Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

„Én és Európa” párbeszéd 2008. augusztus 13 - november 9.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "„Én és Európa” párbeszéd 2008. augusztus 13 - november 9."— Előadás másolata:

1 „Én és Európa” párbeszéd augusztus 13 - november 9.

2 „Én és Európa” párbeszéd •Célok: - átfogó képet kapni a fiatalokat foglalkoztató legfontosabb nehézségekről és kihívásokról, illetve arról, hogy problémáikra kitől, kiktől várnak megoldást - az Európai Bizottság Strukturált párbeszédéhez kapcsolódó két kérdés megválaszolása - az eredmények felhasználása a Nemzeti Ifjúsági Stratégia cselekvési tervének kidolgozásához •Célcsoport : éves korosztály

3 Az adatgyűjtés módszerei online kérdőíves megkérdezés az OLIVA segítségével (Mobilitás – Online Interaktív Kutatási Asszisztens) önkitöltő kérdőív a Regionális Ifjúsági Szolgáltató Irodák és civil szervezetek közreműködésével fókuszcsoportok, csoportos beszélgetések a Regionális Ifjúsági Szolgáltató Irodák és civil szervezetek közreműködésével

4 A vizsgált területek Munkahely – a megfelelő munkahely megtalálása Családalapítás – gyerekvállalás, önálló család alapítása Önállósodás – önálló háztartás kialakítása Tudás és képességek – az érvényesüléshez szükséges tudás és képességek megszerzése

5 A vizsgált területek Részvétel – beleszólni a fiatalokról szóló döntésekbe Környezetvédelem – tenni valamit a környezet védeleméért Önkéntesség – önkéntes munkát vállalni, a közösségért tenni Egészség – egészségesen élni

6 A vizsgált területek Kultúrák megismerése – más európai kultúrákat megismerni és elfogadni Európai identitás – megérteni, hogy mit jelent európainak lenni Információhoz jutás – megfelelő mennyiségű információhoz és műveltséghez való jutás Hátrányos megkülönböztetés – önmaguk vállalása úgy, hogy ne érje hátrányos megkülönböztetés

7 A vizsgált dimenziók az egyes területek nehézségének percepciója az egyes szereplők segítségének megítélése ifjúságsegítők az önkormányzat az állam az Európai Unió az iskola a tanárok a szülők a kérdezett maga Szerinted könnyű vagy nehéz számodra a… A következő szereplők mennyit tehetnek azért, hogy Te könnyebben…

8 Pásztó Fókuszcsoportok és csoportos beszélgetések összesen 58 beszélgetés országszerte a létszám 8-20 fő között Győr Füzesabony Gyöngyös Gyula Szarvas Szerencs Eger Zalaegerszeg Nagykanizsa Sárospatak Ózd Kaposvár KazincbarcikaMiskolc Mezőkövesd Salgótarján Szombathely Celldömölk Keszthely Nagykovácsi Budapest Kapuvár Karcag Szolnok

9 2157 darab kérdőív •online: 1100 darab •papíralapú: 1057 darab

10 A válaszadók évesek fő 8% 62% 25% 5% A válaszadók száma korévenként

11 Az egyes területek percepciója

12 Család és munka – a legnehezebbnek ítélt területek A megfelelő munkahely megtalálása Gyerekvállalás, önálló családalapítás

13 A munkahely szerzés Nehézségek •az oktatás nem segíti a tudatos pályaválasztást •minden jó munkához kapcsolat kell •magas járulékok miatt a vállalkozók inkább túlóráztatnak és nem vesznek fel embert, vagy csak feketén foglalkoztatják •több éves tapasztalatot kérnek egy pályakezdőtől, és nincs lehetőség megszerezni Az ifjúság maga mit tehet, és kik segíthetnek •szakmát és nyelveket tanulni. Helytállni az iskolában •kapcsolatokat kiépíteni •Szakmai gyakorlatot szerezni az egyetem alatt Mit tehet az állam és az önkormányzat •helyi munkahelyteremtő vállalkozásokat támogatja •a Start kártyához hasonló programokkal segítse a fiatalokat. Ha lejárt a start kártya akkor ne rúgják ki automatikusan. Mit tehet az EU •segítsen programokkal a külföldi tanulásban, a külföldi szakmai tapasztalatszerzésben segítsen és biztonságot nyújtson a kiutazónak •megbízható információt nyújtson a külföldi munkalehetőségekről „Egyetem végén a cégek keressenek meg.” „Tanuláson kívül mást nem tehetünk, a többi rajtuk múlik.” „Merjünk kimenni, nem az, hogy ahogy halljuk, hogy kiment és eladták.” „Pedig nagyon fontos a jó munkahelyi légkör, meg hogy szeresse az ember amit csinál, de így nem lehet.” „Nehéz mert nem értünk semmihez, nem olyan az oktatás.”

14 Önálló család és gyermekvállalás Nehézségek •mindenkinek előbb az egzisztenciateremtés a fontos, de ez elveszi a spontaneitás örömét. Túlságosan kitolódik az életkor. •a gyerekvállalás kényelmi szempont és gazdasági kérdés lett •karrier és család összeegyeztethetetlensége a nők és az egész család számára •rugalmas, atipikus „bababarát” munkahelyek hiánya. •nincs elég óvodai, bölcsődei férőhely Az ifjúság maga mit tehet, és kik segíthetnek •b iztos munkát igyekszik szerezni, képzi magát •tudatosabb élettervezés •megfelelő párválasztás Mit tehet az állam és az önkormányzat •c saládbarát adózás •kedvezményes telekvásárlási program az önkormányzatoknál •munkaadók ösztönzése rugalmas, atipikus munkahelyek létesítésére Mit tehet az EU •más államokban is probléma a népességfogyás, az EU-nak egy egységes választ kellene kidolgoznia „Tanítsa meg az államot pénzt kezelni, így jobb lehet a támogatási rendszer.” „Megoldja a banki krízist.” „A kétgyerekes család a leggazdaságtalana bb. Inkább egyet vagy hármat.” „Egy fizetésből alapvetően nem lehet fenntartani egy családot.” „A szülő nyugdíjas lesz mire a gyerek egyetemista, és akkor megint jönnek az anyagi, meg önállósulási gondok.”

15 Tudás és önállósodás szülőktől önállósodni, önálló háztartást kialakítani érvényesüléshez szükséges tudás és képességek megszerzése

16 Hátrányos megkülönböztetés és egészséges élet egészségesen élni vállalni önmagad, hogy ne érjen hátrányos megkülönböztetés

17 „Be kell vállalni, hogy az ember idegenekkel együtt él.” Önállósodás, önálló háztartás Nehézségek •csak önálló munkahely mellett kivitelezhető. A nélkül minél tovább próbálnak a szülőknél lakni, hogy spóroljanak •a kollégium az önállósodás első lépcsője, csak nehéz bejutni kollégiumokba •nem megfelelő családi háttér, rossz kulturális szemlélet Az ifjúság maga mit tehet, és kik segíthetnek •biztos munkát igyekszik szerezni, képzi magát •meg kell tapasztalni az önálló életet, hogy a párkapcsolatban ne legyen gond •minél hamarabb el kell sajátítani az önálló élettervezéshez való kompetenciákat •meg kell tanulni merni vállalni a felelőséget Mit tehet az állam és az önkormányzat •kedvezményes telekvásárlás, fiataloknak szóló lakáshitel •építsenek szociális bérlakásokat a fiatalok számára, és azokat ne privatizálják később se Mit tehet az EU •olcsó bérlakás programokat indíthatna •önállóságra nevelő nemzetközi programok működtetése „Általános félelem a felellőségválalástól, az önálló egzisztencia kialakításától.” „A szülő nyugdíjas lesz mire a gyerek egyetemista, és akkor megint jönnek az anyagi, meg önállósulási gondok.”

18 Tudás és képesség megszerzése Nehézségek •sok diplomás nem a tudásának megfelelő munkát végez, mivel jó munkahelyhez csak kapcsolatokkal lehet jutni •nem mindegy, hogy hol melyik iskolában tanul valaki. Sok iskola jó ideje nem képes megfelelő tudást adni a diákok kezébe. Nem létezik semmilyen szakmai standard ellenőrzés •valójában csak saját költségen lehet nyelvet tanulni Az ifjúság maga mit tehet •nem fél, hanem minden tapasztalatszerzési lehetőséget megragad Mit tehet az állam és az önkormányzat •minőségi oktatás biztosítása mindenki számára •előmozdítani az együttműködést a vállalatok és az oktatás között •támogatni a fiatalok ilyen irányú helyi kezdeményezéseit •fogadtassa el a munkaerőpiaccal a nem formális munkatapasztalat elismerését •elősegíti az olcsó, de hatékony nyelvtanulás lehetőségét Mit tehet az EU •külföldi gyakorlati helyek biztosítása •Life long learning programok biztosítása „Sokszor esélyt sem adnak a tehetség a tudás kibontakoztatására, fejlesztésére. Csupán kávéfőzésre fénymásolásra használják az ismeretlent.”

19 Egészség Nehézségek •az egészséges élelmiszerek és a sportolás is nagyon drága •divat az egészségtelen étkezés, a gyorséttermek, a pizza a chips •túlzott a légszennyezettség, a kipufogógáz miatt Az ifjúság maga mit tehet •az egészségre való figyelést és a testmozgást a napi rutin részévé tenni •a fiataloknak fel kell ismerniük, hogy az egészséges életmód mennyire fontos. Nem kell dohányozni •keveset kellene alkoholt fogyasztani Mit tehet az állam és az önkormányzat •az iskolai sportfoglalkozások színvonalát növelni •az iskolai intézmények menzáit megreformálni •minden sportolni vágyónak legyen lehetősége rá •egészségtelen élelmiszerek reklámjainak korlátozása •támogatja és ellenőrzi a hazai élelmiszergyártást Mit tehet az EU •egészségmegőrző programok ismertetése, támogatása •egyértelmű és szigorú élelmiszerekre vonatkozó szabályrendszer „A bioétel megfizethetetlen ezért minden amit eszünk csupa E-ből áll. Amit eszünk annak nagy rész szemét.” „Fölöttem döntik el, hogy egészségesen élek- e.” „Legfontosabb mindenkinek megtalálni az arany középutat a pénztárcája és az egészsége között.” „Csak azt hívják tejnek amiben X és Y alkotóelem meghatározott arányban van.”

20 Hátrányos megkülönböztetés Nehézségek •a romákkal kapcsolatok problémák és előítéletek kezelése égetően sürgős (mindegyik csoportban) •de romákkal kapcsolatos kérdésekről nem lehet őszintén beszélni Az ifjúság maga mit tehet •megismerni a másikat, mielőtt ítélünk róla •a fiatalok példát mutathatnak az együttélésre Mit tehet az állam és az önkormányzat •megfogalmazták, hogy nincs jogegyenlőség •mert aki gazdag és jó kapcsolatokkal rendelkezik az egyenlőbb a többiek hátrányára •a vidéki csoportokban többen megfogalmazták, hogy az államnak a közbiztonságot kell növelnie, hogy kisebb legyen az előítéletesség •valamilyen módon büntetni kell azokat akik hátrányos megkülönböztetést alkalmaznak Mit tehet az EU •támogatja a hátrányos helyzetű emberek képzését •bünteti a diszkriminációt „Egy tisztességes romának hány állásinterjúra kell elmenni mire felveszik, félnek tőlük.” „Az állam alkalmazza úgy a törvényeket, hogy valóban megkülönböztetés nélkül vonatkozzon mindenkire.”

21 Környezetvédelem és érdekérvényesítés beleszólni a Rólad szóló döntésekbe tenni valamit a környezet védeleméért

22 Európai kultúrák és önkéntesség önkéntes munkát vállalni, a közösségért tenni más európai kultúrákat megismerni és elfogadni

23 Információhoz jutás és európai identitás megérteni, hogy mit jelent európainak lenni megfelelő mennyiségű információhoz és műveltséghez jutnod

24 Beleszólás a döntésekbe Nehézségek • Általános vélemény, hogy a fiataloknak semmi hatalmuk nincs. Semmilyen beleszólásuk nincs a közös döntésekbe. Több helyen ellenpéldaként említik a nyugdíjasokat, akiknek van. • A felnőtt társadalom maga akarja kitalálni a fiatalok szükségleteit ahelyett, hogy megkérdezné őket. Az ifjúság maga mit tehet • Ha lehetősége van rá, akkor hallatja a hangját Mit tehet az állam és az önkormányzat • Az állam keresse meg azokat a csatornákat ahol a fiatalok véleménye valóban eljut hozzá • Az önkormányzatok a fiatalok életét érintő kérdések megvitatásánál egy „mezei” fiatalt, vagy diák-önkormányzati tagot emeljenek be, hogy elmondhassa a fiatalok véleményét Mit tehet az EU • Felvilágosítja az államot, hogy nem jó úton jár •Ajánlásokat ad az államnak, hogy hogyan lehet a fiatalok véleményét kikérni „Mindig más hozza a döntést, mint akiről szól” „Most először van ilyen, hogy megkérdezik valamiről a véleményünk” „Az állam így kérdezzen meg minket minél gyakrabban. Ha meg nem teszi akkor ne csináljon semmit, mert többet árt mint használ”

25 Környezetvédelem Nehézségek • A többség nincs tisztában saját felelőségével, nem is ismerik a természeti értékeket • Nagyon kevés a szelektív hulladékgyűjtő sziget • A szelektív gyűjtők tartalmát sok helyen egybeömlesztik a szemétszállítók a vegyes szeméttel Az ifjúság maga mit tehet • A stand by funkció kikapcsolása az elektronikus készülékeken • A tömegközlekedés és a biciklizés előnyben részesítése. Példamutatás Mit tehet az állam és az önkormányzat • Maximalizálja a termékeken a csomagolás mennyiségét • A környezetszennyezők szigorú büntetése. • Házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés bevezetése • Környezettudatos nevelés az iskolában • Támogatja a környezetvédelmi beruházásokat Mit tehet az EU • Környezetkímélő termelési és csomagolási technológiák ösztönzése, később kötelezővé tétele • Felhívja a figyelmet a veszélyekre (pl. Népszerűsíti az autómentes napot) „Fél órát kell sétálnom míg találok egyet.” „Lenézik a környezetvédő, mert ciki” „Mindenki a saját háza táján tegyen rendet.” „Az állam környezetvédelemről beszél, de szemet huny az erdőirtások felett.”

26 Önkéntesség, közösségi munka Nehézségek • Kevés ilyen kezdeményezés van, azokat sem ismerik csak a szemétszedést és a takarítást • A fiatalok idegenkednek az önkéntes munkától, nem látják, hogy hol van ennek az értelme • Állásinterjúknál sokszor negatív ha valaki önkéntes munkát végez, mert azt gondolják, hogy ez a fizetett munka rovására megy Az ifjúság maga mit tehet • A nyitottság a legfontosabb • Szervezzenek saját öntevékeny csoportokat Mit tehet az állam és az önkormányzat • Az önkéntes munka elismertetése, és népszerűsítése az állam feladata • Juttatásokkal lehetne honorálni az önkéntes munkát (pl. ingyen uszodabérlet) Mit tehet az EU • Szervezzen olyan programokat amelyekben az emberek kipróbálhatják magukat önkéntes munkában külföldön „Nem tudom hol segíthetek” „Az emberre sokszor furcsán néznek, ha önkéntes munkát végzünki”

27 Európai kultúrák megismerése és elfogadása Nehézségek • Nehéz a más európai kultúrákról való személyes tapasztalatszerzés • Fontos probléma nyelvtudás hiánya Az ifjúság maga mit tehet •Nyitottnak lenni más kultúrák iránt •Utánajárni a lehetőségeknek, hogy hogyan kerülhetnek kapcsolatba más kultúrákkal •Itthon is sok mindent lehet megtudni internetről, könyvekből Mit tehet az állam és az önkormányzat • Mozdítsa elő egyes országok közötti kulturális kapcsolatokat •„Az önkormányzat szervezzen olyan eseményeket amikor külföldi fiatalok jönnek hozzánk több napra” Mit tehet az EU •Segítse az országok közötti mobilitást •Csereprogramokat indít „Angliában nem furcsa, inkább érdekes, hogy annyiféle ember él együtt, de itthon jobb a megszokott kis közösség. A kínaiakat már megszoktuk a ruhaüzleteikkel, mondjuk ők sem furcsák, és velük együtt a kultúrájuk is jobban megismertük. Van egy-két afrikai is, ők is nagyon aranyosak, van ilyen furcsa népi ünneplőjük.”

28 Európainak lenni Nehézségek • Nehéz értelmezni az európai identitást, mert sokuk a nemzeti identitásukkal is gondban vannak • Sokak szerint nem európaiak vagyunk csak ott van az országunk • Sokak számára az európaiságot az EU és a Nyugat-Európai életszínvonalat jelenti Az ifjúság maga mit tehet • Magabiztosabb nemzeti identitás, és magabiztosabb fellépés • Nyitottnak kell lenni más kultúrák felé Mit tehet az állam és az önkormányzat • Az iskolákban kell EU ismereteket tanítani, hogy tisztában legyünk vele, hogy ez mit jelent Mit tehet az EU • Elősegíti a tagországok békés egymás mellett élését és a kisebbségvédelmet (több csoportban nyíltan Szlovákiára utaltak) • Világossá teszi, hogy miben is áll ez a fogalom. Megmondja hogy mitől is jó a közös Európa. „A hétköznapi életben nem érezni, hogy EU tagok vagyunk.” „Először magyarnak kell lenni aztán európainak. A saját nemzetünkkel sem vagyunk tisztában.” „Hamis kép alakult ki rólunk. Jó lenne ha nem néznének minket Ázsiának.”

29 Információhoz és műveltséghez jutás Nehézségek • Több csoportban említették, hogy a tömegtájékoztatás nem tölti be a szerepét • Sokak szerint nincs hiteles hírforrás, mert mindegyiket valamelyik párt irányítja • Kevés olyan hely van ahol a fiatalok művelődhetnek és szórakozhatnak Az ifjúság maga mit tehet • Több csoport szerint a fiataloknak kell a felnőttektől független hiteles információforrás • Önállóan művelődik és tájékozódik. Ha valamilyen információra szüksége van akkor megtalálja annak a forrását Mit tehet az állam és az önkormányzat • Művelődést elősegítő programokat, intézményeket hoz létre. Különösen a hátrányos helyzetű térségekben • Az állam szervezzen meg egy hiteles hírforrást, ami el is jut az emberekhez, és ami a folyamatosan változó szabályokról naprakész információt nyújt • Pénzel segíti a hátrányos helyzetű fiatalok oktatását Mit tehet az EU • Segít a fiataloknak saját információs hálózatot létrehozni „A könyvtárosnéni csodákra képes” „Szenzációhajhászá s folyik a médiában, nem tájékoztatás” „Kétnaponta van valami új szabály, és állandóan ellenőrzik, de nem lehet sehonnan megtudni, hogy eppen mi van érvényben”

30 Az egyes szereplők felelőssége összességében 4 fokú skála átlagok összességében szereplőként, 1=nem tehet semmit, 4=nagyon sokat tehet

31 Köszönjük a figyelmet! Pillók Péter

32 Az egyes területek értékelése


Letölteni ppt "„Én és Európa” párbeszéd 2008. augusztus 13 - november 9."

Hasonló előadás


Google Hirdetések