Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A neveléstörténet mint tudomány Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 1. előadás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A neveléstörténet mint tudomány Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 1. előadás."— Előadás másolata:

1 A neveléstörténet mint tudomány Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 1. előadás

2 „Hogy mire jó a történettudomány? Mi a „haszna”? Valami kell, hogy legyen, mert nem szeretném azt hinni, hogy egész életemben fölösleges dolgot műveltem. Úgy gondolom, a múlt ismerete annyira természetes és általános igény, hogy nem is érdemes bizonygatni a létét. Nem szívesen képzelek el olyan társadalmat, amelynek tagjai nem törődnek sem az elődeikkel, sem az őket körülvevő tárgyak és intézmények eredetével. Akik a romok helyére új épületet emelnek, de hogy a rom maga mi volt, az közömbös számukra. Egy ilyen Huxley-féle világ iszonyú volna. Mármost ha megvan ez az igény, akkor végül is a mi dolgunk, történészeké, hogy kielégítsük, tehát szükség van ránk és a munkánkra.” (Engel)

3 Mi a történelem?  A történelem az a szellemi forma, amelyben egy kultúra számot ad magának a múltjáról.  A történelem az időben mozgó emberekről szóló tudomány.  A történelemtudomány tárgya a múlt, produktuma a történelem  A múlt az egész emberiség egész története, minden, ami megtörtént az emberi lénnyel, környezetével, kapcsolatukkal.  Ez a totalitás nem ragadható meg.

4  „A neveléstörténet ismerete minden művelt embernek, de különösen a leendő tanároknak és tanítóknak szükséges. Ha nem tudjuk azt, hogy elődeink miképpen intézték a nevelés dolgát, és hogyan gondolkoztak felőle, ismeretlenek előttünk azok az okok és tényezők, melyek a mai nevelő eljárásunkat megérlelték. A célmeghatározások és alkalmazásaik, az elvek és eljárásmódok, melyek a múlt nemzedékek nevelésében uralkodtak, még ha tévesek is, tanulsággal szolgálhatnak nevelő és tanító tevékenységünk számos mozzanatában, felvilágosíthatnak a helyes útról, a helyes eszközökről, a helyes módszerekről, s óvatosságra inthetnek a nevelésügy újításaival, főleg jelszavakkal, és kísérletezésekkel szemben.” (Fináczy 1906)

5 Alapfogalmak  Enkulturáció: a kultúra elsajátítása kultúra nélkül az emberi élet elképzelhetetlen, ezért az ember számára létfontosságú ez a tanulási folyamat.  Szocializáció: kompatens társadalmi lénnyé válás, folyamat, mely által az egyének olyan tudásra, képességekre és állapotokra tesznek szert, amely alkalmassá teszi őket arra, hogy a különböző csoportoknak és a társadalomnak többé-kevésbé hasznos tagjaivá váljanak.

6 Alapfogalmak - Nevelés  „Nevelés alatt azokat a cselekvéseket értjük, amelyek által az emberek megkísérlik más emberek lelki diszpozícióinak bonyolult rendszerét valamely tekintetben tartósan javítani, vagy az értékesnek ítélt összetevőket megtartani, ill. a rossznak ítélt diszpozíciók létrejöttét megakadályozni.” (Brezinka 1978 In: Németh A)  A nevelés tudatos, tervezett, szervezett, célorientált személyiségformáló tevékenység, amely rendszerint szakszerűen kiképzett nevelők irányításával és általában sajátos intézményi keretek között zajlik.

7 Alapfogalmak – Nevelés 2.  A nevelés olyan célra irányuló, szervezett hatásrendszer, amely egyének és csoportok fejlesztését szolgálja, s amelyben az ember saját tevékenysége által elsajátítja a társadalmilag, történelmileg felhalmozott tapasztalatokat, kibontakoztatja legjobb adottságait, hajlamait. A nevelés a társadalmi lét velejárója, örök kategória. A nevelés a társadalom viszonyai által meghatározott, s e viszonyok változásaival együttjáró specifikus jegyeket hordoz magában, ezért a nevelés történelmi kategória is.

8 A nevelés mint történeti kategória  A nevelés  eszményei  céljai  feladatai  intézményei  eszközrendszere  lehetőségei  eredményei folyamatosan változnak térben és időben.  A nevelés milyenségét determinálják:  a kor  a nép  a civilizációs sajátosság  a hagyományok, a kultúra, a szokások  a társadalmi állapotok

9 Mi a neveléstörténet?  A neveléstörténet az a diszciplína (tudomány), amely feltárja a nevelés történeti, fejlődési folyamatát, s az e folyamatban érvényesülő összefüggéseket, törvényszerűségeket.

10 A neveléstörténet tudományának kialakulása  század: neveléstörténeti tárgyú munkák megjelenése (Conringot, Mangelsdorf, Rumkopf, Raumer, Schmid)  De mint diszciplína csak a 19. század elején alakult ki (Browning)

11 A magyar neveléstörténet kialakulása  A legelső magyar neveléstörténeti munkák a XVIII-XIX. század fordulóján keletkeztek. (Molnár János, Beély /Briedl/ Fidél József, Pauer János)  A XIX. század végén és a múlt század elején alkotott Lubrich Ágost, Kiss Áron, Békefi Remig, Fináczy Ernő.  A közelmúlt neveléstörténészei: Vág Ottó, Zibolen Endre, Vaskó László, Bajkó Mátyás, Tóth Gábor, Köte Sándor.  Napjaink kutatói: Mészáros István, Kelemen Elemér, Pukánszky Béla, Németh András, Szabolcs Éva, Mann Miklós, Füle Sándor, Mikonya György, Kéri Katalin, Bollókné Panyik Ilona, Fehér Erzsébet…

12 A neveléstörténet tárgya  A neveléstörténet vizsgálja és bemutatja:  a nevelés, oktatás gyakorlatának történetét, amely a nevelőmunka módszereinek, eljárásainak koronként és társadalmanként változó hagyományait foglalja össze;  a nevelés, oktatás intézményrendszerét, amely feldolgozza az intézménytípusok és az intézményrendszerek kialakulását, fejlődését;  a neveléspolitikai, oktatáspolitikai törekvéseket, amely foglalkozik a közoktatáspolitika tartalmával és irányításának kérdéseivel.  a nevelési elméleteket, a neveléstudomány történetét, nevelési nézeteket, pedagógiai irányzatokat.

13 A neveléstörténet feladata  A mindenkor megvalósuló pedagógiai gyakorlatot és a pedagógiai gondolkodók megállapításait elemzi, felfedi a nevelés történetének összefüggéseit, törvényszerűségeit;  Segít megérteni a jelenleg megoldásra váró feladatok előzményeit;  Segítséget ad ahhoz, hogy a múlt értékes gondolatit, törekvéseit a mai szükségleteknek megfelelően átalakíthassuk, felhasználhassuk;  Segít, hogy a túlhaladott gyakorlattal tudatosan szembeszállhassunk;  Megmutatja a fejlődés irányát;  Bemutatja kiemelkedő pedagógusok életét, munkásságát

14 A neveléstörténet haszna A neveléstörténet szükséges a neveléstudományok értelmezéséhez, mert minden pedagógiai diszciplína esetében elengedhetetlenül szükség van történeti dimenzióra A nevelés múltjának tanulmányozása megkönnyítheti a jelen megértését és kiinduló pontja lehet a nevelés rendszerének kidolgozásához.

15 A neveléstörténet fogalmának értelmezései  hagyományos értelmezés: az intézményes neveléssel összefüggő elméleti és gyakorlati tényezők kutatását végzi  újabb értelmezés: a kutatási területet kiterjeszti az intézményekben folyó nevelésen túlra is (pl. családi nevelés).

16 A történetírás és a neveléstörténet kapcsolata  A szellemtörténeti hagyományok hatása:  Leopold von Ranke  historizmus  tényszerűség: történelmi tények felsorolása és rendszerezése → a múlt eseményei megérthetők, megmagyarázhatók  módszertani racionalitás: forráskritika

17  Multidiszciplináris szemléletmód hatása:  Annales – kör: erőteljes gazdaság-, társadalom- és kultúrtörténeti orientáció  szociológia hatása  mentalitástörténeti szemléletmód: Philippe Ariès, Norbert Elias  Társadalomtörténeti szemléletmód hatása:  kiemelt szerepet kaptak a mindennapi élet apró eseményei, a hétköznapi emberek  mikrotörténeti kutatások

18 A posztmodern nevelés- történetírás (Szabolcs Éva)  Nem létezik egyetlen tudás, nem lehet egyetlen történetben elmagyarázni a világot, az embert, a társadalmat.  A történeti megismerés különbözik a természettudományos megismeréstől:  a múltbeli események nem ismerhetők meg úgy, ahogy a jelen események  a történeti események egyediek  a történeti cselekvők szabad akarattal rendelkező egyének

19  Magyarázat helyett megértés  A múlt és forrás kapcsolata:  múlt valósága ≠ forrás  múlt reprezentációja ≠ forrás  „A” történelem helyett történetek: a múlt egyedül érvényes reprezentációja helyett értelmezések

20 Neveléstörténeti csomópontok  Tradícionalizmus és az intézményes nevelés  Ókori klasszikus görögség és a rómaiak  A keresztény szemléletű nevelés kialakulása  A világi oktatás kiszélesedésének korszaka: reneszánsz és humanizmus  Reformáció és ellenreformáció pedagógiája

21  Pedagógiai realizmus: Comenius, Apáczai  Pedagógiai naturalizmus – a felvilágosodás  Pedagógiai neohumanizmus: Pestalozzi, Tessedik  A XIX. század pedagógiája: a pedagógia tudományos megalapozása  A XX. század: a sokszínűség

22 Szempontok  Történeti háttér  Az adott korszak gyermekképe  Családi nevelés  Az intézményes nevelés: az oktatás tartalma, módszere  A pedagógus  Gondolkodók a nevelésről, források  Elsősorban nyugat-európai és magyar hangsúly

23 Diakrón és szinkrón szemlélet a neveléstörténetben  Neveléstörténet: a tágan értelmezett művelődéstörténet keretei között, diakrón és szinkrón szemlélet együttes érvényre juttatásával vizsgálható eredményesen.

24 Diakrón szemlélet  Diakrón: kronologikus, időrenben haladó vizsgálati mód. Probléma: korszakolás nehéz: a világ különböző területei eltérő fejlődési ütem; különböző kultúrák időfelfogása más lehet (pl.: lineáris, ciklikus, spirális, párhuzamos idősíkok stb.); a történettudományban használatos korszakhatárok nem jelentik feltétlenül a neveléstörténeti korszakhatárokat.

25 Szinkrón szemlélet  Szinkrón: összehasonlításon alapuló, problématörténeti szálakat (pl.: a lánynevelés, a fegyelmezés, a taneszközök, a tanári szerep története stb.) kiemelő vizsgálata. Fontos területe a hatásvizsgálat.

26 A neveléstörténet vizsgálódási területei 1.A nevelési – oktatási intézmények története: Óvodatörténet, iskolatörténet, gyógypedagógiai intézmények története 2.A családi és intézményen kívüli nevelés története 3.Nevelési ideák, eszmények, elméletek története 4.Problématörténet 5.Gyermekkor-történet 6.Nevelésügyi helytörténet 7.Összehasonlító neveléstörténet

27 A neveléstörténet differenciálódása  A neveléstörténet komplex tudomány, önálló tudományterületei alakultak ki: 1. Oktatástörténet 2. Tantervtörténet 3. Tankönyvtörténet 4. Gyermekkor-történet 5. Testneveléstörténet 6. Nőnevelés története 7. Szakképzés története 8. Pedagógusképzés története

28 A neveléstörténet helye a tudományok rendszerében  1. a pedagógia szaktudománya  2. a pedagógia segédtudománya  3. a pedagógia határtudománya  4. a történettudomány része  5. a művelődéstörténet része  6. a társadalomtörténet része  A neveléstörténet része a neveléstudományt alkotó diszciplínák rendszerének, mert pedagógiai jelenségeket vizsgál történeti módszerekkel.

29 A neveléstörténet interdiszciplináris kapcsolatai  A neveléstörténet több tudomány kutatási eredményeit felhasználja:  Történeti tudományok: filozófiatörténet, gazdaságtörténet, társadalomtörténet, művelődéstörténet, irodalomtörténet, tudomány- és technikatörténet, sporttörténet, írástörténet, vallástörténet, családtörténet  Pszichológia és résztudományai  Szociológia, etnográfia, archeológia, múzeológia, bibliográfia, antropológia

30 A neveléstörténet forrásai  Forrás: minden olyan múltból fennmaradt emlék, amely lehetővé teszi a múltbeli élet rekonstruálását. A múlt megismerésének eszköze.

31 Források, segédanyagok Források csoportjai Források típusai Elsődleges (primer) források: a történelmi események részvevői, szemtanúi által az utókorra hagyományozott Másodlagos (szekunder) források: utólagosan tudósító Írott levéltári anyagok, pedagógiai, filozófiai gondolkodók művei, pedagógiai, nevelési tanácsadók, évkönyvek, joganyagok, újságok, iskolai anyagok, irodalmi alkotások, statisztikai közlemények, vallási szövegek enciklopédiáklexikonokbibliográfiákrepertóriumokgyűjteményekszakfolyóiratokkézikönyvekolvasókönyvekfogalomtár

32 Tárgyi emlékek építészeti alkotások berendezési tárgyak, taneszközök piktografikus alkotások, képgyűjtemény divatgyermekjátékok Szóbeli források oral history népdalok, népköltészet film

33 A források lelőhelyei  Levéltárak: Magyar Országos Levéltár: országos, megyei, egyházi  Könyvtárak: Országos Széchényi Könyvtár: Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Országgyűlési Könyvtár, Országos Pedagógiai Könyvtári és Múzeum:  Virtuális könyvtárak:  Múzeumok, képtárak, művészeti gyűjtemények  Hang- és filmtárak

34 Felhasznált irodalom  Kéri Katalin: Bevezetés a neveléstörténeti kutatások módszereibe. Műszaki Kiadó, Budapest,  Németh András – Szabolcs Éva: A neveléstörténeti kutatások főbb nemzetközi tendenciái, új kutatási módszerei és eredményei – in: Báthory zoltán – Falus Iván szerk.: Tanulmányok a neveléstudomány köréből- Osiris,  Géczi János: A neveléstudomány történeti dimenziói – Új Pedagógiai Szemle 2002/


Letölteni ppt "A neveléstörténet mint tudomány Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 1. előadás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések