Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Ember és természet műveltségi terület – alapelvek, általános jellemzők

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Ember és természet műveltségi terület – alapelvek, általános jellemzők"— Előadás másolata:

1 Ember és természet műveltségi terület – alapelvek, általános jellemzők
Tantárgy-pedagógia Ember és természet műveltségi terület – alapelvek, általános jellemzők

2 A NAT szerkezete Kiemelt fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák
Műveltségi területek A NAT szerkezete

3 Rocard-report Europe needs more scientists! Inquiry based learning
Esélyegyenlőség Gyakorlati tapasztalatok Kezdjük korán… Rocard-report

4 tanuló terep – szocializáció, „túlélési kompetenciák”
társadalmi feladatok Az iskola feladatai

5 Trendek Főbb megállapítások:
Education at a Glance 2009 Highlights from Education at a Glance 2009 Főbb megállapítások: 20-29 évesek: versenyben a munkáért – a tapasztaltabbakkal  újabb ösztönző Majdnem négyszer annyian tanulnak külföldön, mint 30 éve (3 millióan!) Erősödik az ázsiai illetve csendes-óceáni régió Főként azok élvezik a tanulást, akiknek megy, de a fő motiváció a karrier lehetősége Magasabb végzettség – magasabb fizetés Tanulás különösen jól megtérülő befektetés A köz számára hasznosabb a felsőoktatás mint befektetés Tanultabbak: egészségesebbek, politikában aktívabbak, interperszonális bizalom erősebb Egyre többet költöttek oktatásra a közpénzekből Törekvések a tanári fizetések harmonizálására (karrierkép) Trendek

6

7 Non scholae, sed vitae… 15 évesek – PISA, 30.000 fő
kétévente felmérések tíz évig követték Főbb megállapítások: Szülők bevonása tompítja a különbségeket Nemek közötti esélyegyenlőtlenség Olvasási kompetenciák Természettudományi és matematikai kompetenciák Pathways to Success. How knowledge and skills at age 15 shape future lives in Canada Non scholae, sed vitae…

8 Egyformán felkészültek?
15 évesek – PISA, fő kétévente felmérések tíz évig követték Főbb megállapítások: Általános iskolában még nincs különbség a matematika és természettudományok terén – írás-olvasásban igen Középiskolában megváltozik a kép Problémamegoldásban nincs különbség Természettudományi és matematikai kompetenciák Equally Prepared for Life? How 15-year-old Boys and Girls Perform In School Egyformán felkészültek?

9 Zöldek vagy értelmesek?
Green at Fifteen? How 15-year-olds perform in environmental science and geoscience in PISA 2006 ”The results suggest that, in most countries, feeling responsible about environmental issues is not necessarily related to having knowledge about them.” (p61) ”The lower students perform in environmental science, the more optimistic they are that the situation will improve over the next two decades.” (p63) Következtetések: Komplex megközelítés, poszt-normál tudománykép Pedagógiai váltás Zöldek vagy értelmesek?

10 Relevance of Science Education
15 évesek 40 ország Fejlett-fejlődő különbségek Ellentmondások Oktatunk vagy nevelünk? Mit szeretnének a fiatalok? Menza vagy étterem? Relevance of Science Education

11 A többinél jobban szeretem a természettudományos tantárgyakat.
A fejlett országokban azok sem szeretik, akiknek jól megy. A természettudományos tantárgyak révén új és izgalmas foglalkozásokról hallottam. Csak a fejlődő országokban látnak karrier-lehetőséget a természettudományokban.

12 A lehető legtöbb természettudományi órát szeretnék az iskolában..
Az iskolai órák megmutatták nekem, milyen szerepe van a természettudománynak a mindennapi életünkben. Nagyobb eltérések a két nem válaszaiban. A lehető legtöbb természettudományi órát szeretnék az iskolában..

13 Mi a helyzet a tanárokkal?
23 ország, 2 millió tanárból fővel Kérdőíves vizsgálat Következtetések: Professzionális tanárszerep Továbbképzési programok Motiváció, egyértelmű visszajelzések TALIS OECD Teaching and Learning International Survey Mi a helyzet a tanárokkal?

14

15

16

17

18

19

20 Természettudományos kompetenciák
Természettudományos műveltség: Természettudományos kompetenciák

21

22 lányok gyakorlat kérdés alapú tanulás gyakorlata tanár(tovább)képzés gyakorló pedagógusok közkedvelt módszerek marginális csoportok műveltsége elérhető eszközök ... fiúk kutatás, politika kérdés alapú tanulás elmélete tanítás oktatáspolitika, és döntéshozók javasolt módszerek tudomány szellemisége követelmények ismeretelemei ...

23 Például a diffúzió... Különböző kísérleti összeállításokat kapnak, meglepetés éri őket. A látott folyamathoz hasonlót kell tervezni/ találni, ezeket hasonlítják össze. Azt a feladatot kapja a diák, hogy gyorsítsa fel a látott folyamatot. Miután megfigyelték a kísérletet, ötletelnek, hogyan lehetne gyorsítani a folyamatot (kipróbálják). A diákok megfigyelnek egy kísérletet, majd a tanár megkérdezi, mi befolyásolhatja a folyamat sebességét. A diffúzió így néz ki (frontális kísérlet) Tudjátok, ha... A Fick-törvényekből levezethető, hogy...

24

25 „Learning by doing” Projekt-módszer Probléma alapú tanulás
Kutatás alapú tanulás Design alapú tanulás Inquiry based tanulás Komplex instrukció Brigid Barron és Linda Darling Hammond: Powerful Learning (2008) készség képesség tudás attitűd motiváció Kompe-tencia „Learning by doing”

26 Kapcsolat más tanulásszervezési formákkal
IBL Probléma alapú Projekt Design alapú Kutatás alapú Kapcsolat más tanulásszervezési formákkal

27 Rokon tanulásszervezési formák
Inquiry based Probléma alapú Projekt-módszer Design alapú Kutatás alapú Rokon tanulásszervezési formák

28 Inquiry Based Science Teaching
Inquiry is the intentional process of diagnosing problems, critiquing experiments, and distinguishing alternatives, planning investigations, researching conjectures, searching for information, constructing models, debatng with peers and forming coherent arguments. Linn, Davis and Bell, 2004

29 Inquiry Based Science Teaching
4 aspektus: Probléma alapú tanulás Kísérletek, gyakorlati foglalkozások Tanulói autonómia, a tanulók aktív bevonása a tanulási folyamatba Érvelés, kommunikáció, párbeszéd

30 Inquiry Based Science Teaching
Megerősítő: A kérdés és az eljárás adott, az eredmények előre tudhatók. Strukturált: A kérdés és az eljárás adott, a tanulók magyarázatot adnak azoknak a tapasztalatoknak (bizonyítékoknak) az alapján, amelyeket a folyamat során szereznek.

31 Inquiry Based Science Teaching
Segített: A tanár kutatói kérdése, problémafelvetése alapján a tanulók megtervezik a kutatási folyamatot. Nyitott: A tanulók tesznek fel kérdéseket, terveznek és végeznek vizsgálatot, kommunikálják az eredményeiket

32 5 E Engaging: érdeklődés, kíváncsiság felvetése, kérdések generálása, a tanulók gondolatainak feltárása - miért történt ez, mit tudhatunk meg erről/ebből Exploring: facilitál, segítő kérdések, konzultál Explaining: bátorít, tudományos bizonyítékok, érvek használata, tapasztalat alapján új koncepció megfogalmazása Elaborating: együttműködés, társ a felfedezésben Evaluating: értékelés, eredmények összegzése, diszkusszió, alkalmazás mindennapi problémákra

33 Középpontban: problémák
Középpontban: problémák

34 Kísérletek, gyakorlati foglalkozások
Minél egyszerűbben – üzenet! Köznapi anyagok, élmények – tapasztalati bázis? Hogyan készül? Fordítsunk receptet! Kísérletek, gyakorlati foglalkozások

35 Tanulói autonómia Fenntartható fejlődésre való nevelés!
önreflexió, aktív szerep, szocializáció készen felkínált tevékenység  kínálatból önállóan választ  saját projektek BIZALOM, kölcsönösség csoport szerepek, önálló csoportalkotás Tanulói autonómia

36 Milyen élőlény a zöld szemesostoros?
Tudatosak-e az állatok? Érvelés

37 Feladat Van-e itt „inquiry”?
Feladat

38 A jó inquiry based tanuló…
Neil Postman és Charles Weingartner: Teaching as a Subversive Activity Bízik tanulási képességeiben Élvezi a problémahelyzet kihívásait Tud fontossági sorrendet tartani Bízik a saját kritikus ítéletében másokkal vagy akár a társadalommal szemben is Nem fél attól, hogy esetleg hibázik Nem fél válaszokat adni Rugalmasan tud nézőpontot váltani Tiszteli a tényeket, meg tudja különböztetni a tényeket a véleményektől Nem feltétlenül vár mindenre választ; inkább nem vár teljes választ összetett kérdésekre, semmint egyszerűsített megoldást kapjon A jó inquiry based tanuló…

39 A jó inquiry based tanár…
Neil Postman és Charles Weingartner: Teaching as a Subversive Activity Nem akarja feltétlenül megmondani, amit a tanulónak „tudnia kell” Divergens kérdéseket tesz fel, kételyeket ébreszt, kritikussá tesz Nem fogad el rövid, egyszerűsített válaszokat Bátorítja a közvetlen interakciókat, ezeken közvetlenül nem értékeli folyamat közben Nem foglalja össze a tanulók megbeszéléseit Rugalmas óravezetés, nyitott a kérdésekre Bizalmas légkört teremt, elfogadó – INKLUZÍV Problémákat tár a tanulók elé Sikerkritériuma: mennyire válik a tanuló jó „nyomozóvá” – hogyan közelíti a jó IB tanuló jellemzőit A jó inquiry based tanár…

40 A téma felvezetése, „inviting to a common inquiry”
Kiscsoportos felfedezés kezdeményezése nyílt végű, vitára alkalmas témáról Bátorítsuk a személyesen fontos, de közösségi szinten is releváns kérdések felvetését! (Segítsünk! Ne frontálisan!) A nézőpontok sokféleségének közös feltérképezése – csoportok Jósoljunk, tűzzünk ki célokat, tervezzünk, adjuk meg a kívánt végeredményt! (Alakítsunk ki szabályokat!) Találjunk vagy keressünk információt, mintázatot, trendet – előkészítő feladatok!!! Az instrukciók szerepe az, hogy segítse a tanulót abban, hogy elérje kitűzött céljait Alkossunk valami kézzelfoghatót! Tegyük láthatóvá, tapasztalhatóvá azt, amit megtanultunk! Értékeljük a folyamatot és a terméket Következtessünk, vonjunk tanulságot, kezdeményezzünk cselekvést… Osszuk meg tapasztalatainkat (akár szélesebb körben is) Hogyan lássunk hozzá?

41 A főbb lépések… Az előzetes tudás aktiválása
Háttérinformáció biztosítása A kimenet meghatározása és körülírása Modellalkotás, a keretek megalkotása Nagyobb léptékű probléma meghatározása – a kontextus A tanulók dolgoznak: háttéranyag A kérdés előkésztése és felvetése A követelmények ismételt meghatározása A tanár kérdez: a probléma pontosítása Eszközök biztosítása A csoportok segítése: facilitátor, coach szerepkör Teremtsünk fórumot! (Kritikus barátok! Szabályok!) Kezdeményezzünk cselekvést! A tanulók értékelése: tanulók egymást, tanár a tanulókat A folyamat értékelése (Hogyan tovább? Mit tanultunk? Mit kell másként?) A főbb lépések…

42 Az előzetes tudás aktiválása
Kérdőívek, tesztek (önellenőrzés!) Szavazógép Mozgásos módszerek – hőmérő Beszélgetés Rávezető képek, zene, filmrészlet: ráhangolódás Újsághír Helyi esemény Házi feladat Ötletroham Az előzetes tudás aktiválása

43 A főbb lépések… Az előzetes tudás aktiválása
Háttérinformáció biztosítása A kimenet meghatározása és körülírása Modellalkotás, a keretek megalkotása Nagyobb léptékű probléma meghatározása – a kontextus A tanulók dolgoznak: háttéranyag A kérdés előkésztése és felvetése A követelmények ismételt meghatározása A tanár kérdez: a probléma pontosítása Eszközök biztosítása A csoportok segítése: facilitáror, coach szerepkör Teremtsünk fórumot! (Kritikus barátok! Szabályok!) Kezdeményezzünk cselekvést! A tanulók értékelése: tanulók egymást, tanár a tanulókat A folyamat értékelése (Hogyan tovább? Mit tanultunk? Mit kell másként?) A főbb lépések…

44 Háttérinformációk biztosítása
Múzeum Kiállítás Terepi látogatás Közért, utca, udvar Interjúk, konzultáció Hang- vagy videófelvételek Szakértői mozaik Fénymásolatok Tankönyv Könyvtár Internet Művészet Fotók Háttérinformációk biztosítása

45 A főbb lépések… Az előzetes tudás aktiválása
Háttérinformáció biztosítása A kimenet meghatározása és körülírása Modellalkotás, a keretek megalkotása Nagyobb léptékű probléma meghatározása – a kontextus A tanulók dolgoznak: háttéranyag A kérdés előkésztése és felvetése A követelmények ismételt meghatározása A tanár kérdez: a probléma pontosítása Eszközök biztosítása A csoportok segítése: facilitáror, coach szerepkör Teremtsünk fórumot! (Kritikus barátok! Szabályok!) Kezdeményezzünk cselekvést! A tanulók értékelése: tanulók egymást, tanár a tanulókat A folyamat értékelése (Hogyan tovább? Mit tanultunk? Mit kell másként?) A főbb lépések…

46 A kimenet meghatározása
Technikai aspektusok: kutakodj a neten, készíts Power Point előadást, írj wiki cikket, kommunikálj ben, használj fórumot, láss el egy előadást megjegyzésekkel, keress képeket, készíts képeket, videoklipet, hangfelvételt… Olvasás: gyűjts fontos kutatókat a témában, határozd meg egy cikk vezérgondolatát, írj vázlatot, gyűjts szavakat, készíts szófelhőt, fogalmi térképet, értelmezz egy álltást, véleményt, cikket… Kérdésfelvetés: határozz meg egy problémát, gyűjts adatot, csoportosítsd, hasonlítsd össze, ábrázold, vess fel és támogass egy álláspontot (adatok, trendek, statisztika, példák, szakértők, logikus érvelés, indokok) Csoportmunka: figyeld meg és határozd meg mások ötleteit, gondolatait, segítsd társaidat, kérdezz, kérdőjelezz meg, gyakorolj kritikát, vegyél részt, mutasd egyéni felelősségedet, oszd fel a feladatokat, értékeld a másikat, értékeld saját teljesítményedet és hozzáállásodat, kezdeményezz párbeszédeket… Menedzsment: határozz meg célokat, tűzz ki lépéseket, határozz meg határidőket, mérföldköveket, tervezz, határozz meg prioritásokat és sikerkövetelményeket… A kimenet meghatározása

47 A főbb lépések… Az előzetes tudás aktiválása
Háttérinformáció biztosítása A kimenet meghatározása és körülírása Modellalkotás, a keretek megalkotása Nagyobb léptékű probléma meghatározása – a kontextus A tanulók dolgoznak: háttéranyag A kérdés előkésztése és felvetése A követelmények ismételt meghatározása A tanár kérdez: a probléma pontosítása Eszközök biztosítása A csoportok segítése: facilitáror, coach szerepkör Teremtsünk fórumot! (Kritikus barátok! Szabályok!) Kezdeményezzünk cselekvést! A tanulók értékelése: tanulók egymást, tanár a tanulókat A folyamat értékelése (Hogyan tovább? Mit tanultunk? Mit kell másként?) A főbb lépések…

48 A keretek megalkotása, modellezés
Sikeres poszter Jó videoklip Jó wiki-cikk Jó prezentáció Eredményes, használható interjú – hogyan készültek fel rá (szempontok, kérdőív) Lássák, mit várok! Érezzék, hogy megoldható! A keretek megalkotása, modellezés

49 A főbb lépések… Az előzetes tudás aktiválása
Háttérinformáció biztosítása A kimenet meghatározása és körülírása Modellalkotás, a keretek megalkotása Nagyobb léptékű probléma meghatározása – a kontextus A tanulók dolgoznak: háttéranyag A kérdés előkésztése és felvetése A követelmények ismételt meghatározása A tanár kérdez: a probléma pontosítása Eszközök biztosítása A csoportok segítése: facilitáror, coach szerepkör Teremtsünk fórumot! (Kritikus barátok! Szabályok!) Kezdeményezzünk cselekvést! A tanulók értékelése: tanulók egymást, tanár a tanulókat A folyamat értékelése (Hogyan tovább? Mit tanultunk? Mit kell másként?) A főbb lépések…

50 Nagyobb léptékű probléma meghatározása
Kontextusba helyezzük a problémánkat – segítség a tanárnak is: ne tévesszünk célt, kapcsolódás a tantervhez, tanmenethez… Mi történik, ha az egyensúly egy rendszerben megbomlik? Hogyan avatkozik be az ember az ökoszisztémák egyensúlyába? Nagyobb léptékű probléma meghatározása

51 A főbb lépések… Az előzetes tudás aktiválása
Háttérinformáció biztosítása A kimenet meghatározása és körülírása Modellalkotás, a keretek megalkotása Nagyobb léptékű probléma meghatározása – a kontextus A tanulók dolgoznak: háttéranyag A kérdés előkésztése és felvetése A követelmények ismételt meghatározása A tanár kérdez: a probléma pontosítása Eszközök biztosítása A csoportok segítése: facilitáror, coach szerepkör Teremtsünk fórumot! (Kritikus barátok! Szabályok!) Kezdeményezzünk cselekvést! A tanulók értékelése: tanulók egymást, tanár a tanulókat A folyamat értékelése (Hogyan tovább? Mit tanultunk? Mit kell másként?) A főbb lépések…

52 A tanulók dolgoznak: háttéranyag
Tudásépítés, tudásmenedzsment A tanár mint tudásmenedzser! Segítő technikák: szakértői mozaik, fordított szakértői mozaik, kooperatív technikák, stb. Segédletek, webquest, honlapjegyzék, irodalomjegyzék, infografika, tematikus honlapok, wiki, fórumok, intranet, tanulási platformok A tanulók dolgoznak: háttéranyag

53 A főbb lépések… Az előzetes tudás aktiválása
Háttérinformáció biztosítása A kimenet meghatározása és körülírása Modellalkotás, a keretek megalkotása Nagyobb léptékű probléma meghatározása – a kontextus A tanulók dolgoznak: háttéranyag A kérdés előkésztése és felvetése A követelmények ismételt meghatározása A tanár kérdez: a probléma pontosítása Eszközök biztosítása A csoportok segítése: facilitáror, coach szerepkör Teremtsünk fórumot! (Kritikus barátok! Szabályok!) Kezdeményezzünk cselekvést! A tanulók értékelése: tanulók egymást, tanár a tanulókat A folyamat értékelése (Hogyan tovább? Mit tanultunk? Mit kell másként?) A főbb lépések…

54 A kérdés előkészítése és felvetése
Mi legyen az alapkérdés: Például: hogyan hat a permetszer a ragadozókra? Tegyünk feltevéseket: például: nem érinti egyedszámukat vagy az egyedszámuk nőni fog vagy csökkenni fog a permetszer alkalmazása után Nézzük meg, hogyan használhatjuk a háttértudásunkat, milyen információk vannak és hogyan tehetünk szert többlet információkra Támogassuk álláspontunkat: tények, statisztika, példák, esettanulmányok, szakértők, hatósági vélemények, logikus érvelés Tegyünk megoldási javaslatokat, készítsünk cselekvési tervet! A kérdés előkészítése és felvetése

55 A főbb lépések… Az előzetes tudás aktiválása
Háttérinformáció biztosítása A kimenet meghatározása és körülírása Modellalkotás, a keretek megalkotása Nagyobb léptékű probléma meghatározása – a kontextus A tanulók dolgoznak: háttéranyag A kérdés előkésztése és felvetése A követelmények ismételt meghatározása A tanár kérdez: a probléma pontosítása Eszközök biztosítása A csoportok segítése: facilitáror, coach szerepkör Teremtsünk fórumot! (Kritikus barátok! Szabályok!) Kezdeményezzünk cselekvést! A tanulók értékelése: tanulók egymást, tanár a tanulókat A folyamat értékelése (Hogyan tovább? Mit tanultunk? Mit kell másként?) A főbb lépések…

56 Kritikus hangok Anarchia? „Sit and talk” vs „chalk and talk”
Motivációs és attitűd vizsgálatok Csoporttól függő instrukciós technikák: minél inkább kezdő, annál inkább zárt és segített Pedagógiai környezet, rejtett tanterv nagyban befolyásol Kritikus hangok

57


Letölteni ppt "Ember és természet műveltségi terület – alapelvek, általános jellemzők"

Hasonló előadás


Google Hirdetések