Az egészségügy és az egészség „ügye” „Képes vagy-e EGÉSZ-séget ÉP-íteni?

Az előadások a következő témára: "Az egészségügy és az egészség „ügye” „Képes vagy-e EGÉSZ-séget ÉP-íteni?"— Előadás másolata:

1 Az egészségügy és az egészség „ügye” „Képes vagy-e EGÉSZ-séget ÉP-íteni?

2 „Képes vagy-e egészséget építeni? Sok mindennel bánunk mostohán, de leginkább édes anyanyelvünkkel, pedig sok mindenre megtanítana minket, ha … Schopenhauer:„Az egészség nem minden, de egészség nélkül minden semmi” A magyar társadalom most már évtizedek óta katasztrofálisan rosszul gazdálkodik a testi-lelki egészség-vagyonával….

3 Születéskor várható élettartam Magyarországon, Ausztriában, az Európai Unióban és Közép- és Kelet Európa országaiban, 1970-2002 Forrás: WHO Health for All 2003

4 A halandóság változása 65 évnél fiatalabbaknál Magyarországon, Ausztriában, az Európai Unióban és Közép- és Kelet Európa országainak átlagában, 1970-2001 Forrás: WHO Health for All 2003

5 A keringési rendszer betegségei miatti korai halálozás Magyarországon, Ausztriában, az Európai Unióban és Közép- és Kelet Európa országainak átlagában, 1970-2001 Forrás: WHO Health for All 2003

6 Rosszindulatú daganatok miatti korai halálozás Magyarországon, Ausztriában, az Európai Unióban és Közép- és Kelet Európa országainak átlagában, 1970-2001

7 Az egészségügy és az egészség ügye Minden ezzel kapcsolatos kutatás egyértelművé teszi, hogy a szűken vette egészségügyi rendszer csupán 10-20%-ban befolyásolja az adott népesség egészségi állapotát. A többi, a hatalmas „néma tartomány”, az „valami”, amit talán a „lét-mód” kifejezéssel írhatnánk le. Ha leromlásunk okait keressük, akkor ennek a „lét-rontásnak” a lényegét kellene megértenünk.

8

9 A GDP és a születéskor várható élettartam Ha egyedül a GDP determinálná a születéskori várható élettartamot, akkor a legjobb gazdasági teljesítménnyel rendelkező –Luxemburgban 105 év kellene hogy legyen 81 helyett –A legkisebb várható korral rendelkező Szváziföldön is 62 évnek kellene lennie az értéknek 32,5 helyett. A nagyon sok eltérő érték azt bizonyítja, hogy az egy főre jutó GDP-ben mért „életszínvonal” nem azonos a tényleges jóléttel, legalábbis a várható élettartammal semmiképpen sem.

10

11 A vagyon gazdálkodás kettős hiánya A magyar társadalom és annak uralmi csoportjai az elmúlt 23 év során sem volt képes felfogni, hogy mindennek az alapját a „jó gazda gondosságával” való gazdálkodás adja, pedig évezredek óta ez a „tudás”… Nincs sem anyagi, de különösen nincs külső természeti és „belső” természeti vagyon-gazdálkodásunk, és így nincs komplex egészség-vagyon gazdálkodás sem. Így valójában azt sem tudjuk, hogy mit nem tudnunk, avagy „üres spájznak bolond a háziasszonya”…. Az már csak „hab a tortán” hogy a szűken vett egészségügyben sincs valóságos vagyon-gazdálkodás, ezért lehet mindig lehet forráskivonás tárgya büntetlenül

12 A diáklázadás tanulságai A „diáklázadás” ráirányította a figyelmet arra, hogy a magyar társadalom bele sem tud kezdeni abba a vitába, amely arról szólna, hogy a humán-vagyon komplex újratermelésének költségeit ki milyen arányban viseli, és ki milyen arányban rendelkezhet annak hasznaival? Az eset arra is felhívja a figyelmet, hogy a magyar társadalom ma egy verbális polgárháború színtere, ahol igen veszélyes önpusztító negatív végösszegű játszma zajlik…….(„Hadjárat a semmibe…” Babits Mihály)….. Akinek pénze és/vagy befolyása van, mindent visz, de végül mindenki rosszul jár az általános lepusztulással…

13 Mi a teendő? A világ és benne a magyarság „lét-válságát” valójában nem anyagi-fizikai hiányok és megfosztottságok jelentik…hanem… A válság legmélyebb oka lelki, erkölcsi és szellemi természetű, és amíg ezzel nem leszünk képesek szembesülni, a lepusztulási lejtőről való visszafordulás nem értelmezhető. Bibó István: „Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem” ”Ha egy emberi közösség… Az EGÉSZ-ség lételméleti értelemben vett helyreállítása csak ezen az úton érhető el.