Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Hajdúnánás Város Önkormányzata Hajdúnánás városi vízmű üzemelő sérülékeny ivóvízbázisa Vízbázisvédelmi diagnosztikai munkák összefoglalása és az eredmények.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Hajdúnánás Város Önkormányzata Hajdúnánás városi vízmű üzemelő sérülékeny ivóvízbázisa Vízbázisvédelmi diagnosztikai munkák összefoglalása és az eredmények."— Előadás másolata:

1 Hajdúnánás Város Önkormányzata Hajdúnánás városi vízmű üzemelő sérülékeny ivóvízbázisa Vízbázisvédelmi diagnosztikai munkák összefoglalása és az eredmények bemutatása

2 • Előzmények • Elvégzett feladatok • Diagnosztika eredménye • Biztonságba helyezés • Biztonságban tartás

3 Hajdúnánás városi vízmű üzemelő sérülékeny ivóvízbázisa

4 A diagnosztika során elvégzett munkák  szennyező források feltárásos vizsgálata,  helyszíni felszínközeli vizsgálatok az utánpótlódási területen,  vízvizsgálatok (komplex EU, általános, spec.),  termelő kutak műszeres vizsgálata,  komplex észlelő hálózat kialakítása,  egyidejű vízszintmérések és egymásrahatás-vizsgálatok,  geodéziai bemérések.

5 Szennyezőforrások feltárásos vizsgálata

6 A vízbázis környezetében lévő 18 db szennyezőforrás hatásának megállapítására megtörtént:  24 db feltárás 330 fm összhosszúságban,  10 db figyelőkút kiképzése 77 fm összmélységgel,  36 db vízmintavétel és vízanalitika,  16 db talajmintavétel és talajanalitika.

7 Szennyezőforrások feltárásos vizsgálata

8 Helyszíni felszínközeli vizsgálatok az utánpótlódási területen

9 Sekélyfúrásos feltárások Az utánpótlódás szempontjából kiemelt területeken helyszíni felszínközeli vizsgálatokat, 10 db 100 fm összmélységű fúrást végeztünk a helyszíni adottságokhoz alkalmazkodva. Fúrásonként 1 db vízmintát és 2 talajmintát vettünk és analizáltattunk.

10 Talajtani vizsgálat A vízmű kutak környezetében 55 ha területen végeztünk talajfizikai, talajanalitikai és talajvízanalitikai vizsgálatokat. A talajvizsgálatok során a talajtípusoktól függően kiválasztott jellemző szelvényekben elvégzett feltárásokban mintavételezés történt. A talajmintákból szaklaboratóriumban meghatározásra kerültek a vizsgált területen található genetikai talajtípusok, a talajok kémiai, fizikai és vízgazdálkodási tulajdonságai (humusztartalom, pH, kötöttség, savanyúság, összsó, vízvezetőképesség, vízáteresztőképesség, báziscsere, részletes mechanikai elemzés, PF vizsgálatok, hasznosvíz és holtvíz tartalom, nitrogénháztartás) és a nitrogén ill. toxikus elem tartalom. Helyszíni felszín közeli vizsgálatok az utánpótlódási területen

11 Felszíni geofizikai vizsgálatok 2 ütemben zajlottak a vizsgálatok: 1. a vízműkutak közvetlen környezetében, 4 db szelvény mentén, 6 km összhosszúsággal, multielektródás egyenáramú szelvényezés módszerével, 2. a vízműkutaktól K-i irányban, a tágabb utánpótlódási területen, 2 szelvényvonal mentén összesen 2 km hosszúsággal, vertikális és horizontális elektromos szondázás módszerével.

12 Helyszíni felszín közeli vizsgálatok az utánpótlódási területen Nitrogén-izotóp vizsgálatok A víztermelő kutakban megjelenő ammónium, nitrit és nitrátionok eredetének meghatározására 5 db vízmű kútból vett vízmintákból meghatároztuk a vizek ammóniumion- és nitrátion-koncentrációit, valamint a stabilis N- izotóparányokat mindkét nitrogénforrásra vonatkozóan. Kút elnevezése δ 15 N(AIR) [%o](NO 3 - ) δ 15 N(AI R) [%o] (NH 4 + ) Hajdúnánási Vízmű 1. sz.kút 20,16 Hajdúnánási Vízmű 2. sz.kút 37,54,6 Hajdúnánási Vízmű 3. sz.kút 18,4- Hajdúnánási Vízmű 4. sz.kút 30,42,6 Hajdúnánási Vízmű 6. sz.kút 17,64,2

13 Vízkémiai vizsgálatok A vízbázis termelőkútjaiból vett vízmintákból összesen  22 db főkomponensekre,  8 db komplex EU elemekre,  4 db tríciumra kiterjedő vizsgálatot végeztünk.

14 Víztermelő kutak műszeres vizsgálata A műszeres kútvizsgálati mérések fontos részletekkel szolgálnak: -a kutak aktuális műszaki állapotáról; -a kutak szerkezetének állapotáról; -a víztermelés aktuális paramétereiről; -a rétegek vízadó-képességének változásairól.

15 Komplex észlelő hálózat megtervezése és kivitelezése 3 db vízszintfigyelő kút létesült 285 fm összmélységgel, A Vf-1, Vf-2 és Vf-3 jelű kutakat a vízbázistól K irányban a termelőkutak utánpótlódási területén, a víz áramlási irányának figyelembe vételével képeztük ki 45, 95 és 135 fm-es talpmélységgel. A kutakból 3 alkalommal végeztünk szivattyúzásos vízmintavételt és vizsgáltattuk be azokat.

16 Egyidejű vízszintmérés és egymásrahatás-vizsgálat

17 Tervezési munkák  Adatgyűjtés, feldolgozás, értékelés  Utánpótlódási- és hatásterület meghatározása, prognosztizált védőterület meghatározása  Részletes terepbejárás, szennyezőforrások helyszíni feltárása  Kutak engedélyezési dokumentációinak összeállítása  Szivárgáshidraulikai modellezés  Monitoring-rendszer tervezése  A vízbázis komplex állapotértékelése  Biztonságba helyezési terv kidolgozása  Javaslat a vízbázis biztonságban tartására  Térinformatikai feldolgozás  I. és II. ütemi záródokumentáció összeállítása

18 Földtani jellemzés A vízműkutak a negyedkori rétegsor felső szakaszában, m között található homokrétegek vizét termelik.

19 A védőidomok, védőterület meghatározása Szivárgáshidraulikai modellezés A modellezéssel érintett terület a vízbázis 72 km 2 -es részét öleli fel, 8 modellréteget különítettünk el, melyek közül a 7. sz. a vízmű minden kútjában szűrőzött vízadó réteg. Egyedül az 5. sz. vízmű kutat telepítették két rétegre Kút Belső védőöveze t Külső védőöveze t Hidro- geológiai védőövezet m 3 /dm 3 /hóm 3 /év /a /a ÖSSZES

20 Belső, 20 napos elérési idejű védőidom

21 Külső, 180 napos elérési idejű védőidom

22 Hidrogeológiai „A”, 5 éves elérési idejű védőidom

23 Hidrogeológiai „B”, 50 éves elérési idejű védőterület és védőidom

24 A vízbázis biztonságba helyezése Az állapotfelmérés és biztonságba helyezés sokrétű munkáinak, vizsgálatainak értelmezése, kiértékelése és feldolgozása alapján az alábbi védőövezeti rendszer kijelölését javasoljuk:  belső védőterület és védőidom;  külső védőidom;  hidrogeológiai védőidom A és B zónája;  hidrogeológiai védőterület és védőidom B zónája. A biztonságba helyezéshez szükséges intézkedések közül kiemeljük a belső védőterületek szabályos, előírt méretű (min. 10 m a vízkivételtől) kialakításának fontosságát. Ez ingatlanok megosztásával, tulajdoni jogok rendezésével, védőkerítések átépítésével jár több kút esetében. A nemrég kivitelezett 2/a és 3/a kutak esetében rendezésre vár mind a belső védőterület mérete, mind annak földhivatali bejegyeztetése, mind a vízföldtani napló elkészíttetése, és a kutak vízjogi helyzetének rendezése. Az eddig használaton kívüli 7. és 8. számú, az üzemeltetési engedélyben nem szereplő (de minden nyilvántartásban, így az ajánlati kiírásban is megtalálható) kutakat monitoring-kutakként javasoljuk fenntartani, kialakítva belső védőterületeiket, rendezve földhivatali nyilvántartásukat és vízjogi helyzetüket. Ugyancsak sürgősnek ítéljük meg a lehatárolt védőterületen található szennyvízürítő felszámoltatása iránti eljárás kezdeményezését. Hatósági eljárás lefolytatása.

25 A vízbázis biztonságban tartása Néhány fontosabb feladat: -a monitoring-rendszer üzemeltetése; -a védőövezeti rendszer fenntartása, ellenőrzése; -a védőövezeteken folytatott tevékenységek ellenőrzése; -rendszeres állapotértékelés elvégzése; -védelmi terv rendszeres felülvizsgálata.


Letölteni ppt "Hajdúnánás Város Önkormányzata Hajdúnánás városi vízmű üzemelő sérülékeny ivóvízbázisa Vízbázisvédelmi diagnosztikai munkák összefoglalása és az eredmények."

Hasonló előadás


Google Hirdetések