Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 7 csodája Harmincöt épített és természeti csoda közül kerül ki Borsod-Abaúj-Zemplén megye 7 csodája, amelyeket az első rostálást.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Borsod-Abaúj-Zemplén megye 7 csodája Harmincöt épített és természeti csoda közül kerül ki Borsod-Abaúj-Zemplén megye 7 csodája, amelyeket az első rostálást."— Előadás másolata:

1

2 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 7 csodája Harmincöt épített és természeti csoda közül kerül ki Borsod-Abaúj-Zemplén megye 7 csodája, amelyeket az első rostálást követően egy bő százas mezőnyből választott ki a zsűri.

3 A 8 millió éves mocsári ciprusok • A Mátrai Erőmű bükkábrányi lignitbányájában tavaly nyáron találtak rá a 8 millió éves mocsári ciprusokra. Hatot közülük nem sokkal később az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területre szállítottak, ahol októbertől már a nagyközönség is megtekintheti a világszenzációnak számító matuzsálemi fákat. •A hat fatörzsből öt a szabadban kapott helyet, egy pedig fedett helyre, az október elején megnyílt Ipolytarnóci Látogatóközpontba került. A többit a miskolci Herman Ottó Múzeumban helyezték el, s épp a napokban hozták ki a múzeum udvarára a „telelő helyükről”. •A négy fa közül kettőt fémtartályba tesznek/tettek, ahol legalább két éven át kell ázniuk cukoroldatban, ennek elpárologtatásával nyerik majd a kristályos tartószövetet, mely hordozza várhatóan a törzset. •Egy fát az épületben homokágyban hagynak, egy pedig a harmadik tartályban víz alá kerül.

4 Aranyosi-völgy • Abaújszántó közvetlen közelében található a festői szépségű Aranyosi-völgy bejárata, mely egy 15 km hosszan elnyúló völgykatlan. •A völgyben egykor kőbányászat folyt, ma kedvelt kirándulóhely. Az utóbbi időkben azonban egészen más miatt hallani a festői szépségű völgyről: a térségbe tervezett szivattyús energiatározók, azaz az aranyosi tározók létesítése borzolja a kedélyeket. •Ellenzői szerint jelentős természeti értékek pusztulnának el a völgyben a tározó miatt.

5 Baradla-barlang és az Aggtelek- Rudabánya hegyvidék barlangjai • A Világörökség legismertebb cseppkőbarlangja, a Baradla Közép-Európa legnagyobb barlangrendszere. Az időszakosan aktív patakos karsztbarlang sziklacsarnokai, hatalmas cseppkőfantomjai egy sejtelmes mesevilágot idéznek. A Baradláról – a név feltehetően szláv eredetű, s a sziklaszirtet jelentő bradlo szóból származik – számos „leg” mondható el: a legrégebben kutatott, legismertebb, leghosszabb, képződményekben leggazdagabb hazai cseppkőbarlang, sőt aktivitása, hossza és cseppkődíszessége alapján a mérsékelt égöv legjelentősebb barlangjának tekinthető. A barlang egész évben, de csak vezetővel látogatható. Bár az Aggteleki Nemzeti Park elsősorban a Baradla-barlang révén vált ismertté az egész világon, területén megközelítőleg 273 barlang található, A megye 7 csodája címért ezért is szól így a jelölés: Baradla-barlang és az Aggtelek-Rudabánya hegyvidék barlangjai. A természeti értékek mellett számos kulturális látnivaló is található a térségben. A nemzeti park igazgatósága szervezett barlangtúrákat, falusétákat és különféle felszíni – ökológiai, botanikai, zoológiai – túrákat is ajánl vendégei számára. Hagyományos kultúrális esemény az „Aggteleki- Jósvafői Hagyományőrző és Művészeti Napok” rendezvénysorozat.

6

7 Boldogkő vára •Boldogkőváralja határában, északon áll a festői szépségű Boldogkő vára, amit az utazó már messziről észrevehet. A sziklát, amelyekre épült, különleges formája alapján nyugvó oroszlánnak is nevezik. A vár szabálytalan alaprajza a hegytető formáját követi. A XIII. századi eredetű várat a XV–XVII. században építették ki, a XIX. században romantikus kiegészítéseket kapott. Az utóbbi évek rekonstrukciója nyomán megidézi a végvárak hangulatát, nyaranként színvonalas várjátékokkal fogadja a régmúlt történelmi időkre kíváncsi érdeklődőket. A várfalakról csodás kilátás nyílik egyik oldalról a Hernád völgyére, a másik oldalról a Zemplén vonulataira. A vár pincéjében Borsos István szobrai tekinthetők meg, a palotaszárnyban miniatűr Történeti ólomkatona kiállítás terepasztalon mutatja be az 1240-es muhi csatát, valamint itt található az ásványkiállítás! A vár parkolója mellett egy középkori étterem várja a látogatókat.

8 Bükki kaptárkövek •A bükkaljai riolittufa területen Kács, Tibolddaróc, Cserépváralja, Bogács, Szomolya, Noszvaj, Eger, Egerszalók, Demjén, Egerbakta, Sirok határában jelenleg 73 kaptárkövet ismerünk 471 fülkével. A legtöbb kaptárkő és fülke Cserépváralja és Szomolya határában található. A fülkék átlagos méretei: 60 cm magas, 30 cm körüli széles és cm mély. A kaptárfülkék nagy százalékát süvegcukor alakú, méreteikben teljesen eltérő (1 métertől akár 15 méter is lehet) tufa kúpokba vágták. •A kaptárfülkék rendeltetésével kapcsolatban számos elmélet született. A téma első alapos kutatója az egri történész-régész pap, Bartalos Gyula szerint a kaptárkövek síremlékek voltak, s a fülkékbe az elhunytak hamvait rejtő urnákat helyezték. A kőfülkék kifaragását eleinte a hun-magyarokhoz, később a keltákhoz, illetve a szkítákhoz kötötte. Klein Gáspár borsod megyei főlevéltáros a vakablakoknak bálványtartó, áldozat-bemutató rendeltetést valószínűsített, s azokat honfoglalás-kori emlékeknek tartotta. •A sziklaméhészeti rendeltetés legmeghatározóbb képviselője Saád Andor miskolci orvos volt, aki Korek József régésszel az 1960-as évek elején néhány ásatást is végzett kaptárkövek előterében, Cserépváralján és Szomolyán. A régészeti feltárások során előkerült, századból származó leletek azonban egyik feltevés igazolására sem szolgáltattak bizonyítékot. A kaptárkövek rejtélye tehát még nem oldódott meg, csak annyi bizonyos, hogy a fülkék kifaragásának és használatának az ideje az őskor és a középkor közé, a népvándorlás korába illeszthető be.

9 Bükkszentkereszt gyógyító kövei • A legenda szerint valaha Bükkszentkereszten járt Szűz Mária. Útja a falucska melletti erdőn vitt keresztül, és amikor elfáradt, leült egy kőre pihenni. Azt a helyet a falubeliek Boldogasszony kövének nevezik, szent helynek és egyben gyógyító helynek tekintik. •Az itt élők ugyanis úgy tapasztalták, hogy aki ott megpihen, hamarosan felgyógyul a betegségéből. Vannak emberek, akik úgy érzik, hogy a köveknél elzsibbad a kezük és a lábuk. Mára az erdőt rengeteg kiránduló keresi fel, az ország minden részéről jönnek a gyógyulni vágyók. •Már sokan közülük és természetgyógyászok is igazolják a kövek gyógyító energiáját. A kövek mellett a tiszta, egészséges erdei levegő jótékony hatása is vitathatatlan.

10 Füzéri vár •A festői várrom a Zempléni- hegység vonulataitól koszorúzott sziklacsúcsra épült. A különleges és védett vulkáni kúp tetejére a XIII. század elején építették a várat, ami a XIV–XV. században épült ki. Legkorábbi és legszebb fekvésű váraink egyike. •Egy évig itt őrizték a magyar koronát. Rekonstrukciója évek óta zajlik, így egyre többet megmutat régi képéből. Fokozatosan kibontakozik a vár XVII. századi képe, a rom újra bejárható, alaprajzában, részben rekonstruált tereiben, tömegében az egykori állapotot felidéző építménnyé válik. •Lezajlott a gazdasági épületrész fennmaradt falainak állagvédelme, megkezdődött a lakópalota északi-északnyugati szakaszán a pinceszint részleges rekonstrukciója.

11 Füzérradványi Károlyi-kastély •A Füzérradványtól keletre fekvő Károlyi- kastélyt 1 kilométer hosszúságú, 120 éves erdei- és feketefenyők által szegélyezett bekötőúton érjük el. A XVI. századi eredetű kastélyt Ybl Miklós tervei alapján építették át romantikus-eklektikus stílusban 1857–1859- ben. Magyarország egyik legnagyobb kastélyának 100 hektáros parkja védett. •A szabadon álló, összetett alaprajzú, emeletes, manzárdtetős épület emeletes déli és keleti főszárnya a földszintes északi keresztszárnnyal kis díszudvart alkot. A hosszú keleti szárny park felé néző homlokzata az épület legkarakterisztikusabb nézete. Középen emeletes loggia húzódik, ehhez csatlakozik a nyolcszög alaprajzú, vékony és magas, romantikus stílusú torony. A zászlótartó kilátótorony kiképzése, valamint a télikert félköríves, magas, osztott ablakai mind a romantika hatását mutatják. •A Károlyi-kastély parkja Borsod-Abaúj- Zemplén megye legszebb és legnagyobb parkja. Ez a park a kastéllyal együtt a 30-as évek végén Európa szerte – elsősorban az uralkodó osztály tagjai között – híres volt, utána feledésbe merült. A védelem alatt álló park területe a védő övezettel együtt 140 ha.

12 Gönci Hordó • A bor érlelését a hordó határozza meg. Az évszázadok során minden jelentős borvidéknek kialakult a saját jellegzetes hordófajtája: Hegyalján a gönci és a szerednyei. •A gönci hordó nevét Gönc településéről kapta. A borvidék északnyugati csücskében, a zempléni erdők szélén fekvő falu egykor a kádármesterség központja volt, és ma is fontos színhelye a hordókészítés. • A hordó mérete sokat változott az évszázadok során. Míg a XVI. században 408 literes volt, a XIX. századra űrtartalma 136 literesre változott, s ez egyben a máig használatos mérete is. A gönci hordó pontos méretei: 65 x 65 x 54 cm.

13 Hollóházi porcelán • A Hollóházi Porcelán Rt. Magyarország egyik legnagyobb múlttal rendelkező porcelánipari vállalata. Azon a helyen, ahol ma a vállalat épületei állnak, több mint 225 éve folyamatos ipari tevékenység zajlik. Az erdők között megbúvó kis manufaktúra pályafutása 1777-ben üveghutaként indult, ahol kezdetleges, de szép poharak, palackok, üvegedények készültek ben megjelent az ipari porcelán, 1954-ben áttértek a művészi porcelán gyártására, és 1966-tól alkalmazzák a máz alatti kobaltszínű dekorációt, azóta vált meghatározóvá a magyar népművészet motívumainak, formakultúrájának átlényegítése. Szász Endre grafikus, festőművész 1980-as évekbeli hollóházi működése új korszakot, új formai és dekorkísérleteket jelentett, de készített hollóházi ihletésű porcelán alkotást Victor Vasarely és Amerigo Tot is. Kézzel festett vagy matricázott kávés-, teás- és étkészlet, illetve váza éppúgy kikerül a gyárból, mint sakk- készlet, emlékérem vagy szobrok porcelán változata. A stílusokat pedig a barokktól a modernig felöleli a hollóházi porcelán. Japántól az Amerikai Egyesült Államokig, a Skandináv-félszigettől Ausztráliáig a világ több pontjára exportál a gyár. Ma a hollóházi porcelán ott van az Országházban, Hollóházán készülnek a Forma-1 magyar díjai, a Magyar Termék Nagydíj-trófea, és számos rangos üzleti elismerés, sportrendezvények díjai, de ott van szinte minden otthonban is.

14 A keleméri Mohos-tavak •Kismohos, Nagymohos egyedülálló természeti látnivalók Magyarországon. Eredetük a jégkorszakra vezethető vissza. Az akkor kialakuló lefolyástalan területeken víz maradt vissza, amelyet idővel a növényzet elfoglalt. Jelenlegi formájában mintegy másfél méter vastagságban alkotja a tőzegmoha a szőnyegszerű növénytakarót. Magasabb szervezettségű növényfajok is megtelepdtek a tavakban, amelyek valójában ingólápok. A Nagymohos mintegy 320 méter hosszan terjed ki ÉK-DNy-i irányban. Legnagyobb szélessége 110 méter, legkeskenyebb részén 40 méter. Jellemző növénytársulásai a tőzegmohás nádas, tőzegmohás fűzláp, és a dagadóláp. A Kismohos Ny-K-i irányban húzódik mintegy 350 méter hosszúságban. Legnagyobb szélessége 55 méter, legszűkebb helyen 30 méter. Jellemző növénytársulásai a tőzegmohás nádas, átmeneti láp, dagadóláp és a nyáras. A Mohos-tavak fokozottan védett természetvédelmi területnek számítanak, a védett terület értékeinek megismerése és megőrzése érdekében az Aggteleki Nemzeti Park igazgatósága komplex ismeretterjesztő programot kínál: a Mohos-tavakat bemutató állandó kiállítás segítségével a látogató megismerheti a láp kialakulását, a területen előforduló különleges természeti értékeket és a megőrzésük érdekében végzett munka eredményeit. Emellett szakvezetéses túra igényelhető a tavakhoz és a kora középkori vár maradványaihoz.

15 Lázbérci Tájvédelmi Körzet és a Lázbérci víztározó •A Lázbérci Tájvédelmi Körzet egyedülálló, mert olyan táj védelmére alapították, amelynek meghatározó elemét, a Lázbérci víztározót, nagyléptékű tájátalakítással az ember mesterségesen hozta létre. A víztározót 1967– 1969 között alakították ki a közelben lévő iparvidék vízellátásának biztosítására. A 78 hektár felületű és mintegy nyolc méter átlagmélységű mesterséges tavat az Upponyi- hegység egyik csodálatos fekvésű, hegyekkel körbevett, mély szurdokvölgyében hozták létre. A völgy alakját követő kétágú, hosszú, vékony tó partját százhúsz méter széles, szigorúan védett sáv övezi, mi több, a tó közvetlen közelében egy húsz méteres sávban még a fákat is kivágták. A szigorú intézkedések ellenére a terület – a tóparti sáv kivételével – szabadon látogatható. A Lázbérci-tó ma kedvelt kiránduló- és horgászhely. Partján tanösvények haladnak, amelyeken pihenő, tűzrakóhelyeket is kialakítottak. A környező települések – Dédestapolcsány, Bánhorváti – szálláshelyeket, és egyéb látnivalókat kínálnak. A tájvédelmi körzet jelentőségét tovább növelik a határain elhelyezkedő községekben megtalálható kultúrtörténeti emlékek és a fokozott védelmet élvező Damasa-szakadék.

16 Lillafüred - A Hámori-tó, a Palotaszálló, a barlangok, a kisvasút, a pisztrángos és az őskohó •Lillafüred jelentősége turisztikai szempontból kiemelkedő. A Hámori-tóval, a Palotaszállóval és a függőkerttel, a vízeséssel, a barlangokkal, a kisvasúttal, a pisztrángossal és az őskohóval együtt olyan értéket képvisel, aminek határainkon kívül is komoly ismertsége van. •Kevesen tudják, hogy gróf Bethlen András az 1890-es évek elején elhatározta, hogy a Hámori-tó közelébe kormányüdülőt építtet. A település nevét Bethlen unokahúgáról, Vay Erzsébetről kapta, akinek a beceneve Lilla volt. A Garadna-völgyben lévő eredeti kisebb tavat a Szinva és Garadna patakok találkozásánál felduzzasztották, és 1813-ban völgyzáró gátat építettek a vasmegmunkáláshoz szükséges víz biztosítására. •A tó ma másfél kilométer hosszú, helyenként meglehetősen mély, nyáron csónakázásra és vízibiciklizésre van lehetőség, és kiváló horgász hely. A tó egyik partján Bánkútra vezető autóút, a másikon festői sétány található.

17

18 •Amikor 1920-ban Horthy Miklós kormányzó gróf Bethlen Istvánt kinevezte miniszterelnöknek, az új kormányfő a Népszövetség támogatásából építtette fel a Palotaszállót. •A vízesést a Palotaszálló építésekor alakították ki, eredetileg a Szinva a Hámori-tóba torkollott. Ma hazánk legnagyobb esésű vízesése. •A Palotaszálló egy meredek emelkedő tetején található, ennek megerősítésére alakítottak ki egy támfalakkal tagolt teraszos sétány-rendszert. Itt található az Anna-mésztufabarlang, a József Attila-szobor, valamint István főherceg látogatásának emlékoszlopa. A függőkertet két oldalról a Szinva és Garadna patakok határolják. •A Palotaszállótól nem messze található három barlang mindegyikének van valami jellegzetessége. – Az Anna-mésztufabarlang mészkövei növényi mintákat őriznek, kialakulása miatt világritkaság. –Az István-barlang a környék legnagyobb cseppkőbarlangja, látnivalói a Nagyterem, a Kilátó és a Színházterem. Egyes termeiben légzőszervi betegeket gyógyítanak. –A Szeleta-barlang Lillafüredről egy meredek emelkedőn közelíthető meg. Kadic Ottokár feltárása alatt több százezer éves pattintott kőeszközöket találtak, melyek készítőit a barlangról Szeleta-kultúrának nevezte el. •A Lillafüredi Állami Erdei Vasút, azaz a kisvasútat az erdészet építette 1920-tól elsősorban teherszállítási céllal, ma turisztikai célokra használják. Indulási állomása Miskolcon, a Kilián városrészben van és Garadnáig közlekedik, télen fűtött kocsikkal. Lillafürednél két alagút található a vasútvonalon. •Lillafüredtől néhány kilométerre a Garadna völgyében pisztrángtelep található, egy bővizű forrásnak köszönhetően. A látogatók itt friss sült halat is fogyaszthatnak, sokan járnak vásárolni is ide. •Nem sokkal arrébb találjuk hazánk első ipari műemlékét, az újmassai faszéntüzelésű nagyolvasztót, közismert nevén az őskohót. Mellette egy XVIII. századi, rekonsturált vasverő és a történetét bemutató Massa Múzeum áll.

19

20 Mádi zsinagóga • A mádi zsinagógát 1795-ben építették fel a Mádra költözött borkereskedő és termelő zsidó családok. Ma Közép-Európában a mádin kívül csak egy hasonló stílusban épült zsinagóga van. •A templom belső térkialakítása lengyelországi hagyományokat követ. A központi teret a négy hatalmas oszlopon fekvő kilenc boltszakasz fedi, s itt helyezték el a függönyös tóraszekrényt és tóraolvasó asztalt is. •A barokk stílusú zsinagóga mellett a településen híres talmudiskola is működött. Hosszú ideig békében együtt éltek a katolikus, a protestáns és az izraelita lakosok. •Az es szabadságharc során a zsidók itt is, ahogy máshol is, Kossuthot támogatták. Az első világháború hősi halottai között is megtaláljuk a nevüket a település emlékművén. • között a zsidókat deportálták, munkaszolgálatra hurcolták. Közülük mindössze 40- en tértek vissza, ám között ők is elhagyták a községet. •A zsinagóga ettől kezdve folyamatosan pusztult, bár több terv is született a hasznosítására, ezek végül nem valósultak meg. Sokáig romosan, ledőlt oromfallal állt, mígnem a es restaurálás visszaadta az épület eredeti pompáját. A felújított mádi zsinagóga Europa Nostra Örökség Díj címet kapott.

21 Matyó hímzés • Mezőkövesd lakóit a szomszédos Szentistván és Tard népekkel együtt nevezik matyóknak. A matyók két dologról is nevezetesek: egyrészt gazdagon hímzett népviseletükről, másrészt, hogy az őket körülvevő protestáns települések között is megőrizték ősi hagyományaikba zárt szokásaikat, katolikus hitüket. A színpompás viseletéről, szabadrajzú hímzéseiről jellegzetes matyó népviselet a 19. században alakult ki, virágkora az es években kezdődött. Eleinte piros-kék vászonfonállal, később fényes selyemfonállal, többszínű (piros, kék, sárga, zöld, fekete, lila és ezek más-más árnyalatai) hímzéssel díszítették a fekete klott, vagy fehér vászonból készülő lepedővégeket, a legénying ujját, és a surcnak nevezett női, illetve férfi kötény alját. Később a szűcshímzés színei, motívumai jelentek meg a matyó hímzésművészetben: a kezdetben szabályos cipés-madaras, virágos motívumokat felváltották a formagazdag, pompás színekben tündöklő matyórózsás, nagyrózsás, cserfarózsás és szívrózsás motívumok. A leghíresebb íróasszony (mintarajzoló), Kisjankó Bori számos változatot tervezett. Napjainkban a vásznakat, párnákat, terítőket, és a különböző ruhaféléket leginkább rózsával, tulipánnal, csillagokkal, bimbókkal, levelekkel, tulipános levelekkel és bokormintákkal díszítik, de kedvelt minta a macskafark, valamint a kiskakast ábrázoló motívum is. Minden színnek megvan a maga jelentése: a sárga a Napot, a fekete a föld erejét, a piros az örömöt, a kék a bánatot, a zöld pedig a gyászt jelenti.

22 Miskolc - Kárpát- medencei Népviseleti Gyűjtemény • A Lézerpont Látványtár Miskolc kulturális turizmusának egyedi színfoltja. A kiállítások témakörei eltérők, olyan látványnak lehet részese az utazó, ahol egy helyen ismerkedhet meg a Kárpát- medence legnagyobb látogatható viseletgyűjteményével, nagyapáink mesterségeivel, az '50-es évek sajátos tárgyi kulturájával, vagy a különleges ásványok és az optikatörténet titokzatos világával. •A Kárpát-medence népeinek és nemzetiségeinek több mint 300 eredeti öltözete látható itt, és ami különleges, hogy ilyen sokféleségben és a viseléséhez hasonló körülmények közötti bemutatásra az 1896-os Millenniumi Kiállítás óta nem volt példa. A kiállításon töltött idő a XX. század első felében elkezdett negyedévszázados, több ezer kilométeres utazást helyettesítő élménnyel ajándékozza meg a látogatót. • Az egymástól szemmel elérhető távolságra lévő mezőkövesdi, nyitrai, kéméndi, máramarosi, torockói, vistai, kalocsai, ecseri, sióagárdi, kapuvári, és még több száz viselet mintakincsét, fejdíszeit, anyagválasztását és más részleteit együtt látva kialakulhat egy átfogó hiteles kép a néprajz egyik kevéssé ismert értékéről, a népviseletekről.

23 Miskolc - Történelmi Avas • Az Avas, Miskolc egykor boráról és borpincéiről híres szőlőhegye egészen különleges szerepet játszott a magyar régészet történetében. Lábánál, a várost keresztülszelő Szinva-patak mellett bukkantak rá 1891-ben a magyarországi ősember létezését bizonyító, s a hazai őskőkorkutatást elindító első kőszerszámokra ben a már Herman Ottó által különösen figyelemre ajánlott Tűzkövesen, útépítés alkalmával egy új, eddig ismeretlen középső őskőkori, vagyis a neandervölgyi ősember korából származó lelőhely került elő, amely két részből áll: egy településhelyből és egy, a hozzá tartozó kovakitermelő bánya- és műhelyrészből. A kovabányák kora ezer év és Európában egyedülállók ben egy újabb tervezett útépítés során egy 50x14 méteres felületen sikerült megkezdeni egy következő középső és felső őskőkori kovakitermelő hely feltárását, amelynek során újabb pompásan megmunkált eszközök kerültek elő. A miskolci avasi református templom Északkelet-Magyarország egyik legnagyobb középkori eredetű temploma. Az első templomot még a XIII. században építették át az internacionális gótika stíluselemei alapján. Legszebb részletei az óriási csúcsíves ablakok, melyek a hegy felől világítják meg a templombelsőt. A gótikus templom egykor legszebb építészeti dísze, a torony már évszázadok óta nem látható, azt az 1544-es török támadás elpusztította. A város lakói azonban új harangtornyot építettek, igaz, nem a régi gótikus mestermű helyére, hanem a templom mellé. A templom melletti középkori eredetű temető régi sírkövei és kriptái a város múltjának fontos emlékei. Az Avas évszázadok óta mint a város raktára és rejtekhelye szerepelt. Több mint 800 pincét vájtak az Avas száraz, vízmentes andezittufájába. Az üregek egymással párhuzamosan haladnak a hegy belseje felé, 6-7 m távolságban, a legtöbb méter hosszú, de van méteres vájat is. Az üregek hőmérséklete 6-10°C között változik. A mostani pincék nagyrésze legalább 300 éves, de kétszáz évesnél fiatalabb alig fordul elő, de a pinceházak nem különösebben régiek, 1702-ben még csak minden tizedik pince előtt volt valamilyen borház. Több pince helyi védelem alatt álló épület.

24 Miskolc - A Diósgyőri vár és a 600 éves mogyorófa • A XII. századi vár helyén épült a XIV-XV. században a gótikus vár, amely királynék jegyajándéka volt századokon át. Nagy Lajos király korában élte fénykorát. Ma az ország egyik legjelentősebb műemléke. A vár magasba törő romjai a Szinva-patak völgyében található szikladombon emelkednek. Diósgyőrt a XII-XIII. század fordulóján élt Anonymus, III. Béla király jegyzője említi először. Eredetileg a Bors család tulajdonában állt a vár, míg a tatárjárás idején el nem pusztult. Később kőből új várat emeltek a helyére, mely Ernye bán lakhelyéül szolgált. Nagy Lajos király 1364-ben jelentős birtokrészt csatolt a várhoz; az épületet, gótikus királyi várkastéllyá építette ki. Diósgyőr királyi székhellyé vált, s I. Lajos lengyel király uralkodása alatt játszott jelentős szerepet: ugyanis a király udvartartásával évente több hónapot töltött a várban, ahol oly’ fontos történelmi események is zajlottak, mint például ben a velencei háborút lezáró turini béke ratifikálása.

25 A mohácsi csatavesztés Diósgyőr életében is jelentős fordulópont volt, a vár ettől kezdve zálogos bérlőké lett ben a kincstár tulajdonába került, de újjáépítése elmaradt. A török veszély után minden hadászati értékét elvesztette. A gazdátlan vár az idők során annyira lepusztult, hogy a XIX. századi metszeteken már csak romjai láthatók. Az immár helyreállított felső várba impozáns lépcsősoron keresztül vezet utunk. A tágas belső udvar színvonalas kulturális rendezvényeknek, koncerteknek, színi előadásoknak, fesztiváloknak ad otthont. A Rondellában vártörténeti- és a Pálos rend történetét bemutató kiállítás, az észak-keleti toronyban a torinói békét szemléltető hét alakos panoptikum, a dél-keletiben pedig XIV-XVI. századi kézifegyverek kiállítása látható. Megtekinthető még egy XVI. századi ágyú másolata és egy működő éremverő golyósprés is. A vár kazamatájában található Közép-Európa legnagyobb lélekszámú panoptikuma, melyben hat életkép mutatja be a középkori életet. Egykor, akinek útja Diósgyőrbe vezetett, nem mulasztotta el megnézni a tizenöt és fél méter magas 600 éves mogyorófát. Levelezőlapokon is népszerűsítették. Azonban ban a száradás jelei mutatkoztak rajta, 1932-ben már nem hajtott ki, kiszáradt. Koronáját levágták, de törzsét 6 méter magasan még meghagyták tavaszán aztán a föld színén lefűrészelték. A szakvélemény elfogadhatónak tartotta, hogy a török-mogyorófa 600 éven át gyökeréből mindig kihajtott, amikor törzse elszáradt, amint ez 1935-ben is történt. Törzsét felszeletelték és történelmi emlékként intézményeknek adták. Tönkét pedig lebetonozták és tetejére latin szöveget véstek. Ennek magyar fordítása a következő: „600 éven át havakat, szeleket láttam és a fészeknek zengedező madarait hallgattam. Nem halok meg, törzsemből kizöldülni látsz majd és az örök Magyarország jövőjét éneklem.” A husángból nőtt két mogyorófát 1988-ban védetté nyilvánították, 1991-ben pedig emléktáblával jelölték meg.

26

27

28 Miskolci Nemzeti Színház • A mai Magyarország első kőszínháza 1823-ban nyitotta meg kapuit, ám 20 évvel később tűz martalékává vált. A biztosítótársaság által fizetett kártérítésből és közadakozásból szeptember 3- án kezdték meg az új épület felépítését, de csak tíz évvel később nyitották meg. •A vendégek közt ott volt Jókai Mór és felesége, a miskolci születésű Laborfalvi Róza is. A színház első igazgatója Latabár Endre volt, a híres Latabár- színészdinasztiából. •Az épület alsó szintjén üzlethelyiségeket alakítottak ki, melyek bérleti díja részben fedezte volna a színház működését, a felsőbb szinten pedig a Nemzeti Kaszinó is helyet kapott. •A színházban gyakran fellépett a magyarországi 19. századi színjátszás csillaga, Déryné Széppataki Róza.1880-ban az épületet átépítették, modernizálták. Ekkor építették rá a tűztoronyként szolgáló tornyot. •Többszöri belső átalakítás után a színház teljes rekonstrukciójára 1991–1997 között került sor. A 15 ezer négyzetméter alapterületű épületegyüttes két belső udvar köré szerveződik és magába foglalja a 700 nézőre tervezett Nagyszínházat, a 300 személyes Kamaraszínházat, a 100 férőhelyes Játékszínt, és a játszóhelyként is működő szerelőteret, a Csarnokot. •Az épület belső tereinek ölelésében kialakított – nyitható tetővel ellátott – Nyári Színház 500 nézőt fogadhat be. A színház épületében található a Színháztörténeti és Színészmúzeum is, mely a miskolci színjátszás történetének állít emléket.

29

30 Miskolci Görögkeleti Ortodox Templom • A copfstílusú templom között épült, műemléki védelem alatt áll. A templomban található Közép-Európa legnagyobb ikonosztáza, mely 16 méter magas, és 88 jelenetet mutat be Jézus életéből. A későbarokk ikonosztáz Jankovits Miklós egri fafaragó műhelyében készült, az ikonok négy kivételével Anton Kuchelmeister bécsi festő művei. • A templom kegyképe a Kazányi Fekete Mária, melyet II. Katalin cárnő adományozott az egyház részére. A templom többi berendezése is műemlék: a Mária-oltár, az úrkoporsó, az ikontartók, a szószék, a püspöki trónus és a stallumok a XVIII. század végén készültek copfstílusban. •A templom kertjében van a Magyar Orthodox Egyházi Múzeum, mely az ország leggazdagabb ortodox egyházi gyűjteményének ad otthont. Állandó kiállítása az ortodox egyház és iskolák történetét és egyházi művészetét mutatja be.

31 Miskolctapolcai Barlangfürdő • Az Európában egyedülálló, meleg források felett emelkedő sziklabarlangban kialakított Barlangfürdő Miskolctapolcán található. A 30 °C-os víz és a barlang klímája gyógyhatású, főként ízületi betegségek esetén, de sótartalma alacsonyabb, mint a gyógyvizeké, nem éri el az 1000 milligram/litert sem, így korlátlan ideig lehet benne fürödni. Mivel a fürdő nagy része zárt és a víz meleg, egész évben látogatható. •A barlang és a termálforrás már ősidők óta ismert, de Tapolca fürdőhellyé válása csak a török uralom után kezdődött meg. Görömböly apátja 1711-ben vetette fel a fürdőhely kiépítését; orvosokat is hozatott Kassáról, hogy megvizsgálják a víz gyógyhatását. Az építkezést 1723-ban rendelték el. Ebben az időben a tapolcai hidegvizű források vizét is felhasználták, így a hőmérséklete hűvösebb volt, mint a jelenlegi fürdőben

32 •Három medence épült ki fürdőházzal és vendégfogadóval, ekkor még a barlangban nem fürödtek, csak azon kívül voltak medencék. A század közepére a fürdőhelyet elhanyagolták, az épület is leomlott. Csaknem egy évszázadot kellett várni a fürdőkultúra újabbi felvirágzására. •1837-ben az új görömbölyi apát felújíttatta és kibővíttette a fürdő épületét. Ekkor épült a gazdagabb fürdővendégek számára az első fedett medence, még mindig a barlangon kívül. •A 20. században a terjeszkedő Miskolc megvásárolta a területet a görög katolikus egyháztól, nemcsak a termálvíz, hanem a hideg vizes források miatt is, melyek napjainkban is a város vízellátásának felét fedezik ben kezdték meg egy teljesen új fürdőház építését. Az építkezés közben számos régészeti leletre bukkantak és egy addig ismeretlen, 31,5°-os forrás is a felszínre tört. Mivel igen bővizű volt, nagyszabású tervek születtek kiaknázására. A termálfürdőt 1941-ben nyitották meg, de csak május 14-én került sor a Tavas-barlang Barlangfürdővé való alakítására. •Azóta több ütemben bővítették ben megszüntették a forrástérben való fürdést, hogy a források vizét egy száraz kürtőn át juttassák a barlang csempézett fürdőmedencéjébe. Ezzel egy „dögönyözőt” alakítottak ki. Ekkor épült a szabadtéri medence is, a jellegzetes, kagylószerű tetőrésszel. Az 1980-as években új termeket és folyosókat csatoltak a fürdő eredeti területéhez, és melegebb (34 és 36 °C-os) medencéket is kialakítottak. Az 1998-ban megkezdett fürdőrekonstrukció fő feladata a fogadócsarnok felújítása, az öltözők és a gépek korszerűsítése volt, az azt követő fejlesztések során azonban jelentősen bővült és továbbszépült a Barlangfürdő.

33

34 Monok - Kossuth Lajos szülőháza •A monoki ház északi udvari szobájában született Kossuth Lajos szeptember 19-én. A múzeum az életpályájából az indulást és az emigrációban eltöltött éveket részletezi. A bemutatón számos Kossuth-relikvia látható. Kossuth monoki szülőházában 1949-ben nyílt először kiállítás a szabadságharc bukásának 100., Kossuth halálának 55. évfordulóján. Az emlékmúzeumot 1963-ban nyilvánították a Magyar Nemzeti Múzeum intézményévé, akkortól a hazai Kossuth- kultusz ápolásának egyik központja. A ma látható kiállítás 1994-ben, Kossuth Lajos halálának 100. évfordulóján nyílt meg. Az igényesen installált, s imponáló tudományos alapossággal készült kiállítás bővelkedik Kossuthhoz kötődő tárgyakban – a családi bútordaraboktól a kormányzóelnöki díszkardig.

35 Ónodi vár •Miskolctól délkeleti irányban, a Sajó folyó partján emelkedik az ónodi vár, melynek falai oly sok vérzivataros történelmi eseményt láttak az elmúlt évszázadokban. A XIV. század végén emelt, de csak a XVI-XVII. században kiépített, négyzetalapú vár külső falainak egy része áll, és az egyik saroktornyot helyreállították. A falakat ma is jól kivehető várárok övezi. •A vár a Sajó átkelőhelyét és a hadászati szempontból fontos utakat védelmezte. Történelmi jelentőségre a Rákóczi-szabadságharc idején tett szert: itt volt Rákóczi egyik főhadiszállása. A szatmári béke után a kincstáré, majd különböző birtokosoké lett a vár és a település. Az omladozó várat a XIX. században magtárnak és pincének használták, a Sajó árvizei majdnem végleg megpecsételték sorsát: •1845-ben az északi, 1855-ben pedig a középfal is elpusztult. A XX. század utolsó évtizedeiben végzett rekonstrukció során nemcsak a falak nagy részét újították meg, de az egyik négyzetes saroktornyot is helyreállították, ebben kis vártörténeti kiállítás látható

36 Ózdi Olvasó • Az ózdi munkások számára 80 éve épült kultúrház a rekonstrukció eredményeként 2007-ben visszanyerte eredeti állapotát. Az Olvasóban például 700 néző befogadására alkalmas színházterem, mozi, táncterem, könyvtár várja a látogatókat. •Az Olvasó Egylet egykori székházát október 19-én nyitották meg. Az épület vidéki viszonylatban hatalmas méretével – 40 méter széles, 63 méter hosszú – és korszerű felszereltségével országos viszonylatban is kitűnt, nagyságát tekintve a hazai színházak között a hatodik helyen állt. •A rendszerváltozás után a kohászati és a bányászati monokultúra visszafejlődésének, a korábbi, erőltetett iparosítás negatív utóhatásainak következtében Ózd történetének legnagyobb krízisét élte át, ami kihatott a település kulturális életére is. Az ózdi Olvasó Egylet mint civil szervezet a folyamatos működéshez szükséges finanszírozás hiányában 1999 elején megszűnt. Az egyesület összes ingó vagyonát felélte, csak a lepusztult, teljesen üres házat hagyta maga után. Az 1999-től öt éven át üres, fűtetlen, használaton kívüli épület állaga évről évre romlott. Az Olvasó épületét 2002-ben adta át a Kincstári Vagyoni Igazgatóság a városnak. A felújításra a Nemzeti Kulturális Alap Műemléki és Régészeti Kollégiumától 322 millió forintot nyertek, a többi pénzt az önkormányzat biztosította.

37 Regéci vár • A vár 624 m magas vulkanikus eredetű sziklaszirten épült. Regéc vára a szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos hegyi várak kategóriájába tartozik. A korábban épült, de a köztudatban Rákóczi- várként ismert vár a Rákócziak idején élte fénykorát. Sokat tartózkodott itt I. Rákóczi Ferenc. Özvegye, Zrínyi Ilona itt nevelte fiát, II. Rákóczi Ferencet öt éves koráig. A Rákóczi- szabadságharc bukását követően, a vár a császáriak dühének esett áldozatul, elpusztították, falait lerombolták. •1990-től Regéc önkormányzata veszi gondjaiba a kulturális és történelmi örökségnek is tekinthető műemléket. Az első években a gondoskodás kimerült a szemét eltakarításában, bozótirtásban, a látogatók által használt utak javítgatásában ban elhatározás született, hogy a 120 lelkes kis község kezdeményezi a vár régészeti feltárását és állagmegóvását. Egy év előkészítés után megkezdődött az első régészeti feltárás Regéc várában, ezzel párhuzamosan kiépült a várat ellátó villamos hálózat ben megkezdődött az állagmegóvás a már feltárt területeken (északi bástya, északi torony környezete). Sajnos 2001-ben és 2002-ben nem sikerült kellő támogatásokat szerezni, ezért az állagmegóvás, helyreállítás megtorpant, viszont a vár feltárása folyamatosan haladt tavaszán mérföldkőnek is tekinthető helyreállítás vette kezdetét, ami az északi bástya visszaépítését jelenti...

38 Rudabányai ősember maradványlelet • Rudabánya a Rudapithecus hungaricus lelőhelyeként ismert. Az emberré válás korai szakaszának kiemelkedő jelentőségű leletei 1960-as években kerültek elő Rudabánya külszíni bányájának lignit rétegeiből. • A Rudapithecus, közkeletű nevén „Rudi” – az emberszabású majmok között olyan jellegzetességeket mutat, melyek a további, ember-ősök irányába vezet. •A lelőhelyen a Rudapithecus mellett további három új ősi emberszabású majom nemzetség maradványai kerültek elő, melyeket az ásató Bodvapithecus altipalatus, Anapithecus hernyaki, Ataxopithecus serus néven írt le. A leletek közül kiemelkedik a millió évesre becsült ősmajom (Rudapithecus hungaricus) koponyája. Ennek lelőhelye, illetve a koponyacsont másolata a rudabányai múzeumban tekinthető meg (az eredetit a Földtani Intézetben őrzik).

39 Sárospatak - Megyer-hegyi tengerszem • Magyarország egyik legkisebb védett területe szabadon látogatható. •A Sárospataktól északra emelkedő vulkáni kúpok – a Király- és a Megyer-hegy – a Tokaj-hegység részét képezik. Anyaguk porózus, könnyen morzsalékossá váló tufa. Ezt a gyengécske kőzetet a vulkáni utóműködés során átjárta a mélyből feltörő, kovasav-tartalmú gőz és forró víz. Ennek köszönhetően viszonylag könnyű, jól alakítható, mégis rendkívül ellenálló, cementálódott másodlagos kőzet képződött – a legjobb alapanyag malomkő számára. •Ezt ismerték fel a helybéliek, akik az 1400-as évek során a Megyer-hegy csúcsa alatt megkezdték a kőzet bányászását. A több évszázadon át folyó művelés során hatalmas üreget vájtak a hegybe, amit lassan feltöltött a bőséges csapadék, így keletkezett ez a meredek sziklákkal, az eredeti bányafalakkal körbevett, megkapóan szép mesterséges tengerszem. •Legnagyobb mélysége közel 6 méter, de a sziklafalak helyenként 70 méterre magasodnak a víztükör fölé. Érdekes látványt nyújt itt a bányaőr barlangja, a sziklába vájt egykori kovácsműhely, a kibányászott malomkövek és az elszállításukra kivágott kanyon is.

40 A sárospataki Rákóczi-vár • A Pataki vár vagy Rákóczi-vár a hazai késő reneszánsz építészet legértékesebb együttesei közé tartozó történelmi épület, Sárospatak legjelentősebb műemléke ma múzeum. Perényi Péter építtette között, fénykorát a Rákóczi-család idejében, az 1600-as években élte. Perényi a középkori városközpontot bástyásvárfalövvel vétette körül, és e külső vár délkeleti szegletében alakította ki a „belső várat”, rombusz alaprajzú várudvarból megközelíthető reneszánsz lakótoronnyal. •1605-ben Bocskai hatalmába került, majd Lorántffy Mihály lányai vették örökségükként birtokukba az uradalmat ban Lorántffy Zsuzsanna hozományaként lett Patak Rákóczi-birtok. Férjével, I. Rákóczi Györggyel együtt jelentős építkezésbe kezdett, a várkastély keleti szárnyára emeletet húztak, majd elkészült az új-bástya, s megerősítették a templom északi falát is. Utóbb a kastély déli szárnyára is emeletet építettek, elkészült a Lorántffy-loggia is, s 1656-ban a Vörös-toronyra ágyúállással új szintet emeltek magas gúlatetővel, sarkain négy őrtornyocskával. •1670-ben Patakon robbant ki a Wesselényi-összeesküvés felkelése, melynek leverése után császári katonaság szállta meg a várat ban Thököly kurucai felszabadították a várost, de 1685-ben a császáriak ostrommal ismét elfoglalták ben II. Rákóczi Ferenc feleségével ide költözött ben a császáriak a külső várat felrobbantották és a Vörös-torony egyes részeit megrongálták ban foglalták el Patakot Rákóczi kurucai, és ekkor leégett a fényes várkastély. A vezérlő fejedelem 1708-ban ide hivatta össze az országgyűlést. A Rákóczi-szabadságharc leverése után osztrák-német eredetű birtokosok tulajdona lett, akik a várkastélyt a XVIII.-XIX. században erősen átépítették.

41 A sárospataki könyvtár •Hatvan év után újra magyar kézbe kerültek a sárospataki református könyvtár nagy értékű gyűjteményének legértékesebb darabjai •A jelenleg 134 könyvből álló gyűjteményben 95 latin, 33 magyar, 6 német nyelvű könyv van. 24 közülük a tizenötödik századból, egy tucat a tizenhatodikból, a legtöbb, szám szerint 87 a tizenhetedikből, tíz pedig a tizennyolcadik századból származik. Az állományban három kőnyomat, hat kézirat, huszonkét ősnyomtatvány is van. A gyűjtemény kétharmada imádságoskönyv, a többi orvosi, jogi, történeti munka és útleírás.

42 Sárospataki Református Templom • XVIII. század végén épült késő barokk református templom puritán belső terét a körülfutó árkádos, boltozatos karzatok teszik meghitt hangulatúvá. Érdekessége eklektikus ízlésű mennyezete. • A mai, háromemeletesnek mondott, impozáns református templom a szécsényi országgyűlés után épült fatemplom helyén épült közadakozásból, az 1781-ben felszentelt templomot 1896-ban átalakították. Tornyának egyik harangja a Rákóczi-harang

43 A sátoraljaújhelyi csodarabbi sírja • A régi zsidó temető a zsidóság jelentős zarándokhelye: Teitelbaum Mózes csodarabbi nyughelye. •A sátoraljaújhelyi temetőben a sír fölé épült házacska jelzi Mojse Teitelbaum nyughelyét, amely másfél százada ismert zarándokhely. •A csodarabbi gyógyító és oltalmazó köveiről, az úgynevezett kámeákról volt híres. •A legenda szerint gyógyította a gyermek Kossuthot is, akit megáldott, és megjövendölte fényes politikai karrierjét is. •A zarándokhely bejelentkezéssel látogatható.

44 A szerencsi vár • A XVI. század végén kialakított épület Borsod-Abaúj-Zemplén megye legfiatalabb vára. Az Árpád-hegy déli lejtőire felhúzódó kis középkori eredetű Szerencs falut és bencés apátságát 1558-ban foglalta el Némethy Ferenc tokaji kapitány. A hegy lábát körülölelő mocsár egyik kiemelkedésén építtette fel reneszánsz castellumát. A kétszintes, délnyugati sarkán toronnyal és fallal erődített palota késő középkori udvarház formára utal. •Némethy halála után különböző birtokosok kezén volt a vár, majd 1580-ban Rákóczi Zsigmondnak adta a Szepesi Kamara. Az új birtokos még abban az évben építkezni kezdett, aminek során többek között újabb két traktussal és bástyás külső várral bővítették a várat. Rákóczi Zsigmond halálával lezárult Szerencs várának fényes korszaka. Fiai Sárospatakon építkeztek, a vár rezidencia-szerepe megszűnt. A harmincéves háború során 1644-ben császári kézre került vár kemény ostrom után jutott vissza I. Rákóczi György fejedelem kezére. A város felőli ágyúzás miatt a nyugati fal felső része leomlott, megrongálódott a vár. A helyreállítás során lebontották a nyugati tornyot, a falakat az udvar felőli és a déli oldalon mintegy 1,5 méterrel magasították. A helyreállítás ellenére megmaradt csendes birtokközpontnak. •A 19. században már egy birtokos maradt csupán, a Szirmay család, akik belső lépcsőházat készíttettek, majd a század végén a tó felőli oldalon teraszt csatlakoztattak a várhoz. Kisebb átalakításokkal ez őrződött meg napjainkra a várkastélyból. Az as években több intézmény működött a falai között, de az épület állapota egyre kritikusabbá vált. Ekkor született meg a vár megmentésének és hasznosításának gondolata tól elkezdődött a régészeti feltárás. Erdei Ferenc szerencsi születésű építész tervei alapján 1979 és 1991 között felújították, késő reneszánsz stílusúvá formálták az építményt.

45 Széphalom, a magyar nyelvújítás emlékhelye • Széphalom Magyarország egyik leglátogatottabb irodalmi emlékhelye. Itt áll a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére építtetett Kazinczy Mauzóleum, amelyet 1873-ban adtak át. •Kazinczy Ferenc egykori lakóhelyén, a Kisbányácskáról általa átkeresztelt Széphalmon építették fel a Magyar Nyelv Múzeumát, amelynek alapkövét 2001-ben rakták le, s néhány héttel ezelőtt avatták fel az intézményt. • Az intézményben hang-, dokumentum- és videoanyag szolgálja a nyelvi kultúra értékeinek közreadását, megismerését; az épületben színi előadásokra is várják majd az érdeklődőket.

46 Tokaji aszú és a Tokaji Történelmi Borvidék, a világörökség része • A tokaji aszú különleges minőségű magyar desszertbor. Készítéséhez aszúsodott szőlőszemeket használnak. A Botritys cinerea nevű gomba, amely a szőlőszemeket aszúsítja, adja a jellegzetes ízt. •Késői szüreten (október-december) szedik, válogatják az aszúsodott szemeket. Csak a rothadt szemek kerülnek be. Az összegyűjtött rothadt szemek saját súlya alatt kicsepegő nedű a tokaji esszencia, igen magas cukorfokkal és cukormentes extrakttal. •Az aszúbor készítéséhez mustot, erjedő vagy már kierjedt bort használhatnak, ezekkel áztatják az adott évben szedett, feldolgozott aszúszemeket (az aszútésztát). •A hagyomány szerint ahány puttony (kb kiló) aszúszem kerül az újbor egy hordónyi mennyiségéhez (egy gönci hordó: 136 liter), annyi puttonyos az aszú, 3-tól 6 puttonyosig.

47 •A tokaji aszú nemesrothadásához nagyon fontos a nedves klíma, melyet a Tisza és a Bodrog folyó biztosít és a reggeli ködös, párás, de napközbeni napos hosszú ősz; a bor éréséhez pedig az egyenletes, állandó hőmérsékletű tokaji pince szürkepenésszel borított fala. Ezek együtt adják utánozhatatlanságát. Először Szepsi Laczkó Máté készítette az 1630-as években, technológiája máig változatlan. •A Tokaj-hegyaljai borvidék 2002-ben kultúrtájként lett a Világörökség része. Tokaj- Hegyalján őshonos a szőlő, Erdőbényén találtak miocén kori levéllenyomatot. Már a népvándorlás korában is termesztettek itt szőlőt, majd a tatárjárás után IV. Béla hozatott ide telepeseket. •A tokaji bor hírneve a 15. századtól kezdett nőni, hódító útjára a 17. században indult. II. Rákóczi Ferenc fejedelem „bordiplomáciája” révén számos uralkodói udvar kedvelt italává lett a tokaji. XIV. Lajos francia király így hódolt a fejedelem és a tokaji bor előtt: „Vinum regum, rex vinorum” azaz „a borok királya, a királyok bora”. •Tokaj-Hegyalja a zárt borvidékek közé tartozik – sőt, ez volt az első, az erről szóló rendelet III. Károlytól származik 1737-ből. A zárt borvidékekre jellemzően itt is rögzítik az ültethető szőlőfajtákat, így Hegyalján az ültetvények 65 százalékát a furmint, 30 százalékát a hárslevelű, és 5 százalékát a muskotály és újabban az oremus szőlőfajták teszik ki. •Piros szőlőfajtát itt nem engedélyeznek. A Világörökség magterületéhez kilenc település és környéke tartozik, valamint hat, egyedileg ide sorolt pince, és a védőzónával együtt lefedi az egész történelmi borvidéket. A települések: Tokaj, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Mád, Mezőzombor, Rátka, Szegi, Tarcal és Tállya.

48

49 A Vizsolyi Biblia és a Vizsolyi Templom • A Károli Biblia vagy ismertebb nevén a Vizsolyi Biblia volt az első teljesen magyar nyelvre lefordított Biblia. •A Szentírást Károli Gáspár református esperes, gönci lelkész és lelkész társai fordították le. A munkálatoknak ban kezdtek neki, s három év múlva elkészült a teljes fordítás. •A nyomtatást február 18-án kezdték meg a lengyel származású Mantskovits Bálint vezetésével. Ekkor még nem készült el a teljes fordítás, ezért Károlyi kéziratait az akkori gönci diákok laponként, gyalogszerrel hordták Vizsolyba. •Az eredeti Bibliák értéke felbecsülhetetlen ban egy szinte teljesen sértetlenül fennmaradt kötete 12 millió forintért (a szakértők millió forintra becsülték az értékét) kelt el egy budapesti könyvárverésen. •2001-ben Londonban került kalapács alá a Bibliák egyike, ott 26 millió forintnak megfelelő összeget fizetett ki érte az új tulajdonos.

50 •A vizsolyi templomból február 10- én ellopták az eredeti példányt és csak egy évvel később, 2003 szeptemberében Komáromban, egy elhanyagolt épületben egy tartály alatt, fóliába csomagolva találták meg. •A vizsolyi református templom három nagyobb téregységre – toronyra, hajóra és szentélyre – oszlik. A jelenlegi háromosztatú szentély épült először, mint teljes templom. A terület betelepüléséből és az épület formai kialakításából következtetve a 12. század legvégén, esetleg a 13. század elején kezdhették építeni. •A templom a 16. század második felében már a református egyház tulajdona. A templomtetőt 1762-ben és 1774-ben zsindelyezték, két évre rá pedig új padokat készíttettek. Nagyarányú renováláshoz csak a türelmi rendelet kiadása után négy évvel fogtak hozzá. A „vizsolyi ódon templom és torony” falainak kijavítására 1885-ben került sor. •A Műemlékek Országos Bizottsága 1905-ben Szthelo Ottót küldte ki, aki javaslatot tett a templom helyreállítására. A templom mai formája ennek a restaurálásnak az eredménye.

51 Miskolci Deszkatemplom • A Deszkatemplom Miskolc egyik legszebb temploma. Az e helyen álló első templomot szeptember 13-án szentelték fel, de a dátumot csak a szájhagyomány őrizte meg, nem tudni, igaz-e. Az első dokumentum, ami egy itt álló templomot említ, 1698-ból való. •Az első úgynevezett Deszkatemplomot 1724-ben építették, és 1937-ig állt. A mai templom elődje, a Szeghalmi Bálint által tervezett, 1938-ban épült meg, de 1997-ben gyújtogatás áldozata lett. A jelenlegit, azaz a Szeghalmi Bálint terveit tiszteletben tartó, de Puskás Péter és Rudolf Mihály építészek tervei alapján szükség szerint megújított templomot 1999-ben szentelték fel. •A külső jegyeit megtartó, kevés zöld és piros festését is visszakapó épület belülről is lenyűgöző: a vörösfenyő tartógerendák alatt tulipán mintával faragott padok, karzatok és hársfából faragott jelképekkel gazdagított szószék, valamint színes ólomüvegablakok fogadják a betérőt. Két, a tűzben megsemmisült harangja helyett is a régiek nevét – Ödön, Sándor – és feliratát is őrző újak készültek Gombos Lajos harangöntő műhelyében. •A Deszkatemplomot temető övezi, ahová a templom építését lehetővé tevő mecénás, Bató István nevét őrző székely kapun át léphetünk be. Néhány éve már ebben a temetőben nyugszik az egykori tervező, a Németországban elhunyt Szeghalmi Bálint is. A templom bejelentkezéssel látogatható.

52 Vetítés vége Forrás Internet, Énekel Béres Ferenc: Nem szokta, nem szokta, SI


Letölteni ppt "Borsod-Abaúj-Zemplén megye 7 csodája Harmincöt épített és természeti csoda közül kerül ki Borsod-Abaúj-Zemplén megye 7 csodája, amelyeket az első rostálást."

Hasonló előadás


Google Hirdetések