Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kölcsönös fészeképítés, szeretetkapcsolat, együttes élmény: a család, mint kötődéstörténet Prof. Dr. Molnár Péter Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kölcsönös fészeképítés, szeretetkapcsolat, együttes élmény: a család, mint kötődéstörténet Prof. Dr. Molnár Péter Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi."— Előadás másolata:

1 Kölcsönös fészeképítés, szeretetkapcsolat, együttes élmény: a család, mint kötődéstörténet Prof. Dr. Molnár Péter Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum Magatartástudományi Intézet

2

3 Induló kötődéstörténetünk színe és fonákja: Kölcsönös fészeképítés vs „kőbölcsőben ringatás

4 Homo Imitans: Homo Imitans: Meltzoff és Moore

5 Homo imitans koncepció ”fogadása” • Tipikus három fázisú recepció történettel • 1. Ez nem lehet igaz • 2. Igaz ugyan, de nem fontos • 3. Igaz is, fontos is, de: • mindig is tudtuk

6 Alternatív hozzáállás • Az az igazán fontos tudományos eredmények és megfigyelések : • megváltoztatják kérdéseinket

7 Veleszületett szocialitás: a fogalom • Az újszülött kortól megfigyelhető • társas viselkedések és azok • ontogenetikus fejlődésének • jelenségköre –

8 Veleszületett szocialitás jelei • Más fajoknál is megfigyelhetők • Összehasonlító kutatásokra adnak alkalmat • Evolúciós pszichológiai kutatásokat • „korlátozhatják” • heurisztikus hipotézisekkel láthatják el • Önmagukban csupán ígérvények

9

10

11 A „fontos” = mozzanatos jelző • Ami ma kitüntetett figyelmünkre érdemes, holnap nem lesz az, amit pedig tegnap értékeltünk jelentősnek, ma talán felejthetőnek tűnik. • A „fontosságukat vesztett” tudásanyag előbb-utóbb visszanyeri a maga szerepét, megtalálva új helyét, értelemszerűen immár megváltozott tudás-környezetben, • tehát: más üzenettel.

12 Alapemóciókat utánzó újszülött

13 Homo Provocans

14 Fejlődéslélektani szempontok, evolúciós vetületben az evolúciós diád ban az evolúciós diád ban alakuló anyai és gyermeki viselkedés olyan túlélési mechanizmus, amely a természetes szelekció nyomása alatt a csecsemő életben maradása érdekében fejlődött ki a biológiai evolúció során.

15 „Homo Imitans et Provocans” • Az újszülött olyan komplex szociális készségekkel születik, amelyek az emberi egyetemes magatartásformák elemei közé tartoznak, • +: az anya hasonlóan invariáns felkészültséggel várja őt

16 A korai kötődés • az első "jelentős másik" emberhez való kapcsolódás, amely minden későbbi kötődési kapcsolatunk prototípusa. Kettejük megfelelő illeszkedésének hiányában a kötődési rendszer sérül, gátlást szenved, megnehezítve minden későbbi pozitív emberi kapcsolat kialakítását.

17 Az első dialógustól • mindezen készségek kettejük kapcsolatának folyamán korai kötődésbe szerveződnek: • az anyai szeretet genezise is itt kölcsönös fészeképítés • kölcsönös fészeképítés • (niche–konstrukció) • történik

18 Diád-Triád-Család Kötődés (attachment) csupán a diadikus kapcsolat meghatározóelem volna? Jelentős mások alakulása: Hageli „Aufhebung” mintája

19 „Fejlődési fészek” • „Fejlődési niche” • Interaktív alakítása minden • „pedagógiai program” • alapfeladata és • eredménye • Szocializált individualitásunk

20 Személyiségfejlődésünk élethosszig tartó kontextuális utazás, evolúciós alapokkal és EVO intergenerációs DEVO előzményekkel és következményekkel •

21 A fejlődési rendszerek elmélete • Korábban egyedfejlődés értelmezésében szétválasztották • 1. A genetikai anyagot (ami generációról-generációra öröklődik) • valamint • 2. a „nem genetikai anyagot”, ami • nem öröklődik. • Így: a környezet (társas is!)csupán mellékszereplő lehetett

22 Fejlődési rendszerek elmélete • Az evolúciós folyamat és az egyedfejlődés összevonására tett kísérlet, • Cél • Cél: a veleszületett - tanult, • nature – nurture kettőséggel való szakítás

23 Fejlődési Rendszerek Elméletének alapelvei (Griffiths) • 1.,Valamennyi jelleg számos fejlődési forrás kölcsönhatásának eredménye • 2., A fejlődéshez hozzájáruló minden egyes oksági tényező a teljes fejlődési rendszer minden egyes tényezővel kölcsönös kapcsolatban van (kontextus függőség tézise) • 3., Az organizmus fejlődési források tárházát örökli • (kiterjesztett öröklődés tézise)

24 Fejlődési Rendszerek Elméletének alapelvei (Griffiths) • 4., A jellegek nem öröklődnek generációról generációra, hanem • újrakonstruálódnak a fejlődési folyamat során • 5., A fejlődési folyamat szabályozásában egyik tényezőnek sincs kitüntetett szerepe • ( ez a paritás elve) • 6., Az evolúció organizmusok és környezetük által alkotott összetett rendszerek időbeli változását jelenti

25 Susan Oyama koncepciója • A gén, mint önmagában „majdnem semmi” • „prope nihil” : • a csak úgy „hordozhat” bármely tulajdonságot, ha az adott tulajdonsághoz „tartozó” környezeti változók is folyamatosan, intergenerációsan öröklődnek vagyis nem tűnnek el. önmagában • Ergo: a gén önmagában nem lehet a szelekció egysége

26 A szelekció egysége (Oyama) • bármely fenotipikus jelleg evolúciós távlatban való újramegjelenését befolyásoló fejlődési források komplex mátrixa • Konstruktív interakcionizmus: • Véget vet a természet-nevelés problémának azzal, hogy a természet oldal gének adta hierarchikus fölényét tévedésnek ítéli

27 Az információ ontogenezise • Susan Oyama ös kötetének címe • Fejlődési Rendszerek Elmélete erős változata: • A jellegek nem öröklődnek generációról- generációra, hanem • a fejlődési folyamat során • minden egyes nemzedékben • újrastrukturálódnak • (FELELŐSSÉG KÉRDÉSE!)

28 Kiterjesztett öröklődés elve • Az élőlény és környezete az evolúciós folyamat során • nem választható ketté, • a környezeti feltételek nem eleve adottak, • ellenkezőleg: • az organizmussal szoros összefüggésben • alakulnak • Koevolúciós és • niche - konstrukciós elméletek

29 Kiterjesztett öröklődés elve • Extragenetikus, • Kitüntetetten társas tényezők • legszélesebb körének evolúciós és egyedfejlődési (EVO/DEVO) jelentőségét • kell figyelembe vennünk • (Molnár, Nemes és Nagy, 2004) •,

30 • „Természet és nevelés nem alternatív forrásai a formának és oksági hatásnak. Ehelyett természetünk azon interaktív folyamatok eredménye, amit nevelésnek nevezünk” (Oyama, 2001, 48).

31 A Dependens Gén • „A gén-kultúra koevolúcióról adott beszámolók a jellegátadódás modelljét a kultúrára éppúgy alkalmazzák, mint a biológiára, gyógyírt keresve a tisztán genetikai magyarázatok gyengeségeire. Második átadási csatorna hozzárendelésével azonban ők is azt a dualisztikus tradíciót követik, amiből ezek a gyengeségek származnak” (Oyama,2001) „A gén-kultúra koevolúcióról adott beszámolók a jellegátadódás modelljét a kultúrára éppúgy alkalmazzák, mint a biológiára, gyógyírt keresve a tisztán genetikai magyarázatok gyengeségeire. Második átadási csatorna hozzárendelésével azonban ők is azt a dualisztikus tradíciót követik, amiből ezek a gyengeségek származnak” (Oyama,2001)

32

33 ERIK ERIKSON PSZICHOSZOCIÁLIS FEJLŐDÉSELMÉLETE • Folyamat-elmélet • Szakaszolható • fejlődési niche-ek rendelhetők hozzá • EPIGENETIKUS • minden szakasz végén minőségileg új tulajdonság alakul

34 Erik Erikson üzenete • Pszichoszociális fejlődéselméletének • LIFE LONG, bölcsőtől a koporsóig tartó folyamat • mind a 8 fázisa • egy-egy fejlődési niche kialakulását (vagy a kialakulásának gondjait) tükrözi/jelenti

35 I. BIZALOM – BIZALMATLANSÁG 0-2 év, csecsemőkor és kisgyermekkor. Anya emocionális válaszkészsége, jelenléte, elérhetősége = Csecsemő megtanul bízni az emberekben „Biztos Bázis” alakul „fejében” Ezt a szakaszt Erik Erikson az ősbizalom szakaszának nevezi. Hiány= bizalmatlanság, mint társas alapállás, világ kiszámíthatatlan, fél tőle világ kiszámíthatatlan, fél tőle

36 II. AUTONÓMIA – SZÉGYEN, KÉTSÉG 1-3 év Távolodni kezd az anyától: járni tanul. Ha bátorítják függetlenedési törekvéseiben: Magabiztosság, Képességekben való hit Az első olyan szakasz amikor nyílt konfliktusba kerül környezetével… Ha túlkontrollálják: Ügyetlenségérzet, Ügyetlenségérzet, Függőség, önbizalomhiány, Szégyenérzet, kétség

37 III. KEZDEMÉNYEZÉS-BŰNTUDAT • 3-6 éves, óvodáskor. • A gyermek fokozatosan leválik környezetéről • Kiáll magáért, • Kezdeményezőkészség (aktivitás, játékok), • Döntéshozatali készsége fejlődik • Ha túlzott a kontroll: • Fejlődés megakad, feleslegesség-érzés, bűntudat alakul, kezdeményezőkészség elsorvad, követővé válik

38 IV. TELJESÍTMÉNY-KISEBBRENDŰSÉG • 6-pubertásig, (kis)iskoláskor. • Büszkévé válik teljesítményeire, • Terveket sző és valósít meg,boldog attól, amit elér • A gyermek iskolába kerülve egyre jobban „leválik” családjától. • A játék szerepét átveszi a szisztematikus tanulás, melyben már teret kap az állandó minősítés. Az iskola teljesítmény-centrikus intézmény, megkezdődik a versengés a kortársak között. • Bátorítás hiányában: kisebbrendűség, kétségek, következményes teljesítményhiány

39 V. IDENTITÁS - IDENTITÁS DIFFÚZIÓ • év, serdülőkor. Erre a szakaszra az identitás keresés, jövőkép alakulás jellemző, • a serdülő megkísérli felfedezni saját értékeit, pozitív vonásait, „keresi helyét a világban”. • Párkapcsolatokban is jövő-keresés • Akadályoztatás: szerepzavar, • késői zárás

40 VI. INTIMITÁS - IZOLÁCIÓ • éves kor, fiatal felnőttkor. • Bejezi tanulmányait, • Társkapcsolatok tartós elkötelezettséggel, • családalapításra törekszik. Megjelenik az intimitás iránti igény, a személy beilleszkedik egy családba, baráti társaságot alakit, „kijelöli” saját személyes életterét • Akadályoztatás: Zavar • a világban betöltött szerepükkel • létfeladataikkal kapcsolatban, • izoláció, • depresszió, • Máté effektus negatív ága

41 VII. ALKOTÓKÉPESSÉG- MEGFENEKLETTSÉG • év, érett felnőttkor: a generativitás illetve stagnálás (megfeneklettség) szakasza. • Még nem érzik öregnek magukat ahhoz, hogy bizonyos változtatásokat eszközöljenek életükben, sokan • ekkor érik el alkotóképességük csúcsát: • gyerekeiket/unokákat nevelik, • produktívak munkájukban, • aktívak közösségükben • Akadályoztatás: Stagnálás, • megfeneklettség-érzés, • csúszós lejtő •

42 VIII. ÉN-INTEGRITÁS - KÉTSÉGBEESÉS • 60 év felett, időskor. • kezdi kiértékelni életútját, belátja, hogy nagy változtatásra már nincs lehetősége. Elemzi mindazon eredményeket, teljesítményeket melyeket élete folyamán elért - és elbírálja ezeket. Segít az elmúláshoz, halálhoz fűződő viszony „rendezésében” • +Értelmesen leélt élet : Én-Integritás • - Improduktív, mulasztásos élet: Kétségbeesés

43 Öröklődés: átadás és fejlődés Raphael Falck és Eva Jablonka: Öröklődés: átadás és fejlődés • ”Az epigenetikus öröklődési rendszerek és a genom /DNS/ felelősségére vonatkozó újabb felismerések figyelembevétele egy további elemzési szintet vezet be a biológiai és kulturális öröklődésről és evolúcióról folytatott diszkusszióba. Ezek hatása elhomályosítja az öröklődés és a fejlődés közötti distinkciót, a köztük fennálló viszonyt gazdagabbá teszi, amit el is várhatunk egy sokszintű és összetett folyamatokra épülő megközelítéstől” (1997,400)

44 Környezetfüggőség felismerése A „kettős hatás” jelensége A „kettős hatás” jelensége Kopa János, Szabó Imre és Grastyán Endre A dual behavioural effect from stimulating the same thalamic point with identical stimulus parameters in different conditioned reflex situations Acta Physiol. Acad. Sci. Hung., 21: , 1962.

45

46 • A biológiai/organizmikus és a környezeti ingerek egyidejű fontossága sztereo szemlélete, paritása szükségességét felismerő kísérlettel, posztgenomikus korunkban • a fejlődési rendszerek elméleté nek örvendetes megjelenése után látszik teljes fontosságában. • Az epigenetikus történések elengedhetetlenségének felismerése korszakában érdemes úgy is emlékeznünk erre a megfigyelésre, mint ami a gátlás komplex voltát is sejtette már.

47 „Kőbölcső szindróma” • Veleszületett kötődési tendencia frusztrációja: gyermekágyi szomorúság, anyai depresszió = • neglect • Gátolt megközelítés = averzív élmény. • • Tesztelés: 40 pozitív emberközi kapcsolatot ábrázoló képet lát 13 szociopáthiás személyiségjeggyel élő, fiatal alkoholista. • 9 feszültséget mutat a várt - és kontroll csoportban kapott relaxáció helyett. • (Rudisch és Molnár, 1992)

48 Korai empátiamegvonás későbbi következményei a gátlás fonákja Itt érhető tetten a gátlás fonákja : A veleszületett szocialitás (kötődési tendencia) gátlása a gátolt megközelítés = averzív élmény mechanizmussal: kellemetlenné (= kerülendővé) torzítja a pozitív emocionális figyelem címzettjének lenni élményét

49 Természetünk szerint társas lények vagyunk • Veleszületett szocialitás jellemez valamennyiünket, • amire szocializált emocionális/kognitív individualitásunk (hommage á Kosztolányi) • épülhet, még pedig az evolúciós diád • (első dialógussal induló) • kölcsönös niche konstrukciós tevékenységével • előfeszítetten, jelentős mások sorának hálójában.

50 Veleszületett szocialitás, mint evolúciós memória • Platón: Minden tanulás emlékezet… • Újszülött elvárása: • Szeretet válaszoló szemének jelenléte • Hiánya: gátlással szennyezett kötődés, • „kommunikációs sántaság”, • Máté effektus „negatív” szára • Kísérletünk

51 Az élet értelmének időskori megéltét meghatározó tényezők • A családi és szociális kapcsolatok megléte és minősége • A háztartás típusa, amelyben az idős ember él • A társas aktivitás mértéke és minősége • Az egészségi állapot szubjektív megítélése • Személyes életutunk, saját vállainkon nyugvó „értelmének” megítélése • A mindennapi szociális környezetben betöltött szerep, a „szükség van rám”, „fontos vagyok” érzés megélése

52 Intergenerációs spirálok indulása • A kötődő agy (bonding brain) hasonlat • kidolgozása segít e folyamat pontosabb megértésében. • EVO/DEVO szempontú értelmezés - „szerzett” tulajdonságok átörökítése • - „szerzett” tulajdonságok átörökítése • - epigenetikus doboz megnyitása • (Pandora szelencéje volna?)

53 A magatartásbiológia felismerése  a legfontosabb emberi motívum a másokkal (elsősorban kinek-kinek „jelentős” személyekkel) való kapcsolatunk rendezése/rendben tartása. Ennek sikere elsődleges lelki örömforrásunk. Megélt hiánya:  a veszteség pszichológiája  A magányba kényszerült/magát magányba kényszerített ember az örömszerzés alternatív útjait keresi. Az alkohol, a drog vagy akár a pótcselekvő „workaholizmus” aggasztó terjedése tükrözi a folyamatot.

54 Kérdezőé a válasz érdeme  Jó válaszainkban kreatív kérdéseink köszönnek vissza (sajnos, a rosszakban pedig a suták). Mindenesetre problémákra adott válaszaink, megoldásaink mindig kettős természetűek. Egyrészt átmenetiek, bár ezt szeretnék feledni, de: a fontos mozzanatos jelző.  Másrészt minél „jobb”, minél „találóbb” egy kérdésre adott válasz, annál eredményesebben sokszorozza a kérdéseket.  Karl Poppernek igazat kell adnunk:  A tudomány végtelen folyamat.

55 Evolúció során: • „a fejlődési rendszerek integráns tulajdonságainak átalakulása biztosítja a fejlődési stabilitást” (Shishkin, 1992) • Nem is a genom, hanem az efemer fenotípus • volna „védett” az evolúció során? (Weiss és Fullerton) • Evolúciós folyamat interaktív fenotípusok közreműködésével?

56 Mit is látna Darwin? • Kognitív és affektív teljesítmények finomszemcsés feltárása/értelmezése megismerés története: az elemző/kibontó („bal féltekés”) illetve szintetizálásra/ integrációra törekvő („két féltekés”) kutatási műhelyek és programjaik egymás szakmai niche-ét kölcsönösen alakító, oldási (vetélkedést hangsúlyozó) illetve kötési (módszertani és/vagy elméleti egyeztetésre törekvő) fázisok egymást követő sora. • N.Miller „Two skills in one skull” k övetelménye

57


Letölteni ppt "Kölcsönös fészeképítés, szeretetkapcsolat, együttes élmény: a család, mint kötődéstörténet Prof. Dr. Molnár Péter Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések