Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Zala megyei történelemtanárok szaktárgyi továbbképzése Zala Megyei Pedagógiai Intézet,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Zala megyei történelemtanárok szaktárgyi továbbképzése Zala Megyei Pedagógiai Intézet,"— Előadás másolata:

1 A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Zala megyei történelemtanárok szaktárgyi továbbképzése Zala Megyei Pedagógiai Intézet, Zalaegerszeg, Dózsa György tagiskola november 27. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem kerettantervi munkacsoport vezetője

2 A NAT tizenhét pillanata ( )  1995: NAT1 (tananyag – fejlesztési követelmények) –2000: Kerettantervek (csak központilag készülnek) •Helyi tantervek elkészítése ( , majd átdolgozás: 2000)  2003: NAT2 (Eötvös József Szabadelvű Pedagógiai Társaság javaslata alapján) –2003: Kerettantervek (szabad választhatóság: pl. kiadók is készítenek kerettanterveket) A kerettanterv vált a tartalmi szabályozás legfelsőbb szintjévé! •Helyi tantervek átdolgozása  2007: NAT3 (Kulcskompetenciák bekerülése) –2007: Kerettantervek (tananyagcsökkentés) •Helyi tantervek átdolgozása  2012: NAT4 (2010 augusztusától csaknem két éven át folytak a munkálatai), a tananyag rehabilitálása –2012: Kerettantervek (megjelenés november végén várható) •Helyi tantervek átdolgozása (2013. március végéig)

3 Az eddigi NAT-ok gyorsmérlege

4 A NAT 2012 főbb jellemzői A NAT küldetésének újradefiniálása  A nevelési-oktatási folyamatban az értékközvetítés hangsúlyozása A fejlesztési területek – nevelési célok újragondolása  A nevelés révén az értékközvetítés megerősítése  Új tantárgyi és tantárgyközi ismeretkörök beépítése, a tantárgyközi tudás és képességterületek fejlesztése A közműveltség értelmezése, műveltségtartalmak megjelenítése  Közösségi értékű elismert, lényeges (releváns) és továbbépíthető tudás.  Megőrzése és megújítása által fenntartható közös kulturális kód(rendszer) alapja.  Az alapvető természeti/társadalmi jelenségek, folyamatok, összefüggések megismerését, megértését lehetővé tevő releváns és felhasználható képességek, készségek, ismeretek rendszere.

5 Fejlesztési célok hálózata Fejlesztési területek, nevelési célok:  Erkölcsi nevelés  Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés  Állampolgárságra, demokráciára nevelés  Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése  A testi és lelki egészségre nevelés  A családi életre nevelés  Felelősségvállalás másokért, önkéntesség  Fenntarthatóság, környezettudatosság  Pályaorientáció  Gazdasági és pénzügyi nevelés  Médiatudatosságra nevelés  A tanulás tanítása Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés Kulcskompetenciák:  Anyanyelvi kommunikáció  Idegen nyelvi kommunikáció  Matematikai kompetencia  Természettudományos és technikai kompetencia  Digitális kompetencia  Szociális és állampolgári kompetencia  Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia  Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség  A hatékony, önálló tanulás

6 Az Ember és társadalom szerkezete (NAT4 – 2012) Alapelvek, célok Kiemelt fejlesztési területek: történelem; erkölcstan, etika; hon- és népismeret; társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek; filozófia. A fejlesztési feladatok szerkezete (1-4., 5-6., 7-8. és évfolyamra):  ismeretszerzés, tanulás;  kritikai gondolkodás;  kommunikáció;  tájékozódás és időben térben. A tartalom kulcselemei; a reflexiót irányító kérdések kimaradtak! Közműveltségi tartalmak:  történelem 1-4., 5-8., évf.; ismétlődő/visszatérő és hosszmetszeti témák;  erkölcstan, 1-4., 5-8. évf.; etika, évf.;  hon- és népismeret, 5-8. évf.;  társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek, 5-8., évf.;  filozófia, évf.

7 A történelem tananyag kronologikus témakörei 1.Az őskor és az ókori Kelet. 2.Az antikvitás. 3.A középkori Európa. 4.A magyarság történetének kezdetei és beilleszkedése Európába 5.A világ és Európa a kora újkorban. 6.Magyarország a XVI-XVII. században. 7.A forradalmak és a polgárosodás kora Európában és Magyarországon 8.A nemzetállamok kora. 9.Hazánk és a nagyvilág a XX. század első felében. 10.Hazánk és a nagyvilág a XX. század második felében. 11.A globalizálódó világ és Magyarország.

8 Az Ember és társadalom műveltségi terület kerettantervei Történelem kerettantervek:  Általános iskolai (5-8. évf.)  Négy évfolyamos középiskolai (9-12. évf.)  Hat és nyolc évfolyamos gimnáziumi (7-12., ill évf.) Jelenismereti kerettantervek:  Hon- és népismeret (5-6. évf.)  Társadalomismeret (5-6. évf.)  Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek (7-8., ill évf.)  Erkölcstan, etika (5-8. és 11. évf.)  Filozófia kerettantervek (12. évf.).

9 Kerettantervi szerkezet Tematikai egység/ Fejlesztési cél Az egyes műveltségterületi tantárgyak nagyobb átfogó témaegységeit, témaköreit nevezi meg. A tematikai egység – az adott tantárgyi terület sajátosságaitól függően – lehet konkrét téma: pl. Relációk, függvények, sorozatok, de képességterület is: pl. Szóbeli szövegek megértése és alkotása, Gondolkodási, megismerési módszerek. A tevékenységre épülő műveltségterületek tantárgyaiban a tematikai egységek fejlesztési célként jelennek meg. Órakeret A javasolt óraszám Előzetes tudás A témakör elsajátításához, azaz sikeres tanításához és tanulásához szükséges kulcsfogalmak, ismeretelemek, szabályok, képességek megnevezése a témakör sajátosságainak megfelelően. Tantárgyi fejlesztési célok Az adott tematikai egység tanítási-tanulási folyamatában hangsúlyos, kiemelt fejlesztési feladatok megnevezése az adott két évfolyamonként meghatározott sajátos tantárgyi fejlesztési célok, feladatok alapján. Követelmények – Ismeretek/fejlesztési követelményekKapcs. pontok A tematikai egység tartalmi elemeinek és/vagy fejlesztési feladatainak megjelenítése a tematikai egység sajátosságainak megfelelően (a cella két oszlopra is bontható, ha a tantárgy vagy a tematikai egység sajátosságai ezt indokolják). Tantárgyak, konkrét tudáselemekkel részletezve. Kulcsfogalmak/ fogalmak A tematikai egységben előforduló kulcsfogalmak, illetve a fogalmi gondolkodás fejlesztéséhez szükséges fogalmi műveltség összetevőinek jelzése. A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén Az adott ciklus végén (az adott tantárgyban) elvárható legfontosabb tudás- és képességelemek.

10 A történelem kerettantervek szerkezeti sajátosságai 1.Csak tematikai egység megfogalmazására került sor. 2.Az órakeret a teljes évi óraszám 90%-át jelenti (ez más tárgyaknál is így van). 3.A követelmények végig felosztásra kerültek külön ismeretekre és külön fejlesztési követelményekre. Az első kötelező tudáselemeket, a második ajánlott fejlesztő feladatokat tartalmaz. 4.Kapcsolódási pontok megpróbál hidat verni nemcsak a műveltségi terület stúdiumai, de más műveltségi területek tantárgyai között is. 5.A történelemnél nemcsak a kulcsfogalmak és fogalmak elkülönítése történt meg, de a NAT alapján a kulcsfogalmak értelmező és tartalmi kulcsfogalmak elkülönítése is. 6.A kerettanterv megfelelő része továbbra is tartalmaz adatokat (lexikák), melyek személyek nevét, helyneveket (topográfia) és évszámokat (kronológia) tartalmaznak. Az eltérés, hogy az évszámok mellett megneveztük a történelmi eseményt is.

11 A tantárgyi kerettantervek felépítése A tantárgy neve: Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Tantárgyi célok, feladatok: összegzi a tantárgy főbb feladatait a képességfejlesztésben és a tantárgy képzési tartalmából következő műveltség közvetítésében, illetve annak továbbépítésében. A kétévfolyamos ciklusokra vonatkozó bevezetők meghatározzák a tantárgy szerepét a fejlesztési területekben, a nevelési célok elérésében és a kulcskompetenciák fejlesztésében, illetve meghatározzák a tantárgy sajátos fejlesztési céljait – levezetve a NAT megfelelő műveltségterületének (Ember és társadalom) fejlesztési céljaiból és az adott iskolatípus/fokhoz illesztve és annak céljaiból, feladataiból.

12 Milyen kerettantervek készültek? 10 db, egységes struktúrájú kerettantervi csomag kialakítása történt meg:  Alsó tagozat  Felső tagozat  Négy évfolyamos gimnázium  Hat évfolyamos gimnázium  Nyolc évfolyamos gimnázium  Szakközépiskola  Szakiskola (külön projekt keretében készült)  Két tanítási nyelvű iskolák –felső tagozat –négy évfolyamos gimnázium További fejlesztések: Nemzetiségi iskolák –alsó tagozat –felső tagozat –négy évfolyamos gimnázium  SNI kerettantervek –alsó tagozat enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára –felső tagozat enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára Pirossal jelöltük a történelem tantervet tartalmazó csomagokat.

13 Kerettantervek: 5–8. évf. Választható tantárgyak Emelt szintű képzésekhez:  Matematika  Idegen nyelv  Ének-zene További tantervek:  Természettudományi gyakorlatok  Hon- és népismeret  Dráma és tánc  Társadalomismeret Készülő új tantervek:  Családi életre nevelés  Lovaskultúra  Pénzügyi és gazdasági kultúra

14 Kötelező minimális óraszámok 5–8. évfolyamon Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Magyar nyelv és irodalom 4434 Idegen nyelv3333 Matematika3333 Erkölcstan1111 Tört., társ. és államp. ismeretek 2222 Természetismeret22 Fizika 21 Kémia 12 Biológia – egészségtan 21 Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Földrajz 12 Ének-zene1111 Dráma és tánc / Hon- és népismeret 1 Vizuális kultúra1111 Informatika 111 Technika, életvitel és gyakorlat 111 Testnevelés5555 Osztályfőnöki1111 Szabadon tervezhető órakeret 3333 Rendelkezésre álló órakeret 28 31

15 Kerettantervek: 4/6 évf. gimnázium: Választható tantárgyak Emelt szintű képzésekhez:  Matematika  Idegen nyelv  Biológia  Fizika  Kémia További tantervek:  Filozófia  Természettudományi gyakorlat [csak 6 évf. esetén] Készülő új tantervek:  Családi életre nevelés  Pénzügyi és gazdasági  Vállalkozzunk!  Munkapiac  Sakk

16 Kötelező minimális óraszámok 4 évfolyamos középiskola Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Magyar nyelv és irodalom 4444 I. Idegen nyelv 3333 II. Idegen nyelv 3333 Matematika 3333 Etika 1 Tört., társ. és államp. ismeretek 2233 Fizika 222 Kémia 22 Biológia – egészségtan 222 Földrajz 22 Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Ének-zene 11 Vizuális kultúra 11 Dráma és tánc / Mozgóképk. és m. 1 Művészetek 22 Informatika 11 Életvitel és gyakorlat 1 Testnevelés 5555 Osztályfőnöki 1111 Szabadon tervezhető órakeret 4468 Rendelkezésre álló órakeret

17 Tantárgyak7. évf.8. évf. 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelv II. Idegen nyelv 3333 Matematika Erkölcstan 11 Etika 1 Tört., társ. és államp. ismeretek Fizika Kémia 1222 Biológia – egészségtan Földrajz 1222        Kötelező minimális óraszámok 6 osztályos gimnázium

18 Tantárgyak7. évf.8. évf. 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Ének-zene 1111 Vizuális kultúra 1111 Dráma és tánc / Mozgóképk. és m. 1 Művészetek* 22 Informatika 1111 Életvitel és gyakorlat 1 1 Testnevelés Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret* Kötelező minimális óraszámok 6 évfolyamos gimnázium

19 Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelvek II. Idegen nyelv 3333 Matematika Erkölcstan Etika Tört., társ. és államp. ismeretek Természetismeret22 Fizika Kémia 1222 Biológia – egészségtan Földrajz 1222  Kötelező minimális óraszámok 8 osztályos gimnázium

20 Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Ének-zene Dráma és tánc / Hon- és népismeret / Társadalomismeret 1 Dráma és tánc / Mozgókép- kultúra és médiaismeret 1 Vizuális kultúra Művészetek 22 Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Kötelező minimális óraszámok 8 osztályos gimnázium

21 Kerettantervek: szakközépiskola Kötelező közismereti tárgyak  Magyar nyelv és irodalom  Idegen nyelv  Matematika  Etika  Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek  Fizika  Kémia  Biológia-egészségtan  Földrajz  Művészetek címszó alatt egy év Ének-zene vagy Vizuális kultúra vagy Dráma és tánc vagy Mozgóképkultúra és médiaismeret  Informatika  Testnevelés és sport Emelt szintű képzésekhez: Biológia / Fizika / Kémia / Földrajz

22 Kötelező minimális óraszámok szakközépiskola Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Magyar nyelv és irodalom 4444 Idegen nyelvek3333 Matematika3333 Etika 1 Tört., társ. és államp. ismeretek 2233 Fizika221 Kémia21 Biológia – egészségtan 221 Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Földrajz21 Szakmai tárgyak67811 Művészetek* 1 Informatika1 Testnevelés5555 Osztályfőnöki1111 Szabadon tervezhető órakeret 4444 Rendelkezésre álló órakeret

23 Ajánlások a szabad órakeret felhasználására Kerettantervek által tartalmazott ajánlások:  Emelt szintű (tagozatos) művészeti képzés  Emelt szintű (tagozatos) matematikai képzés  Emelt szintű (tagozatos) idegen nyelvi képzés  Emelt szintű (tagozatos) természettudományi képzések –a) Fizika – Matematika –b) Fizika – Kémia –c) Biológia – Kémia  Emelt szintű (tagozatos) humán képzés

24 Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Magyar nyelv és irodalom 5555 I. Idegen nyelv 3333 Latin 3333 Matematika 3333 Etika 1 Filozófia 2 Tört., társ. és államp. ismeretek 3344 Fizika 222 Kémia 22 Biológia – egészségtan 222 Földrajz 22 Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Ének-zene 11 Vizuális kultúra 11 Dráma és tánc / Mozgóképk. és m. 1 Művészetek 22 Informatika 11 Életvitel és gyakorlat 1 Testnevelés 5555 Osztályfőnöki 1111 Felhasznált órakeret Emelt szintű humán képzés 4 osztályos gimnázium

25 Történelemtanításunk alapelvei Általános iskola évf. Középiskola évf. Gimnázium 5/7-12. évf. A történetek képszerű megjelenítésén alapuló és tevékenység- központú feldolgozás. (Történettanításon alapuló történelemtanítás - Szebenyi Péter) Az általános iskolai ismeretekre és tevékenysé- gekre épül, jellegét tekintve forrás- és tevékenység- központú. A források önálló feldolgozásán alapuló elemző jellegű, mely az összefüggések egyre önállóbb feltárását jelenti.

26 A célrendszer elemei a négy évfolyamos középiskolában 9–10. évfolyam11–12. évfolyam A forráskezelés és -elemzés elemi szabályainak, illetve a tudományos anyaggyűjtés alapjainak elsajátítása. A forrásokból történő önálló adatgyűjtés mellett a történelmi háttér ismeretében következtetések levonása. A korábbi történetek feldolgozásán alapuló, képszerű történelemtanítást felváltja az elemző, az oksági viszonyokat kutató jellegű munka. Kiemelt szerepe van a problémaközpontú történelemtanításnak. A szakszókincs alapos ismerete, adott esetben az egyes történelmi fogalmak meghatározása is, annak tudatában, hogy azok a különböző történelmi korokban változó jelentésűek lehetnek. A diákoknak ezen az életkori szinten el kell jutni az események elbeszélésétől, a források tartalmi ismertetésétől a problémafelvetés, magyarázat, fejtegetés, következtetés és érvelés alkalmazásáig, felhasználva a szaknyelvet.

27 Előzetes tudás, nevelési fejlesztési célok Előzetes tudás A magyar reformkor képviselői, március 15. mint iskolai ünnepély, a forradalom és szabadságharc kiemelkedő személyiségei. A tematikai egység nevelési- fejlesztési céljai A tanuló érti, hogy a korszakot a nemzeti és a liberális eszme megerősödése, valamint az európai centrumhoz való fölzárkózás kényszere határozza meg. Belátja, hogy ezek nyomán fogalmazódott meg a jobbágyi és rendi viszonyok megszüntetésének, az érdekegyeztetés, a közteherviselés, valamint a nemzeti nyelv és kultúra megteremtésének szükségessége, amelyek a polgári viszonyok és a nemzeti önállóság megteremtését célozzák. Tudja, hogy e célok megvalósítása állította középpontba azokat a nagyformátumú politikusokat, akik túllépve egyéni érdekeiken, egymást kiegészítve a közösség hosszú távú érdekeit szolgáló reformprogramok mellé állították a közvéleményt. Megérti, hogy a közös cél eredményezte a forradalom és szabadságharc idején létrejövő nemzeti egységet és összefogást, amely számos politikai, társadalmi és katonai eredménnyel járt, és hogy mindezt csak két nagyhatalom külső katonai agressziója volt képes leverni.

28 Óraterv (Az órakeret 90%-a tervezhető) Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek ÁLTALÁMOS ISKOLAÉves óraszám, 36 hét/ kb. 90% KÖZÉPISKOLA/GIMNÁZIUM Éves óraszám 36 hét/ kb. 90% éves min. óraszám (heti óraszámok) 5  8. évf / kb évf. 47/kb.42 állampolg. 25/kb.22 KÖZÉPISK. 9  12. évf évf. 72/kb évf. 108/ kb évf. 76/kb. 69. Társ.ism.20/kb. 18 GIMN / kb évf. 72/kb évf. 108/ kb évf. 76/kb. 69. Társ.ism.20/kb. 18 GIMN / kb évf. 72/kb évf. 108/ kb évf. 76/kb. 69. Társ.ism.20/kb. 18

29 Tanévenkénti korszakhatárok (általános iskola 5-8. évf.) Régi kerettanterv (2003, 2007) Új kerettanterv (2012) Évf.Tananyag (egyetemes/magyar) 5.Ókor vége /magyar honfoglalás Középkor vége / Árpád-kor vége 6.XVIII. század eleje /szatmári béke 1849-ig 7.Az első világháború végeA második világháború vége 8.Globalizáció /1990-igGlobalizáció /2004-ig

30 1945 utáni tantervek 8. osztályainak tananyaga 1946: A szatmári békétől napjainkig. (Két tanéven át tanították a teljes magyar történelmet!) 1950: 1849-től napjainkig (A szocializmus építése Mo-n). (Kb. 100 év) 1958: Az imperializmus korától (1890 körül) 1939-ig (Magyarország a Horthy-fasizmus idején). (Kb. 50 év) 1962: Az imperializmus korától a népi demokrácia győzelme Magyarországon. A második világháború utáni nemzetközi helyzet. (Kb. 70 év) 1978/80: A NOSzF-tól a szocializmus győzelme hazánkban. (Kb. 60 év) 1995: Az első világháborútól a rendszerváltozásig. (Kb. 70 év) 2000: Az első világháború utántól a rendszerváltozásig. (Kb. 70 év) 2012: A második világháború végétől 2004-ig (Kb. 60 év)

31 Tanévenkénti korszakhatárok (középiskola évf.) Régi kerettanterv (2003, 2007) Új kerettanterv (2012) Évf.Tananyag (egyetemes/magyar) 9.Első ezredforduló /magyar államalapítás Középkor vége /1490-ig 10.Kora újkor 1721-ig /szatmári béke 1849-ig 11.Az első világháború kezdete A második világháború vége 12.Emberiség az újabb ezredfordulón /1991 Globalizáció /2004-ig

32 1945 utáni tantervek IV. (12.) osztályainak tananyaga 1950: Magyarország története Egyetemes történelem a párizsi Kommüntől napjainkig. (kb év) 1957: Egyetemes történet 1849-től 1945-ig. A magyar nép története (kb. 100 év) 1962: Az imperializmus kialakulásától a szocializmus építése Magyarországon. (kb. 60 év) 1978/79: Az első világháború és a NOSzF-tól a Magyarország a szocializmus útján. (kb. 60 év) 1995: Az első világháborútól a rendszerváltozásig. (kb. 60 év) 2000: Az első világháború utántól a rendszerváltozásig. (kb. 70 év) 2012: 1945-től 2004-ig (kb. 60 év)

33 Tanévenkénti korszakhatárok (6 és 8 évf. gimnázium évf.) Régi tantervÚj kerettantervek (2012) Évf.Tananyag (egyetemes/magyar) 7.Az ókori Hellász végeAz ókor vége 8.Az érett középkor vége /az Árpád-kor vége A középkor vége /1490-ig 9.Kora újkor 1721-ig /szatmári béke A francia forradalomig /szatmári béke ig1871-ig /a kiegyezésig 11.A második világháború kezdetéig /Horthy-korszak 1939-ig A második világháború végéig 12.NapjainkigGlobalizáció /2004-ig

34 Történelem tananyagbeosztás (őskor, ókor, középkor) 5. évfolyam9. évfolyam Az emberiség őskora. Egyiptom és az ókori Kelet kultúrája (12 óra) Az őskor és az ókori Kelet (8) Az ókori görög-római világ (23) Az ókori Hellász (11) Az ókori Róma (12) A középkori Európa világa (14) A középkor (18) A magyarság történetének kezdetei és az Árpádok kora (15) A magyarság útja a kezdetektől 1490-ig (16)

35 Történelem tananyagbeosztás (kora újkor, újkor 1849-ig) 6. évfolyam10. évfolyam A magyar Királyság virágkora (13 óra) A világ és Európa a kora újkorban (14) A világ és Európa a kora újkorban (12) Magyarország a kora újkorban (18) Magyarország a kora újkorban (14) A forradalmak és a polgárosodás kora Európában és Magyarországon (20) Felvilágosodás, forradalmak és polgárosodás kora (15) Az újjáépítés kora Magyarországon (9 óra) Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon (15)

36 Történelem tananyagbeosztás (újkor 1849-től, XX század 1945-ig) 7. évfolyam11. évfolyam A nemzetállamok kora és a gazdasági élet új jelenségei (8 óra) A nemzetállamok és a birodalmi politika kora (16 óra) Önkényuralom és kiegyezés. A dualizmus kora Magyarországon (12 óra) A kiegyezéshez vezető út és a dualizmus kora Magyarországon (16 óra) A nagyhatalmak versengése és az első világháború (8 óra) Az első világháború és következményei (16 óra) Európa és a világ a két világháború között (11 óra) Európa és a világ a két világháború között (18 óra Magyarország a két világháború között (14 óra) A második világháború (12 óra) Magyarország a két világháború között (16 óra) A második világháború (15 óra)

37 Történelem tananyagbeosztás ( ) 8. évfolyam12. évfolyam Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépítése (6 óra) Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése (8 óra) Magyarország a világháborús vereségtől a forradalom leveréséig (8 óra) Magyarország a világháborús vereségtől a forradalom leveréséig (10 óra) A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása (6 óra) A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása (8 óra) A Kádár-korszak jellemzői (8 óra)A Kádár-korszak (10 óra) Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése (6 óra) Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése (8 óra) Demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon (5 óra) A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon (6 óra) Társadalmi és állampolgári ismeretek (18 óra) Média modul (8 óra)Rendszerező ismétlés (18 óra)

38 Ismeretek egy témakörön belül (Reformkor és szabadságharc) Általános iskolaKözépiskola  Széchenyi István elméleti és gyakorlati munkássága.  A reformkori rendi országgyűlések fő kérdései.  Kossuth Lajos programja és szerepe a reformkorban.  Az 1848-as forradalom.  A szabadságharc fontosabb csatái és jeles szereplői.  Átalakuló társadalom és gazdaság. Nők és férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák.  A reformeszmék kialakulása és terjedése: Széchenyi István programja. Fölzárkózás és lemaradás.  A reformmozgalom kibontakozása.  A nemzeti ébredés és a nemzetiségi kérdés.  A reformkori művelődés és kultúra.  A forradalom és szabadságharc nemzetközi keretei.  Az 1848-as forradalom és vívmányai, az áprilisi törvények. Forradalom, reform és komromisszum.  A szabadságharc története. Békék, háborúk, hadviselés.

39 Ismétlődő/visszatérő és hosszmetszeti témák (ált. isk.) Társadalmi helyzet, életmód, életviszonyok:  Gyermekek nevelése, oktatása  Család, lakóhely  Falvak, városok, urbanizáció  Hétköznapok és ünnepek  Öltözködés, divat  Betegségek, járványok Társadalom és állam:  Uralkodók és államférfiak  Birodalmak  Kisebbség, többség, nemzetiségek Helyi és nemzetközi együttműködések, konfliktusok:  Békék, háborúk, hadviselés  Egyezmények, szövetségek Természet és technika kölcsönhatása:  A földrajzi környezet  A természetformálás és átalakítás hatásai  Közlekedés, úthálózat, hírközlés  Felfedezők, feltalálók Kultúrák, vallások és eszmék:  Hasonlóságok és különbségek  Népek és vallások egymásra hatása, együttélése  A világvallások alapvető tanításai, vallásalapítók, vallásújítók  Történelemformáló eszmék

40 Ismétlődő/visszatérő és hosszmetszeti témák (középisk.) Társadalmi helyzet, életmód, életviszonyok:  Nők és férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák  Szegények és gazdagok világa  Egyenlőség, emancipáció  Tömegtájékoztatás, sajtó, propaganda  Népesség, demográfia (vándorlás, migráció) Társadalom és állam:  Államformák, államszervezet  A hatalommegosztás formái, szintjei  Forradalom, reform és kompromisszum Helyi és nemzetközi együttműködések, konfliktusok:  Függetlenség és alávetettség  Kisállamok, nagyhatalmak Természet és technika kölcsönhatása:  Erőforrások és termelési kultúrák  A technikai fejlődés feltételei és következményei  Fölzárkózás és lemaradás Kultúrák, vallások és eszmék:  Korok, korstílusok  Vallások szellemi, társadalmi, politikai gyökerei és hatásai  Világkép, eszmék, ideológiák, társadalomkritika  A fanatizmus jellemzői és formái

41 Fejlesztő feladatok Általános iskolaKözépiskola Ismeretszerzés és tanulás  Ismeretszerzés tanári elbeszélés és vázlatrajz alapján. (Pl. Széchenyi és Kossuth reformkori tevékenységei.) Kritikai gondolkodás  Változások és hatásaik nyomon követése. (Pl. a szabadságharc bukásának következményei.) Kommunikáció  Tanulói kiselőadás jelentős történelmi személyiség életéről. (Pl. Wesselényi Miklósról.) Tájékozódás térben és időben  Jelentős események egymásra hatásának vizsgálata. (Pl. a forradalom és pozsonyi rendi országgyűlés.)  Különböző emberi magatartástípusok, élethelyzetek megfigyelése, következtetések levonása. (Pl. a nemesi életszemlélet megismerése Pulszky Ferenc műve alapján.)  Különböző szövegek, hanganyagok, filmek stb. vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából. (Pl. Németh László Az áruló c. történelmi drámája.)  Események, történetek, jelenségek dramatikus megjelenítése. (Pl. Széchenyi és Kossuth vitája.)  Az európai történelem és a magyar történelem kölcsönhatásainak elemzése. (Pl. az 1848-as forradalmak kölcsönhatásai.)

42 Kapcsolódási pontok 6. évf.11. évf. Magyar nyelv és irodalom: Csokonai, Kölcsey, Vörösmarty és Petőfi versei. Jókai Mór: A kőszívű ember fiai. Természetismeret: az iparfejlődés környezeti hatásai. Ének-zene: Marseillaise, a nagy romantika mesterei. Erkel: Himnusz, Egressy Béni: Szózat, 1848-as dalok. Vizuális kultúra: a kort bemutató történeti festmények. Mozgóképkultúra és médiaismeret: részletek népszerű játékfilmekből (pl. Bereményi Géza: A Hídember). Magyar nyelv és irodalom: A felvilágosodás és a reformkor irodalma. Nemzeti dráma, nemzeti színjátszás kezdetei. Dráma és tánc: a XIX. századi magyar színház és dráma néhány alkotása: Katona József: Bánk bán, Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde. Vizuális kultúra: klasszicizmus és romantika. Ének-zene: Himnusz, Szózat, Erkel Ferenc: Hunyadi László – a nemzeti opera születése, Liszt Ferenc. Földrajz: Magyarország természeti adottságai, folyamszabályozás.

43 Kulcsfogalmak Tartalmakat értelmező kulcsfogalmakTartalmakat kifejező kulcsfogalmak Történelmi idő, változás és folyamatosság, történelmi források, tények és bizonyítékok, interpretáció, jelentőség, történelmi nézőpont stb. Társadalom, társadalmi osztály, réteg, állam, államszervezet, államforma, államtípus, kultúra, birodalom, vallás, hadsereg, kormányzat stb. A kulcsfogalmak a fogalmak azon körét jelentik, melyek összességükben alkalmasak történelem tantárgy tartalmai feldolgozására, lefedik a történelmi múlt feldolgozásának legjellemzőbb nézőpontjait (pl. társadalom, gazdaság, politika, eszme). A tartalmakat értelmező kulcsfogalmak segítik a tanulókat a múltra vonatkozó magyarázatok, következtetések, értékelések megértésében, a történelmi ismeretek rendszerezésében, a múlttal és a múlt megismerésével kapcsolatos kérdések megválaszolásában, a különböző korok és események összehasonlításában, az összefüggések azonosításában, valamint önálló következtetések és vélemények megfogalmazásában. A tartalmakat kifejező kulcsfogalmak az egyes jelenségek közös sajátosságainak fogalmi megragadásával segítik a múlt folyamatainak, eseményeinek megértését, rendszerezését, összehasonlítását és értékelését.

44 Kulcsfogalmak, fogalmak Értelmező kulcsfogalmak Történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, jelentőség, történelmi nézőpont. Tartalmi kulcsfogalmak Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria. FogalmakFogalmak: reform, polgári átalakulás, liberális nemesség, centralista, cenzúra, államnyelv, önkéntes örökváltság, kötelező örökváltság, közteherviselés, érdekegyesítés, védővám, márciusi ifjak, nemzetőrség, áprilisi törvények, felelős kormány, népképviselet, cenzusos választójog, jobbágyfelszabadítás, tavaszi hadjárat, Függetlenségi nyilatkozat.

45 Az új kerettantervek adatainak %-os aránya az előző kerettantervhez képest 5-8. évf.5/7-12. évf évf. Fogalmak 85,1%105,8%147,3% Személyek 108%85,9%100,5% Helynevek155,9%105,4%100% Évszámok178,7%142,5%107,3% Összesen 111,1%108,5%117,6%

46 A 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok A felső tagozat, majd négy évfolyamos gimnáziumi koncentrikus tananyag-elrendezéstől eltérő szerkezetet tesz lehetővé.  Lineáris szerkezetben felépített tananyag.  El lehet kerülni - részben - felesleges ismétlődést.  Az utolsó évben ismétléssel kiegészítve, magas szintű elsajátítást tesz lehetővé. Nemzeti köznevelési törvény értelmében a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok tehetséggondozó intézményként működnek.  Több teret enged a kompetenciafejlesztésnek.  A tananyag mélyebb feldolgozását is lehetővé teszi. Az utolsó évfolyam tanterve azonos a négy évfolyamoséval. A hat és nyolc évfolyamos tanterv azonos egymással.

47 Tananyag 1849-ig 4 évfolyamos középiskola6/8 évfolyamos gimnázium Az őskor és az ókori Kelet (8 óra) Az ókori Hellász (11 óra) Az ókori Róma (12 óra) A középkor (18 óra) A magyarság története a kezdetektől 1490-ig (16 óra) A világ és Európa a kora újkorban (12 óra) Magyarország a kora újkorban (14 óra) Felvilágosodás, forradalmak és a polgárosodás kora (15 óra) Az újjáépítés kora Magyarországon (9 óra) Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon (15 Az őskor és az ókori Kelet (18 óra) Az ókori Hellász (21 óra) Az ókori Róma (26 óra) A középkor (27 óra) A magyar őstörténet és az Árpádok kora (18 óra) Magyarország története a vegyesházi királyok korában (20 óra) A világ és Európa a kora újkorban (23 óra) Magyarország a kora újkorban (30 óra) A felvilágosodás kora (12 óra) A forradalmak és a Szent Szövetség kora (21 óra) Újjáépítés és felvilágosult abszolutizmus Magyarországon (11 óra A polgárosodás kora, forradalom és szabadságharc Magyarországon) (18 óra)

48 Tananyag 1945-ig 4 évfolyamos középiskola6/8 évfolyamos gimnázium A nemzetállamok és a birodalmi politika kora (16 óra) A kiegyezéshez vezető út és a dualizmus kora Magyarországon (16 óra) Az első világháború és következményei (16 óra) Európa és a világ a két világháború között (18 óra) Magyarország a két világháború között (16 óra) A második világháború (15 óra) Nemzetállamok kialakulása. Magyarország története a szabadságharc leverésétől a kiegyezés megkötéséig (15 óra) A nemzetállamok és a birodalmi politika kora (16 óra) A dualizmus kora Magyarországon (16 óra) Az első világháború és következményei (16 óra) Európa és a világ a két világháború között (18 óra) Magyarország a két világháború között (16 óra) A második világháború (15 óra)

49 Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek Az erkölcstannal, etikával; a hon- és népismerettel; valamint a filozófiával együtt a műveltségi terület integráns része. A társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek témakörei: 5-8. évfolyam9-12. évfolyam Társadalmi szabályok.Társadalomismeret. Állampolgári alapismeretek.Állampolgár vagyok. Pénzügyi és gazdasági kultúra. A munka világa.A munkavállalói szerep. Változások a mindennapi életben.

50 Az iskolák implementációs feladatai (2013. március 31-ig) A kerettantervek összevetése a helyi tantervvel: Óraterv elkészítése a beiskolázásra, a 2013/14-es tanév feladataira felkészülendő -a 2 évfolyamonkénti tantárgyi óraszámok évekre bontása; -döntés a szabad órakeret felhasználásáról: például a NAT alapján felkínált új tantárgyak beillesztése vagy a meglévő tantárgyak óraszámának megemelése és/vagy saját tervezésű foglalkozások érvényesítése; -az értékelési rendszer kialakítása; -a Pedagógiai program elfogadása, honlapra kitétele; -szaktárgyi kerettantervek 10%-os kiegészítésének megfontolása; -tematikus megoldása.

51 Ami kimaradt: ókor Ókori Kelet:  A történelem forrásai  Mezopotámia, India, Kína (de: Ókori keleti örökségünk)  Az írás kialakulása (de: Az időszámítás) Görög-római világ:  Görögök gazdasága, hajó és kereskedelem  Szabadok és rabszolgák  Julius Caesar hadserege  A keresztény időszámítás (nem itt!)

52 Ami kimaradt: középkor, kora újkor Középkor:  Európa a XV. században (de: Járványok a középkorban)  István király udvarában  Zsigmond, a császár és király (de: Egy középkori város, Buda)  Bárók, nemesek, jobbágyok Kora újkor:  Harc a tengerekért  Ablak Európára: Nagy Péter  Kultúra és tudományok az újkor kezdetén  Buda visszafoglalása  Mária Terézia és II. József  A francia forradalom és a napóleoni háborúk hatása Magyarországon.

53 Ami kimaradt: újkor  Az ipari forradalom társadalmi következményei  Életmód a kapitalizálódó Európában  III. Napóleon császársága  Az olasz egység létrejötte  A magyar nyelv ügye  Életképek a reformkori Magyarországon  Polgári törvények  Nemzetiségek ébredése  Képek a dualizmus kori politikai életből

54 Ami kimaradt: XX. század  Az olasz fasizmus  A harmadik világ  A világgazdaság  A bethleni konszolidáció (de: A Horthy-korszak meghatározó politikusai téma maradt)  Magyarország 1944-ben  A magyar társadalom átalakulása  A helytörténet és iskolatörténet (névadó is)  A nemzetiségi kérdés, kiemelten az adott helyre  Múzeumlátogatások, Határtalanul program tervezése

55 Néhány szakmai, pedagógiai kérdés (5-6. évf.)  Az őskor és ókori Kelet egy témakörben való bemutatása  Az antikvitás egy témakörben való bemutatása  Középkor szakaszolás és eseménytörténet nélküli bemutatása  Magyarság eredete, honfoglalás  Árpád-kor és vegyes-házi királyok kora erősen tematikus jellegű bemutatása  Mohács helyett 1541, az ország tényleges három részre szakadása a korszakhatár  Bocskai-felkelés, pláne szabadságharc helyett mozgalom (Pálffy Géza)  Ellenreformáció helyett katolikus megújulás  Angol polgári forradalom helyett angol polgárháború (Hahner Péter)  A labanc elnevezés a Rákóczi-szabadságharcban nem létezett  Jellacsics írásmód a magyar átírásban (Hermann Róbert)

56 Néhány szakmai, pedagógiai kérdés (7-8. évf.)  Oroszországi forradalmak helyett februári forradalom és bolsevik hatalomátvétel  Magyarországi forradalmak helyett őszirózsás forradalom és tanácsköztársaság (kommunista puccs)  Differenciált kép festése a Horthy-korszakról  Magyarország felszabadulása (a német uralom alól) és megszállása (a Vörös Hadsereg által) egyszerre történt, de pl. Budapest ostroma, Magyarország okkupációja történik  1956 kezdettől forradalom és szabadságharc is  Rendszerváltás/rendszerváltozás  A határon túli magyarság helyzetének kiemelt kezelése

57 Ami kimaradt: őskor, ókor, középkor Őskor és ókori Kelet:  Az élelemtermelés kialakulása.  Az ősi hiedelemvilág. Az ókori Hellász:  A krétai és a mükénéi kultúra.  A görög–perzsa háborúk.  Athén és Spárta párharca. Az ókori Róma:  Társadalom.  A mindennapi élet (de: Pannónia provincia). Középkor:  A német császárság és a pápaság hanyatlása  III. Béla kora.  Társadalmi változások.  Életformák a XV. századi Magyarországon.

58 Ami kimaradt: kora újkor, újkor Kora újkor:  Az orosz nagyhatalom.  A XVIII. századi életviszonyok  A Habsburgok és a magyar rendek. Újkor:  Forradalmi hullámok a XIX. század első felében  A francia forradalom és a napóleoni háborúk hatása Magyarországon.  Új elemek és elmaradottság a gazdaságban.

59 Ami kimaradt: kora újkor, újkor Kora újkor:  Az orosz nagyhatalom.  A XVIII. századi életviszonyok  A Habsburgok és a magyar rendek. Újkor:  Forradalmi hullámok a XIX. század első felében  A francia forradalom és a napóleoni háborúk hatása Magyarországon.  Új elemek és elmaradottság a gazdaságban.

60 Néhány szakmai, pedagógiai kérdés (9-10. évf.)  Az őskor és ókori Kelet egy témakörben való bemutatása  A görög-perzsa háborúk és a peloponnészoszi háború elhagyása mellett az arisztokrácia és démosz osztályharcos küzdelmének elhagyása  Magyarság eredete, honfoglalás problémái  Árpád-kor és vegyes-házi királyok kora erősen tematikus jellegű bemutatása  Mohács helyett 1490 a korszakhatár  Bocskai-felkelés, pláne szabadságharc helyett mozgalom (Pálffy Géza)  Ellenreformáció helyett katolikus megújulás  Angol polgári forradalom helyett angol polgárháború (Hahner Péter)  A labanc elnevezés a Rákóczi-szabadságharcban nem létezett  Jellasics írásmód a magyar átírásban (Hermann Róbert)

61 Néhány szakmai, pedagógiai kérdés ( évf.)  Oroszországi forradalmak helyett februári forradalom és bolsevik hatalomátvétel  Magyarországi forradalmak helyett őszirózsás forradalom és tanácsköztársaság (kommunista puccs)  Differenciált kép festése a Horthy-korszakról  Magyarország felszabadulása (a német uralom alól) és megszállása (a Vörös Hadsereg által) egyszerre történt, de pl. Budapest ostroma, Magyarország okkupációja történik  1956 kezdettől forradalom és szabadságharc is  Rendszerváltás/rendszerváltozás  A határon túli magyarság helyzetének kiemelt kezelése  A helytörténet és iskolatörténet (névadó is)  A nemzetiségi kérdés, kiemelten az adott helyre  Múzeumlátogatások, Határtalanul program tervezése

62 Zárszó „ A tantervkészítés az egyensúlyteremtés művészete.” (Szebenyi Péter) Történelemtanítás online folyóirat és portál


Letölteni ppt "A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Zala megyei történelemtanárok szaktárgyi továbbképzése Zala Megyei Pedagógiai Intézet,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések