A helyi alapokra építő tervezés és fejlesztés kihívásai Dr. Csatári Bálint, geográfus, egyetemi docens, az MNVH elnökségi tagja III. Plan-net Konferencia,

Az előadások a következő témára: "A helyi alapokra építő tervezés és fejlesztés kihívásai Dr. Csatári Bálint, geográfus, egyetemi docens, az MNVH elnökségi tagja III. Plan-net Konferencia,"— Előadás másolata:

1 A helyi alapokra építő tervezés és fejlesztés kihívásai Dr. Csatári Bálint, geográfus, egyetemi docens, az MNVH elnökségi tagja III. Plan-net Konferencia, Nyíregyháza, 2014. 01.31.

2 Vázlat 1.Nosztalgikus (retro  ) bevezető gondolatok 2.A helyi tervezés „ügyei” 1989-2014 a. Folyamatok, törvények, koncepciók, tervek b. Szakmák, intézmények, tudáskészletek c. EU források, pályázatok, projektek 3. Új megközelítések 4. Kérdések, mint konklúziók

3 Kiindulásként… „A világ maga nem ad információkat, hanem mi faggatjuk őt…hogy ez a teória helyes-e vagy sem. Azután elkezdjük vizsgálni a kérdéseket…bár nem biztos, hogy valaha is eljutunk a tudományos igazság biztonságába.” (Karl Popper, Konrad Lorenz)

4

5

6 A modern területi megközelítés  Okos növekedést gerjeszt  Agglomerálódó gazdaság  Jó helyi gazdasági miliő  Hálózatok működnek  Fenntartható  Megújuló eneregiák  Környezetbarát közlekedés  Befogadó  Összefogja a településeket

7 A tervezés „mibenléte” 

8 A településtervezés hajtóerői Forrás: Borvendég B. (1.)

9 Az ideális eset Forrás: Borvendég B. (2.)

10 A magyar helyzet Forrás: Borvendég B. (3.)

11 A helyi tervezés „ügyeiről”  Szabadság – (Mindent szabad?)  Tulajdonviszonyok megváltozása - (Mi maradt a „közösben”, a közjóban?)  Új szereplők megjelenése (A politikusnak vagy a jó pénzű megrendelőnek mindig igaza van?)  Komplexitás igénye - (A megélt tér élménye komplex?)  Jövőkép – (Ki fogalmazza meg és mi módon a helyi tervezéshez szükséges távlatokat?)

12 A kezdeti nehézségek   Az első „ősbűn” (1990): …a centralizált, államszocialista tervgazdasági szisztéma megszűnésével, „lebontásával” a hagyományos értelemben vett, magas színvonalon megszervezett (állami, területi) és kellően sokoldalú – a közjót szolgáló, a közhasznot, közjószágot kellően védő, – köztervezés is megszűnt Magyarországon.

13 Csúcstörvény ?  A második „ősbűn” (1996): … a területi tervezésnek a „kétarcúsága” azóta tart. A területfejlesztő tervezők, programozók, menedzserek, stb. – tisztelet a kivételeknek – lényegében nem dolgoznak együtt a területrendező tervezőkkel, mérnökökkel, ágazati tervezőkkel. Ezért és valójában a fejlesztés és a rendezés sajnos, de szinte teljesen külön utakon jár.

14 Csatlakozás az Európai Unióhoz  A harmadik „ősbűn” (2004): … Szinte csak annyi „maradt” az egész, komplex igényű helyi – térségi területi tervezési folyamatból, olyan minimális, mondhatni jelképes tervezési tevékenység, amennyivel valamilyen szintű EU-s vagy hazai pályázati forráshoz lehetett jutni.

15 Közben…1.  Építési törvény, mely kiterjed  a.) a településfejlesztésre és a települések területének rendezésére (a továbbiakban: településrendezés),  b) a településfejlesztés tervezése és a településrendezés tervezésére (a továbbiakban: településtervezés),

16 Közben 2.  Településfejlesztési koncepció: a település környezeti, társadalmi, gazdasági adottságaira alapozó, a település egészére készített, a változások irányait és a fejlesztési célokat hosszú távra meghatározó dokumentum.  Integrált településfejlesztési stratégia: a településfejlesztési koncepcióban foglalt környezeti, társadalmi és gazdasági célok megvalósítását egyidejűleg szolgáló középtávú fejlesztési program  építésgazdaságért felelős miniszter ??  Teljesítésigazolási Szakértői Szerv ??

17 És a „terek”…  Valós és észlelt terek  Az alapfunkciók terei  A települési tér (akcióterületi tér)  A kistérség (járás) – város vidék tervezési téregyüttes (CLLD – LEADER ?)  Megye  Régió (?)  Nemzeti Parkok  Tisza – völgy (?) – Vásárhelyi terv

18 EURÓPA 2020  Az intelligens*, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája …Ha még nem áll rendelkezésre, akkor a helyi hatóságoknak el kell sajátítani az integrált városfejlesztési politika végrehajtásához szükséges képességeket és a hatékonyságot, szem előtt tartva az épített környezet minőségének és fenntarthatóságának szempontjait. *okos, eszes, ügyes, (furfangos)

19 EURÓPA 2020  A fizikai környezet fejlesztését célzó beruházások fenntarthatóságának növelése érdekében a beruházásoknak hosszú távú fejlesztési stratégiába kell illeszkedniük, mely stratégia magában foglalja többek között a járulékos köz- és magánberuházásokat is.

20 EURÓPA 2020  A helyi társadalmi környezetet tekintetbe vevő, gyermekekre és a fiatalokra összpontosító politika útján tudunk hozzájárulni a hátrányos helyzetű területeken élő gyermekek és fiatalok életlehetőségeihez, hogy megvalósíthassák elképzeléseiket, s hogy hosszú távon biztosítható legyen az esélyegyenlőség.

21 EURÓPA 2020  …a városok feladata, hogy jobb feltételekkel és eszközökkel megerősítsék helyi gazdaságaikat és ez által helyi munkaerőpiacaikat, különösen a szociális gazdaság támogatásával és lakosság-barát szolgáltatások nyújtásával.

22

23 Város-vidék dichotómia új felfogásban

24

25

26 Kérdések  Van-e ma olyan koherens, reális alternatívákkal, netán különböző forgatókönyvekkel számoló, a helyi közösség által kigondolt gazdasági – társadalmi jövőkép, amire komplex, integrált személetű tervezést – majd fejlesztést – lehet építeni?  Felülről lefelé vagy alulról felfelé építkezzen ez a tervezési-fejlesztési folyamat?  A közjó (vagy pl. a fenntarthatóság) kritériumait ki érvényesíti? Csak az állam, vagy a helyi társadalom is?  Milyen lehetőségei lehetnének egy új alapokra építő – helyi közösségek által vezérelt, irányított – a sokféleséget figyelembe vevő, „város és vidéke” tervezési mechanizmusnak (CLLD)?  Milyen intézményekre, tudásra, szakemberekre stb. lenne szükség ennek az alkalmazásához?

27

28 Táj- érték, lépték, változás….. Az új „glokális” világ … az adott táj jelképes struktúráinak egyvelegéből áll össze, abból a korból, amikor a természeti látvány még kollektív jelképes értéket hordozott.  A táji látványt alkotó összes elem – természeti vagy emberi – formájában, sőt tartalmában is tartalmaz egy szinte láthatatlan, látens részt, amely az adott táj jelképes struktúráinak egyvelegéből áll össze, abból a korból, amikor a természeti látvány még kollektív jelképes értéket hordozott. korba értünk, melyben a legfejlettebb elméletek szerint, ez az a sajátos érték újra – s nemcsak jelképesen - értéket hordoz majd, - s megkezdődik az emberi alkotásokkal kombinálódó természet szellemi újraformázása.  Most sokak szerint ismét olyan korba értünk, melyben a legfejlettebb elméletek szerint, ez az a sajátos érték újra – s nemcsak jelképesen - értéket hordoz majd, - s megkezdődik az emberi alkotásokkal kombinálódó természet szellemi újraformázása. (Írja Pierre Gentelle a párizsi egyetem geográfus professzora)

29 Köszönöm a figyelmet! EKISZTIKA Bt.  Kecskemét csatarib@t-online.hu