Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Esztétikai alapfogalmak (Scruton)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Esztétikai alapfogalmak (Scruton)"— Előadás másolata:

1 Esztétikai alapfogalmak (Scruton)
5. Előadás A mindennapi szépség

2 A legjobb kiindulópont a mindennapi szépség értelmezéséhez: a kert – pihenőhely, tudás és szépség – mindez az otthonhoz kötődik Természeti szépség nélkül – kert: veteményes – ez is elrendezett lenne – sorokba – hogy áttekinthető legyen Ebből alakult ki a kikapcsolódás céljára szolgáló kert Kerteknek – van saját fenomenológiájuk A természet megszelídítése, az ember vizuális normáihoz igazítása A kert

3 A kert fenomenológiája
Táj: nyitott Kert: zárt, körülvett tér A benne található növények nem véletlenül, és nem tőlünk függetlenül nőnek ott Hozzánk tartoznak – beszélgetnek velünk Az emberi világ meghosszabbítása Épített környezet – természet között KÖZTES létmód

4 A kert fenomenológiája 2
Kert // épített környezet, díszítés: teret szakítanak ki, és számunkra elérhetővé teszik Lásd az oszlop és a fatörzs összehasonlítását A kert nem mű, de nem is természet Egymásba játszik a kettő

5 Kertművészet Gertrude Jekyll ( ) nagy hatású brit kerttervező, író Ian Hamilton Finlay ( )- skót költő, művész, kertész

6 A szépség igénye, mint univerzálé
A kertművészeti kísérlet lényege: hogy környezetünket hozzánk igazítsuk, és magunkat környezetünkhöz Ez mutatja, hogy a szépség mindenkiben megvan igényként – univerzálé Annak konzekvenciája, hogy komolyan vesszük az életet, és tudatossá dolgainkat

7 Kézművesség és asztalosmunka
E területeken is esztétikai ítéleteket alkotunk – kiválasztjuk, hogy nézzen ki környezetünk Ha a megfelelő ajtókeretet megfelelő helyét keressük egy új épület falán – akkor esztétikai döntést hozunk (ennek ellemond a fogyatékosok érdekeiben hozott szabályozás) Racionális döntés – vitatható: összehasonlítások, példák, alternatívák A szempont: mi illik mihez

8 A hétköznapi élet esztétikája
Kantnak erre kellett volna utalnia: ez a választás szándékolt, de túl a szándékon, az érdekes, hogy miként látszik Ez is része a gyakorlati döntéshozatalnak Másik példa: terítés, ha vendégeket vársz Az a vágyad, hogy a dolgok jól nézzenek ki Vagy ha felöltözöl egy partyra, vagy rendet raksz az íróasztaladon, vagy a szobádban Mindezen tevékenységek a hétköznapi élet esztétikájának témaköréhez kapcsolódnak Ezzel a témával régóta nem foglalkoznak – ezért a sok félreértés az építészetben és a dizájnban is

9 A szépség és a gyakorlati érvelés
Amikor a ló akadályt ugrik – nem hoz döntést – csak a racionális ember képes erre Énekesmadár: azért énekel, mert ennek szerepe van a párválasztásban – a madárnak nincsenek szándékai az énekléssel – életét nem tervszerűen éli De a dallamot nem tudatosan, racionálisan alkotja – mint az ember (persze ott is van intuíció) Az ember választása mellett érvelni is tud, és a zene logikáját keresi Az asztalos a látszat szerint dönt – hogy mi milyennek tűnik majd – ez adja indokát a választásnak

10 Értelem és látszat Amikor kiválasztom az ablakkeretet, a mért kérdésre tudok válaszolni: pl. összehasonlítás, jelentéskeresés, szokásokra és hagyományokra való hivatkozással Döntésem alapja: hogy néz ki Hogyan illik a nagyobb egészbe: fal, épület Így kialakul egyfajta vizuális szótár És kialakul a stílus – alakok, kontúrok, anyagok stb. ismételt használata, adott módon való használatuk és vizuális gesztusok repertoárjának kiépítése

11 Egyetértés és jelentés
Nem csak az alkotó ítéli meg az alkotott dolgot – pl. ajtókeretet – mások is Minél kevésbé gyakorlatias a másik köze a dologhoz, annél jobban érdekli őket játékelméletben ezt nevezik: koordinációs problémának – feloldható az egyetértésre való törekvéssel Palladio – úgy újít, hogy eléri mások beleegyezését Mások próba-szerencse módszerrel – mindnek van előnye és hátránya is Racionális vita bontakozik ki Az esztétikai minőség – kalauz közös környezetünkhöz

12 Ízlés és jelentés Szépérzékünk funkciója –figyelmeztessen miben nem illik valami a dolog meglévő részeihez Repülőgép-tervező – szintén a szépből indul ki, amikor megoldásokat keres – így jön rá a helyes megoldásra Valaminek a kinézete – jelentést generál Racionális lény – interpretál (értelmez) – a látszat is lehet jelentésteli Öltözködési divat és ruhadivat összefügghet : 18. szd-i ízléseszmény: az ízlés segítségével a racionális lények elrendezik életüket a jó és a rossz látszatra vonatkozó társadalmilag meghatározott érzék segítségével.

13 A stílus A jelentés közvetítéshez esztétikai ítéletre támaszkodunk – ennek egyik eszköze a stílus Pl. virág a gomblukban, boroskancsó, összehajtogatott szalvéta – jelentéssel bír A stílus valamire céloz – boroskancsó – mediterrán életmódra, melyben bőséggel van bor Önismeret eszköze is lehet –rávezeti a házigazdát, mire akar utalni Az én kivetítése (Entäusserung) – önmeghatározás (Selbstbestimmung) A stílus így kerül át a művészetbe A hétköznapi életben: megerősíti részvételünket, jelenlétünket A művészetben – képzelt világok formáló szellemévé válik

14 Divat A hétköznapi életbeli esztétikai megoldások – a konszenzus keresését mutatják Ha jelentést közvetítünk – az feltételez egy előzetes konszenzust a jelek használatával kapcsolatban A divat: egy stílus társadalmi/közösségi elfogadása A divat: iránytű az esztétikai választásokhoz, más is hasonlóan fog eljárni A látszatokkal való játék esélyét teremti meg - Üzenetek küldését jelenti A látszat közösségében lehet általa osztozni

15 Divat 2. Első forrása: imitáció Ha nem tudatos – például népviselet
Ahogy népszokások keletkeznek – sokan követik – szeretnének odatartozni

16 Divat 3 De lehet vezérelt is
Szép Brummel – divatot diktált – a XIX. század első felében Vagy a Beatles, amikor az öltözködésben, hajviseletben és nyelvhasználatban a generációját átalakította

17 Állandóság és változás
Esztétikai ítélet: beilleszkedés és kiválás Legtöbb tevékenységünk célja: otthon- építés – egy jól berendezett élet állandó szimbólumait akarjuk megteremteni A stílus láthatatlan keze – nyelvtant és konvenciót teremt (helyi építkezési szokások, népviselet, asztali szokások, tradícionális kultúra öröksége) Konvenció – állandóságot visz az életünkbe Hogy tudjuk, mi a jó, és mi nem az A konvenció eluralkodhat – pl. ősi Egyiptomban

18 Elmúlás Pl. Pompei freskók vagy római grottók
Már eleve erre irányulnak: pl. japán tradíció – lásd teázási szokás – vallásos jellegű Ugyanígy: virágkompozíciók, gesztusok szigorú rendje A szabadság még fontosabb Egy találkozás: egy esély

19 Pillanat és öröklét A pillanatnyi és múló öröm és a rövid találkozás: örök értékké válhat – ha rituálévá formáljuk vagy kőbe véssük

20 Illeszkedés és szépség
Ízlés: gyakorlati ész – aszerint választ, mi illik Amiből kiindul: a látszat és a jelentés a látszatban Valójában a szépségről van szó Az illés – örömet okoz, felhívja magára a figyelmet, magában válik kontempláció tárgyává, nem függ használati értéktől Fokozat kérdése ez is A hétköznapi szépség – a minimális szépség A racionális lények igénye a rendre és az otthonra A művészi szépség más


Letölteni ppt "Esztétikai alapfogalmak (Scruton)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések