibb ismert vallások közé tartoznak. Két jelentősebb irányzata a brahmanizmus és a buddhizmus. Brahmanizmus:  Brahma (Minden-egy) > az ősok áll a középpontban.  Minden egyes létező reá vezethető vissza.  Az ő műve a világegyetem létrehozása.  Az örök törvény (dharma), amely összeköt és fenntart, és amely őrködik a világmindenség szabályszerűségén.  A világtörvény mindenen uralkodó, tovább már nem egyszerűsíthető alapelv.  Visnu az egyik legfontosabb isten, aki a világ fenntartója és megsemmisítője (négykarú)

122  A természet rendjében, az erkölcsi és a rituális rendben is az örök törvény érvényesül.  E szerint a lélek örökké létező, de mindig új testben születik ujjá (rehinkarnáció).  A visszatérés milyensége attól függ, hogy az illető az adott életében a jó és rossz cselekedetek (karma) milyen arányban fordultak elő.  Aki igyekszik a dharma szerint élni, az a létkörforgásban fokozatosan jut jobb helyzetbe, és végül eljut a megváltáshoz.  A megváltott lelkek egyesülnek a Brahmával, hisz ez minden hívő emberi létének értelme és célja.

123 Buddhizmus:  Földrajzi helyétől függően két alapirányzata van a távol-keleti zen-buddhizmus és a tibeti buddhizmus (lámaizmus)  Alapítója Sziddhárta Gautama Buddha aki élő személy volt (megvilágosodott, felébresztett)  Buddha az istenek segítségével megpillantotta a négy jelet (öregember, holttest, beteg, és szerzetes) amelynek hatására elfordult a világtól és remeteségbe vonult.  A jelek az embert érhető legnagyobb bajokat testesítik meg.

124  Buddha a megvilágosodás következtében képessé vált saját korábbi létformáinak felismerésére és alétezés gyönyörének, az érzékiség gyönyörének valamint a tudatlanság állapotának meghatározására.  Azt tanítja, hogy ezek leküzdése révén elérhető a szenvedélynélküliség állapota.  A buddhizmus központi fogalma a nirvána (kihúnyás), ami minden ember végső célja, vagyis a keletkezések és végek, pusztulások nélküli állapot elérése.  Ezt bölcs elmélkedéssel lehet megoldani, a nirvána állapotát elérni. Ez a halál és újjászületés egyidejű állapota.

125  Az ember egyetlen célja a beteljesedés.  A beteljesedett ember nincs alávetve a változás törvényeinek, tökéletessé tud válni. A tökéletességet pedig a létszomj kioltásával lehet elérni.  Buddha tanításai négy alapelvre épülnek: 1. Minden létezés szenvedés 2. A szenvedés oka a lét szomjazása 3. A vágy kiölése a létszomj megszüntetése 4. A szenvedés megszüntetéséhez a nemes nyolcágú ösvény vezet (helyes nézetek-, elhatározás-, beszéd-, viselkedés-, életmód-, törekvés-, gondolkodás-, elmélkedés )

126  Minden ami az embert a léthez köti szenvedéssel van tele, (születés, betegség, öregség stb.) tehát maga az élet szenvedés, a szenvedés tehát örök.  Az ember a világfolyamat része, de befolyásolhatja a saját sorsát, ha képessé válik a lemondásra.  Nem lehet azonban részcélokról lemondani, ha lényegről nem mondunk le.

127  A nemes nyolcágú ösvény nagyon komoly erkölcsi üzenetet hordoz.  Az embernek kötelessége tartózkodni az üres fecsegéstől, a hazudozástól, a rágalmazástól.  Tartózkodni olyan dolgoktól, amellyel másoknak kárt okoz  A lelki béke, a derű és a nyugalom akkor teremthető meg, ha az ember nem csupán szabályozza, hanem meg is szünteti szenvedélyeit.  A vágyak, javak, gyönyörök birtoklása rossz dolog. Ha felismerjük ezen dolgok értéktelenségét, múlandó voltát, akkor válunk képessé lemondani az élet igenléséről, és akkor szabadulunk meg a szenvedéstől.

128  Ez az erkölcsi parancsokban a ne árts másoknak felszólításban és a mások szeretésében ölt testet.  Az buddhista tanok tízparancsolata: 1. Nem ölni 2. Nem lopni 3. Nem engedni a testi vágynak 4. Őrizkedni a hazugságtól 5. Tartózkodni a mámorító szerektől 6. Őrizkedni a durva beszédtől 7. Kerülni a léha társaságot 8. Kerülni a birtoklási vágyat 9. Nem táplálni gonosz indulatot 10. Nem táplálni téves nézeteket

129  Az erkölcs lényege a nagylelkűség és a parancsolatok betartása.  Az ember erkölcsileg felelős tetteiért, nem háríthatjuk másokra az okokat és vállalnunk kell a következményeket  Felelősségünk nem csupán önmagunkra vonatkozik, hanem a rászorulókra is (öregek, betegek, gyereke, magatehetetlenek)  A boncok (szerzetesek) a világi élvezetektől való tartózkodást is fel kell, hogy vállalják (ékszer, szórakozás tiltása, étkezés egyszerűsége, alvás és ágy szabályozása stb.)  A buddhizmus alapelvei (élet értéke, védelme, a segítség biztosítása stb.) kortól és civilizációtól független példaértékek.

130 Az ősi kínai vallási- filozófiai-erkölcsi üzentek A kínai vallási tanokban fontos szerepet tölt be az etika kérdése. A kiindulópont, hogy az emberi élet „isteni irányítás” alatt szerveződött. Ezért az Isten mindenütt ott van, meghatározza a társadalmak rendjét és minden egyes ember életét. Az embereket is az erények birtoklása az ami csoportokba sorolaj őket. Kilenc erényt, köztük három fő erényt ismertek.

131 Ez a három erény teszi lehetővé a családi élet megszervezését erény nélkül nem lehet semmiféle vezető feladatot ellátni, és aki hatalomra kerül, kötelessége az erény gyakorlása. A világmindenség és az erény elválaszthatatlanok, így az ember és Isten viszonya is szabályozott. Ez az erkölcsi tudatosság szintje.

132 Nagy szabály (ősi kínai gyűjtemény): 1. Ne nyomd el a gyengébbeket 2. Ne félj a magasan állóktól és hírnevesektől 3. Az uralkodó feladata, hogy tökéletességéből részesítse a népét is 4. Az embereket ösztönözni kell a tehetségüknek megfelelő cselekedetekre. (ez az ország virágzásának záloga) 5. Akik nem szeretik, vagy követik az erényt, azok csak gaztettet tudnak elkövetni. 6. Az egyenesség és szelíd bánásmód egyaránt uralkodói erény.

133 7. A békességre törekvőkkel egyenesen, az ellenségessel keményen, az egyetértőkkel szelíden kell bánni. 8. Ha a kormányzás bölcs, akkor mindenki békés és elégedett. Öt boldogság van:  hosszú élet  Gazdagság  Nyugalom  Erény gyakorlása és szeretete  A természetes halál

134 És hat szerencsétlenség:  Korai halál  Betegség  A bánat  A szegénység  A csúnyaság  A gyengeség

135 Konfuciusz ( ): az ősi kínai hagyományra építette fel saját vallási filozófiai rendszerét. Az ő rendszerének központjában is az erényesség kérdései állnak. Filozófiájának a lényege: Az erkölcs emberteremtő és társadalomszervező szerepe egyértelmű. Az ember erkölcsi lény, sőt ez egyedi és sajátja. Az eszményi ember lehetséges.

136 Beszélgetések és mondások: Fő gondolata hogy van igazi erény és erkölcsi tökéletesedés. A konfucionizmus lényege az altruizmus (önzetlenség). Ennek gyakorlása a tökéletesedés legfőbb eszköze.  „Amit magadnak nem kívánsz, azt ne tedd meg az embereknek.”  Szeresd a másik embert, cselekvően szeress, tégy a szeretetért valamit.  A legfontosabb önmagunk legyőzése, a fölényesség, a dicsekvés, a harag és kapzsiság leküzdése.

137  Az ember eredendően jó.  Az általános humanitásnak megfelelően kell élni.  Az etikai tanok nem öncélúak, hanem politikai célzatúak.  Azt uralkodó példamutatással vezesse népét,és akkor az alattvalók is erényesek lesznek. „Erény nélkül nincs jog, nincs hitelképes kormányzás”. Erkölcstelen vezetők nem tudják az alattvalókat úgy irányítani, ahogy azt a társadalom egészséges működése elvárná.

138  Aki igazán felsőbbrendű emberré akar válni, annak a tudásra és az erényre egyaránt törekednie kell. 1. Önmagunk művelése a legnemesebb feladat. 2. A tudással szerzett műveltség a második fontosságú. 3. Aki ostoba de tanult,az harmadiknak következik. 4. Aki pedig ostoba és nem is tanul az a legalacsonyabb rendű ember. Az igazságosság erénye szerint élni = nemes emberi érték

139 A művelt ember az, aki:  Tiszteli szüleit  Szereti testvéreit  Szereti embertársait  Aki hűséges  Aki szavahihető Konfuciusz tanaiban megszívlelendő:  Az emberismeret, az önismeret nagy jelentőséget kap (éppúgy mint az európai kultúrkörökben)  Önmagunkat mindig másokban mérhetjük meg  Ha igazságos, művelt emberrel találkozunk igyekezzünk olyanná válni  Ha igazságtalan, buta emberrel hoz össze a sors, forduljunk önmagunkba, hogy vajon hasonlítunk-e rá?

140 A másik nagy kínai gondolkodó Mo Ti ( ): Az egyetemes szeretet elvét fogalmazta meg. A világon minden baj forrása a kölcsönös szeretet hiánya, a megkülönböztetéssel élő szeretet. Ha mindenki szeretettel fordulna mindenkihez, akivel a sorsa összehozza, és úgy szeretné embertársait, mint önmagát,a szenvedések megszüntethetők lennének. Nem lennének többé tolvajok, rablók és háborúk, az „égalattiban rend uralkodna”.

141 Végül meg kell említeni a taoista iskola egyik kiemelkedő gondolkodóját Lao-ce –t. Az ő munkája a Tao tö King ( az út és az erény könyve ), amely a taoizmus egyik alapgondolatát „ a tao a világ legfőbb alapelve, törvény, minden lét forrása.” Meghatározza a természeti világ, a társadalmi élet, az erkölcsi világunk törekvéseit. Az ember egyesülhet a számára megismerhetetlen taoval, ha lemond az élvezetekről, és erényes életet él. Minden ember végső küldetése az „őseggyel” cvaló egyesülés.

142 Az iszlám ( hívő odaadás ): Napjaink egyik legtöbb ember által gyakorolt vallása (1 milliárd ember) A kereszténységgel együtt szinte a világ minden pontján megtalálható. Alapítója Mohamed ( ), akinek kinyilatkoztatásait egy szent könyvben a Korán – ban gyűjtötték össze. Hasonlóan a Bibliához, ők is Ábrahámot tartják az ősükként számon, aki a szent Kába kövének alapját rakta le. „ Urunk!, tégy minket odaadó híveddé ( muszlimun ), leszármazottainkat pedig odaadóan hűséges közösségeddé”

143 Mohamed 40 éves kora körül Gábriel arkangyal közvetítésével kapta az első kinyilatkoztatásokat, és erről rendszeresen tájékoztatta rokonságát Mohamed személyében a moszlim hívők felismerik Isten küldöttét, akit Mózes és Jézus után küldtek a földre, a prófétát. Mohamed 622-ben Medinába megy zarándoklatra (hidzsra), és ezzel az iszlám időszámítás kezdetét is megadja. Hívei az elesettek közül (gyengék, szegények, ifjak, nők, felszabadított rabszolgák, és az arab törzsi közösségek elégedetlenkedői) köréből kerülnek ki elsősorban.

144 Mohamed a vallásalapító, egyben az arab világ egységének megteremtője. Az iszlám megértéséhez ismerni kell a fő tanítást:  Az elégedettség és jóllakottság érzése rendszerint nem teremt újító és reformer mozgalmakat semmilyen társadalmi téren és szinten, de a radikális társadalmi változások (forradalmak) utánpótlását sem táplálja.  Az egy igaz istenben (Allah) hívők közössége egyben vallási és erkölcsi köteléket is alkotnak. Igyekeznek elkülönülni a zsidó és keresztény hittől, noha a Korán tanúsága szerint is mindkét vallás erős gyökeréül szolgált az iszlámnak.

145 A Korán (hirdetés, felolvasás) az isteni kinyilatkoztatás könyve, melyet minden igazhitűnek ismernie kell. 114 fejezetből (szúra) áll, melyek intelmek, teológiai tételek, jogi előírások, felvilágosító történetek, illemszabályok gyűjteménye. Az erkölcsi tartalommal bíró cselekedetek előtt kötelező „Allah az irgalmas és könyörületes nevében” idézet elmondása. Az iszlám a próféta közössége, mely közösség életét könyvekben foglalták össze. Ez a Korán és a Szunna. Ennek a közösségnek a könyvekben foglaltak adják törvény és jogrendszer az alapját. Allah a leghatalmasabb, s az egyetlen istenség, mindennek a teremtője. Minden földi dolog relatív értékkel bír Allah nagyságának, hatalmának fényében.

146 Az iszlám híveinek kötelezettsége öt parancs (hitvallás) alapján működik: 1. Hitvallás: a taggá válás feltétele, a tanúk előtt kimondott tanúsítás, hogy nincs isten Allahon kívül, és hogy Mohamed az ő prófétája. 2. Rituális ima: napi ötszöri ima (hajnal, dél, délután közepe, napnyugta, és est beálltakor) kötelezettsége 3. Törvényes alamizsnaadás : célja a vagyon megtisztítása és a közösségi tudat erősítése 4. Böjtölés Ramadán havában 5. Zarándoklat Mekkába: legalább egyszer az igazhitű életében kötelező

147  Mohamed előtt az arab törzsek erkölcsi normái közé tartozott a vérbosszú törvénye, és az ehhez tartozó férfiasság (murua).  Ezt írta elő a hűség és a becsület fogalma (függetlenül az ellenük lekövetett sérelem nagyságától).  Mohamed annak ellenére, hogy sok olyan jó ősi törzsi szokást megőrzött, mint a vendégszeretet kötelezettségének törvényét, a bosszú helyett az engedékenység erényét tanította > „a paradicsomba jutnak azok, akik megbocsátanak az ellenük vétkezőknek”.

148 Az iszlám tagjainak mindennapi viselkedését is előírja a Korán:  Férfi és nő közötti kapcsolat (nő jogfosztottsága, válás, feleségek száma stb.)  A nők feltűnési vágyának korlátozása (csador, hárem)  A disznóhús és szesz fogyasztásának tilalma  a hit terjesztésének kötelezettsége, akár fegyverrel is a szent háborúkban ( dzsihad ) stb. Napjainkban felerősödnek az iszlám fundamentalisták (merev elutasító magatartás vallási tanítással minden szent könyvet érintő változással szemben), ami az arab világ megosztottságának következménye.

149 A kereszténység: A kereszténység szent könyve a Biblia, amely két könyvből, az Ó- és Újszövetségből áll: Az ószövetség erkölcsi parancsolatai, melyet a zsidóságnak Mózesen keresztül küldött az Isten, kőtáblába véste, hogy örökké az emberek alaptörvényei maradjanak Az első tábla három parancsa az Isten szeretetéről, míg a második tábla hét parancs az ember felebaráti szeretetéről szól:

150 1. Uradat és Istenedet imádjad és csak neki szolgálj!> az egyetlen Isten szeretete, aki maga az állandó és változatlan, a hit, remény, szeretet fejeződik ki benne. 2. Isten nevét hiába szádra ne vedd! 3. Az Úr napját szenteld meg! > a teremtés hat napja után Isten megpihent, és a hetedik nap az embernek is pihenő (zsidók szombaton, mi vasárnap, mai krisztus feltámadásának napja is)

151 4. Atyádat és anyádat tiszteljed! > az Isten szeretete után az felebaráti szeretet legerősebb köteléke a család, és ezen belül is a szülők (szülőkről való gondoskodás) 5. Ne ölj! > az emberi élet szentsége.  Amit Isten adott, azt csak Isten veheti el. (Káin és Ábel)  Ugyanakkor a mai egyház vallja, hogy ha valaki életé védi, nem követ el emberölést, hisz a saját élethez való jog nem csorbulhat.  A gyilkosság akár halálbüntetést is magával hozhat a bűnös számára.  A haza védelme fegyverrel megengedett, ha létünket fenyegetik.

152 6. Ne paráználkodj! > a nemiség (mivel Isten két nemet teremtett) a testi és lelki élet minden összetevőjére kihat.  Érteni az érzelmi életet, a szeretet és élet továbbadásának képességét.  Egyesülésük az Isten előtt tett házassági eskü alapján egy életre szól, amely egymás szeretetét és kiegészítését szolgálja. A házasság célja a két ember szeretete és a hűség, a gyermekáldás, és a megbonthatatlanság.  Különös hangsúlyt kap az önuralom gyakorlása, ami az erényes és tiszta ember szabad döntéseinek sorát jelenti.  Az egyház elítéli a paráználkodás, a pornográfia, a nemi erőszak megnyilvánulásait, mert személyiséget sértenek.  A homoszexualitás ellentétes a természeti törvényekkel, és amely súlyos romlottság, bár ez mostanság enyhült annyiban, hogy kerülni kell az ilyen emberekkel szembeni igazságtalan megkülönböztetést.

153 Ne lopj! > a föld és annak kincsei az emberiség közös tulajdonát képezik Isten akaratából.  A javak magántulajdonba vétel jogos, de csak ha érvényesül az emberek közötti szolidaritás.  A vagyonos vagyonát úgy kezelje, hogy azzal másoknak is jót tegyen.  A politikai hatalom joga és kötelessége a magánvagyon védelme, a mérsékletesség, igazságosság és szolidaritás erénye fontos a tulajdonjogban.  A paranccsal ellenkezik a kölcsönkért jogok megtartása, a csalás, az igazságtalanság a kifizetésekben, mások tudatlanságának kihasználása, a közösségi javak elsajátítása,a hamisítás, am túlzott költekezés és pazarlás..  Tilos más emberi lények leigázása, és adás-vétele.  A gazdasági tevékenység célja a szükségletről való gondoskodás

154 8. Ne hazudj, és mások becsületében kárt ne tégy! > ne tanúzz hamisan, hisz Isten igazsága feletted áll.  Az ember természeténél fogva keresi az igazságot, hisz ezt erkölcsi kötelessége megtenni.  Igaznak lenni cselekedeteinkben  Igazat szólni a beszédeinkben  Kerülni a kétszínűséget és a képmutatást és a tettetést.  A felebarát hírnevének és becsületének megsértése elitélendő.  Az igazság önmagától szép!

155 9. Felebarátod házastársát ne kívánjad > a test kívánságának tiltása. 10. Mások tulajdonát ne kívánd! > Mások vagyonának megkívánása elvezet a lopáshoz, csaláshoz, rabláshoz, az erőszakhoz. A parancsolat tiltja a mohóságot, a földi javak elsajátításának mértéktelen vágyát, a gazdagság és hatalom szenvedélyét. A tízparancsolat (hasonlósan más vallások alaptörvényeihez) időtlen, és vélhetően örök erkölcsi előírásokat tartalmaz, ezért ennek előírásai a keresztény hívők számára kötelező érvényűek. Az ószövetségi parancsok azonban az újszövetségi részben sok esetben megmagyarázásra is kerülnek.

156  Az újszövetségi rész Jézus halála utáni 45-és 125 közötti 27 írásművet foglal magába. A gyűjtemény kanonizált ( norma, szabály ) iratokat foglal magába Ezek az iratok:  Négy evangélium ( örömhír ) Mátétól, Márktól, Lukácstól, Jánostól  „Az apostolok cselekedetei” és a „Jelenések könyve”  21 apostoli levél (ebből 14 Pál apostoltól származik)

157 Ezek a művek elsősorban Jézus személyének középpontba való állításával életeszményt fogalmaznak meg Szoros egységben állnak a keresztény etikával, melyek közvetítése e műveken keresztül történik. Istenszeretet és felebaráti szeretet > ami alapján Jézus mint legfőbb norma jelenik meg. Az erkölcsiség lényegét a kereszthalál adja. Először történik meg a vallásokban, hogy az isteni személy emberalakot ölt (fiát küldi a földre), hogy átvállalja az emberiség bűneit. Jézus a második isteni személy, a harmadik a szentlélek, aki a szenvedés és szeretet misztériuma. (Atya, Fiú és Szentlélek)

158 Erkölcsi tanítások megjelenése az újtestamentumban Máté és Lukács ev. > (nyolc boldogság) 1. Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa. 2. Boldogok, akik szomorúak, mert majd megvigasztalják őket 3. Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld. 4. Boldogok akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele. 5. Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak. 6. Boldogok a tiszta szívűek, mert meglátják az Istent.

159 7. Boldogok a békességben élők, mert Isten fiainak hívják őket. 8. Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságér, mert övék a mennyek országa. A boldogság ilyen kifejtése nem azonos a köznapi értelmezéssel. Az ember boldogság utáni vágya természetes. Jézus az fentiekben hívja az embert, hogy az ő szeretetén keresztül jusson a mennyek országába. A fő cél, a gonosz hajlamok kiölése, Isten szeretetének keresése. Minden jó és szeretet é forrása az Istenben és nem az emberi értelemben boldogságban lelehető fel.

160 Az ember azonban szabad választást kapott, választhat a jó és rossz között. Ezzel a vallás azt mondja ki, hogy mindenki felelős saját szándékos tetteiért. „ A személy szívében jelen lévő erkölcsi lelkiismeret az embernek kellő pillanatban parancsolja, hogy a jót megtegye, a rosszat elkerülje. Meghatározott választásokat is megítél, jóváhagyván azokat, amelyek jók, és fölfedvén azokat amelyek rosszak” (katekizmus 1777.) „Amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük” (Máté 7,12)

161 Az ószövetségi alapelveket több helyen az újszövetség megváltoztatja(zöme a Hegyi beszédben található meg):  A „szemet szemért és fogat fogért” ősi elv helyébe a megbocsátás lép > „Aki megüti a jobb arcodat, annak tartsd oda a másikat is” (Hegyi beszéd Máté 5,40)  A „szeresd embertársaidat és gyűlöld ellenségedet” elv helyébe lépő törvény > „Én pedig azt mondom nektek, szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok üldözőitekért”  A képmutatás minden formája(alamizsna,imádkozás, böjt stb.) elutasításra talál > A jót nem azért kell tenni, mert más látja, hanem belső indíttatásból.

162 További erkölcsi tartalmú idézetek: „Ne ítélkezzetek, hogy fölöttetek se ítélkezhessenek” > ahogy te ítélsz, úgy fognak téged is megítélni. „ Miért látod meg a szálkát más szemében, amikor a magadéban a gerendát sem veszed észre?” „ A szűk kapun menjetek be! Tágas a kapu és széles az, mely a romlásba vezet. Szűk a kapu és keskeny az út, amely az életre vezet, de kevesen vannak akik megtalálják” (Máté 7, 13-14) „A hamis próféták sokan vannak, megtévesztik az embereket. Megismersznek, mint a jó fa a jó gyümölcséről, a rossz pedig a rossz gyümölcséről”.

163 A hegyi beszéd zárása: „Aki meghallgatja a szavamat, és tettekre is váltja, az okos emberhez hasonlít, aki sziklára építette házat. Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvített a szél és nekizúdult a háznak, de az nem dőlt össze, mert szikla volt az alapja.” (az első pápa is Péter /kőszikla/ volt). Pál apostol igehirdetései közül kiemelésre kívánkozik:”a test cselekedetei nyilvánvalóak: kicsapongás, tisztátalanság, fajtalanság, harag, veszekedés, szakadás, pártoskodás, irigykedés, gyilkosság részegeskedés, tobzódás. Mint már az előbb mondtam, most kijelentem, akik ilyent művelnek, nem öröklik Isten országát. A Lélek gyümölcsei viszont: szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. Ezek ellen nincs törvény. Akik Krisztus Jézushoz tartoznak, keresztre feszítették testüket szenvedélyeikkel és kívánságaikkal együtt”

164 „Amint tehát egy ember által lépett a világba a bűn, majd a bűn folyományaként a halál, és így a halál minden embernek osztályrésze lett, mert mindnyájan bűnbe estek…” Az egy bűne sokakra kimért büntetés, melyet megint egy áldozata old fel. „…a bűn zsoldja a halál, Isten kegyelmi ajándéka azonban az örök élet Jézus Krisztusban, a mi urunkban.” A bűn az igazságtalanság sokféle változatban mutatkozik meg. A bűn ellen a szeretet parancsát hirdeti Pál apostol is. „Szeressetek tettetés nélkül, irtózzatok a rossztól, ragaszkodjatok a jóhoz. A testvéri szeretetben legyetek gyöngédek egymáshoz, a tiszteletadásban előzzétek meg egymást”…

165 „ Hiszen a parancs, ne törj házasságot, ne ölj, ne lopj, a másét ne kívánjad, mind egyben tetőződik. Szeresd embertársad, mint saját magadat!” Az erény kialakult szilárd magatartásformát, jellemet jelent, az egyén választási képességét, a szabad döntések jó megtétele mellett. A keresztény erkölcs örök emberi törvényeket fogalmaz meg. A z örök törvények helyett jobbat azóta sem találtak.

166 4. Etikai tudás és magatartás (foglalkozásetika) Az általános erkölcsi normák mellett beszélünk speciális erkölcsi szabályrendszerekről. Ezek általában nem egy társadalmat, hanem a társadalomnak egyes speciális csoportjait célozzák meg. (szakma, hivatás) Az ilyen „szaketikák” lényege, hogy nem az erkölcsi elvek megfogalmazására, hanem azok alkalmazására koncentrálnak. Vagyis ebben az esetben az etika gyakorlati jellege dominál.

167 Az emberek döntő többségét érdeklő, érintő szaketikák közül röviden átnézzük  Az orvosi etikát (melyben a betegek mi vagyunk)  Mérnök etikát (ahol a mérnökök által készített eszközöket, dolgokat használjuk)  A menedzseretikát (hiszen a piac vevői oldalán állunk)  A banketikát (mert mindenki kénytelen a pénzzel szoros kapcsolatban lenni)  A reklámetikát (mindenki vásárló)  A sajtóetikát (hiszen a tömegkommunikáció hatása senkit nem hagy érintetlenül)  A tudományos élet etikáját (mert egy tudásalapú társadalomban élünk)

168 4.1. Orvosetika Az orvosi etikában az ember örök etikai kérdései > az élet-halál kérdése, vagy az emberi szabad választás jogának kérdése, esetleg az emberiesség kérdése sok esetben ad vitára okot. Az orvos és beteg kapcsolatának szabályait az Etikai Kódex és az Orvosetikai Eljárási Szabályok tárgyalják.

169 A klasszikus orvosi esküt még a görög Hippokratesz (ie. 400) fogalmazta meg, és számos kitétele ma is érvényes az orvosok számára:  A tanítómester tisztelete  A tanítvány erkölcsi és vagyoni kötelezettsége volt tanítójával szemben  Mindenkor a beteg érdekében való tevékenykedés  Az orvosi titoktartás  Az emberi személy és az élet tisztelete  A beteg testével való visszaélés tiltása  A halált okozó szer beadásának problémája (eutanazia)  A magzatelhajtás (abortusz) kérdésköre

170 Az 1960-as évektől kezdve újabb elemek léptek be:  Az orvosi tevékenység nem irányulhat az emberi élet kioltására  A betegek emberi méltóságának és jogainak tiszteletben tartása  Az orvostársak megbecsülése.

171 A modern orvosetika főbb tartalmi jegyei:  a szabad orvosválasztás jogának kimondása  A beteg részére az állapotának teljeskörű közlése  A műtét előtti beteg (hozzátartozó) nyilatkozatának kérése  Más kezelőorvosnak a kérésére a betegről készült hivatalos feljegyzések átadása.  Az betegről szerzett információk megtartása 8az előbbi kivételével)  Az euthanasia elutasítása  A betegellátás kötelezettsége (fogadás, ellátás, intézkedés)

172  A szervátültetés etikai kérdései (szervkivétel, elosztás)  Az orvosi hálapénz kérdésének szabályozása (korrupció, zsarolás)  Az emberi élet tiszteletben tartása (fogamzás megelőzése és abortusz kérdése)  A korra, nemre, vallásra, politikai hovatartozásra, társadalmi helyzetre való tekintet nélküli emberséges bánásmód  Az orvostársak megbecsülése  Az embereken végzendő kutatás és kísérletek kérdése  Az orvosi tevékenység reklámozásának tiltása  A magánpraxis díjtételeinek megállapítása a beteg anyagi körülményeinek figyelembe vételével

173 4.2. Mérnöketika A technika rohamos fejlődése fontossá tette, hogy a fejlesztésben résztvevő mérnökök csoportja is valamiféle etikai rend szerint cselekedjenek. Ezért megfogalmazták a mérnöketika területeit, és a hozzájuk kapcsolódó etikai elvárásokat:  Általános elvárások.  Technika és etika összefüggései.  A mérnök és a környezet etikai viszonya.  A mérnök és a vállalat kapcsoltátérintő etikai kérdések.  A mérnökök egymás közti viszonyának kérdései.  Mérnökök és m ás érteemiségiek viszonya.

174 A mérnök műszaki alkotásaival jelentős mértékben járul hozzá a társadalom jólétének gyarapításához. Munkái nemcsak ama élők, hanem több nemzedék életminőségét is befolyásolja. Ezt a hivatást, tehát csak az emberek iránti felelősség tudatában gyakorolhatja, ahol a magas tudás elvszerű erkölcsi magatartással kell hogy párosuljon. Etikus minden olyan mérnöki eredmény,:  amely a jogi törvények betartása mellett  az anyagi és szellemi javak gazdaságos felhasználására  a környezetvédelem betartására  a céltudatos emberi jólét erősítésér összpontosít.

175 Mindazokat a termékeket, eljárásokat, módszereket, amelyet a modern társadalom használ, zömében mérnökök hozták létre az utolsó 200 évben. (új agrotechnikai eljárások, új energiatermelő berendezések, kilépés a világűrbe stb.). Ennek következtében a mérnökökre fokozott felelősség hárul:  Az ökoszisztéma fenntartása érdekében  A növekvő hulladék, és szennyező anyag újra feldolgozásában, és tárolásában  A radioaktivitás féken tartásában  A termőföldek, erdők, légtér, vízvagyon, a bioszféra megóvásában.

176 Ennek alapján nyugodtan mondhatjuk, hogy a technikai döntések egyben etikai döntések is. A technikai fejlesztésnek figyelembe kell venni a társadalmi felelősséget is. (a génmanipulált termékek kérdése, az élővilág és mérnöki fejlesztések kapcsolata stb.)

177 Ennek alapján a mérnöketika alapkérdései:  Az elődök munkájának tiszteletben tartása  A mérnöki munka során a káros hatás minimalizálása  Az anyagpazarlás, és emberi munka túlzott kihasználásának tilalma  A munkával való azonosulás kérdése  Az együttdolgozás problémája a munkatársakkal  A tudásátadás kérdése  A jó munkahelyi légkör megteremtése  A minőség védelmének etikája stb.

178 4.3. Menedzseretika A menedzser minden területen megjelenik. A menedzser tevékenységében szinte minden tevékenység felvet bizonyos etikai kérdést. Ezek a problémák az egyszerű vesztegetéstől akár a humánpolitikáig, vagy marketing etikáig is elvezethetnek. A döntés a menedzser fő feladata. Ennek alapkérdései az etika szemszögéből:  Melyek azok etikai normák, amelyek egy eljárásban hatnak?  Milyen alternatívák állnak rendelkezésre, amely az etikai normákat feltételezik?  Melyik alternatívát választjuk?

179 A menedzsmentetika jellemzője a több szempont mérlegelése a döntés folyamatában. Ennek főbb területei:  Milyen kötelezettségek állnak fenn a fogyasztóval szemben?  Milyennek kell lenni a kapcsolatnak az alkalmazottak irányába?  Milyen viszony és kapcsolatrendszer működjön az üzleti partnerek irányába?  Hogy viszonyuljunk a tulajdonosokhoz?  Hogy alakítsuk viszonyunkat az állami és társadalmi szervek irányába?  Milyen legyen a viszony az érdekképviseleti szervekkel  Milyen legyen a kapcsolat a civil szférával?

180 Ennek alapján a főbb alapelvek:  Az íratlan társadalmi normák betartása  Magas szakmai ismeretek és szakszerű feladatellátás  A helyzetek tárgyilagos megítélése valós információk alapján  Ellenőrzés, önellenőrzés és pártatlan megítélés  Korrekt, manipulálatlan információ kezelés és tájékoztatás  Igazságos, a közösséget nem sértő döntések meghozatala  A jog előírásainak betartása

181  Etikus magatartás a tulajdonosokkal, részvényesekkel szemben. (bizalmi helyzet megbecsülése)  Morális felelősség a céggel szemben. (üzleti titok)  Etikai felelősség a fogyasztóval szemben. (minőség-ár kapcsolata)  Etikus magatartás az üzleti versenytársakkal szemben.  Felelősség az állammal szemben. (nemzeti érdek védelme)  Felelősség a társadalommal szemben. (ökológiai felelősség)

182 4.4. Banketika A bank különleges helyzetet tölt be az üzleti életben. Nem csupán a vagyonával rendelkezik, hanem használja a betétesek pénzét. Ezért az etikai normák megsértése, a rá bízott pénz hanyag kezelése során a betétesek súlyos sérelmére követi el. Ezért a bank kötelessége a rentabilitásra törekvés, amelyben az alábbi etikai elvárásokat, normákat kell megtartania:

183  Nem alakíthatja kamatértékét úgy, hogy az a tisztességes haszon elvének megsértéséhez vezet.  A folyamatos fizetőképesség biztosítása.  A megfelelő nagyságú szavatoló tőke biztosítása.  A folyamatos fizetőképesség fenntartása, és az erről szóló tájékoztatás eljuttatása a betétesekhez, ügyfelekhez.  Megfelelő tartalékok képzése.  Elfogadható, és érthető teljes körű hirdetés és tájékoztatás.

184  Az elnevezés védelmére vonatkozó szabályok betartása (bank, hitelintézet, takarékpénztár)  A banktitok megőrzése  Kartell megállapodások tiltása  Egyoldalú előny kihasználásának tiltása  Az ügyfélforgalomban a diszkréció, a kulturált hangnem, tapintat előírásainak betartása

185 4.5. Reklámetika Milyen módon férhet meg mindennapjainkban a reklám és az etika? Rengeteg az olyan reklámmegoldás, reklámtartalom, amelyek a jó ízlést sértik, idegenek az érzés és gondolatvilálunktól, életformánktól. Mégis együtt kell élnünk velünk. Ezek után felmerülhet, hogy vannak-e etikai szabályzók a reklám területén? Melyek azok a részek, melyek törvényt sértenek, és melyek amelyek „csak” ízlésrombolók, erkölcsi normákba ütközők?

186 A reklámjog, a reklám jogi szabályozása mellett kiemelt fontosságot kap az etikai aspektus. A reklámtevékenység jogi szabályozása az 1997 évi 58. törvényben lett szentesítve. Ez a törvény csupán a kötelező előírásokat és jogilag büntethető tiltásokat tartalmazza. Ezek közül néhány:  Tilos közzétenni megtévesztő reklámot  Tilos fegyverek, lőszerek, robbanóanyagok reklámozása  Tilos orvosi csak orvosi vényre kapható gyógyszerek reklámozása  Tilos dohányárú és alkoholtartalmú italok reklámja, ha az gyermekeknek és fiatalkorúaknak is szól

187 A reklámtörvény azonban nem foglalkozik olyan kérdésekkel, melyek sértik a befogadó érzésvilágát, tudatát, szégyenérzetét, vagy egyéb magatartásbeli jegyeket érint (pl. szülőkkel szembeni ellenkezésre, segítség megtagadására buzdít). A törvény csak a kirívó esetekre fogalmaz meg szankciókat. A „finom szabályzás” a reklámetikai kódexben került megvalósításra.

188 Ezek közül csak a leglényegesebb elemek:  A reklám legyen törvényes, tisztességes, igaz  Társadalmi felelősséggel, a társadalom erkölcsi normáit figyelembe véve készüljön  Feleljen meg a tisztességes verseny szabályainak  A megvalósított reklám ne rontsa a szakma jó hírnevét  Ne éljen vissza a fogyasztó bizalmával, ne használja ki annak tájékozatlanságát, információhiányát  Ne érintsen világnézeti, vallási, nemzeti meggyőződést.  A reklám nem lehet félrevezető.  Megfogalmazása világos, érthető kell hogy legyen.

189 4.6. Sajtó, és tömegkommunikációs etika A sajtó, mint a tömegkommunikáció hordozója óriás felelősséggel bír a társadalmak etikus viselkedésének, az elfogadható etikai normák közvetítésének terén. Magyarországon az alkotmány biztosítja a sajtószabadságot (ha az nem sért alkotmányos rendet) A sajtószabadság azonban nem teljeskörű, korlátozásokat tartalmaz:

190  Nemzetbiztonság, területi integritás és a közbiztonság  kérdései  A bírói hatalom tekintélyének, és pártatlanságának fenntartása  A bizalmas értesülések közlésének megakadályozása  A zavargás és bűnözés megelőzése  A közegészség, jó erkölcs védelme  Mások jó hírnevének, jogainak védelme

191  Ennek figyelembe vételével a főbb sajtóetikai normák:  Az újságírót megilleti a tájékozódás, a nyilvános közlés, a bírálat joga  Tiszteletben kell tartania az emberek személyiségi jogait  Valótlanságot nem állíthat  A hibáit helyreigazítással kell orvosolnia  Más szellemi termékét sajátjaként nem jelentetheti meg  A tények elhallgatásáért nem kérhet ellenszolgáltatása  Nem szervezhet reklámokat annak fejében, hogy újságíróként alkalmazás  Nem népszerűsítheti az erőszakot, az egészségkárosítást, az egészségtelen életmódot  A közzétett információkkal ne veszélyeztesse az emberek egészségét, életét, személyiségi jogait

192 4.7. A tudomány és etika viszonya A társadalmi változásokkal együtt a tudomány is jelentős változásokon ment keresztül. Az átlagpolgár tudományos iskolázottsága nem elegendő az új tudományos eredmények megértésére A tudományos fejlődés olyan etikai határokat kezdett feszegetni, mint:  Az ivóvízkészlet túlzott mértékű kiaknázása  A természeti kincsek túlzott felhasználásának kérdése  A föld szennyezésének kérdése  A biotechnológia és az emberi élet kapcsolatának kérdése (klónozás)

193 Mindennek a megoldási lehetőségei egy új rendszer alapelveinek betartásával érhetők el, ez pedig a fenntartható fejlődés kérdése:  Olyan fejlődési módozat működtetése amely biztosítja a jelen szükségleteinek kielégítését.  Ezt úgy végrehajtani, hogy megőrizzük a jövőben élő generációk számára szükséglet kielégítésének lehetőségét.

194 5. Etikai kódex Az etikai kódex nem régi etikai előírásokat tartalmazó dokumentum együttes. Ahhoz, hogy egy vállalat, foglalkozási csoport az erkölcsi viselkedés szabályait tudatosítsa, nem kell feltétlen kódex formájában megjeleníteni (pl. SZMSZ-ben, hitvallásban más üzemi dokumentumban is lehet) Az etikai kódex a jogi szabályozásra épülő, azzal összhangban álló, de annál részletesebb kifejtésű, konkrét fogalmazású, a szemlélete részletesebb,és a gyakorlatot közvetlenül befolyásolni szándékozó (általában írásba foglalt) közétett erkölcsi szabály- és normagyűjtemény.

195 Az etikai kódex elősegíti:  A célok, belső értékek érvényesülését.  A kedvező imázs, hírnév, elismertség kialakulását és megőrzését.  A belső és külső kapcsolatokban szükséges egységes magatartás kialakulását.  A szervezet érdekeit a szolgáló vezetői döntések meghozatalát.  A kedvező munkahelyi légkör kialakulását.  A munkavállalók számára kedvező munkafeltételek és munkabiztonság létrejöttét.

196 Az etikai kódex speciális magatartásra vonatkozó szabályai:  A kulturált magatartás munkahelyi elvárásai.  Az emberi kapcsolatokban érvényesítendő általános etikai normák, szabályok leírása.  A gazdasági etikai elvárások (a szervezet érdeke alapján) megfogalmazása.  A szervezet belső viszonyrendjéből fakadó elvárások.  A szervezet külső kapcsolatrendszerébe tartozókkal kapcsolatos magatartási előírások.

197 Az etikai kódex a deklarált magatartási elvárások közvetítője. Gondolkodási normákat tükröz, azt rögzíti, amelyet a szervezet és annak vezetői elvárnak a közösséghez tartozóktól. Ezért egyértelműnek, minden dolgozóra nézve azonos szabályozásúnak, a cég által vállalt kötelezettségeket felsorolónak kell lennie. A kódexnek tartalmaznia kell a küldetéstudatot, és a vevők szolgálatát, valamint kiterjedésének hatályát (idő, tér, személy).

198 vége


Letölteni ppt "Az etika fogalma és tárgya Az ember és társadalom A hétköznapi erkölcs Etikai tudás és magatartás Etikai kódex Rendészeti asszisztens képzés 2010-2011."

Hasonló előadás


Google Hirdetések