Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Esztétikai alapfogalmak (Scruton) 5. Előadás A mindennapi szépség.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Esztétikai alapfogalmak (Scruton) 5. Előadás A mindennapi szépség."— Előadás másolata:

1 Esztétikai alapfogalmak (Scruton) 5. Előadás A mindennapi szépség

2 A kert •A legjobb kiindulópont a mindennapi szépség értelmezéséhez: a kert – pihenőhely, tudás és szépség – mindez az otthonhoz kötődik •Természeti szépség nélkül – kert: veteményes – ez is elrendezett lenne – sorokba – hogy áttekinthető legyen •Ebből alakult ki a kikapcsolódás céljára szolgáló kert •Kerteknek – van saját fenomenológiájuk •A természet megszelídítése, az ember vizuális normáihoz igazítása

3 A kert fenomenológiája •Táj: nyitott •Kert: zárt, körülvett tér •A benne található növények nem véletlenül, és nem tőlünk függetlenül nőnek ott •Hozzánk tartoznak – beszélgetnek velünk •Az emberi világ meghosszabbítása •Épített környezet – természet között •KÖZTES létmód

4 A kert fenomenológiája 2 •Kert // épített környezet, díszítés: teret szakítanak ki, és számunkra elérhetővé teszik •Lásd az oszlop és a fatörzs összehasonlítását •A kert nem mű, de nem is természet •Egymásba játszik a kettő

5 Kertművészet •Gertrude Jekyll ( ) nagy hatású brit kerttervező, író •Ian Hamilton Finlay ( )- skót költő, művész, kertész

6 A szépség igénye, mint univerzálé •A kertművészeti kísérlet lényege: hogy környezetünket hozzánk igazítsuk, és magunkat környezetünkhöz •Ez mutatja, hogy a szépség mindenkiben megvan igényként – univerzálé •Annak konzekvenciája, hogy komolyan vesszük az életet, és tudatossá dolgainkat

7 Kézművesség és asztalosmunka •E területeken is esztétikai ítéleteket alkotunk – kiválasztjuk, hogy nézzen ki környezetünk •Ha a megfelelő ajtókeretet megfelelő helyét keressük egy új épület falán – akkor esztétikai döntést hozunk (ennek ellemond a fogyatékosok érdekeiben hozott szabályozás) •Racionális döntés – vitatható: összehasonlítások, példák, alternatívák •A szempont: mi illik mihez

8 A hétköznapi élet esztétikája •Kantnak erre kellett volna utalnia: ez a választás szándékolt, de túl a szándékon, az érdekes, hogy miként látszik •Ez is része a gyakorlati döntéshozatalnak •Másik példa: terítés, ha vendégeket vársz •Az a vágyad, hogy a dolgok jól nézzenek ki •Vagy ha felöltözöl egy partyra, vagy rendet raksz az íróasztaladon, vagy a szobádban •Mindezen tevékenységek a hétköznapi élet esztétikájának témaköréhez kapcsolódnak •Ezzel a témával régóta nem foglalkoznak – ezért a sok félreértés az építészetben és a dizájnban is

9 A szépség és a gyakorlati érvelés •Amikor a ló akadályt ugrik – nem hoz döntést – csak a racionális ember képes erre •Énekesmadár: azért énekel, mert ennek szerepe van a párválasztásban – a madárnak nincsenek szándékai az énekléssel – életét nem tervszerűen éli •De a dallamot nem tudatosan, racionálisan alkotja – mint az ember (persze ott is van intuíció) •Az ember választása mellett érvelni is tud, és a zene logikáját keresi •Az asztalos a látszat szerint dönt – hogy mi milyennek tűnik majd – ez adja indokát a választásnak

10 Értelem és látszat •Amikor kiválasztom az ablakkeretet, a mért kérdésre tudok válaszolni: pl. összehasonlítás, jelentéskeresés, szokásokra és hagyományokra való hivatkozással •Döntésem alapja: hogy néz ki •Hogyan illik a nagyobb egészbe: fal, épület •Így kialakul egyfajta vizuális szótár •És kialakul a stílus – alakok, kontúrok, anyagok stb. ismételt használata, adott módon való használatuk és vizuális gesztusok repertoárjának kiépítése

11 Egyetértés és jelentés •Nem csak az alkotó ítéli meg az alkotott dolgot – pl. ajtókeretet – mások is •Minél kevésbé gyakorlatias a másik köze a dologhoz, annél jobban érdekli őket •játékelméletben ezt nevezik: koordinációs problémának – feloldható az egyetértésre való törekvéssel •Palladio – úgy újít, hogy eléri mások beleegyezését •Mások próba-szerencse módszerrel – mindnek van előnye és hátránya is •Racionális vita bontakozik ki •Az esztétikai minőség – kalauz közös környezetünkhöz

12 Ízlés és jelentés •Szépérzékünk funkciója –figyelmeztessen miben nem illik valami a dolog meglévő részeihez •Repülőgép-tervező – szintén a szépből indul ki, amikor megoldásokat keres – így jön rá a helyes megoldásra •Valaminek a kinézete – jelentést generál •Racionális lény – interpretál (értelmez) – a látszat is lehet jelentésteli •Öltözködési divat és ruhadivat összefügghet : 18. szd-i ízléseszmény: •az ízlés segítségével a racionális lények elrendezik életüket a jó és a rossz látszatra vonatkozó társadalmilag meghatározott érzék segítségével.

13 A stílus •A jelentés közvetítéshez esztétikai ítéletre támaszkodunk – ennek egyik eszköze a stílus •Pl. virág a gomblukban, boroskancsó, összehajtogatott szalvéta – jelentéssel bír •A stílus valamire céloz – boroskancsó – mediterrán életmódra, melyben bőséggel van bor •Önismeret eszköze is lehet –rávezeti a házigazdát, mire akar utalni •Az én kivetítése (Entäusserung) – önmeghatározás (Selbstbestimmung) •A stílus így kerül át a művészetbe •A hétköznapi életben: megerősíti részvételünket, jelenlétünket •A művészetben – képzelt világok formáló szellemévé válik

14 Divat •A hétköznapi életbeli esztétikai megoldások – a konszenzus keresését mutatják •Ha jelentést közvetítünk – az feltételez egy előzetes konszenzust a jelek használatával kapcsolatban •A divat: egy stílus társadalmi/közösségi elfogadása •A divat: iránytű az esztétikai választásokhoz, más is hasonlóan fog eljárni •A látszatokkal való játék esélyét teremti meg - Üzenetek küldését jelenti •A látszat közösségében lehet általa osztozni

15 Divat 2. •Első forrása: imitáció •Ha nem tudatos – például népviselet •Ahogy népszokások keletkeznek – sokan követik – szeretnének odatartozni

16 Divat 3 •De lehet vezérelt is •Szép Brummel – divatot diktált – a XIX. század első felében •Vagy a Beatles, amikor az öltözködésben, hajviseletben és nyelvhasználatban a generációját átalakította

17 Állandóság és változás •Esztétikai ítélet: beilleszkedés és kiválás •Legtöbb tevékenységünk célja: otthon- építés – egy jól berendezett élet állandó szimbólumait akarjuk megteremteni •A stílus láthatatlan keze – nyelvtant és konvenciót teremt (helyi építkezési szokások, népviselet, asztali szokások, tradícionális kultúra öröksége) •Konvenció – állandóságot visz az életünkbe •Hogy tudjuk, mi a jó, és mi nem az •A konvenció eluralkodhat – pl. ősi Egyiptomban

18 Elmúlás •Pl. Pompei freskók vagy római grottók •Már eleve erre irányulnak: pl. japán tradíció – lásd teázási szokás – vallásos jellegű •Ugyanígy: virágkompozíciók, gesztusok szigorú rendje •A szabadság még fontosabb Egy találkozás: egy esély

19 Pillanat és öröklét •A pillanatnyi és múló öröm és a rövid találkozás: örök értékké válhat – ha rituálévá formáljuk vagy kőbe véssük

20 Illeszkedés és szépség •Ízlés: gyakorlati ész – aszerint választ, mi illik •Amiből kiindul: a látszat és a jelentés a látszatban •Valójában a szépségről van szó •Az illés – örömet okoz, felhívja magára a figyelmet, magában válik kontempláció tárgyává, nem függ használati értéktől •Fokozat kérdése ez is •A hétköznapi szépség – a minimális szépség •A racionális lények igénye a rendre és az otthonra •A művészi szépség más


Letölteni ppt "Esztétikai alapfogalmak (Scruton) 5. Előadás A mindennapi szépség."

Hasonló előadás


Google Hirdetések