Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Francia festészet Papp Tünde IFO II. nappali 2009.12.09.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Francia festészet Papp Tünde IFO II. nappali 2009.12.09."— Előadás másolata:

1 Francia festészet Papp Tünde IFO II. nappali

2 Francia festészet a XIX. században XIX. sz. első évtizedeitől: Párizs a művészetek fővárosa Jacques-Louis David ( ) (Napóleon udvari festője) neoklasszicizmus Jean August Dominique Ingres ( ) David tanítványa Jean August Dominique Ingres ( ) David tanítványa J. L. David: Horatiusok esküje (1784) J. A. D. Ingres:Jupiter és Thetis (1811)

3 Théodore Géricault ( ) romantikus stílus első jeles képviselője (Medúza tutaja) Théodore Géricault ( ) romantikus stílus első jeles képviselője (Medúza tutaja) Eugène Delacroix ( ) merész színek, hatásosan érzelmes témaválasztás Eugène Delacroix ( ) merész színek, hatásosan érzelmes témaválasztás Théodore Géricault: Medúza tutaja (1819) Eugène Delacroix: A Szabadság vezeti a népet (1830)

4 Impresszionizmus Tájképfestészet: Barbizoni festőiskola (Fontainebleau mellett ) Camille Corot ( ) elvágyódás François Millet ( ) realisztikus parasztcsendéletek Camille Corot:Orpheus kivezeti Eurydikét az alvilágból (1861) François Millet: Kalásszedők (1857)

5 Realizmus: Gustave Courbet ( ) Édouard Manet ( ) az impresszionisták előfutára, merész, megbotránkoztató Gustave Courbet: Fürdőzők (1853)Édouard Manet: Reggeli a szabadban (1863)

6 Impresszionizmus: Claude Monet ( ) fény és színek lényegét kutatta Auguste Renoir ( ) -> impresszionista csoport alapítása, fény és árnyék játékának megragadása (Impresszionisták kiállítása – Musée D’Orsay) Claude Monet: Impresszió (A felkelő nap) (1872) Auguste Renoir: Evezősök reggelije (1881)

7 Az impresszionizmus hatása a korabeli festőkre Paul Cézanne ( ) (egyre eltávolodott az impresszionistáktól), tájképek, Provence Edgar Degas ( ) gyors, változó mozdulatok ábrázolása (táncosok, lovasok) Paul Cézanne: Mount Saint- Victoire (1898) Edgar Degas: Táncosnő (1878)

8 Paul Gauguin ( ) egzotikum, Tahiti Henri de Toulouse-Lautrec ( ) Montmartre bohém világa Vincent van Gogh ( ) „a holland zseni” Paul Gauguin: Tahiti nők (1892) Henri de Toulouse-Lautrec: Moulin Rouge (1892) Vincent van Gogh: Csillagos éj (1889)

9 XX. századi francia festészet Fauve-izmus: („ a vadak”) Nem törődtek a realizmussal, csak a színekkel és a kompozícióval Henri Matisse ( ) a modern művészetek festőóriása Georges Braque ( ) Pablo Picassoval közösen a kubizmus alapítója is (xx. századi festészet és grafika: Centre Georges Pompidou) Henri Matisse: Zöld sugaras portré (1905)

10 Kubizmus: 1914-ig a francia képzőművészet uralkodó stílusa Fernand Léger ( ) témája: gépesítés, gyári munka Georges Braque: Éstaque-i viadukt (1892) Fernand Léger: Nő macskával (1921)

11 Francia festészet a két világháború között Szürrealizmus: Legismertebb képviselői nem franciák Max Ernst ( , német) René Magritte ( , belga) Max Ernst: Szűz Mária elfenekeli a gyermek Jézust (1926) René Magritte: Szeretők (1928)

12 Joan Miro ( , katalán) gyermekrajzok és az avantgarde újító varázsa Marc Chagall ( ) SZU-ból emigrált; szárnyaló fantázia Joan Miro: Az éneklő hal (1972) Marc Chagall: Menyasszony (1927)

13 A francia festészet hatása az európai művészetben A francia festőművészek mindig élenjárók voltak az új témák, és technikai kidolgozások keresésében Új szemléletmódok, nézőpontok A realista, már-már objektív ábrázolásmódtól a szubjektív, impresszión alapuló önkifejezési formákig -> Szubjektum kibontakoztatása, előtérbe helyezése.

14 Párizs, a divat fővárosa

15 A XVII. század közepe óta Franciaország volt a divat központja. A XVII. század közepe óta Franciaország volt a divat központja. XIV. Lajos (Napkirály) ->Európa legfényesebb udvara, pompája minta minden uralkodó számára. XIV. Lajos (Napkirály) ->Európa legfényesebb udvara, pompája minta minden uralkodó számára. XVIII. század: XV. Lajos szeretői diktálták a divatot, majd a század végén Marie Antoinette. XVIII. század: XV. Lajos szeretői diktálták a divatot, majd a század végén Marie Antoinette. XIX. század: félvilági hölgyek, egymás túlszárnyalása, utánzásra ösztönzés XIX. század: félvilági hölgyek, egymás túlszárnyalása, utánzásra ösztönzés

16 A XX. század első évtizedeinek divatja Paul Poiret ( ) –Az orosz balett mecénása –Az avantgarde művészek barátja –szoknya hosszának megrövidítése –"robe-chemise" (ingruha )

17 Elsa Schiaparelli ( ) –szürrealista látásmód (Salvador Dali nagy barátja) –nem egyszer Dali ötleteit keltette életre –drámai színek, meghökkentő ruhadarabok (kalap-cipő) –válltömés (1932),

18 Gabrielle (Coco) Chanel ( ) –A kalaposhölgy –Garconne-stílus –Nőies, elegáns, dolgozó nőtípus –kosztüm finom, puha hurkolt anyagból –kis vékony paszpól –1. mesterséges parfüm, 1921: Chanel Nr. 5 –"kis fekete" ruha, bizsu (’30-as évek) Christian Dior ( ) –Kezdetben galériát vezet –Sapkavázlatok –„New Look” 1947 –1948-tól USA piacára is betör, erős marketing –Parfümcég is, 1. kollekcióval egy időben (Miss Dior)

19 Divat a 2. világháború után Yves Saint Laurent ( ) Dior utódja – 21 évesen művészeti vezető –„Nude Look” (áttetsző anyagok) Hubert de Givenchy (1927-) Dior és Schiapparelli tanítványa –Divatház 1952, Audrey Hepburn

20 Divat napjainkig Pierre Cardin (1922-) elsők között nyitott Kelet felé : gumicsizmás manökenek, fényes, műanyag kabátban, nadrágban Jean paul Gaultier (1952-) – férfiszoknyák, extremitás, jelmezek (Luc Besson: Az ötödik elem) Christian Lacroix (1951-)- luxus, ragyogás, tökéletességre törekvés

21 Összefoglalás „francia ízlésvilág” –kifinomultság és elegancia, –meghökkentő, újdonság erejével ható Mind a képző-, mind az iparművészetben rendkívüli formáló erőként hatottak az európai kultúrkör művészvilágára. szubjektív szemlélet –fontos, sajátos mondanivaló minden egyes alkotásban, legyen az festmény, vagy ruhadarab.

22 Köszönjük a figyelmet!


Letölteni ppt "Francia festészet Papp Tünde IFO II. nappali 2009.12.09."

Hasonló előadás


Google Hirdetések