Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Munkavégzés komplex feltételei 1 tétel 1. Az ergonómia fogalma  Az ergonómia feltárja és alkalmazza mindazokat az ismereteket az emberi viselkedésről,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Munkavégzés komplex feltételei 1 tétel 1. Az ergonómia fogalma  Az ergonómia feltárja és alkalmazza mindazokat az ismereteket az emberi viselkedésről,"— Előadás másolata:

1 Munkavégzés komplex feltételei 1 tétel 1

2 Az ergonómia fogalma  Az ergonómia feltárja és alkalmazza mindazokat az ismereteket az emberi viselkedésről, képességekről korlátokról és,ás emberi jellemzőkről, amelyeket figyelembe kell venni az eszközök,gépek,rendszerek a munkafeladat a munkakör és a környezet tervezése során 2

3 A munkavédelem célja  A munkát végző dolgozó ember testi épségének egészségének megóvása, munkatevékenységének, alkotóerejének megőrzése, védelme. 3

4 Munkavédelem fogalma  A szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelmények, továbbá e törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása. 4

5 A munkavédelem részterületei  Munkabiztonság  Munkaegészségügy  Munkakörnyezet védelme 5

6 Munkabiztonság  Az egészségez nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés műszaki biztonsági, megelőzést célzó követelményrendszere. Személyi tárgyi feltételeket határoz meg 6

7 Munkaegészségügy  Feladata: a munkát végző ember egészségének védelme a munkahelyen, ill. a munkavégzés során fellépő ártalmakkal szemben. 7

8 Munkakörnyezet védelme  Célja: Az optimális munkakörnyezet kialakítása  Megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvizet, öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési lehetőség biztosítása  A veszély jellegének és a munkavállalók létszámának megfelelő jelző- és riasztórendszer kialakítása  A biztonságos munkavégzéshez szükséges mozgástér biztosítása  Az anyagok eszközök biztonságos tárolása  Természetes és mesterséges megvilágítás, villamos biztonsági követelmények kialakítása 8

9 Kockázatértékelés  Kockázat: A veszély megvalósulásának, a káros hatások bekövetkezésének valószínűsége  A munkáltató köteles minőségileg, mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat. 9

10 Kockázatértékelés elkészítésének módja  Kockázatértékelést kell végezni a munkáltatónak a tevékenység elkezdésekor 1 éven belül.  A kapott eredményeket évente felül kell vizsgálni.  Indokolt esetben újra kell végezni a kockázatértékelést:  Megváltoznak a kockázatok (veszélyes anyagok, munkaeszköz stb.)  Új technológia bevezetésekor  Ha az új kockázatok veszélyekkel járnak. 10

11 Kockázatértékelési dokumentáció tartalmi elemei  A kockázatértékelés időpontja, helye, ideje, tárgya, az értékelést végző azonosító adatai  A veszélyek azonosítása  A veszélyeztetettek azonosítása, az érintettek száma  A kockázatot súlyosbító tényezők  A szükséges megelőző intézkedések, a határidő, felelősök megjelölése  A tervezett felülvizsgálat időpontja  Az előző kockázatértékelés ideje  A dokumentumokat 5 évig köteles megőrizni a munkáltató!!! 11

12 Intézkedési terv  Tűzvédelmi szabályzat készítése ebben tűzriadó terv készítése, tartalmazza :  A tűzjelzések és az épület kiürítésének módját, a riasztás rendjét  Az elvégzendő teendőket  Megnevezi a veszélyforrásokat és a felelős személyeket  Munkavédelmi szabályzat készítése 12

13 2. tétel 13

14 Az állam munkavédelmi célú feladata  A munkavédelem országos programjának kialakítása  Az egészséget nem veszélyeztető egészséges és biztonságos munkavégzés alapvető követelményeinek, il. Az ehhez kapcsolódó jogoknak és kötelezettségeknek a meghatározása  A munkavédelmi előírások végrehajtásának ellenőrzése  A nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetének 14

15 A munkavédelmi főfelügyelő jogai  Valamennyi munkahelyen ellenőrzést tartani.  szükség esetén a veszélyes üzemrészekben, üzemekben folyó munkavégzést felfüggeszteni  Az ellenőrzésük során feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében intézkedni és felelősségre vonni ( munkavédelmi bírság: Mft-ig) 15

16 A munkavédelmi képviselők feladatai,jogosultsága  Jogosult meggyőződni a munkahelyeken az egészséget és biztonságot nem veszélyeztető munkakörülmények követelményeinek érvényesüléséről tájékozódni:  A munkahelyek, védőeszközök egyéni védőeszközök biztonságos állapotáról  Az egészség megóvására,a munkabalesetek megelőzésére tett intézkedésekről, oktatásról 16

17 Képviselők választása  A munkavállalók jogosultak munkavédelmi képviselőt választani amennyiben a foglalkoztatottak létszáma az 50 főt meghaladja.  Ha a munkavédelmi képviselők száma eléri a 3-at munkahelyi bizottságot hozhatnak létre.  A munkaáltatónak és a bizottság tagjainak a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során együtt kell működni. 17

18 3. tétel 18

19 A munkáltató kötelességei  A munkavállaló egészséges és biztonságos munkafeltételeit megteremteni  A munkavállalókat időben tájékoztatni, utasítani  Munkaeszközöket, védőfelszerelést és azok utánpótlását biztosítani  Új gépek és berendezések használata előtt ill. évente egyszer munka- és tűzvédelmi oktatásban részesíteni az alkalmazottakat  A munka- és foglalkozási megbetegedéseket bejelenteni és nyilvántartani 19

20 A munkavállalók kötelezettségei  A munkavállaló köteles munkaképes állapotban megjelenni és a legjobb szakmai tudásának megfelelően elvégeznie a rá bízott feladatot  Köteles a védőfelszereléseket rendeltetésszerűen használni, a védőruházatot hordani  A munkaterületen rendet, tisztaságot tartani  Az előírt orvosi vizsgálatokon részt venni  A veszélyt jelentő rendellenességeket jelenteni 20

21 A munkavállalók jogai  Az egészséges és biztonságos munkafeltételekhez  Az egészség védelmére és a biztonságos munkavégzésre vonatkozó ismeretek rendelkezésre bocsátására  A munkavégzéshez szükséges védőfelszerelésekhez, védőitalhoz, tisztálkodó szerekhez 21

22 Munkavédelmi oktatás  Előzetes - új munkavállaló munkába állása előtt  Ismétlődő - évente egyszeri  Rendkívüli - új gépek, berendezések, technológiák, munkaeszközök, munkamódszerek bevezetésekor 22

23 4. tétel 23

24 Létesítés, üzembe helyezés  A létesítés az a folyamat melynek eredményeként új üzem, munkahely jön létre, vagy meglévőt felújítják, bővítik, átalakítják, függetlenül attól, hogy létrejötte után termelő vagy nem termelő célra használják. 24

25 Létesítés, üzembe helyezés  Munkavédelmi üzembe helyezés az a munkavédelmi eljárás, amikor az üzemeltető meggyőződik arról, hogy az adott veszélyes létesítmény, munkahely,munkaeszköz, technológia a munkavédelmi követelményeket kielégíti, és üzemeltetését írásban elrendeli. 25

26 Munkaeszköz  Minden gép,készülék, szerszám vagy berendezés amelyet munkavégzés során alkalmaznak vagy azzal összefüggésben használnak. 26

27 veszélyesnek minősülő munkaeszközök  évi XCIII Törvény 87. § 11. Veszélyes az a létesítmény, munkaeszköz, anyag/készítmény, munkafolyamat, technológia (beleértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is), amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége, biztonsága megfelelő védelem hiányában károsító hatásnak lehet kitéve. 27

28 Veszélyes munkaeszközök  Marógépek  Faipari gyalugépek  Szalagfűrészek  csapmarógépek  láncfűrészgépek  Körfűrészek 28

29 A CE-jelölés jelentése  • Mi a CE-jelölés?  A terméken elhelyezett CE-jelölés az egyetlen olyan megfelelőségi jelölés, amely azt jelzi, hogy a termék megfelel a rá vonatkozó közösségi szabályozásnak  Mi a CE-jelölés „haszna”? A terméken elhelyezett CE-jelölés azt jelzi, hogy a termék és/vagy a gyártó átment a onatkozó, valamennyi szükséges vizsgálaton és megfelel a vonatkozó közösségi szabályozás követelményeinek 29

30 5. tétel 30

31 Veszélyforrás  a munkavégzés során (vagy azzal összefüggésben) jelentkező minden olyan dolog, amely a munkát végző vagy a munkavégzés hatókörében (környezetében) tartózkodó személyre veszélyt vagy ártalmat jelenthet. 31

32 Veszélyforrások csoportosítása  Fizikai veszélyforrások  Biológiai veszélyforrások  Veszélyes anyagok  Fiziológiai veszélyforrások 32

33 Fizikai veszélyforrások  Munkaeszközök, szállítóeszközök rezgése, mozgása  Csúszós felületek  Tárgyak hőmérséklete  Éles felületek,sarkok  Zaj, rezgés, por  Elektromágneses sugárzás, tér 33

34 Biológiai veszélyforrások  Mikroorganizmusok (baktériumok, vírusok)  Növények  állatok 34

35 Veszélyes anyagok  Robbanó, oxidáló, gyúlékony, sugárzó, mérgező, maró anyagok  Rákkeltő, fertőző, egyéb egészségkárosodást okozó anyagok 35

36 Foglalkozási ártalmak  A munkahelyen a munka környezetében fellépő, a dolgozóra ható káros hatás, amelyet az ember maradandó egészségkárosodás nélkül el tud viselni. A foglalkozási ártalom tartós, hosszabb idejű hatása miatt a foglalkozással összefüggésbe hozható betegség alakul ki. 36

37 Biztonsági adatlapok 37

38 Veszélyes anyagok  Minden olyan készítmény, amely fizikai,kémiai,vagy biológiai hatása révén veszélyforrást képviselhet.  Pl.robbanó,oxidáló,gyúlékony,sugárzó,mé rgező,maró,ingerlő,rákkeltő stb. anyagok 38

39 Biztonsági adatlap tartalma, legfontosabb elemei  Biztonsági adatlap: a veszélyes anyag ill. készítmény azonosítására, veszélyességére, kezelésére, tárolására, szállítására, hulladékkezelésére, valamint egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeire vonatkozó dokumentum. 39

40 A biztonsági adatlap tartalmi elemei 1. AZ ANYAG/ KEVERÉK ÉS A TÁRSASÁG/- VÁLLALKOZÁS AZONOSÍTÁSA 2. A VESZÉLY AZONOSÍTÁSA 3. ÖSSZETÉTEL/AZ ALKOTÓRÉSZEKRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓ 4. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁSI INTÉZKEDÉSEK 5. TŰZVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK 6. INTÉZKEDÉSEK BALESET ESETÉN 7. KEZELÉS ÉS TÁROLÁS 8. AZ EXPOZÍCIÓ ELLENŐRZÉSE/EGYÉNI VÉDELEM 9. FIZIKAI ÉS KÉMIAI TULAJDONSÁGOK 10. STABILITÁS ÉS REAKCIÓKÉPESSÉG 11. TOXIKOLÓGIAI INFORMÁCIÓK 12. ÖKOLÓGIAI INFORMÁCIÓK 13. ÁRTALMATLANÍTÁSI SZEMPONTOK 14. SZÁLLÍTÁSI INFORMÁCIÓK 15. SZABÁLYOZÁSI INFORMÁCIÓK 16. EGYÉB INFORMÁCIÓK 40

41 R- és S-mondatok  A veszélyes anyagokat, a veszélyes keverékeket és azon keverékeket, amelyek legalább egy veszélyes anyagot tartalmaznak, a évi XXV.törvény és a végrehajtására kiadott külön jogszabály szerint kell osztályozni, csomagolni és feliratozni (címkézni).  R mondat és R szám: a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes keverékek kockázataira utaló mondat, illetőleg e mondat sorszáma  S mondat és S szám: a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes keverékek biztonságos használatára utaló mondat, illetve e mondat sorszáma. 41

42 A veszélyes anyagok veszélyeire/kockázataira utaló R-mondatok:  R 1 – Száraz állapotban robbanásveszélyes R 2 – Ütés, súrlódás, tűz vagy más gyújtóforrás robbanást okozhat R 3 – Ütés, súrlódás, tűz vagy egyéb gyújtóforrás rendkívül mértékben növeli a robbanásveszélyt R 4 – Nagyon érzékeny, robbanásveszélyes fémvegyületeket képez R 5 – Hő hatására robbanhat R 6 – Levegővel érintkezve vagy anélkül is robbanásveszélyes R 7 – Tűzet okozhat R 8 – Éghető anyaggal érintkezve tüzet okozhat R 9 – Éghető anyaggal érintkezve robbanásveszélyes 42

43 A veszélyes anyagok biztonságos használatára utaló S-mondatok:  S 1 – Elzárva tartandó S 1/2 – Elzárva és gyermekek számára hozzáférhetetlen helyen tartandó S 2 – Gyermekek kezébe nem kerülhet S 3 – Hűvös helyen tartandó S 3/7 – Az edényzet jól lezárva, hűvös helyen tartandó S 3/14 – Hűvös helyen,...-tól/-től távol tartandó [az összeférhetetlen anyag(oka)t a gyártó határozza meg] S 3/9/14 – Hűvös, jól szellőztethető helyen,...-tól/- től távol tartandó [az összeférhetetlen anyag(oka)t a gyártó határozza meg] S 3/9/49 – Hűvös, jól szellőztethető helyen, csak az eredeti edényben tárolható 43

44 6. tétel 44

45 Személyi alkalmasság  Egészségügyi alkalmassági vizsgálat fajtái:  Munkaköri alkalmassági vizsgálat  Szakmai alkalmassági vizsgálat  Személyi higiénés vizsgálat 45

46 Munkaköri alkalmassági vizsgálat  Azt kell megállapítani,hogy a munkavállaló a munkavégzés következtében fellépő igénybevételnek, a munkakörnyezet által okozott hatásoknak milyen mértékben képes megfelelni  Orvosi vizsgálatot kell végezni a következő esetekben:  A munkavállalónak a munkakezdést megelőzően  A munkavállalónak a munkakör megváltoztatása előtt 46

47 Szakmai alkalmassági vizsgálat  A szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatottak időszakos munkaköri ill. szakmai alkalmassági vizsgálaton kötelesek részt venni, ezeknek a gyakoriságát rendeletekben határozzák meg. 47

48 Munkára képes, munkaképes állapot  A munkavállaló általában akkor tekinthető alkalmasnak a munkavégzésre, ha:  Rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel és képzettséggel  A foglalkozás-egészségügyi orvos - munkaköri alkalmassági vizsgálat, személyi higiénés alkalmassági vizsgálat - alapján alkalmasnak minősítette az adott munkafeladatra  Munkaköréhez/munkájához szükséges munkavédelmi oktatásban részesült és a szükséges munkavédelmi ismereteket elsajátította  Munkaköréhez és/vagy tevékenységéhez előírt egyéni védőeszközöket a munkavégzéshez használja,  Kipihent és nem áll alkohol vagy más olyan pszichotróp szer hatása alatt, amely a munkavégzés biztonságát befolyásolná 48

49 Munkavédelmi ismeretek  A célja,hogy a munkát végző személy megismerje a szakmájához tartozó munkavédelmi, biztonságtechnikai előírásokat, a munkahelyére, munkakörére vonatkozó szabályokat, utasításokat, követelményeket. 49

50 Egyéni védőeszközökkel kapcsolatos előírások  Minden olyan új készülék, felszerelés, berendezés, eszköz, amelyet egy személy azért visel, vagy használ,hogy megvédje őt az egészségét, valamint biztonságát fenyegető egy vagy több kockázattól. 50

51 Egyéni védőeszközök csoportosítása  EVE kategóriái védelmi szintjük alapján 3 kategóriába sorolandók :  Az 1. kategóriába kizárólag azok a védőeszközök tartoznak, amelyek az alábbi hatások ellen biztosítanak védelmet:  a) felületi sérülést okozó mechanikai veszélyek (pl. kertészkesztyű, ujjvédő);  b) gyengén agresszív hatású tisztító-, illetőleg karbantartószerek (pl. hígított tisztítószer-oldatok);  c) az 50 °C-t nem meghaladó felületi hőmérsékletű tárgyak kezelése;  d) veszélyes ütéssel együtt nem járó tárgyak kezelése (pl. kesztyű, kötény);  e) nem szélsőséges vagy kivételes időjárási körülmények (pl. fejvédelem, időjárás elleni ruházat) 51

52 3. kategória  Ide tartoznak a komplex tervezésű védőeszközök, amelyek a halálos kimenetelű balesetek, a súlyos, visszafordíthatatlan egészségkárosodást okozó hatások ellen védenek és amelynél a gyártó vélelmezheti, hogy a felhasználó a közvetlen hatásokat nem tudja kellő időben felismerni.  a) a szűrőtípusú légzésvédő eszközök, amelyek a szilárd anyagok, illetve folyékony aeroszolok, vagy ingerlő, veszélyes, mérgező, illetve radiotoxikus hatású gázok ellen védenek;  b) a légkörtől teljes mértékben elszigetelő légzésvédő eszközök, beleértve a búvárkészülékeket is;  c) kémiai hatások, illetőleg ionizáló sugárzások ellen korlátozott idejű védelmet biztosítanak;  d) hő hatásának kitett környezetben, ahol a környezeti levegő értéke eléri, meghaladja a 100 °C-ot,  e) a hideg környezeti hatás ellen védőeszközök, ha a környezeti hőmérséklet -50 °C alatt van,  f) a magasból történő leesés, zuhanás ellen védenek; 52

53 2.Kategória  Ide tartoznak azok a védőeszközök, amelyek nem tartoznak az 1. illetve a 3. kategóriába. 53

54 7. Tétel Melyek az elsősegélynyújtás szabályai? Foglalja össze az elsősegélynyújtás lépéseit különböző sérüléseknél! 54

55 Elsősegélynyújtás  Olyan első, azonnali beavatkozás, amelyben a sérültet részesítjük hirtelen egészségkárosodás,rosszullét esetén az orvos vagy a mentők megérkezéséig. 55

56 Szabályok az elsősegélynyújtás során  Elsősegélynyújtó tevékenységünk legyen gyors, határozott, megnyugtató  Reálisan mérjük fel a helyzetet, pontosan tájékozódjunk arról ami történt  Soha ne kockáztassuk a balesetes testi épségét vagy a sajátunkat  Biztosítsunk friss levegőt, a sérültet fektessük le.  Használjuk a mentőládát, csak a legszükségesebb beavatkozásokat végezzük el.  Értesítsük a mentőket vagy hívjunk orvost  A baleset helyszínét ne változtassuk meg  Maradjunk a sérülttel amíg a szakszerű ellátás megérkezik 56

57 Sérülés  Egyszeri külső hatás miatt bekövetkező károsodás, amely erőhatás, hőterhelés,kémiai hatás, sugárzás hatására stb. jöhet létre. A szervezet károsodik:seb, zúzódás, horzsolás,vágás,törés,égési sérülés, külső- belső vérzés stb. keletkezhet. 57

58 Elsősegélynyújtó feladatok kisebb sérülés esetén  A bőrfelület folytonossági hiányát sebnek nevezzük.  Sebek fajtái:  Vágott seb  Roncsolt seb  Horzsolás  Zúzódás  Szúrt seb  A seb kötése ne legyen se szoros se laza, a sebbe közvetlenül vattát és sebfertőtlenítőt ne tegyünk! 58

59 Vérző sérüléskor- vérzések fajtái  Hajszáleres vérzés- vérszivárgás  Vénás vérzés – sötétpiros  Artériás ( ütőeres) vérzés – világos spriccelő vérzés  Orr vérzés 59

60 Csonttörés esetén  Csonttörés esetén a legfontosabb teendőnk, hogy a sérült testrészt vagy végtagot nyugalomba helyezzük úgy, hogy a sérültnek minél kisebb fájdalmai legyenek.  Csonttörések fajtái:  Nyílt-  Zárt mechanikai sérülések 60

61 Eszméletvesztéskor  Az eszméletvesztés az az állapot, amely az agy közvetlen sérülése, vérellátásának zavara, a vér kémiai összetételének megváltozása,mérgezés, alkoholos és kábítószeres állapot, agyvérzés vagy szívroham miatt következhet be.  Elsősegélynyújtás lépései:  Felső légút megtekintése,tisztítása  A légzőmozgások ellenőrzése  Nem lélegző beteg lélegeztetése  Légző betegnél a szabad légutak folyamatos ellenőrzése 61

62 Mérgezés esetén  A mérgezés az egész szervezetre kiterjedő kóros állapot, amely tartósan vagy múlóan megzavarja a szervezet normális biológiai működését.  Mérgezések fajtái:  Külső- bőrre kerülő  Belső- szembe, tüdőbe,légutakba jutó  Elsősegélynyújtás mérgezés esetén:  A szennyezett ruházatot vegyük le, szappanos meleg vízzel mossuk le a bőrt  Bő vízzel vagy tejjel itassuk  Ne hánytassuk!  Vigyük friss levegőre 62

63 63

64 Elektromos áram okozta sérülés esetén  Ha az emberi test villamos áramkörbe kapcsolódik, áramütéses baleset következik be. Az áramütés súlyosságát az emberi testen átfolyó áram erőssége a behatás időtartama, az áram útja,neme,frekvenciája, az emberi test ellenállása és az áthidalt feszültség határozza meg. 64

65 Elsősegélynyújtás áramütés esetén  Elsősegélynyújtás áramütés esetén AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS KÖTELESSÉG! Ha valaki balesetet szenved, a cél az, hogy a beteg minél előbb szakszerű (orvosi vagy kórházi) ellátásban részesüljön.  A teendők elvi sorrendje  Kiszabadítás az áramkörből.  Elsősegélynyújtás.  Az orvos vagy a mentők értesítése.  A tűzoltóság és a rendőrség értesítése (ha szükséges).  A munkahelyi vezetők értesítése. 65

66  Menteni csak 1000 V alatti áramkörből szabad, nagyfeszültségű áramkörből még szakképzetteknek is életveszélyes  1. Az áramütöttnek semmilyen panasza nincs, sőt elutasítja a segítségnyújtást. Ekkor is segítenünk kell, mert néhány perc múlva kamrai fibrilláció léphet fel, ami a halálához vezethet. Ne engedjük dolgozni, se mozogni, fektessük vagy ültessük le és gondoskodjunk a minél előbbi szakszerű ellátásról. Ételt, italt és gyógyszert NE adjunk a betegnek!  2. Eszméletét vesztette, de lélegzik. Ruháját lazítsuk meg, száját tegyük szabaddá, ha az arca sápadt, akkor a lábát, ha vörös az arca, akkor a fejét emeljük meg. Az eszméletre térítéshez az arcát vagy a mellkasát kézzel vagy vizes ruhával dörzsöljük, paskoljuk, szagoltassunk vele szúrós szagú anyagot! Amíg magához nem tér itatni tilos! Minél előbb kerüljön orvoshoz. 66

67  3. Légzése nincs, de pulzusa van. Száját tegyük szabaddá, és azonnal kezdjük meg a mesterséges lélegeztetést, melynek több módszere is van!  Az egyik ilyen módszer szerint a balesetest bal oldalára fektetjük úgy, hogy arca félig a föld felé kerüljön. Bal lábát kinyújtjuk és testét a felhúzott jobb lábával megtámasztjuk. Ekkor nyelve automatikusan előre csúszik, és a légutak szabaddá válnak. Lábaink a balesetes mellett térdeplő helyzetben legyenek, és a szabadon maradt jobbkarját magasra felhúzzuk (belégzés), majd erősen a mellkasához nyomjuk (kilégzés).Percenként légzés szükséges. A lélegeztetést addig kell folytatni, míg meg nem indul a légzés vagy be nem áll a halál. 67

68  4. Nincs vérkeringés, szíve megállt. Ez a klinikai halál állapota. A klinikai halálállapota nem tarthat tovább néhány percnél, különben az agy maradandó károsodást szenved.  Az újraélesztés szívmasszázsból és mesterséges lélegeztetésből áll. 8 szívmasszázs után2 lélegeztetést kell végezni úgy, mintha percenként 18 légzés és 72 szívverés lenne. 68

69 8. tétel 69

70 Baleset,munkabaleset, úti baleset  Baleset: Az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen, rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást ill.halált okoz. 70

71 a szervezett munkavégzés során  Munkabaleset: az a baleset amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben a munkához kapcsolódó közlekedés, anyagmozgatás stb. során éri.  Úti baleset: üzemi baleset munkába menet vagy onnan lakására (szállására) menet közben éri a munkavállalót. 71

72 Teendők baleset bejelentésénél 72

73 A munkabaleset nyilvántartása 1. Baleseti jegyzőkönyv készítésével, melyet legalább 5 évig meg kell őrizni.  A baleseti jegyzőkönyv tartalmi elemei:  A munkabaleset sorszáma  A sérült személyes adatai  A sérült munkaköre  A sérülés időpontja, helyszíne  A sérült ellátására tett intézkedés  A sérült folytatta-e a munkát 73

74 A munkabaleset nyilvántartása A munkabaleseti nyilvántartást a munkáltató székhelyén vagy a munkáltató nyilvántartást vezető szervezeténél kell vezetni. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet beolvadásával létrejött a Nemzeti Munkaügyi Hivatal. Feladata: Munkaügyi szabályok betartásának ellenőrzése, munkabalesetek kivizsgálása, Helyszíni ellenőrzések, szükség esetén büntetések kiszabása 74

75 A munkabalesetek kivizsgálása során meg kell állapítani:  A létesítmények, gépek, berendezések, szerszámok, biztonsági állapotát, a vonatkozó előírások meglétét és azt, hogy a sérült ill. a baleset okozója ismerte-e ezeket.  A védőeszközök meglétét, a használatunkra vonatkozó előírások ismeretét és betartását  A környezeti tényezők hatását ( világítás, tisztaság stb.)  A balesetet kiváltó okokat  Hogyan lehetett volna elkerülni a balesetet 75

76 A kivizsgálás utáni teendők  A munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldeni a jegyzőkönyvet:  A sérültnek, vagy halála esetén a hozzátartozójának  A Nemzeti Munkaügyi Hivatal területileg illetékes szervének ha a munkabaleset halált vagy 3 napot meghaladó keresőképtelenséget okozott. 76

77 Súlyos munkabalesetnek tekinthető ami:  A sérült halálát, magzata, vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását okozta.  Valamely érzékszerv elvesztését, vagy jelentős mértékű károsodását okozta.  Életveszélyes sérülést, egészségkárosodást okozott  Súlyos csonkulást (kéz,láb elvesztése)  Torzulást, bénulást, elmezavart okozott. 77

78 Teendők súlyos munkabaleset esetén  A súlyos munkabalesetet a munkáltatónak - telefonon, telefaxon, ben vagy személyesen - haladéktalanul be kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével a baleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatóságnak. 78

79 Biztonsági szín és alakjelek :  A munkahelyen elhelyezett biztonsági szín és alakjelek a balesetek lehetőségére, a veszélyekre figyelmeztetnek. 79

80 A biztonsági jelzéseket a következők szerint csoportosíthatjuk:  - Állandó jelzések : tiltó, figyelmeztető, rendelkező, elsősegély vagy menekülési, tűzvédelmi tájékoztató jelek.  - Időszakos jelzések: világító jel, hangjel, kézjel 80

81 A biztonsági jel és jelzést adó táblák következőek lehetnek:  - a tiltó jel alakja kör, fekete piktogram fehér alapon, vörös szegéllyel  - figyelmeztető jel: alakja háromszög, fekete piktogram sárga alapon fekete szegéllyel  - elsősegély vagy menekülési jel: kör alakú fehér jel kék alapon  - tűzvédelmi tájékoztató jel: alakja téglalap vagy négyzet, fehér piktogram vörös alapon. 81

82 9. Tétel Jellemezze a segédeszköz nélküli, valamint az egyszerűbb segédeszközzel végzett kézi anyagmozgatási folyamatokat munkavédelmi vonatkozásban! Fejtse ki a tűz- és robbanásveszélyes anyagok és a mérgező anyagok tárolásának munkavédelmi szabályait! 82

83 Kézi anyagmozgatás  A kézi anyagmozgatást végző ember szervezete a mozgatott teher tömegétől függően jelentős fizikai igénybevételnek van kitéve és a tartós túlterhelés következtében maradandó egészségi ártalmakat szenvedhet.  Hát és deréktáji fájdalmakat, gerincsérvet kaphatunk a teher helytelen emelésétől 83

84 Kézi anyagmozgatás normái Fiúk 14 éves korig Leányok 16 éves korig Nem végezhetnek anyagmozgatást Fiúk 14 – 16 éves korig Leányok 16 – 18 éves korig 15 kg sík talajon (munkaidejük 50 %-ig) (2 % emelkedőn 5 kg) Ketten 30 kg Fiúk 16 – 18 éves korig Nők 18 és felett 20 kg sík talajon 60 m távolságra Ketten 40 kg Férfiak 18 év felett50 kg sík talajon 90 m távolságra 10 %-os emelkedés mellet 30 m 84

85  A maximális emelhető tömeg a magasság és a testtől való távolság függvényében 85

86 A terhek emelésének és kézi anyagmozgatásának legfontosabb szabályai a hátsérülések megelőzésére:  A nagy tömegű terheket csak egyenes háttal, hajlított térddel, lassú egyenletes felemelkedéssel szabad megemelni.  A terhet mindig biztonságosan azaz egész tenyérrel megmarkolva kell megfogni.  Nagy tömegű terjedelmes terheket nem a test előtt hanem a vállon vagy háton kell szállítani. 86

87  A teher letevése előtt mindig meg kell győződni arról,hogy az adott helyre biztonságosan letehető e.  Csoportos anyagmozgatás esetén a munkát végzők létszámát úgy kell meghatározni,hogy a munkavállalók terhelése a megengedett határon belül legyen, ugyanakkor a munkában egymást ne akadályozzák. 87

88 A kézi anyagmozgatás során gyakoriak:  a teher leejtése, lecsúszása, billenése miatt bekövetkezett kéz és lábsérülések.  álló vagy mozgó tárgyakkal való ütközések  veszélyes géprészek villamos berendezések érintése 88

89 Egyszerűbb segédeszközökkel végzett kézi anyagmozgatás  - Mechanikai elven működő  - Kézi szállítóeszközök  - Kézi működtetésű mechanikai és hidraulikus elven működő emelőeszközök 89

90 Egyszerűbb segédeszközök kialakításának szempontjai  A tömegük kicsi legyen használatuk ne fárassza ki a munkavállalót  A kézsérülések elkerülésére követelmény a fogantyúk, nyelvek megfelelő megmunkálása, szilárdsága, műszaki állapota  A sérült, hiányos eszközt TILOS használni! 90

91 Kézi anyagmozgatás segédeszközei:  Kézihorgok  Kézitargonca (lsd.kép)  Kézi tapadókorongok  Fogószerkezetek  Görgők  Emelőrúd  Talicska  Zsáktargonca  Speciális targoncák  kézikocsik 91

92 Tűz- és robbanásveszélyes anyagok szállítása  Nagyon mérgező és mérgező hatású anyagokat csak olyan csomagolóanyagban szabad szállítani,amelyből a szállítás közben szét nem szóródhatnak, ki nem ömölhetnek és el nem párologhatnak.  A szállítmányt kísérő személy köteles gondoskodni arról, hogy szállítás közben az anyag ne párologjon, ki ne szóródjon és illetéktelenek kezébe ne juthasson.  Ha a szállítás során mégis bekövetkezne rongálódás, azt a szállítónak kötelessége megszüntetni. 92

93 A veszélyes anyagok jelzése:  A szállítóeszközön és a csomagoló burkolaton el nem távolítható módon szimbólumokkal és felirattal jelezni kell a mérgező hatást és a veszélyességet.  Ártalmas hatású veszélyes anyagoknál meg kell akadályozni a kigőzölgésüket, porzásukat, csepegésüket. 93

94 94

95 A veszélyes anyagok szállítása során betartandó szabályok:  A szállítás előtt ellenőrizzük a veszélyes anyag csomagolását  Gondoskodjunk a személyi védőfelszerelésekről, mivel szállítás közben előfordulhat sérülés  A munkavállalókat ki kell oktatni  A szállítóeszközön az elmozdulás ellen biztosítani kell veszélyes anyagot.  A szállítóeszközön tűzoltó berendezést kell elhelyezni 95

96 Veszélyes anyagok raktározásával kapcsolatos legfontosabb tudnivalók  Vegyi anyagok raktározása esetén szemöblítő palack is ajánlatos.  A raktár távolabbi pontjain ki kell írni, hogy hol található a legközelebbi elsősegély doboz ( szekrény), illetve segélykérő telefon.  minden egyes tároló edényzeten fel kell tüntetni a pontos megnevezést, szükség esetén a mennyiséget.  Ha indokolt, akkor a tároló edényzeten a legfontosabb elsősegélynyújtó és tűzoltási intézkedéseknek is rajta kell lennie. Magyar nyelven. 96

97  A raktár kiszolgálása során speciális egyéni védő eszközökre lehet szükség  Mindig legyen kéznél olyan szer, amelynek használata a vegyszer kiömlése során szükséges, illetve takarító szerszámok, melyek törés, kiszóródás esetén kellhetnek.  Nagyon gondosan be kell tartani azokat az előírásokat, melyek az egymás közelében valótárolás tilalmára, a megszabott tárolási hőmérsékletre, a szellőzés követelményeire és az esetleges különleges ártalmak (pl. fröccsenés vagy sérülés) megelőzésére szolgálnak. 97

98 Mérgező anyagok tárolása  Csak kulccsal biztonságosan zárható méregraktárban vagy méregszekrényben kell tárolni.  A mérgek kezelését és kiadását csak méregkezelői vizsgával rendelkező személy végezheti. 98

99 Mérgező anyagok átfejtésének védőeszközei  Gázálarc  Friss levegős készülék  Vegyvédelmi ruha  Vegyvédelmi kesztyű  Gumicsizma  Védőszemüveg 99

100 Jelzési kötelezettség 100

101 101

102 102 Biztonsági szekrény Veszélyes anyag tárolás Felfogó tálca Ártalmatlanító tartály

103 103

104 10. Tétel Beszéljen a gépi anyagmozgatás főbb berendezéseiről munkavédelmi szempontból! Mik a gépek biztonságos üzemeltetésével kapcsolatos munkavédelmi előírások, követelmények? 104

105 105 Gépi anyagmozgatás Anyagmozgatógépek lehetnek:  Szállítógépek  Pályához kötött (pl. szállítószalag, serleges felvonó, szállítócsiga, rázóvályú, konvejor, csille, vagon)  Pályához nem kötött (pl., teherautó, kamion, mezőgazdasági pótkocsi)  Rakodógépek  Targonca  Homlok és forgógémes rakodó  Daru Konvejor szállítószalag szállítócsiga

106 106 Hajtás erőforrása:  Gépi/kézi működtetés,  Villamos motoros (akkumulátoros), robbanómotoros  Kombinált működtetés: emelés hidraulikus, vízszintes mozgás kézi Vezérlés és kormányzás módja:  Gyalogkíséretű,  Vezetőállásos,  Vezetőüléses,  Vezető nélküli Rendeltetés szerint:  Szállító,  Vontató,  Emelőtargonca Targoncák osztályozása

107 A gépek biztonságos üzemeltetésével kapcsolatos előírások 107

108 Üzembe helyezési eljárás  Emelőgépet önállóan az a személy kezelhet, aki  18. életévét betöltötte vagy szakmunkás,  a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és időszakos munkaköri orvosi vizsgálat alapján alkalmas,  rendelkezik az emelőgépekre előírt képesítéssel és a helyváltoztatásra is képes emelőgép esetében, ha azt maga vezeti az ahhoz szükséges jogosítvánnyal. 108

109 109 Üzembe helyezés  Az üzembe helyezést megelőző vizsgálatok – munkavédelmi üzembe helyezés  Időszakos vizsgálatok – legalább ötévenként A biztonsági felülvizsgálatokról jegyzőkönyvet kell készíteni!

110 Az üzemeltetésre vonatkozó biztonsági előírások:  A gépi hajtású emelőgéphez naplót kell rendszeresíteni.  Az emelőgépre felmenni vagy arról lejönni csak a gép álló állapotában lehet.  Emelőgéppel személyeket emelni csak erre a célra tervezett és tanúsított kiegészítő felszereléssel lehet.  Az emelőgép tervezett állékonyságát pótlólagos ellensúllyal növelni TILOS!  Ha a teher kötözésével (rakodásával) egynél több személyt bíznak meg, az egyiket közülük meg kell bízni az emelőgép kezelő irányításával. 110

111  Ha a kezelő a kezelőhelyről a teher mozgatását nem képes követni, akkor irányítót kell biztosítani.  Amennyiben megemelt terhen vagy alatta munkát kell végezni, csak akkor szabad ha a teher tartását biztonságos alátámasztás vagy egyéb szerkezeti megoldás biztosítja.  Ha bárki olyan rendellenességet, veszélyes helyzetet észlel, amely az élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyezteti, akkor köteles a kezelőnek "Vigyázz! Azonnal állj„ jelzést adni. 111

112 Biztonsági felülvizsgálatok  Fajtái:  Ellenőrző felülvizsgálat  Időszakos ellenőrző felülvizsgálat 112

113 Ellenőrző felülvizsgálat  Veszélyesnek nem minősülő munkaeszköznek a szerelés utáni, ill. az üzemeltetés vagy az új munkahelyen történő felállítás előtti vizsgálata.  A vizsgálat azt ellenőrzi, hogy a munkaeszköz az egészséget nem veszélyezteti és biztonságos. 113

114 Időszakos ellenőrző felülvizsgálat  A munkaeszközök a használat során bekövetkező elhasználódás vagy egyéb ok miatt a munkavállalók munkahelyi biztonságát és egészségét veszélyeztethetik. 114

115 Az üzemben tartó neve és címe: ………………………………… Az emelőgép üzemeltetési helye: Az emelőgép fajtája: típusa: gyártási száma: leltári száma: teherbírása: üzemi csoportszáma: üzembe helyezés időpontja: kezelő(k) neve: Az emelőgép ügyintéző neve, telefonja: A napló kiállításának kelte: év hó nap kiállító neve, beosztása Emelőgép napló 115

116 Gépekhez szükséges jogosítvány  40/2009. (VIII. 31.) KHEM rendelet  2. § (1) Emelő- és rakodógépet az kezelhet, aki az adott gépcsoportra hatályos gépkezelői képesítéssel rendelkezik. 116

117 Emelőgépek szükséges felszerelései, eszközei, berendezései, működésük, használatuk szempontjából 117

118 Emelőgépek kezelése  Az emelőgépek üzemeltetésének /szabályait a 47/1999 (VII.4.) GM rendelet melléklete, az Emelőgépek biztonsági szabályzata tartalmazza 118

119 Emelőgépet önállóan az kezelhet aki:  18. életévét betöltötte  A feladat elvégzésére orvosi alkalmassági vizsgálat alapján alkalmas  Rendelkezik a gép működtetéséhez szükséges szakképesítéssel, vezetői engedéllyel 119

120 Emelőgépek kezelése  Az emelőgép kezelőjét, a kötözőt és a karbantartót munkavédelmi oktatásban kell részesíteni:  a munkába állása előtt,  legalább hat hónapos távollét után.  Ismétlődő, illetőleg rendkívüli munkavédelmi oktatásban kell részesíteni:  az emelőgép kezelőjét, a kötözőt és a karbantartót évente legalább egy alkalommal,  az emelőgép kezelőt, a más - általa korábban még nem kezelt – emelőgép típus kezelése előtt. 120

121 Az emelőgép karbantartója köteles:  Az emelőgép eredeti (dokumentáció szerinti) vagy azzal egyenértékű biztonsági állapotát fenntartani.  Vita esetén az egyenértékű biztonság megítélésére emelőgép szakértő jogosult. 121

122 A karbantartási tevékenységet megfelelően bizonylatolni kell, különösen:  az elvégzett munkákat,  a munkák időpontját,  a felhasznált anyagokat,  a munkát végző(k) nevét,  az ellenőrzést végző(k) nevét 122

123 Emelőgép vizsgálatok:  Az emelőgép vizsgálatokat az üzembe helyezés előtt és az időszakos vizsgálatok idején kell végezni az előírásoknak megfelelően. 123

124 Az üzemeltetésre vonatkozó szabályok:  Általános előírások:  Az emelőgépet csak a használati utasításban meghatározott módon és célra szabad használni.  Az emelőgéppel csak függőleges irányú erőhatást szabad közvetlenül kifejteni, kivéve, ha azt más, ettől eltérő üzemmódra a gyártó alkalmassá tette.  Az emelőgép tervezett állékonyságát pótlólagos ellensúllyal növelni TILOS! 124

125  A kezelőnek és az irányítónak a terhet, illetve a kezelőnek az irányító jelzéseit a tehermozgatás egész folyamata alatt figyelemmel kell kísérnie.  A véghelyzetek határán minden mozgást úgy kell vezérelni (a sebességet csökkenteni), hogy a biztonsági véghelyzet határoló kapcsoló működtetésére ne legyen szükség.  Amennyiben a kezelő a kezelőhelyről a teher mozgatását nem képes követni, akkor annyi irányítót kell biztosítani, amennyi az emelés biztonságos végrehajtásához szükséges. 125

126 11. Tétel Foglalja össze a kézi eszközök (vésők, ráspolyok, reszelők stb.) és gépi eszközök (fűrészgép, gyalugép, fúrógépek stb.) munkavédelmi előírásait! Mire kell fokozottan figyelni munkavédelmi szempontból a munkafolyamat során? 126

127 Kézi eszközök munkavédelmi előírásai  Mindegyik eszköz elhelyezésénél/működtetésénél figyelni kell a szükséges és biztonságos helyigény meglétére. A veszélyes zónát le kell határolni. Egyértelmű és könnyen felismerhető figyelmeztetéseket és jelzéseket kell alkalmazni.  A gépek stabilitását, eldőlés, elcsúszás, megbillenés elleni védelmét használat előtt ellenőrizni kell.  A gép csak az erre a célra kialakított kezelőelem szándékos működtetésével indítható. 127

128 Kézi eszközök munkavédelmi előírásai  Az ellátó energiarendszerben bekövetkező változások hatására nem indulhat el véletlenül a gép, és ezek a változások nem akadályozhatják a kézi leállítást.  A leeső, kirepülő tárgyak veszélyével járó munkaeszközt védőfelszereléssel kell ellátni.  A munkatér általános megvilágítása mellett szükség esetén kiegészítő fényforrást kell elhelyezni. A fényforrás nem vibrálhat, nem vethet zavaró árnyékot!  A nagyméretű munkadarabokkal óvatosan és figyelmesen kell mozogni. 128

129 A vésők, ráspolyok, reszelők, gyaluk balesetvédelme  Nyél nélkül nem használható  A nyél ne legyen szálkás,repedt, és szilárdan legyen felerősítve, hogy munka közben a szerszám ne csússzon ki belőle 129

130 A kézi fűrészelés munkavédelmi előírásai  Nyele legyen stabil, kézbe illő, biztonságos  A fűrész fogazata az anyaghoz való, megfelelő kialakítású, hibátlan, éles legyen 130

131 Fúrógépek munkavédelmi előírásai  A szerszámokat feszültségmentes állapotban cseréljük  A fúrót biztonságos hosszon kell befogni, tengelyirányban nem csúszkálhat  A szár szorosan központosan legyen befogva  A munkadarabot elforgás ellen rögzíteni kell  A befogószerkezetnek tisztának, jó felfekvésűnek kell lennie  Az átszakadásra, kifutásra ügyelni kell 131

132 132

133 133

134 134

135 Gyalugépek munkavédelmi előírásai  Az egyengető és él gyalugép késtengelyét olyan védőburkolattal kell ellátni, mely biztosítja a késtengely érintés elleni védelmét.  A vastagsági gyalugép egyik legfontosabb védőberendezése az adagoló oldalon levő visszavágás gátló szerkezet.  A gyalugépen a megmunkálást többnyire két munkavállaló végzi. Üzemelési hiba esetén fontos, hogy az etető és a leszedő oldalon is azonnal meg lehessen szüntetni a gép működést.  A szabvány reteszelt vészleállító gomb felszerelését írja elő mindkét oldalon 135

136 Fűrészgépek munkavédelmi előírásai  Csövet mindig forgatva vágunk körbe  Ügyeljünk a befogásra és a megfogásra mert ezek különösen balesetveszélyes munkálatok  A fűrészgép könyvét a berendezés használata előtt tanulmányozzuk  A különböző vágandó anyagokhoz ajánlott fűrészlapok és tárcsák típusát mindig figyelembe kell venni!  A felmelegedett tárcsával a vágás hatékonysága csökken- fel kell függeszteni a műveletet  Vágás közben a fém felforrósodik- égési sérülés veszély! 136

137 Védőeszközök, védőberendezések az eszközök, gépek használata során  Biztonsági berendezések csoportjai:  Védőburkolatok  Védőberendezések  Megakasztó  Túlfutás gátló  Kétkezes vezérlő  Távolságtartó berendezések 137

138 12. Tétel Határozza meg, hogy milyen esetekben kötelező a leesés elleni védekezés! Milyen módon lehet leesés ellen védekezni? Milyen egyéni védőeszközök segítik a leesés elleni védekezést? 138

139  A padlón vagy talajon lévő nyílások (bevezetőnyílások, világító kupolanyílások, aknák, árkok, stb.) esetében,  1 m-nél nagyobb zuhanási magasságú lépcsők és falnyílások esetében, Milyen esetekben kötelező a leesés elleni intézkedések tétele? 139

140  víz, vagy olyan anyag fölött lévő munkahelyeken és közlekedési utakon, amiben el lehet süllyedni,  3 m zuhanási magasság feletti tetőn végzett munka esetében, 140

141  minden egyéb, 2 m zuhanási magasság feletti munkahelyen és közlekedőúton. 141

142 Intézkedés leesés ellen  Elsődleges leesés elleni védelem  a munkások és tárgyak lezuhanásának megakadályozásra:  a nyílások teherbíró és elmozdíthatatlan fedővel való lefedése 142

143  lezárás 1–1,2 m magas mellkorláttal, loggiák és erkélyek esetében azok bejáratához, egyébként a peremtől kb. 2 m-es távolságban kell felállítani. 143

144 Másodlagos leesés elleni védelem  Ha az elsődleges leesés elleni védelem technikai okokból nem alkalmazható, másodlagos leesés elleni védelmi eszközöket kell alkalmazni, a lezuhanó munkások és tárgyak felfogására. 144

145 Másodlagos leesés elleni védelem  Fogóállvány  kiképzése lehet kidugóállvány, konzolállvány, vagy össze lehet kötve egy homlokzati állvánnyal, 145

146  Védőháló leginkább csarnokok építésénél használatos,  Függőállvány,  Védőszegély. 146

147 Egyéni védőfelszerelés (biztosítókötés)  Az első- és másodfokú leesés elleni védelmi berendezések felszerelése is elmaradhat, ha ennek költsége aránytalanul magas az elvégzendő munka költségéhez képest  (tetőn végzett munka esetében elegendő az egyéni védőfelszerelés kisebb munkáknál, mint javítás vagy festés, és, amennyiben 20°-nál nagyobb lejtésű tetőről van szó, a peremen és az oromzaton végzett munkák). 147

148 Egyéni védőeszközei  Védőfelszerelés biztonsági, vagy a becsapódás erejét csökkentő berendezésekkel (biztosítókötél, a kötelet lerövidítő és a zuhanást tompító eszközök).  Biztonsági heveder csak felfüggesztésként (pl. oszlopon végzett munkánál) vagy a lecsúszás elleni védelemként (pl. meredek tetőkön, ahol kizárt az ereszen való átbukás) használható.  A védőfelszereléseket és a biztonsági hevedereket is évente szakembernek kell ellenőriznie. 148

149 149

150 13. Tétel Mikor kell állványokat alkalmazni? Mire kell az állvány felállításánál figyelni? Mik az állvány használatának alapvető szabályai? Mutassa be a főbb létra- és állványtípusokat! 150

151 Állvány alkalmazásának szabályai  Munkaállványok: magas helyen végzendő munka esetén, pl. homlokzati állványok (fémállványok, létraállványok), mozgatható állványok, bakállványok, függőállványok. Hogy melyik a megfelelő állványtípus, az az elvégzendő munkától függ.  Fogóállványok: Ha személyeket kell megvédeni a nagyobb zuhanástól, pl. konzolállványok, kidugóállványok 151

152 Állványok felállításának szabályai  Az állványokat csak azok a munkavállalók állíthatják fel, alakíthatják át lényegesen vagy bonthatják le, akik erre megbízást kaptak  (más munkavállalók csak ellenőrzés alatt dolgozhatnak velük, ha előtte külön tájékoztatást kaptak),  minden felhasználásra kerülő állványelemet szakértőnek kell ellenőriznie, nincsenek-e rajta nyilvánvaló hiányosságok, állvány felállításánál be kell tartani a gyártó utasításait, 152

153  Az állványt nem szabad hiányosan felépíteni, vagy részlegesen lebontani, a földön álló állványokat teherbíró és mozdíthatatlan alapra (láblemezre, élfára, pallóra) kell állítani, téglát, ládákat, raklapot, és hasonlókat alapként használni tilos, elegendő az állványt – (átlós) kitámasztással, vagy keretszerkezettel – rögzíteni.  Ezeket a rögzítéseket – valamint a kikötéseket – csak az állvány lebontása során, azzal összhangban szabad eltávolítani, 153

154  A homlokzati állványt vagy stabilan kell felállítani (pl. mobil állványok, bakállványok), vagy a felállványzandó objektumhoz biztosan (nyomás- és húzásállóan) rögzíteni (pl. létraállványok, fémállványok). Ekkor az állvány hálóval, ponyvával vagy védőfallal való beborításánál figyelembe kell venni a szél általi fokozott terhelést. 154

155 Az állványzatnak:  az épület teljes szélességét szorosan le kell fednie, és úgy kell felrakni, hogy ne tudjon leesni, kifordulni, elmozdulni vagy erősen elhajlani,  legalább 40 cm szélesnek kell lennie; fal-, beton-, kőfaragó-, mozgatási vagy összekapcsolási munkák esetén legalább 60 cm-nek,  2 m-es zuhanási magasság felett mell-, közép- és lábkorláttal kell rendelkeznie a lezuhanás ellen.  Munkaállványon az állványzat és az épület közötti távolság  - alapesetben legfeljebb 30 cm,  - erősen tagolt homlokzat, előfalazás és hasonlók esetében  legfeljebb 40 cm lehet. 155

156  Minden állványnak biztosan járható feljáraton vagy folyosón veszélytelenül megközelíthetőnek és elhagyhatónak kell lennie, pl. létrán, lépcsőtornyon, külső lépcsőn vagy függőleges, szorosan az állványhoz rögzített létrán, melynek hossza legalább 5 m; ebből legalább 3 m hátsó védelemmel,  A közlekedéési úton vagy mellett lévő állványokat figyelem felhívó jelzéssel kell ellátni. (vészvilágítás)  Szükséges lehet az ütközésvédelem kialakítása. A Közlekedési Felügyelet előírásai kötelezőek 156

157 Állványtípusok  Homlokzati állványok (fémállványok, létraállványok)  Mobil állványok  Bakállványok 157

158  Függőállványok  Konzolállványok >  Kidugóállványok 158

159 14. Tétel Milyen villamos balesetet szenvedhet egy elektromos áramot használó munkavállaló? Fejtse ki az áramütéses baleset során szükséges teendőket! Mi az érintésvédelem, és melyek a kialakításának elvei? 159

160 Villamos baleset Az áramütés tünetei:  Az áramütés az idegközpontok zavarát, bénulását, az izmok görcsös összehúzódását okozhatja, amelynek eredménye eszméletlenség, kedvezőtlen körülmények esetén halál is lehet.  A sérülés lehet izom- és ínsérülés, bőrsérülés, csont- és ízületi sérülés, ritkábban idegrendszeri, hallószervi vagy szemkárosodás.  A sokk, a váratlan esemény következményeként lép fel. 160

161 Villamos sérülések  Villamos áramütés a leggyakrabban olyankor fordul elő, ha azonos áramkör két vezetékét vagy a földpotenciál és egy feszültség alatt álló pontot megérintünk. A villamos áram vegyi, hő, mágneses és élettani hatása révén fejti ki káros hatását.  A villamos áram vegyi hatása (a testnedvek elektrolitikus bomlása) nyomán az emberi szervezetben gázképződés jön létre, amely embóliához vezet.  A villamos áram égési sérüléseket okoz, amelyet előidézhet a testen átfolyó áram által kifejtett és az ellenállás mértékétől függő hőhatás (Joule-hő), valamint a villamos ívet kísérő hőmérséklet.  A villamos áram élettani hatása a váratlan áramütés eredménye, és ez nagymértékben függ az egyén egészségétől. 161

162 Mentés és elsősegélynyújtás 162

163 Elsősegélynyújtás áramütés esetén  AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS KÖTELESSÉG! Ha valaki balesetet szenved, a cél az, hogy a beteg minél előbb szakszerű (orvosi vagy kórházi) ellátásban részesüljön. A teendők elvi sorrendje  Kiszabadítás az áramkörből.  Elsősegélynyújtás.  Az orvos vagy a mentők értesítése.  A tűzoltóság és a rendőrség értesítése (ha szükséges).  A munkahelyi vezetők értesítése.  A sorrend az adott szituációtól függően változhat! (pl.: Ha az áramütést szenvedett egyént meg sem lehet közelíteni, akkor először a tűzoltókat kell értesíteni!) 163

164 Kiszabadítás az áramkörből  Általában az áramütött személy izomgörcs miatt nem tud kiszabadulni az áramkörből, ezért a lehető leggyorsabban ki kell onnan szabadítani, de úgy, hogy a segélynyújtó saját testi épségét ne veszélyeztesse!  A legegyszerűbb mód, ha lekapcsoljuk az áramkör főkapcsolóját, ha ezt nem tudjuk megtenni, akkor valamilyen szigetelő anyaggal kell elhúzni, vagy eltolni az áramkörből (pl.: száraz fa, többrétegű ruha, műanyag anyagok, papír). 164

165  Menteni csak 1000 V alatti áramkörből szabad, nagyfeszültségű áramkörből még szakképzetteknek is életveszélyes.  Jó, ha mentés megkezdése előtt a segélynyújtó segítséget kér vagy valamilyen módon felhívja magára a figyelmet! 165

166 1. Az áramütöttnek semmilyen panasza nincs,…  …sőt elutasítja a segítségnyújtást. Ekkor is segítenünk kell, mert néhány perc múlva kamrai fibrilláció léphet fel, ami a halálához vezethet. Ne engedjük dolgozni, se mozogni, fektessük vagy ültessük le és gondoskodjunk a minél előbbi szakszerű ellátásról.  Ételt, italt és gyógyszert NE adjunk a betegnek! 166

167 2. Eszméletét vesztette, de lélegzik.  Ruháját lazítsuk meg, száját tegyük szabaddá, ha az arca sápadt, akkor a lábát, ha vörös az arca, akkor a fejét emeljük meg.  Az eszméletre térítéshez az arcát vagy a mellkasát kézzel vagy vizes ruhával dörzsöljük, paskoljuk, szagoltassunk vele szúrós szagú anyagot!  Amíg magához nem tér itatni tilos! Minél előbb kerüljön orvoshoz. 167

168 3. Légzése nincs, de pulzusa van  Száját tegyük szabaddá, és azonnal kezdjük meg a mesterséges lélegeztetést, melynek több módszere is van!  A beteg fejét hátrahajtom, majd kanalazó mozdulattal eltávolítom a szájából az idegen testet ha van.  A beteg felé hajolok! (érzem,látom, hallom)  Megkezdem a mellkasi kompressziót.  Lépései:  2 befúvás az orrba  30 mellkasi kompresszió  Újabb légzésvizsgálat  Addig folytatom amíg a beteg magához nem tér, ki nem érnek a mentők vagy ha a beteg meghal! 168

169 4. Nincs vérkeringés, szíve megállt. Ez a klinikai halál állapota.  A klinikai halálállapota nem tarthat tovább néhány percnél, különben az agy maradandó károsodást szenved.  Az újraélesztés szívmasszázsból és mesterséges lélegeztetésből áll. 8 szívmasszázs után 2 lélegeztetést kell végezni úgy, mintha percenként 18 légzés és 72 szívverés lenne.  A szívmasszázskor a hanyatt fekvő balesetes mellé kell térdelni. Egyik kezünket helyezzük a szegycsont alsó harmadára úgy, hogy tenyerünk a mellkas bal oldalán legyen, ujjaink pedig a fej irányába mutassanak, és tegyük a másik kezünket erre keresztbe. Erőteljesen és periodikusan a szívritmus ütemében nyomkodjuk a mellkast, de ügyeljünk arra, hogy a szegycsont- vagy bordatörést ne okozzunk. 169

170 Érintésvédelem fogalma,célja  Az érintésvédelem azon műszaki intézkedések és védelmi módszerek összessége, amelyeknek célja, hogy elhárítsa azokat a veszélyeket, amelyek a villamos gépek, készülékek és berendezések üzemszerűen feszültség alatt nem álló, de meghibásodás folytán feszültség alá kerülő villamos vezető részeinek érintéséből erednek (MSZ 172). 170

171 A szabvány a villamos gépeket, készülékeket az alkalmazható érintésvédelem szempontjából négy érintésvédelmi osztályba sorolja:  A 0. érintésvédelmi osztályú gyártmányoknál az áramütés elleni védelem az üzemi szigetelésen alapul. A gyártmány testrészén védővezető csatlakoztatása nem lehetséges. Az üzemi szigetelés meghibásodása esetén a védelem a környezetre hárul.  Az I. érintésvédelmi osztályú gyártmányok esetén az üzemi szigetelésen kívül más védőintézkedések is léteznek. Így még az üzemi szigetelés meghibásodása esetén a megérintett vezető részek sem kerülnek veszélyes feszültség alá. Ilyenek a nullázás és a védőföldelés. 171

172  A II. érintésvédelmi osztályú gyártmányoknál az üzemi szigetelés mellett kettős szigetelést, vagy megerősített szigetelést alkalmaznak. A védelem független a villamos hálózattól.  A III. érintésvédelmi osztályú gyártmányoknál az áramütés elleni védelmet törpefeszültséggel (törpefeszültségű hálózat) biztosítják. 172

173 Fogalmak magyarázata  A nullázás (TN-rendszer, ahol T a latin terro = föld szóból ered) olyan érintésvédelmi mód, amelynél a tápláló rendszernek közvetlenül földelt üzemi vezetője van, és ezt kötik az érintésvédelemmel ellátott villamos szerkezetek testére védővezetőként.  A védőföldelésnek két módja van : 1. Védőföldelés közvetlenül földelt rendszerben (TT – rendszer). A tápláló rendszernek közvetlenül földelt pontja van, és az érintésvédelemmel ellátott villamos szerkezetek teste a tápláló rendszerrel össze nem kapcsolt földeléshez van kötve. 2. Védőföldelés földeletlen és közvetve földelt rendszerben (IT – rendszer). A tápláló rendszerek nincs közvetlenül földelt pontja, és az érintésvédelemmel ellátott villamos szerkezetek teste védőföldeléshez van kötve. 173

174 15. Tétel Fejtse ki, hogy miért van szükség az építkezés koordinációjára! Milyen feladatai vannak az építtetőnek, a tervezési koordinátornak, és mi a biztonsági koordinátor szerepe az építkezési tevékenységben? 174

175 Az építkezési koordináció szükségessége  Egy az Európai Unió megbízásából készült tanulmány kimutatta, hogy az építkezési balesetek kétharmada a tervezés hibájára, az építkezés hiányos megszervezésre, illetve a különböző vállalatok munkájának hibás koordinálására vezethető vissza ; olyan hibákra, amiknek oka a még az építkezés megkezdése előtt meghozott döntésekben keresendő. 175

176 Munkásvédelmi Reformtörvény bevezetése: Rögtönzés helyett szervezés és koordináció  Az építtetőnek ügyelnie kell arra, hogy az építési terv előkészítési szakaszának a többivel egyenrangú része legyen a munkavédelem, illetve, hogy a munkavédelmi alapelvek is szerepeljenek a tervben, és érvényesüljenek az építési szerződésben is. 176

177 Mik az építtető teendői?  Az építtető felelős azért, hogy:  a tervrajz és a kivitelezési terv készítése,  az építési projekt előkészítése és  a munka várható idejének felbecslése  a veszélymegelőzés minden szempontjának figyelembevételével történjen. 177

178 Mik az építtető teendői?  Az építtető bízza meg a tervezőt, hogy a tervrajz és a kivitelezési terv készítésekor, illetve az építési projekt előkészítésekor alkalmazza a veszély-megelőzési alapelveket,  előzetes értesítést küld a munkavédelmi felügyelőségnek az építési terv lényeges adatainak feltüntetésével (kivéve: kisépítkezések), 178

179 Mik az építtető teendői?  megbíz egy-egy gyakorlott építési szakembert mint biztonsági és egészségvédelmi koordinátort a tervezési fázisban ( tervezési koordinátor ), és a kivitelezési fázisban ( biztonsági koordinátor ) aki elkészíti a biztonsági és egészségvédelmi tervet  felelős azért, hogy az építést végző vállalatok a biztonsági és egészség védelmi tervet valamint a dokumentációt betartsák  ha a biztonsági koordinátor a munkások veszélyeztetettségére figyelmezteti, intézkedik, hogy az építést végző vállalatok hárítsák el a veszélyt. 179

180 Mik a tervezési koordinátor teendői?  A tervezési koordinátor feladata, hogy a tervezőn keresztül irányítsa a veszélymegelőzés követelményeinek teljesítését  kidolgoz egy biztonsági és egészségvédelmi tervet, és összeállítja a későbbi munkákhoz szükséges dokumentációt,  ügyel arra, hogy az építtető, ill. projektvezető a biztonsági és egészségvédelmi tervet figyelembe vegye, és feltüntesse a tervpályázatban 180

181 Mi a biztonsági és egészségvédelmi terv?  A tervnek tartalmaznia kell:  az építési terület és az építkezés környezetének fontosabb adatait, pl. berendezések, az elvégzendő munkák listáját időrendi sorrendben, azaz az építkezés lefolyási tervét az adott építkezésre vonatkozó speciális szabályokat, pl. az építési gödörnek egy közvetlen közelben vezető utca miatt szükséges biztosításáról szóló intézkedéseket, 181

182 Mi a biztonsági és egészségvédelmi terv?  az előírt intézkedéseket és rendelkezéseket kölcsönös veszélyeztetés esetére, azaz amikor a munkásokat más munkások veszélyeztethetik, pl. egymás fölött dolgozók esetében, a közös, több vállalatot is érintő rendelkezéseket, olyan védelmi rendelkezéseket és intézkedéseket, mint pl. leesés elleni védelem gyanánt függőállvány biztosítása minden tetőn dolgozó vállalatnak, vagy közös egészségügyi intézményről való gondoskodás az építkezésen dolgozó összes munkás számára,  annak megállapítását, hogy a fenti intézkedéseket melyik vállalatnak kell végrehajtania. 182

183 Intézkedéseket és rendelkezéseket tartalmazó dokumentáció  a rendelkezésre álló felfüggesztési pontokról (pl. az ablaktisztítók kampói, a tetőn lévő biztonsági kampók),  a felhasznált építőanyagokról, amelyek az épületen végzett későbbi munkák során veszélyt jelenthetnek a biztonságra és egészségre,  a felhasznált előre gyártott elemek összekapcsolásáról és szétválasztásáról,  a karbantartási munkákról, pl. az üvegtető megtisztításáról,  a kitett munkahelyek elérési útjáról,  az elektromos és gázvezetékek helyzetéről. 183

184 Mik a biztonsági koordinátor teendői? biztonsági koordinátor feladata :  a veszély-megelőzési elvek és az építkezés számára hozott biztonsági és egészségvédelmi határozatok betartása, valamint a munkálatok előírásszerű elvégzésének ellenőrzése az építkezést végző vállalatokon keresztül,  a gyakorlati változásokhoz igazítja a biztonsági és egészségvédelmi tervet és a dokumentációt,  ügyel arra, hogy az építkezést végző vállalatok betartsák a veszélymegelőzési alapelveket és a biztonsági és egészségvédelmi tervet, és előírásszerűen teljesítsék a későbbi munkákhoz készített dokumentációban szereplő rendelkezéseket, 184

185  megszervezi az építkezést végző vállalatok együttműködését és a tevékenységek koordinálását, valamint a vállalatok közötti kölcsönös tájékoztatást,  köteles továbbá megtenni a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az építkezés területére csak az arra jogosultak léphessenek be,  a biztonsági koordinátor állapítja meg, hogy mi veszélyezteti a munkavállalók biztonságát és egészségét, és erről haladéktalanul tájékoztatja az építtetőt, ill. projektvezetőt, valamint az érintett vállalatokat. Ha a felszólításra nem szüntetik meg ezeket a veszélyforrásokat, jogában áll a munkavédelmi felügyelőséghez fordulni. 185

186 16. Tétel Az egyes építési tevékenységek során is betartandó az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása. Mutassa be az építőipari tevékenységek és a környezetvédelem kapcsolatát! 186

187 Természetvédelem  A természet által megtermett élő és élettelen értékek védelme, megőrzése érdekében tett céltudatos, szervezett tevékenység.  Kiterjed:  A vadon élő élővilág egyedeire és élőhelyükre  A tájak természetes állapotának megóvásának védelmére  A földtani természeti értékek megóvására és védelmére 187

188 Az erdők védelme  Az erdő a szárazföld legösszetettebb ökológiai rendszere, környezetre gyakorolt hatásaiból eredően az emberi lét egyik alapfeltétele.  Az erdő az élőlények élettere, befolyásolja a légkör oxigén és szén-dioxid koncentrációját.  Nyersanyagot nyújt a faiparnak, építőiparnak. 188

189 A környezetvédelem fogalma  A természetes és művi környezetünk káros, elsősorban emberi eredetű hatásoktól való megóvása, fenntartása.  Célja: a megfelelő életkörülmények révén biztosítsa az ember egészségét, fennmaradását, továbbá védje anyagi és szellemi javait. 189

190 Környezeti elemek  Mikrokörnyezet: közvetlen, azonnali környezeti hatás érhető el. (pl: egy helyiség)  Mezokörnyezet: a környezeti hatás kissé késleltetett tompított (pl: egy épület vagy település)  Makrokörnyezet: a környezeti hatás jelentősen tompított (pl: országok, földrészek) 190

191 Az épített környezet alakítása, védelme  évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről  Forrás: 191

192 Általános követelmények  3. § (1) Az épített környezet alakítását és védelmét:  a) 43 a jogszabályokkal összhangban álló településfejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia, településrendezési eszközök és építészeti-műszaki dokumentáció alapján, 43  b) a jogszabályokban előírt építészeti, műszaki, biztonsági, egészségügyi, rendeltetési és használati, továbbá környezet- és természetvédelmi követelményekkel összhangban,  c) a humánus környezetre és az esztétikus kialakításra tekintettel, valamint  d) 44 a résztvevők együttműködésével kell megvalósítani

193 Általános követelmények  2) 45 Az épített környezet alakítása és védelme során a közérdekű intézkedéseket és döntéseket megelőzően, illetőleg azok végrehajtása során biztosítani kell a nyilvánosságot és a közösségi ellenőrzés lehetőségét az e törvényben és más jogszabályokban meghatározott módon. 45  Gondoskodni kell az érdekelt természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek megfelelő tájékoztatásáról, és lehetőséget kell adni részükre véleménynyilvánításra és javaslattételre. 193

194 A környezetvédelmet szolgáló tevékenységek állami szervei, feladatai  Országgyűlés  Kormány  A környezetvédelemért felelős miniszter  Országos Környezetvédelmi Tanács  Helyi önkormányzatok 194

195 Az építésügy irányítása  A Kormány az építésügy központi irányítását, összehangolását - ideértve a sajátos építményfajták és a műemlékek tekintetében az összehangoló feladatokat is az építésügyért felelős miniszter útján gyakorolja. 195

196 Állami szervek környezetvédelmi feladatai – Állam feladatai  4. § (1) Az építésügy központi irányítása összehangolása és ellenőrzése az állam feladata.  Gondoskodik jogszabályok megállapításáról, továbbá azok folyamatos korszerűsítéséről,  b) 47 az állami főépítészi, építésügyi és építésfelügyeleti hatósági intézményrendszer működtetéséről, 47  c) a nemzetközi egyezményekből adódó állami feladatok ellátásáról, 196

197 Állami szervek környezetvédelmi feladatai  Az építésügyi hatóság az építményekkel kapcsolatos építési tevékenységgel összefüggő engedélyezési, kötelezési és ellenőrzési feladatai során az építményekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményeket juttatja érvényre. 197

198 A miniszter feladata  A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében összehangolja az érintett közigazgatási szervek tevékenységét,  ellátja az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok, valamint az egyéb építésügyi igazgatási feladatot ellátó szervezet építésügyi igazgatási feladatainak szakmai irányítását, ennek keretében rendszeresen gondoskodik e szervezetek szakmai munkájának és a vonatkozó jogszabályok érvényesülésének helyszíni ellenőrzéséről, 198

199 A helyi önkormányzatok építésügyi feladatai  (1) A települési önkormányzat az épített környezet, a település tervszerű alakítása és védelme érdekében e törvény és végrehajtási rendeleteinek keretei között településfejlesztési és településrendezési feladatokat lát el. 199

200 Zaj fogalma  Zajnak tekintünk minden olyan hangot amely nemkívánatos fiziológiai, vagy pszichológiai hatással van egyes emberekre vagy embercsoportokra.  Az öt legjelentősebb zajforrás:  Közúti közlekedés  Légi közlekedés  Vasúti közlekedés  ipari eredetű zajok  Szabadidős tevékenységek 200

201 Munkahelyek zaj és rezgés elleni védelme  Zaj- és rezgésforrások  A gépek, berendezések zajkibocsátása mechanikai eredetű (csapágyazások, kopott alkatrészek) munka során áthat a dolgozóra (rezgés: kézre és lábra elsősorban)  Élettani hatása:  pszichés terhelés  beszédérthetőség romlása  halláskárosodás  vegetatív idegrendszer változása 201

202 Zajvédelem  A zajforrástól a halló felé, a hangátvitel csillapítására tett intézkedéseket jelenti.  Zajvédelem megvalósítása:  gépek védőburkolattal való ellátásával  gépek megfelelő alapozásával(gumibetét alkalmazása)  anyagok helyes megválasztásával  zajszint ne lépje túl a megengedett határt  Műszaki és munkaszervezési intézkedésekkel 202

203 A zaj környezetkárosító hatása:  motorizáció, háztartások gépesítése hat a környezetre  állatok hallása sokkal kifinomultabb nagyobb mértékben reagálnak a zajokra viselkedés megváltozik  megoldások: zajforrás és a települések között védőfal 203

204 A zajvédelem védőfelszerelései, védőeszközei  Speciális vattából készített füldugó  Fejre illeszthető hangszigetelő fültok  Sisak  Zajvédő ruházat (145 db esetén) 204

205 17. Tétel Hogyan osztályozza az építési és bontási tevékenység során keletkezett hulladékokat? Mit jelent a hulladékkezelés, hulladékgazdálkodás? Mit ért a hulladékkezelés szabályozása alatt? Milyen hulladékkezelési megoldásokat ismer? 205

206 A hulladék fogalma  Olyan feleslegessé vált,a keletkezés helyén fel nem használható, különböző mennyiségű és minőségű anyag melynek kezeléséről gondoskodni kell.  Hulladékgazdálkodás: A hulladék káros hatásai ellen védekező intézkedések összessége 206

207 Hulladékok csoportosítása  Települési vagy kommunális hulladék  Ipari,mezőgazdasági hulladék  Veszélyes,  nem veszélyes hulladék.  Különleges kezelést igénylő hulladékok  Lehet szilárd,cseppfolyós,iszap és gáz halmazállapotú. 207

208 EWC kód  ( E uropean W aste C atalogue and Hazardous Waste List) Európai hulladék katalógus és veszélyeshulladék lista.  A hulladékok csoportosítása, besorolása EWC kódok alapján történik  Pl: 01 Ásványok kutatásából, bányászatából, kőfejtésből, fizikai és kémiai kezeléséből származó hulladékok 02 Mezőgazdasági, kertészeti, vízkultúrás termelésből, erdőgazdaságból, vadászatból, halászatból, élelmiszer előállításból és feldolgozásból származó hulladékok 03 Fafeldolgozásból és falemez-, bútor-, cellulóz rost szuszpenzió-, papír- és kartongyártásból származó hulladékok 04 Bőr-, szőrme- és textilipari hulladékok 05 Kőolaj finomításából, földgáz tisztításából és kőszén pirolitikus kezeléséből származó hulladékokÁsványok kutatásából, bányászatából, kőfejtésből, fizikai és kémiai kezeléséből származó hulladékokMezőgazdasági, kertészeti, vízkultúrás termelésből, erdőgazdaságból, vadászatból, halászatból, élelmiszer előállításból és feldolgozásból származó hulladékokFafeldolgozásból és falemez-, bútor-, cellulóz rost szuszpenzió-, papír- és kartongyártásból származó hulladékokBőr-, szőrme- és textilipari hulladékokKőolaj finomításából, földgáz tisztításából és kőszén pirolitikus kezeléséből származó hulladékok 208

209 Hulladékok csoportosítása halmazállapotuk szerint 209

210 Az építési és bontási hulladékok anyagi minőség szerinti csoportjai  Amennyiben a hulladék anyagi minősége szerinti csoportban keletkező építési vagy bontási hulladék mennyisége meghaladja a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott mennyiségi küszöbértéket, az építtető köteles az adott csoporthoz tartozó hulladékot - a hulladék további könnyebb hasznosíthatósága érdekében - a többi csoporthoz tartozó hulladéktól elkülönítetten gyűjteni mindaddig, amíg a hulladékot a kezelőnek át nem adja.  210

211 Sorszám A hulladék anyagi minősége szerinti csoportok Hulladék EWC kódja Mennyiségi küszöb (tonna) 1. Kitermelt talaj ,0 2. Betontörmelék ,0 3. Aszfalttörmelék ,0 4. Fahulladék ,0 5. Fémhulladék , Műanyag hulladék ,0 7. Vegyes építési és bontási hulladék ,0 8. Ásványi eredetű építőanyag-hulladék , ÉPÍTÉSI ÉS BONTÁSI HULLADÉKOK CSOPORTOSÍTÁSA 211

212 212

213 Hulladékkezelés, hulladékhasznosítás  A hulladékkezelés a hulladék veszélyeztető hatásának csökkentésére, a környezetszennyezés megelőzésére és kizárására, a termelésbe vagy fogyasztásba történő visszavezetésre irányuló tevékenység, valamint a kezelést megvalósító eljárás alkalmazása, beleértve a kezelőlétesítmények utógondozását is.  A évi XLIII. törvény (Hulladékgazdálkodási törvény) szerint hulladékkezelési tevékenységnek minősül a hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása is. 213

214 Hulladékhasznosítás, formái  A szelektív hulladékgyűjtés egyik fő célja, hogy a hulladékokat minél nagyobb arányban hasznosítsuk, ezzel értékes másodnyersanyagokhoz, energiához jutunk és elkerüljük a környezet felesleges terhelését (hulladéklerakók, új nyersanyagok előállításának környezeti hatásai).  A hulladéknak vagy valamely összetevőjének a felhasználását - az iparban vagy a szolgáltatásba - hasznosításnak nevezzük.  A hulladékhasznosítás csak akkor lehetséges, ha a hulladékot más anyagoktól és/vagy hulladékoktól elkülönítve gyűjtötték 214

215 A hulladék újrahasznosítás formái:  (1) nem veszélyes hulladékokból (háztartási, ipari hulladékok) az újrahasznosítható anyagok kiválogatása és osztályozása;  (2) az újrahasznosítható, de összekevert anyagok, mint pl. papír, műanyag, használt palackok, fémek szétválogatása 215

216 A hulladékkezelés szabályozása  Építési, bontási hulladék-tervlapok  Az építési, illetve bontási tevékenység megkezdése előtt az építtető köteles elkészíteni az építési tevékenység során keletkező hulladékról építési hulladék tervlapot, és azt az építési, illetve bontási engedély iránti kérelemmel együtt az építésügyi hatóságnak benyújtani. 216

217 ÉPÍTÉSI HULLADÉK TERVLAP 217

218 Építési, bontási hulladék- nyilvántartó lapok  Az építési, illetve bontási tevékenység megkezdése előtt az építtető köteles elkészíteni az építési tevékenység során keletkező hulladékról bontási hulladék tervlapot, és azt az építési, illetve bontási engedély iránti kérelemmel együtt az építésügyi hatóságnak benyújtani.  Ennek hiányában az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során az építési, illetve bontási engedélyhez a külön jogszabályban meghatározott környezetvédelmi szakhatósági hozzájárulás nem adható. 218

219 219

220 Hulladékot kezelő átvételi igazolás  A bontási hulladék nyilvántartó lapot, valamint a hulladékot kezelő átvételi igazolását az építtető köteles a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságnak benyújtani.  Ennek hiányában a környezetvédelmi hatóság szabálysértési eljárást kezdeményezhet, valamint az adott területre új építési engedélyhez a külön jogszabályban meghatározott szakhatósági hozzájárulást nem adhat. 220

221 A veszélyes hulladékok kezelése  98/2001. (VI. 15.) Korm. Rendelet  5. § (1) Minden tevékenységet, amelynek végzése során veszélyes hulladék keletkezik, úgy kell megtervezni és végezni, hogy a veszélyes hulladék  a) mennyisége, illetve veszélyessége a lehető legkisebb legyen,  b) hasznosítását minél nagyobb mértékben segítse elő,  c) keletkezésének, kezelésének ellenőrzése és mennyiségének meghatározása biztosítva legyen,  d) kezelése a munka-egészségügyi és munkabiztonsági szabályok maradéktalan betartásával történjen. 221

222  A veszélyes hulladék birtokosa köteles megakadályozni, hogy tevékenysége végzése során a veszélyes hulladék a talajba, a felszíni, a felszín alatti vizekbe, a levegőbe jutva szennyezze vagy károsítsa a környezetet.  6. § A háztartások kivételével a veszélyes hulladék termelője köteles:  a) minden veszélyes hulladékot eredményező tevékenységéről anyagmérleget készíteni - melynek tartalmaznia kell az adott termelési technológiába bemenő anyagok mennyiségét és összetételét, a keletkező termékek mennyiségét és összetételét, valamint a veszélyes hulladékok mennyiségét és összetételét -,  b) a veszélyes hulladék tárolására és kezelésére használt létesítményei és berendezései üzemeltetéséről üzemnaplót vezetni, továbbá  c) nyilvántartást vezetni és adatot szolgáltatni  a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségről szóló külön jogszabály előírásai szerint. 222

223 Egyéni és csoportos védőruhák, védőfelszerelések a hulladék kezelése, mozgatása során  A munkáltató kötelessége a veszélyes anyagokkal dolgozók egészségének és biztonsgának megőrzése érdekében egyéni védőeszközt juttatni.  A szükséges védőeszköz meghatározás a megbízott külső munkavédelmi szakember feladata. 223

224 Egyéni és csoportos védőruhák, védőfelszerelések a hulladék kezelése, mozgatása során  Szem-, arc-, légzésvédő  Védőruha  Kéz-, lábvédő 224

225 18. Tétel Sorolja fel a tűz elleni védekezés résztvevőit! Határozza meg, hogy milyen körülmények között kötelező tűzvédelmi szabályzatot készíteni! Melyek a munkáltató tűzvédelemmel kapcsolatos teendői? Nevezze meg a tűzveszélyességi osztályokat példával! Melyek a legelterjedtebb kézi tűzoltókészülék- típusok? 225

226 A tűz elleni védekezés résztvevői és feladataik  Hivatásos állami és önkormányzati tűzoltóság  Tűzoltó egyesület  Önkéntes tűzoltóság  Létesítményi tűzoltóság  Feladatuk:  A tűzoltóságok a vonatkozó jogszabályok alapján látnak el tűzoltási és műszaki mentési feladatokat.  A lakosság tűzvédelmi ismereteinek kiszélesítésének érdekében propaganda tevékenységet végeznek  Engedélyeztetési eljárásokban vesznek részt 226

227 Tűzvédelmi szabályzat készítésének kötelezettségei  A tűzvédelemről szóló törvény előírja, hogy az 5 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató gazdálkodó szervezeteknek tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük.  A tűzvédelmi szabályzat témakörei:  A tűzvédelmi feladatokat ellátó személyek teendői és kötelezettségei  A létesítmények tűzvédelmi osztályokba való besorolás  Tűzveszélyes tevékenységek engedélyezése  Munkaadó és munkavállaló tűzvédelmi feladatai Tűzjelzéssel, mentéssel kapcsolatos feladataik 227

228 A munkáltató tűzvédelmi kötelezettségei 1. Tűzvédelmi szabályzat készítése amely tartalmazza a tűzriadó tervet amelynek elemei:  a tűzjelzések és épületek kiürítésének módját, a riasztás rendjét.  Az elvégzendő teendőket,  megnevezi a veszélyforrásokat, és a felelős személyeket.  Tartalmazza a helyszín rajzot, vízvételi helyet, tűzoltó anyagok, és főkapcsolók helyeit. 228

229 A munkáltató tűzvédelmi kötelezettségei 2. A munkáltatónak gondoskodnia kell a munkahelyek, szalonok, irodák létesítése során a helyiség tűzvédelmére vonatkozó előírások betartásáról, ellenőrzésekről, felülvizsgálatáról 3. Tűzvédelmi dokumentációkat kell készíttetnie tűz- és munkavédelmi szaktevékenység végzésére jogosult szakemberrel 4. tűzvédelmi oktatás megtartása 229

230 Tűzveszélyességi osztályok megnevezése  A : Fokozottan tűz és robbanásveszélyes  B: Tűz és robbanásveszélyes  C: Tűzveszélyes  D: Mérsékelten tűzveszélyes  E: Nem tűzveszélyes 230

231 Tűzoltó készülékek  Olyan eszközök amelyekből az üzemeltetés megkezdésekor oltóanyag juttatható az égő anyagra, tűzre.  A tűzoltó készülékek alapszíne általában tűzvörös,a hajtóanyagot tartalmazó palack színe a gáztöltet jelzőszínével megegyező. 231

232 Oltóanyagok  Víz – vízzel reakcióba lépő anyagoknál és elektromos tűznél nem használjuk  Oltógázok (halogéngázok, CO2) – nagy feszültségű elektromos berendezéseket, nagy mennyiséggel kiáramló gázokat (metán,acetilén PB) lehet vele oltani  Oltóhabok – égő folyadék oltására  Oltóporok – elektromos berendezések, kapcsolók, kábelek, égő gázok oltására 232

233 19. Tétel Mutassa be a tűzoltó kézi készülékeket oltási mechanizmusuk, működtetésük, sajátosságaik szempontjából! Milyen időközönként kell a tűzoltó készülékeket ellenőriztetni? Milyen egyszerű tűzoltási módokat ismer? 233

234 Tűzoltó készülékek csoportjai  MSZ 1040-es készülékek (pontosan meghatározva: az február 18-ig gyártási engedélyt kapott magyar tűzoltó készülékek)  a tűzoltó készülékek jövőbe mutató új generációja, melyet európai normának megfelelő, vagy EN-es névvel illetünk. 234

235 235

236 TKF típusú készülék  Hagyományos tűzoltó készülék  A hajtóanyag is az oltóanyagtartályban található. „belenyomott gázos”  december 31. után az MSZ EN 3 szabványsorozatnak nem megfelelő hordozható tűzoltó készülékek – a szén- dioxiddal oltók kivételével – nem tarthatók készenlétben. 236

237 ABC porral oltó készülék  Felhasználhatók elektromos berendezések, kapcsolók, kábelek, égő gázok kis területen égő folyadékok és szilárd anyagok tüzeinek oltására használhatjuk! 237

238 CO2-gázzal oltó készülék  Az égés közvetlen környezetébe juttatott gáz kiszorítja az oxigént ill. keveredik az égéskor keletkező gázokkal és éghetetlenné teszik azokat.  Az oltógázzal csak a lánggal való égést tudjuk megszüntetni!  Elektromos és egyéb gépi berendezéseket, szilárd és cseppfolyós anyagokat nagy nyomással kiáramló gázokat olthatunk vele! 238

239 Habbal oltó készülék  Az oltóhabok úgy fejtik ki hatásukat, hogy letakarják az égő felületet és elvonják az oxigént annak környezetéből ill. megakadályozzák az éghető anyagok távozását, hűtőhatást is kifejtenek.  Éghető folyadékok oltására alkalmasak! 239

240 A tűzoltó készülékek ellenőrzése  A tűzoltó készülékeket időszakonként az előírásoknak megfelelően kell ellenőrizni.  Az utolsó és a következő ellenőrzés idejét a készüléken fel kell tüntetni.  Ha elmarad az időszakos ellenőrzés az eszköz nem tekinthető működőképesnek. 240

241 A tűzoltás módjai  Az éghető anyag eltávolításán alapuló mód  Az oxigén elvonásán alapuló mód  Az éghető anyag hőmérsékletének csökkentésén alapuló módszer 241

242 Tűzoltó készülékek elhelyezésének követelményei 242 Tűzveszél yességi osztály Helye Az építmény, illetve szabadtér alapterületét csökkentő tényező Követelmény „A-B” helyiségben, illetve veszélyességi övezetben -- minden megkezdett 50 m 2 alapterület után 1-1 db „A-B” építményben, illetve szabadtéren A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, illetve veszélyességi övezet alapterülete kivételével a „C”-„E” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmény, szabadtér előírásai szerint „C” építményben, illetve szabadtéren A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, illetve veszélyességi övezet alapterülete kivételével az alapterület minden megkezdett 200 m 2 -e után, de legalább szintenként 1-1 db „D” építményben, illetve szabadtéren A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, illetve veszélyességi övezet alapterülete kivételével az alapterület minden megkezdett 600 m 2 -e után, de legalább szintenként 1-1 db „E” építményben, illetve szabadtéren A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, illetve veszélyességi övezet alapterülete kivételével Szükség szerint

243 20. Tétel Mit jelentenek a következő fogalmak: hegesztés, telepített és nem telepített munkahely, nyílt láng? Sorolja fel a hegesztési munkák (nyílt lánggal végzett munka) legfontosabb előírásait! Mik a gázhegesztés és a lángvágás szabályai? Hogyan lehet alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet végezni? 243

244 Fogalom meghatározások  Hegesztés: A hegesztés során a munkadarabokat hővel, nyomással vagy mindkettővel egyesítjük oly módon, hogy a munkadarabok között nem oldható, az anyagok természetének megfelelő fémes (kohéziós) kapcsolat jön létre 244

245 Telepített és nem telepített munkahely  Telepített munkahely  Meghatározott munkavégzés céljára létesített, helyhez kötött, általában zárt (műhely jellegű) munkahely.  Nem telepített munkahely  Meghatározott munkavégzés céljára ideiglenesen kialakított munkahely 245

246 Nyílt láng  Fogalma: Szabad légtérben végbemenő égési folyamat melynek során hő és fényhatás keletkezik. 246

247 Személyi követelmények  Hegesztést önállóan végezhet, aki:  betöltötte a 18. életévét, és  a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és időszakos munkaköri orvosi vizsgákat alapján alkalmas, és  államilag elismert hegesztői képesítéssel és tűzvédelmi szakvizsgával rendelkezik. 247

248 Személyi követelmények  A hegesztő köteles az általános és a helyi munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi követelményeket, valamint a hegesztő- berendezésre vonatkozó gyártói használati utasításban foglaltakat megtartani.  A hegesztő köteles a munkahelyet, a munkaeszközöket, az egyéni védőeszközöket (ezek állapotát, használhatóságát) munkakezdés előtt - és szükség szerint közben is ellenőrizni.  közvetlen baleseti veszély észlelése esetén a munkát azonnal abba kell hagyni, meg kell kísérelni a veszély elhárítását, és erről a munkahelyi felelős vezetőt értesíteni kell, a munkát csak a baleseti veszély ellenőrzött megszüntetése után szabad folytatni. 248

249 Egyéni védőeszközök  Védőruházat, védőcipő, hegesztőkesztyű,  Vállvédő, tarkó védő, lábszárvédő, kötény (bőrböl),  Védőpajzs, védőszemüveg,  Légzésvédő,  Zajvédő eszköz  Leesés elleni védelem  Lángálló védőruha túlnyomás alatti térben

250 Kollektív védőeszközök  Paravánok,  Elszívó szerkezetek,  Zajvédő/csökkentő szerkezetek,

251 A munkahely kialakítása és vizsgálata 143/2004. (XII. 22.) GKM rendelet a Hegesztési Biztonsági Szabályzat  villamos ívhegesztő berendezések hálózati csatlakoztatását olyan módon kell kialakítani, hogy az biztosítsa a hegesztőgép érintésvédelmi rendszerének működését.  A hegesztőmunkahely kialakításánál az ergonómiai elveket is figyelembe kell venni. 251

252  Az 1,0-nél nagyobb relatív sűrűségű éghető gázt felhasználó hegesztőmunkahelyet a környező talajszint alatt (gödör, árok, alagsor, pince stb.) tilos létesíteni!  Hegesztőmunkahelyként olyan helyiség vagy szabadtér, ahol padlószint alatt cső-, kábel-, nyitott szennyvízcsatorna, gyűjtőzsomp van, csak akkor használható, ha gázérzékelővel folyamatosan ellenőrzik a gázmentességet.  A hegesztőmunkahelyek mesterséges megvilágításának erőssége feleljen meg a végzett munka minőségéhez szükségesnek, de legalább 300 lux legyen. 252

253  A nyíltívű hegesztőmunkahelyet a káros fénysugárzást át nem eresztő és azt elnyelő, nem éghető, illetve égéskésleltető anyagú, rögzíthető térelválasztóval kell elhatárolni a környezettől úgy, hogy az ott tartózkodó személyeket káros fénysugárzás ne érje.  A térelválasztó alsó éle és a padozat között legalább 150 mm-es légrés, a térelválasztó magassága a padló szinttől számítva legalább 1800 mm legyen.  A szellőztető rendszer az üzem zajszintjét a megengedett érték fölé nem növelheti, a szellőztetés huzatmentes legyen. 253

254 Gázhegesztés és lángvágás  Gázhegesztés  A gázhegesztéskor az alapfém és a hegesztőpálca anyaga egybeolvad az égőfej szájnyílásánál kialakított szúróláng hatására. A megömlött lemezszél és a hegesztőpálca anyaga egy közös hegfürdőben összekeveredik, amely megdermedés után folyamatos varratot képez.  Lángvágás  Az eljárás lényege, hogy egy anyagot (fémet) hőhatás segítségével szétválasztják, úgy, hogy a gyulladási hőmérsékletre hevített fémet a meggyújtott gáz-oxigén keverék elégeti, az égésterméket pedig a vágási résből kifújja. 254

255 Gázhegesztés biztonságtechnikája  Csak szabályos és kifogástalan, üzembiztos berendezéssel szabad dolgozni. Szivárgó tömlővel,bizonytalan csatlakozású szerelvénnyel nem szabad munkát végezni!  A palackszelepet 5 percnél hosszabb munkaszünetben mindig el kell zárni!  A berendezést ill. annak minden elemét negyedévente ellenőrizni kell és erről jegyzőkönyvet kell felvenni! 255

256 Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység  Fogalma: minden tűzveszélyes technológia, ha nem az erre a célra létesített és érvényes üzemeltetési engedéllyel rendelkező munkahelyen kerül alkalmazásra  Ennek következtében fokozottan veszélyezteti a környezetét. A legtipikusabb és talán leggyakoribb példája a hegesztés. 256

257 Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység szabályai  Nem elég, ha a tevékenység végzésének szabályait, feltételeit előzetesen meghatározzuk, azt – a jogi, kártérítési felelősség miatt – írásban kell rögzítenünk abban az esetben, ha nem a saját tulajdonú létesítményben, épületben, szabadtéren végzünk ilyen munkát.  A szabályok, feltételek megállapítása a munkát elrendelő feladata.  A munkát végző a tevékenység helye szerinti illetékessel köteles egyeztetni  Az illetékes az engedélyben foglaltakat kiegészítheti.  Ha a végzett tevékenység tűzvédelmi szakvizsgához kötött, akkor az érvényes tűzvédelmi szakvizsgát is be kell mutatni. 257


Letölteni ppt "Munkavégzés komplex feltételei 1 tétel 1. Az ergonómia fogalma  Az ergonómia feltárja és alkalmazza mindazokat az ismereteket az emberi viselkedésről,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések