Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Francia festészet Papp Tünde IFO II. nappali 2009.12.09.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Francia festészet Papp Tünde IFO II. nappali 2009.12.09."— Előadás másolata:

1 Francia festészet Papp Tünde IFO II. nappali 2009.12.09.

2 Francia festészet a XIX. században XIX. sz. első évtizedeitől: Párizs a művészetek fővárosa Jacques-Louis David (1748-1825) (Napóleon udvari festője) neoklasszicizmus Jean August Dominique Ingres (1780- 1867) David tanítványa Jean August Dominique Ingres (1780- 1867) David tanítványa J. L. David: Horatiusok esküje (1784) J. A. D. Ingres:Jupiter és Thetis (1811)

3 Théodore Géricault (1791-1824) romantikus stílus első jeles képviselője (Medúza tutaja) Théodore Géricault (1791-1824) romantikus stílus első jeles képviselője (Medúza tutaja) Eugène Delacroix (1798-1863) merész színek, hatásosan érzelmes témaválasztás Eugène Delacroix (1798-1863) merész színek, hatásosan érzelmes témaválasztás Théodore Géricault: Medúza tutaja (1819) Eugène Delacroix: A Szabadság vezeti a népet (1830)

4 Impresszionizmus Tájképfestészet: Barbizoni festőiskola (Fontainebleau mellett ) Camille Corot (1796-1875) elvágyódás François Millet (1814-1875) realisztikus parasztcsendéletek Camille Corot:Orpheus kivezeti Eurydikét az alvilágból (1861) François Millet: Kalásszedők (1857)

5 Realizmus: Gustave Courbet (1819-1877) Édouard Manet (1832-1883) az impresszionisták előfutára, merész, megbotránkoztató Gustave Courbet: Fürdőzők (1853)Édouard Manet: Reggeli a szabadban (1863)

6 Impresszionizmus: Claude Monet (1840-1926) fény és színek lényegét kutatta Auguste Renoir (1841-1919) -> impresszionista csoport alapítása, fény és árnyék játékának megragadása (Impresszionisták kiállítása – Musée D’Orsay) Claude Monet: Impresszió (A felkelő nap) (1872) Auguste Renoir: Evezősök reggelije (1881)

7 Az impresszionizmus hatása a korabeli festőkre Paul Cézanne (1839-1906) (egyre eltávolodott az impresszionistáktól), tájképek, Provence Edgar Degas (1834-1917) gyors, változó mozdulatok ábrázolása (táncosok, lovasok) Paul Cézanne: Mount Saint- Victoire (1898) Edgar Degas: Táncosnő (1878)

8 Paul Gauguin (1848-1903) egzotikum, Tahiti Henri de Toulouse-Lautrec (1864-1901) Montmartre bohém világa Vincent van Gogh (1853-1890) „a holland zseni” Paul Gauguin: Tahiti nők (1892) Henri de Toulouse-Lautrec: Moulin Rouge (1892) Vincent van Gogh: Csillagos éj (1889)

9 XX. századi francia festészet Fauve-izmus: („ a vadak”) Nem törődtek a realizmussal, csak a színekkel és a kompozícióval Henri Matisse (1869-1954) a modern művészetek festőóriása Georges Braque (1882-1963) Pablo Picassoval közösen a kubizmus alapítója is (xx. századi festészet és grafika: Centre Georges Pompidou) Henri Matisse: Zöld sugaras portré (1905)

10 Kubizmus: 1914-ig a francia képzőművészet uralkodó stílusa Fernand Léger (1881-1955) témája: gépesítés, gyári munka Georges Braque: Éstaque-i viadukt (1892) Fernand Léger: Nő macskával (1921)

11 Francia festészet a két világháború között Szürrealizmus: Legismertebb képviselői nem franciák Max Ernst (1891-1976, német) René Magritte (1898-1967, belga) Max Ernst: Szűz Mária elfenekeli a gyermek Jézust (1926) René Magritte: Szeretők (1928)

12 Joan Miro (1893-1983, katalán) gyermekrajzok és az avantgarde újító varázsa Marc Chagall (1887-1985) SZU-ból emigrált; szárnyaló fantázia Joan Miro: Az éneklő hal (1972) Marc Chagall: Menyasszony (1927)

13 A francia festészet hatása az európai művészetben A francia festőművészek mindig élenjárók voltak az új témák, és technikai kidolgozások keresésében Új szemléletmódok, nézőpontok A realista, már-már objektív ábrázolásmódtól a szubjektív, impresszión alapuló önkifejezési formákig -> Szubjektum kibontakoztatása, előtérbe helyezése.

14 Párizs, a divat fővárosa

15 A XVII. század közepe óta Franciaország volt a divat központja. A XVII. század közepe óta Franciaország volt a divat központja. XIV. Lajos (Napkirály) ->Európa legfényesebb udvara, pompája minta minden uralkodó számára. XIV. Lajos (Napkirály) ->Európa legfényesebb udvara, pompája minta minden uralkodó számára. XVIII. század: XV. Lajos szeretői diktálták a divatot, majd a század végén Marie Antoinette. XVIII. század: XV. Lajos szeretői diktálták a divatot, majd a század végén Marie Antoinette. XIX. század: félvilági hölgyek, egymás túlszárnyalása, utánzásra ösztönzés XIX. század: félvilági hölgyek, egymás túlszárnyalása, utánzásra ösztönzés

16 A XX. század első évtizedeinek divatja Paul Poiret (1879-1944) –Az orosz balett mecénása –Az avantgarde művészek barátja –szoknya hosszának megrövidítése –"robe-chemise" (ingruha )

17 Elsa Schiaparelli (1890-1973) –szürrealista látásmód (Salvador Dali nagy barátja) –nem egyszer Dali ötleteit keltette életre –drámai színek, meghökkentő ruhadarabok (kalap-cipő) –válltömés (1932),

18 Gabrielle (Coco) Chanel (1883-1971) –A kalaposhölgy –Garconne-stílus –Nőies, elegáns, dolgozó nőtípus –kosztüm finom, puha hurkolt anyagból –kis vékony paszpól –1. mesterséges parfüm, 1921: Chanel Nr. 5 –"kis fekete" ruha, bizsu (’30-as évek) Christian Dior (1905-1957) –Kezdetben galériát vezet –Sapkavázlatok –„New Look” 1947 –1948-tól USA piacára is betör, erős marketing –Parfümcég is, 1. kollekcióval egy időben (Miss Dior)

19 Divat a 2. világháború után Yves Saint Laurent (1936-2008) Dior utódja – 21 évesen művészeti vezető –„Nude Look” (áttetsző anyagok) Hubert de Givenchy (1927-) Dior és Schiapparelli tanítványa –Divatház 1952, Audrey Hepburn

20 Divat napjainkig Pierre Cardin (1922-) elsők között nyitott Kelet felé - 1965: gumicsizmás manökenek, fényes, műanyag kabátban, nadrágban Jean paul Gaultier (1952-) – férfiszoknyák, extremitás, jelmezek (Luc Besson: Az ötödik elem) Christian Lacroix (1951-)- luxus, ragyogás, tökéletességre törekvés

21 Összefoglalás „francia ízlésvilág” –kifinomultság és elegancia, –meghökkentő, újdonság erejével ható Mind a képző-, mind az iparművészetben rendkívüli formáló erőként hatottak az európai kultúrkör művészvilágára. szubjektív szemlélet –fontos, sajátos mondanivaló minden egyes alkotásban, legyen az festmény, vagy ruhadarab.

22 Köszönjük a figyelmet!


Letölteni ppt "Francia festészet Papp Tünde IFO II. nappali 2009.12.09."

Hasonló előadás


Google Hirdetések