Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A demokráciára és aktív állampolgárságra nevelés a XXI. században Halász Gábor Országos Közoktatási Intézet A „Demokrácia – tanuljuk és éljük meg! Mit.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A demokráciára és aktív állampolgárságra nevelés a XXI. században Halász Gábor Országos Közoktatási Intézet A „Demokrácia – tanuljuk és éljük meg! Mit."— Előadás másolata:

1 A demokráciára és aktív állampolgárságra nevelés a XXI. században Halász Gábor Országos Közoktatási Intézet A „Demokrácia – tanuljuk és éljük meg! Mit jelent ma európai polgárnak lenni?” Budapest, 2005 április 25

2 DAN Mit jelent a XXI. század elején Európában a Demokráciára és Aktív állampolgárságra Nevelés (DAN) ? •Az elmúlt évtizedben rendkívüli nemzetközi aktivitás jellemezte ezt a területet •Látványos tudásbővülés történt és egy paradigmaváltás zajlott le •A demokráciára nevelés európai éve akkor lesz sikeres, ha (1) e paradigmaváltást sikerül feldolgoznunk és (2) ennek megfelelő konkrét cselekvés indul el

3 Miért lett fontos a DAN? - 1 (XX. sz. végi kihívások) •A nem demokratikus rezsimek összeomlása – az átmenet nehézségei •Globalizálódás és nemzetközi integráció: új problémaközösségek, új identitások • Fenyegetés a „civilizált világ” magjában: új véres etnikai/nemzeti konfliktusok

4 Miért lett fontos ez az ügy? - 2 (XX. sz. végi kihívások: a „régi” demokráciákban) •Társadalmi kötelékek bomlása és polgári aktivitás visszaesése (riasztó új kutatási eredmények a „régi” demokráciákban ) •A demokratikus intézmények gyenge problémakezelő képessége (a ”demokrácia vagy kormányozhatóság” dilemmájának felerősödése) •A kísérletező/tanuló demokrácia gondolata és gyakorlata (pl. EU Fehér Könyv)

5 Miért lett fontos ez az ügy? - 3 (XX. sz. végi kihívások: gazdaság belépése) •A társadalmi tényezők növekedést meghatározó szerepének felértékelődése („social capital” elmélet) •A gazdasági szervezetek átalakulása (szervezeti tanulás, tanuló szervezetek) •Új szereplők megjelenése, a viták erőterének átalakulása (pl. üzleti szféra, minőségügy képviselői)

6 Miért lett fontos ez az ügy? - 4 (XX. sz. végi kihívások: az oktatás világa) •Az oktatás világának átalakulása (az új LLL paradigma hatása) •A tanuláskutatás és pedagógiai fejlesztés új eredményei (kompetencia-alapú gondolkodás) •A demokráciára nevelés új technikái és az általa kínált megoldások gazdagodása

7 A DAN új paradigmája •Nemzeti és nemzetközi folyamatok (pl. ET program ; angol DAN reform, 1997-) •LLL és társadalmi integrációs perspektíva (2002-es ET ajánlások, EU lisszaboni folyamat - objectives munkacsoportok) •A DAN mint innovációs tényező – az új „trójai faló” (2002-es ET ajánlások) •Kompetencialapú gondolkodásKompetencialapú gondolkodás •Koncentrálás a hatékony megvalósításraKoncentrálás a hatékony megvalósításra

8 Lehetséges hazai feladatok •A demokráciára és aktív állampolgárságra nevelés nemzeti stratégiájának kidolgozása –a DAN hozzájárul a gazdasági versenyképesség, a jólét és az életminőség javításához –sokféle szempont és széles társadalmi egyeztetés •Ennek beépítése –átfogó oktatásfejlesztési stratégiákba (LLL is) –a tartalmi szabályozás és fejlesztés rendszerébe –az értékelés és mérés rendszerébe

9 Köszönöm a figyelmet!

10 Polgári kompetenciák „civic competencies” • Egy régi dilemma: egyéni kompetenciák vagy/és közösségfejlesztés • Kompetenciák a 2002-es ET ajánlásokbanKompetenciák a 2002-es ET ajánlásokban • Az angol DAN reformAz angol DAN reform • Standardok meghatározása az USA-banStandardok meghatározása az USA-ban • Az OECD DeSeCo programjaAz OECD DeSeCo programja • Komplex társadalmi problémamegoldásKomplex társadalmi problémamegoldás

11 Polgári kompetenciák a 2002-es ET ajánlásokban • Konfliktusok nem erőszakos rendezése • A saját álláspont kifejtése és megvédése • Különbségek felismerése és elfogadása • Választás: alternatívák mérlegelése és ezek erkölcsi elemzés alá vetése • Megosztott felelősség vállalása • Konstruktív, nem agresszív kapcsolatok létrehozása másokkal

12 Polgári kompetenciák az angol DAN reformban • Társadalmi-szakmai vita - h árom elem egyensúlya (Crick report) – Társadalmi és erkölcsi felelősség – Közösségi munkavégzés – Politikai „írástudás” (political literacy) • Az angol reform sajátosságai – Kötelező iskolai feladat lett – Más társadalmi/életviteli területekhez kötve – Eredmények intenzív és komoly értékelése

13 Polgári kompetenciák az USA-ban • Standardok meghatározása –civil szervezet dolgozta ki állami támogatással • Többféle standard (tartalom, teljesítmény, tanárok, iskolák, irányítás) • Tartalom standardok: – Intellektuális készségek (pl. megérteni, megmagyarázni, értékelni dolgokat) – Részvételi készségek (pl. tárgyalás, szövetséges-keresés, konszenzusépítés)

14 Az OECD DeSeCo programja • Az egyik legátfogóbb reflexió a mai társadalomban szükséges kompetenciákról • Egy példa: a jó társadalomban szükséges kulcskompetenciák: – Komplexitás kezelése – Észlelési kompetenciák (megértés) – A normák kezelése – Kooperatív kompetenciák – Narratív kompetenciák

15 Komplex társadalmi problémamegoldás • Többdimenziós komplex rendszerben való gondolkodás (sokféle szereplővel, érdekkel, alternatívával jellemezhető helyzetek; komplexitás kognitív és érzelmi kezelése) • Játékelmélet, szimulációs játékok (kooperációs és konfrontációs megoldások, bizalomra és gyanakvásra épülő stratégiák, alkufolyamatok, szcenárió-építés, kockázatmérlegelés stb.)

16 „…hogy a munka valóban el legyen végezve” • A DAN az értékviták világából átkerült a közpolitika (public policy) világába • A célok komolyan vétele (mintha élelmiszerbiztonságról vagy adóbehajtásról lenne szó) • Kemény új elvárások megjelenése (eredményesség, elszámoltathatóság, hatékonyság, értékelés és minőségbiztosítás)

17 „…hogy a munka valóban el legyen végezve” • Felértékelődnek a DAN technikái és eszközei ( amelyek effektív módon segítik a polgári kompetenciák kifejlődését az egyénekben) egyén szintjén: csoport szintjén • Többszintű, többdimenziós gondolkodás (pl. az egyén szintjén: belső lélektani folyamatok, cselekvés, környezet; csoport szintjén kiscsoport, osztály, iskola, környezet) •Gazdag módszertani segítség tanároknak, iskoláknak)Gazdag módszertani segítség tanároknak, iskoláknak)

18 Az aktív állampolgárságra nevelés módszerei/1 •Többféle szint és színtér A tanulásnak többféle szintje és színtere van: a módszereket mindegyik szinten végig kell gondolni és mindegyik szinthez kell módszereket rendelni •Módszerek kombinálása Csak többféle módszer kombinálásával lehet eredményt elérni: minden szinten és minden szintéren kell tanulási stimulust teremteni

19 Az aktív állampolgárságra nevelés módszerei /2 •Az egyéni tanulás szintjei: – kognitív és érzelmi szint – az egyéni cselekvés szintje – az egyén és környezete közötti interakció szintje •A tanulás lehetséges helyei – osztályterem – iskola egésze – iskola társadalmi környezete

20 Az aktív állampolgárságra nevelés módszerei /3

21 Az aktív állampolgárságra nevelés módszerei /4 Helyi önkormányzat bemutatása Iskolai önértékelés megvitatása Vita egy aktuális dilemmáról Kogníció, érzelmek Szelektív hulladék gy. bevezetése Iskolai képviselő választása Egy felmérés szervezése és elemzése Aktív cselekvés Helyi civil szervezetek Házirend szabályai Tanári viselkedés Az egyén környezete Társadalmi környezet Iskola egésze Osztály- terem

22 Az aktív állampolgárságra nevelés módszerei Környezet •Osztálytermi folyamatok (pl. tanári viselkedés, csoportmunka) •Az iskolai mint intézmény (pl. iskolai szervezeti folyamatok elemzése, részvétel szervezetfejlesztésben) •Helyi társadalmi folyamatok (pl. gazdasági, kulturális, ökológiai környezet, részvétel helyi problémamegoldásban – pl. szociális gondoskodás megszervezése)

23 Az aktív állampolgárságra nevelés módszerei Cselekvés •Tanulást segítő projektek (pl. mini szociológiai felmérés, csoportmunkában végzett projekt) •Iskolai szervezeti folyamatok (pl. szabályalkotás, képviselők választása, iskolai folyamatok értékelése, szervezetfejlesztésben való részvétel, iskolaújság, iskolaszékben való jelenlét) •Aktív társadalmi tevékenység (pl. szelektív hulladékgyűjtésre történő áttérés, öregek gondozása, településfejlesztési tervek megvitatása, közterületek gondozása,)

24 Az aktív állampolgárságra nevelés módszerei Kogníció és érzelem •Információ társadalmi folyamatokról (pl. társadalomelméleti és politológiai alapismeretek, szociológiai vizsgálatok eredményei) •Komplex társadalmi dilemmák elemzése (pl. játékelmélet, társadalmi csapdák, potyázás és kooperáció, piaci folyamatok szimulálása) •Az egyént involváló, motiváló viták (pl. aktuális társ. konfliktusok megvitatása)


Letölteni ppt "A demokráciára és aktív állampolgárságra nevelés a XXI. században Halász Gábor Országos Közoktatási Intézet A „Demokrácia – tanuljuk és éljük meg! Mit."

Hasonló előadás


Google Hirdetések